 |
Az érzelemfeldolgozás neurális hátterének összehasonlító elemzése kutya és ember esetében
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
115862 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Gácsi Márta |
| magyar cím |
Az érzelemfeldolgozás neurális hátterének összehasonlító elemzése kutya és ember esetében |
| Angol cím |
Neural correlates of emotion processing in dogs and humans: a comparative approach |
| magyar kulcsszavak |
érzelemfeldolgozás, EEG, fMRI, kutya |
| angol kulcsszavak |
emotional-processing, EEG, fMRI, dog |
| megadott besorolás |
| Sejtszintű és molekuláris neurobiológia (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma) | 70 % | | Ortelius tudományág: Neurobiológia | | Etológia (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma) | 30 % | | Ortelius tudományág: Állatetológia |
|
| zsűri |
Idegtudományok |
| Kutatóhely |
MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Andics Attila
Bálint Anna
Bódizs Róbert
Bunford Nóra
Faragó Tamás
Gábor Anna
Miklósi Ádám
Szabó Dóra
Topál József
|
| projekt kezdete |
2016-01-01 |
| projekt vége |
2020-03-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
25.653 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
12.55 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Kutatásaink egyik fő célja olyan új neurobiológiai eljárások adaptálása, kidolgozása és validálása, amelyek révén kiterjeszthetnénk a kutya mint modellfaj szerepét a társas-kognitív képességek tanulmányozása terén. A kutya, nemcsak mint természetes (nem laboratóriumi) állatmodell jelentős, hanem általa az emberre koncentráló neurobiológiai kutatásokat is evolúciós keretbe lehetne helyezni. Ezt a lehetőséget a kutya érzelem-feldolgozó folyamatainak vizsgálatával mutatjuk be, kihasználva, hogy a kutya az egyetlen faj, amely már több tízezer éve szoros szociális közelségben él az emberrel, így újszerű összehasonlító megközelítésünk az emberi érzelemfeldolgozás evolúciójába is mélyebb betekintést nyújthat.
Bár elfogadott, hogy a komplex társas szerkezetű csoportban élő fajoknál a belső állapotok hatékony kommunikációja fontos adaptív értékű, vitatott, hogy tulajdoníthatunk-e érzelmeket állatoknak. Noha egyre több bizonyíték utal arra, hogy állatokban is kimutathatók eddig csak az emberre vonatkoztatott érzelmek, az idegi feldolgozó folyamatok szintjén megfigyelhető hasonlóságok/eltérések összehasonlító vizsgálata mindeddig hiányzott, így nehezen értelmezhetők a háttérben húzódó evolúciós és egyedfejlődési folyamatok.
A pályázat fókuszában álló két neurobiológiai eljárás (fMRI és EEG/ERP) együttes alkalmazásával nem csupán a kutya érzelemfeldolgozó folyamatait és képességeit jellemző agyi működés komplex (térbeli és időbeli) elemzése válik lehetővé, hanem a párhuzamosan feltárt humán jellegzetességekkel való összevetés is.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az affektív idegtudomány eredményei az érzelmek feldolgozásában és szabályozásában szerepet játszó idegrendszeri folyamatok terén is evolúciós folyamatosságra utalnak; az emberi és az állati agyban egymásnak megfeleltethető idegpályák és hasonló neurotranszmitterek kapcsolhatók az érzelmi reakciókhoz.
Az ember és kutya között korábban feltárt viselkedési analógiákra alapozva kívánjuk vizsgálni, hogy kimutathatók-e az idegrendszer működésében is funkcionális vagy anatómiai analógiák (illetve homológiák) azon agyterületek vonatkozásában, amelyek a humán társas-kognitív folyamatok feldolgozásában kulcsszerepet játszanak.
E két, leszármazásilag egymástól távol álló emlős faj közel azonos módszertan alapján végzett összehasonlító elemzését publikáló első fMRI kutatásunk eredményeire alapozva kívánjuk a kutya és ember érzelemfeldolgozáshoz kapcsolódó agyi működést tovább vizsgálni fMRI alkalmazásával. Az idegi szabályozás több szempontú elemzése és az idegi válaszok pontosabb időbeli felbontása érdekében vizsgálatainkat alvási EEG mérésekkel egészítjük ki, amelynek segítségével mindkét faj esetében lényegi információkat nyerhetünk a memória konszolidációs hatások és az érzelmi reakciókban mutatkozó egyedi különbségek tekintetében is.
