Az uniós egyenlő bánásmód joganyag implementációja Magyarországon - jogalkotás és jogalkalmazás  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
115646
típus K
Vezető kutató Szalayné dr. Sándor Erzsébet
magyar cím Az uniós egyenlő bánásmód joganyag implementációja Magyarországon - jogalkotás és jogalkalmazás
Angol cím The implementation of EU equal treatment law in Hungary – legislation and jurisprudence
magyar kulcsszavak egyenlő bánásmód, Európai Unió, Magyarország, implementáció, joggyakorlat
angol kulcsszavak equal treatment, European Union, Hungary, implementation, jurisprudence
megadott besorolás
Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Európai jog
zsűri Állam, Jog és Politika
Kutatóhely ÁJK Európa Központ (Pécsi Tudományegyetem)
résztvevők Kis Kelemen Bence
Mohay Ágoston
Török Tamás Pál
Tóth Norbert
projekt kezdete 2015-09-01
projekt vége 2019-08-31
aktuális összeg (MFt) 8.121
FTE (kutatóév egyenérték) 10.22
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja, hogy elemezze az EU egyenlő bánásmód joganyagának beépülését a magyar jogrendszerbe. Az egyenlő bánásmód alapelve az uniós jog sarokkövének számít különösen a belső piac, a munkajog és az uniós polgárság vonatkozásában. Az EUMSz. (19. cikk (1) bek) tartalmazza az egyenlő bánásmódot megvalósító jogi normák jogalapját, azonban még a Lisszaboni Szerződés mélyreható reformjai után is különleges jogalkotási eljárás keretében fogadhatóak el a diszkriminációtilalmi intézkedések, ami utal a terület érzékenységére. Ezen intézkedések hatékonysága jelentősen függ a nemzeti jogba való beépüléstől és a nemzeti jogalkalmazástól. A kutatás célja, hogy feltárja az uniós jogalkotást (az egyenlő bánásmódra vonatkozó jogszabályok jogalapjának vizsgálata az uniós jog alapján – intézményi érdekek, jogalkotási eljárások és a jogalkotás eredményei) valamint a magyar jogalkotást (uniós egyenlő bánásmód irányelvek integrálódását a magyar jogrendszerbe). A kutatás célja továbbá, hogy vizsgálja a releváns magyar bírósági (Alkotmánybíróság, Kúria, alsóbb szintű bíróságok) gyakorlatot; és bíróságon kívüli jogalkalmazást (különös tekintettel az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és az Egyenlő Bánásmód Hatóság jogalkalmazási tevékenységére). A kutatás fő célkitűzése, hogy feltérképezze az egyenlő bánásmód jogszabályok implementációjának esetleges hiányosságait; hogy bemutassa a bírói és egyéb állami hatóságok gyakorlatának trendjeit; hogy összevesse a gazdasági és munkajogi nézőpontot az alapjogi nézőponttal; hogy rámutasson a különböző fórumok által használt, esetlegesen eltérő értelmezési gyakorlatokra, valamint, hogy a fentiek kapcsán javaslatokat fogalmazzon meg.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás kiinduló hipotézise szerint egyfelől, noha az Európai Unió egyenlő bánásmód koncepciója alapvetően és elsősorban a belső piachoz és gazdasági megfontolásokhoz kapcsolódik, azt egyre inkább áthajtja az alapjog-centrikus szemlélet (ahogyan azt az Európa Bíróság gyakorlatából is láthatjuk) valamint többrétegűvé válik az egyenlő bánásmód védelme (nemzetközi, európai, nemzeti) mely rétegek nagy mértékben hatással vannak egymásra. Azt is állítjuk, hogy annak érdekében, hogy biztosított legyen az Unió egyenlő bánásmód joganyagának hazai jogba való beépülése és kikényszeríthetősége, a bíróságok és más nemzeti hatóságok (elsősorban az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és az Egyenlő Bánásmód Hatóság) szinergikus együttműködésére van szükség.
A kutatás fő kérdései a következők:
- Koherens és kielégítő-e az EU jelenlegi egyenlő bánásmód szabályozása?
- Hogyan kerültek implementálásra az EU egyenlő bánásmód irányelvei a magyar jogban?
- Hogyan alakul az egyenlő bánásmód elvének értelmezése a magyar bírói joggyakorlatban?
- Hogyan járulnak hozzá más magyar (nem bírósági) hatóságok az egyenlő bánásmód elvének védelméhez?
