 |
A globális szocializmus: Kelet-Európa és a harmadik világ kapcsolatai
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
115711 |
| típus |
NN |
| Vezető kutató |
Apor Péter |
| magyar cím |
A globális szocializmus: Kelet-Európa és a harmadik világ kapcsolatai |
| Angol cím |
Socialism Goes Global: Eastern Europe and the Third World |
| magyar kulcsszavak |
Kelet-Európa, harmadik világ, globalizáció, szocializmus |
| angol kulcsszavak |
Eastern Europe, Third World, globalisation, socialism |
| megadott besorolás |
| Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 85 % | | Ortelius tudományág: Kortárs történelem | | Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 15 % | | Ortelius tudományág: Nemzetközi politika |
|
| zsűri |
Történelem |
| Kutatóhely |
Történettudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Iacob Bogdan
|
| projekt kezdete |
2015-09-01 |
| projekt vége |
2018-04-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
17.325 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
3.20 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás fő célkitűzései a következők:
1. Elsőként nyújtson átfogó elemzést a Kelet-Európa és a harmadik világ közti politikai, gazdasági és kulturális kölcsönhatásokról az 1960-1990 közti időszakban
2. Az 1945 utáni globalizációt új megközelítésben ábrázolja, a szocialista világot, mint a globális kölcsönhatások egyik fontos 1945 utáni központját mutatva be
3. Új szemszögből láttassa a nemzetközi kapcsolatok történetét, a globális világrendszer két perifériája közti, még nem vizsgált kölcsönhatásokat mutatva be
4. A kulturális téren vívott hidegháború még nem ismert aspektusait kutatja
5. Az állam-szocialista rendszerek keletkezésének és bukásának kevéssé ismert nemzetközi vetületeit vizsgálja
6. A gyarmati rendszerek felbomlásának Európára gyakorolt hatásait vizsgálja új szemszögből: Nyugat-Európa tekintetében a téma jól feldolgozott, miközben alig létezik kutatás a kelet-európai elitekre, értelmiségre vagy populáris kultúrára gyakorolt hatásokról
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás a huszadik századi globalizáció egyik alapvető aspektusát vizsgálja, melyet az eddigi munkák szinte teljesen elhanyagoltak: az értékek, kultúrák és hiedelmek közvetítését, áramlását és recepcióját a kortársak által „második” és „harmadik világnak” nevezett térségek között. A második világháború után Kelet-Európa országai alapvetően értékelték újra nemzetközi szerepvállalásukat, miközben átalakították az Afrikához, Latin-Amerikához és Délkelet-Ázsiához fűződő viszonyukat. Újfajta világképet és új intézményeket hoztak létre a szocializmus világméretű „exportjának” támogatására: színház és film, közgazdasági és tudományos szakértelem, humanitárius segítségnyújtás és politikai ideálok – mind alapvető szerepet töltöttek be Kelet-Európa nagy vállalkozásában, hogy világszerte elérhetővé tegyék a „szocialista modernizáció” előnyeit. Ez a vállalkozás átformálta a „szocialista metropoliszokat” is, hiszen a tömegkommunikáció, szolidaritási mozgalmak és a harmadik világbeli diákok, munkások és menekültek jelenléte segítségével „hazahozta” a poszt-koloniális kultúrákat.