Mivel az ember és a kutya egymás kiemelkedő fontosságú szociális partnerei, feltételezzük, hogy a kutya nem csupán az emberi akusztikus kommunikáció érzelmi töltését képes érzékelni, hanem bizonyos mértékben az arckifejezéseit is, még ha a két faj ebből a szempontból jóval kevesebb hasonlóságot mutat is, mint a vokalizáció terén.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Kutatásaink eredményeképp a kutya olyan új, természetes modellfajként vezethető be az összehasonlító neurobiológiai vizsgálatok területén, amely kiválóan alkalmas több rétegű (viselkedési, fMRI, EEG) elemzési módszerekkel való összehasonlító vizsgálatokhoz.
A hagyományos állati modellekkel (patkány, főemlősök) szemben pályázatunk rögzítetlen, az emberi alanyokhoz hasonlóan együttműködő kutyák idegi működésének vizsgálatát ajánlja a humán eljárásokkal összevethető, megbízható módszertan alapján. Az összehasonlítás érvényességét, az eredmények értelmezhetőségét tovább növeli (csökkentve a fajspecifikus hatások mértéket), hogy az ember és a kutya napi szinten hasonló környezetben él.
Az ELTE Etológia Tanszéke olyan innovatív kutatási eredményeket mutathat fel, amelyek mérföldkőnek tekinthetők ezen a téren. A világon elsőként végeztünk fMRI vizsgálatokat rögzítetlen, éber kutyákon (Tóth et al 2009), kutya-ember összehasonlító akusztikus fMRI kutatást publikáltunk egy csoportszintű elemzést lehetővé tevő nagyobb elemszámú mintán (Andics et al 2014), valamint nem invazív polysomnográfiás EEG eljárást validáltunk családi kutyákon (Kis et al 2014).
A projekt elméleti koncepciója kettős; a több szempontú elemzés részben kiegészítheti tudásunkat azokról az evolúciós homológiákon alapuló folyamatokról, amelyeket az ember és kutya 100 millió évre visszanyúló közös eredete magyarázhat (Andics et al. 2014), valamint olyan konvergens fejlődési jelenségekről adhat információt, amelyek a kutya és ember együttélése, a háziasítás és az egyedfejlődés során zajló folyamatok eredőjeként fejthettek ki hatást az érzelemfeldolgozásra.
A neurobiológiai és etológiai megközelítés általunk javasolt egyedülálló összekapcsolása lehetővé teszi egyes emberi társas viselkedések viselkedési és neurális mechanizmusainak feltárását is.
Bár a pályázat elsődlegesen elméleti és módszertani jelentőségű, kísérleteink fontos gyakorlati vonatkozásai is megemlíthetők az állatjólét kérdéskörében. Emellett a kutya és ember érzelemfeldolgozása terén kimutatott hasonlóságok feltérképezése megalapozhat egy új, etológiai megközelítésen alapuló irányvonalat a szociális robotok érzelmi kifejezőeszközeinek fejlesztésében.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Velünk, emberekkel ellentétben az állatok nem képesek beszámolni arról, mit éreznek, így az állati érzelmek vizsgálatára kézenfekvő megoldás, ha objektív módszerekkel próbáljuk megfigyelni a viselkedési reakcióik hátterében húzódó mechanizmusokat. Kutatásunk egyik fő célja a humán neurális képalkotó (funkcionális MRI), illetve elektroenkefalográfiás (alvási EEG) eljárások adaptálása, illetve új adatelemző módszerek kifejlesztése annak érdekében, hogy hiteles összehasonlító megközelítésből lehessen vizsgálni a kutyák és emberek agyi aktivitását.
Az általunk kidolgozott új, nem invazív eljárások kivételes lehetőséget nyújtanak arra, hogy a kutyák emberi viselkedésekkel is hasonlóságokat mutató társas képességeinek vizsgálatát az idegi folyamatok elemzésére is kiterjesszük. Az ember és a kutya, két evolúciós léptékben távoli, ám több tízezer éve szoros együttélésben fejlődő faj összehasonlító vizsgálata különleges esélyt kínál egy ilyen integratív megközelítés számára. Az így feltárt összefüggések sikeresen egészítenék ki az eddigi viselkedési eredményeket, és megerősíthetnék, hogy a családi kutya ígéretes új modellé válhat az érzelemfeldolgozás idegrendszeri hátterének nem invazív módszerekkel történő tanulmányozásában.
