 |
Hatalmi viszonyok, a gazdasági válságokra adott állami reakciók, túlfűtött beruházások és ezek ciklusai a pártállamokban Kína példáján
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
115932 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Csanádi Mária |
| magyar cím |
Hatalmi viszonyok, a gazdasági válságokra adott állami reakciók, túlfűtött beruházások és ezek ciklusai a pártállamokban Kína példáján |
| Angol cím |
Power relations, state reactions to economic crises, investment overheating, and their cycles in party-states: The case of China |
| magyar kulcsszavak |
állami beavatkozás, válság, túlfűtöttség, beruházási ciklusok, pártállami hatalmi szerkezet, hálózatok |
| angol kulcsszavak |
state intervention, crisis, overheating, investment cycles, power relations in party-states, network |
| megadott besorolás |
| Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 40 % | | Ortelius tudományág: Közgazdaságtan | | Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 40 % | | Ortelius tudományág: Politikai tudományok | | Regionális Tudomány (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 20 % |
|
| zsűri |
Gazdaság |
| Kutatóhely |
Közgazdaság-tudományi Intézet (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Gyuris Ferenc
Lengyel Balázs
|
| projekt kezdete |
2015-09-01 |
| projekt vége |
2019-11-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
14.591 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
5.01 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Projektünkben a szocialista rendszereket a párt, az állam és a gazdaság szereplői közötti hatalmi hálózatokként, a gazdasági és gazdaságpolitikai döntéseket pedig egy összefüggő rendszerszerű közegbe beágyazva értelmezzük, ami lehetőség nyújt a válság és túlfűtöttség során keletkező látszólag egymástól független gazdasági és politikai folyamatok összefüggő és összehasonlító magyarázatára. Ennek a hálónak a térbeli, időbeli és eltérő aggregációs szinteken megmutatkozó önhasonló vonásainak és szerkezeti sajátosságainak felismerése és elemzése révén összehasonlító tudományos megközelítésben tudjuk tárgyalni a válságok és a beruházások megszaladásának, a ciklusok kialakulásának ismétlődő periódusait, országos és helyi szinten egyaránt. A megközelítésmódunk ebbe az összefüggő rendszerszerű közegbe ágyazva a kínai szocialista rendszer különböző történelmi és átalakulási korszakaiban megfigyelhető ciklusok újszerű összehasonlító értelmezésére nyújt lehetőséget mind országos, mind szub-nacionális szinten. Fel kívánjuk tárni a visszahúzódó pártállami háló ciklusai és a pártállami hálón kívül előretörő piaci szféra üzleti ciklusai közötti kölcsönhatást. Kutatási eredményeink várakozásaink szerint lehetővé teszik annak összehasonlító szemléletű megértését, hogy a pártállam központi és helyi kormányzatai területi politikájukban hogyan reagálnak a válságokra és a beruházások túlfutására. Megállapításaink emellett feltárják, hogy a pártállami háló eltérő hatalom-eloszlási viszonyaihoz kötődő térbeli stratégiák Kína történetének különböző válság-időszakaiban mennyiben befolyásolták a regionális és a város-vidék különbségek nagyságát, valamint ezek térbeli mintázatát.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Központi hipotézisünk szerint a pártállamban a rendszer jellegéből fakadóan beruházási ciklusok jönnek létre. A túlfűtöttség a pártállami rendszerek sajátos működéséből fakad, vagyis egészen addig fennmarad, amíg a rendszer jellemzői megmaradnak. A ciklusok akkor alakulnak ki, amikor az erőforrások további elosztását akadályozó belső vagy külső sokkhatások, illetve szerkezeti tényezők átmenetileg elnyomják a beruházások túlfűtöttségének folytonos trendjét. Az átalakuló pártállamban a háló beruházási ciklusai és a piac üzleti ciklusai kölcsönhatásban vannak.
A kutatás révén összehasonlító tudományos betekintést nyerhetünk abba, hogyan jönnek létre és ismétlődnek a válságok és a beruházások túlfutásának időszakai, miként alakulnak ki a ciklusok országos és helyi szinten, valamint hogy a kínai kormányzat ezek kezelésére mely stratégiákat követte, követi és fogja várhatóan követni. A megközelítésünk ebbe az összefüggő rendszerszerű közegbe ágyazva nyújt lehetőséget a kínai szocialista rendszer, valamint az átalakulás különböző fázisainak országos és szub-nacionális szinten történő újszerű, komparatív magyarázatára. Kutatási eredményeink várakozásaink szerint lehetővé teszik annak összehasonlító értelmezését, hogy a pártállami központi és helyi kormányzatok miként reagálnak a válságok és a túlfutó beruházások periódusaira. Megállapításaink hozzájárulnak annak feltárásához is, hogy a pártállami háló eltérő hatalom eloszlási viszonyai Kína különböző válság sújtotta időszakaiban, mennyiben növelték vagy csökkentették a régiók, valamint a városok és a vidék közötti különbségeket, és mennyiben módosították ezek térbeli mintázatát.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Elemzésünk tudományos betekintést kíván adni a kínai országos és helyi kormányzatok által válsághelyzetekben és túlfutáskor alkalmazott múltbéli, jelenlegi és lehetséges jövőbeli igazgatási és beruházási stratégiákba. Kutatási eredményeink nagyban hozzájárulhatnak annak összehasonlító értelmezéséhez, hogy hogyan keletkeznek a ciklusok, és a kínai pártállam országos, illetve annál alacsonyabb közigazgatási szinteken hogyan reagál területi politikáján keresztül a válságokra és a túlfűtöttségre. Az eredmények rávilágíthatnak arra is, hogy válságok idején a kínai területi stratégiák a pártállami szerkezet különböző mintázataiban és időszakaiban, mennyiben növelték vagy csökkentették a regionális különbségeket, valamint a városok és a vidék közötti fejlettségi különbséget, illetve ezek térbeli mintázatát. Az összefüggések időbeli, térbeli és aggregációs szintek szerinti hasonlóságának és eltéréseinek feltárására az ad lehetőséget, hogy pártállami elméleti modellünk analitikus eszközként is alkalmazható, az általa leírt hatalmi háló szerkezet eltérő mintázatai lehetővé teszik azt, hogy a kínai pártállami rendszer reakcióit eltérő időszakokban is megértsük és összevessük. Lehetőséget ad továbbá arra is, hogy a kínai pártállam átalakulásának különböző időszakaiban történt helyi, területi, és globális válságaira történt reakciók és azok rendszerszerű, ismétlődő következményeit összehasonlítsuk, valamint az átalakulás során a visszahúzódó pártállami hálón belül keletkező ciklusok és a terjeszkedő piacgazdasági ciklusok közötti kölcsönhatást vizsgáljuk.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Jelen kutatásunkban azt szeretnénk feltárni, hogy a kínai pártállami rendszerek az 1950-es évek óta miként reagáltak a válsághelyzetekre, mind országos, mind helyi szinten. Emellett azt kívánjuk megállapítani, hogy a beruházási túlfűtöttség és az ehhez kapcsolódó gazdasági buborékok keletkezése mennyiben tekinthető a kínai központi és helyi kormányzati reakciók ismétlődő és törvényszerű következményének. Ilyen túlfűtöttségre és buborékképződésre került sor például az európai kommunista rendszerek 1989–1991-es összeomlása, az 1997-es ázsiai, valamint a 2008-as globális válság után. A fenti kérdéseket átfogó pénzügyi, beruházási és regionális statisztikai adatbázisokra támaszkodva kívánjuk elemezni, amelyek beszerzési lehetőségét kutatási előkészületeink során biztosítottuk
