 |
A kérdő mondatok és (speciális) használataik nyelvtana és pragmatikája
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
115922 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Gyuris Beáta |
| magyar cím |
A kérdő mondatok és (speciális) használataik nyelvtana és pragmatikája |
| Angol cím |
The grammar and pragmatics of interrogatives and their (special) uses |
| magyar kulcsszavak |
mondatfajta, beszédaktus, pragmatikai jelölő |
| angol kulcsszavak |
sentence type, speech act, pragmatic marker |
| megadott besorolás |
| Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Nyelvtan |
|
| zsűri |
Nyelvészet |
| Kutatóhely |
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont |
| résztvevők |
Gaertner Hans-Martin
Mády Katalin
Molnár Cecília Sarolta
|
| projekt kezdete |
2015-09-01 |
| projekt vége |
2022-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
28.466 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
10.60 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Kutatásunk ahhoz az aktuális nemzetközi tudományos diskurzushoz kíván kapcsolódni, amely a kérdő mondatok, illetve a kérdő beszédaktusokat megvalósító más mondattípusok formális szemantikai megközelítése és interpretációjának leírása körül zajlik. A magyar nyelvben előforduló kérdő konstrukciók rendszerező leírásával a nyelvek közötti összehasonlítást és általános nyelvészeti tanulságok megfogalmazását tűzzük ki célul.
Munkánknak négy fő célja van:
i) Nagy mennyiségű szinkrón adatot kívánunk összegyűjteni hétköznapi dialógusokból, és az összegyűjtött adatokat a kurrens formális elméletek fogalmai szerint kívánjuk rendszerezni.
ii) Elfogadhatósági kísérletek segítségével tesztelni fogjuk a formai típusok, az intonáció és a pragmatikai jelölők használatára vonatkozó általánosításainkat.
iii) Eredményeinket integrálni kívánjuk a dialógusok formális modelljeibe.
iv) Más nyelvek a magyarban vizsgált jelenségekhez hasonló adatainak vizsgálatával a magyar adatok elemzését összhangba kívánjuk hozni tipológiai és általános nyelvelméleti megállapításokkal.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás fő kérdése, hogy milyen a kérdőmondat-típusok, illetve a kérdő beszédaktusokat kifejező más mondattípusok megoszlása a magyar nyelvben, illetve hogy ezekhez hogyan járulnak hozzá a pragmatikai jelölők, valamint az intonáció. Egy friss tanulmányában a főpályázó kifejti, hogy az -e kérdő partikula és a nem tagadószó külön-külön járulnak hozzá a kérdések interpretációjához, és ez a hozzájárulás formálisan is megragadható – kontextuális előfeltevéseket, illetve implikatúrákat vezetnek be. Hipotézisünk szerint az előbbi megállapításokról, illetve a kérdő interpretációval rendelkező más konstrukciók (pl. a választó kérdések) használatával kapcsolatosan tett más, a fentiekhez hasonló formai általánosításokról, illetve egyéb pragmatikai jelölőkről szóló beszélői intuíciók tesztelhetők körültekintően összeállított elfogadhatósági kísérletekkel. Feltételezzük továbbá azt is, hogy az intonáció – akárcsak más nyelvekben – a magyarban is több szinten járul hozzá a mondatok jelentéséhez: szerepe van a mondattípusok formai megkülönböztetésében, illetve a különböző beszédaktusokat kifejező altípusok jelölésében (mint például retorikai kérdések, echo-kérdések, ‘reprise’-questions stb.). Harmadik hipotézisünk szerint az alapvető formai típusokban a magyar dialektusok különböznek egymástól; és ezek a különbségek szintén leírhatók formális modellek segítségével.