|
Jelentés, kommunikáció; szószerinti, figuratív: Kortárs nyelvfilozófiai kutatások
|
súgó
nyomtatás
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
|
Projekt adatai |
|
|
azonosító |
116191 |
típus |
K |
Vezető kutató |
Zvolenszky Zsófia |
magyar cím |
Jelentés, kommunikáció; szószerinti, figuratív: Kortárs nyelvfilozófiai kutatások |
Angol cím |
Meaning, Communication; Literal, Figurative: Contemporary Issues in Philosophy of Language |
magyar kulcsszavak |
szemantika, pragmatika, metafora, irónia, relevanciaelmélet, implikatúra, Grice, figuratív nyelvhasználat |
angol kulcsszavak |
semantics, pragmatics, metaphor, irony, relevance theory, implicature, Grice, figurative discourse |
megadott besorolás |
Filozófia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 85 % | Ortelius tudományág: Metafizika | Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 15 % | Ortelius tudományág: Szemantika |
|
zsűri |
Kultúra |
Kutatóhely |
Filozófiai Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
résztvevők |
Bárány Tibor Danka István Finta Szilvia Finta Szilvia Kálmán László Kovács Gábor Kuti Judit Markovich Réka Márton Miklós Molnár Cecília Sarolta Such Dávid Tihanyi Katalin
|
projekt kezdete |
2016-02-01 |
projekt vége |
2020-12-31 |
aktuális összeg (MFt) |
15.500 |
FTE (kutatóév egyenérték) |
16.07 |
állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. Nyelvfilozófiai kutatásunk során a nem-szószerinti nyelvhasználat természetéről folytatott analitikus filozófiai vitát szeretnénk vizsgálni: azon belül is (i) a metaforikus nyelvhasználat, illetve a (ii) nyelvi irónia jelenségére koncentrálunk. Abból az általánosabb kérdésből indulunk ki, hogy (iii) az egyes – szószerinti és figuratív – nyelvhasználati formák során mennyiben térhet el egymástól a beszélői jelentés (amit a beszélő a szavain ért) és a lexikális jelentés (amit a beszélő szavai jelentenek). Milyen szisztematikus különbség tehető az egyes nyelvhasználati formák – például szószerinti, hiperbolikus, metaforikus, ironikus nyelvhasználat – között annak alapján, hogy az egyes esetekben a beszélő milyen mértékben és milyen módon távolodik el a lexikális jelentéstől? Az egyik munkahipotézisünk, hogy ezen eltérések ellenére a lexikális jelentés lényeges megszorításokkal szolgál a beszélő szavainak értelmezésére nézve, és ezen megszorítások elemzése részét kell képezze a jelentés- és kommunikációelméletünknek. A kutatás során interdiszciplináris megközelítést alkalmazunk: egyaránt támaszkodunk filozófiai, nyelvészeti és kognitív tudományos eredményekre, különös tekintettel a kortárs nyelvfilozófia Grice utáni fejleményeire, ezen belül is elsősorban arra, milyen választ adnak az egyik legjelentősebb pragmatikai keretelmélet, a relevanciaelmélet hívei a fenti három kérdésre.
A kutatás résztvevőinek fele PhD hallgató. Legfontosabb célkitűzésünk, hogy nemzetközi hatást kiváltó tudományos publikációkat közöljünk, és a pályázatban részt vevő hallgatókat is erre ösztönözzük. Kutatásunk nagyban hozzájárul majd a magyar nyelvű nyelvfilozófiai tananyag fejlesztéséhez is.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. Az egyik kiindulópontunk, hogy a lexikális jelentés lényeges megszorításokkal szolgál a beszélő szavainak értelmezésére nézve, és ezen megszorítások elemzése részét kell képezze a jelentés- és kommunikációelméletünknek, legyen szó akár relevanciaelméleti, akár neo-griceiánus megközelítésről. E megszorítások tekintetében a metaforikus és az ironikus nyelvhasználat megfelelő próbaköve lehet a jelentésről és a kommunikációról szóló általános elméletünknek. A kutatás során támaszkodunk filozófiai, nyelvészeti és kognitív tudományos eredményekre, különös tekintettel a kortárs nyelvfilozófia Grice utáni fejleményeire, ezen belül elsősorban arra, milyen választ adnak a relevanciaelmélet hívei a vizsgált kérdésekre. Kutatásunk három nagyobb részkutatásból áll össze: (i) Felmérjük, hogy a releváns kísérleti adatok mennyiben támasztják alá az egyes relevanciaelméleti elemzéseket, köztük azokat, amelyek a metaforát mentális képek segítségével írják le. Szeretnénk megmutatni, hogy különböző nyelvi hibák nehézséget jelentenek a relevanciaelmélet számára, egyben kijelölik, milyen irányban kell továbbfejlesztenünk az elemzést. (ii) Összehasonlítjuk a nyelvi irónia rivális elméleteit – a visszhangelméletet és a színleléselméletet –, s megmutatjuk: mindkét elmélet rosszul ragadja meg az irónia két lényeges tulajdonságát, a perspektíva szerepét és a negatív attitűd kifejezését. Szeretnénk kidolgozni a színleléselméletet megfelelően módosított változatát. (iii) Kiemelkedően fontos kérdésnek látjuk – és ennek megfelelően szeretnénk megvizsgálni –, milyen kapcsolatban állnak egymással a beszélő által mondott és implikált propozíciókra, valamint a metaforikus tartalomra vonatkozó elemzések.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! Jelen kutatásunk azon kutatási program közvetlen folytatásának és kiterjesztésének tekinthető, amelynek keretében az elmúlt évtizedben elkészítettük három klasszikus nyelvfilozófiai mű magyar kiadását (ezek a kötetek azóta állandó részévé váltak a nyelvfilozófiai tárgyú egyetemi kurzusok olvasmányjegyzékeinek): jelen kutatás szenior kutatói közül hárman fordítóként vagy szerkesztőként közreműködtek Kripke Megnevezés és szükségszerűség (1972/2007), Searle Beszédaktusok (1968/2009) és Grice Tanulmányok a szavak életéről (1989/2011) című magyar nyelvű kötetének sajtó alá rendezésében. Tágabb értelemben a projekt célja, hogy újból intézményes közeget biztosítson ahhoz a nyelvfilozófiai kutatómunkához, amely Magyarországon 2012 óta – elsősorban különböző intézményi okokból – széttöredezett. A nem-szószerinti nyelvhasználat jelenségeinek vizsgálata központi szerepet játszik a nyelv működésének megértése szempontjából, mivel a metaforikus és az ironikus nyelvhasználat sajátosságai mintegy kiemelik a jelentés és a kommunikáció általános jellemzőit.