Eredményeink egyes gyakorlati vonatkozásokban is jelentősek lehetnek, például az állatjólét területén, ahol eredményeink számos jogi és etikai vonatkozásból is fontosak lehetnek. Emellett eddigi kutatásaink arra engednek következtetni, hogy az emberek és kutyák érzelemfeldolgozása terén kimutatható hasonlóságok következtében a kutyák ideális mintául szolgálhatnak a modern szociális robotok érzelemkifejező kommunikációjának fejlesztéséhez is.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The objectives of the proposed project are twofold. (1) We aim to adapt, develop, and validate neuroscientific methods to expand the role of the dog as a model species to study human socio-cognitive abilities. (2) We investigate the emotional processing of the only species that has shared its social environment with humans for several tens of thousands years to provide novel insights into the evolution of human emotion processing from a comparative approach.
Admitting that the effective communication of inner states has special adaptive value in social animals, especially in species that live in groups with complex social structure, most argue that the attribution of emotions to animals has to be done with care. Although accumulating behavioural evidence suggests humanlike emotions in non-human animals, the investigation of the functional similarities and differences in neural processing in a comparative setting leads to a better understanding of the underlying evolutionary and developmental processes.
Combining two neuroscientific methods (fMRI and EEG/ERP), we can gain a more complex understanding of the spatial and temporal factors of the neural background of dogs’ emotion processing abilities and their relation to human capacities. We expect that the results of our innovative integrative approach can meaningfully complement the accumulated behavioural data, and validate the family dog as a promising candidate for studying the neural mechanisms of emotion processing with non-invasive methods.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Affective neuroscience studies suggest an evolutionary continuum of the neurological processes involved in emotion processing and regulation; similar circuits with similar neurotransmitters can be linked to specific emotion reactions in the brains of humans and non-human animals.
Based on the revealed behavioural analogies between humans and dogs, we plan to explore whether functional and/or anatomical neurological analogies (or homologies) can be revealed between humans and dogs in brain areas that play a crucial role in human socio-cognitive processes.
Based on the results of our first fMRI study on dogs and humans, which compared for the first time two phylogenetically distant mammalian species under almost identical experimental conditions, we aim to investigate common brain functions in dog and human emotion processing with fMRI. To perform a systematic analysis of neural regulation and gain finer temporal resolution of responses, we aim to use sleep EEG as a biomarker for detecting effects of emotive experience and individual differences on memory consolidation in dogs and humans.
As humans are claimed to be the most prominent social partners of family dogs, we expect dogs to process the emotional content of not only human vocalisations but also of human facial expressions, even if dog and human facial expressions share much fewer common features than vocalisations.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
This project provides ground-breaking results by establishing a multimodal (behaviour, EEG, fMRI) social neuroscience of dogs, offering a new natural model species for comparative neurobiological studies. In contrast to conventional animal models (rats, primates), our project make it possible to assess the neural responses of unrestrained dogs tested under comparable conditions to human subjects.
To pave the way for the comparative investigation of emotion processing in dogs and humans we need to apply similar paradigms, that is, adapt and validate reliable procedures using non-invasive methods for measuring neural responses in dogs. Our lab was the first to invent novel methodology to 1) carry out functional MRI in case of unrestrained and awake dogs (Tóth et al. 2009), 2) perform a comparative acoustic fMRI study on a larger sample of dogs and humans making group level analyses possible (Andics et al 2014), and 3) validate non-invasive polysomnographic (EEG) studies on family dogs (Kis et al 2014).
The theoretical framework of the project is based on both homologous processes, because of the shared ancestor in mammalian evolution 100 million years ago (Andics et al 2014), and convergent processes during a specific relationship (domestication and socialisation in the human environment may lead to similarities in emotional processing). Thus we suggest a unique integration of the neurobiological and ethological approaches to study the behavioural and neural mechanisms of some exceptional aspects of human social behaviour.
In addition to the intriguing novel insights on the theoretical field, our project offers significant applied benefits in terms of dog/animal welfare. Here, the central issue is not whether animals have „humanlike” emotions, but rather whether and under what circumstances they process emotions, e.g. suffer (experiencing strong or persistent negative emotions).
