 |
Mezopotámiai településszerkezet és társadalmi hálózatok
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
115481 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Dezső Tamás |
| magyar cím |
Mezopotámiai településszerkezet és társadalmi hálózatok |
| Angol cím |
Mesopotamian Settlement Pattern and Social Networks |
| magyar kulcsszavak |
Újasszír Birodalom, településszerkezet, Iraki Kurdisztán, hálózatkutatás: komplex/társadalmi/adminisztratív hálózatok, Asszíri Birodalom régészete |
| angol kulcsszavak |
Neo-Assyrian Empire, Iraqi Kurdistan, social structure, study of complex/social/administrative networks, settlement pattern, archaeology of the Assyrian Empire, survey analysis, |
| megadott besorolás |
| Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Ókori kultúra |
|
| zsűri |
Régészet |
| Kutatóhely |
Ókortudományi Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Esztári Réka Mária
Kalla Gábor
Niederreiter Zoltán
Vér Ádám
|
| projekt kezdete |
2016-02-01 |
| projekt vége |
2020-01-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
22.492 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
9.20 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás legfontosabb célja az Újasszír Birodalom belső struktúrájának feltárása, interdiszciplináris eszközökkel, a térbeliségre koncentrálva. A térinformatika felhasználásával kívánja egyesíteni a különféle írásos (politikai, adminisztratív, jogi), a régészeti (építészeti, településtörténeti és művészettörténeti), valamint a szélesebb tájra vonatkozó forrásokat. Az írásos forrásokból ismert személyek kapcsolatrendszerének nem georeferált hálózatát veti össze az egységes térinformatikai rendszerbe rendezett építészeti, településtörténeti és környezeti adatokkal. Túllépve a korábbi kutatások által felrajzolt egydimenziós szemléleten – ahol a birodalmi belső szerkezeténél a király, a tisztviselők és az alávetett területek politikai kapcsolatainak elemzésére került a fő hangsúly – a program a gazdasági infrastruktúrára (csatorna- és úthálózat, művelt területek és a településszerkezet viszonya, termelési kapacitások) és a személyközi (háztartások közötti) interakciókra is koncentrál, ez utóbbi esetben felhasználva a társadalmi hálózatok kutatásának módszertanát. Az írásos forrásokon túl itt különösen fontos szerepet kap a tisztviselők pecséthengereinek elemzése.
A munka során nagy hangsúlyt kap az újasszír kori politikai és gazdasági szerkezet összehasonlítása a mezopotámiai történelem más nagyhatalmainak (pl. Ur III, Ó- és Középbabilóni, valamint Középasszír Birodalmak) viszonyaival.
A program során elkészül az Asszír Birodalom online felületen megosztott térinformatikai adatbázisa, egy monográfia a birodalom területi közigazgatásának és gazdasági infrastruktúrájának rekonstrukciójáról, valamint a lelőhellyel rendelkező újasszír kori pecséthengerek katalógusa.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kutatásunk kiinduló hipotézise, hogy az Asszír Birodalom politikai sikeressége nemcsak katonai erejének, hanem jól szervezett gazdasági és politikai infrastruktúrájának is köszönhető volt. Jól működő úthálózat, a hadsereg szükségleteit megbízhatóan kielégítő mezőgazdasági háttér (gazdag termőföldek kiterjedt csatornarendszerrel), termelést és begyűjtést megbízhatóan szervező adminisztratív elit. Ma még alig ismert, hogy a mezőgazdasági termelés milyen szervezeti keretekben történt, de feltételezésünk szerint ebben egyaránt szerepet játszottak a különböző méretű háztartások, az ún. nyilvánosak (palota, templom), a kisebb méretű magánháztartások és a nagyméretű tisztviselői és kereskedői háztartások is.
Programunkban a hipotézisek tesztelésére interdiszciplináris megközelítést választottunk, a térinformatika felhasználásával kívánjuk egyesíteni a különféle írásos (politikai, adminisztratív, jogi), a régészeti (építészeti, településtörténeti és művészettörténeti), valamint a szélesebb tájra (természetes és mesterséges) vonatkozó forrásokat. A programban kiemelt szerepet játszik egy térinformatikai adatbázis elkészítése, melyen egy 3D domborzati alaptérképen rekonstruálásra kerül ókori csatorna és úthálózat, valamint a településhálózat rekonstrukciója műholdas adatok, régészeti adatok (korábbi, ill. később saját ásatások) és írásos források felhasználásával. Az írásos források, pecséthengerek feliratai és egy proszopográfiai adatbázis alapján elkészítjük a birodalmi adminisztráció hálózati elemzését.