Nyelvfilozófiai kutatásunkban filozófusok mellett elméleti nyelvészek is részt vesznek. A kutatás ideje alatt vállaljuk 36 tanulmány elkészítését, ebből legalább 22-t angolul, melyeket szakfolyóiratokban és konferenciakötetekben szeretnénk publikálni, emellett sajtó alá rendezünk két tanulmánykötetet – egyet magyarul, egyet angolul (ezek a kötetek nem a fent említett tanulmányokat tartalmazzák majd), ez utóbbihoz külföldi kiadót keresünk. E kötetek publikációs lehetőséget nyújtanak Magyarországon tanuló doktoranduszoknak és posztdoktoroknak – egyszersmind arra is alkalmat adnak számukra, hogy a metaforáról és iróniáról szóló tanulmányaikat rendszeresen működő olvasókörökön és workshopokon vitassák meg egymással. Szintén vállaljuk két angol nyelvű nemzetközi konferencia megszervezését, melyre vezető európai és amerikai kutatókat hívunk meg.
Projektünk sikere jelentősen hozzájárulna a kutatói utánpótlás fejlesztéséhez: a résztvevők fele PhD hallgató (egyikőjüket – félállásban – alkalmazni is szeretnénk a kutatásban), negyede pedig 5 éven belül védte meg a disszertációját és jelentek meg angol nyelvű publikációi.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. Kutatásunk során a nem-szószerinti nyelvhasználatot vizsgáljuk: ezen belül is (i) a metaforikus nyelvhasználat, illetve a (ii) nyelvi irónia jelenségére koncentrálunk. Abból az általánosabb kérdésből indulunk ki, hogy (iii) az egyes – szószerinti és figuratív – nyelvhasználati formák során mennyiben térhet el egymástól a beszélői jelentés (amit a beszélő a szavain ért) és a konvencionális jelentés (amit a beszélő szavai jelentenek. Az egyik munkahipotézisünk, hogy a konvencionális jelentés lényeges megszorításokkal szolgál a beszélő szavainak értelmezésére nézve, és ezen megszorítások elemzése részét kell képezze a jelentés- és kommunikációelméletünknek. E megszorítások tekintetében a metaforikus és az ironikus nyelvhasználat megfelelő próbaköve lehet a jelentésről és a kommunikációról szóló általános elméletünknek. A kutatás során kifejezetten interdiszciplináris megközelítést alkalmazunk: egyaránt támaszkodunk filozófiai, nyelvészeti és kognitív tudományos eredményekre, különös tekintettel a kortárs nyelvfilozófia fejleményeire az elmúlt harminc évből, ezen belül is elsősorban arra, milyen választ adnak az egyik legjelentősebb pragmatikai keretelmélet, a relevanciaelmélet hívei a fenti három kérdésre.
A kutatás résztvevőinek többsége fiatal kutató, fele PhD hallgató. Legfontosabb célkitűzésünk, hogy komoly nemzetközi hatást kiváltó tudományos publikációkat közöljünk, és a pályázatban részt vevő hallgatókat is erre ösztönözzük. Kutatásunk nagyban hozzájárul majd a magyar nyelvű nyelvfilozófiai és kommunikációelméleti tananyag fejlesztéséhez.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. Our philosophy of language research project focuses on the debate among analytic philosophers about the nature of nonliteral language use, in particular about (i) the phenomenon of metaphorical language use and (ii) verbal irony. Our departure point is the broader question: (iii) in various kinds of language use, including literal as well as figurative, to what extent can the speaker’s meaning (what she conveys by her words on a given occasion) depart from lexical meaning (what is encoded by her words)? What systematic variation (if any) can be identified in various types of discourse—for example, literal, hyperbolic, metaphorical, ironic—in terms of the degree and kind of departure from lexical meaning that they license? One of our working hypotheses is that such departures notwithstanding, lexical meaning imposes substantial constraints on interpreting speakers, and these constraints are worth spelling out and incorporating in our theory of meaning and communication. We’ll be basing our results on interdisciplinary considerations: from philosophy, linguistics, cognitive science, relying on post-Gricean developments, particularly responses to (i)–(iii) from relevance theory, a leading research program in contemporary pragmatics.
