 |
A pragmatikai kompetencia fejlődésének kognitív alapjai
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
115544 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Babarczy Anna |
| magyar cím |
A pragmatikai kompetencia fejlődésének kognitív alapjai |
| Angol cím |
The role of cognitive abilities in the development of pragmatic competence |
| magyar kulcsszavak |
pragmatika, nyelvi fejlődés, tudatelmélet, végrehajtófunkciók |
| angol kulcsszavak |
pragmatics, language development, Theory of Mind, executive function |
| megadott besorolás |
| Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Pszicholingvisztika |
|
| zsűri |
Nyelvészet |
| Kutatóhely |
Kognitív Tudományi Tanszék (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) |
| résztvevők |
Balázs Andrea
Baumann Viola
Káldi Tamás
Krizsai Fruzsina
Lukács Ágnes
Szücs Márta Zita
Szücs Márta Zita
|
| projekt kezdete |
2016-02-01 |
| projekt vége |
2020-04-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
24.328 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
11.23 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja 3-12 éves gyerekek pragmatikai tudásának és a pragmatikai fejlődés folyamatának vizsgálata. Pragmatikai tudás alatt itt azt a képességet értjük, ami lehetővé teszi a hallgató számára, hogy azonosítsa a beszélő kommunnikatív szándékát olyan esetben, amikor ezt a szándékot nem explicit módon kódolja, hanem csak implikálja a beszélő mondatmegnyilvánulása. A pragmatikai kompetencia témakörébe tartozó jelenségek közül elsősorban a gricei skaláris implikatúrákat, metaforikus kifejezéseket,beszédaktusokat és az iróniát tárgyaljuk. A pragmatikai jelentés mibenlétét nyelvelméleti oldalról a (neo-)gricei pragmatika és a relevancia elmélet fogalmaival közelítjük meg, a fejlődéspszichológia oldaláról pedig a tudatelmélet, nyelvfejlődési mérőszámok és a végrehajtófunkciók alakulását vesszük figyelembe. A modellekből következő hipotéziseket a kísérleti pszicholingvisztika eszközeivel teszteljük, illetve empirikus adatokat szolgálunk a pragmatikai fejlődés menetének leírásához magyar anyanyelvű gyerekek körében.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kísérleti adatok szerint a pragmatikai kompetencia fejlődése nem követi a grammatikai fejlődést, vagyis a 6-8 éven aluli gyerekek számára sokszor nem elérhető a logikai illetve szószerinti jelentéstől eltérő értelmezés, és ez közvetlenül nem vezethető vissza lexikális vagy szintaktikai hiányosságokra. A pragmatika és más nyelvi kompetenciák közötti disszociációt klinikai adatok is igazolják. Jelenleg nyitott kérdés, hogy pontosan milyen folyamatok járulnak hozzá a pragmatikai tudás fejlődéséhez, illetve mi a magyarázat a pragmatikai tudás hiányosságaira egyes klinikai populációkban. A pragmatikai kompetencia jelenleg domináns modelljei szerint a pragmatikai jelentés megértésének készséget a következő főbb tényezők befolyásolhatják: (a) első- illetve másodrendű metareprezentációs képesség (tudatelmélet), (b) általános receptív lexikális és szintaktikai fejlettség, nyelvi tapasztalat és az abból következő feldolgozási automatizmus (c) metapragmatikai tudás, és (d) kognitív erőforrások, a végrehajtó funkciók fejlettsége, ami megközelíthető egyrészt a kognitív fejlődés (pl. munkamemória, flexibilitás, nem-verbális következtetés) felől, másrészt a feladat komplexitása és a stimulus illetve kontextus elérhetősége felől. A tényezők pontos szerepe és egymáshoz viszonyított jelentősége vita tárgya. A különböző pragmatikai elméletekből eltérő hipotézisek következnek, és az eddigi empirikus eredmények nem egyértelműek. A kutatás célja a felsorolt tényezők empirikus vizsgálata a jelenleg vitás kérdések tesztelésén keresztül.