Emlékezettörténet Keleten: Magyarország 1945-2004  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
115736
típus PD
Vezető kutató Zombory Máté
magyar cím Emlékezettörténet Keleten: Magyarország 1945-2004
Angol cím History of memory in the East: Hungary 1945-2004
magyar kulcsszavak szociológiai kritika, emlékezettörténet, Magyarország, transznacinális kontextus
angol kulcsszavak sociological criticism, history of memory, Hungary, transnational context
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Szociológia
zsűri Társadalom
Kutatóhely Szociológiai Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete 2016-02-01
projekt vége 2019-10-31
aktuális összeg (MFt) 19.566
FTE (kutatóév egyenérték) 2.37
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az emlékezetkutatás fiatal irányzata, az emlékezettörténet feltárta az utóbbi időben, hogy hogyan változott meg múlt, társadalom és politika viszonya a nyugati világban az 1970-es évektől kezdve. Ezen átalakulást elsősorban a holokauszt emlékezetének ki- majd átalakulásaként értelmezik. Azt a folyamatot írják le, amely során a holokauszt emlékezete az 1970-es évektől fokozatosan elszakadt történeti-földrajzi kontextusától és általános kulturális jelentőségre tett szert. Ennek során a múlt (mint emlékezet) elsőrendű hatalmi-politikai kérdéssé vált, és olyan államok feletti politikai tér jött létre, amelyet a társadalmi cselekvés és konfliktus meghatározott módjai jellemeznek ("emlékezetek összecsapása", áldozati versengés, jóvátételi politika, stb.).
A kutatás a transznacionális (európai) hatalmi tér működésének történetileg megalapozott kritikáját végzi el: múlt és politika társadalmi viszonyának jelentőségváltozását vizsgálja történeti példán. A megoldandó probléma tehát kettős. Egyrészt társadalomtörténeti, amennyiben feltárja emlékezet és politika konstrukciójának történeti változásait Magyarországon a második világháború végétől az ország uniós csatlakozásáig, amikor az ország teljes jogú tagja lett az európai hatalmi térnek. E társadalomtörténeti folyamat során a múlthoz fűződő hatalmi viszony átalakult előbb az államszocializmussal, majd az európai politikai térbe való integrációval. Másrészt, a kutatás kritikai, amennyiben az emlékezettörténet vizsgálatával hozzájárul a fennálló diszkurzív rend meghatározta társadalmi konfliktusok kritikai szociológiai vizsgálatához. E kritikának különös jelentőséget ad, hogy a kutatás a (poszt)szocialista "keletet" vizsgálja,

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az a kérdés, hogy a magyar (ill. keleti) emlékezettörténet hogyan járulhat hozzá a jelenleg fennálló, a múlthoz fűző diszkurzív rezsim szociológiai kritikájához. Az elemzési szempontok a következők:
1. A történeti időtapasztalat változása –Hartog „történeti rend” fogalmából kiindulva annak vizsgálata, hogy hogyan változott az idő társadalmi tapasztalata Magyarországon azzal párhuzamosan, ahogy a nyugati fókuszú magyarázatok szerint az 1970-es években a politikai cselekvés tárgyává a jövő helyett a múlt vált
2. A múltreprezentáció gyakorlati repertoárjának változása –azon fogalmak fogalomtörténeti (Koselleck) elemzése, amelyek kulcsfontosságúak a múlt megismerésében, megjelenítésében és átadásában: emlékezés, tanúság, áldozat, trauma. Továbbá az elfeledett fogalmak feltárása
3. A történeti igazság és a hatalom viszonyának változása – Foucault nyomán annak elemzése, hogy a múltról való tudás előállításának (nem tudományos) gyakorlatai hogyan konstruálják a múltat mint tárgyat és miképpen, és milyen szubjektiváció révén
4. A múltra vonatkozó normák átalakulása – annak elemzése hogy miképpen honosodott meg Magyarországon a holokauszt-emlékezeti „morális ökonómia”, és milyen normatív rendnek adta át a helyét.