- Milyen mértékben áll(hat) fenn kollízió az alapjogvédelmi szempontok és a gazdasági/munkaerő-piaci megfontolásokkal? Ez a jelenség, valamint a szabályozás többrétegű meghatározottsága hogyan mutatkozik meg a magyar bírósági és hatósági jogalkalmazásban?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az OTKA kutatás célja, hogy a jogalkotásra, a joggyakorlatra és az állami döntésekre fókuszálva elemezze az Európai Unió egyenlő bánásmód joganyagának beépülését a magyar jogrendszerbe. Az említett téma teljes körű elemzése egyértelműen hiányzik a magyar jogirodalomból. Léteznek ugyan bizonyos, az uniós jog és a nemzetközi jog magyar jogara való hatását általánosságban vizsgáló kutatások, azonban egy kutatás sem zajlott még az említett egyenlő bánásmód témakörében, amely az uniós tagságból eredő kötelezettségeket és a nemzeti és szupranacionális jog szinergiáját is vizsgálta volna e témakörben. Az OTKA kutatás eredményeként az uniós egyenlő bánásmód joganyag hazai implementációjának átfogó elemzése lesz elérhető. Kutatók, oktatók, jogalkotók és jogalkalmazók támaszkodhatnak majd a kutatás eredményeire. A projekt joghallgatók számára is közvetíti a tudományos eredményeket, és doktori (PhD) kutatást is ösztönöz e témakörben. Megismerhető lesz a szupranacionális hatás alatt álló egyenlő bánásmód magyarországi joggyakorlata az alábbiak szerint:
- Feltérképezésre kerülnek az egyenlő bánásmód jogszabályok implementációjának eseteges hiányosságai.
- Bemutatásra kerülnek a bírói és egyéb állami hatóságok ítélkezési gyakorlatának trendjei.
- Összehasonlításra kerülnek a gazdasági és munkajogi nézőpontok az alapjogi nézőpontokkal.
- Különböző fórumok által használt eltérő értelmezési gyakorlat kiemelésre kerül.
- A fentiek kapcsán a projekt javaslatokat is megfogalmaz.
A kutatás minden egyes részeredménye (munkaanyagok és háttéranyagok) a lehető leghamarabb elérhető lesz a kutatási projekt honlapján. A nagyobb lélegzetvételű részeredmények különszám formájában jelennek majd meg angol nyelven a Pécs Journal of International and European Law elektronikus folyóiratban, majd a kutatás zárásaként a végeredményeket könyv formájában publikáljuk. Folyamatosan jelennek meg majd cikkek magyar lektorált szakfolyóiratokban is.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az OTKA kutatás célja, hogy elemezze az Európai Unió egyenlő bánásmód joganyagának beépülését a magyar jogba. E téma teljes körű elemzése egyértelműen hiányzik a magyar jogirodalomból, annak ellenére, hogy az egyenlő bánásmód alapelve az uniós jog egyik sarokköve. Az uniós egyenlő bánásmód jog fontossága határozottan emelkedik, főként a belső piac, a szociális és munkajog, és legáltalánosabban az uniós polgárság kapcsán. Az EU egyenlő bánásmód joga, ahogyan az EU-jog hatékonysága általában, nagyban függ a nemzeti jogban való beépüléstől: az irányelvek, mint az EU egyenlő bánásmód jogának alapjai, az elérendő célokat illetően kötelezőek a címzett tagállamokra, azonban a forma és eszközök megválasztását a tagállamokra bízza. Magyarország EU-tagságának 10. évfordulója után helyénvalónak látszik az elmúlt évtizedet górcső alá venni és az egyenlő bánásmód elvének hazai szabályozását, alkalmazását megvizsgálni. Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogalkotásra összpontosítva az OTKA kutatás célja, hogy feltárja a releváns uniós és magyar jogalkotást és a kapcsolódó magyar bírósági és hatósági jogalkalmazást. A kutatás eredményeként az EU egyenlő bánásmód joganyaga hazai implementációjának átfogó elemzése lesz elérhető. Kutatók, oktatók, jogalkotók és jogalkalmazók támaszkodhatnak majd az eredményekre, de joghallgatók és doktoranduszok is hasznosíthatják majd azokat. A kutatás minden részeredménye a lehető leghamarabb elérhető lesz a kutatás honlapján. A nagyobb részeredmények egy angol nyelvű elektronikus folyóiratban (Pécs Journal of International and European Law), magyar szakfolyóiratokban, a végeredményeket pedig a zárókonferenciát követően könyv formában publikáljuk.