 |
Bioszén alkalmazásának hatása a talaj nitrogén körforgalmára különböző földhasználati rendszerekben
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
116157 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Horel Ágota |
| magyar cím |
Bioszén alkalmazásának hatása a talaj nitrogén körforgalmára különböző földhasználati rendszerekben |
| Angol cím |
The effects of biochar application on nitrogen cycling under different land use and soil management systems |
| magyar kulcsszavak |
Mezőgazdasági gazdálkodás; Nitrogén körforgalom; N2O emisszió; Bioszén; Modellezés |
| angol kulcsszavak |
Agricultural management; Nitrogen Cycle; N2O emission; Biochar; Modeling; |
| megadott besorolás |
| Talajtan, talajbiológia, talajkémia, talajfizika (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 100 % | | Ortelius tudományág: Talajgazdálkozás |
|
| zsűri |
Komplex agrártudomány |
| Kutatóhely |
Talajtani Intézet (HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont) |
| projekt kezdete |
2015-10-01 |
| projekt vége |
2019-04-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
11.961 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.68 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A bioszén alkalmazása nem csak mezőgazdasági talajjavító, valamint szén megkötést elősegítő hatása miatt jelentős, hanem a klímaváltozás várható negatív következményeinek csökkentése céljából is kiemelkedő szerepe lehet.
A talajhoz adott bioszén kedvező hatással bír a talajok hidro-fizikai tulajdonságaira (pl. fokozhatja a talaj vízvisszatartó képességét) továbbá csökkentheti a talaj szerves anyagának mineralizációját. A bioszén mezőgazdasági környezetben való felhasználásának hosszú távú hatásairól azonban még kevés tanulmány létezik, így viszonylag hiányosak ismereteink a bioszén makro tápelemekre, valamint nitrogén körforgalomra gyakorolt másodlagos hatásairól.
Jelen kutatás célja megvizsgálni a bioszén felhasználásának hatásait a nitrogénforgalomra különböző területhasználati és talajművelési rendszerekben. A tanulmány célja feltárni a nitrifikációban, denitrifikációs potenciálban, nitrogénmegkötésben, mineralizációban, valamint a dinitrogén-oxid (N2O) kibocsátásban bekövetkező változásokat a különböző típusú és mennyiségű bioszén alkalmazásának következményeként, eltérő növényborítottság és talajtulajdonságok mellett. A célzott kutatási kérdések mellett, amelyek főként a bioszén nitrogénforgalomra kifejtett hatására irányulnak, nem mellékesen, további információkat nyerhetünk a bioszén alkalmazásának és a növényállomány LAI értékeinek összefüggéseiről.
A tervezett vizsgálatok mind laboratóriumi, mind szabadföldi, táblaléptékű körülmények között megvalósításra kerülnek. A háttérben rejlő folyamatok megértését matematikai modellekkel támasztom alá. A talajminták Magyarországról, különböző vegetációjú és talajtulajdonságú területekről kerülnek összegyűjtésre.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A mezőgazdasági környezetben és termelésben alkalmazott bioszén a talaj fizikai, kémia tulajdonságainak javítást szolgálja, ezáltal kedvezően befolyásolja mind a növények növekedését, mind a terméshozamokat. A bioszén talajtulajdonságokra kifejtett hatása mindazonáltal erősen függ a talaj és a bioszén típusától, valamint az alkalmazás körülményeitől is. Mivel a bioszén használatának egyik fő célja a talaj szerves anyagának hosszú távú stabilizációja, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a bioszén nitrogén forgalomra gyakorolt hatásának megismerésére.