Most participants are young researchers, half of them Ph.D. students. Our overarching aim is to produce international-impact publications as well as train and motivate students to do the same. Our research contributes to developing Hungarian texts for philosophy of language curricula: we will prepare the Hungarian edition of a classic, staple text on relevance theory written by its founders, Sperber and Wilson.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. One of our working hypotheses is that lexical meaning imposes substantial constraints on interpreting speakers, and these constraints are worth spelling out and incorporating in our theory of meaning and communication, whether that be a more comprehensive relevance theoretic account or a neo-Gricean account. And with respect to what the imposed constraints might be, metaphorical and ironic language use provide crucial testing ground. We’ll be basing our results on interdisciplinary considerations: from philosophy, linguistics, cognitive science, relying on post-Gricean developments, particularly responses from relevance theory, a leading research program in contemporary pragmatics. Three major subprojects we plan to carry out are:
(i) Considering how some of the relevant experimental data bear on the tenability of various accounts in the tradition of relevance theory, among them accounts of metaphor that feature mental images. We aim to show that various linguistic mistakes (including slips of the tongue and mistaken translations) highlight shortcomings of the relevance theoretic approach and also point towards ways of improving it.
(ii) Comparing and contrasting competing echoic and pretense-based accounts of verbal irony. Our hypothesis is that extant analyses are mistaken about two important features of irony: about the role of perspective and about expressing a negative attitude. Our plan is to motivate a suitably modified pretense theory.
(iii) The interconnections between accounts of propositions said and implicated (by speakers) and of metaphorical content is an overarching issue we aim to explore.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. Our present project constitutes a direct continuation and extension of the Hungarian editions of three classic texts in philosophy of language, which were edited and/or translated by three of the senior participants, and which have since become widely used textbooks in Hungarian university class rooms: Kripke’s Naming and Necessity (1972/2007), Searle’s Speech Acts (1968/2009), and Grice’s Studies in the Way of Words (1989/2011). More broadly, the project aims to revive joint research and discussion about philosophy of language, an area that used to have lively interactions in Hungary until 2012 and (in large part for various institutional reasons) is rather fragmented today. Exploring nonliteral discourse constitutes a central theme in cutting-edge discussions about language as metaphorical and ironic language use highlight various key features of meaning and communication quite generally.
Our investigations will be carried out by researchers in philosophy as well as theoretical linguistics. During the research period, we undertake to prepare 36 papers, at least 22 of them in English, published mostly in the form of journal articles and proceedings articles and in addition we plan to publish a collection of essays (one in English and one in Hungarian, comprising essays distinct from the articles mentioned). For the English-language volume, we’ll seek a foreign publisher. We intend these volumes to provide publication opportunities for Hungarian graduate students and recent Ph.D. graduates, getting them together to discuss their metaphor- and irony-related work at a regular reading group and workshops. We also undertake to organize two international conferences to be held in English, to which we shall invite top scholars from Europe and the U.S.
The success of our project would contribute significantly to the development of the next generation of researchers, enabling them to carry out internationally significant research. We plan to employ one Ph.D. student as part of the project (creating a half-time position). Half of the participating researchers are Ph.D. students, and one fourth of them defended their Ph.D. within the past 5 years and have published in English.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. Our project aims to investigate figurative language use like (i) metaphor and (ii) irony. Our departure point is the broader question: (iii) in various kinds of language use, including literal as well as figurative, to what extent can the speaker’s meaning (what she conveys by her words on a given occasion) depart from conventional meaning (what is encoded by her words)? What systematic variation (if any) can be identified in various types of discourse—for example, literal, hyperbolic, metaphorical, ironic—in terms of the degree and kind of departure from conventional meaning that they license? One of our working hypotheses is that such departures notwithstanding, conventional meaning imposes substantial constraints on interpreting speakers, and these constraints are worth spelling out and incorporating in our theory of meaning and communication. And with respect to what these constraints might be, metaphorical and ironic language use provide crucial testing ground for our overarching conception of meaning and communication. We’ll be basing our results on interdisciplinary considerations: from philosophy, linguistics and cognitive science, relying on developments from the last three decades, particularly responses to (i)–(iii) from relevance theory, a leading research program in contemporary pragmatics.
