 |
A két világháború közötti magyarországi tudáselitek rekrutációja és a középrétegek hierarchiája a dualizmuskori Magyarországon (rendi mintázatok, osztályhelyzet, hivatásszerkezet, szocio- és etnokulturális alakzatok, felekezeti-művelődési tömbök)
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
115766 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Kovács I. Gábor |
| magyar cím |
A két világháború közötti magyarországi tudáselitek rekrutációja és a középrétegek hierarchiája a dualizmuskori Magyarországon (rendi mintázatok, osztályhelyzet, hivatásszerkezet, szocio- és etnokulturális alakzatok, felekezeti-művelődési tömbök) |
| Angol cím |
The roots of the Hungarian knowledge elite between the two world wars and the hierarchy of middle-class groups in Hungary in the second part of the 19th century (status patterns, classes, structure of professions, socio- and ethnocultural patterns, denominational-cultural clusters) |
| magyar kulcsszavak |
elit, rekrutáció, középosztály, társadalmi struktúra, szocio- és etnokulturális alakzatok, felekezeti-művelődési tömbök |
| angol kulcsszavak |
elite, recruitment, middle-class, social structure, socio- and ethnocultural patterns, denominational-cultural clusters |
| megadott besorolás |
| Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 70 % | | Ortelius tudományág: Társadalmi változások | | Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 30 % | | Ortelius tudományág: Társadalomtörténet |
|
| zsűri |
Társadalom |
| Kutatóhely |
Szociológiai Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Kende Gábor
|
| projekt kezdete |
2015-09-01 |
| projekt vége |
2018-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
7.716 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
4.81 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás egy hosszabb ideje folytatott munka befejező szakasza. Az OTKA támogatásával már korábban elkészítettük a két világháború közötti magyarországi tudáselit életrajzi adatbázisát. Másrészt elkészült egy részletes elemzésünk a tudáselit meghatározó magját képező 567 egyetemi tanár rekrutációjáról. Ez a dolgozat kimutatta, hogy a professzorok háromnegyed részben a dualista kor középosztályának különböző hierarchikus szintjeiből, egynegyed részben pedig kispolgári csoportokból származtak. Most a tudáselit eddig nem elemzett részének származását vizsgáljuk. Az oktatási, a tudományos, az értelmiségi érdekvédelmi és a kommunikációs, kulturális, művészeti elitekbe pozícionális alapon eredetileg 934 (nem egyetemi tanár) személyt soroltunk. Ezt később 142 fővel kiegészítettük. Most tehát 1076 elittag társadalmi származását szeretnénk az adatbázisba összegyűjtött sokféle mutató alapján elemezni. Azt várjuk, hogy megismerjük az egyes elitszegmensek eltérő összetételét. Másrészt tovább tudjuk pontosítani a megelőző korszak középrétegeinek azt a finomszerkezetét, amelyet az egyetemi tanárok rekrutációjának elemzésénél leírtunk.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapvetően két kérdésre keresi választ. Az egyik kérdés az, hogy a két világháború között Magyarországon működő tudáselit egyes szegmensei milyen társadalmi rétegekből verbuválódtak. Már ismerjük, hogy az egyetemi tanárok háromnegyede a középosztályból származott. Döntően a felsőközéposztályhoz vagy a középosztály törzséhez tartoztak. A professzoroknak csak egynegyede született kispolgári családban. Azt feltételezzük, hogy ettől jelentősen eltér például a kommunikációs, kulturális és művészeti elit származása. Itt valószínűleg nagyobb szerepe volt a kispolgári csoportoknak, különösen a tulajdonos kispolgárságnak. A középosztálynak is inkább az alsóbb szintje volt képviselve, s szerény arányban az alsó osztályokból származók is megjelentek. Tisztázzuk majd a tudáselit minden kisebb-nagyobb csoportjának származási összetételét. Összegyűjtött gazdag adatbázisunk alapján sokféle mutató segítségével vizsgáljuk az apák csoportjainak megoszlását: generációk; regionális származás; születési helyek rendi eredetű és polgári kori jogállása, közigazgatási szerepe, népességszáma; felekezeti hovatartozás és nemzetiségi-kulturális háttér; ágazati besorolás, foglalkozási viszony, munkaadó; iskolázottság szintje, típusa; vagyon (föld, ház, vállalkozás, részvénytársasági érdekeltség stb.), jövedelem, fizetési osztály; nemesség, újnemesség, címek, rangok, kitüntetetések és más presztizselemek. A sokféle mutató kombinálásával közelítünk a kutatás másik fő kérdéséhez. A dualista kor középrétegeinek szerkezeti rajzát szeretnénk finomítani. A nagyobb tömbökön túl meg akarjuk ragadni a kisebb szociokulturális, etnokulturális alakzatokat, felekezeti-művelődési tömböket is.