 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
115747 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Papp Zsófia |
| magyar cím |
Képviselői munka és választási eredmények |
| Angol cím |
Legislator activities and electoral performance |
| magyar kulcsszavak |
országgyűlési képviselők, választások, képviselői aktivitás, választókerület, reszponzivitás |
| angol kulcsszavak |
national legislators, elections, legislator activities, constituency, responsiveness |
| megadott besorolás |
| Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Politikai tudományok |
|
| zsűri |
Állam, Jog és Politika |
| Kutatóhely |
Politikatudományi Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont) |
| projekt kezdete |
2016-01-01 |
| projekt vége |
2018-05-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
3.905 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
1.74 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás fő célja a képviselők által végzett munka sokféleségének feltérképezése, és annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a munka intenzitásában megmutatkozó különbségek megjelennek-e a következő választásokon elért eredményekben. A projekt egy tágabb, és két szűkebb területre koncentrál. Az adatgyűjtésre irányuló erőfeszítések legnagyobb része a képviselőkre és a parlamenti tevékenységükre vonatkozó információk összegyűjtésére összpontosul. A képviselő parlamenti kérdések területén mutatott aktivitásának és a felszólalásai gyakoriságának segítségével történik annak feltárása, hogy mennyi időt töltenek nem-törvényhozó tevékenységgel a parlamentben. Másodszor, a közpolitikai reszponzivitást a mezőgazdaságból élő népesség választókerületi nagysága és egyrészt a parlamenti kérdések és interpellációk tartalma, másrészt a bizottsági pozíciók elosztása közötti összefüggés ragadja meg. Harmadszor, az állami támogatások választókerületbe vonzása, illetve ennek a képessége a választókerületért végzett szolgálat speciális esetének számít. A Strukturális Alapokból a választókerületbe áramló összegek nagysága és a választási eredmények közötti kapcsolat feltárása képezi a kutatás ezen pillérének fő célkitűzését. Ezen kérdések megválaszolása közelebb visz bennünket a parlamenti kutatások azon feltételezésének értékeléséhez, miszerint a képviselők azért végeznek bizonyos tevékenységeket, mert azt remélik, hogy mindez közelebb viszi őket az újraválasztáshoz. Továbbá, képet kapunk arról is, hogy mennyire működik a választók általi egyéni elszámoltatás Magyarországon, és új információink lesznek a képviselet minőségével kapcsolatban is.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az első képviseleti modellek a képviseletet az állampolgárok és a képviselőik közötti egyfajta megállapodásként írták le. A választások fő célja az volt, hogy kiválasszák azokat, akik a legalkalmasabbak a közösség vagy csoport érdekeinek és értékeinek védelmére (Colomer 2011, p.2.). A pártok megjelenése és megerősödése megnövelte a polgárok és a pártok közötti kapcsolat jelentőségét a polgárok és a képviselőik közötti interakciókkal szemben. Ennek a kapcsolatnak a tartalma és intenzitása függ a választási szabályoktól. A pártközpontú választási rendszerek a pártképviseletet és a közpolitikai reszponzivitást segítik elő, míg a jelöltközpontú szabályok a személyes képviselet és a szolgálati reszponzivitás feltételeit teremtik meg. Mindazonáltal számos szerző (Colomer, 2011, Eulau és Karps, 1977, Mansbridge, 2003, 2009) rámutat, hogy még azokban a politikai rendszerekben is felfedezhetőek a személyes képviselet bizonyos formái, ahol a választási szabályok és a politikai környezet a pártképviseletet segítik elő. Ebből az következik, hogy a választók az ilyen rendszerekben is törekedhetnek a „jó” képviselők megválasztására. A korábban a képviselő „jóságára” tett ígéretek teljesülésének értékelésekor figyelembe vehetik a képviselő tevékenységét a választást megelőző ciklusokban. A kutatás fő célja tehát, hogy feltárja a képviselői tevékenységek hatását a választási eredményekre. A kérdés, hogy a képviselők arra irányuló erőfeszítései, hogy „jó” képviselők legyenek, milyen mértékben térülnek meg egy vegyes választási rendszerű országban, ahol a játékszabályok mind a párt-, mind a személyes képviseletet támogatják.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A képviselők viselkedésével foglalkozó kutatások kiindulópontja az, hogy a képviselők cselekedeteinek fő mozgatórugója az újraválasztás vágya. Ebben az értelemben a képviselők kizárólag az újraválasztási esélyeikkel foglalkoznak (Mayhew, 1974), és minden tettük visszavezethető arra, hogy azt gondolják, hogy ezek hozzásegítik őket a szavazatarányuk növeléséhez. Az a kérdés kisebb szerepet kap azonban, hogy ezek az erőfeszítések valóban extra szavazatokat jelentenek-e. A képviselői munka feltárását célzó kutatások szerteágazóak, és nagyrészt abból indulnak ki, hogy a munka hatékonyságára vonatkozó képviselő percepciók fontosabbak a tényleges választási haszonnál. Ez az érvelés ugyan számos esetben fontos, és megállja a helyét, nem visz közelebb minket ahhoz, hogy megértsük a képviselői erőfeszítések valós hasznát, és megtudjuk, hogy mennyire reális az a feltételezés, hogy több munka több szavazatot eredményez. Másként megfogalmazva, az, hogy a képviselők tevékenysége releváns-e a választási eredmények szempontjából azért is fontos, hogy megalapozza az előfeltevéseinket, amikor a képviseleti stratégiákat a választási szabályokhoz kötjük.