A tervezett laboratóriumi és szabadföldi kísérletek a következő hipotézisek alátámasztására irányulnak:
H1 A nitrogén körforgalmi folyamatok megváltozhatnak a leromlott, degradálódott talajokon végzett bioszénnel történő talajjavítás során;
H2 A talaj állapotának javulása erősen függ a hozzáadott bioszén típusától;
H3 A különböző vízáteresztő képességű talajok eltérő N és P kimosódási aránnyal rendelkeznek, ezért körültekintően kell eljárni a bioszén alkalmazásánál, amely megfelelően alkalmazva jelentősen csökkentheti a tápanyagok (N, P) kilúgozódást;
H4 A bioszén alkalmazása jelentősen befolyásolhatja a mezőgazdasági kultúrákban szükséges tápanyagok felhalmozódását;
H5 A bioszén alkalmazása befolyásolhatja egyes növények LAI értékét, amelynek következtében a talaj hidrofizikia tulajdonságai is megváltozhatnak;
H6 Gondosan kiválasztott folyamatorientált matematikai modellekkel leírható a bioszén és a talajművelés nitrogénforgalomra gyakorolt együttes hatása.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A bioszén mezőgazdasági alkalmazása hozzájárulhat a talajtermékenység fokozásához, ezáltal a megnövekedett terméshozamhoz, továbbá használatával csökkenthető a kijuttatott műtrágya és öntözővíz mennyisége, mivel a bioszén felhasználásával jelentősen javulhat a talajok víz és tápanyag tároló kapacitása. A talajhoz adott bioszén csökkentheti a N és P kimosódását a talajszelvényből, ezáltal mérsékelve mind a felszíni mind a felszín alatti víztestek tápanyag szennyeződésének és terhelésének kockázatát, amely eutrofizációhoz is vezethez. Jelenleg, a bioszén mezőgazdasági termelésben történő hosszutávú alkalmazása egy gazdaságilag kifizetődő eljárás irányába mutat.
A bioszén felhasználása elősegítheti számos talajfizikai, talajkémiai tulajdonság kedvezőbbé válását (porozitás, térfogatsűrűség, vízvezetőképesség, kationcserélő-képesség, stb.), a talaj szerves anyagának (SOM) hosszútávú stabilizációját, ezáltal fokozva a talajok szénmegkötését, amelynek köszönhetően eredményesen csökkentheti a klímaváltozás lehetséges negatív hatásinak kockázatát. A bioszén alkalmazásának számos kedvező hatását figyelembe véve megállapítható, hogy a bioszén körültekintő mezőgazdasági használata széleskörűen elfogadott és támogatott talajjavítási módszert jelenthet a közeljövőben.
A kutatás fő célkítűzései:
(i) vizsgálni a bioszén alkalmazásának hatásait a potenciális nitrogén fixációra, nettó nitrifikációra, denitrifikációs rátára eltérő terület használatú és talajművelésű területeken (gyep, erdő, szántóföldi művelés);
(ii) megfigyelni a szezonális változások (hőmérséklet, csapadékmennyiség) hatását a különböző nitrogénforgalmi folyamatokra;
(iii) feltárni a különböző típusú és mennyiségű bioszenek alkalmazásának talajtulajdonságokra kifejtett hatását.
A kutatás hozzájárulhat a bioszén eltérő felszínborítottságú és talajművelésű területeken való alkalmazásának a nitrogén körforgalmi folyamatokra tett hatásának teljesebb megértéséhez, továbbá elősegítheti olyan ismeretek megszerzését, amelyek mind a rövid mind a hosszú távú döntéshozatalban az agroökoszisztémák épségét és fenntarthatóságát célozzák.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A nitrogén körforgalom számos biológiai, fizikai és kémiai átalakulási folyamata és bonyolult kapcsolatrendszere révén kiemelkedően fontos szerepet játszik a talaj funkcióinak fenntartása és tápanyag gazdálkodása szempontjából. Antropogén és egyéb beavatkozások jelentősen befolyásolják a nitrogén forgalmat, ami ökoszisztéma szintű változásokat is maguk után vonhatnak, mint pl. a talajban található mikróbaközösségek átalakulása. Az elmúlt években fokozott figyelmet kapott a bioszén alkalmazása, mint a mezőgazdasági termelésben alkalmazható talajjavítási mód. Szakirodalmi adatok alapján a bioszén alkalmazása befolyásolhatja a talaj N-forgalmát, ezért szükség van a bioszén talajra és N-körforgalomra gyakorolt hatásának vizsgálatára a folyamatok jobb megértése érdekében. Jelen kutatás célja megvizsgálni a bioszén felhasználásának hatásait a nitrogénforgalomra különböző felszínhasznosítási és talajművelési rendszerekben. A tanulmány célja eltérő növényborítottság és talajtulajdonságok mellett a nitrifikációban, denitrifikációs potenciálban, nitrogénmegkötésben, mineralizációban, valamint a dinitrogén-oxid (N2O) kibocsátásban, különböző típusú és mennyiségű bioszén alkalmazásának következményeként bekövetkező változások feltárása. A célzott kutatási kérdések mellett, amelyek főként a bioszén nitrogénforgalomra kifejtett hatására irányulnak, további információkat nyerhetünk a bioszén alkalmazásának és a növényállomány LAI értékeinek összefüggéseiről. A kutatás során megvizsgáljuk a bioszén és a talaj nitrogén forgalma közötti összefüggések modellezési lehetőségeit is.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Nitrogen cycling processes are very important biological, chemical, and physical transformations that are vital to soil health. Any procedures that might alter these processes can consequently cause ecosystem changes such as shift in soil microbial communities. Biochar is made by pyrolysis of biomass such as wood, straw, manure…etc., without the presence of oxygen. Biochar has been used to improve soil health, for carbon sequestration, and climate change mitigation, and can be used to enhance soil hydro-physical properties (for example it attracts and retains water) and to reduce soil organic matter (SOM) mineralization. However, there is limited knowledge on the secondary effect of biochar on soil nutrients and nitrogen cycle processes while being used under different agricultural settings, e.g. crop growth.