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
This project considers Communist systems as power networks among party, state, and economic actors, and embeds economic and economic policy decisions in an interrelated systemic context that enables the interrelated and comparative explanation of apparently independent economic and political processes during crisis and overheating. Recognizing and analyzing the self-similarities and structural specifics of this network in space, in time, and at different levels of aggregation, we can provide a comparative scientific insight to the repeated periods of crisis and investment overheating, as the formation of cycles at both national and local level. Embedded in this interrelated systemic context, our approach allows for new comparative interpretations of cycles in different historical phases of the Chinese Communist system as well as in different phases of its transformation period. We can reveal past, present, and possible future government strategies connected to these phenomena in China. We would like to detect the interaction of cycles during the process of transformation in the retreating party-state network, and the business cycles in the expanding market sphere outside the network. Research results are expected to contribute to a comparative understanding of how central and subnational governments in party states react in their spatial policy to crises and periods of overheating. Our results are to reveal to what extent spatial strategies in different distribution of power in the network and in different critical periods in China increased or decreased regional disparities, the differences in urban-rural development, and the spatial configuration of both.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Our main driving hypothesis is that investment cycles in party states are of systemic origin. Overheating derives from the main structural and behavioral characteristics of party-state systems. Thus, it prevails until system characteristics prevail. Cycles develop when external or internal shocks or structural factors that hinder the further distribution of resources temporarily suppress the continuous trend of investment overheating. During the transforming economy, socialist investment cycles and capitalist business cycles interact.
We can provide a comparative scientific insight to how periods of crisis and investment overheating emerge and repeat, how cycles form at both national and local levels, and which strategies the government followed, follow, and will potentially follow in the future connected to these phenomena in China. Embedded in this interrelated systemic context, our approach allows for new comparative interpretations of different historical phases of the Chinese Communist system as well as different phases of its transformation at national and subnational levels. Research results are expected to contribute to a comparative understanding of how central and subnational governments in party states react in their spatial policy to crises and periods of overheating. Our results are also aimed at shedding light on what extent spatial strategies in different distribution of power in the network and in different critical periods in China increased or decreased regional disparities, the differences in urban-rural development, and the spatial configuration of both.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Our analysis wants to provide insight into past, present, and possible future administrative and investment strategies of national and local governments in China in cases of crises. Our results could greatly contribute to a comparative interpretation of how the Chinese party state, both at national and lower administrative levels, reacts in its spatial policy to crises and overheating. Our outputs can also reveal to what extent Chinese spatial policies in times of crises have increased or decreased regional disparities, the urban-rural gap, and the spatial pattern of both in various periods of the party state and in various patterns of its power distribution. Such similarities and differences in time, in space, and at various levels of aggregation might be revealed by using our interactive party-state model, which as analytical tool describing the structures of power network enables the understanding and comparison of reactions of the Chinese party state in different periods. It also allows us to compare reactions the Chinese party state has given in different periods of its transformation to global, regional, and local crises, as well as the systemic and repetitive consequences of these reactions and the interlinks between cycles emerging within the party-state network and in the expanding market sphere.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
In our present research we would like to shed light on how the Chinese party-state system has worked in crisis situations since the 1950s, both at national and local levels. Our aim is to find out to what extent investment overheating and the emergence of related economic bubbles are repetitive and inherent consequences of the reactions of Chinese central and local governments to crisis situations (e.g. after the domino collapse of Soviet-type Communist systems in 1989-1991, the 1997 Asian financial crisis and the 2008 global crisis). We want to investigate and answer these issues through analyzing comprehensive and detailed statistical datasets from financial, investment, and regional data sources so-far analyses have greatly ignored, partly due to strongly limited access.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
