|
Árpád-kori és Anjou-kori magyar vonatkozású, feltáratlan horvátországi és dalmáciai okleveles anyag feltárása és kiadásra való előkészítése
|
súgó
nyomtatás
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
|
Projekt adatai |
|
|
azonosító |
115896 |
típus |
K |
Vezető kutató |
Körmendi Tamás |
magyar cím |
Árpád-kori és Anjou-kori magyar vonatkozású, feltáratlan horvátországi és dalmáciai okleveles anyag feltárása és kiadásra való előkészítése |
Angol cím |
Previously unknown charters from Croatia and Dalmatia related to the history of the medieval Kingdom of Hungary during the Árpádian and the Angevin era: registering the charters and preparing them for edition |
magyar kulcsszavak |
hungarikakutatás, magyar történelem, Árpád-kor, Anjou-kor, forráskiadás, Horvátország, Dalmácia |
angol kulcsszavak |
hungarica research, Hungarian history, Árpádian period, Angevin period, publication of historical sources, Croatia, Dalmatia |
megadott besorolás |
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | Ortelius tudományág: Középkori történelem |
|
zsűri |
Történelem |
Kutatóhely |
Történeti Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
résztvevők |
Gál Judit Kádas István Tarján Eszter
|
projekt kezdete |
2015-10-01 |
projekt vége |
2019-09-30 |
aktuális összeg (MFt) |
22.938 |
FTE (kutatóév egyenérték) |
6.80 |
állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A kutatás elsődleges feladata a 11–14. századi magyar történelem egy jól körülhatárolható, ám mindeddig tökéletesen feltáratlan (és így szinte teljes egészében kiadatlan) horvátországi és dalmáciai forráscsoportjának feldolgozása: a 17. századi dalmáciai történetíró, Iohannes Lucius (1604–1679) kéziratos hagyatékában megtalálható magyar vonatkozású (vagy a magyar uralom alatt álló dalmáciai területekre vonatkozó) okleveles anyag feltárása és közzé tétele. A 33 folió-kötetre rúgó gyűjtemény eredetijét jelenleg a spliti Érseki Levéltár káptalani anyagában, másolatát a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia (HAZU) zágrábi levéltárában őrzik. Munkánk során előbb tételesen átvizsgálnánk és lajstromoznánk a Lucius-gyűjteményben található, összesen nagyjából kétezer oklevelet. A kiadatlan 11–14. századi oklevelek mennyisége Gál Judit korábbi helyszíni felmérései alapján mintegy ezer tételre becsülhető: ezeket átírnánk, részletes kritikai vizsgálatnak vetnénk alá, majd a modern szövegközlés kívánalmainak megfelelő apparátussal szerelnénk fel. Az iratok in extenso közlését magyar és angol nyelvű fejregesztákkal egészítenénk ki. A forráskiadvány előkészítése mellett a feltárt anyag alapján a középkori dalmáciai magyar jelenlétre vonatkozó tanulmányok elkészítését és majdani eredményeink konferenciákon való bemutatását is tervezzük. A kutatás másodlagos feladata a Lucius-gyűjtemény feltárásával párhuzamosan szondázó kutatásokat végezni az említett horvátországi levéltárak koraújkori gyűjteményeiben, esetleges további középkori magyar vonatkozású, lappangó tételek vagy irategyüttesek feltérképezése érdekében.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. Munkánk elsődleges feladata forrásfeltárás és történeti rekonstrukció: egyfelől előkészíteni egy korszerű forráskiadvány megjelentetését (az előzetes felmérések szerint ezer körüli közölendő oklevél mennyiségéből kiindulva, az in extenso közlés terjedelmi igényeivel számolva ez alighanem többkötetes kiadványt igényel majd), másfelől a feltárt anyag alapján részlettanulmányokat közzé téve új kutatásokra ösztönözni elsősorban a hazai és a horvát kutatást a horvát–magyar államközösség és a dalmáciai magyar uralom históriájával kapcsolatban. Kutatásunk alapkérdése tehát: mennyiben sikerül az eddigieknél pontosabb és alaposabb képet kapnunk a Lucius-gyűjtemény bevonásával tekintélyes mértékben megnövelt forrásbázis alapján a tengermellékkel kapcsolatos magyar politikai aspirációkról, a magyar uralom helyi szervezetéről, a helyi városi társadalmak és az egyházi elit viszonyáról a magyar uralomhoz, és egyáltalán a magyar kormányzat uralmi stratégiáiról a térségben? Mennyiben láttatja ez a megnövekedett forrásbázis a magyar uralom alatt álló horvát területekről és dalmáciai városokról (vagy éppen az ezek megszerzésére irányuló magyar expanziós törekvésekről) alkotott korábbi képünket? Mennyiben egészíti ki a középkori magyar történelemmel, elsősorban az Árpád-kor és az Anjou-kor igazgatástörténetével, egyháztörténetével, egyházi prozópográfiájával és archontológiájával kapcsolatos ismereteinket? A Lucius-gyűjtemény feltárásától azonban nemcsak a forráskutatás és a szűk értelemben vett politikatörténet remélhet új adatokat, hanem pl. a társadalom- és gazdaságtörténet, a reprezentáció-történet és a diplomatika is.