The aim of the proposed work is to investigate the effects of biochar application on nitrogen cycling under different land use and soil management systems. The study would investigate changes in nitrification, denitrification potentials, nitrogen fixation, nitrogen mineralization, and nitrous oxide emissions in terms of vegetation and soil types while varying biochar types and amounts. Additionally, the study focuses on correlations between biochar application and changes in leaf area index (LAI).
Experiments would be carried out in both bench scale and plot scale studies. Mathematical models, incorporating the physical relationships of the processes in focus will be used for making estimations for varying conditions. Soil samples for the experiments would be collected in Hungary from sites of varying vegetation and soil types.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
In agricultural settings biochar have been applied to soils in the aim of improving soil physical and chemical properties and to increase plant and crop growth. Influence of biochar on soil properties can depend on the soil types and conditions it is being applied to and also on the type and amount of biochar is being used. While long term soil organic matter stabilization is part of the application process, it raises the question how much the nitrogen cycling of the soil ecosystem is being affected by biochar use.
A series of laboratory and field experiments will be carried out, supported by process based modeling, to test and answer the following hypotheses:
H1 Nitrogen cycling processes can be altered after biochar amendment to weathered soils;
H2 The rate of soil improvement greatly dependent on the type of soils biochar is applied to;
H3 Soils with different physical parameters, such as permeability, have different rates of nutrient (N and P) leaching, which can be influenced by biochar additions;
H4 Biochar application can influence the nutrient supplementation needed in agricultural sites;
H5 Biochar application can influence LAI of certain plants, consequently altering soil hydro-physical properties;
H6 Carefully selected physically based mathematical models are capable of describing the combined effects of biochar application and soil tillage on soil N cycle.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Biochar can improve soil fertility, can help to reduce irrigation intensities, to reduce the amount of nutrient addition as fertilizers to soils on long term, and can increase yields in agricultural production. Biochar might also help preventing nitrogen and phosphorous leaching deeper into sub-surface, which can consequently protect the groundwater, and reduced fertilizer amounts can improve surface water health as runoff of nutrients can cause eutrophication. Biochar application in agriculture might become an economically feasible option in the near future. Biochar application might help soil organic matter (SOM) stabilization and to improve different soil properties such as porosity, bulk density, hydraulic conductivity, cation exchange capacity…etc., while it is also being used for carbon sequestration and climate change mitigation. Therefore, biochar usage can become a well-accepted and a well-used soil improvement method in the upcoming years.
The main objectives of this study are to:
(i) investigate the response of potential nitrogen fixation, net nitrification and denitrification rates to biochar introduced in grass, forest, and cultivated crop dominated agricultural ecosystems;
(ii) to see if seasonal changes (e.g. temperature, precipitation amount) can influence the rate of different processes of N cycling; and
(iii) to investigate the rate of influence of different amounts and types of biochars on soil hydro-physical properties.
