ethnicity, nationalism, minority studies, politics of identity, Hungary, Romania, Czechoslovakia
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Politikatörténet
zsűri
Publikációs bizottság
Kutatóhely
Napvilág Kiadó Kft.
projekt kezdete
2015-01-01
projekt vége
2015-12-31
aktuális összeg (MFt)
0.850
FTE (kutatóév egyenérték)
0.20
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A munka célja bemutatni, hogy a két világháború közti csehszlovákiai és romániai magyar kisebbség kapcsán miként alakult a különböző szereplők identitáspolitikai diskurzusa és hogyan kapcsolódott a mindennapi etnicitás jelenségéhez. A kötet az összefonódó történelem módszerével felméri a cseh, szlovák, kisebbségi magyar, magyarországi, erdélyi román és román identitáspolitikák politikailag intézményesült változatait, illetve bemutatja az állami kategorizációhoz való egyéni viszonyt és a mindennapi etnicitás legfontosabb típusait, jelenségeit valamint ezek állandóságát és változását. A magyar kisebbségek történetének új megközelítéseként alkalmazza a léptékváltás lehetőségeit és összekapcsolja a makro- és mikroszintet.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A kuttaás alapkérdése a magyar nemzetfelfogás változása, ezen belül a regionális változatok alakulása 1918 után, valamint az, hogy ez a jelenség, egy sokszorosan összetett identitáspolitikai viszonyrendszer keretei között, miként alakítja az etnicitást, tehát a nemzetit, a mindennapokban. Az előfeltevés szerint a magyar-magyar viszonyt a két világháború közt a távolodás jellemezte, ami etnicizált határtermelésben is lecsapódott. Ezzel együtt a kialakuló kisebbségi identitásváltozatok dinamikus viszonyban álltak a többségi és a regionális többségi identitásokkal is, szitatív identifikációs lehetőségeket teremntve. Mindeközben a mindennapok nemzetesítése inkább a helyi társadalmi és politikai viszonyoknak megfelelő modus vivendik soorzataként működött.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A munka új megközelítésben mutatja be a két világháború közti kisebbségtörténetet. A nemzeti önazonosság kapcsán a belső különbségek, a szubszidiarisztikus nacionalizmus és rgeionalizmus fontosságára hívja fel a figyelmet. A mindennapok nemzetesítésének elemzése feltárja, hogy mely intézmények, társadalmi közegek és terek maradtak részben mentesek vagy autonómnak ettől, illetve az állami kategorizáció egynemű definícióival szemben milyen egyéni és csoportos változatok alakultak ki. A munka gazdagítja a nacionalizmusról és a nemzeti önazonosságról való ismereteinket és hozzájárul a kortárs társadalomtudományok ilyen irányú vizsgálatainak újraértelmezéséhez is.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A két világháború közti magyar kisebbségek története általában egy trauma- és hanyatlástörténetként jelenik meg. Munkám más megközelítést választ, a kisebbségi eliteket fontos szereplőként kezelve megpróbálja rekonstruálni, hogy milyen módon alakíthatták saját csoportjaik identitását, akár Budapest, akár a nemzetállami központok ellenében is.. Ehhez olykor váratlan szövetségesre találtak a regionális többségi elitekben, akik nem ritkán a kisebbséggel vállaltak kvázi-etnikus közösséget többségi társaikkal szemben, bár saját nemzetiesítő céljaikról nem mondtak le. Mindez azonban nem csupán öntematizáció volt, hanem a mindennapokban is tetten érhető jelenség, ami nem pusztán nemzeti közömbösséget, hanem az élet változó nemzetiesítését is magában hordozta.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The book analyses the the discourses of identity of different political actors during the interwar period, their realtionship and how discourses were realted to everyday ethnicity.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The research question was the developments in the identity of Hungarian communities in an intricate system of relations. How this system influences categories like national, and a phenomenon like ethnicity?
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The book approaches interwar minorities and politics of identity from a novel perspective. It analyses internal differences reflected in discourses of identity and everyday ethnicity, dealing with the phenomena of subsidiaristic nationalism and regionalism too.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. Instead of presenting a history of trauma or permanent decline my book presents minorities as important actors in shaping their identity. In this attempt they often have found surprising allies in the regional elites of the majority, while they had to cope with the identity politics promoted by Budapest. It was not a mere self-thematization of elite driven discourses, but a social phenomenon with roots in everyday practices and ethnicity.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Az OTKA PD 100502 kutatás eredményeiből született Etnicitás, identitás, politika. Magyar kisebbségek nacinalizmus és regionalizmus között Romániában és Csehszlovákiában című kötet a vállalt határidőre és példányszámban megjelent. A kötetből példányt jutattunkk el az ELTE Történeti Intézet Könyvtárának, az, SZTE, Miskolci Egyetem, PTE, DE, PPKE, KRE megfelelői könyvtárának, az MTA BTK TTI könyvtárának és az MTA Könyvtárnak kell kapnia egy-egy példányt. Teljesítettük a kötelespéldány szolgáltatásról szóló rendeletben foglaltakat is.
kutatási eredmények (angolul)
The book is the result of the OTKA PD 100502 post-doctoral research grant. The monograph "Etnicitás, identitás, politika. Magyar kisebbségek nacinalizmus és regionalizmus között Romániában és Csehszlovákiában" was published within the time limit set by the grant contract. One copy was sent to the library of the Institute fro Historial Studies of the University ELTE, to the libraries at the Universities of Szeged, Debrecen, Pécs, Pázmány Péter Catholic University, Károli Gáspár Univeristy of the Calvinist Church, to the library of the Institute for History of the Research Center for Humanities of the HAS. The publisher complied with the regulation concerning obligatory copies too.
Egry Gáborr: Etnicitás, identitás, politika. Magyar kisebbségek nacionalizmus és regionalizmus között Romániában és Csehszlovákiában 1918-1944, http://real.mtak.hu/id/eprint/31931, 2015