Most participants are young researchers, half of them Ph.D. students. Our overarching aim is to produce international-impact publications as well as train and motivate students to do the same. Our research contributes to developing Hungarian texts for university curricula in various areas including communication and media studies.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Közleményjegyzék |
|
|
Márton Miklós: “Intentional and Phenomenal Properties: How Not to Be Inseparatists”, Philosophia, (közlésre elfogadva), 2021 | Zvolenszky Zsófia: Fictional Characters, Mythical Objects and the Phenomenon of Inadvertent Creation, Res Philosophica, 2/93 311–333. Special issue Philosophy of Fiction, Joshua T. Spencer (ed.), 2016 | Zvolenszky Zsófia: Inferring Content: Metaphor and Malapropism, Croatian Journal of Philosophy 55/44, 163–182. A special issue on Dan Sperber and Deirdre Wilson’s Philosophy of Language, Dunja Jutronic (ed.) 2015/2016., 2016 | Bárány Tibor: Magasművészet és tömegművészet az antinómiák korában, Magyar Filozófiai Szemle, 2018/1., 2018 | Maria Dymitrik, Réka Markovich, Ruta Liepina, Mirna El Ghosh, Robert van Doesburg, Guido Governatori, Bart Verheij: Research in Progress: Report on the ICAIL 2017 Doctoral Consortium, Artificial Intelligence and Law, 26/I, Springer, 2018 | Markovich Réka: On the Formal Structure of Rules in Conflict of Laws, Legal Knowledge and Information Systems 2019 – Proceedings of the 32nd JURIX Conference (Series: Frontiers in Artificial Intelligence and Applications), 199-204, 2019 | Markovich Réka: Rights and Punishment – The Hohfeldian Theory’s Applicability and Morals in Understanding Criminal Law, Journal of Applied Logics – IFCoLoG Journal of Logics and their Applications, Vol 6 nr 5, 847-864, 2019 | Markovich Réka: Two Limitations in Legal Knowledge Base Constructing and Formalizing Law, Journal of Applied Logics – IFCoLoG Journal of Logics and their Applications, Vol 6 nr 5, 941-962, 2019 | Réka Markovich: Understanding Hohfeld and Formalizing Legal Rights: the Hohfeldian Conceptions and Their Conditional Consequences, Studia Logica 108 Special Issue on Permission, Obligations and Beyond Edited by Olivier Roy and Piotr Kulicki, 2020, pp. 129–158., 2020 | Liuwen Yu, Réka Markovich, Leon van der Torre: Interpretation of Support among Arguments, In: Legal Knowledge and Information Systems. Serena Villata, Jakub Harašta, Petr Křemen (eds). Frontiers in Artificial Intelligence and Application Series, IOS Press, 202, 2020 | Huimin Dong, Réka Markovich, Leon van der Torre: Developing AI Logic for Social Reasoning, Journal of Zhejiang University, 2020/8 pp: 1-20. (in Chinese), 2020 | Syi, Gábor Hamp, Réka Markovich: Legal Data Actions, Proceedings of Internationales Rechtsinformatik Symposion (IRIS). Salzburg, Austria, 2020, pp: 235-240 In: Jusletter IT, 2020 May, 2020 | Danka István: What Socio-Historicism and Naturalism Can Learn from One Another, Human Affairs, 27:(3) pp. 333-343., 2017 | Danka István: Motivation by gamification: Adapting motivational tools of massively multiplayer online role-playing games (MMORPGs) for peer-to-peer assessment in connectivist massive open online courses (cMOOCs).”, International Review of Education. (66, 1): 75-92. (2020), 2020 | Márton Miklós: What Does the Zombie Argument Prove?, Acta Analytica 34 (3) (2019), 271-280, 2019 | Márton Miklós – Tőzsér János: In defence of the phenomenological objection to mental fictionalism, Organon F 27 (2) 2020, 169–186.,, 2020 | Kálmán László: Az összetett szavak és a nyelvelmélet, In: Kádár Edit és Szilágyi N. Sándor (szerk.): Összetételek és nyelvleírási modellek. Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár., 2017 | Kálmán László: Naiv szemantika, Jelentés és Nyelvhasználat 6/2:97–107 (2019) Ünnepi különszám Maleczki Márta 65. születésnapjára doi:10.14232/JENY.2019.2.8, 2019 | Markovich Réka: Deontic Logic and Formalizing Rights, ELTE BTK Logika Tanszék Logika és Tudományfilozófia doktori program disszertáció, 2017 | Bárány Tibor -- Zvolenszky Zsófia -- Tőzsér János: Metafora, relevancia, jelentés, Budapest: Loisir. 