 |
Keringő mikroRNS-ek és extracelluláris vezikulák vizsgálata a mellékvese-daganatok diagnózisában
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
115398 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Igaz Péter |
| magyar cím |
Keringő mikroRNS-ek és extracelluláris vezikulák vizsgálata a mellékvese-daganatok diagnózisában |
| Angol cím |
Studies on circulating microRNA and extracellular vesicles for the diagnosis of adrenal tumours |
| magyar kulcsszavak |
keringő mikroRNS, extracelluláris vezikula, mellékvese-daganat, biomarker, diagnózis, prognózis |
| angol kulcsszavak |
circulating microRNA, extracellular vesicle, adrenal tumour, biomarker, diagnosis, prognosis |
| megadott besorolás |
| Közegészségtan, egészségügyi szolgáltatások, környezetegészségügy, foglalkozásegészségügy, epidemiológia, orvosi etika (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Endokrinológia |
|
| zsűri |
Immun-, Tumor- és Mikrobiológia |
| Kutatóhely |
Belgyógyászati és Onkológiai Klinika I. sz. (Semmelweis Egyetem) |
| résztvevők |
Butz Henriett
Decmann Ábel
Nagy Zoltán
Nyirő Gábor
Nyitrayné Pap Erna
Patócs Attila
|
| projekt kezdete |
2015-11-01 |
| projekt vége |
2019-10-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
26.640 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
11.37 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A mikroRNS-ek megváltozott kifejeződését számos daganatban leírták, és diagnosztikus markerként történő sikeres alkalmazásukra számos daganat esetén vannak adatok. A szöveti mikroRNS-ek mellett az utóbbi években derült ki, hogy a mikroRNS-ek a keringésben is jelen vannak részben a daganatsejtekről leváló extracelluláris vezikulákban és ezek a diagnosztikában mint minimálisan invazív biomarkerek is felhasználhatóak. Mellékvesekéreg-daganatokon végzett korábbi kis elemszámú vizsgálatainkban több olyan szöveti és keringő mikroRNS markert (miR-100, miR-181b, miR-184, miR-210, és miR-483-5p) találtunk, amelyek a daganatok rosszindulatúságát jelezhetik. Ennek nagy jelentősége lehetne, mivel a mellékvese-daganatok szövettani diagnózisa nehéz, és jelenleg nincs olyan preoperatív marker sem, amivel a daganatok jó- vagy rosszindulatúsága megállapítható lehetne. Vizsgálatainkban vérplazma, valamint ebből elkülönített extracelluláris veziklulák felhasználásával nagy elemszámú mintacsoportokon a mellékvesekéreg-daganatok rosszindulatúságát, valamint prognózisát jelezni képes megbízható keringő mikroRNS markerek, valamint a mellékvesekéreg-carcinoma kezelésének követését lehetővé tévő mikroRNS-ek azonosítását tervezzük. E mellett a mellékvesekéreg daganatoktól képalkotó vizsgálatokkal nehezen elkülöníthető myelolipoma jelzésére képes keringő mikroRNS-eket és a phaeochromocytoma különböző formáira jellemző keringő mikroRNS-eket is szeretnénk azonosítani. Az extracelluláris vezikulákból a mikroRNS-ek mellett fehérjék vizsgálatát is tervezzük proteomikai elemzéssel. A szignifikánsan eltérő mikroRNS-ek biológiai jelentőségét bioinformatikai és in vitro megközelítéssel vizsgálnánk.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A keringő mikroRNS-ek és az extracelluláris vezikulák más alkotói alkalmasak lehetnek a jó- és rosszindulatú daganatok elkülönítésére. Jelenleg a mellékvese-daganatok jó- vagy rosszindulatúságának megállapítására alkalmas vérből meghatározó biomarkerek nem ismertek sem a mellékvesekéreg, sem a mellékvesevelő daganatok vonatkozásában. Vizsgálataink diagnosztikus célja olyan keringő mikroRNS markerek azonosítása lenne, amelyek révén a mellékvesekéreg és mellékvesevelő daganatok jó- és rosszindulatú formái és a phaeochromocytomák altípusai, valamint képalkotó diagnosztikai problémát jelentő myelolipoma