The revealed human-dog similarities in emotion processing do not just suggest an evolutionary continuum of affective communication, or functional analogies due to the effects of domestication, but can facilitate an ethologically inspired strain in social robotics for generating artificial emotion expressions for future social robots.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
In contrast to humans, animals cannot report on what they are feeling, therefore one possible approach to the study of animal emotions is to look at the underlying mechanisms and to see whether it is possible to find similarities in human and dog emotion processing.
One of the primary aims of the project is the adaptation and validation of human neuroimaging methodology to dogs; the development of novel methods for data processing and evaluation so that a valid comparative approach can be achieved when measuring dog brain activity. Our recently invented methodologies for the application of two non-invasive neuroscientific methods, functional MRI and sleep EEG, provide an intriguing possibility to expand our investigations on dogs’ specific human-analogue social behaviours on a relatively large sample size and allow us to perform comparative studies on two taxonomically distant species, dogs and humans, that have been living in the same social environment for some ten thousand years.
Our results may relate applied aspects in the field of animal welfare, such as optimal approaches to caring, rearing, and training pet and working dogs, and may also have legal and ethical importance. Moreover, specific rules uncovered in human and dog emotion processing could provide novel approaches to the design of believable communicative behaviours in social robots.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Bálint Anna, Andics Attila, Gácsi Márta, Gábor Anna, Czeibert Kálmán, Luce Chelsey M., Miklósi Ádám, Kröger Ronald H. H.: Dogs can sense weak thermal radiation, SCIENTIFIC REPORTS 10: (1) 3736, 2020 | | Bunford Nóra, Raúl Hernández-Pérez, Farkas Eszter Borbála, Cuaya Laura V., Szabó Dóra, Szabó Ádám György, Gácsi Márta, Miklósi Ádám, Andics Attila: Comparative Brain Imaging Reveals Analogous and Divergent Patterns of Species and Face Sensitivity in Humans and Dogs, JOURNAL OF NEUROSCIENCE 40: (43) pp. 8396-8408., 2020 | | Korcsok Beáta, Faragó Tamás, Ferdinandy Bence, Miklósi Ádám, Korondi Péter, Gácsi Márta: Artificial sounds following biological rules: A novel approach for non-verbal communication in HRI, SCIENTIFIC REPORTS 10: (1) 7080, 2020 | | Andics A, Gábor A, Gácsi M, Faragó T, Szabó D, Miklósi Á: Neural mechanisms for lexical processing in dogs, SCIENCE, 353(6309):1030-1032. DOI: 10.1126/science.aaf3777., 2016 | | Reicher Vivien, Kis Anna, Simor Péter, Bódizs Róbert, Gombos Ferenc, Gácsi Márta: Repeated afternoon sleep recordings indicate first‐night‐effect‐like adaptation process in family dogs, JOURNAL OF SLEEP RESEARCH 29: (6) e12998, 2020 | | Boros Marianna, Gábor Anna, Szabó Dóra, Bozsik Anett, Gácsi Márta, Szalay Ferenc, Faragó Tamás, Andics Attila: Repetition enhancement to voice identities in the dog brain, SCIENTIFIC REPORTS 10: (1) 3989, 2020 | | Gábor Anna, Gácsi Márta, Szabó Dóra, Miklósi Ádám, Kubinyi Enikő, Andics Attila: Multilevel fMRI adaptation for spoken word processing in the awake dog brain, SCIENTIFIC REPORTS 10: (1) 11968, 2020 | | Eleőd Huba, Bálint Anna, Magyari Lilla, Gácsi Márta: Emotional processing in dogs – An acoustic ERP study, In: 4th Hungarian Neuroscience Meeting for Undergraduate Students, Graduate Students and Junior Post-Docs, (2020) p. 99., 2020 | | Szabó Dóra, Gábor Anna, Gácsi Márta, Faragó Tamás, Kubinyi