Xenobiotikumok által okozott bélkárosodások sertésekben  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
115685
típus PD
Vezető kutató Pásztiné Dr. Gere Erzsébet
magyar cím Xenobiotikumok által okozott bélkárosodások sertésekben
Angol cím Xenobiotics-induced intestinal damage in swine
magyar kulcsszavak sertés, IPEC-J2, matriptáz, mikotoxin, bélbarrier integritás, bakteriális fertőzés, takarmány-kiegészítés
angol kulcsszavak porcine, IPEC-J2, matriptase, mycotoxin, intestinal barrier integrity, bacterial infection, feed supplementation
megadott besorolás
Állatélettan (Komplex Környezettudományi Kollégium)100 %
zsűri Növénytermesztés, állattenyésztés
Kutatóhely Gyógyszertani és Méregtani Tanszék (Állatorvostudományi Egyetem)
projekt kezdete 2015-10-01
projekt vége 2020-12-31
aktuális összeg (MFt) 8.399
FTE (kutatóév egyenérték) 2.74
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A bélhámréteg kettős szereppel rendelkezik: részt vesz a tápanyagok felvételében és fizikai gátat képez a káros hatásokkal szemben. Ennek következtében az általános egészségügyi állapot és a haszonállatok hozamának megőrzése érdekében kulcsfontosságú a bélhám integritásának fenntartása külső ártalmas anyagokkal szemben.
A projekt fő célja azon kölcsönhatások felderítése, amelyek a sertés vékonybélhám és a választott xenobiotikumok mint a (i) feltételezhetően antivirális hatású 3-amidinofenilalanin alapvázú matriptáz/TMPRSS2 gátlók, (ii) a proliferatív enteropátiát okozó intracelluláris kórokozó, a Lawsonia intracellularis és a (iii) gabonaféléken valamint takarmányon gombanövekedés és szaporodás eredményeképpen jelenlévő mikotoxinok között alakulnak ki. Ezen xenobiotikumok bélbarrier funkcióra, többek között a transzepiteliális elektromos ellenállásra és paracelluláris áteresztő-képességre kifejtett hatásának felderítése mellett a káros hatások csökkentésére irányuló lehetőségek vizsgálatára is sor kerül. Ezzel összhangban probiotikus anyagcsere-termékek és bizonyos antioxidánsok tesztelését végzem, melyek feltételezhetően jótékony hatással rendelkeznek a bélhámréteg károsodásának megelőzésében és a sérült bélbarrier működésének helyreállításában.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Megfelelően megválasztott sejtrendszer segítségével az in vivo zajló élettani és kóros folyamatok modellezhetőek, ami lehetővé teszi az állatkísérletek számának jelentős csökkentését. Korábbi munkámban igazoltam, hogy a membrán inzerten tenyésztett, nem daganatos eredetű sertésbélhám-sejtvonal, az IPEC-J2 rendszer alkalmas az oxidatív stressz és a bakteriális lipopoliszaccharid által indukált gyulladási folyamatok hatásainak tanulmányozására. Jelen kutatási projekt keretein belül a sertések esetében jelentős egészségügyi kockázatot hordozó xenobiotikumok hatását fogom vizsgálni. Azt a felvetést kívánom igazolni, hogy a választott xenobiotikummal történő kezelésnek kitett IPEC-J2 modell alkalmas a bélbarrier integritásra gyakorolt káros hatások nyomonkövetésére. A kutatási munkám során szeretném megválaszolni azt a kérdést, hogy az influenza elleni hatással rendelkező 3-amidinofenilalanin alapvázú matriptáz/TMPRSS2 inhibitorok, a proliferatív enteropátiát okozó intracelluláris baktérium, a Lawsonia intracellularis és a Fusarium fertőzött takarmányban jelenlévő mikotoxinok milyen mértékű bélhámkárosodást képesek előidézni. További kérdésként merül fel, hogy a probiotikus felülúszók és az antioxidáns hatással rendelkező vegyületek használatának milyen jótékony hatásai lehetnek a xenobiotikumok által kiváltott bélhám károsodásokban és milyen szerepet tölthetnek be ezek az anyagok a bélbarrier erősítésében hatásmechanizmusaik alapján.