A kutatás e szempontok relaicionális hálójának történeti alakulását elemzi empirikusan a háborút követő magyar emlékezettörténet három szakaszán, amelyek a múltra vonatkozó sajátos diszkurzív renddel jellemezhetők: a háború utáni időszakban (1945-49), az államszocializmusban elsősorban a hatvanas években, ill. a 90-es években.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás jelentőségét az adja, hogy az európai államszocializmust, annak közvetlen előzményeivel és a posztszocialista időszakkal együtt saját jogon teszi emlékezettörténeti vizsgálat tárgyává. Ez új perspektíva a múlthoz fűződő társadalmi viszony vizsgálatában, mivel a jelenlegi megközelítések a hidegháborús nyugaton kialakult és kanonizálódott emlékezeti rendből indulnak ki akár úgy, hogy a holokauszt-emlékezetet vizsgálják a vasfüggöny keleti oldalán, akár úgy, hogy azt a történeti fejlődés szükségszerű végpontjának tekintik, ezért annak előzményeire, "hiányaira" kérdeznek rá Kelet-Európában. A kutatás során alkalmazott megközelítés nem retrospektív és nem teleologikus: a Lotman által leírt prospektív szemlélet jegyében nem a jelenben fennállót tekinti a fejlődés szükségszerű kimenetelének, és nem a diskurzus jelenkori jelentésein keresztül igyekszik rekonstruálni a múltbeli tapasztalatok és jövőbeli elvárások közötti viszonyokat (Koselleck). A múlt társadalmi jelentőségének magyarázatához kidolgozza a történetiség kelet-európai tapasztalatából következő történeti-kritikai elméleti repertoárt (erre az utóbbi másfél évtizedben a holokauszt-emlékezet mintájára és analógiájára megkonstruálódott és kanonizált "kommunizmus-emlékezet" teljességgel alkalmatlan).
A kutatás új perspektívát nyújt annyiban is, hogy a hazai tudomány által eddig negligált emlékezettörténeti megközelítést alkalmazza a magyar társadalomtörténetre a transznacionális társadalmi kontextus figyelembe vételével. Eredményeként feltárásra kerül a magyar társadalomtörténetnek a jelen szempontjából kulcsfontosságú szelete, és rendelkezésre áll a heves emlékezetpolitikai konfliktusok kritikai értelmezésének tudományos eszköztára. Ezzel a kutatás egyaránt hozzájárul a szociológiai társadalomelmélethez és a társadalmi megbékéléshez.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A múlttal kapcsolatos viták, konfliktusok Magyarországon is időről-időre meghatározzák a közéletet, ahogy ezt legutóbb a Szabadság téren a 2014-es hivatalos holokauszt emlékév keretében emelt második világháborús emlékmű esete is jól példázza. A konfliktust az az imperatívusz határozta meg, hogy a múltról meg kell emlékezni, illetve az a mód, ahogy ma a holokausztra emlékezünk. A magyar nemzet áldozatként jelenik meg az emlékmű révén, aki számára a háború és a német bevonulás a holokauszthoz hasonló történeti trauma volt. A közéleti konfliktus a múlt valós megjelenítése körül bontakozik ki arról, hogy ki tekinthető valóban áldozatnak, és hogy az egykori áldozatok közül valójában ki és mennyit szenvedett. E vitákban különválik zsidó és magyar, nemzeti közösségüket pedig a németektől elszenvedett közös történelmi traumájuk hivatott biztosítani. Szembenálló oldalak alakulnak tehát ki, egyik részről a történelemhamisítás vádja hangzik el, a másikról a szenvedéstapasztalat kisajátításáé. A megbékélés ígérete, amely szerint elegendő, ha mindegyik fél elismeri a másik szenvedését, nem teljesül, hiszen a holokauszt magyar elkövetői is áldozatként jelennek meg, áldozatai pedig azzal szembesülnek, hogy azonosságot kell velük vállalniuk a nemzeti traumaközösségben.
A kutatás az ilyen, múlt körüli konfliktusok értelmezéséhez és kritikájához járul hozzá. Az egyes oldalak megítélése helyett arra a működésre helyezi a hangsúlyt, ahogy ezek az oldalak kialakulnak. A múlthoz fűződő magyarországi viszony vizsgálatával 1945 és 2004 között olyan tudást kíván a felszínre hozni, amely révén az ilyen emlékezetpolitikai konfliktusok elkerülhetők, vagy legalábbis építő kritika tárgyává tehetők.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
History of memory, a young branch of memory studies has recently explored how the relation between past, society and politics has changed since the 1970s in the Western world. This transformation is usually explained by the history of holocaust-memory: by the process through which the memory of the Holocaust has gradually been detached from its original historical-geographical context and has acquired general cultural importance since the 1970s. As a consequence, the past (as mamory) has become a major question of power and politics, and a supra-state political space has developed that is characterised by new modes of social action and conflict (e.g. „clash of memories”, victimisation, politics of reparation).