A kérdés megválaszolása információkat szolgáltat arról is, hogy hogyan működik a személyes elszámoltatás egy adott országban. Egy erős összefüggés a képviselők aktivitása és választási szereplésük között arra utalhat, hogy létezik egy bizonyos elszámoltatási mechanizmus: a képviselőket a teljesítményük alapján ítélik meg, ami arra ösztönzi őket, hogy jobban teljesítsenek az extra szavazatok megszerzése érdekében. Ellenkező esetben, az, ha a tevékenység nem befolyásolja az újraválasztási esélyeket, arra utalhat, hogy a képviselők politikai értelemben nem számoltathatók el a hivatalban eltöltött idő alatt végzett munkával kapcsolatban.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A parlamenti kutatások két fő iránya a párt- és a személyes képviselet köré összpontosul. A pártképviselet egyik alapelve, hogy a pártok az állampolgárok különböző ügyek mentén elfoglalt pozícióit képviselik. A leghangsúlyosabb ügyek kiválasztása és a közpolitikai trendek kialakítása a pártképviseleten keresztül történik. Ezzel szemben a személyes képviselet a képviselet „jóságát” hivatott megteremteni azáltal, hogy olyan képviselőket választanak, akik megbízhatóak, és érzékenyek az állampolgárok igényeire. A modern társadalmakban eltérő mértékben ugyan, de a képviseletnek mindkét formája megjelenik. Jelen kutatás kérdése, hogy a képviselőknek a fenti szempontok szerint értelmezett „jósága” hogyan befolyásolja a választási szereplésüket. A fő kérdés az, hogy mit csinálnak a képviselők hivatali idejük alatt, és hogy az általuk végzett tevékenységek hozzásegítik-e őket az újraválasztáshoz. Másképpen megfogalmazva: rákényszerítik-e a választók a képviselőket arra, hogy jobban teljesítsenek, és hogy olyan ügyekre fókuszáljanak, amelyek fontosak a választókerületük számára? A kutatás arra koncentrál, hogy a képviselők mennyi munkát végeznek a parlamentben, milyen tartalmú kérdéseket és interpellációkat nyújtanak be, valamint hogy mekkora összegeket képesek a választókerületükbe vonzani a Strukturális Alapokból. A fő kérdés, hogy ezek a tevékenységek és eredmények befolyásolják-e az újraválasztási esélyeiket. Ha igen, akkor közvetlen ösztönzést kapnak arra, hogy jobb teljesítményt nyújtsanak. Ha azonban nem, akkor erősebb az ösztönzés arra, hogy más típusú politikai célokat kövessenek.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research aims to tackle a key aspect of the electoral connection in Hungary, namely the electoral benefit of visibility and constituency service. The main concern of the project is to map the multitude of legislator activities and test whether the differences in the intensity of these activities shows in the legislators’ electoral performance at the next election. The project will focus on one broader and two narrower fields. First, the majority of the data collection effort will revolve around gathering information on legislators and their activities in parliament. Most importantly, questioning behaviour and floor speeches will be taken into account to assess how much time they spend with non-legislative parliamentary activities. Second, policy responsiveness will be captured through the connection between the agrarian population in the district and the contents of parliamentary questioning on the one hand, and committee membership on the other. Third, pork barrel politics is perceived as a special case of constituency service. The amount of development funds flowing into the constituencies will explain how representatives perform at the electoral competition. While capturing on the determinants of these activities, the main concern of the research is to establish the connection between actions and their electoral consequences. Answering these questions will bring us closer to evaluate the assumption in legislative studies, namely that legislators are led by the desire to be re-elected, and thus will engage in different activities. Furthermore, they add to the picture on the accountability linkage and the quality of representation in Hungary.