 |
Régi Magyar Költők Tára, XVIII. század; Közköltészet 3/B: Közerkölcs és egyéni sors
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
114515 |
| típus |
PUB-F |
| Vezető kutató |
Csörsz Rumen István |
| magyar cím |
Régi Magyar Költők Tára, XVIII. század; Közköltészet 3/B: Közerkölcs és egyéni sors |
| Angol cím |
Corpus of Early Hungarian Poetry, 18th century; Popular poetry 3/B: Common morals and individual destiny |
| magyar kulcsszavak |
magyar közköltészet, 18. század, kritikai kiadás |
| angol kulcsszavak |
Hungarian popular poetry, 18th century, critical edition |
| megadott besorolás |
| Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Magyar irodalom |
|
| zsűri |
Publikációs bizottság |
| Kutatóhely |
Universitas Kulturális Alapítvány |
| projekt kezdete |
2015-01-01 |
| projekt vége |
2015-06-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
0.600 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
0.10 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A „Régi magyar költők tára” XVIII. századi sorozata 2013-ban elérkezett a a 14. kötethez, ami egyértelműen jelzi az irodalomtörténet-írás fokozódó érdeklődését a korszak rejtett értékei iránt. Ez nemcsak a XVIII. századi jelentős magyar költői életművekre vonatkozik (önálló kötetet kapott Amade László, Dayka Gábor, Virág Benedek, Ráday Gedeon, Ungvárnémeti Tóth László stb.), hanem az anonim, többnyire közösségi használatú, gyakran országosan vagy akár nemzetközi szinten ismert, variánsokban élő közköltészetre is, melynek egyik virágkora épp a XVIII. század. Az erre szakosodott alsorozat öt összefoglaló kötetből-kötetpárból áll; műfaji bontásban adja közre az 1720 és 1801 közötti korszak magyar nyelvű közköltészetét, bőséges jegyzetanyaggal, a teljes szövegvariáns-rendszer feltárásával, egykorú dallamokkal, népköltészeti variánsokkal, illetve a kötet végén szótárral és mutatókkal. Eddig három kötet jelent: „Mulattatók” (2000), a „Társasági és lakodalmi költészet” (2006) és a „Történelem és társadalom” (2013). Az utóbbi már a 3. kötethez tartozik, amelyet a nagy terjedelem miatt két kötetben publikálunk, hiszen tematikusan jól kettéválasztható. Most a 3/B kötet kiadására pályázunk, mivel ennek terjedelme eléri a sorozatban megszokott önálló kötetekét. A kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Csörsz Rumen István (OTKA-témavezető, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet) és Küllős Imola nyug. egyetemi docens (ELTE Folklore Tanszék).
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A „Társadalmi költészet” c. kettős kötet társadalomtörténeti nézőpontú. Az OTKA F 48440. sz. pályázat keretében feltárt versanyag az átalakulóban lévő rendi Magyarország több csoportjának, eltérő identitású és műveltségű rétegének világképét tükrözi. Az új kötet a „Közerkölcs és egyén sors” munkacímet viseli, s 179 szövegcsalád csaknem 1000 variánsát mutatja be, gazdag filológiai és tárgyi jegyzetekkel. A 3/A-hoz képest a személyesebb szféra, az egyéni sors felé fordulva egyrészt moralizáló verseket-dalokat tartalmaz, valamint bujdosó- és rabénekeket, panaszdalokat, keserveseket. A műfaji csoportok igen heterogén anyagot foglalnak magukba a csaknem írástudatlan, falusi katonaszökevény kivégzés előtti rabénekétől a divatcsúfolók humorán át az egyházi-értelmiségi körökben terjedő moralizáló populáris versekig. Az egyéni sors árnyoldalait (irigyek általi zaklatás, életkori és családi gondok, az élet igazságtalansága stb.) topikus keretek között, de rendkívül változatosan verselték meg a dalok szerzői és használói, beleépítve saját élettapasztalataikat. E műfajoknak nagyon erős a kapcsolata a korábbi és egykorú műköltészettel, az elégiákkal és a sztoikus hangvételű gondolati költészettel. A hagyományosan közköltészeti műfajok, például a bujdosóénekek vagy a rabénekek elsősorban a köznemesi és alsóbb rétegek műveltségéhez tartoztak, s némely szöveg népköltészeti rokonsága is figyelemre méltó.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kritikai kiadás részletesen bemutatja a magyar társadalmi tudat XVIII. századi anonim verses forrásait. Az összegyűjtött és közreadott versanyag túlnyomó része teljesen ismeretlen még a szűkebb szakma számára is, hiszen eddig nem volt hasonló tárgyú összefoglaló szöveggyűjtemény e műfajokról. A főszövegek zöme először itt jelenik meg több száz kézirat és kisnyomtatvány (ponyva, kalendárium, irodalmi zsebkönyv) repertoárjának áttekintése után. Az irodalomtörténeti kánonból jórészt kiszorult alkotások néha gyakorlatlan vagy retorikai túlzásokba eső versfaragók munkáiként maradtak ránk. Emellett viszont olyan, ekkortájt országosan ismert szövegcsaládok első kritikai kiadását kaphatják itt kézbe az olvasók, mint a XVII. századi előzményeket újrafogalmazó „Mit használ e világ?” és „Boldogtalan sorsa siralmas éltemnek”, továbbá a „Bokros bánat” (melyet Csokonai is megörökített), a „Világ haszontalanság” kezdetű szatirikus ének a lányok divatmániájáról, vagy „Az újdonúj políciát ha kívánod” kezdetű gúnydal, amely a besúgóktól tartva elhallgatja a rímszavakat. A stiláris különbségek irodalom- és ízléstörténeti tanulságokat tárnak elénk az egyházi és világi értelmiségiek énekelt „érzékeny” elégiaköltészetétől a magányos, irigyektől zaklatott vagy házasságuk terhét nehezen viselő asszonyok-férfiak panaszain át a bujdosók vagy peregrinálni induló diákok búcsúverseiig, sőt a rabénekekig. A kötet alapvető forrásbázisa lesz a későbbi, hasonló tárgyú irodalom- és társadalomtörténeti, illetve folklorisztikai kutatásoknak. A korábbi kötetek tapasztalatai azt mutatják, hogy az egyetemi vagy akár a középiskolai oktatásban is használható lesz, mivel a hatalmas adatmennyiség jól strukturált jegyzetekbe rendeződik, a főszövegek pedig (az MTA Textológiai Bizottságának sorozatindító jóváhagyása nyomán) modern, de a nyelvjárási sajátosságokat megőrző átiratban szerepelnek.