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research project aims to provide an analysis of the implementation of EU equal treatment law in Hungary, which serves as one of the cornerstones of EU law, especially in internal market law, labour law, but also in connection with EU citizenship. The TFEU contains a legal basis [Article 19 (1)] for the adoption of EU equal treatment measures, but it is quite telling that even after the wide-ranging reforms of the Lisbon Treaty, EU equality law is still subject to a special legislative procedure. Their effectiveness depends largely on the actual implementation and application of these norms in national law. Focusing on equal treatment legislation, the OTKA research project aims to analyse EU legislation (analysis of the legal basis of equal treatment legislation under EU law – institutional interests, law-making procedures and legislative output); Hungarian legislation (scrutinizing the implementation of EU equal treatment directives in Hungarian law); the relevant Hungarian jurisprudence (Constitutional Court, Curia, lower courts) and the relevant Hungarian non-judicial practice (with special regard to the practice of the Office of the Commissioner for Fundamental Rights and the Equal Treatment Authority). The aims of the OTKA research project are to map the possible shortcomings of the implementation of EU equal treatment legislation; to describe the trends in the case law of judicial and non-judicial state authorities; to weigh the economic/labour considerations and fundamental rights aspects against each other and to point out the possible variations in interpretation used by various forums and to make suggestions regarding the improvement of all of the above.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main hypothesis of the OTKA research project is that a) EU equal treatment law, a concept essentially and first and foremost linked to the internal market and thus economic considerations, is more and more permeated by a fundamental rights oriented approach (as witnessed by the case law of the Court of Justice); that b) equal treatment protection exists in a multi-layered legal framework (international, European, national) and these layers interact and affect each other; and that c) in order to ensure implementation and enforcement of EU equal treatment law, a synergy of the activities of courts and other national authorities (most notably the Office of the Commissioner for Fundamental Rights and the Equal Treatment Authority) is necessary.
The key questions of the project and our respective goals are as follows:
 Is current EU legislation on equal treatment coherent and sufficient?
 How are the EU equal treatment directives implemented in Hungarian law?
 How is equal treatment interpreted in Hungarian judicial practice?
 How do Hungarian non-judicial state authorities contribute to safeguarding equal treatment?
 To what extent do fundamental rights-centred considerations collide with economic/labour market oriented concerns? How is this, and the multi-layered regulation of equal treatment evidenced in Hungarian legislation and judicial/non-judicial practice?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The OTKA research project aims to provide an analysis of the implementation of EU equal treatment law in Hungary, focusing not only on legislation, but also on case law and the decisions of state. It is apparent that a comprehensive analysis of the abovementioned project topic in Hungarian legal literature is lacking. Although there have been forays into research regarding the effect of EU law and international law on Hungarian legislation in general, but no comprehensive research has focused on the abovementioned equal treatment issues connected to EU membership obligations and the synergy between national and supranational law in this regard. As an expected result of the OTKA research project, a comprehensive analysis of the implementation of EU equal treatment law will be available; this will enable researchers, lecturers, legislators and practitioners to rely on the results. Law students will be familiarized with the research outcomes as well, and doctoral (PhD) research will also be encouraged and supported regarding this topic.
A better understanding of how equal treatment works in Hungarian law and practice works under the influence of supranational law will be achieved:
- Possible shortcomings of the implementation of EU equal treatment legislation will be mapped;
- Trends in the case law of judicial and non-judicial state authorities will be described;
- Economic/labour considerations and fundamental law aspects will be weighed against each other;
- Variations in interpretation used by various forums will be pointed out;
- Suggestions will be made regarding the improvement of all of the above.