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Annak ellenére, hogy a magyar kétféle főmondati kérdő mondat közötti formai (szintaktikai és prozódiai) különbségek jól ismertek, sem a kutatók sem a magyartanárok között nincs konszenzus azzal kapcsolatban, hogy hogyan ragadható meg a különböző kérdő mondatok és hasonló funkciójú egyéb mondatfajták közötti jelentéskülönbség. Az egyet nem értés oka egyrészt az, hogy kevés figyelem jutott eddig a kérdő mondatok speciális használatainak, és annak, hogy a használatot nyilvánvaló dialektális különbségek befolyásolják. A legfontosabb ok azonban egy olyan formális megközelítés eddigi hiánya, amely lehetőséget adna a kontextus paramétereinek, a résztvevők episztemikus állapotainak, és azon alapvető és speciális beszédaktusok tulajdonságainak a modellezésére, amelyeket a kérdő mondatok a különböző nyelvekben kifejeznek. Azzal, hogy elméleti irodalomban javasolt különbségtételekre alapozva elemezzük a természetes nyelvi adatokat, és kontrollált kísérletek segítségével ellenőrizzük az anyanyelvi beszélők intuícióit, egy új perspektívából fogjuk bemutatni azt, hogy a különböző formai típusok hogyan használhatók kérdő aktusok kifejezésére a magyarban. Az adatok és az elméleti általánosítások egyrészt fontos adalékot jelentenek a magyarról való tudásunkhoz, amire mind az anyanyelv- és idegennyelv-oktatás, mind a számítógépes nyelvelemzés és szintézis támaszkodhat. Másrészt, tekintettel arra, hogy a két főmondati kérdő alaptípussal rendelkező magyar nyelv speciális kategóriát képvisel azon nyelvek között, amelyek a legtöbb figyelmet kapták eddig, általánosításaink alkalmasak lesznek a ’részrehajló’ kérdések és dialógusszerkezet elméleteinek tesztelésére, és így jelentősen hozzájárulnak az aktuális elméleti kutatásokhoz.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás központi kérdése a következő: milyen tényezők határozzák meg azt, hogy egy magyar anyanyelvű beszélő, amikor egy kérdést szándékozik feltenni, egy -e kérdőszót tartalmazó, egy emelkedő-eső intonációval ejtett kérdő mondatot, ezeknek a nem tagadószót tartalmazó változatát, vagy éppen egy a vagy kötőszót tartalmazó választó kérdést ejt ki?
Bár igen sok, gyakran egymásnak ellentmondó vélemény van az irodalomban arról, hogy ezeket a konstrukciók, illetve a vajon, hát, ugye, stb. szavakat tartalmazó változataik milyen jelentéssel bírnak, eddig még nem tettek kísérletet arra, hogy használataikat olyan, szisztematikus módon leírják, amely azt is előre tudja jelezni, ha valamelyikük nem használható egy adott szituációban. A jelen projekt ezt a feladatot vállalja fel: azzal, hogy természetes dialógusok alapján elméleti alapokon nyugvó általánosításokat fogalmazunk meg, és ezeket anyanyelvi beszélőkkel teszteljük, hozzájárulunk a magyar nyelvvel kapcsolatos tudásunk gyarapodásához, amit mind a nyelvoktatásban mind a számítógépes alkalmazásokban használni lehet. A munkánk során támaszkodni kívánunk a részletesebben vizsgált újlatin és germán nyelvekkel kapcsolatos általánosításokra, és külön figyelmet szentelünk bizonyos, eddig nem megfigyelt dialektális különbségekre a kérdő mondatok fajtáinak használatával kapcsolatban.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research wishes to contribute to the current intensive international discussion on the formal and interpretational properties of interrogatives and other form types that are used for the expression of question acts, by undertaking a systematic study of these constructions in Hungarian, and proposing cross-linguistically relevant generalizations about them. The work has four main objectives. i) It wishes to systematically collect a large amount of data from actual dialogues and categorize them in terms of parameters that have been advocated in the current formal literature.ii) It wishes to test the generalizations obtained by the means above on the use of form types, intonation, and pragmatic markers with the help of perception experiments. iii) It aims to integrate the findings into formal theories of dialogue. iv) We plan to work on the typological underpinnings and general theoretical foundations of our analysis of Hungarian, by looking at the form and interpretation of selected analogous phenomena in other languages.