Enikő, Miklósi Ádám, Andics Attila: On the Face of It: No Differential Sensitivity to Internal Facial Features in the Dog Brain, FRONTIERS IN BEHAVIORAL NEUROSCIENCE 14: 25, 2020 | | Smit, I., Szabó, D. & Kubinyi, E.: Age-related positivity effect on behavioural responses of dogs to human vocalisations, Scientific Reports 9, 20201., 2019 | | Anna Gábor, Márta Gácsi, Sara Świerkosz, Ádám Miklósi, Attila Andics: Attachment-dependent reward response to praise in the dog brain, https://ww5.aievolution.com/hbm1701/index.cfm?do=abs.pubSearchAbstracts, 2017 | | Gábor Anna, Bunford Nóra, Gácsi Márta, Andics Attila: Impulsivity modulates neural reward response and motor inhibition: An awake dog fMRI study, In: 25th Annual Meeting of the Organization for Human Brain Mappping, (2019) M333, 2019 | | Bódizs Róbert, Kis Anna, Gácsi Márta, Topál József: Sleep in the dog: comparative, behavioral and translational relevance, CURRENT OPINION IN BEHAVIORAL SCIENCES 33: pp. 25-33., 2020 | | Anna Bálint, Huba Eleőd, János Körmendi, Róbert Bódizs, Vivien Reicher, Márta Gácsi: Potential physiological parameters to indicate inner states in dogs: The analysis of ECG, and respiratory signal during different sleep phases, FRONTIERS IN BEHAVIORAL NEUROSCIENCE 13: 207, 2019 | | Bunford Nóra, Csibra Barbara, Peták Csenge, Ferdinandy Bence, Miklósi Ádám, Gácsi Márta: Associations among behavioral inhibition and owner-rated attention, hyperactivity/impulsivity, and personality in the domestic dog (Canis familiaris)., JOURNAL OF COMPARATIVE PSYCHOLOGY 133: (2) pp. 233-243., 2019 | | Bunford Nóra, Hernández-Pérez Raúl, Farkas Eszter Borbála, Cuaya Laura V., Szabó Dóra, Szabó Ádám György, Gácsi Márta, Miklósi Ádám, Andics Attila: Functional differences in dog and human visual processing of social stimuli, In: Magyar Etológiai Társaság XXI. konferenciája, Program és kivonatfüzet, (2019) 3., 2019 | | Eleőd Huba, Bálint Anna, Magyari Lilla, Gácsi Márta: Dogs’ neural responses to acoustic emotional stimuli – An ERP study, In: Magyar Etológiai Társaság XXI. konferenciája, Program és kivonatfüzet, (2019) p. 37., 2019 | | Gábor Anna, Bunford Nóra, Gácsi Márta, Andics Attila: Impulsivity modulates neural reward response and motor inhibition: An awake dog fMRI study, In: 25th Annual Meeting of the Organization for Human Brain Mappping, (2019) M333, 2019 | | Nóra Bunford, Barbara Csibra, Márta Gácsi: Individual Differences in Response to Ambiguous Stimuli in a Modified Go/No-Go Paradigm are Associated with Personality in Family Dogs, SCIENTIFIC REPORTS 9: (1) 11067, 2019 | | Szabó Dóra, Czeibert Kálmán, Kettinger Ádám, Gácsi Márta, Andics Attila, Miklósi Ádám, Kubinyi Enikő: Resting-state fMRI data of awake dogs (Canis familiaris) via group-level independent component analysis reveal multiple, spatially distributed resting-state networks, SCIENTIFIC REPORTS 9: (1) 15270, 2019 | | Anna Gábor, Márta Gácsi, Dóra Szabó, Ádám Miklósi, Enikő Kubinyi, Attila Andics: Human-analogue lexical processing hierarchy in the dog brain, In: Neuronus 2018, (2018) p. 99., 2018 | | Farkas E., Bunford N., Gácsi M., Szabó D., Cuaya L. V., Híernández-Pérez R., Andics A.: A comparative canine/human conspecific and non-conspecific face and non-face processing fMRI study., , 2018 | | Korcsok Beáta, Konok Veronika, Persa György, Faragó Tamás, Niitsuma Mihoko, Miklósi Ádám, Korondi Péter, Baranyi Péter, Gácsi Márta: Biologically Inspired Emotional Expressions for Artificial Agents, FRONTIERS IN PSYCHOLOGY 9: 1191, 2018 | | Anna Gábor, Márta Gácsi, Sara Świerkosz, Ádám Miklósi, Attila Andics: Attachment-dependent reward response to praise in the dog brain, https://ww5.aievolution.com/hbm1701/index.cfm?do=abs.pubSearchAbstracts, 2017 | | Andics A, Gábor A, Gácsi M, Faragó T, Szabó D, Miklósi Á: Neural mechanisms for lexical processing in dogs, Science, 353(6309):1030-1032. DOI: 10.1126/science.aaf3777., 2016 | | Szabó Dóra, Gábor Anna, Gácsi Márta, Faragó Tamás, Miklósi Ádám, Andics Attila: HOW DO DOG BRAINS PROCESS LIVE HUMAN FACES AND FACE IMAGES- TWO VISUAL fMRI EXPERIMENTS, In: Lieta Marinelli, Paolo Mongillo (szerk.) (szerk.) 