The research aims at the historically grounded critique of this transnational (European) power field: it examines how the relation between past and politics changed on a historical example. Thus the object of the study is twofold. First, social historically, to explore the historical change of the construction of memory and politics in Hungary from the end of WW2 until the European accession (in 2004 Hungary has become a full member of the European political space). During this social historical process, soicety’s relation to the past transformed first by the establishment of state socialism and then by the integration into the European political space. Second, in a critical manner, with the study of the history of memory, the resarch aims to contribute to the critical sociological examination of the social conflicts defined by the prevailing discursive regime. In this regard it is particularly significant that the research focuses on the (post)socialist „East”.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main question of the research is how the study of the Hungarian history of memory can constribute to the sociological critique of the present-day prevailing discursive regime regulating social relations to the past. The key questions of the anlysis are the following:
1. change of historical experience of time – based on the concept „regime of historicity” of Hartog, the analysis of how the social experience of time has changed in Hungary since the second world war (when, according to the the Westerd-focused explanations, the object of political action became the past, instead the future, around the 1970s.
2. change of the discursive repertoir of past representation – the conceptual historical (Koselleck) analysis of concepts that play a crucial role in the knowledge, representation and transmission of the past: memory, testimony, victim, trauma. Also the study of the already forgotten concepts
3. change of the relation of historical truth and power – the analysis (inspired by Foucault) of the ways in which (non-scholarly) practices of knowledge production construct the past as object; the ways of subjectification
4. norms addressing the past – the analysis of the way in which the „moral economy” of holocaust-memory has been adopted in Hungary and what other normative order has been replaced.
The research project applies these analytical elements in a relational way when examining their historical transformation; empirically it focuses on 3 phases of Hungarian history of memory, each characterised by a particular discursive order relating to the past: the postwar period (1945-49), state socialism (mainly the 1960s), and the 1990s.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The research is relevant because of the fact that it examines, by the approach of history of memory, state socialism on its own terms, together with its preceedings and the post-socialist period. This is a new perspective in the study of the social relation to the past, since the present-day shcolar approaches rely on the memory regime developped and canonised in the western part of cold war Europe: either by examining the memory of the holocaust in the eastern side of the iron curtain, or by considering it as the necessary consequence of historical development and thus questioning the historical roots or the lack of Holocaust-memory in Eastern Europe. The perspective of this research project is not retrospective and not teleological: according to the the prospective perspective of Lotman, it doesn’t take the present-day situation as the necessary outcome of historical development; and according to the approach of Koselleck, it doesn’t aim to reconstruct the relations of past experience and future expectations according to the the present-day meanings of discourse. In order to explain the social significance of the past, the research project elaborates the historical-critical analitical repertoire that is characteristic to a specifically eastern European historicity (the „memory of communism”, recently constructed and canonised on the model and as an analogy of holocaust-memory, is completely inappropriate to this task).
The research also provides new perspective by applying the until today neglected history of memory approach to Hungarian social history while taking into account its transnational social context. As a result of the study, an important aspect of Hungarian social history will be explored, that is significant in approaching social problems of the present; and it provides analytical tools for the sociological critical understanding of the present day memory political conflicts. Thus the research contributes both to sociological social theory and to social reconsciliation.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Conflicts concerning the past define the public in Hungary as well. The last example of this was the official monument erected in Budapest’s Szabadság tér in commemoration of the victims of WWII. This conflict was influenced by the imperative of commemoration, and by the way we today remember the holocaust. The monument represents the Hungarian nation as a victim to whom the war and the German occupation was a historical trauma similar to that of the holocaust. The conflict unfolds around the real representation of the past: who can be considered as real victim, and who suffered how much among the different victims. Jew and Hungarian is separated in these debates, their national community is supposed to be assured by their common historical trauma. The conflict constructs opposing sides, one blaming the other with falsification of history, the other balming the one with monopolising historical suffering. The promise of reconciliation, according to which both sides need to recognise the other’s suffering, is not fulfilled since the Hungarian perpetrators of the Holocaust also appear as victims, and the victims of the Holocaust are confronted with the fact that they have to identify with the perpetrators in the national trauma-community.