Hogyan alakították ezeket a kölcsönhatásokat Moszkva, az egyes kelet-európai országok sajátos nemzeti történelmi tapasztalatai, mint gyarmatosítók vagy gyarmatosítottak, illetve a szovjet tömbön belüli versengés? Hogyan formálták a huszadik század lényegi eszméit, mint például a fejlődés, a politikai jogok, a modernitás, a tömeg kultúra és a multikulturalizmus értelmezéseit, ezek a kölcsönhatások? Milyen hatásai voltak a „szocialista modernizáció exportálásának” a szocialista rendszerek polgárainak életkörülményeire, a hidegháború nemzetközi vitáira, illetve tágabban véve a szocialista rendszerek sorsára?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás eredményei túlmutatnak a téma időbeli és térbeli határain. Új kutatási területet nyithatnak meg és átalakíthatnak korábbi irányzatokat is. Egyéb térségekből érkező szakértők bevonásával a kutatás új megközelítéseket nyújt a globalizáció tanulmányozásához, különösen a perifériák közti kölcsönhatások és a nem-nyugati kultúrák közti tudásáramlás vizsgálatához. Ezen kívül új keretek közt értelmezi a szocialista rendszerek történetét, melyet alapvetően főként nemzeti vagy regionális nézőpontokból kutattak korábban. Ez a kutatás a szocialista világra sokkal inkább, mint a világméretű kapcsolatok egyik fontos központjára tekint. Végül, újraértékeli az 1945 utáni Európa történelmét is, bevonva a vizsgálatokba a gyarmati rendszerek felbomlásának hatásait Európa eddig kevésbé kutatott térségeire.
A kutatás a tudás közvetítésének tágabb területét illetően is fontos új belátásokhoz vezet. Először, új fényben láttatja a huszadik századi politikai ideológiák, az eszmék áramlása és a globalizáció közti viszonyt. Másodszor, egyéb regionális tanulmányok művelői számára is hasznos módszereket és együttműködési formákat nyújt. Ezáltal hozzájárul a regionális szakértők és kutatások között meglévő határok lebontásához. Harmadszor, az autoriter rendszerek és az ideológiák „exportja” közti viszony, valamint a kulturális értékek közvetítése és a politikai instabilitás közti kapcsolat, melyek a kutatás fő területei, fontos jelenlegi politikai érvényességgel is bírnak, hiszen a „soft power” politikája (pl. Oroszország és Kína szerepe a fejlődő világban) továbbra is fontos szerepet játszik a világban. Végül, a Brit Filmintézet segítségével megrendezendő témába vágó filmfesztivál és egy BBC rádiós-sorozat révén a kutatás hozzájárul a világ egyéb részeivel való kölcsönhatások során létrejövő kulturális változások jellegzetességeinek megértéséhez.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás a globalizáció folyamatának egy eddig elhanyagolt vetületét vizsgálja: a kelet-európai szocialista rendszerek és a harmadik világ kapcsolatait. A kelet-európai országok a Szovjetunió vezetésével az 1960-as évektől kezdve nagy energiával láttak neki a „szocialista világrendszer” kiépítésének. A gyarmati rendszerek felbomlása nyomán kialakuló új országokra, mint e világrendszer reménybeli részeire tekintettek, és igyekeztek a „szocialista modernizáció” módszereit ezekbe a térségekbe is exportálni. A technikai és gazdasági tervezés eszköztárán kívül, kulturális alkotásokat és politikai eszméket is megpróbáltak átültetni ezeknek az országoknak a gyakorlatába. E nagyszabású vállalkozás következményeképpen, azonban, a kelet-európai társadalmak is átalakultak. A harmadik világgal való találkozás nyomán a kultúrában, a közgazdasági és a politikai gondolkodásban olyan változások indultak be, melyek sok esetben az 1989 utáni közgondolkodásra és politikára is jelentős hatást gyakoroltak.
A kutatás a következő főbb kérdésekkel foglalkozik. Hogyan járultak hozzá a globalizálódó világ kialakulásához a szocialista országok és a harmadik világ kapcsolatai? Milyen hatással voltak e kapcsolatok a kelet-európai társadalmak mindennapi életére? Milyen szerepük volt ezeknek a nemzetközi kapcsolatoknak a szocialista rendszerek megerősödésében, majd későbbi bukásában? Milyen örökséget hagyott hátra ez a korszak a mai kelet-európai társadalmakra?
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research has the following major objectives:
1. To provide the first in-depth study of the circulation of political, economic and cultural knowledge and practices between the so-called 'Second' and 'Third Worlds'.
2. To offer new perspectives on postwar globalisation by focussing on the socialist world as a powerful hub of global interactions during the second half of the 20th century.
3. To offer new perspectives on the international dynamics of the transnational transfer of ideas. We focus on the unexamined transfer between two peripheries, whose common embrace of socialist modernisation and anti-imperial culture opened up possibilities of meaningful exchange.