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The basic problem the research wants to address is what the ‘division of labor’ between the basic interrogative form types and other forms available to express question acts in Hungarian is, and how it is influenced by prosodic variation and pragmatic markers. In a recent article, the applicant put forward the claim that the interrogative particle -e and the negative particle nem make separate contributions to the interpretation of interrogatives, which can be specified formally, e.g. by saying that they introduce contextual presuppositions and implicatures, respectively. It is hypothesized that the above claims, as well as analogous formal claims concerning the felicitous use of other constructions with a question interpretation (e.g. alternative questions), as well as of various pragmatic markers can be tested against the inuitions of native speakers, with carefully constructed perception experiments. Another hypothesis is that, similarly to what has been claimed for other languages, intonation in Hungarian makes contributions on several levels: it contributes to the formal differentiation of sentence types, and can mark special subtypes of speech acts (rhetorical questions, echo-questions, ‘reprise’-questions, etc.). It is going to be explored to what extent these types of contributions are quantifiable and can be set apart with phonetic measurements. A third hypothesis is that there are regional dialectal differences concerning the use of the basic form types, which, however, are expected to be also formally modellable.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
In spite of the fact that the formal (syntactic and prosodic) distinctions between the two root interrogative form types in Hungarian are relatively well understood, there is no current consensus either among scholars or among language educators as to the exact nature of the difference between the meaning of the various interrogative form types and other structures with an analogous function. Reasons for this lack of consensus include, we believe, the previous lack of attention to the special uses of interrogatives, as well as to certain robust (regional) dialectal variation. However, the main reason is the previous lack of a formal approach in which the parameters of the context, the epistemic states of participants, as well as the features of the basic and special speech acts that interrogatives are used to express cross-linguistically can be modelled. By using distinctions that have been motivated in the theoretical literature to analyse naturally occurring data, and checking the generalizations against the intuitions of native speakers in controlled experiments we wish to offer a new perspective on how the different available form types are used to express questions in Hungarian. The data and theoretical generalizations arrived at will, on the one hand, constitute an important addition to our descriptive knowledge of Hungarian, which can be used both in (first and second) language education and in natural language processing and synthesis applications. On the other hand, since Hungarian with its two basic root interrogative form types represents a special category among languages that received the most attention so far, our insights will offer an important testing ground for cross-linguistic theories of question bias and dialogue structure, and thus expected to make an important contribution to current theoretical research.