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A pragmatika hagyományosan elméleti tudományág, amely a nyelvfiolozófiára és nyelvelméletre építkezik. A terület kísérleti megközelítése, amely a pszicholingvisztika és a kognitív pszichológia eszközeit kihasználva próbál fényt deríteni a pragmatikai kompetencia mibenlétére, viszonylag új fejlemény. Azon túl, hogy a versengő elméleti modelleket tesztelik, a kísérleti pragmatika eredményei olyan adatokat is szolgáltatnak, melyek segítenek a modellek továbbfejlesztésében és a hiányosságok pótlásában, hogy egy lépéssel közelebb jussunk ezek alkalmazhatóságához. A pragmatikai kompetencia részletes modellje, amely magyarázatot ad a kognitív és a kontextuális tényezők szerepére az inferenciális folyamatban, felhasználható a kognitív neuropszichológia és a klinikai pragmatika területén. Fejlődési és szerzett pragmatikai zavarok számos klinikai csoportot érinthetnek, köztük az autizmus spectrum zavarokkal, skizofréniával vagy traumás agysérüléssel élő egyéneket. A jelenleg nem csak Magyarországon, hanem a nemzetközi irodalomban is csekély számú elmélet-orientált kísérleti adatbázis bővítése a kognitív fejlődés és a pragmatikai kompetencia mellett a pragmatikai zavarok megértését is elősegíti. Ezen túl, a kísérletek eredményei a magyar anyanyelvű gyerekek nyelvi fejlődésének leíróirodalmát gazdagítják.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A nyelv az emberi kommunikáció egyik legközvetlenebb eszköze. A szavaknak konvencionális jelentése van, a nyelvtan megmutatja, hogy a szavak hogyan viszonyulnak egymáshoz a mondatban. Ha azonban közelebbről is megvizsgáljuk a nyelv használatát, az derül ki, hogy az üzenet, amit egy adott helyzetben elhangzott mondat közvetít, sokkal gazdagabb, vagy esetleg egészen más, mint a mondat szószerinti jelentése. Például, egy kérdőmondatot használhatunk arra, hogy elégedetlenséget fejezzünk ki (“Hányszor mondtam, hogy ne csináld ezt?”), adhatunk valakiről metaforikus jellemzést (“Angyal vagy”), és pusztán az elbeszélés sorrendjével utalhatunk ok-okozati összefüggésre (“Tamás elesett, és eltörte a lábát”). Egy mondat megfelelő értelmezése múlhat a kontextuson is. Ha a “Mindig éhes vagyok” mondat egy orvosnak szól, a mondatot aggasztó tünetként kell értelmeznünk, míg ha ugyanez a mondat egy barát lakásán hangzik el, inkább megvendégelésre való felszólításnak tekinthető. Egy egészséges felnőtt számára a ki nem mondott üzenet megértése nem jelent problémát, de ez a következtetési folyamat közel sem automatikus gyerekek és bizonyos kommunikációs zavarokkal élő felnőttek számára. Ezért a fenti nemteszés-nyilvánításra egy kisgyerek a legjobb szándékkal válaszolhatja, hogy “Nem tudom, nem számoltam,” és tekintheti a metaforát tévedésnek (“Nem angyal vagyok, hanem kislány”). A kutatás arra keresi a választ, hogy milyen kognitív készségek játszanak szerepet a ki nem mondott üzenetek megértésében, és milyen lépésekben fejlődik ez a tudás. A pragmatikai kompetencia jelenleg elérhető elméleti modelljeiből kiindulva végzünk viselkedéses vizsgálatokat gyerekekkel és felnőttekkel.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The goal of the proposed research is to map the pragmatic development of 3-12 year-old children and, by testing the predictions of different theories of pragmatic competence, shed some light on the processes involved in development. By pragmatic competence we mean our ability to recover the intentions of the speaker in a communicative situation where these intentions are in some way implicated rather than explicitly encoded by the speaker's utterance.Of the various phenomena subsumed under the term of pragmatic competence, we intend to focus on Gricean scalar implicatures, metaphors, speech acts and irony. The nature of pragmatic meaning is approached using the conceptual systems of (neo-)Gricean models and Relevance Theory, while the aspects of cognitive development taken into consideration are metarepresentational abilities (Theory of Mind), measures of language development and executive functions. The hypotheses derived from the models will be tested using the tools of experimental psycholinguistics, and empirical data will be provided for a descriptive model of the pragmatic development of children acquiring Hungarian as their first language.