225 oldal, 2015/2016, 2016 | Bárány Tibor (szerk.): Kiskáté. Kortárs filozófiai kiskönyvtár, Műút-könyvek 033, Műút-könyvek, Miskolc, 2017 | Zsuzsanna Balogh, Judit Szalai, Zsófia Zvolenszky: Artificial Intelligence, Hungarian Philosophical Review, 2019/4, 2019 | Casini G., Di Caro L., Governatori G., Leone V., Markovich R. (eds.),: Proceedings of the 4th International Workshop on MIning and REasoning with Legal texts (MIREL-19),, CEUR Workshop Proceedings, 2019 | Márton Miklós - Molnár Gábor - Tőzsér János: Más elmék., L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2017 [278 p.], 2017 | Márton Miklós - Bernáth László: Tudomány vagy tapasztalat? A fenomenológia és a naturalizmus szerepe a filozófiai elméletalkotásban,, Fakultás Könyvkiadó, Budapest, 2018 [242 p.], 2018 | Márton Miklós - Tőzsér János: Az érzelmek jelentése és a jelentés tapasztalata, L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2018 [239 p.], 2018 | Zemplén Gábor, Danka István (szerk.): Meggyőzéstechnika, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2019 | Bárány Tibor - Hamp Gábor - Hermann Veronika (szerk.): Kulturális iparágak, kánonok és filterbuborékok., Budapest, Magyarország : Typotex (2020), 2020 | Markovich Réka: Agents, Roles, and Rights. A Formal Analysis on Hohfeldian Conceptions, Proceedings of AiML 2016, Advances in Modal Logic. (short paper) Belkemishev, Demri, Máté (eds.), 2016 | Márton Miklós: A unified pragmatic account of fictive utterances and its consequences to mental fictionalism, Tamás Demeter, Ted Parent and Adam Toon (eds.): Mental Fictionalism, London: Routledge, 2020 (megjelenés előtt), 2020 | Danka István: Decentralised Decision-Making in Industry 4.0: Promises and Challenges., In: (Kovács L. – Székely K. szerk.): Ipar 4.0., Szombathely: Savaria University Press, 24-37., 2019 | Szalai Ákos és Markovich Réka: Okság és a bizonyítás a társadalomtudományokban és a jogtudományban., Empirikus Jogi Tanulmányok, Jakab András és Sebők Miklós (szerk.), Osiris Kiadó – MTATK, 2020, pp. 33-54., 2020 | Markovich Réka: Formális logika és logikai módszerek a jog vizsgálatában., Empirikus Jogi Tanulmányok. Jakab András és Sebők Miklós (szerk.), Osiris Kiadó – MTATK, 2020, pp. 111-126., 2020 | Danka István: Gamification: Old Wine in New Bottles, (Benedek, A. – Nyíri, K. szerk.): Learning and Technology in Historical Perspective. Perspectives on Visual Learning 2 Budapest: Hungarian Academy of Sciences, 119-128, 2019 | Danka István: Practical Knowledge and Measurability in Education, GRADUS (6: 2), 210-216, 2019 | Finta Szilvia: The Power of Vision. The Role of Pictures in Shaping Human Life and Destiny., In: P., Aczél; A., Benedek; K., Nyíri (eds.): How Images Behave. Budapest, Magyarország: MTA - BME, 2020, 5-7, 2020 | Huimin Dong, Beishui Liao, Réka Markovich, Leendert van der Torre: From Classical to Non-monotonic Deontic Logic Using ASPIC+, Logic, Rationality, and Interaction Proceedings of the 7th International Workshop in Chongqing, China, LORI 2019, 71-81., 2019 | Farkas Katalin - Kelemen János - Bárány Tibor: Nyelvfilozófia,, in Boros Gábor (szerk.), Filozófia, Második, átdolgozott kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2016, digitális kiadás,, 2019 | Zvolenszky Zsófia: Az irodalmi művek szereplői mint emberalkotta tárgyak: Az akaratlan szerzői alkotás jelensége., Szabó Erzsébet és Vecsey Zoltán (szerk.) Az irodalmi fikció megértésének elméletei. Germán Filológiai Intézet, Szeged, 2019., 2019 | Bárány Tibor: Pictorial (conversational) implicatures., Andras Benedek & Kristof Nyiri (eds.), Image and Metaphor in the New Century. Budapest: Hungarian Academy of Sciences — Budapest University of Technology and Economics, 1, 2019 | Danka István: Which Way to Argue (For): The Visual, the Linguistic and the Symbolic, Opus et educatio. 2016. Vol. 3. No. 2. pp. 151-156., 2016 | Zvolenszky Zsófia: Fictional Names, Rigidity and the Inverse Sinatra Principle, Proceedings of the European Society for Aesthetics vol. 8/2016, 637–650. Fabian Dorsch & Dan-Eugen Ratiu (eds.), 2016 | Schuch Dávid: Fogalmi viták, metalingvisztikai egyezkedések és fogalommérnökösködés., Ütközéspontok VII. konferenciakötet, DOSZ Filozófiatudományi Osztály, 2020 | Danka, István: Rational Decisions in a Disagreement with Experts, In Barrotta, P. & Scarafile, G. (eds.), Science and Democracy. Controversies and Conflicts. Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins. pp. 35-51., 2018 | Danka, István: Mikor legitim érzelmekre hatni egy vita során?, Márton Miklós – Tőzsér János (szerk.), Az érzelmek jelentése, a jelentés tapasztalata. Budapest: L'Harmattan. pp. 60-76., 2018 | Danka, István: Verbális és vizuális humor és irónia az internetes trollkodásban., Századvég 87:1. pp. 155-168., 2018 | Danka István: Irresolvable Rational Disputes, Oswald, S. & Maillat, D. (eds.) Argumentation and Inference: Proceedings of the 2nd European Conf. on Argumentation, Fribourg 2017. Vol. II. London: College Publications, 2018 | Bárány Tibor: Hazudj, ha tudsz! [esszé Jennifer Saul könyvéről], Bárány Tibor (szerk.), Kiskáté. Kortárs filozófiai kiskönyvtár, Műút-könyvek 033, Műút-könyvek, Miskolc, 240–248., 2017 | Bárány Tibor: Ízlésviták – mi végre? [esszé Peter Kivy könyvéről], Bárány Tibor (szerk.), Kiskáté. Kortárs filozófiai kiskönyvtár, Műút-könyvek 