4. To offer novel insights into the cultural cold war.
5. To offer original transnational and transregional perspectives on the rise and fall of state socialism.
6. To offer an important new perspective on the impact of decolonisation on European culture; whilst this theme has been developed powerfully for western Europe, there has been virtually no work on its impact on eastern European socialist elite, intellectual or mass cultures.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
This project addresses a fundamental aspect of 20th century globalisation that has been almost entirely ignored by scholars: the transmission, circulation and reception of values, cultures, and beliefs between what western contemporaries called the ‘Second’ and ‘Third Worlds’. Following the Second World War, the countries of eastern Europe radically recast their global role by re-imagining their relationships with Africa, Latin America and south-east Asia. They developed new forms of global knowledge and new institutions to support a wide-ranging program of socialist ‘export’: theatre and film, economic and scientific expertise, humanitarian aid and political ideals—all were essential to eastern Europe’s grand effort to translate ‘socialist modernity’ globally. The project also reshaped the ‘socialist metropole’, as post-colonial cultures were imported into eastern Europe through, for example, mass media, political solidarity movements, and the presence of ‘Third World’ students, workers and exiles.
How was the encounter shaped by Moscow, by Eastern bloc countries’ specific national histories as colonisers or colonised, or by intra-bloc competition for influence? How did the interactions enabled by this encounter shape concepts central to 20th century history, such as development, political rights, modernity, mass culture, and race? What impact did the project of ‘exporting socialist modernity’ globally have on the experience of living under socialism, on transnational Cold War debates, and on the fate of socialist systems more broadly?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
This project has the potential to impact beyond its own temporal and geographical boundaries, not only opening out a new field, but also transforming established ones. Drawing in specialists on other world regions, this project’s collaborative activities will offer new approaches to globalisation – notably around periphery-periphery interaction, and the circulation of ideas between non-western worlds. Moreover, it will transform dominant approaches to postwar socialism, the rise and fall of which has been studied largely in national or regional terms. Rather, the project examines the socialist world as a dynamic hub of global exchange. In addition, it makes a signal contribution to postwar European history, addressing the impact of decolonisation in a half of Europe previously ignored.
This project will also deliver broader insights into the transfer of knowledge and practices. First, it provides a powerful lens through which to consider the relationship between 20th century political ideologies, the transfer/ circulation of ideas, and globalisation. Second, it develops approaches for, and collaborations with, other area studies: in so doing it helps to overcome the boundaries between regional specialists that inhibit understanding the history of a globalised world. Third, its concern with the relationship between authoritarian systems and the translation of values abroad, and between cultural transmission and political instability, has clear contemporary policy relevance, as ‘soft power’ politics (e.g. by Russia and China in the developing world) continue to play a major role. Last, through a BFI-run film festival and a proposed BBC radio series on ‘red globalisation’, scheduled to co-incide with the 100th anniversary of the Russian Revolution, we will make a significant contribution to the development of a broader public understanding of how cultures reshape themselves in the process of translating values to, and from, other parts of the globe.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The project focuses on a hitherto ignored aspect of globalization: the relationships between the Eastern European socialist systems and the Third World. Encouraged by the Soviet Union, the countries of Eastern Europe energetically set to construct a “socialist world system” from the 1960s onwards. They considered the new countries emerging after the dismantling of the colonial systems as potential embers of this world system and made great efforts to export ”socialist modernisation” over these regions. Beyond technology and economic planning, they offered culture and political ideas, as well. As a consequence of this grand project, however, Eastern European societies themselves were transformed. Following the encounters with the Third World, developments in culture, economic and political thought have begun that impacted also public cultures and politics in many ways following 1989.
The research will address the following questions: How have the relationships of socialist countries and the Third World contributed to the shaping of the globalizing world? What were the impacts of such encounters on the everyday life of socialist citizens? What role did these relationships play in the legitimacy and the subsequent fall of the socialist systems? What are the legacies of these encounters in contemporary Eastern Europe?
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