After completion of the project we would have an enhanced knowledge and a better understanding of the effects of biochar on soil nitrogen cycling processes in different agricultural systems, including different land use and soil management systems. The project outcomes would support ecosystem improvements and the additional knowledge would help in both short-term and long-term decision making processes in regards to agricultural applications.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Soil microorganisms need nutrients and carbon source to survive and multiply, which is necessary for healthy soil ecosystems. Nutrients, especially nitrogen and phosphorous, are essential to plant growth, therefore nutrient deficient soils need fertilizer to provide the basic conditions to achieve better crop yield. Biochar is a product of pyrolysis from biomass, such as wood chips or manure. Biochar is a product that recently gained special attention in agricultural systems as soil improver. Research suggests that biochar potentially can influence the rates of nitrogen cycling in soils. Disruption of nitrogen cycle can result in change of microbial community structures and soil ecosystem can be altered. Therefore it is necessary to investigate the effects of biochar application on nitrogen cycling under different land use and soil management systems to enhance our knowledge. The study will investigate changes in nitrification, denitrification potentials, nitrogen fixation, nitrogen mineralization, and nitrous oxide emissions in terms of vegetation and soil types while varying biochar types and amounts. The proposed research would focus on finding correlations between nitrogen cycling processes and different biochar applications. The study will also include the possibilities of modelling the main processes in focus. Successful model calibration would enable us the spatio-temporal extension of the experimental results.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Baklanov, Sz ; Horel, Á ; Gelybó, Gy ; Tóth, E ; Dencső, M ; Ujj, E ; Potyó, I: Különböző földhasználatú területek talajának nitrogénforgalmi vizsgálata változó hőmérsékleti értékeken, Agrokémia és Talajtan 68(1), 79-96, 2019 | | Horel Ágota, Tóth Eszter, Gelybó Györgyi, Dencső Márton, Farkas Csilla: Biochar Amendment Affects Soil Water and CO2 Regime during Capsicum Annuum Plant Growth, AGRONOMY 9: (2) 58, 2019 | | Horel Ágota, Gelybó Györgyi, Potyó Imre, Pokovai Klára, Bakacsi Zsófia: Soil Nutrient Dynamics and Nitrogen Fixation Rate Changes over Plant Growth in Temperate Soil, AGRONOMY 9: (4) 179, 2019 | | Horel, Ágota ; Barna, Gyöngyi ; Makó, András: Soil physical properties affected by biochar addition at different plant phaenological phases. Part I, International Agrophysics 33(2): 255–262, 2019 | | Makó, András; Barna, Gyöngyi; Horel, Ágota: Soil physical properties affected by biochar addition at different plant phaenological phases. Part II (Közlésre elfogadva), International Agrophysics, 2019 | | Horel Á., Tóth E., Gelybó Gy., Dencső M., Potyó I.: Soil CO2 and N2O Emission Drivers in a Vineyard (Vitis vinifera) under Different Soil Management Systems and Amendments, Sustainability 10(6), 1811, 2018, 2018 | | Horel Á., Potyó I., Szili-Kovács T., Molnár S.: Potential nitrogen fixation changes under different land uses as influenced by seasons and biochar amendments, Arabian Journal of Geosciences 11:559, 2018, 2018 | | Horel Á, Potyó I, Tóth E, Gelybó Gy, Barna Gy and Dencső M.: Soil CO2 and N2O emission drivers in vineyard (Vitis vinifera) under different soil management systems and amendments, European Geophysical Union, 2018. April 7-12. Wien, Austria., 2018 | | Horel Á, Hernádi H, Skic K, Makó A, Barna Gy: Bioszén kezelés hatása a talaj egyes hidrofizikai tulajdonságaira, Magyar Talajtani Társaság, Vándorgyűlés 2018. 