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! Munkánk először is hungarikafeltárást jelentene, méghozzá a magyar történelem legkorábbi századaira vonatkozólag, vagyis éppen ott, ahol a forrásanyag jelentős bővülése elvileg a legkevésbé lenne várható, és így talán a legnagyobb jelentőséggel bír. Lucius kéziratos gyűjteményének az anyaga (eddig feltáratlan, koraújkori kéziratokról lévén szó) nem szerepel a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának kiváló DL/DF adatbázisában sem, ezért hiányzik a magyar középkorkutatás valamennyi nagy oklevéltár-sorozatából. A Lucius-gyűjtemény magyar vonatkozású 11–14. századi okleveleit tételesen feltáró és publikáló, későbbi okleveleit pedig legalább jegyzék szintjén lajstromozó munkánk tehát a magyarországi középkorkutatás legnagyobb forrásgyűjteményei és forráskiadvány-sorozatai szempontjából is hasznos lehetne, ami egyben rövidtávon is garantálná eredményeink igen széleskörű diffúzióját a hazai kutatásban. Amennyiben a partnerintézmények részéről van fogadókészség, az általunk feltárandó anyagot egyfelől rendelkezésükre bocsátjuk az Anjou-kori oklevéltár készülő köteteihez, ill. a meglévő kötetekhez folyamatosan készülő kiegészítésekhez, másfelől az 1387–1437 közötti oklevelekről készített lajstromunkat is szívesen átadjuk a Zsigmondkori oklevéltár szerkesztőinek. Munkánkkal tehát szervesen tudnánk csatlakozni a magyar középkorkutatás két legnagyobb volumenű jelenlegi forráskiadási programjához. A Lucius-gyűjtemény anyagának közzé tételéből ugyanakkor nem csupán a magyarországi kutatás profitálna, hanem a horvátországi, sőt az olasz és így az egyetemes medievisztika is. Árpád-kori hazai okleveleink száma jelenleg mintegy tízezerre tehető, a Lucius-gyűjteményben pedig az előzetes felmérések alapján legalább száz további, eddig ismeretlen vagy csak említésből ismert dokumentum található ebből az időszakból. A korszakhoz kapcsolódó források ilyen mértékű bővülése az utóbbi évtizedek viszonylatában példa nélküli lenne. Az Anjou-korra vonatkozó források száma pedig legalább egy nagyságrenddel több: az előzetes felmérések szint közel ezer tételre rúg. A kutatás eredményeként összeállított forráskiadvány hathat a magyar–horvát államközösség és a dalmáciai magyar jelenlét történetének vizsgálatára is ösztönzőleg hathat.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A kutatás feladata a magyar-horvát államközösség korai történetére vonatkozó források egy jól körülhatárolható egységét alkotó, eddig feltáratlan és kiadatlan források feltérképezése és kiadásra való előkészítése. Iohannes Lucius 17. századi dalmáciai historikus kéziratos hagyatékába nagyjából 2000 középkori oklevél, köztük csaknem ezer darab eddig ismeretlen 11–14. századi dokumentum található. A humanista történetíró a maga idejében teljes szövegükkel lemásolta az általa átvizsgált egyházi és magángyűjteményekben megtalálható középkori dokumentumokat. Kézirathagyatékát az 1950-es években a Jugoszláv Tudományos Akadémia összegyűjtette ugyan, de közzé tételükre már nem került sor, és az anyagot semmilyen más módon sem hasznosította sem a délszláv, sem a magyar, sem pedig az egyetemes történeti kutatás. A benne foglalt középkori oklevelek hitelességében ugyanakkor okkal bízhatunk, hiszen Lucius egyéb munkáiból a dalmáciai történetírót igen megbízható forrásfeltárónak és forrásközlőnek ismeri a kutatás. A gyűjteményben található kiadatlan iratok mennyiségét leginkább akkor érzékeltethetjük, ha összehasonlítjuk az eddig ismert források számával. Lucius hagyatékában legalább száz Árpád-kori oklevél található, és ebből a korszakból a tudomány körülbelül tízezer oklevelet ismert eddig. Ilyen mértékű forrásbővülésre az utóbbi évtizedekben nem volt példa. Magyarország és a Nyugat-Balkán kapcsolatainak középkori története kapcsán számos olyan kérdés tisztázását segíthetné a projekt által előkészítendő kiadvány, amelyre eddig források hiányában nem volt lehetőség. A kutatócsoport tagjai a forrásfeltárás mellett a kutatáshoz kapcsolódó tanulmányok közzé tételét is tervezik.