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The central question the project is concerned with is the following: what factors determine whether a speaker of Hungarian, when aiming to utter a question, chooses an interrogative containing the -e particle, one with a final rise-fall intonation, their counterparts containing the nem negative particle, or an alternative question containing vagy? Although there are many, sometimes conflicting, opinions on how these construction types and their versions containing the particles vajon, hát, ugye, etc. are interpreted, there has been no attempt at a systematic description of their use that can also predict that a particular construction is unavailable in a particular situation. Our project undertakes this task: by analyzing naturally occurring data, formulating theoretically founded generalizations about them, and testing these generalizations with native speakers, we expect to make an important contribution to our knowledge of Hungarian, which can be put to use in language teaching and computer applications. In the course of our work, we will rely closely on insights about better analysed Romance and Germanic languages, and will pay particular attention to certain types of so far unnoticed dialectal differences concerning the use of interrogative sentence types.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Molnár Cecília Sarolta, Gyuris Beáta, Mády Katalin: Evidential bias and polar questions – the division of labour in Hungarian, Book of Abstracts, XPrag 2017, Cologne, June 21-23, 2017, 2017 | | Molnár Cecília Sarolta, Gyuris Beáta, Mády Katalin: Evidential bias in Hungarian polar question forms – an experimental study, Abstracts, 13th International Conference on the Structure of Hungarian, 29–30 June 2017, Budapest, 2017 | | Hans-Martin Gärtner, Markus Steinbach: Relating Inventories of Sentence Types and Speech Acts: A Look at Cognitive Approaches, Konstanz, September 14-16, 2017 "Questioning Speech Acts" - Compiled Documents, 2017 | | Gärtner Hans-Martin, Thórhallur Eyþórsson: On Verbal Mood and Dependent V2-Clauses in Icelandic, Abstracts, Ars Grammatica. IDS Mannheim. 22 June 2018., 2018 | | Molnár Cecília Sarolta: Speciális kérdések? Az ugye partikulát tartalmazó megnyilatkozások formája és használata, ELTE, 2019 | | Molnár Cecília Sarolta: Bemehet-e a kutya a vízbe a strandon? – Avagy miért van szükség a nyelvészetben kísérletekre? (Kísérletes sorozat, 1. rész), Nyelv és Tudomány, 2019. január 17., 2019 | | Molnár Cecília Sarolta: Amikor a gyerekek logikusabbak a felnőtteknél – Avagy mennyi túrórudit ehetett meg az, aki néhányat fogyasztott el? (Kísérletes sorozat 2. rész), Nyelv és Tudomány, 2019. február 14., 2019 | | Molnár Cecília Sarolta: Unikornisok márpedig léteznek!, Nyelv és Tudomány, 2019. augusztus 13., 2019 | | Hans-Martin Gärtner, Gyuris Beáta: A propozíció-tagadás hiányáról a magyar -e partikulás eldöntendő kérdő mondatokban, In: Kenesei, István (főszerk.); Dékány, Éva; Halm, Tamás; Surányi, Balázs (szerk.) Általános nyelvészeti tanulmányok 32., Akadémiai Kiadó (2020) pp. 297-316., 2020 | | Gyuris Beáta: Két magyar kérdő konstrukció interpretációjához, JELENTÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT 6: (2) pp. 73-84., 2019 | | Gyuris Beáta: Thoughts