 |
Elektro-szálképzett termoplasztikus nanoszálak és kompozitjaik fejlesztése
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
116122 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Molnár Kolos |
| magyar cím |
Elektro-szálképzett termoplasztikus nanoszálak és kompozitjaik fejlesztése |
| Angol cím |
Development of electrospun thermoplastic nanofibers and related composites |
| magyar kulcsszavak |
elektro-szálképzés, nanoszál, ömledékes szálképzés |
| angol kulcsszavak |
electrospinning, nanofiber, melt electrospinning |
| megadott besorolás |
| Szál- és Rosttechnológia (Műszaki és Természettudományok Kollégiuma) | 50 % | | Anyagtudomány és Technológia (gépészet-kohászat) (Műszaki és Természettudományok Kollégiuma) | 50 % | | Ortelius tudományág: Műanyagipari technológiák |
|
| zsűri |
Műszaki és Természettudományi zsűrielnökök |
| Kutatóhely |
Polimertechnika Tanszék (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) |
| projekt kezdete |
2015-09-01 |
| projekt vége |
2018-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
9.984 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.10 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az elektro-szálképzett nanoszálas szerkezeteknek (szövedékek, fonalak stb.) számos olyan lehetséges alkalmazási területe lehet, – pl. textiltechnika, szűrők, szenzorok, gyógyszerkészítmények – ahol korábban elérhetetlennek tűnő teljesítmény mutatkozik. Ezek a szálak alkalmasak lehetnek kompozit erősítőanyagként történő alkalmazásra is, de a mechanikai viselkedésüket alig ismerjük. A hagyományos elektro-szálképzési eljárásnál az alkalmazott szerves oldószerek környezeti terhelést jelentenek és technológia termelékenysége is határos. A kutatásnak az kölcsönöz alapkutatás jelleget, hogy a felmerülő kérdéseket a szálképzési folyamat és az előállított nanoszálak elemzésén keresztül lehet megválaszolni.
A jelen kutatás alapötlete, hogy az elektro-szálképzést az extrúzióval kombináljuk. Elsősorban az ömledékes eljárás fejlesztésére koncentrálunk, így az oldószerek használata elkerülhető.
A kutatás célja egy prototípus szálképző fej kifejlesztése és végeselemes optimalizálása. Ezt egy speciális adapter segítségével rögzítünk az extruder szerszám helyére. Az extruder képes a homogén ömledéket folyamatosan átáramoltatni a szálképző fejen, amelyből célunk nagyfeszültség segítségével előállítani nanoszálas szerkezeteket. Az alapanyagot a szálképzés szempontjából optimáljuk (vezetőképesség, viszkozitás mérések). Célunk nanoszálakkal társított kompozitok és önerősített kompozitok előállítása és vizsgálata.
További cél a szálképzési eljárás feltárása, az előállított nanoszálak összehasonlítása az oldatos eljárással készültekkel morfológiai (pásztátó elektronmikroszkópia, differenciál pásztázó kalorimetria) és mechanikai (szakítóvizsgálat, dinamikus mechanikai analízis) segítségével.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az elektro-szálképzésnél számos probléma merül fel, amelyeket már az alapkutatási szakaszban meg kell válaszolni, mert enélkül később nem lehet hatékonyan átültetni a technológiát az iparba. Ilyen probléma a szálképzési eljárás igen csekély termelékenysége, az egészségre ártalmas szerves oldószerek használata és a különféle morfológiai inhomogenitások, valamint a szálak és kompozitjaik mechanikai tulajdonságairól való kevés rendelkezésre álló ismeretanyag.
A szálképzés hatékonyságánál az a kérdés, hogy hogyan lehet a szálképzés sebességét úgy növelni, hogy a szál ne szakadjon el. A hatékonyságot végeselemes módszerrel és gyors prototípusgyártási eljárással előállított prototípusokkal kívánjuk optimálni.
