 |
A magyar-csehszlovák kapcsolatok dokumentumai (1945-1992)
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
115988 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Mitrovits Miklós |
| magyar cím |
A magyar-csehszlovák kapcsolatok dokumentumai (1945-1992) |
| Angol cím |
Documents on the Hungarian-Czechoslovakian relationship (1945-1992) |
| magyar kulcsszavak |
diplomácia, szocializmus, összekapcsolt történelem, magyar-csehszlovák kapcsolatok, Magyarország története, Csehszlovákia története, Kelet-Közép-Európa története, Hidegháború, Visegrádi Csoport |
| angol kulcsszavak |
diplomacy, socialism, entangled history, Hungarian-Czechoslovakian relationship, History of Hungary, History of Czechoslovakia, East-Central European History, Cold War, Visegrad Group |
| megadott besorolás |
| Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Kortárs történelem |
|
| zsűri |
Történelem |
| Kutatóhely |
Történettudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Bencsik Péter
Mészáros Andor
|
| projekt kezdete |
2015-09-01 |
| projekt vége |
2018-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
13.728 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
4.05 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A második világháború utáni magyar–csehszlovák kapcsolatok történetéről számos dokumentumgyűjtemény, tanulmány, monográfia, kronológia és visszaemlékezés látott már napvilágot. Ezek döntő többsége (néhány kivételt leszámítva) a magyar–szlovák viszonyra és a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetére koncentrálnak. A feldolgozott időszakot tekintve is túlsúlyban vannak azok a munkák, amelyek az 1945 és 1948 közötti periódust dolgozzák fel.
E kutatás azonban a csehszlovák–magyar politikai, gazdasági, kulturális és hétköznapi (civil) kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt. Célja, hogy feltárja és publikálja a két ország közötti legfelsőbb szinten keletkezett dokumentumokat, mint a kormányközi tárgyalások, egyes miniszterek közötti tárgyalások, majd 1948 után egészen 1989-ig a Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Magyar Dolgozók Pártja, illetve a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetői közötti tárgyalások jegyzőkönyveit, az azokról készült jelentéseket és tájékoztatókat, majd 1989 és 1992 között lezajlott miniszterelnöki találkozókról készült forrásokat.
A kutatás három ország levéltárait érinti: a Csehországban a Nemzeti Levéltárban, az Elnöki Levéltárban, illetve a Külügy- és a Belügyminisztérium Levéltárában; Szlovákiában a Nemzeti Levéltárban, valamint Magyarországon a Nemzeti Levéltárban, illetve az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. A kutatás fő célja, hogy a két ország vezető szervei között felmerült minden fontos ügyről publikáljuk a csehszlovák és a magyar álláspontot bemutató iratokat is.
A projekt végső célja egy dokumentumkötet elkészítése, amely tartalmazza a dokumentumokat magyar nyelven, jegyzeteket, annotált névmutatót és egy bevezető tanulmányt.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az alapkérdés az, hogy milyen volt 1945 és 1992 között Csehszlovákia és Magyarország viszonya. A kétoldalú kapcsolatok milyen területeken (politika, gazdaság, kultúra, turizmus stb.) és milyen intenzitással alakultak ki? A két ország 1945 után egy szövetségi rendszerbe került: 1949-től a KGST, 1955-től pedig a Varsói Szerződés tagjai, vagyis a „szovjetrendszer” részei. Kérdés, hogy a két állam szövetségesi viszonyt ápolt-e egymással, voltak-e olyan projektek, amelyekben közösen részt vettek, vagy közösen kezdeményeztek annak érdekében, hogy a szövetségi rendszer erősebb, integráltabb legyen? Vagy ellenkezőleg: a két állam közötti nemzetiségi problémák, az eltérő gazdasági fejlettségből eredő érdekellentétek, valamint a belső politikai és társadalomfejlődés miatt nem tudtak együttműködni, nem voltak valódi szövetségesek?
Választ keresünk arra a kérdésre is, hogy milyen volt a két ország vezetésének, a két társadalomnak az egymásról alkotott képe, milyen recepciója volt a Csehszlovákiában zajló eseményeknek Magyarországon, és milyen a magyarországi eseményeknek Csehszlovákiában? Milyen tényezők határozták meg ezeket? A kutatás a kulturális és más társadalmi folyamatokra is koncentrál. Különösen fontosnak tűnik a hatvanas évek reformperiódusa, amely mindkét országban alapvetően meghatározta a szellemi-kulturális és a gazdasági életet, valamint a nyolcvanas években az ellenzéki mozgalmak kapcsolatai, s az azokra adott hatalmi válaszok.