All results of the research will be disseminated as soon as possible via the project website (working papers and background notes), via special issues of the upcoming online journal Pécs Journal of International and European Law and via book published as a closing of the project.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The research project aims to provide an analysis of the implementation of EU equal treatment law in Hungary. A comprehensive analysis of the abovementioned topic in Hungarian legal literature is lacking. Equal treatment is one of the cornerstones of both of EU law and Hungarian law. The importance of EU equal opportunities policy increases exponentially especially in internal market law, labour law, but also more generally in connection with the concept of EU membership. The effectiveness of EU equal treatment law depends largely on the actual implementation and application of these norms in national law. Directives, which form the basis of EU equal treatment law, are only binding as to the result to be achieved, while leaving the choice as to form and methods of implementation to the discretion of the Member States. As the tenth anniversary of Hungary’s accession to the EU approaches, it seems appropriate to take a look at a decade of EU equal treatment law in Hungary. Focusing on equal treatment legislation, case law and the decisions of state authorities, the project aims to analyse relevant EU and Hungarian legislation and Hungarian jurisprudence and non-judicial practice. A comprehensive analysis of the implementation of EU equal treatment law will be available; enabling researchers, lecturers, legislators and practitioners to rely on the results. Law students and PhD-students will also be able to build upon the research outcomes. Results of the research will be disseminated as soon as possible via the project website, in special issues of an English language online journal (Pécs Journal of International and European Law), in Hungarian law journals, and in a book.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
Az OTKA kutatás eredményeként az Európai Unió egyenlő bánásmód joganyagának nemzeti jogba, különösen a magyar jogba való beépülésének egyes aspektusait világítottuk át. E téma teljes körű elemzése továbbra is hiányzik a magyar jogirodalomból - ezen a hiányosságon tudnak a kutatás során készült közlemények változást elérni, részlegesen pótolni a hiányzó tanulmányokat. Megállapítható, hogy az uniós egyenlő bánásmód jog ismertsége és megjelenése a joggyakorlatban határozottan emelkedik, főként a belső piac, a szociális és munkajog, és legáltalánosabban az uniós polgárság kapcsán. Az EU egyenlő bánásmód joga, ahogyan az EU-jog hatékonysága általában, nagyban függ a nemzeti jogba való beépülés mértékétől és a kapcsolódó joggyakorlat minőségétől. Magyarország a jogalkotás szintjén erre határozott és felismerhető lépéseket tett. A jogalkalmazásban még vannak értelmezési nehézségek illetve bizonytalanságok és bizonyos szakpolitikák esetében hiányosságok is. Kutatók, oktatók, jogalkotók és jogalkalmazók támaszkodhatnak az eredményekre, de joghallgatók és doktoranduszok is hasznosíthatják azokat: egy tucatnál is több tanulmány valamint egy teljes tanulmánykötet formájában vált illetve válik elérhetővé a négy éves kutatás során feltárt és megvitatott részkérdések egész sora.
kutatási eredmények (angolul)
As a result of the OTKA research we have screened and evaluated numerous aspects of the implementation of European Union equal treatment law into national law, especially Hungarian law. As an overall analysis of this field of law is lacking in Hungarian legal literature, we have undertaken to – at least partly – fill some of the prevalent gaps via the outputs of the research. It can be stated that awareness of and references to EU equal treatment law is definitely on the in practice and jurisprudence, especially in the field of social and labour law, and more generally in connection with EU citizenship. The efficacy of EU equal treatment law (as with practically any field of EU law) depends greatly on the level and quality of national implementation and practice. At the level of law-making, Hungary has taken definitive and recognisable steps to this end. As regards practice and jurisprudence, some challenges of interpretation and – in the case of some policy areas – difficulties or uncertainties of application remain. Researchers, lecturers, legislators and legal practitioners can all rely on the outputs and achievements of our project; but law students and PhD-students in law (and humanities) may also make use of the project results: more then a dozen scientific papers and a full edited volume make the various issues of EU equal treatment law and its implementation identified, discussed analysed during the four-year research project available to the scientific community.