08.29-09.01. Pécs, Hungary., 2018 | | Horel Á, Skic K, Makó A, Hernádi H, Barna Gy.: Vályog talaj fajlagos felületének módosulása bioszén hatására, Magyar Talajtani Társaság, Vándorgyűlés 2018. 08.29-09.01. Pécs, Hungary., 2018 | | Barna Gy, Makó A, Skic K, Horel Á: Changes in soil physical properties of a biochar amended soil, Book of Abstract of 12th International Conference on Agrophysics: Soil, Plants & Climate. Eds.: Sławinski C, Zdunek A. 17-19 September 2018, Lublin, Poland, p. 77., 2018 | | Agota Horel, Gyorgyi Gelybo, Marton Dencso, Eszter Toth, Csilla Farkas, Ilona Kasa, Klara Pokovai: Soil nitrogen dynamics and Capsicum Annuum sp. plant response to biochar amendment in silt loam soil, GEOPHYSICAL RESEARCH ABSTRACTS 19: 2947, 2017 | | Horel Á, Potyó I, Kása I, Ujj E, Bakacsi Zs, Gelybó Gy, Tóth E, Dencső M és Farkas Cs.: LISEM modell használata talajerózió vizsgálatára egy balatoni vízgyűjtőn, Magyar Talajtani Társaság, Vándorgyűlés 2018. 08.29-09.01. Pécs, Hungary., 2018 | | Ilona Kása, Györgyi Gelybó, Ágota Horel, Zsófia Bakacsi, Eszter Tóth, Sándor Koós, Márton Dencső, Sándor Molnár, Johannes Deelstra, Csilla Farkas: Evaluation of three semi-distributed hydrological models in simulating discharge from a small forest and arable dominated catchment, Biologia 72 (9) (közlésre elfogadva), 2017 | | Barna Gy, Makó A, Skic K, Horel Á: Changes in soil physical properties of a biochar amended soil, In: Tatiana, Alekseeva; Benedicte, Bakan; Pjotr, Baranowski; Andrzej, Bieganowski; Wioletta, Blaszczak; Magdalena, Frac; Rainer, Horn; Yakov, Kuzyakov; Marc, Lahaye; Krystyna, Malinska; Marek, Molenda; Bart, Nicolai; Sara, Posé; Giancarlo, Renella; Reimund, Paul Rötter; Zofia, Sokolowska; Joachim, Venus; Timo, Vesala (szerk.) 12th International Conference on Agrophysics, Institute of Agrophysics, Polish Academy of Sciences (2018) p. 77., 2018 | | Horel Ágota, Hernádi Hilda, Kamil Skic, Makó András, Barna Gyöngyi: Bioszén kezelés hatása a talaj egyes hidrofizikai tulajdonságaira, In: Bakacsi, Zs; Kovács, Zs; Koós, S (szerk.) Talajtani Vándorgyűlés : Absztrakt és program füzet, Magyar Talajtani Társaság (2018) p. 26., 2018 | | Horel Ágota, Kamil Skic, Makó András, Hernádi Hilda, Barna Gyöngyi: Vályog talaj fajlagos felületének módosulása bioszén hatására, In: Bakacsi, Zs; Kovács, Zs; Koós, S (szerk.) Talajtani Vándorgyűlés : Absztrakt és program füzet, Magyar Talajtani Társaság (2018) pp. 35-36., 2018 | | Horel Ágota, Potyó Imre, Tóth Eszter, Gelybó Györgyi, Dencső Márton: Különböző földhasználati területek CO2 és N2O emissziójának összehasonlítása, In: Bakacsi, Zs; Kovács, Zs; Koós, S (szerk.) Talajtani Vándorgyűlés : Absztrakt és program füzet, Magyar Talajtani Társaság (2018) pp. 63-64., 2018 | | Gyöngyi Barna, András Makó, Zsófia Bakacsi, Klára Pokovai, Hilda Hernádi, Ágota Horel: AGGREGATE STABILITY CHANGES IN A BIOCHAR AMENDED SILT LOAM SOIL DURING A VEGETATION PERIOD, In: Celkova, A (szerk.) TRANSPORT OF WATER, CHEMICALS AND ENERGY IN THE SOIL-PLANT-ATMOSPHERE SYSTEM, Institute of Hydrology SAS (2017) p. 328., 2017 | | Kása Ilona, Horel Ágota, Gelybó Györgyi, Bakacsi Zsófia, Tóth Eszter, Koós Sándor, Dencső Márton és Farkas Csilla: Investigation of hydrological processes in a small catchment near Lake Balaton, Transport of water, chemicals and energy in the soil-plant-atmosphere system, 95-103. ISBN 978-80-89139-36-1, 2015 | | Gelybó Györgyi, Kása Ilona, Horel Ágota, Farkas