033, Műút-könyvek, Miskolc, 165–174., 2017 | Bárány Tibor: Pop, filozófia, satöbbi. A tömegkultúra művészetelmélete [esszé Noël Carroll könyvéről], Bárány Tibor (szerk.), Kiskáté. Kortárs filozófiai kiskönyvtár, Műút-könyvek 033, Műút-könyvek, Miskolc, 137–147., 2017 | Bárány Tibor -- Mátyási Róbert: Intuíciók határok nélkül [esszé Herman Cappelen könyvéről], Bárány Tibor (szerk.), Kiskáté. Kortárs filozófiai kiskönyvtár, Műút-könyvek 033, Műút-könyvek, Miskolc, 285–291., 2017 | Finta Szilvia: Language of the Heart. The Role of Pictures in the Hebrew Scriptures and in Rabbinic Reasoning., Vision Fulfilled. The Victory of the Pictorial Turn. Perspectives on Visual Learning. Volume 1. (Eds.: András Benedek, Kristóf Nyíri), Hungarian Academy of Sciences – Bud, 2019 | Kuti Judit: Metaforaértelmezés dialógus- és csoportkommunikációs helyzetben., Szerk. Scheibl, Gy. LingDok 21. Nyelvészdoktoranduszok Dolgozatai. Szegedi Tudományegyetem. 41-60, 2019 | Finta Szilvia: Általánosítható-e az egyedi? Az egyedi esetek általánosításának problematikája a zsidó vallási jogban., Studia Biblica, I. évfolyam, 1. szám, 2019/1., 63–86., 2019 | Bárány Tibor: A narratívák hasznáról és káráról [esszé Peter Lamarque könyvéről], Bárány Tibor (szerk.), Kiskáté. Kortárs filozófiai kiskönyvtár, Műút-könyvek 033, Műút-könyvek, Miskolc, 259–268., 2017 | Danka, István: Naturalizálhatatlan világok, Bernáth László – Márton Miklós (szerk.), Tudomány vagy tapasztalat? A fenomenológia és a naturalizmus szerepe a filozófiai elméletalkotásban. Budapest: Fakultás, 2018 | Zvolenszky Zsófia: Pofonegyszerű, kedves Kripkém?, Bárány Tibor (szerk.), Kiskáté. Kortárs filozófiai kiskönyvtár, Műút-könyvek 033, Műút-könyvek, Miskolc, 285–291., 2017 | Syi, Markovich Réka, Hamp Gábor: Jogosultság- és kötelezettségfogalmak a KRESZ-ben, XIV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia konferenciakötetete, Szeged: Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport, pp 393-404., 2018 | Danka István: 'Disruption by Word Usage' as Rationally Emotional Argumentation, Bakó Rozália Klára, Horváth Gizela (szerk.) Mens Sana: Rethinking the Role of Emotions. Proceedings, 4th Argumentor Conf. Oradea-Debrecen: Partium P.-Debrecen UP, 63-76., 2016 | Schuch Dávid: Interszubjektív kvália, Márton Miklós, Molnár Gábor, Tőzsér János: Más elmék. Budapest, L'Harmattan kiadó, 2017 | Danka István: Mit tanulhatunk a trolltól?: Adalékok a trollkodás retorikájához, Horváth Gizella, Bakó Rozália Klára (szerk.) Közbeszédaktusok: Argumentor Műhelykonferencia. Debrecen - Nagyvárad: Debreceni Egyetemi Kiadó - Partium Kiadó, pp. 57-, 2016 | Zvolenszky Zsófia: Authors Creating Fictional Characters, either Intentionally or Inadvertently, From Philosophy of Fiction to Cognitive Poetics. Issues in Philosophy of Language and Literature. Piotr Stalmaszczyk (ed.), Frankfurt am Main, Peter Lang, 47-76, 2016., 2016 | Márton Miklós: Mi fán terem az intencionalitás?, Bárány Tibor (szerk.): Kiskáté: Kortárs filozófiai kiskönyvtár. Miskolc: Szépmesterségek Alapítvány, 2017, 186-194., 2016 | Susánszky Péter: Trees Without Models: Truth-Valuational Semantics and the Tableau Method, CEU, Filozófia MA szakdolgozat, 2018 | Syi, Hamp Gábor, Markovich Réka:: Jogszabályok hivatkozásainak automatikus felismerése és a belső hivatkozások struktúrája, Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencai Konferenciakötete. Szegedi Tudományegyetem, Szeged, 2016. pp. 220-229., 2016 | Márton Miklós - Tőzsér János:: Physicalism and the Privacy of Conscious Experiences, Journal of Cognition and Neuroethics 4 (1) (2016): 73–88.,, 2016 | Kálmán László: Neo-Lockean Semantics, Bartos, den Dikken, Bánréti, Váradi (eds.), Boundaries Crossed, at the Interfaces of Morphosyntax, Phonology, Pragmatics and Semantics. Berlin, Springer Verlag., 2018 | Danka, István: Verbális és vizuális humor és irónia az internetes trollkodásban., Századvég 87:1. pp. 155-168., 2018 | Danka, István: Rational Decisions in a Disagreement with Experts, In Barrotta, P. & Scarafile, G. (eds.), Science and Democracy. Controversies and Conflicts. Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins. pp. 35-51., 2018 | Danka István: Irresolvable Rational Disputes, Oswald, S. & Maillat, D. (eds.) Argumentation and Inference: Proceedings of the 2nd European Conference on Argumentation, Fribourg 2017. Vol. II. London: College Publicat, 2018 | Danka, István: Mikor legitim érzelmekre hatni egy vita során?, Márton Miklós – Tőzsér János (szerk.), Az érzelmek jelentése, a jelentés tapasztalata. Budapest: L'Harmattan. pp. 60-76., 2018 | Danka, István: Naturalizálhatatlan világok, Bernáth László – Márton Miklós (szerk.), Tudomány vagy tapasztalat? A fenomenológia és a naturalizmus szerepe a filozófiai elméletalkotásban. Budapest: MTA Bölcsészettudo, 2018 | Bárány Tibor: Magasművészet és tömegművészet az antinómiák korában, Magyar Filozófiai Szemle, 2018/1., 2018 | Bárány Tibor: Valóságon innen, fikción túl. Mit keresnek valós személyek a regények világában?, Színház, 2018/2., 20–21., 2018 | Markovich Réka: A jogszabályok logikai mélystruktúrája, Szabó Miklós - Vinnai Edina (szerk.): A törvény szavai. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2018 pp 139-166., 2018 | Syi, Hamp Gábor, Markovich Réka, Grad-Gyenge Anikó, Héder Ákos, Nagy Krisztina, Vértesy László: Formális fogalmak a jogi ontológiákban, XV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia konferenciakötete, Szegedi Tudományegyetem, Informatikai Intézet pp 145-153, 2019 | Márton Miklós: What Does the Zombie Argument Prove?, Acta Analytica, 2018 | Kuti Judit: Metaforaértelmezés dialógus- és csoportkommunikációs helyzetben., Szerk. Scheibl, Gy. LingDok 21. Nyelvészdoktoranduszok Dolgozatai. Szegedi Tudományegyetem. (megjelenés alatt), 2019 | Markovich Réka: Understanding Hohfeld and Formalizing Legal Rights: the Hohfeldian Conceptions and Their Conditional Consequences., In: Studia Logica (elfogadva), 2019 | Markovich Réka: Understanding Hohfeld and Formalizing Legal Rights: the Hohfeldian Conceptions and Their Conditional Consequences., In: Studia Logica 108, Piotr Kulicki, Olivier Roy: From Permission to Obligation and Beyond (Special Issue), 129-158, 2019 | Zemplén Gábor, Danka István (szerk.): Meggyőzéstechnika, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2019 | Danka István: Practical Knowledge and Measurability in Education, GRADUS (6: 2), 210-216, 2019 | Danka István: Decentralised Decision-Making in Industry 4.0: Promises and Challenges., In: (Kovács L. – Székely K. szerk.): Ipar 4.0., Szombathely: Savaria University Press, 24-37., 2019 | Danka István: Gamification: Old Wine in New Bottles, (Benedek, A. – Nyíri, K. szerk.): Learning and Technology in Historical Perspective. Perspectives on Visual Learning 2 Budapest: Hungarian Academy of Sciences, 119-128, 2019 | Danka István: Motivation by gamification: Adapting motivational tools of massively multiplayer online role-playing games (MMORPGs) for peer-to-peer assessment in connectivist massive o, International Review of Education. (66, 1) - megjelenés alatt, 2020 | Dombrovszki Áron: Az új imposztor, Magyar Filozófiai Szemle, 249–260, 2020 | Dombrovszki Áron: Hogyan értsük a generikus állításokat?, Farkas Flóra – Garai Luca – Szabó Csanád: Adsumus XVII., 133–147., 2019 | Dombrovszki Áron: A filozófia önfelszámolása, BUKSZ – BUDAPESTI KÖNYVSZEMLE, 16–23, 2019 | Dombrovszki Áron: Filozófia szociologizáló megközelítésben: a Bécsi Kör története, Magyar Tudomány, 1250–1252., 2019 | Dombrovszki Áron: Mit jelent férfinak lenni?, Qubit, 2019 | Dombrovszki Áron: Egy igazságos háborúban morális kötelességünk bevetni az autonóm fegyverrendszereket, Qubit, 2019 | Dombrovszki Áron: Mi az absztrakt?, Qubit, 2019 | Dombrovszki Áron: Miért utasítsuk el a sztereotípiákat akkor is, ha igazak?, Qubit, 2019 | Finta Szilvia: Mint a filmeken… Egy rabbinikus írásmagyarázati módszer, avagy a film, mint érv, A 2019-es Argumentor Műhelykonferencia kötete. (Szerk.: Horváth Gizella, Bakó Rozália Klára), Partium Kiadó, Nagyvárad, Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 181-193, 2019 | Finta Szilvia: Általánosítható-e az egyedi? Az egyedi esetek általánosításának problematikája a zsidó vallási jogban., Studia Biblica, I. évfolyam, 1. szám, 2019/1., 63–86., 2019 | Finta Szilvia: Book review: Nathan Lopes Cardozo: Jewish Law as Rebellion. A Plea for Religious Authenticity and Halachic Courage. Jeruselem – New York: Urim Publication, 2018, I, Studia Biblica, I. évfolyam, 1. szám, 2019/1., 147-148, 2019 | Finta Szilvia: Én és az adat. Úgy csinál, mint az ember, vagy az is?, Új Exodus, 2019. június,54-65, 2019 | Finta Szilvia: Látszatteremtés és totális felszámolás : Ismertető Martin Burckhardt és Dirck Höfer: Minden és semmi. A digitális világpusztítás feltárulása című, 2018-ban, az Atlantisz, Új Exodus, 2019. június, 62-65., 2019 | Markovich Réka: On the Formal Structure of Rules in Conflict of Laws, Legal Knowledge and Information Systems 2019 – Proceedings of the 32nd JURIX Conference (Series: Frontiers in Artificial Intelligence and Applications), 199-204, 2019 | Huimin Dong, Beishui Liao, Réka Markovich, Leendert van der Torre: From Classical to Non-monotonic Deontic Logic Using ASPIC+, Logic, Rationality, and Interaction Proceedings of the 7th International Workshop, LORI 2019, 71-81., 2019 | Markovich Réka: Rights and Punishment – The Hohfeldian Theory’s Applicability and Morals in Understanding Criminal Law, Journal of Applied Logics – IFCoLoG Journal of Logics and their Applications, Vol 6 nr 5, 847-864, 2019 | Markovich Réka: Two Limitations in Legal Knowledge Base Constructing and Formalizing Law, Journal of Applied Logics – IFCoLoG Journal of Logics and their Applications, Vol 6 nr 5, 941-962, 2019 | Márton Miklós – Tőzsér János: In defence of the phenomenological objection to mental fictionalism, Organon F, online first, 2019 | Márton Miklós: Mi a „fizikai”? Kísérletek a »fizikai« fogalmának meghatározására a kortárs fizikalizmusvitában, Elpis, 79-106, 2019 | Bárány Tibor: Pictorial (conversational) implicatures., Andras