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The first models of representation described it as some kind of agreement between citizens and the representatives. The main goal of elections was to choose the “best individuals to defend the interests or values of the community or group” (Colomer, 2011, p.2). However, the emergence of political parties shifted this relationship toward an interaction between citizens and parties instead of citizens and the individual legislators representing their districts. This connection varies along the different electoral rules. Party-centred electoral systems support party representation and policy responsiveness, while candidate-centred systems pave the way for personal representation and service responsiveness. Nevertheless, several authors (Colomer 2011, Eulau and Karps 1977, Mansbridge 2003, 2009) point out that even in systems, where electoral rules or special circumstances support party representation, some forms of personal representation should be detectable. This involves that voters will be inclined to increase the quality of representation by electing representatives of the “good” kind. Practicing accountability on the basis of former promises of a “good” representative, they might do this by judging incumbent MPs for their actions during the previous terms. The research aims to capture the effect of what parliamentarians do while in office on their chances for re-election. The main question is whether efforts of being a “good” representative pay off under mixed-member electoral rules, where the system characteristics encourage both candidate- and party-centeredness. Data will be collected with regards to the 1998-2002, 2006-2010, 2010-2014 electoral terms.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
A common conception in the literature investigating legislators’ activities is that MPs are driven by the pursuit of being re-elected. In this sense, they are perceived as “single minded seekers of re-election” (Mayhew, 1974), who act on their beliefs that their actions yield extra votes at the next elections. However, less attention has been paid to whether MP behaviour indeed affects electoral performance. Extensive research has been done on the determinants of legislator behaviour, all based on the premise that MPs’ perceptions on the utility of their work is more important than the actual electoral benefit. While this argument holds in several cases, it does not bring scholars closer to the understanding of the real implications of the legislators’ behaviour and whether it is realistic to assume that such behaviour yields extra votes. Thus, the question of whether MP behaviour is relevant in explaining electoral performance is important to make our assumptions stronger when tying MP strategies to electoral systems.
More importantly, answering this question supplies us with ideas on how well personal accountability works in a given country. A strong relationship between member behaviour and electoral performance would suggest that a certain type of legislative accountability mechanism is in place. MPs are judged on the basis of their performances as legislators, and are indeed encouraged to perform better to gain extra votes at the next elections. Conversely, a lack of association between MP behaviour and their electoral fate would indicate that Members of Parliament are not held personally accountable (in a political sense) for their actions while in office.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The two main trends in the legislative studies literature are party and personal representation. The main principle of party representation is the representation of policy preferences of the citizens. The most salient issues are selected and policy trends are set via party representation. Personal representation on the other hand aims to ensure the good quality of representation, by appointing individuals who are reliable and responsive to the citizens’ demands. In modern societies, both aspects of representation appear, although with varying emphasis on one or the other. This project aims to capture the effect of the “goodness” of representatives on their electoral performance at the next election. The question is what Members of Parliament do while in office, and whether the activities they engage in matter in getting re-elected. In others words: are legislators constrained by the voters to perform better, work more and focus on issues important to the constituency where they were elected, or are they merely pursuing party interests? The project will look at the legislators’ activities in parliament, the contents of their questions and interpellations as well as the amount of development funds they were able to secure in their constituencies. The main question is whether these activities and achievements boost their chances at re-election or not. If they do, then they are encouraged to give a better performance in working for the people. Contrarily, if activities do not show in electoral results, legislators’ will pursue other political goals.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