Az elkészített adatbázis alapján reményeink szerint lehetségessé válik az Asszír Birodalom infrastruktúrájának egy új szemléletű rekonstrukciója.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az Újasszír Birodalom az ókori Kelet egyik legfontosabb hatalma volt, és áttételesen, a hellénisztikus birodalmakon keresztül fontos szerepet játszott az európai politikai kultúra bázisát adó Római Birodalom szervezeti kereteinek kialakításában is. Hiába ismert fontossága, hiába rendelkezünk több tízezer ékírásos forrással, ezek kontextusát sokszor nem érti a kutatás, és csak igen fragmentált információt képes belőlük leszűrni. Így az Asszír Birodalom egyes alrendszereiről, gazdaságáról, társadalmáról, településszerkezetéről vagy közigazgatásáról ma még igen keveset tudunk.
A helyzeten csak újfajta megközelítések változtathatnak. Ezért a program a különféle adatok egységes térinformatikai kezelésére összpontosít, és ezt kívánja az írásos forrásokból ismert személyek kapcsolatrendszerének nem georeferált hálózatával összehasonlítani. Mindebből sokkal többet tudhatunk meg az Asszír Birodalom egyes alrendszereinek tényleges működéséről.
A program eredményeképpen a nemzetközi kutatással online formában megosztott szabad hozzáférésű térinformatikai adatbázis jönne létre, az Asszír Birodalom területi infrastruktúrájának adataival. A nemzetközi kutatásban egyedülálló vállalkozás jelentős nemzetközi tudományos visszhangra találna, és kiindulópontja lehet további kutatásoknak.
A létrejövő adatbázis első eredményeként a kutatócsoport az Újasszír Birodalom területi közigazgatásának rekonstrukcióját tervezi elkészíteni angol nyelvű monográfia formájában, amely nemzetközileg is hiánypótló munka lenne.
Szintén fontos eredmény lenne az újasszír pecséthengerek katalógusának elkészülte, amely a későbbi történeti, filológiai, régészeti és művészettörténeti kutatások számára lehet adatbázis.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A birodalom az ókorban az egyetlen olyan szervezeti forma volt, amely nagyobb területek gazdasági és társadalmi integrációját lehetővé tette. Az emberiség történetének egyik legjelentősebb és legsikeresebb nagyhatalma az Asszír Birodalom volt, számos későbbi hatalom mintájául szolgált. Belső működésének pontos leírása kulcsjelentőségű a nagyméretű társadalmak szerveződésének megértése szempontjából. Egyik legfontosabb kérdés, hogy a birodalmi elit miként volt képes a hatalmas birodalmat egyben tartani. A despotikus hatalom korábbi képén a kutatás már túllépett, és egy sokkal kifinomultabb személyek közötti hálózatot kezdett el felvázolni.
A kutatás annak a jól szervezett gazdasági és politikai infrastruktúrának a rekonstrukciójára vállalkozik, amelyik olyan sikeressé tette az Asszír Birodalmat, hiszen nem volt elég meghódítani az egyes területeket, de meg is kellett tartani azokat. Egy olyan térinformatikai adatbázis létrehozására vállalkozik a projekt, amely a térbelisége alapján vizsgálja a birodalom gazdasági és társadalmi alapjait. Műholdas adatok és régészeti kutatások alapján rekonstruálja az út- és csatornahálózatot, a különböző méretű és funkciójú települések hálózatát, megállapítja kapcsolatát az egykori tájjal, a földművelésre alkalmas területekkel.
Kísérletet tesz az adminisztratív elit kapcsolatrendszerének felvázolására, és annak a társadalmi hálózatnak a megrajzolására, amely a birodalom összetartó szövetét képezte.
Ennek során felhasználja az összes rendelkezésre álló írásos (feliratokat, leveleket, igazgatási és jogi szövegeket) és régészeti forrást (települések, épületek, képi ábrázolások, pecséthengerek).