és mellékvesekéreg daganatok elkülöníthetők lennének. Korábbi vizsgálataink xenograft állatmodellen végzett vizsgálataink alapján a miR-483-5p a mellékvesekéreg-carcinoma progressziójának, ill. a kezelés sikerességének markereként is szóbajött, ezt és más mikroRNS-eket humán beteganyagon is szeretnénk megvizsgálni. Az extracelluláris vezikulákat a mellékvese-daganatok diagnosztikájában még nem vizsgálták. A plazmából közvetlenül és az extracelluláris vezikulákból izolált keringő mikroRNS profilt összehasonlítva metodikai szempontból fontos információkat nyerhetnénk a keringő mikroRNS-ek vizsgálatára legjobban használható módszerek beállítására. A mikroRNS-ek mellett, az extracelluláris vezikulák egyéb komponenseit, így fehérjéket is vizsgálnánk proteomikai megközelítéssel mint szóbajövő biomarkereket. A keringő mikroRNS-ek biológiai jelentősége intenzív vizsgálatok tárgya, és a szignfikánsan eltérő mikroRNS-ek által befolyásolt molekuláris útvonalak azonosítására tervezett bioinformatikai és in vitro vizsgálataink e kérdéskör megértéséhez segítséget nyújthatnak.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A mellékvese daganatai gyakoriak és prevalenciájuk az életkorral nő. Bár döntő többségük jóindulatú, a ritka rosszindulatú mellékvesekéreg-carcinoma prognózisa rossz, és mind diagnózisában, mind kezelésében számos kérdés nem megoldott. A mellékvesevelő daganatok (phaeochromocytoma) több csírasejtes génmutáció talaján kialakulhatnak, különböző daganatszindrómák keretében. Míg a szöveti mikroRNS-ek vizsgálata csak biopsziás, vagy műtétileg eltávolított mintákban teheti lehetővé a daganatok dignitásának megállapítását, a keringésbe jutó mikroRNS-ek ezt vérmintákból is lehetővé tehetik. A keringő mikroRNS-ek jelentős része extracelluláris vezikulákban található, amiből a mikroRNS-ek izolálása hatékonyabb lehet, mint a plazmából közvetlenül és a mikroRNS-ek mellett más felhasználható markereket, pl. fehérjéket is tartalmazhat. Amennyiben a mellékvese-daganatok jó- vagy rosszindulatúságát jelző keringő mikroRNS (vagy más extracelluláris vezikulában található) markereket sikerülne azonosítanunk, annak nagy klinikai jelentősége lenne, mivel vérvizsgálattal ki lehetne szűrni a rosszindulatú daganatos betegeket, illetve a különböző, eltérő viselkedésű phaeochromocytoma altípusokat el lehetne különíteni mutációanalízis nélkül. Komoly klinikai jelentősége lehetne annak is, ha a jelenlegi képalkotó vizsgálatokkal nehezen elkülöníthető jóindulatú myelolipoma és a mellékvesekéreg daganatok elkülönítését lehetővé tevő keringő mikroRNS markerek találnánk, aminek révén elkerülhető lenne a myelolipomás betegek műtétje. A mellékvesekéreg-carcinoma progresszióját, illetve a kezelés hatékonyságát jelző keringő mikroRNS markerek a betegség kezelését, az optimális kezelési protokoll meghatározását segíthetnék, akár az egyéniesített kezelési lehetőségek távlatával. A keringő mikroRNS-ek biológiai jelentősége kevéssé ismert, ezek részletesebb megismerése és az általuk befolyásolt molekuláris útvonalak tervezett bioinformatikai és in vitro vizsgálata közelebb vihet ahhoz, hogy a daganatok kialakulásának és progressziójának folyamatában betöltött szerepüket megismerjük.