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatási projekt elvégzése egyes xenobiotikumok, mint a potenciális vírusellenes hatású vegyületek, a sertés proliferatív enteritis-t okozó mikroorganizmusok, és mikotoxinok károsító hatása ellen védő anyagok in vitro szűrési módszerének kifejlesztését és alkalmazását alapozza meg. A kis dózisú antibiotikumok hozamfokozóként való felhasználását az Európai Unió betiltotta, ezért a probiotikumok takarmány-kiegészítőként történő alkalmazása elengedhetetlen az európai agráripar verseny-képességének megtartásához azokkal az országokkal szemben, ahol az antimikrobiális szerek használata még engedélyezett. Az EFSA 2014-es felmérése szerint a kukoricában gyakran előforduló 3 mikotoxin maximum értéktől való pozitív eltérése a jelentős egészségügyi kockázat miatt európai szintű megfigyelést tesz szükségessé. Emellett az influenza fertőzés ellen feltételezhetően hatékony gyógyszerjelölt vegyületek mellékhatásainak monitorozása is lehetséges a bélhám és a TMPRSS2/matriptáz inhibitorok közötti interakció vizsgálatával. A projekt célja preventív vagy terápiás céllal alkalmazott probiotikumok és antioxidánsok bakteriális fertőzések- valamint az ehető növényeken jelenlévő mikotoxin terhelés által okozott bélgyulladások elleni hatékonyságának mélyebb szintű megértése, felmérése. Ezen jótékony hatású anyagok alkalmazása új alternatívákat biztosíthat az egészségügyi veszély csökkentéséhez és a kiegyensúlyozott haszonállat hozam biztosításához sertésekben. A várható eredmények tükrében a sertéstenyésztők az új egészségügyi, takarmányozási és állattartási ismeretek birtokában minimalizálhatják a külső ágensek által előidézett káros következményeket.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Fiatal sertésekben gyakran alakul ki bakteriális bélgyulladás, melyet gyakran kísér hasmenés, testsúlyvesztés, ami késleltetheti az átlagos napi testsúly-gyarapodást, a vágósúly elérését, és ezáltal befolyásolja a megfelelő minőségű sertéshús előállítását. Hazánk szántóföldjein a kukoricára alapozott sertéstenyésztés egyik igen jelentős problémája a penészgomba által termelt anyagcseretermékek, a mikotoxinok jelenléte, amelyek a sertésekben gyakran okoznak gyomor-bélrendszeri károsodásokat, hányást, szájnyálkahártya fekélyesedést, a fertőzésekkel szembeni nagyobb fogékonyságot. A mikotoxinok a szövetekben felhalmozódnak, és veszélyt jelentenek állat- és humán-egészségügyi szempontból egyaránt. Jelenleg mikotoxinok esetében nincs gyógyszer, a bakteriális eredetű fertőzéseket is csak súlyos esetekben kezelik antibiotikumokkal. Egyre nő az igény, hogy olyan, természetes eredetű anyagokat alkalmazzanak a takarmányozás során ezen betegségek megelőzésére vagy a gyógyszeres terápia kiegészítéseként, amelyek alkalmasak lehetnek a bélhám erősítésére, a fertőzésekkel szembeni ellenálló-képesség növelésére. A bélhám védő funkciójának fenntartásában szerepet játszó enzimek működésének megértése kulcsfontosságú a jótékony hatású anyagok kiválasztása során. Jelenleg is intenzív kutatás tárgya az antioxidánsok és a probiotikumok hatásának feltérképezése a bélgyulladások kivédésében, hiszen kedvező tulajdonságuk révén alkalmasak lehetnek takarmány-kiegészítőként a sertésállomány egészségének megőrzésére és hozzájárulhatnak az antibiotikum használat csökkenéséhez.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The dual role of intestinal epithelium is to absorb nutrients and to form a physical barrier against noxious stimuli. As a result, a key issue in preserving the general health condition and productivity of livestock is to maintain the integrity of the epithelium even under the effects of harmful exogenous agents.