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=115646
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Szalayné Sándor Erzsébet: A megkülönböztetés tilalma és az egyenlő bánásmód elv rendszertani összefüggései és együttes értelmezése a 2009 előtti uniós jogfejlődésben, Szalayné Sándor Erzsébet (szerk.): Egyenlő bánásmód irányelvek - Tanulmányok az uniós joganyag tagállami alkalmazásáról, PTE Európa Központ, IDResearch Kft/Publikon Kiadó, 2019
Mohay Ágoston: Az Európai Unió nemzetközi kötelezettségei az egyenlő bánásmód terén, Szalayné Sándor Erzsébet (szerk.): Egyenlő bánásmód irányelvek – Tanulmányok az uniós joganyag tagállami alkalmazásáról, PTE Európa Központ, IDResearch Kft/Publikon Kiadó, 2019
Tóth Norbert: Joghézag és analógia az uniós jogban - az ún. Coman-ügy példája, Szalayné Sándor Erzsébet (szerk.): Egyenlő bánásmód irányelvek – Tanulmányok az uniós joganyag tagállami alkalmazásáról, PTE Európa Központ, IDResearch Kft/Publikon Kiadó, 2019
Szajbély Katalin - Török Tamás: Az omudsmani intézmény sajátos szerepe az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos uniós szabályozás implementációjában - jogfejlesztés és jogalkalmazás, Szalayné Sándor Erzsébet (szerk.): Egyenlő bánásmód irányelvek – Tanulmányok az uniós joganyag tagállami alkalmazásáról, PTE Európa Központ, IDResearch Kft/Publikon Kiadó, 2019
Kis Kelemen Bence: Gyűlöletbeszéd a szólásszabadság és a vállalkozás szabadságának keresztmetszetében, Szalayné Sándor Erzsébet (szerk.): Egyenlő bánásmód irányelvek – Tanulmányok az uniós joganyag tagállami alkalmazásáról, PTE Európa Központ, IDResearch Kft/Publikon Kiadó, 2019
Daka Marija: Egyenlő bánásmód és passzív választójog: Bosznia-Hercegovinát érintő ügycsoport az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában, Szalayné Sándor Erzsébet (szerk.): Egyenlő bánásmód irányelvek – Tanulmányok az uniós joganyag tagállami alkalmazásáról, PTE Európa Központ, IDResearch Kft/Publikon Kiadó, 2019
Szalayné Sándor Erzsébet (szerk.): Egyenlő bánásmód irányelvek – Tanulmányok az uniós joganyag tagállami alkalmazásáról, PTE ÁJK Európa Központ, IDResearch Kft/Publikon Kiadó, Pécs, ISBN 978-615-5457-87-6, 2019
Kádár Tamás: Egyenlő bánásmód az Európai Unióban - eredmények és nyitott kérdések, Szalayné Sándor Erzsébet (szerk.): Egyenlő bánásmód irányelvek – Tanulmányok az uniós joganyag tagállami alkalmazásáról, PTE Európa Központ, IDResearch Kft/Publikon Kiadó, 2019
Zaccaria Márton Leó: Az implementációról egy (hosszú) mondatban - egyenlő bánásmód az Mt-ben és azon túl, Szalayné Sándor Erzsébet (szerk.): Egyenlő bánásmód irányelvek – Tanulmányok az uniós joganyag tagállami alkalmazásáról, PTE Európa Központ, IDResearch Kft/Publikon Kiadó, 2019
Lattmann Tamás: A megkülönböztetés tilalma a nemzetközi jog, azon belül a nemzetközi humanitárius jog rendszerében, Szalayné Sándor Erzsébet (szerk.): Egyenlő bánásmód irányelvek – Tanulmányok az uniós joganyag tagállami alkalmazásáról, PTE Európa Központ, IDResearch Kft/Publikon Kiadó, 2019
Rutai Zsuzsanna: Mit jelent a gyermekrészvétellel összefüggő egyenlő bánásmód követelménye a nemzetközi szervezetek számára?, Szalayné Sándor Erzsébet (szerk.): Egyenlő bánásmód irányelvek – Tanulmányok az uniós joganyag tagállami alkalmazásáról, PTE Európa Központ, IDResearch Kft/Publikon Kiadó, 2019
Bethlendi András: A kisebbségek jogai és a kisebbségi jogok közötti különbségről, Szalayné Sándor Erzsébet (szerk.): Egyenlő bánásmód irányelvek – Tanulmányok az uniós joganyag tagállami alkalmazásáról, PTE Európa Központ, IDResearch Kft/Publikon Kiadó, 2019