5th Canine Science Forum - Proceedings. Padova: Padova University Press, 2016. pp. 181., 2016 | | Attila Andics, Anna Gábor, Márta Gácsi, Tamás Faragó, Dóra Szabó, Ádám Miklósi: Cross-Species Vocal Social Reward Processing in the Dog Brain, In: Annual Meeting of the Organization for Human Brain Mapping Annual Meeting of the Organization for Human Brain Mapping POSTER LISTINGS . Vancouver, Kanada, 2017.07.25-2017.07.29. Kiadvány: Vancouver: 2017. Paper 1435. , 2017 | | Anna Gábor, Márta Gácsi, Sara Świerkosz, Ádám Miklósi, Attila Andics: Attachment-dependent reward response to praise in the dog brain, https://ww5.aievolution.com/hbm1701/index.cfm?do=abs.pubSearchAbstracts, 2017 | | Bunford Nóra, Reicher Vivien, Kis Anna, Pogány Ákos, Gombos Ferenc, Bódizs Róbert, Gácsi Márta: Differences in pre-sleep activity and sleep location are associated with variability in daytime/nighttime sleep electrophysiology in the domestic dog, SCIENTIFIC REPORTS 8: (1) p. 7109., 2018 | | Bunford Nora, Andics Attila, Kis Anna, Miklosi Adam, Gacsi Marta: Canis familiaris As a Model for Non-Invasive Comparative Neuroscience, TRENDS IN NEUROSCIENCES 40: (7) pp. 438-452., 2017 | | Kis Anna, Szakadát Sára, Gácsi Márta, Kovács Enikő, Simor Péter, Török Csenge, Gombos Ferenc, Bódizs Róbert, Topál J: The interrelated effect of sleep and learning in dogs (Canis familiaris); an EEG and behavioural study, SCIENTIFIC REPORTS 7: 41873, 2017 | | Bunford Nora, Andics Attila, Kis Anna, Miklosi Adam, Gacsi Marta: Canis familiaris As a Model for Non-Invasive Comparative Neuroscience, TRENDS NEUROSCI 40: (7) 438-452, 2017 | | Kis A, Szakadát S , Gácsi M, Kovács E, Simor P, Török Cs, Gombos F, Bódizs R, Topál J: The interrelated effect of sleep and learning in dogs (Canis familiaris); an EEG and behavioural study, SCI REP 7: , 2017 | | Andics A, Gábor A, Gácsi M, Faragó T, Szabó D, Miklósi Á: Neural mechanisms for lexical processing in dogs, SCIENCE 353: (6303) 1030-1032, 2016 | | Andics A, Gábor A, Gácsi M, Faragó T, Szabó D, Miklósi Á: Neural mechanisms for lexical processing in dogs, Science, 353(6309):1030-1032. DOI: 10.1126/science.aaf3777., 2016 | | Attila Andics, Anna Gábor, Márta Gácsi, Tamás Faragó, Dóra Szabó, Ádám Miklósi: Cross-Species Vocal Social Reward Processing in the Dog Brain, In: Annual Meeting of the Organization for Human Brain Mapping Annual Meeting of the Organization for Human Brain Mapping POSTER LISTINGS . Vancouver, Kanada, 2017.07.25-2017.07.29. Kiadvány: Vancouver: 2017. Paper 1435. , 2017 | | Szabó Dóra, Czeibert Kálmán, Kettinger Ádám, Gácsi Márta, Andics Attila, Miklósi Ádám, Kubinyi Enikő: Investigating resting state networks in awake dogs - preliminary results, In: European Neuroscience Conference for Doctoral Students . Alicante, Spanyolország, 2017.05.04-2017.05.06. Kiadvány: Alicante: Federation of European Neuroscience Societies, 2017. pp. 18, 2017 | | Szabó Dóra, Gábor Anna, Gácsi Márta, Faragó Tamás, Miklósi Ádám, Andics Attila: HOW DO DOG BRAINS PROCESS LIVE HUMAN FACES AND FACE IMAGES- TWO VISUAL fMRI EXPERIMENTS, In: Lieta Marinelli, Paolo Mongillo (szerk.) (szerk.) 5th Canine Science Forum - Proceedings. Padova: Padova University Press, 2016. pp. 181., 2016 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