The main aim of the proposed work is to explore the possible ineractions between intestinal epithelia of swine hosts and selected xenobiotics such as (i) drug candidates including 3-amidinophenylalanine structure based matriptase/TMPRSS2 inhibitors with putative activities against spread of influenza infection, (ii) proliferative enteropathy-causing intracellular bacterium, Lawsonia intracellularis and (iii) mycotoxins as products of fungal growth and reproduction on grains and other feedstuffs.
In addition to assessment of the effects of these xenobiotics on the epithelial barrier function such as on transepithelial electrical resistance and on paracellular permeability, possibilities for reducing their harmful influence are also considered. In this aspect metabolites of certain probiotics and antioxidants will be tested as potential agents for preventing epithelial layer damage or restoring the impaired barrier function.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Appropriately introduced cell models can be used to mimic in vivo physiological and pathophysiological conditions thereby enabling the replacement of some animal experiments. In my previous work I demonstrated that a non-carcinogenic porcine jejunal epithelial IPEC-J2 cell line grown on membrane inserts is a useful model for studying the effects of oxidative stress or bacterial lipopolysaccharide-induced inflammation and epithelial barrier dysfunction. In the work proposed here the cell model will be challenged by xenobiotics represent specific health hazards in swine.
The issues addressed are (i) To what extent will xenobiotics including 3-amidinophenylalanine derived matriptase/TMPRSS2 inhibitors with putative anti-influenza activity, proliferative enteropathy-causing intracellular bacterium, Lawsonia intracellularis and mycotoxins arising from Fusarium contamination of feedstuffs induce intestinal epithelial injury ? (ii) How can putative harmful effects followed on intestinal barrier integrity in vitro when the IPEC-J2 cell model is challenged with these xenobiotics? (iii) What is the merit of using supernatants of probiotics or antioxidants in prevention of intestinal epithelial damage caused by these xenobiotics and what epithelial barrier-strenghtening effect may obtain from their multifaceted modes of action.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Completion of the research work proposed in this project will result in an effective in vitro screening tool for beneficial agents compensating the harmful effects of xenobiotics including potential antiviral compounds, enteropathogenic microorganisms causing porcine proliferative enteritis or fungal mycotoxins. As the use of low-dose dietary antibiotics has been banned in the European Union for growth promotion of livestock, introduction of novel probiotics as food additives is a prerequisite for maintaining the competitive advantage of the European agricultural industry over countries where in-feed antimicrobials are still allowed. Based on EFSA 2014 evaluation health risk is increased in correlation with derogation from maximum level of 3 mycotoxins for maize, and it was concluded that better assessment is necessary at the European level. The potential outcome of this study can be an in-depth understanding of interaction between mycotoxins, bacteria, drug candidates and host porcine epithelium at cellular level which can facilitate the application of protective agents in animal breeding and in veterinary medicine in the future, thereby minimizing economic impact of lowered productivity, decreased weight gain and reduced feed efficiency. In addition, potential side effects of drug candidates putatively efficient in influenza infection can be predicted due to the close monitoring of interaction between gut epithelium and TMPRSS2/matriptase inhibitors.