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The primary aim of the research is to explore the internal structures of the Neo-Assyrian Empire by relying on a set of interdisciplinary approaches with a strong focus on spatiality. It seeks to unite written sources (political, administrative, and judicial), archaeological sources, and sources pertaining to the broader environment. It conflates the non-georeferenced system of the people known from written sources with the architectural, settlement historical, and environmental data stored in a uniform geoinformatical system. Reaching beyond the unidimensional perspective outlined in previous studies – in which the focus of the investigation of the inner structure of the empire was on the relations of the king, the officials, and the subjugated territories – the participants of the program concentrate on the economic infrastructure (canal and road systems, arable lands, production capacity) and interpersonal interactions (that is, interactions among households) as well. In the latter case, we will rely on the methodology of the research of social networks. Besides the written sources, special importance is attached to the analysis of the cylinder seals of the officials. Further emphasis will be laid on the comparison of the Neo-Assyrian political and economic structure with relations of other ancient Mesopotamian powers.
The project will result in the following findings: a geoinformatical database of the Assyrian Empire shared on an online platform, a monograph of the reconstruction of the territorial administration and the economic infrastructure of the empire, and a catalogue of the Neo-Assyrian cylinder seals with known provenance.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The starting hypothesis behind the research that the political success of the Assyrian Empire was not only thanks to its military power, but also due to its well-organized economic and political infrastructure: well-kept road system, a stable agricultural background meeting the demands of the army (arable lands and good canal systems), an administrative elite responsible for production and allocation. The framework in which agricultural production took place is still relatively unknown today; however, it can be rightly assumed that households of varying sizes (the public ones – for example, palaces and temples –, small households, and the big households of officials and traders) played an equally important role.
In our program, we have decided to work along the lines of an interdisciplinary approach, according to which geoinformatics can be used to unite the various written, archaeological, and environmental sources. Setting up a geoinformatical database is of primary importance: with the help of satellite images, archaeological data and written sources, a 3D relief map will be used, upon which the ancient canal and road systems, and settlement patterns will be reconstructed.
The analysis of the network of the imperial administration will be made on the basis of written sources, the cylinder seals, and a prosopographical database. It is hoped that based on the findings of the databases set up in the process, it will be possible to reconstruct the infrastructure of the Assyrian Empire from a novel point of view.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The Neo-Assyrian Empire was one of the most important powers of the Ancient Near East, and – in an indirect manner – through the Hellenistic empires, it played a significant role in establishing the structural frameworks of the Roman Empire. Regardless of its overall importance and despite the fact that we have come into possession of tens of thousands of cuneiform sources, research at large is unaware of their contexts, and only fragmented information has so far been culled. It is for this reason that relatively limited information is known about the certain subsystems of the Assyrian Empire: its economies, societies, settlement patterns, and administrative structures.
Only innovative approaches can be utilized to change the present situation; therefore, the program focuses on the uniform geoinformatical analysis of the various data, and it seeks to conflate this with the non-georeferenced network of people known from the written sources. This will help us better understand how the operations of the subsystems of the Assyrian Empire happened.
As a result of the project an open access geoinformatical database of the Assyrian Empire will come into existence, which will be shared with the international research in an online platform. This unique enterprise would meet with significant scientific response and will form the basis of further researches.
The first result of the database to be set up will be present the reconstruction of the territorial administration of the Neo-Assyrian Empire in what we plan to be a monograph written in English, which will bridge the gap among international researches.
It would also be beneficial for the program to create the catalogue of Neo-Assyrian cylinder seals with known provenance, which will form a useful database for future historical, philological, archaeological, and art historical research.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
In ancient times, the empire was the only structural form that enabled the socio-economic integration of larger territories. One of mankind’s most important and most successful powers was the Assyrian Empire, which served as a model for future powers. The accurate description of its inner operations is of primary importance for the understanding of the organization of complex societies. One key question to be addressed is how the imperial elite was able to bind together the vast empire. Today we are no longer interested in the description of the Empire as a despotic power, and we have begun to sketch the model of a more sophisticated interpersonal network.
The research sets out to reconstruct the well-organized economic and political infrastructure, which helped the Assyrian Empire become exceedingly successful. It was not only sufficient to conquer the territories, but they were also to be maintained. The project aims to set up a geoinformatical database that explores the economic and social bases of the Empire in relation to its spatial dimensions. It reconstructs the road and canal systems, the settlement patterns, and its relations to the environment and arable lands based on satellite images and archaeological investigations.
It also attempts to outline the network of connections of the administrative elite, and it will describe its social network, which presented the unifying texture of the Empire.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