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A mellékvese daganatai gyakoriak, és gyakoriságuk nő az életkorral. A mellékvesekéreg rosszindulatú daganatai ritkák, kórjóslatuk rossz, és mind kórisméjük, mind kezelésük terén számos kérdés megoldásra vár. Jelentős diagnosztikai problémát jelent, hogy nincs jelenleg olyan vérből meghatározható jelzőanyag, amivel a jó- vagy rosszindulatú mellékvese-daganatok (mind mellékvesekéreg, mind mellékvesevelő) elkülöníthetők lennének. Korábbi vizsgálataink alapján a génkifejeződés szabályozásában fontos mikroRNS-ek keringésben kimutatható formái, a keringő mikroRNS-ek a mellékvesekéreg-daganatok rosszindulatúságának meghatározására alkalmasak lehetnek, de további nagyobb elemszámú mintacsoportok szükségesek alkalmasságuk megerősítésére. A keringő mikroRNS-ek jelentékeny része kis membránhólyagokban, vezikulákban van jelen, ami a diagnosztika új lehetőségeit nyitja meg. E vezikulák a mikroRNS-ek mellett további betegségek jelzésére alkalmas molekulákat, így fehérjéket is tartalmazhatnak, amit szintén tervezünk vizsgálni. A rosszindulatúságot egyértelműen jelző keringő mikroRNS-ek jelentősége nagy lenne, mivel segítségükkel kiszűrhetők lennének a feltétlenül műtétet igénylő betegek. Használhatók lehetnének keringő mikroRNS-ek a betegek követésére és a kezelés hatékonyságának megítélésére is, valamint a mellékvesevelő daganatok különböző alosztályainak elkülönítésére. A keringő mikroRNS-ek biológiai jelentősége kevéssé ismert, és vizsgálataink ezek megismerését is elősegíthetnék.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The altered expression of microRNA has been described in several tumours, and there are data on their successful application in various neoplasms. Beside tissue microRNA, novel data show that microRNAs are also present in the circulation partly in extracellular vesicules released from tumour cells. Circulating microRNAs and extracellular vesicles can be exploited as minimally invasive biomarkers in disease diagnostics. In our previous studies on adrenocortical tumours involving small patient cohorts, we have described several tissue and circulating microRNA markers (miR-100, miR-181b, miR-184, miR-210 and miR-483-5p) indicative of malignancy. This could have major significance as the histological diagnosis of adrenal tumours is difficult, moreover, there is no preoperative marker available that could help in the establishment of malignancy. In our present studies, we would like to extend our previous investigations by studying plasma samples and extracellular vesicles involving large cohorts to establish reliable circulating microRNA markers indicative of adrenocortical tumour malignancy or prognosis, and to reveal markers of disease progression and treatment. Furthermore, since adrenal myelolipomas are often difficult to differentiate from adrenocortical tumours by imaging modalities, circulating microRNA markers would be sought for these. Circulating microRNAs characteristic for different forms of pheochromocytoma would also be tested. Beside microRNAs, proteins of extracellular vesicles would also tested by proteomics approach. The biological relevance of significantly differentially expressed microRNAs would be further tested by bioinformatics and in vitro studies.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Circulating microRNAs and other components of extracellular vesicles can be suitable for differentiating benign and malignant tumours. There are no available blood markers for differentiation of benign or malignant adrenal neoplasms, neither for adrenocortical, nor for adrenomedullary tumours. The main diagnostic purpose of our studies would be the identification of circulating microRNA markers applicable for the distinction of benign and malignant adrenocortical and adrenomedullary tumours, and pheochromocytoma subgroups. Moreover, since the differentiation of benign myelolipoma from adrenocortical tumours by imaging often raises major problems, circulating microRNA markers would be sought for this, as well. Based on our previous animal xenograft studies, the circulating miR-483-5p might represent a marker of adrenocortical cancer progression or treatment success and