The novel aspect of the proposed research project is that we could obtain deeper knowledge on the mechanism of action of probiotics and antioxidants in intestinal inflammatory processes, and if we can predict their efficacy against xenobiotics such as bacterial infection or mycotoxin overload present in edible plants, they could be used for both preventive and therapeutic purposes to decrease health hazards in swine and to maintain balanced livestock production. Based on expected results swine producers can utilize appropriate health, nutrition and management alternatives to minimize the negative effects of these exogenous agents.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
In piglets bacterial intestinal inflammation is often accompanied by diarrhoea, body weight loss, which can decrease the daily weight gain, postpone the optimal slaughter time, and it can influence the production of the good quality pork meat. The mycotoxins produced by fungi can cause gastrointestinal problems, vomiting, ulceration of oral mucosa, increased susceptibility to infections in swine being on contaminated corn-based feed. Mycotoxins can accumulate in tissues and they can be harmful from both human and animal health point of views. Currently there are not any drugs available against mycotoxins and bacterial infections can be treated only in severe cases with antibiotics. However, there is an increasing demand that natural products- which can reinforce the intestinal barrier and increase defense mechanisms against infections- should be used in animal nutrition in order to prevent diseases or to supplement conventional drug therapy. The in-depth understanding of mode of action of enzymes resposible for protective function of intestinal epithelium is prerequisite for appropriate selection of beneficial substances. The mapping of effects of antioxidants and probiotics in prevention of intestinal inflammation is still in focus of intensive research. These compounds can be suitable due to their potential favorable properties for being used as feed supplements and their application can contribute to the health preservation of swine herd and to reduced administration of antibiotics.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásunk során sertés eredetű IPEC-J2 sejtvonalon tanulmányoztuk a különböző kémiai és biológiai ágensek hatását az emésztőrendszerre. Megállapítottuk, hogy az IPEC-J2 sejtek alkalmasak bakteriális eredetű gyulladások, antivirális gyógyszerjelölt vegyületek és a fuzárium toxinok által előidézett bélbarrier károsodás modellezésére. Az általunk vizsgált transzmembrán proteáz szerin 2 gátló vegyület nem befolyásolta a bélhámsejtek életképességét a vírusellenes hatás eléréséhez szükséges koncentrációban. Kísérleti munkánkban növényi vegyületeket (kvercetint, rozmaringsavat), Bacillus licheniformist és apigenin tartalmú búzacsíra kivonatot teszteltünk, és bizonyítást nyert, hogy ezek az anyagok részt vettek a károsodott bélhámsejtréteg integritásának helyreállításában és az alkalmazott xenobiotikumok által okozott oxidatív stressz mérséklésében. Kísérleti adataink szerint a penészgomba fajokkal fertőzött gabonaféléken együttesen előforduló mikotoxinok közül a deoxinivalenol és a T-2 toxin kombinációjának alkalmazásakor egyes gyulladásos citokinek (interleukin-6 és interleukin-8) szintje megemelkedett, és a sejtréteg ellenállása jelentős mértékben csökkent, amely káros elváltozásokat a rozmaringsavval való előkezelés hatékonyan állította helyre IPEC-J2 sejtekben. Az új in vitro eredmények megalapozhatják több antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatású természetes vegyület étrend- és takarmánykiegésztőként való későbbi gyakorlati alkalmazását.
kutatási eredmények (angolul)