Tágabb összefüggésben e dokumentumokból világosabb képet kaphatunk az egész szocialista tábor működéséről: hogyan működött a „szocialista tábor”, illetve milyen egyeztetési folyamatok zajlottak a bipoláris színtéren?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás több szempontból is jelentős eredményeket hozhat Kelet-Közép-Európa XX. századi történetének kutatásában. Egyfelől, feltárja és publikálja azokat a legfontosabb csehszlovák és magyar dokumentumokat, amelyek nélkül nem érthető meg a két ország kapcsolattörténete és viszonya a második világháború utáni periódusban. Fontos, hogy itt nem csupán diplomáciatörténetről van szó, hanem a szűkebb régiónk történetének megismeréséről, azokról az interakciókról és transzferekről, amelyek befolyásolták a két ország társadalmi-kulturális életének alakulását. Az eddigi kutatási tapasztalatok azt mutatják, hogy e források nem csupán nemzetközi ügyeket világítanak meg, hanem bemutatják a két ország legfontosabb belpolitikai problémáit, az azokra keresett és adott válaszokat, amelyeknek sok esetben nemzetközi vonatkozásaik vannak, vagy éppen egy-egy világpolitikai esemény hat a két ország belpolitikájára és kapcsolataira. Tehát e kutatás nemzetközi kontextusba helyezi e két ország viszonyrendszerét.
Másfelől, a kutatás követi azt a nemzetközi trendet, amely a nemzetközi kapcsolatok feltárására, a különböző országok, nemzetek és társadalmak közös, összekapcsoló történetére (entangled history) helyezi a hangsúlyt. Ma már evidenciának számít, hogy a XX. század második felében a „szovjetrendszerbe” tartozó országok is válaszokat kerestek – együtt és külön-külön is – a világpolitikai és -gazdasági kihívásokra, a világrendszer átsruktúrálódására, a nemzetközi konjunktúrákra és a tudományos-technikai forradalomra. E dokumentumok, főképpen a legfelsőbb szintű kétoldalú tárgyalásokról készült jegyzőkönyvek rávilágíthatnak arra, hogy a csehszlovák és a magyar vezetés miképpen reagált az új nemzetközi kihívásokra, milyen koncepciókkal rendelkeztek és miképpen próbálták azokat realizálni, valamint arra, hogyan ítélték meg a saját lehetőségeiket, potenciáljukat és geopolitikai helyzetüket.
Végül a kutatás illeszkedik a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete által indított forrásközlő sorozatba, amely Magyarország XX. századi nemzetközi kapcsolatait mutatja be. E kötetek ma már a leghivatkozottabb forráskiadások a XX. századi történelmet kutató történészek körében.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
E kutatás fő célja, hogy a második világháború utáni csehszlovák–magyar kapcsolatokat bemutassa; a cseh, a szlovák és a magyar levéltárakban 1990-ig szigorúan titkosan őrzött dokumentumokat feltárja és a nyilvánosságra hozza, mindenki számára elérhetővé tegye. A kutatás elsősorban a két ország kormányainak, majd a kommunista korszakban a két ország kommunista pártjainak legfelsőbb vezetőinek tárgyalásait, a két ország között kialakult legfontosabb gazdasági, kulturális és nemzeti jellegű együttműködéseket és vitákat szeretné bemutatni.
Tekintettel arra, hogy 1945 és 1992 között Csehszlovákia hazánk szomszéd országa volt, területén több százezer magyar élt, társadalmilag is fontos, hogy valós képet alkossunk a korszak csehszlovák államáról, a magyar állam vezetőivel tartott kapcsolatok tartalmáról, közös ügyeinkről és vitáinkról; különös tekintettel az 1956-os forradalomra, a hatvanas évek reformkorszakára, a prágai tavaszra és annak leverésére, a Bős-nagymarosi vízlépcső terveire, a magyarság ellenzéki szereplőivel szembeni csehszlovák politikára, valamint a rendszerváltásra, Csehszlovákia szétválása körüli vitákra.
Nem kérdéses, hogy a ma Visegrádi Négyeknek nevezett régió csak akkor lehet erős az Európai Unión belül, ha annak minden tagállamának társadalma ismeri a saját és a közös múltját. A közös múlt megismerése – még akkor is, ha az ellentétekkel és vitákkal terhelt – elengedhetetlen a jelen és jövő társadalma számára a regionális tudat kialakításában. Enélkül pedig – lásd Skandináviát, mint pozitív példát – nem lehetséges sem regionális politika, sem egységes érdekképviselet.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
So far, numerous documentary collections, studies, monographs, chronologies, reminiscences – covering the history of the Hungarian–Czechoslovak relations after the II World War – have been published. Most of them (with few exceptions) focus on the Hungarian–Slovakian relations and the situation of the Hungarian minorities in Czechoslovakia. The works processed the era remarkably outlines the period 1945–1948.