we would like to examine this and other microRNAs on human cohorts, too. There are no data yet on the diagnostic applicability of extracellular vesicles in the diagnosis of adenal tumours. The comparison of microRNA profiles established directly from plasma or via isolated microvesicles would be important from a methodological point of view for installing the best diagnostic methods. Beside microRNAs, other components of the extracellular vesicles, such as proteins would also be tested as potential biomarkers. Intensive research is going on to decipher the biological relevance of circulating microRNAs, and the projected bioinformatics and in vitro studies for the affected molecular pathways might be helpful to uncover this question.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Adrenal tumours are common and their prevalence increases with age. Although the majority of adrenal tumours is benign, the prognosis of the rare adrenocortical cancer is poor and there are several unsolved questions both in its diagnosis and therapy. Adrenomedullary tumours (pheochromocytoma) may develop due to germ-line mutations of several genes in the context of different tumour syndromes. Whereas tissue microRNAs can be only be studied in biopsy samples or in tumours removed during operation for the establishment of malignancy, circulating microRNAs might be evaluated in the blood as minimally invasive biomarkers. A considerable proportion of circulating microRNA is found in extracellular vesicles, where microRNA could be more efficiently isolated from than directly from plasma. Moreover, other components, such as proteins can be exploited from extracellular vesicles. If microRNA (or other extracellular vesicle-associated) markers enabling the differentiation of benign and malignant adrenal tumours were identified, this would have major clinical relevance, since patients harbouring malignant tumours could be identified by blood test, and different pheochromocytoma subtypes could be differentiated without mutation analysis. Distinguishing benign myelolipomas from adrenocortical tumours is often difficult by current imaging modalities, and if reliable circulating microRNA markers were established, the operation of myelolipoma could be avoided. Circulating microRNA markers indicating the progression and treatment efficacy of adrenocortical cancer might help disease management and the choice for optimal treatment protocols with the perspective of individualized therapy. The biological relevance of circulating microRNAs is poorly elucidated, and their more detailed analysis including their affected pathways by our projected bioinformatics and in vitro studies could contribute to exploring their roles in tumourigenesis and tumour progression.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Adrenal tumours are common and their prevalence increases with age. Adrenocortical cancer is rarem and its prognosis is poor, moreover there are several open questions regarding its diagnosis and treatment. A major diagnostic problem is related to the lack of reliable blood marker that would enable the differentiation of benign and malignant adrenal tumours (both adrenocortical and adrenomedullary). Our previous studies showed that circulating forms of microRNAs involved in the regulation of gene expression might be useful for the establishment of malignancy for adrenocortical tumours, but larger patient cohorts would be needed to confirm their applicability. A considerable proportion of circulating microRNA is harboured in small membrane vesicules that open new perspective for diagnostics. Beside microRNAs, these vesicules may contain other potential disease markers such as proteins that we plan to study, as well. The clinical relevance of unambiguous markers of malignancy would be great, since patients requiring surgery could be identified by these. Circulating microRNA markers might be used for patient follow-up and to judge treatment efficacy, moreover for the differentiation of pheochromocytoma subclasses. The biological relevance of circulating microRNAs is poorly elucidated and our studies would be helpful for examining this question.