During our research work the effects of different chemical and biological agents on intestinal system were studied using porcine IPEC-J2 cells. It was ascertained that IPEC-2 cells are suitable for in vitro modelling of intestinal barrier damage caused by bacterial infection, application of certain antiviral drug candidates and fusariotoxins. The toxicological evaluation of investigated transmembrane protease serine 2 inhibitor confirmed that these compounds did not reduce viability of enterocytes at concentration necessary for antiviral effect. In our research work plant- derived compounds (rosmarinic acid and quercetin), Bacillus licheniformis and fermented wheat germ extract containing apigenin were screened and it was proven that these compounds took part in restoration of intestinal barrier integrity and in alleviation of excessive oxidative stress triggered by applied xenobiotics. Based on our experimental data upon simultaneous administration of deoxynivalenol and T-2 toxin, which co-occur frequently on corn, levels of certain inflammatory citokines, interleukin-6 and -8 were elevated and resistance of cell monolayer was decreased significantly. These harmful changes were compensated by preincubation of IPEC-J2 cells with rosmarinic acid. These in vitro results can support practical application of natural compounds with antioxidant and anti-inflammatory effects as novel diet- and feed additives in the future.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=115685
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Judit Pomothy, Gergely Szombath, Patrik Rokonál, Gábor Mátis, Zsuzsanna Neogrády, Torsten Steinmetzer, Erzsébet Pászti-Gere: The Impact of Acute Matriptase Inhibition in Hepatic Inflammatory Models, BIOMED RES INT : 1-9, 2016
Palocz O, Paszti-Gere E, Galfi P, Farkas O: Chlorogenic Acid Combined with Lactobacillus plantarum 2142 Reduced LPS-Induced Intestinal Inflammation and Oxidative Stress in IPEC-J2 Cells., PLOS ONE 11: (11) , 2016
Pásztiné Gere Erzsébet, Barna Réka Fanni, Szombath Gergely, Rokonál Patrik, Gálfi Péter: A vasanyagcsere-zavarok kezelésének lehetőségei, új perspektívák: Treatment options and new perspectives in iron homeostasis disturbances, MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA, 2016
Pászti-Gere E, McManus S, Meggyesházi N, Balla P, Gálfi P, Steinmetzer T: Inhibition of Matriptase Activity Results in Decreased Intestinal Epithelial Monolayer Integrity In Vitro, PLOS ONE, 2015
E Pászti-Gere, RF Barna, G Ujhelyi, T Steinmetzer: Interaction exists between matriptase inhibitors and intestinal epithelial cells, JOURNAL OF ENZYME INHIBITION AND MEDICINAL CHEMISTRY, 2015
Erzsebet Pászti-Gere, Eszter Czimmermann, Gabriella Ujhelyi, Péter Balla, Alexander Maiwald, Torsten Steinmetzer: In vitro characterization of TMPRSS2 inhibition in IPEC-J2 cells, JOURNAL OF ENZYME INHIBITION AND MEDICINAL CHEMISTRY, 2016
Erzsébet Pászti-Gere, Ákos Jerzsele, Peter Balla, Gabriella Ujhelyi, Andras Szekacs: Reinforced epithelial barrier integrity via matriptase induction with sphingosine-1-phosphate did not result in disturbances in physiological redox status, OXIDATIVE MEDICINE AND CELLULAR LONGEVITY, 2016
Judit Pomothy, Gergely Szombath, Patrik Rokonál, Gábor Mátis, Zsuzsanna Neogrády, Torsten Steinmetzer, Erzsébet Pászti-Gere: The Impact of Acute Matriptase Inhibition in Hepatic Inflammatory Models, BIOMED RES INT : 1-9, 2016
Palocz O, Paszti-Gere E, Galfi P, Farkas O: Chlorogenic Acid Combined with Lactobacillus plantarum 2142 Reduced LPS-Induced Intestinal Inflammation and Oxidative Stress in IPEC-J2 Cells., PLOS ONE 11: (11), 2016
Pásztiné Gere Erzsébet, Barna Réka Fanni, Szombath Gergely, Rokonál Patrik, Gálfi Péter: A vasanyagcsere-zavarok kezelésének lehetőségei, új perspektívák: Treatment options and new perspectives in iron homeostasis disturbances, MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA, 2016
Barna, Réka Fanni ; Pomothy, Judit Mercédesz ; Paréj, Zsuzsanna ; Pásztiné Gere, Erzsébet: Investigation of sphingosin-1-phosphate-triggered matriptase activation using a rat primary hepatocyte model, ACTA VETERINARIA HUNGARICA, 2019
Paszti-Gere, Erzsebet ; Szombath, Gergely ; Guetschow, Michael ; Steinmetzer, Torsten ; Szekacs, Andras: 3-Amidinophenylalanine-derived matriptase inhibitors can modulate hepcidin production in vitro, NAUNYN-SCHMIEDEBERGS ARCHIVES OF PHARMACOLOGY, 2019