The research project contributes to the interpretation and critique of such conflicts over the past. Instead of judging one of the sides, it focuses on the mechanism by which these sides take shape. Through the study of the social relation to the past in Hungary between 1945 and 2004, it aims to bring up knowledge by which such memory political conflicts can be avoided, or at least put to criticism.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatási projekt a magyar kulturális örökség eddig ismeretlen rétegeinek feltárásához járult hozzá. Eredménye az 1945 utáni emlékezettörténet megírása, különös tekintettel három időszakra (1944-49, 1960-as évek, 1980-as - 1990-es évek). Az elsősorban levéltári kutatáson és sajtóelemzésen alapuló kutatás feltárta, hogy Magyarország mivel járult hozzá a mai emlékezeti kánon kialakulásához. Ezek közül lényeges a háborút közvetlenül követő időszak intézményes diskurzusa a történeti katasztrófáról, amely empirikus cáfolata annak, hogy a zsidóüldözéseket hallgatás övezte a korszakban; továbbá az antifasiszta humanizmus, amely a desztalinizált államszocializmusban bár korlátozott, de jelentős nyilvános társadalmi szerepet játszott a háború morális tanulságainak levonásában. A kutatás egyúttal kritikai nézőpontot nyújt a jelenkori emlékezetpolitikai vitákra a hidegháború után kialakuló európai és magyar áldozati versengés elemzésén keresztül. A kutatás feltárta, hogy az emlékezetpolitikai áldozati versengés szociológiai értelemben státuszversengés, amely presztízsforrássá alakítja a szenvedés reprezentációját. A társadalomkritika arra a „buborékhatásra” vonatkozik, amely során a versengő áldozati elismerési igénybejelentések és a történelemhamisítás kölcsönös vádjai révén a felek eltávolodnak a történelmi tapasztalatok közvetítésének lehetőségétől. Más szóval arra a reflexív modernizációs deficitre, amely révén a politika egyre inkább eltávolodik a társadalmi érdekektől.
kutatási eredmények (angolul)
The research project contributed to the study of the so far unexplored layers of Hungarian cultural heritage. It focused on Hungarian post-1945 history of memory of the historical periods: 1944-1949, the "long sixties", and the 1980s-1990s. The project, based primarily on archival research and press analysis, has explored how Hungary contributed to the development of the memory canon of our present: e.g. the institutionalized discourses on the historical catastrophe in the early post-war period which empirically contradict to the widely shared view about the „myth of silence” around the anti-Jewish persecutions; and the antifascist humanism which, in the limited public sphere of de-Stalinized state socialism, played an important role in drawing the moral lessons of the Second World War. Also, the research project provided a critical perspective on contemporary memory political struggles through the empirical analysis of competitive victimhood in post-Cold War Europe and Hungary. From a sociological perspective competitive victimhood is status competition in which the representation of past suffering turns into a source of prestige. Sociological criticism addressed the growing gap between historical experiences and the participants of the debate because of the competitive victim recognition claims and the mutual blames of falsifying history. In other words, the deficit of reflexive modernization: the growing distance between politics and social interest.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=115736
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Zombory Máté: Conceptions of the catastrophe: Discourses on the past before the rise of Holocaust memory, In: Hana, Kubátová; Jan, Lániček (szerk.) Jews and Gentiles in Central and Eastern Europe during the Holocaust : History and Memory New York, Amerikai Egyesült Államok, A, 2018
Zombory Máté: A nemzeti tragédia narratívái: Lévai Jenő, az írás és a történelem (1932–1948), MÚLTUNK - POLITIKATÖRTÉNETI FOLYÓIRAT LXIII : 2 pp. 197-236., 2018
Zombory Máté: The Cold War Divide and the Second Wave of Criminalization, Paper presented at the confererence "Criminalising Violent Pasts: Multiple Roots and Forgotten Pathways (1950s-2010s), London South Bank University, UK, Nov. 15-16., 2018