További kérdés, hogy az oldószereket hogyan lehetne kiváltani és ömledékes eljárással is megfelelő szálakat előállítani. Erre a feladatra egy önálló koncepción alapuló, ömledékes technológiát kívánunk megalapozni, amely nagyban épít a korábbi kutatási eredményeinkre. A szálak morfológiáját pásztázó elektronmikroszkópiával és differenciál pásztázó kalorimetriával tervezzük megvizsgálni és keressük a kapcsolatát a technológia és az alapanyag paramétereivel. A mechanikai viselkedés mélyebb megértésére termoplasztikus mátrixú kompozitokat állítunk elő és vizsgáljuk azok mechanikai tulajdonságait (pl. dinamikus mechanikai analizátorral) és szerkezetét.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A nanoszálak alkalmazására egyre nagyobb ipari érdeklődés jelentkezik, azonban a jelenlegi technológiai nem mindig képesek ezeknek megfelelni. Emellett társadalmi igény is van a környezetbarát technológiákra, ezért a veszélyes oldószereket felhasználó elektrosztatikus módszer helyett egy polimer ömledékes eljárás kifejlesztése és optimálása a cél. A szálképzési folyamat vizsgálatával és annak optimálásával a termelékenység növelését kívánjuk elérni. A kutatás várható eredménye az elektrosztatikus szálképzés mechanizmusainak mélyebb megismerése, valamint a szálképzési folyamat optimálása, ezáltal jobb hatásfok és költséghatékony termelés alapjainak megteremtése.
A kifejlesztett eljárások lehetővé teszik, hogy a nanoszálakat kompozitok erősítőanyagaként használjuk fel. Az előállított kompozitokon nyert eredmények megteremtik annak az alapját, hogy tervezhetőek legyenek ezek a nanoszálas szerkezetek és kompozitjaik különféle mechanikai és termikus igénybevételekre. A kutatás során kísérletet teszünk önerősítéses kompozitok létrehozására is, ahol a szál és a befoglaló mátrix hasonló, de eltérő olvadási hőmérséklettartományú polimerből áll. A nanoszálak várható nagy szilárdságának és hajlékonyságának köszönhetően különleges teherviselő szerkezetek hozhatók létre, amelyek ráadásul anyagukban újrahasznosíthatók.
A kutatásba számos fiatal BSc és MSc és TDK-zó hallgató bevonását tervezzük, valamint az eredményeket publikáljuk nemzetközi konferenciákon és folyóiratokban.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A nanoszálak olyan kisméretűek, hogy külön-külön szabad szemmel nem megfigyelhetők, mégis egyedülálló módon olyan összefüggő szerkezetet alkotnak (például fonal, vagy szövedék), amelyek feldolgozhatók hagyományos textilipari eljárásokkal, vagy akár szabad kézzel is. Számos olyan lehetséges alkalmazási területük van, – pl. textiltechnika, szűrők, gépalkatrészek, szenzorok, orvostechnikai eszközök – ahol egyedülálló tulajdonságaikat (hajlékonyság, szilárdság, nagy fajlagos felület) ki lehet aknázni. Egészségkárosító hatásuk nem ismeretes (nem rákkeltőek, nem okoznak szilikózist). Egyre nagyobb ipari igény mutatkozik a felhasználásukra, azonban számos olyan gyártástechnológiai probléma merül fel, ami miatt ez jelenleg csak korlátozottan lehetséges. A kutatás célja, hogy számítógépes modellezéssel, paraméterek optimálásával, mechanikai és mikroszkópi vizsgálatokon keresztül a szálképzési eljárás hatékonyságát növeljük. Emellett a gyártáskor a környezetbe jutó veszélyes és egészségre ártalmas oldószerek mennyiségét csökkenteni próbáljuk, illetve teljesen kiváltani azokat. A kutatás azt kívánja megalapozni, hogy később bárki számára megfizethető és elérhető nanoszál-alapú termékeket (például könnyű, de ütésálló burkolatok, szinte azonnal ható gyógyszerkészítmények stb.) lehessen előállítani.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Electrospun nanofibrous structures (fiber mats, yarns, etc.) have numerous possible application fields (e.g. textile technology, filters, sensors, drug delivery) where unique, unprecedented performance is realized.