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás egyik erőssége a történeti elitvizsgálatokhoz, s általában a prozopográfiai kutatásokhoz képest, hogy a rekrutáció feldolgozása rendkívül széles forrásbázison alapul. Nem igyekszünk az apákat egy-egy foglalkozási bejegyzés alapján egy adott klasszifikáció valamelyik kategóriája alá könnyedén besorolni, hanem komplex módon számbavesszük a társadalmi állást meghatározó valamennyi lényeges változót. Nem elégszünk meg egy-egy időmetszettel, hanem arra törekszünk, hogy az apák életpályájának egészét figyelembe vegyük. Minden apa esetében igyekszünk a korabeli reprezentáció, az általánosító megnevezések (például: birtokos, kereskedő, köztisztviselő, postatisztviselő stb.) konkrét szociológiai tartalmát tisztázni. Másrészt felderítjük a konkrét beosztás és szolgálati viszony általánosabb szociológiai jelentését (például: mozdonyfelvigyázó, árvaszéki irodatiszt, MÁV ellenőr stb.). Ehhez igénybevesszük a minősítésekre, fizetésekre vonatkozó törvényeket, szabályzatokat, a korabeli pályaválasztó tanácsadó könyveket is. A gazdag empirikus anyag alapján induktív módon pontosabban megrajzolhatjuk a középrétegek hierarchikus szintjeit. Újabb adalékokat szerezhetünk a társadalmi rangcímrendszer változásaihoz (ennek a rendszernek a működését az egyetemi tanárok rekrutációját leíró dolgozatunkban rekonstruáltuk). Már az egyetemi tanárok feldolgozásánál megmutatkozott a középrétegek néhány kisebb szociokulturális, etnokulturális csoportja, felekezeti-művelődési tömbje: német evangélikus városi értelmiség; városi római katolikus iparosság; az asszimiláns zsidó értelmiség változatai; a generációk óta állami szolgálatban álló római katolikus hivatalnokok; a kollégiumok, parókiák, elemi iskolák hálózatában formálódó református értelmiség; római katolikus svábok és más vidéki németek feltörekvő földműves és iparos blokkja. Azt reméljük, hogy most a középrétegek újabb jellegzetes csoportjai kerülnek képbe. Bizonyosan így lesz ez az új alkalmazotti kispolgárságba emelkedő, dinamikusan felfelé törekvő altiszti réteggel, amelyről eddig viszonylag keveset tudtunk.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás a két világháború közötti tudáselittel foglalkozik. A tudáselithez azokat a személyeket soroltuk, akik vezető pozíciót foglaltak el azokban az intézményekben, szervezetekben, amelyek szerepet játszottak a tudás termelésében, kezelésében, ellenőrzésében, elosztásában. 1643 embert soroltunk ennek a tudáselitnek a különböző csoportjaihoz: oktatási elit; tudományos elit; értelmiségi érdekvédelmi szervezetek elitje; kommunikációs, kulturális és művészeti elit. A korábban összegyűjtött gazdag adatbázis alapján azt vizsgáljuk, hogy a teljes tudáselit pontosan milyen társadalmi csoportokból származott. Voltak-e eltérések a tudáselit különböző szegmensei között? Eddigi eredményeink szerint ez az elit döntően a dualista korszak középrétegeiből származott. Meg szeretnénk tudni, hogy a dualista kor középrétegeinek különböző szocio- és etnokulturális csoportjai, felekezeti- és művelődési tömbjei milyen szerepet játszottak a két világháború közötti tudáselit különböző szegmenseiben. Az eredmények alapján a polgári korszak középrétegeinek hierarchikus szintjeit is pontosabban megismerhetjük.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The project is the closing period of a long research. With the financial support of the National Research Fund we prepared the biographical data base of the Hungarian knowledge elite living between the world wars. On the other hand, we also completed a study on the recruitment of 567 full professors forming the core of knowledge elite. This study shows that three quarters of professors originated from the several layers of the middle class of late 19th century, and one quarter came from petite bourgeoisie groups. Now we are going to study the not yet analyzed part of knowledge elite. Originally, we have put 934 persons (not full professors) into the educational elite, scientific elite, elite of the professionals’ associations, communication, cultural and art elite. Later we completed this group by 142 persons. Thus, now we’d like to analyze the social origin of 1076 members of knowledge elite. We seek to know the different compositions of several elite groups. On the other hand, we will be able to refine the social structure of middle class of the previous period, which was described in the analysis of the recruitment of full professors.