on the semantics and pragmatics of rising declaratives in English and rise-fall declaratives in Hungarian, In: Gyuris, Beáta; Mády, Katalin; Recski, Gábor (szerk.) K + K = 120, Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences (2019) pp. 247-280., 2019 | | Gärtner Hans-Martin, Thórhallur Eyþórsson: Varieties of dependent Verb Second and verbal mood: A view from Icelandic, Rebecca Woods, Sam Wolfe (szerk.) Rethinking Verb Second. Oxford: Oxford University Press, 208-239, 2020 | | Gärtner Hans-Martin, Jens Michaelis: V2-Declaratives, assertion, and disjunction revisited, Rebecca Woods ‒ Sam Wolfe (szerk.) Rethinking Verb Second. Oxford: Oxford University Press, 281-296, 2020 | | Molnár Cecília Sarolta: Hungarian ugye is a tag, isn’t it?, B. Gyuris, K. Mády and G. Recski (eds.) K + K = 120. Papers dedicated to László Kálmán and András Kornai on the occasion of their 60th birthdays. Bp: MTA NYTI 247-280, 2019 | | Gärtner Hans-Martin, Markus Steinbach: Zum Verhältnis von Satztyp- und Illokutions-typinventaren: Ein Blick auf kognitive Ansätze, Meier-Vieracker, S., L. Bülow, F. Liedtke, K. Marx & R. Mroczynski (eds.): 50 Jahre Speech Acts. Bilanz und Perspektiven. Tübingen: Narr Francke Attempto, 227-247, 2019 | | Gärtner Hans-Martin: On the Rich Agreement Hypothesis and Varieties of Embedded V2, Nordic Journal of Linguistics 42:209-225, 2019 | | Gyuris Beáta, Molnár Cecília Sarolta, Mády Katalin: Division of labour between polar interrogatives in Hungarian: A study in dialect semantics, 13th conference on Syntax, Phonology, and Language Analysis. (http://www.nytud.hu/sinfonija13/index.html) MTA RIL Budapest, 24-26 September 2020, online. (poster), 2020 | | Gärtner Hans-Martin: Quo Vadis (Lingua) Hungari(c)a?, Gárdai Kinga, Kohári Anna, Molnár Cecília (eds.) GyurMa100: Kérdések Gyuris Beának és Mády Katinak. GyurMa100 Munkacsoport, Budapest, 8-10., 2020 | | Gärtner Hans-Martin: On the Utility of Commissive Signals and the “Promissive Gap", The 56th Annual Meeting of the Chicago Linguistic Society, CLS 56 Digital Repository Program, Editors: M. Hewett, C. Kasper, S.Kim, N. Kurtz, and J. Waller, 2020 | | Gyuris Beáta: Putting Hungarian rise-fall declaratives onthe conversational scoreboard, The 56th Annual Meeting of the Chicago Linguistic Society, CLS 56 Digital Repository Program, Editors: M. Hewett, C. Kasper, S.Kim, N. Kurtz, and J. Waller, 2020 | | Gyuris Beáta: Hungarian nem-e interrogatives: Marking the source of speaker bias, 43. Jahrestagung der Deutschen Gesellschaft für Sprachwissenschaft Modell und Evidenz, pp. 150-151, 2021 | | Gyuris Beáta: Az -e kérdő partikula: szótári tétel és diskurzuspragmatikai jelentés, Bibok K. (szerk.) A lexikai pragmatika Magyarországon (2000–2020). Absztraktkötet, Pragmatika Centrum, Szeged, p. 5., 2020 | | Gärtner, Hans-Martin and Þórhallur Eyþórsson: Functional and Formal Aspects of Mood Shift in Icelandic Conditionals, Abstracts, 35th COMPARATIVE GERMANIC SYNTAX WORKSHOP, 2021 | | Gyuris, Beáta, Cecília Sarolta Molnár, and Katalin Mády: Experimenting with the bias profiles of positive polar interrogatives in Hungarian, XPRAG.it 2020(21) - Book of abstracts, DOI 10.17605/OSF.IO/B4RFZ, 2021 | | Gyuris, Beáta and Csenge Nagy: Talán and ejsze: a comparative study of inferential particles in two dialects, 15th International Conference on the Structure of Hungarian, 2021 | | Gärther, Hans-Martina and Beáta Gyuris: Conjectural, Deliberative, Non-Intrusive, Reflexive, Self-Addressed or What? Why Bother?, Linguistik Kolloquium, Universität Bielefeld, organized by Jutta Hartmann, Ralf Vogel und Daniel Milne-Plückebaum, 2021 | | Gärtner, H.