These fibers can be appropriate to be used in composites as reinforcements, but their mechanical performance is hardly known. At classical electrospinning the applied organic solvents has a significant environmental impact and the productivity of the process is also limited. The proposed project is a basic research as the arising questions can be answered by analyzing the electrospinning process and the acquired nanofibers.
The main idea of the research is to combine the electrospinning with the extrusion technique. The focus is on the melt electrospinning process in order to avoid organic solvents.
The aim of the research is to develop a prototype spinneret and its optimization by finite element method. It will replace the extruder die and mounted by a special adapter. The extruder is able to homogeneously feed the material through the spinneret where nanofiber structures will be generated by high voltage. The material will be optimized for electrospinning (conductivity and viscosity measurements). Our goal is to produce nanofiber reinforced and self-reinforced composites.
Further aim is to compare the melt and solution electrospun nanofibers' morphology (scanning electron microscopy, differential scanning calorimetry) and mechanical properties (tensile tests, dynamic mechanical analysis).
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
At electrospinning process several problems occur that needs to be answered at basic research phase in order to be able to later implement the techique to industrial scales. Such problem is the meager productivity of the process, application of organic solvents having serious health concerns, different morphological inhomogeneities and the little knowledge on the mechanical performance of nanofibers and their composites.
At the efficiency of the fiber production the question is how to increase the speed of the forming jet without breaking it into smaller fragments. The efficiency is planned to be optimized by finite element method and by making prototypes with 3 dimensional printing technologies.
Other question is how to eliminate the solvents and make appropriate fibers via a melt-based method. For this we wish to create the basics of a melt-based technology of our conception that is related to our former research experiences.
The morphology of the fibers is planned to be investigated by scanning electron microscopy and by differential scanning calorimetry and the relations between the technology and material parameters with the nanofiber product will be analyzed. In order to investigate the mechanical behavior of the materials thermoplastic matrix composites will be produced and their mechanical performance (by dynamic mechanical analysis) and structure will be analyzed.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
There is an increasing interest on the application of nanofibers from industry, but the current technology can not fit to these requirements. Besides that there is a social demand on environmental friendly technologies, thus instead of the solvent-based electrostatic method the aim is to develop and optimize a melt-based nanofiber process. By investigating and optimizing the fiber spinning mechanisms it is aimed to increase the productivity. The expected result of this research is the better understanding of the electrospinning mechanisms and the optimization of the fiber generating process leading to better efficiency, thereby creating the basis of the cost-effective production.
The developed processes make available to use nanofibers as reinforcing materials of composites. The results gained from the investigation of the produced composites creates the basis of designing and sizing different nanofibrous structures and their composites for different mechanical and thermal loads. During the research it is planned to create self-reinforced composites, where the matrix and the fiber are made of similar material, but they have different melting temperature range. Thanks to the expected high strendth and flexibility of nanofibers, special load bearing structures can be made which are moreover can be recycled easily.
In this research it is planned that BSc and MSc students will be involved and the results will be published at international scientific conferences and in periodical journals.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Nanofibers are having a so small size that the single fibers cannot be observed by the naked eye still they uniquely form a net-like connecting structure (e.g. yarn or fiber mat) that can be processed by traditional textile industrial ways, or even barehanded. They have many potential application fields e.g. textile technology, filtering media, machine parts, sensors, medical appliances, where their unique properties (flexibility, strength, high specific surface) can be well utilized. Their harmful effects on health are unknown (not carcinogenic, does not cause silicosis). There is an increasing demand on their application, nevertheless many nanofiber processing-related problems occur and that limits the current applications. The aim of this research is to improve the efficiency of the electrospinning process by using computer-aided modeling, mechanical and microscopic experiments. Besides that our aim is to reduce the harmful solvents that are released into the environment or even totally eliminate or avoid these. This research tries to establish the technologies leading to widely available products based on nanofibers (e.g. lightweight but impact resistant covers or medications that immediately acts).
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