On the contrary, this research concentrates on the Czechoslovakian–Hungarian political, economic, cultural and casual (everyday) relationships. Its aim to explore and publish the documents set between the two countries on the highest levels, such as inter-governmental negotiations, discourses among certain ministers. The study is to reveal the reports, minutes connecting to the negotiations among the leaders of the Communist Party of Czechoslovakia and the Hungarian Working People's Party, as well as, the Hungarian Socialist Workers' Party after 1948 to 1989, including sources of the prime ministers’ meetings between 1989 and 1992.
The study involves archives in three countries. In Czech Republic: the National Archives, the Archive of the President's Office and the Archives of the Ministry of Foreign Affairs; in Slovakia: the National Archives; in Hungary: the Hungarian National Archives and the Historical Archives of the Hungarian State Security. The main purpose of the research is to publish all the significant documents between the key organizations of the two states and present the archives unfolding the Czech and Hungarian standpoints. The final goal is to edit a volume of the documents in Hungarian with notes, annotated index and an introductory study.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The fundamental question is to explore Hungary and Czechoslovakia’s relationship between 1945 and 1992. On what fields (politics, economy, culture, tourism, etc.) did the bilateral relations form and how intensive were their progresses. After 1945, the two countries were to integrate into one federal system: from 1949, they belonged to COMECON, then, from 1945, they became members of the Warsaw Pact that meant they were part of the “Soviet-system”. The question is if the two states maintained their relations as allies, did they participate in mutual projects jointly or if they initiated proposals to foster the alliance. Or, completely the opposite: due to the nationality issues between the two countries and the conflict of interest originated from the differed stages of the economic development, internal politics and social progresses, they could not cooperate and therefore were incapable of becoming true allies. Also, the study is to investigate the image of the state leaders and the societies in both states, how people in Hungary reacted on the events in Czechoslovakia and vice versa. What factors determined these images? The research stretches to cultural and further social processes, too. The reform period of the 60’s is key, since it fundamentally defined the cultural-intellectual life and the economy, then the opposition movements’ relations during the 80’s and the responds of the power.
On a wider scale, these documents offer a comprehensive view on the operation of the entire communist camp: how did the “socialist camp” work and what conciliation processes conducted in the bipolar scene?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
In many aspects, the study is to serve key results in the research of the 20th century history of East-Central Europe. It is to explore and publish the most significant Czechoslovakian and Hungarian documents, which are indispensible to grasp the two countries relation-history and the liaison in the period after the Second World War. Significantly, the study is not a diplomacy-history, but the exploration of our restricted regions’ history: interactions and transfers that influenced the shaping of the two countries’ social-cultural lives. The foregoing researches concluded that these sources do not only highlight on international affairs, but also they present the two countries’ key internal problems; questions and solutions that related to international matters or, – in many cases – a certain world political event with an impact on the relations and the internal politics of two states. Thus, the study is to interpret the two countries’ relation system in a global context.
Furthermore, the study is to follow the international trend to focus on the exploration of the international relations, the investigation of the mutual and entangled history of the different nations and societies. Today it is an evidence that the states belonging to the “Soviet-system” in the second half of 20th century – jointly and respectively – were seeking for explanations for the world political- and economic challenges, the re-structure of the global system, the international economic cycles and the scientific-technical revolution. The documents, especially the drafts made during the highest-level bilateral negotiations, highlight the Czechoslovakian and the Hungarian leaderships’ responds on the new international challenges, how they approached to the issues and in what way the leaders tried to realise the problems, how they evaluated their own possibilities, potentials and geopolitical situations. Finally, the study integrates into the source publication series launched by the Historical Chronology of Hungary, Hungarian Academy of Sciences to present the international relations of the 20th century Hungary. These volumes are the most referred source publications in the circles of historians dealing with the 20th century.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The main goal of the study is to submit the Czechoslovakian –Hungarian relations after the II. World War; to reveal, publish and release the documents -strictly classified till 1990- found in the Slovak and Hungarian Archives. Firstly, the study is to unfold the details of the negotiations between the two states’ governments, then the meetings between the two countries’ communist party leaders, to present the debates and agreements between the two countries covering key economic, cultural and national issues. Considering that Czechoslovakia used to be Hungary’s neighbouring country, with thousands of Hungarians living in its territory, it is important to set a real picture of the Czechoslovakian state of the era with social aspects; to learn the substance of the relations with the Hungarian state leaders; the mutual issues and debates, with special regard to the revolution of 1956; the reform period of the 60’s, the Prague Spring and its defeat; the plans of the Gabčíkovo–Nagymaros Dams; the Czechoslovakian politics towards the representatives of the Hungarian opposition; the system change and the debates surrounding the dissolution of Czechoslovakia.
Consequently, the region called the Visegrad Four could only become strong within the European Union, if all the member states’ societies are aware of their own and mutual history. Recognizing the mutual past – even with the burden of clashes and debates – is indispensible for both the present and future societies to create the regional consciousness. Without all these, regional politics and mutual representation of interests are impossible. Scandinavia sets a good example to follow.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