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The main target of the project is the process and preparation for publishing of a well-defined (so far unknown for Hungarian scholars), collection of unpublished medieval Croatian and Dalmatian sources regarding the Árpádian and Angevin eras of Hungary. The project focuses on the process of the unpublished sources of the manuscript heritage of Iohannes Lucius (1604–1679), a Dalmatian historian, who is considered to be the father of the Croatian historiography. His manuscript is preserved in the Archbishopric Archive of Split, and a handwritten, literal copy (33 folio-size volumes) is kept in the Archive of HAZU in Zagreb. The first task of the project is to make an itemized analysis of the manuscript (more than 2000 documents) and then to prepare a detailed inventory of the unpublished documents. According to Judit Gál’s previous research, the estimated number of the unpublished sources is 1000. The researchers would transcribe the medieval documents, do a critical analysis, and prepare these documents for publishing with detailed critical apparatus in accordance with the requirements of a modern source edition. The researchers also intend to supplement the in extenso transcribed text with regestas in English and Hungarian in order to make the results of the project more available for non-Hungarian scholars. Beside this task, the members of the project plan to publish scientific papers about the Hungarian presence in Dalmatia on the basis of the research and also participate in conferences presenting the results of its investigation. The researchers would also do exploratory research in early modern collections of Croatian archives to find so far latent medieval sources.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The main targets of our works are exploration of new sources and historical reconstruction. We would prepare a manuscript of a proper source edition and write studies about the new results of the project, and also encourage further research of Hungarian and Croatian scholars. The main research question of the projects are: To what extent can we get a more accurate and thorough picture about the Hungarian royal policy towards Dalmatia if we involve the huge number of unpublished sources of Lucius’s manuscript in the research? What kind of new and more accurate results can we get about the characteristics of the local institutions of the Hungarian rule, and about the relationship between the secular and ecclesiastical elite of Dalmatia and the rule of Hungary? What kind of results can we get about the Hungarian governmental strategies in Dalmatia? How can the extended collection of sources change or modify the previous knowledge and results about the towns of Dalmatia under Hungarian rule? How can these new sources change or modify the results of the previous research about the intentions of the Hungarian royal court in maintaining or expanding its rule in Dalmatia? How and to what extent can this collection of sources supplement our knowledge about the medieval Hungarian history, primarily the results of the church history, history of institutions, ecclesiastical prosopography, and ecclesiastical and secular archontology of the Angevin and Árpádian era? The research of Lucius’s manuscript would influence not only political history, but among others economic history, social history, history of representations and diplomatics.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. Our project would be a hungarica-research, and it should be highlighted that the we plan to prepare previously unknown sources for publishing from those era, the earliest centuries of the history of Hungary, where the increase in number of the sources was unlikely to happen. Lucius’s manuscript is not part of the outstanding DL-DF of the Hungarian National Archive, (since there is no available register). By the same reason, the documents that Lucius preserved are not published in any Hungarian source editions. Our project intends to process, analyze and prepare for publishing sources from the eleventh to the fourteenth century, and aims to make at least a register of the later documents. Considering the possible significance, we can emphasize that this project would be significant and for Hungarian source editing projects, and it may guarantee the usage of the results of the project in a short term. If other partner institutions have willingness, on the one hand, we would make our results available for the series titled Charters of the Angevin Era for its ongoing publications and supplement volumes. On the other hand, we would also make available our register regarding the period from 1387 to 1437 to the editors of the series titled Charters of the Sigismund-era. We would be able to connect our project to the most significant research projects regarding medieval Hungary. The preparation of publishing of Lucius’s documents would be significant also for Croatian and Italian scholars and it may result an important source edition on international level. While the number of the Hungarian charters from the Árpádian era is around ten thousand, Lucius’s manuscript contains around hundred new documents according to the previous research. Similar increase in number of sources would be unprecedented in context of the last decades of Hungarian historiography. The number of the unpublished sources regarding the Angevin era is even higher, around 1000 documents were preserved in Lucius’s collection. The source edition for publishing, as the final result of the project, would motivate the research of the Hungarian-Croatian common history and the Hungarian presence in Dalmatia.