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The planned research seeks the answers for two questions. First, from which social strata did the segments of Hungarian knowledge elite between the two world wars originated? It is already well known that three quarters of the university professors came from the middle class, mainly from the upper-middle class or middle middle-class. Only one quarter originated from the petite bourgeoisie. We have supposed a significant difference in the origin of the communicational, cultural and art elite groups. Probably, in these groups the petite bourgeoisie, mainly the small holders had bigger role. Mainly, the low middle class was represented here, and there were some who came from the low classes. We are going to clarify the social origin of the several groups of knowledge elite. On the basis of our rich data base we analyze the social structure of fathers: generations, regional origin, status groups and legal status, administrative position, demography, denomination and ethnic-cultural background, economic sectors, occupational situation, type and level of education, property (land, house, business, stake holding, etc.), income, level of salary, nobility, new nobility, titles, ranks, honours and other prestige elements. By means of combination of several indicator we are going to approach our other question. We’d like to refine the structural description of the middle class in the second part of the 19th century. Besides the large clusters, we’d like to separate small socio-cultural, ethno-cultural and denominational-educational groups.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The worth of our research, compared to other historical elite and propozographical researches, is that the analysis of recruitment based on an extremely rich data base. We don’t want to classify fathers on the basis of their occupations rather we take into consideration all important indicators of theirs social positions. We are not satisfied with a distinct time segment rather we seek to take into account the whole career of parents. In each father’s case we will refine the categories of the age, and define the sociological content of the general categories (merchant, landlord, civil servant, etc.). On the other hand, we’ll clarify the sociological meaning of given professions and position. For this purpose we’ll use the regulations and laws of qualification and salary, and the career adviser books of the age. On this rich empirical raw material we can draw the hierarchical levels of middle classes. We can get new knowledge about the change of the rank system which was reconstructed and described in our work on the recruitment of the university professors. Already in the analysis of university professors some small socio-cultural, ethno-cultural and denominational-educational groups have been emerged: Geerman Lutheran city dweller professionals, city dweller Roman Catholic craftsmen, varieties of assimilated Jewish professionals, Roman Catholic civil servants serving the government for generations, Calvinist professionals working in colleges and elementary schools, Roman Catholic Schwaben and ambitious German farmers and craftsmen from other areas. We suppose that this time we’ll see other typical middle class groups. Certainly we’ll see better the dynamic low civil servants, rising into petite bourgeoisie.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The research focuses on the knowledge elite between the two world wars. The knowledge elite contains persons having top position in institutions and organizations, which had important role in the production, control and distribution of knowledge. We have counted 1643 people into the different groups of knowledge elite: educational elite, scientific elite, elite of the professionals’ associations, communication, cultural and art elite. On the basis of the already collected data base we study the social structure of knowledge elite. Were there any differences among the several sections of knowledge elite? Our findings shows that the elite originated from the middle class the late 19th century. We seek to know the roles of the several socio- and ethnocultural, denominational and educational groups of middle class of the late 19th century in the sections of the knowledge elite of the period between the world wars. On the basis of our findings we can get accurate knowledge about the hierarchical levels of middle class of the period.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