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Decmann A, Perge P, Nagy Z, Butz H, Patócs A, Igaz P: Keringő mikroRNS-ek az endokrin daganatok diagnosztikájában [Circulating microRNAs in the diagnostics of endocrine neoplasms], ORVOSI HETILAP 158: (13) pp. 483-490., 2017 | | Nagy Z, Decmann Á, Perge P, Igaz P: A mikroRNS-ek patogenetikai és diagnosztikai szerepe mellékvesekéreg-carcinomában, ORVOSI HETILAP - közlésre elfogadva, 2017 | | Nagy Z, Szabó PM, Grolmusz VK, Perge P, Igaz I, Patócs A, Igaz P: MEN1 and microRNAs: The link between sporadic pituitary, parathyroid and adrenocortical tumors?, MEDICAL HYPOTHESES 99: pp. 40-44., 2017 | | Decmann A, Perge P, Tóth M, Igaz P: Adrenal myelolipoma: a comprehensive review, ENDOCRINE - közlésre elfogadva, 2017 | | Perge P, Butz H, Pezzani R, Bancos I, Nagy Z, Decmann A, Luconi M, Mannelli M, Buzás EI, Tóth M, Boscaro M, Patócs A, Igaz P: Exosomal hsa-miR-483-5p and hsa-miR-101 are potential minimally invasive biomarkers of adrenocortical carcinoma, ENDOCRINE ABSTRACTS 49: Paper GP3, 2017 | | Jung S, Nagy Z, Fassnacht M, Zambetti G, Weiss M, Reincke M, Igaz P, Beuschlein F, Hantel C: Preclinical progress and first translational steps for a liposomal chemotherapy protocol against adrenocortical carcinoma, ENDOCR-RELAT CANCER 23: (10) 825-837, 2016 | | Perge P, Nagy Z, Decmann A, Igaz I, Igaz P: Potential relevance of microRNAs in inter-species epigenetic communication, and implications for disease pathogenesis., RNA BIOL 14: (4) 391-401, 2017 | | Perge P, Butz H, Pezzani R, Bancos I, Nagy Z, Paloczi K, Nyiro G, Decmann A, Pap E, Luconi M, Mannelli M, Buzas EI, Toth M, Boscaro M, Patocs A, Igaz P: Evaluation and diagnostic potential of circulating extracellular vesicle-associated microRNAs in adrenocortical tumors., SCI REP 7: (1), 2017 | | Nagy Z, Decmann Á, Perge P, Igaz P: A mikroRNS-ek patogenetikai és diagnosztikai szerepe mellékvesekéreg-carcinomában, ORVOSI HETILAP, 158, 483-490, 2017 | | Decmann A, Perge P, Tóth M, Igaz P: Adrenal myelolipoma: a comprehensive review, ENDOCRINE, 59, 7-15, 2017 | | Decmann A, Perge P, Nyiro G, Darvasi O, Liko I, Borka K, Micsik T, Toth Z, Bancos I, Pezzani R, Iacobone M, Patocs A, Igaz P: MicroRNA expression profiling in adrenal myelolipoma., J CLIN ENDOCR METAB 103: pp. 3522-3530., 2018 | | Igaz P: Circulating microRNAs and tumors, BIOMEDICAL PAPERS-PALACKY UNIVERSITY IN OLOMOUC 162: Paper L-10., 2018 | | Perge P, Decmann A, Pezzani R, Bancos I, Fassina A, Luconi M, Canu L, Toth M, Boscaro M, Patocs A, Igaz P: Analysis of circulating extracellular vesicle-associated microRNAs in cortisol-producing adrenocortical tumors, ENDOCRINE 59: (2) pp. 280-287., 2018 | | Nagy Z, Decmann Á, Perge P, Igaz P: A mikroRNS-ek patogenetikai és diagnosztikai szerepe mellékvesekéreg-carcinomában, ORVOSI HETILAP, 159, 245-251, 2018 | | Nagy Z, Decmann Á, Perge P, Igaz P: A mikroRNS-ek patogenetikai és diagnosztikai szerepe mellékvesekéreg-carcinomában, ORVOSI HETILAP, 159, 245-251, 2018 | | Decmann A, Perge P, Tóth M, Igaz P: Adrenal myelolipoma: a comprehensive review, ENDOCRINE, 59, 7-15, 2018 | | Perge P, Decmann A, Pezzani R, Bancos I, Fassina A, Luconi M, Canu L, Toth M, Boscaro M, Patocs A, Igaz P: Analysis of circulating