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Experimental evidence suggests that children’s pragmatic development is dissociated from their grammatical competence, i.e., they have difficulty interpreting non-logical or non-literal meanings, which cannot be directly attributed to lexical or syntactic deficits. The dissociation between pragmatic competence and linguistic competence is also demonstrated by clinical data. Precisely what processes contribute to the development of pragmatic competence and what causes its dysfunction in certain clinical populations are currently open questions. Currently dominant models of pragmatic competence hypothesise that the major factors affecting pragmatic inference include (a) first and second-order metarepresentational abilities (Theory of Mind), (b) general receptive lexical and syntactic competence, language experience and ease of processing related to experience, (c) metapragmatic knowledge, and (d) cognitive resources, the maturity of executive functions, which can be approached either from cognitive development measures (e.g. working memory, flexibility, non-verbal reasoning) or from the complexity of the task and the salience of the stimuli and its context. The precise role and relative significance of these factors is open to debate. The various pragmatic theories make slightly different predictions, and the available evidence is inconclusive. The main objective of the research project is the study of the factors listed above through the testing of the hypotheses currently under debate.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Pragmatics is traditionally a theoretical field of study rooted in the philosophy of language and in linguistics. The approach to issues in pragmatics making use of the experimental methods of psycholinguistics and cognitive psychology is a relatively recent development. Such an approach not only helps to evaluate competing theoretical models but, perhaps more importantly, also provides new data that can be used to refine these models, fill in missing details and move a step closer to their applications. A detailed model of pragmatic competence explaining the roles of cognitive and contextual factors in inferential processes has implications for cognitive neuropsychology and clinical pragmatics. Developmental or acquired pragmatic disorders affect several clinical groups including individuals with autistic spectrum disorders, schizophrenia or traumatic brain injury. An enrichment of the currently sparse body of theory-oriented empirical data on the pragmatic strategies of typically developing children would make a contribution to our understanding of pragmatic disorders as well as to our understanding of cognitive development and pragmatic competence. In addition, the results of the proposed experiments would enrich the descriptive literature on the pragmatic development of children acquiring Hungarian as their first language.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Language is probably our most direct means of communication. Words have conventional meanings and grammar shows us how the words relate to each other in a sentence. Yet, on closer inspection the message conveyed by a sentence uttered in a particular situation turns out to be a lot more than, or even quite different from, the literal meaning of that sentence. To give just a few examples, we use questions to reproach (“How many times have I told you not to do that?”), metaphors to describe (“You are an angel”) and ordering to express causal relationships (“Tom fell and broke his leg”). The best interpretation of a sentence may also depend on context. When someone says, “I’m always hungry” to a doctor, it should probably be interpreted as a symptom the speaker is worried about, while the same sentence uttered at a friend’s house implies a request for food. While most adult language users have no difficulty recovering these implied messages, this inferential process is not automatic for children or for people with certain communication disorders. Thus, a child hearing the above reproachful question may innocently give the answer, “I don’t know, I haven’t counted” and regard the metaphor as a mistake (“I’m not an angel, I’m a little girl”). Our research project endeavours to shed light on the cognitive mechanisms involved in the process of recovering implied messages and on the time course of development. We take the hypotheses of theoretical models of pragmatic competence and test them through behavioural experiments with children and adults.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