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The main task of the research is to gather, process and prepare for publishing a well-defined but so far unpublished collection of medieval sources regarding the earliest centuries of Hungarian-Croatian relationships. Iohannes Lucius, a Dalmatian historian from the seventeenth century, preserved more than 2000 charters in his manuscript, and around 1000 of them are unpublished regarding the era between the eleventh and fourteenth centuries. The humanist historian copied in full text every medieval, Dalmatia documents, he had found in ecclesiastical and private collections of his age. Although, the Yugoslav Academy of Sciences and Arts gathered his manuscripts in the 1950s, but this collection has never been published, and the source material was not processed widely neither by Hungarian, Slavic nor other scholars. Lucius is considered to be very reliable editor and publisher of sources on the basis of his printed works. Therefore, we can trust in the credibility of the documents copied by Lucius. We may demonstrate the quantity and significance of the unpublished documents, if we compare their estimated number to the quantity of the known charters from the Árpádian era. Lucius preserved almost hundred documents from this period, while the whole collection of sources regarding the Árpádian era is around 10000. The estimated growth of the number of the sources would be unprecedented in context of the last decades of the Hungarian historiography. The project of editing these sources would help clarifying unsolved questions concerning the medieval relationship between Hungary and the Southwestern Balkans. The investigators also plan to publish scientific papers.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Közleményjegyzék |
|
|
Kádas István: Kölcsönös haszon. Eperjes, Bártfa városok és a Sáros megyei kisnemesség a középkor végén, Hatalom, adó, jog: Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Weisz Boglárka -- Kádas István. Budapest 2017. 337--368., 2017 | Kádas István; Tarján Eszter: A "felszarvazott" király, http://www.tti.hu/lendulet/kozepkori-gazdasagtortenet/havi-szines/2547-a-felszarvazott-kiraly.html, 2017 | Kádas István: Roman Zaoral (ed.), Money and Finance in Central Europe during the Later Middle Ages [recenzió], Hungarian Historical Review 6: 200--203, 2017 | Kádas István: Roman Zaoral (ed.), Money and Finance in Central Europe during the Later Middle Ages [recenzió], Világtörténet 39: 153--157., 2017 | Tarján Eszter: General Overview of the English Rolls of Arms during the 13th Century, Magyar Rendészet 16: 139--144., 2016 | Tarján Eszter: Lions of the Near East: The Royal Coats of Arms of Cyprus and Armenia in the Early English Rolls of Arms, The Image of States, Nations and Religions in Medieval and Early Modern East Central Europe. Szerk. Bárány Attila, Bozzay Réka. Debrecen: DE 2018. 80--99., 2018 | Kádas István: A megye pénze. A zsoldosok fenntartására kivetett adó és a megyei pénztár (1498-1511)., Veretek, utak, katonák. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Kádas István, Skorka Renáta, Weisz Boglárka. Bp.: MTA BTK TTI 2018. 185–204., 2018 | Kádas István: The Society of the Noble Judges in North-Eastern Hungary. The Main Characteristics of a Social Group during the Reign of King Sigismund., Secular Power and Sacral Authority in Medieval East-Center Europe. Ed. Kosana Jovanović, Suzana Miljan. Amsterdam, 2018., 2018 | Kádas István: Cum sigillo nostro: A késő középkori Sáros megye pecséthasználata., Történelmi Szemle 59. (2017) 637--653., 2017 | Gál Judit: Iohannes Lucius és hagyatéka., Belvedere Meridionale 30 (2018: 1.) 114--126., 2018 | Gál Judit: Dalmáciai városkiváltságok az Árpád-ház uralkodása alatt., Veretek, utak, katonák. Szerk. Weisz Boglárka, Skorka Renáta, Kádas István. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Budapest: MTA BTK TTI 2018 205--222., 2018 | Gál Judit: The Changes of Office of Ban of Slavonia after the Mongol Invasion in Hungary (1242-1267)., Secular Power and Sacral Authority in Medieval East-Center Europe. Ed. Kosana Jovanović, Suzana Miljan. Amsterdam, 2018. 37--48., 2018 | Körmendi Tamás: „Midőn télidőben a németek elpusztításának szándékával útra kélt”. Szent László király állítólagos 1079-u német hadjáratáról és Guden oklevelének keltezéséről., Hadi és más nevezetes történetek. Tanuulmányok Veszprémy László tiszteletére. Szerk.: Kincses Katalin Mária. Budapest: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2018. 292–298., 2018 | Kádas István: Kölcsönös haszon. Eperjes, Bártfa városok és a Sáros megyei kisnemesség a középkor végén, Hatalom, adó, jog: Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Weisz Boglárka -- Kádas István. Budapest 2017. 337--368., 2017 | Kádas István: A megye pénze. A zsoldosok fenntartására kivetett adó és a megyei pénztár (1498-1511)., Veretek, utak, katonák. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Kádas István, Skorka Renáta, Weisz Boglárka. Bp.: MTA BTK TTI 2018. 185–204., 2018 | Kádas István: The Society of the Noble Judges in North-Eastern Hungary. The Main Characteristics of a Social Group during the Reign of King Sigismund., Secular Power and Sacral Authority in Medieval East-Center Europe. Ed. Kosana Jovanović, Suzana Miljan. Amsterdam, 2018., 2018 | Kádas István: Cum sigillo nostro: A késő középkori Sáros megye pecséthasználata., Történelmi Szemle 59. (2017) 637--653., 2017 | Gál Judit: A dalmáciai egyházak szerepe Imre és András trónharca idején (1197–1204), Századok 153: 165–178., 2019 | Gál Judit: Dalmáciai városkiváltságok I. Lajos korában, Márvány, tárház, adomány. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Weisz Boglárka, Skorka Renáta, Kádas, István. Budapest: MTA BTK TTI, 2019. 257-270., 2019 | Körmendi Tamás: Az 1196–1235 közötti magyar történelem nyugati elbeszélő forrásainak kritikája, Budapest: MTA BTK TTI, 2019 | Gál Judit: Ugarski horizonti u povijesti Crkve u Dalmaciji: Analiza kraljevskih darovnica Crkvi (Hungarian Horizons in the History of the Church in Dalmatia. The Analysis of Royal Don, Zbornik Odsjeka za povijesne znanosti Zavoda za povijesne i društvene Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti 33: 1--20., 2015 | Gál Judit: A világi hatalomgyakorlás és az egyház az Adriai-tenger keleti partvidékén a 12–13. században: a magyar, a velencei és a szerb egyházpolitika összehasonlítása., Micae Mediaevales V. Szerk. Fábián Laura, Gál Judit, Haraszti Szabó Péter, Uhrin Dorottya. Bp. 2016. 47--67., 2016 | Kádas István: Emberölés, nyomozás és megyei hatóság a 15. századi Abaúj megyében. Hatalmaskodás Gagy faluban, Magyar Rendészet 16: 63--75., 2016 | Kádas István: Nógrád megye adójegyzéke 1457-ből, Pénz, posztó, piac: Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Weisz Boglárka. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, 2016. 31--82., 2016 | Kádas István: Sárosi „reform” Miklós fia Miklós ispán idején (1374-1380)?, Micae Mediaevales V. Szerk. Fábián Laura, Gál Judit, Haraszti Szabó Péter, Uhrin Dorottya. Bp. 2016. 127--144., 2016 | Körmendi Tamás: Lodomér pályafutása váradi püspöksége előtt, Nagyvárad és Bihar az Árpád-kor végén. Szerk. Zsoldos Attila. Nagyvárad: Varadinum Kulturális Alapítvány, 2014. (Tanulmányok Biharország történetéből 3.) 83--99., 2016 | Körmendi Tamás: Zsigmond király heraldikai reprezentációja a pénzein, Pénz, posztó, piac. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Weisz Boglárka. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézete, 2016. 167--180., 2016 | Körmendi Tamás: Ungarn im frühen 11. Jahrhundert und das Wirken des heiligen Gunther im Lande, Chronica 12: 23–44., 2016 | Körmendi Tamás: Ladislau cel Sfânt şi Croaţia, Oradea şi Bihorul în evul mediu timpurui. Coord. ediţiei: Attila Zsoldos. Oradea: Asociaţia Culturală Varadinum, 2017. 101--123., 2017 | Körmendi Tamás: Cariera lui Lodomér, înainte să devină episcop de Oradea, Oradea şi Bihorul la sfârşitul epocii Arpadiene. Coord. ediţiei: Attila Zsoldos. Oradea: Asociaţia Culturală Varadinum, 2017. 91--108., 2017 | Gál Judit: A dalmáciai városok és az egyházi földadományok: Az adományok szabályozásai és ezek hatása a magyar királyi politikára a 12–13. században, Hatalom, adó, jog. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Weisz Boglárka -- Kádas István. Bp. 2017. 197--218., 2017 | Gál Judit: Dušan Zupka, Ritual and Symbolic Communication in Medieval Hungary under the Árpád Dynasty [recenzió]., Hungarian Historical Review 6: 444--446, 2017 |
|
|
|
|
|
|
vissza »
|
|
|