-M. and A. Pankau: Are Exam Questions Non-Literal Information Questions? The Challenge from Marzahn German Constituent 'n-Interrogatives, Moscow HSE Pragmatics Workshop, https://sites.google.com/view/hsepragmaticsworkshop/programme, 2021 | | Gyuris Beáta: Putting Hungarian rise-fall declaratives on the conversational scoreboard, The 56th Annual Meeting of the Chicago Linguistic Society, CLS 56 Digital Repository Program, Editors: M. Hewett, C. Kasper, S.Kim, N. Kurtz, and J. Waller, 2020 | | Gärther, Hans-Martin and Beáta Gyuris: Conjectural, Deliberative, Non-Intrusive, Reflexive, Self-Addressed or What? Why Bother?, Linguistik Kolloquium, Universität Bielefeld, organized by Jutta Hartmann, Ralf Vogel und Daniel Milne-Plückebaum, 2021 | | Molnár Cecília Sarolta: Ugye (nem) utókérdés?, Gyuris B, Mády K., Recski G. (szerk.): K + K = 120. Papers dedicated to László Kálmán and András Kornai on the occasion of their 60th birthdays. Budapest: RIL HAS, 2017 | | Gyuris Beáta: On two types of polar interrogatives in Hungarian and their interaction with inside and outside negation, In: Sudhoff, Stefan; Dimroth, Christine (szerk.) The Grammatical Realization of Polarity Contrast, John Benjamins Publishing Company (2018) pp. 173-201., 2018 | | Gyuris Beáta: Ugye in Hungarian: towards a unified analysis, In: Bartos Huba, Marcel den Dikken, Bánréti Zoltán, Váradi Tamás (szerk.) (szerk.) Boundaries Crossed, at the Interfaces of Morphosyntax, Phonology, Pragmatics and Semantics. Cham (Svájc): Springer International Publishing, 2018. pp. 199-212. (Studies in Natural Language and Linguistic Theory; 94.), 2018 | | Gyuris Beáta: Thoughts on the semantics and pragmatics of rising declaratives in English and of their Hungarian counterparts, Beáta Gyuris, Katalin Mády and Gábor Recski (eds.) 2017. K + K = 120. Papers dedicated to László Kálmán and András Kornai on the occasion of their 60th birthdays. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. www.nytud.hu/kk120, 2017 | | Gyuris Beáta, Molnár Cecília Sarolta, Mády Katalin: A magyar eldöntendő kérdő mondatok használatának tanulmányozása kísérletes módszerekkel, In: Kenesei István, Bánréti Zoltán (szerk.) (szerk.) Általános nyelvészeti tanulmányok 29: Kísérletes nyelvészet. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2017. pp. 53-75., 2017 | | Molnár Cecília Sarolta: Melyik a magyar nyelv legegyszerűbb mondattani szabálya? És miért ez a legbutább kérdés, amit föltehetünk?, NYELV ÉS TUDOMÁNY - NYEST.HU, 2015 | | Katalin Mády and Uwe Reichel: How to distinguish between self- and other-directed wh-questions?, In: Proc. Phonetik und Phonologie im deutschsprachigen Raum. München, 111-114, 2016 | | Gyuris Beáta, Molnár Cecília Sarolta & Mády Katalin: A magyar eldöntendő kérdő mondatok használatának tanulmányozása kísérletes módszerekkel., Bánréti Zoltán (szerk) Általános Nyelvészeti Tanulmányok, 2017 | | Gärtner, Hans-Martin: A Note on the Rich Agreement Hypothesis and Varieties of "Embedded V2"., Working Papers in Scandinavian Syntax 96:1-13., 2016 | | Gärtner Hans-Martin, Gyuris Beáta: On delimiting the space of bias profiles for polar interrogatives, LINGUIST BERICHTE 251: 293-315, 2017 | | Mády Katalin, Reichel Uwe D, Gyuris Beáta, Gärtner Hans-Martin: The impact of syntax and pragmatics on the prosody of dialogue acts, In: Challenges in analysis and processing of spontaneous speech . Budapest, Magyarország, 2017.05.14-2017.05.17. Kiadvány: Budapest: 2017. Paper 12. Challenges in analysis and processing of spontaneous speech, 2017 | | Molnár Cecília Sarolta: Ugye melyik szabály alól ne találnánk kivételt? – Az ugye partikula előfordulása kiegészítendő kérdésekben, Jelentés és Nyelvhasználat (közlésre elfogadva), 2016 | | Gyuris Beáta, Molnár Cecília: Jól emlékszem, hogy erről a jelenségről nem írt még senki?, In: Kas Bence (szerk.) (szerk.) "Szavad ne feledd!": Tanulmányok Bánréti Zoltán tiszteletére. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet, 2016. pp. 179-198., 2016 | | Molnár Cecília Sarolta: Melyik a magyar nyelv legegyszerűbb mondattani szabálya? És miért ez a legbutább kérdés, amit föltehetünk?, NYELV ÉS TUDOMÁNY - NYEST.HU, 2015 | | Gärtner Hans-Martin: Did the Valkyries Maintain Individual To-Do-Lists? Some Remarks on the Grammar and Use of Adhortatives, 22nd Germanic Linguistics Annual Conference University of Iceland May 20–22, 2016. Abstracts and Directory of Presenters, p. 56, 2016 | | Molnár Cecília Sarolta: Már az „igen” és a „nem” sem a régi!, NYELV ÉS TUDOMÁNY - NYEST.HU, 2015 | | Molnár Cecília Sarolta: Ugye melyik szabály alól ne találnánk kivételt? – Az ugye partikula előfordulása kiegészítendő kérdésekben, Jelentés és Nyelvhasználat 3: 151-167, 2016 | | Molnár Cecília Sarolta: Hogyhogy a „miért” viselkedik különlegesen? Miért a „hogyhogy” okozza a legtöbb fejtörést?, NYELV ÉS TUDOMÁNY - NYEST.HU, 2015 | | Gyuris Beáta: A magyar nyelv tagadószós eldöntendő kérdő mondatainak jelentéséhez, JELENTÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT 3: 169-190, 2016 | | Hans-Martin Gärtner: On the Utility of Commissive Signals and the "Promissive Gap", M. Hewett et al. (szerk.) Proceedings of the Fifty-sixth Annual Meeting of the Chicago Ling. Society, Chicago Ling. Soc., 123-134., 2021 | | Hans-Martin Gärtner, Gyuris Beáta: On the absence of propositional negation from Hungarian polar e-interrogatives, Studia Linguistica (early view), 2022 | | Gyuris Beáta: Evidentiality and the QUD: A study of talán ‘perhaps’ in Hungarian declaratives and interrogatives, Gergel, Remus, Ingo Reich and Augustin Speyer (eds.) Particles in German, English, and Beyond]. Amsterdam: John Benjamins. 355-380., 2022 | | Mády Katalin, Gyuris Beáta, Hans-Martin Gärtner, Kohári Anna, Szalontai Ádám, Uwe D. Reichel: Perceived emotions in infant-directed narrative across time and speech acts, Proc. Speech Prosody 2022, 590-594, 2022 | | Hans-Martin Gärtner, Gyuris Beáta: Conjecture or Non-Intrusion? Hungarian vajon and rhetorical questions, Subjectivity and Intersubjectivity in Language and Culture, May 12-13, 2022, Tartu, Abstracts. Tartu ELM Scholary Press 2022., 2022 | | Gyuris Beáta: The bias profiles of root interrogatives in Hungarian and Estonian, Congressus XIII Internationalis Fenno-Ugristarum, University of Vienna, 21-26 August 2022., 2022 | | Hans-Martin Gärtner: Do the Uralic Languages Obey Gärtner's Generalization?, Congressus XIII Internationalis Fenno-Ugristarum. University of Vienna, 21-26 August 2022., 2022 | | Hans-Martin Gärtner, Beáta Gyuris: What does vajon contribute?, Sinn und Bedeutung 27, Prague, 12-14 September 2022, Book of Abstracts, pp. 56-58, 2022 | | Gärtner, Hans-Martin, Gyuris Beáta: What does vajon contribute?, In: K. Hrdinková, M. Onoeva, A. Staňková, R.Šimík (eds.) Proceedings of Sinn und Bedeutung 27. Charles University, Prague (közlésre elfogadva), 2022 | | Gyuris Beáta: Marking the source of speaker bias: Hungarian nem-e interrogatives, In: A. Benz, M. Krifka, T. Trinh, K. Yatsushiro (eds.) Volume on Question Bias (working title). Language Science Press, Berlin. (közlésre elfogadva), 2022 | | Gyuris Beáta: The semantics of ejsze in Transylvanian Hungarian, Journal of Finno-Ugric Linguistics (közlésre elküldve), 2022 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