extracellular vesicle-associated microRNAs in cortisol-producing adrenocortical tumors, ENDOCRINE 59: (2) pp. 280-287., 2018 | | Decmann A, Perge P, Nyiro G, Darvasi O, Liko I, Borka K, Micsik T, Toth Z, Bancos I, Pezzani R, Iacobone M, Patocs A, Igaz P: MicroRNA expression profiling in adrenal myelolipoma., J CLIN ENDOCR METAB 103: pp. 3522-3530., 2018 | | Jung S, Nagy Z, Fassnacht M, Zambetti G, Weiss M, Reincke M, Igaz P, Beuschlein F, Hantel C: Preclinical progress and first translational steps for a liposomal chemotherapy protocol against adrenocortical carcinoma, ENDOCR-RELAT CANCER 23: (10) 825-837, 2016 | | Perge P, Butz H, Pezzani R, Nagy Z, Pálóczi K, Nyírő G, Decmann Á, Buzás EI, Tóth M, Boscaro M, Patócs A, Igaz P: Keringő exoszomális mikroRNS-ek vizsgálata mellékvesekéreg daganatos betegekben, M BELORVOSI ARCH 69: (2-3) 148, 2016 | | Perge P, Nagy Z, Decmann A, Igaz I, Igaz P: Potential relevance of microRNAs in inter-species epigenetic communication, and implications for disease pathogenesis., RNA BIOL &: &, 2016 | | Nagy Z, Baghy K, Hunyadi-Gulyás E, Micsik T, Nyirő G, Rácz G, Butz H, Perge P, Kovalszky I, Medzihradszky KF, Rácz K, Patócs A, Igaz P: Evaluation of 9-cis retinoic acid and mitotane as antitumoral agents in an adrenocortical xenograft model, AM J CANCER RES 5: (12) 3645-3658, 2015 | | Jung S, Nagy Z, Fassnacht M, Zambetti G, Weiss M, Reincke M, Igaz P, Beuschlein F, Hantel C: Preclinical progress and first translational steps for a liposomal chemotherapy protocol against adrenocortical carcinoma, ENDOCR-RELAT CANCER 23: (10) 825-837, 2016 | | Perge P, Butz H, Pezzani R, Bancos I, Nagy Z, Paloczi K, Nyiro G, Decmann A, Pap E, Luconi M, Mannelli M, Buzas EI, Toth M, Boscaro M, Patocs A, Igaz P: Evaluation and diagnostic potential of circulating extracellular vesicle-associated microRNAs in adrenocortical tumors., SCI REP 7: (1), 2017 | | Perge P, Nagy Z, Decmann A, Igaz I, Igaz P: Potential relevance of microRNAs in inter-species epigenetic communication, and implications for disease pathogenesis., RNA BIOL 14: (4) 391-401, 2017 | | Perge P, Butz H, Pezzani R, Nagy Z, Pálóczi K, Nyírő G, Decmann Á, Buzás EI, Tóth M, Boscaro M, Patócs A, Igaz P: Keringő exoszomális mikroRNS-ek vizsgálata mellékvesekéreg daganatos betegekben, M BELORVOSI ARCH 69: (2-3) 148, 2016 | | Valcz Gábor, Buzás Edit I., Kittel Ágnes, Krenács Tibor, Visnovitz Tamás, Spisák Sándor, Török György, Homolya László, Zsigrai Sára, Kiszler Gábor, Antalffy Géza, Pálóczi Krisztina, Szállási Zoltán, Szabó Vanessza, Sebestyén Anna, Solymosi Norbert, Kalmár Alexandra, Dede Kristóf, Lőrincz Péter, Tulassay Zsolt, Igaz Péter, Molnár Béla: En bloc release of MVB-like small extracellular vesicle clusters by colorectal carcinoma cells, JOURNAL OF EXTRACELLULAR VESICLES 8: (1) p. 1596668., 2019 | | Igaz Peter: Circulating microRNAs in adrenal tumors., CURRENT OPINION IN ENDOCRINOLOGY DIABETES AND OBESITY 26: (3) pp. 155-159., 2019 | | Decmann Abel, Bancos Irina, Khanna Aakanksha, Thomas Melinda A, Turai Péter, Perge Pál, Pintér József Zsolt, Tóth Miklós, Patócs Attila, Igaz Peter: Comparison of plasma and urinary microRNA-483-5p for the diagnosis of adrenocortical malignancy., JOURNAL OF BIOTECHNOLOGY 297: pp. 49-53., 2019 | | Decmann Abel, Nyírö Gábor, Darvasi Ottó, Turai Péter, Bancos Irina, Kaur Ravinder Jeet, Pezzani Raffaele, Iacobone Maurizio, Kraljevic Ivana, Kastelan Darko, Parasiliti-Caprino Mirko, Maccario Mauro, Nirschl Nina, Heinrich Daniel, Reincke Martin, Patócs Attila, Igaz Peter: Circulating miRNA Expression Profiling in Primary Aldosteronism, FRONTIERS IN ENDOCRINOLOGY 10: (-) p. article 739., 2019 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