Pomothy, Judit Mercédesz ; Barna, Réka Fanni ; Szóládi, Áron ; Pásztiné, Gere Erzsébet: THE BENEFICIAL EFFECTS OF ROSMARINIC ACID ON A NON-TUMORIGENIC EPITHELIAL CELL LINE, GRADUS, 2020
Pomothy, Judit ; Barna, Réka Fanni ; Czimmermann, Ágnes ; Szóládi, Áron ; Pásztiné, Gere Erzsébet: A deoxinivalenol mikotoxin toxikus hatásai a gazdasági haszonállatokra, MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA, 2020
Pomothy Judit Mercédesz, Barna Réka Fanni, Pásztiné Gere Erzsébet: A rozmaringsav hatásai a haszonállatokban, MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA, 2020
Pomothy, Judit Mercédesz ; Barna, Réka Fanni ; Pásztiné, Gere Erzsébet: A ROZMARINGSAV HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA IPEC-J2 SEJTEKEN, Környezettudományi és Analitikai Műhelykonferencia, Kecskemét, 2019
Barna, Réka Fanni ; Pomothy, Judit Mercédesz ; Pásztiné, Gere Erzsébet: Matriptáz modulátorok hatásának vizsgálata az extracelluláris hidrogén-peroxid-szintre primer májsejtmodellen, Magyar Szabadgyök-Kutató Társaság X. Kongresszusa, Szeged, 2019
Pomothy, Judit Mercédesz ; Barna, Réka Fanni ; Pásztiné Gere, Erzsébet: Polifenol vegyületek antioxidáns hatásának vizsgálata mikotoxin indukálta oxidatív stresszválaszban, Magyar Szabadgyök-Kutató Társaság X. Kongresszusa, Szeged, 2019
Pomothy, Judit ; Barna, Réka Fanni ; Pásztiné, Gere Erzsébet: Matriptáz enzim aktivátor és inhibitor tesztelése humán és patkány primer májsejt modelleken, 49. Membrán-transzport Konferencia, Sümeg, 2019
Pomothy, Judit ; Barna, Réka Fanni ; Prokoly, Dorottya ; Pásztiné, Gere Erzsébet: FERMENTÁLT BÚZACSÍRA VÉDŐ HATÁSÁNAK TESZTELÉSE TRICHOTECÉN VÁZAS MIKOTOXINOK ÁLTAL KÁROSÍTOTT SERTÉS BÉLHÁMSEJTEKEN, Akadémiai Beszámolók, Budapest, 2020
Barna, Réka Fanni ; Pomothy, Judit Mercédesz ; Pásztiné, Gere Erzsébet: Matriptáz inhibitor tesztelése primer májsejteken és bélhámsejtvonalon, 49. Membrán-transzport Konferencia, Sümeg, 2019
Pomothy, Judit Mercédesz ; Barna, Réka Fanni ; Pásztiné, Gere Erzsébet: A DON és T-2 toxin hatásának vizsgálata sertés és humán nem daganatos sejtvonalakon, Akadémiai Beszámolók, Budapest, 2019
Barna, Réka Fanni ; Pomothy, Judit ; Pásztiné, Gere Erzsébet*: Bélhámsejteken tesztelt új matriptáz inhibitorok jellemzése, Akadémiai Beszámolók, Budapest, 2019
Judit Mercédesz Pomothy, Katrina Gatt, Ákos Jerzsele, Erzsébet Pászti Gere: The impact of quercetin on porcine intestinal epithelial cell line exposed to deoxynivalenol, Acta Veterinaria Hungarica, 2020
Erzsébet Pászti-Gere, Judit Mercédesz Pomothy, Réka Fanni Barna, Dorottya Prokoly, Ákos Jerzsele: The impact of fermented wheat germ extract on porcine epithelial cell line exposed to deoxynivalenol and T-2 mycotoxins, OXIDATIVE MEDICINE AND CELLULAR LONGEVITY, 2020
Czimmermann Ágnes Eszter, Szóládi Áron, Pásztiné Gere Erzsébet: Xenobiotikumok metabolizmusában szerepet játszó humán, kutya illetve sertés máj citokróm P450 enzimek összehasonlítása, MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA, 2020
Pászti-Gere E, McManus S, Meggyesházi N, Balla P, Gálfi P, Steinmetzer T: Inhibition of Matriptase Activity Results in Decreased Intestinal Epithelial Monolayer Integrity In Vitro, PLOS ONE, 2015
E Pászti-Gere, RF Barna, G Ujhelyi, T Steinmetzer: Interaction exists between matriptase inhibitors and intestinal epithelial cells, JOURNAL OF ENZYME INHIBITION AND MEDICINAL CHEMISTRY, 2015
Erzsebet Pászti-Gere, Eszter Czimmermann, Gabriella Ujhelyi, Péter Balla, Alexander Maiwald, Torsten Steinmetzer: In vitro characterization of TMPRSS2 inhibition in IPEC-J2 cells, JOURNAL OF ENZYME INHIBITION AND MEDICINAL CHEMISTRY, 2016
Erzsébet Pászti-Gere, Ákos Jerzsele, Peter Balla, Gabriella Ujhelyi, Andras Szekacs: Reinforced epithelial barrier integrity via matriptase induction with sphingosine-1-phosphate did not result in disturbances in physiological redox status, OXIDATIVE MEDICINE AND CELLULAR LONGEVITY, 2016



vissza »