Gyerő Dávid: Egyenlő bánásmód és a vallási identitás szabadsága Romániában, Szalayné Sándor Erzsébet (szerk.): Egyenlő bánásmód irányelvek – Tanulmányok az uniós joganyag tagállami alkalmazásáról, PTE Európa Központ, IDResearch Kft/Publikon Kiadó, 2019
Ágoston Mohay - Norbert Tóth: "What’s in a name? Equal treatment, Union citizens and national rules on names and titles", Vienna Journal on International Constitutional Law (ICL Journal), 2017
Elisabeth Sándor-Szalay: The principle of equal treatment and the protection of minorities in Hungary - interconnections in practice, Anti-Discrimination Law Review (megjelenés alatt), 2018
Elisabeth Sándor-Szalay: Gleichbehandlungsgebot und Minderheitenschutz - eine Analyse des ungarischen Unterrichtswesens, Europäisches Journal für Minderheitenfragen (előkészületben), 2018
Szalayné Sándor Erzsébet: Az egyenlő bánásmód elve az uniós jogban, MTA TK JTI - Internetes Jogtudományi Enciklopédia (előkészületben), 2018
Szalayné Sándor Erzsébet: Az általános jogelvek az uniós jogban, MTA TK JTI Internetes Jogtudományi Enciklopédia (előkészületben), 2018
Szalayné Sándor Erzsébet: A kisebbségi keretegyezmény jelene - 2017, Kisebbségi Szemle, 2017
Ágoston Mohay - Norbert Tóth: Case C-438/14 Nabiel Peter Bogendorff von Wolffersdorff, Pécs Journal of International and European Law 2017/1, 2017
Török Tamás: Az uniós egyenlő bánásmód joganyag érvényesítésének tagállami letéteményesei: az egyenlő bánásmód szervezetek Európában és Magyarországon, Európai Jog (megjelenés alatt), 2019
Szalayné Sándor Erzsébet: Az egyenlő bánásmód értelmezése az Európai Unió Bíróságának gyakorlatában, Európai Jog (megjelenés alatt), 2018
Elisabeth Sándor-Szalay: Gleichbehandlungsgebot und Minderheitenschutz - eine Analyse des ungarischen Unterrichtswesens, Europäisches Journal für Minderheitenfragen (előkészületben), 2019
Szalayné Sándor Erzsébet: Az egyenlő bánásmód elve az uniós jogban, MTA TK JTI - Internetes Jogtudományi Enciklopédia (előkészületben), 2019
Szalayné Sándor Erzsébet: Az általános jogelvek az uniós jogban, MTA TK JTI Internetes Jogtudományi Enciklopédia (előkészületben), 2019
Szalayné Sándor Erzsébet: A kisebbségi keretegyezmény húsz év után - tapasztalatok a negyedik monitoring ciklus végén, Kisebbségi Szemle, 2017
Szajbély Katalin - Török Tamás: Az Európai Unió második felmérése a kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről - tények és tanulságok, Közjogi Szemle, 2018
Szalayné Sándor Erzsébet: A nemzetközi jogi kisebbségvédelem színe és fonákja - 20 éves a Kisebbségi Keretegyezmény, Közjogi Szemle, 2018
Elisabeth Sándor-Szalay: The principle of equal treatment and the protection of minorities in Hungary - interconnections in practice, Anti-Discrimination Law Review (megjelenés alatt), 2020
Elisabeth Sándor-Szalay: Gleichbehandlungsgebot und Minderheitenschutz - eine Analyse des ungarischen Unterrichtswesens, Europäisches Journal für Minderheitenfragen (előkészületben), 2020
Szalayné Sándor Erzsébet: Az egyenlő bánásmód elve az uniós jogban, MTA TK JTI - Internetes Jogtudományi Enciklopédia (előkészületben), 2020
Szalayné Sándor Erzsébet: Az általános jogelvek az uniós jogban, MTA TK JTI Internetes Jogtudományi Enciklopédia (előkészületben), 2020
Daka Marija: Az egyenlő bánásmód követelménye az Európai Unió jogában és az Emberi Jogok Európai Egyezményében, JURA, 2016
Mohay Ágoston: Az uniós egyenlő bánásmód joganyag és implementációja a magyar jogban, Tilk Péter (szerk): Az uniós jog és a magyar jogrendszer viszonya, 2016
Tóth Norbert: A nemesi címek és az uniós polgárság összefüggései különös tekintettel az Európai Unió Bíróságának a Wolffersdorff-ügyben hozott ítéletére (közlésre leadva), Jogtudományi Közlöny, 2016
Ágoston Mohay - Norbert Tóth: What's in a name? Equal treatment, Union citizens and national rules on names and titles, European Constitutional Law Review, 2016
Török Tamás: Az uniós egyenlő bánásmód joganyag érvényesítésének tagállami letéteményesei: az egyenlő bánásmód szervezetek Európában és Magyarországon, Európai Jog (megjelenés alatt), 2017
Szalayné Sándor Erzsébet: Az egyenlő bánásmód értelmezése az Európai Unió Bíróságának gyakorlatában, Európai Jog (megjelenés alatt), 2017




 

Projekt eseményei

  
2017-10-10 16:34:57
Résztvevők változása
2016-02-19 14:02:24
Résztvevők változása



vissza »