Zombory Máté: Cold War and Memory, Paper presented at the conference "Identities in Conflict, Conflict in Identities, Brno, Czech Republic, October 18-20, 2018
Zombory Máté: Mimetikus áldozati versengés: Gulag vs. Auschwitz, Előadás az Átrendeződő értékek c., Magyar Szociológiai Társaság éves vándorgyűlésén, Szeged, 2018. október 18-20., 2018
Zombory Máté: A háborús bűnperek “második hulláma”, Konferencia-előadás "A történelem terhe és az 1960-as évek" c. műhelykonferencián, MTA TK, 2018. március 13., 2018
Zombory Máté: Witness Testimony Before the Rise of Holocaust Memory: A publishing house in Hungary during and after WW2, Séminaire "Savoirs du témoignage", Université Paris-Sorbonne, 25 mars 2018,, 2018
Zombory Máté: Trauma society. On social conflict in late modernity, Paper presented at the conference "The Challenge of a Global Sociological Imagination", ESA RN15, University of Helsinki, 19-20 April, 2018
Valentin Behr, Muriel Blaive, Anemona Constantin, Laure Neumayer, Máté Zombory: The Black Book of Communism and the Criminalization of Communism after the Cold War: a pan-European perspective, Paper presented at the confererence "Criminalising Violent Pasts: Multiple Roots and Forgotten Pathways (1950s-2010s), London South Bank University, UK, Nov. 15-16., 2018
Scheibner Tamás, Zombory Máté: Holokauszt és államszocializmus, MÚLTUNK - POLITIKATÖRTÉNETI FOLYÓIRAT 64: (2) pp. 4-13., 2019
Scheibner Tamás, Zombory Máté: Holokauszt és államszocializmus. A Múltunk 2019/2. tematikus száma, , 2019
Söhner Jasmin, Zombory Máté: Accusing Hans Globke during the Cold War, , 2019
Zombory Máté: Történetiség és hatalom, In: Fata, Ildikó; Kissné, Budai Rita; Kromják, Laura (szerk.) Kaleidoszkóp: Jubileumi Tanulmánykötet a Tomori Pál Főiskola fennállásának 15. évfordulója alkalmából, Tomori Pál Főiskola (2019) pp. 263-271., 2019
Zombory Máté: Hidegháborús státuszversengés, MÚLTUNK - POLITIKATÖRTÉNETI FOLYÓIRAT LXIV: (2) pp. 14-54., 2019
Zombory Máté: Antifascist Memories of WWII, , 2019
Zombory Máté: Előadás és műhelyvita a "Traumatársadalom" c. könyvről, , 2019
Zombory Máté: Traumatársadalom, Kijárat Kiadó, 2019
Zombory Máté: A történelem terhe és az 1960-as évek, , 2018
Zombory Máté: Moral Universalism in the East, , 2018
Zombory Máté: Áldozatiság és politikai képviselet, , 2018
Zombory Máté: Democracy and Populism, Connexe. Les espaces postcommunistes en question(s) 4: pp. 37-55., 2019
Zombory Máté: Conceptions of the catastrophe, HOLOCAUST STUD 23: (1-2) 176-198, 2017
Zombory Máté: Conceptions of the catastrophe, HOLOCAUST STUD IN PRESS: IN PRESS-23, 2017
Zombory Máté: Transnational interaction of jurisprudence in the early post-war period, Paper presented at the international workhsop "Transnational Approaches to Memory and Justice Processes in Europe and Latina America - Victims’ activism and Trials -" Exeter 7-8 November , 2016
Zombory Máté: Silence, Cultivation, Cultural Heritage, REV ETUD COMP EST-O 47: (01-02) 169-198, 2016
Zombory Máté: Democracy and Violence, LONDON JOURNAL OF CRITICAL THOUGHT 1: (2) 154-165, 2017
Zombory Máté: The birth of the memory of Communism, NATL PAPERS 45: (6) 1028-1046, 2017
Zombory Máté: A tanú elhallgattatása és a történelem visszatérése, SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 27: (2) 23-40, 2017
Zombory Máté: Publikáció es politika, Előadás A katasztrófa után c. konferencián. Pécs, PTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola, 2017. február 23. , 2017
Zombory Máté: Democracy and Populism, Paper presented at the conference 'Populism in Central and Eastern Europe in the 20th Century' EHESS Paris 11-12 May 2017 , 2017
Zombory Máté: Az elűzetések emékezettörténete, Előadás az "Elhurcolva" - Kényszermunka, deportálás és ezek formái a középnyugat-magyarországi régióban, 1944/1945 c. konferencián Budapest, Humán Tudományok Háza 2017. május 26. , 2017
Zombory Máté: Arrow Cross Atrocities on Trial, Paper presented at the conference "ACTS OF JUSTICE, PUBLIC EVENTS: WORLD WAR II CRIMINALS ON TRIAL" CEFRES, Prague 12-14 October 2017 , 2017



vissza »