Csilla, Birkás Márta és Tóth Eszter: Soil respiration and soil water regime in different land management systems, Transport of water, chemicals and energy in the soil-plant-atmosphere system, 61-69. ISBN 978-80-89139-36-1, 2015 | | Agota Horel, Ilona Kasa, Zsofia Bakacsi, Marton Dencso, Sandor Koos, Gyorgyi Gelybo, Eszter Toth, Csilla Farkas: Investigation of soil water changes under different land use types at a small Balaton catchment in Hungary, EGU, 2016 | | Györgyi Gelybó, Márta Birkás, Márton Dencső, Ágota Horel, Ilona Kása, and Eszter Tóth: Soil respiration in a long-term tillage treatment experiment, EGU, 2016 | | Ilona Kasa, Agota Horel, Gyorgyi Gelybo, Zsofia Bakacsi, Marton Dencso, Sandor Koos, Csilla Farkas: A comparison of PERSiST and HBV catchment-based hydrological models for evaluating the runoff from a small sub-catchment, COST Connectivity meeting, Prague, 2016 | | DENCSŐ M, TÓTH E, GELYBÓ GY, KÁSA I, HOREL Á, RÉKÁSI M, TAKÁCS T, FARKAS CS, POTYÓ I, UZINGER N: Komposzt illetve műtrágya bioszén kezeléssel mutatott együttes hatásának vizsgálata karbonátos homoktalaj nedvességtartalmára és talajlégzésére, AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 66: (1) 79-93, 2017 | | HOREL A, BAKACSI ZS, DENCSŐ M, FARKAS Cs, GELYBÓ GY, KÁSA I, TÓTH E, MOLNÁR S, KOÓS S: Eső hatása a Csorsza-patak vízgyűjtőjének téli hidrológiai folyamataira, AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 66: (1) 61-77, 2017 | | Kása Ilona, Molnár Sándor, Horel Ágota: A hőmérséklet és a bioszén típusának, valamint mennyiségének hatása a talaj nettó nitrifikációjára, AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 65: (2) 297-311, 2016 | | Agota Horel, Gyorgyi Gelybo, Marton Dencso, Eszter Toth, Csilla Farkas, Ilona Kasa, Klara Pokovai: Soil nitrogen dynamics and Capsicum annuum plant response to biochar amendment in silt loam soil, EGU, 2017 | | M. Dencső, Gy. Gelybó, I. Kása, K. Pokovai, I. Potyó, Á. Horel, M. Birkás, T. Takács, E. Tóth: Effect of different management systems on soil CO2 emission and plant growth in a maize field, EGU, 2017 | | Ilona Kása, Györgyi Gelybó, Ágota Horel, Zsófia Bakacsi, Eszter Tóth, Sándor Koós, Márton Dencső, Sándor Molnár, Johannes Deelstra, Csilla Farkas: Evaluation of three semi-distributed hydrological models in simulating discharge from a small forest and arable dominated catchment, Biologia 72 (9) (közlésre elfogadva), 2017 | | Eszter Tóth, Györgyi Gelybó, Márton Dencső, Ilona Kása, Márta Birkás, Ágota Horel: Soil CO2 Emissions in a Long-Term Tillage Treatment Experiment In: Soil Management and Climate Change, Elsevier books, 2017 | | Eszter Tóth, Györgyi Gelybó, Márton Dencső, Ilona Kása, Márta Birkás, Ágota Horel: Soil CO2 Emissions in a Long-Term Tillage Treatment Experiment In: Soil Management and Climate Change, Elsevier books, 2018 | | Gelzbó Gy., Tóth E., Farkas Cs., Horel Á., Kása I., Bakacsi Zs.: Potential impacts of climate change on soil properties, AGROCHEMISTRY AND SOIL SCIENCE (Agrokémia és Talajtan), 2017 | | Horel Á., Tóth E., Gelybó Gy., Dencső M., Potyó I.: Soil CO2 and N2O Emission Drivers in a Vineyard (Vitis vinifera) under Different Soil Management Systems and Amendments, Sustainability, 10(6), 1811, 2018 | | Gelybó Gy, Tóth E, Farkas Cs, Horel Á, Kása I, Bakacsi Zs: Potential impacts of climate change on soil properties, Agrokémia és Talajtan, 2018 | | Horel Á., Potyó I., Szili-Kovács T., Molnár S.: Potential nitrogen fixation changes under different land uses as influenced by seasons and biochar amendments, Arabian Journal of Geosciences 11:559, 2018 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