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A XVIII. századi névtelen közköltészet olyan sokrétű, élményszerű híradással szolgál a korról, amelyre sem a történetírás, sem a műköltészet nem vállalkozhat. E színes, irodalom alatt és helyett használt vershagyomány főként a köznemesség, a diákok, a papság, a katonák közösségeiben virágzott. Az egész társadalmat érintő erkölcsi normákról, illetve a velük szembekerülő egyéni sorsokról szól ez a kötet. A XVIII. század megannyi morális kérdőjelét, panaszra vagy kesergésre méltó élethelyzetét bemutatja a pénzhajhászás, a karrierizmus vagy a divathóbortok ellen szót emelő hazafiaktól a világ hiábavalóságára figyelmeztető keresztény-sztoikus moralizáló énekeken át az egyéni sors csapásait (magány, árvaság, öregség, rossz házasság vagy általános melankólia) megéneklő, gyakran már ekkor régóta formálódó műfajokig. Külön csoportot alkotnak a hazájukat elhagyni készülő politikai emigránsok bujdosódalai, illetve a külföldi tanulmányútjaik miatt éppígy vándorolni kényszerülő diákok búcsúénekei, de helyet kapnak a kötetben a bebörtönzött, kivégzésre váró emberek rabénekei, fohászai is. Az egyetemi és középiskolai oktatáson túl a nagyközönség szintén érdekes olvasnivalót találhat e verses kortörténeti enciklopédiában, amely a sokféle társadalmi és mentalitástörténeti átalakulást hozó XVIII. századi Magyarország kedvelt közköltészeti panaszdalait mutatja be 179 szövegcsaládba rendezve, rengeteg első közlésű szöveggel, gazdag történeti-néprajzi-irodalmi jegyzetanyaggal, kottákkal, mutatókkal.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The 18th century framework „Corpus of Early Hungarian Poetry” has arrived in 2013 to its 14th volume, trying also to reveal the hidden values of the period. One of these important items is anonymous popular poetry, existing in many variants, which was used by a large community and was widely known even on international level. 18th century was the golden age of Hungarian popular poetry. The specified sub-series of the framework contais already three volumes: ’Comic Poetry’ (2000); ’Party and Wedding Poetry’ (2006) and ’History and Society’ (2013). The series publishing Hungarian popular poetry from 1720 to 1801 is planned to five volumes, classifying the texts according to their genre, revealing the whole text-variant system, with notes, melodies, indexes and a dictionary at the end of each volume. The manuscript of Volume III (’Social Poetry’) was completed with the support of the Hungarian National Research Fund (OTKA F 48440), and due to its large size it will be divided into two volumes. In 2014 we are applying for the support of publishing volume III/B. Editors: Rumen István Csörsz (senior fellow, Institute for Literary Studies of Research Centre for the Humanities, Hungarian Academy of Sciences), Imola Küllős ret. associated professor (ELTE Folklore Department).
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The double volume ’Social poetry’ is axed on history of society. The 179 text families of Vol. III/B expored in the former OTKA session reflect the world view of different social groups and social strata from that period of transition in Hungary’s history (students, nobles, citizens). The anthology deals with personal problems and destiny: anonymous moral poetry, migrating-farewell and prisoner’s songs, complaints.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The critical edition presents in detail the anonymous poetic sources of Hungarian social and historical consciousness. The corpus to be published is almost unknown because there are no other anthologies of this kind. Most of the main texts are to be published here for the first time after examining the repertoire of hundreds of manuscripts and chapbooks. These peri-canonic texts often come from unpractised poets and rhymesters. But the volume also contains the critical edition of some important textual families with 20-30 variants. This volume might even be used in primary and secondary education since it contains well structured and detailed explanatory notes and the main texts are published with modern orthography yet preserving regional features.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The project will complete our knowledge of 18th century Hungarian Literature and popular culture with a hitherto largely unpublished, extensive corpus of texts: it is this corpus that will be suitable for the analysis of the genre of popular poetry from diverse aspects including poetic history, mentality history, statistics and literary motifs. We could hardly understand the motivations and preoccupations of these social groups (members of lower nobility, soldiers, students and priests, peasants and craftsmen, outlaws) only by studying the documents of national archives. Besides primary and secondary education this volume could be interesting even for the public at large as a rhymed documentary.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