Benedek & Kristof Nyiri (eds.), Image and Metaphor in the New Century. Budapest: Hungarian Academy of Sciences — Budapest University of Technology and Economics, 1, 2019 | Kelemen János — Farkas Katalin — Bárány Tibor: Nyelvfilozófia, Boros Gábor (szerk.), Filozófia. Második, bővített kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó., 2019 | Zvolenszky Zsófia: Az irodalmi művek szereplői mint emberalkotta tárgyak: Az akaratlan szerzői alkotás jelensége., Szabó Erzsébet és Vecsey Zoltán (szerk.) Az irodalmi fikció megértésének elméletei. Germán Filológiai Intézet, Szeged, 2019., 2019 | Zsuzsanna Balogh, Judit Szalai, Zsófia Zvolenszky: Foreword, Artifical Intelligence. Hungarian Philosophical Review, 2019/4., 5-7., 2019 | Zsuzsanna Balogh, Judit Szalai, Zsófia Zvolenszky: Artifical Intelligence, Hungarian Philosophical Review, 2019/4, 2019 | Kuti Judit: Harald Weinrich metaforaelmélete és a relevanciaelmélet metaforafelfogása, Metafora, relevancia, jelentés. Bárány Tibor, Zvolenszky Zsófia, Tőzsér János (szerk.), Budapest: Loisir 77-106, 2015/2016, 2016 | Kálmán László: Metaforák, intuíciók, jelenségek, Bárány Tibor – Zvolenszky Zsófia – Tőzsér János (szerk.): Metafora, relevancia, jelentés. Loisir Könyvkiadó, Budapest. 135–148. o., 2016 | Kálmán László: Bővítménykeretek mint konstrukciók, Kas Bence (szerk.): Szavad ne feledd! MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 61–72. o., 2016 | Dombrovszki Áron: A lehetségesvilág-fikcionalizmus új elmélete, Elpis folyóirat 2017/10, 97-107, 2017 | Dombrovszki Áron: A fiktív karakterek és a lehetséges világok metafizikája, Philos folyóirat 2016/3-4, 13-22., 2016 | Dombrovszki Áron: Az erős lehetségesvilág-fikcionalizmus lehetősége, In Tuboly-Vincze Gabriella (ed.): XVI. Országos Grastyán Konferencia Előadásai. PTE Grastyán Endre Szakkollégium, Pécs: 95–103, 2019 | Danka István: Dialektikai/retorikai szerepek és stratégiai manőverezés bírósági tárgyalásokon, Iustum Aequum Salutare, 13:(2) pp. 21-32., 2017 | Dombrovszki Áron: A lehetségesvilág-fikcionalista fikciójának ontológiája, Farkas Flóra – Mosa Diána (szerk.): Adsumus XV. ELTE Eötvös József Collegium, Budapest: 109–121., 2017 | Dombrovszki Áron: Hogyan értsük a generikus állításokat?, Farkas Flóra – Garai Luca – Szabó Csanád: Adsumus XVII., 133–147., 2019 | Márton Miklós: Mi a „fizikai”? Kísérletek a »fizikai« fogalmának meghatározására a kortárs fizikalizmusvitában, Elpis, 79-106, 2019 | Bárány Tibor: Az előszobaelméletről és a tömegkultúra „funkcionális megkülönböztetéséről, In Fenyő D. György (szerk.): A szöveg vonzásában. Arató László tiszteletére, Dűlő (a Műút önálló tartalmú digitális melléklete), 27. szám (2017), 34–39., 2017 | Bárány Tibor: Olvasók a digitális nyilvánosságban – és a „kis kritikavita, ”, Symbolon, XIX. évfolyam (2019) 1. (34.) szám, 5–14., 2019 | Bárány Tibor: Az élesztő affér. Vázlat kritika és hatalom viszonyáról, Korunk, 2019/9., 26–37., 2019 | Bárány Tibor: Olvasók az online nyilvánosságban: Irodalmi színterek és értelmezői gyakorlatok a digitális forradalom idején., In: Bárány, Tibor; Hamp, Gábor; Hermann, Veronika (szerk.): Kulturális iparágak, kánonok és filterbuborékok. Budapest, Magyarország : Typotex (2020) pp. 79-133. , 55, 2020 | Bárány Tibor: Filozófiai problémák, episztemikus vállalkozások és metafilozófiai szkepszis,, KELLÉK : 63 pp. 181-206. , 26 p. (2020),, 2020 | Zvolenszky Zsófia: Fictional Names, Rigidity and the Inverse Sinatra Principle, Proceedings of the European Society for Aesthetics vol. 8/2016, 637–650. Fabian Dorsch & Dan-Eugen Ratiu (eds.), 2016 | Zvolenszky Zsófia: Authors Creating Fictional Characters, either Intentionally or Inadvertently, From Philosophy of Fiction to Cognitive Poetics. Issues in Philosophy of Language and Literature. (Series: Studies in Philosophy of Language and Linguistics) Piotr Stalma, 2016 | Zvolenszky Zsófia: Fictional Characters, Mythical Objects and the Phenomenon of Inadvertent Creation, Res Philosophica, 2/93 311–333. Special issue Philosophy of Fiction, Joshua T. Spencer (ed.), 2016 | Zvolenszky Zsófia: Az irodalmi művek szereplői mint emberalkotta absztrakt tárgyak: Az akaratlan szerzői alkotás jelensége, Szerk. Szabó Erzsébet – Vecsey Zoltán, Szeged (megjelenés alatt), 2017 | Zvolenszky Zsófia: A relevanciaelmélet szó szerinti–laza–metaforikus kontinuumára vonatkozó érv: A nyelvi hibák, avagy millyen problémával jár, ha azt mondjuk, hogy valakit „Kentuckyban...", Metafora, Relevancia, Jelentés. Bárány Tibor, Zvolenszky Zsófia, Tőzsér János (szerk.), Budapest: Loisir, 61–76, 2015/2016, 2016 | Zvolenszky Zsófia -- Bárány Tibor: Relevanciaelmélet és a szó szerinti–metaforikus kontinuum – A magyar nyelvű szövegek tükrében, Metafora, relevancia, jelentés. Bárány Tibor, Zvolenszky Zsófia, Tőzsér János (szerk.), Budapest: Loisir, 11–28, 2015/2016, 2016 | Bárány Tibor -- Zvolenszky Zsófia -- Tőzsér János: Metafora, relevancia, jelentés, Budapest: Loisir. 225 oldal, 2015/2016, 2016 | Bárány Tibor -- Zvolenszky Zsófia -- Tőzsér János: Előszó a Metafora, relevancia, jelentés c. kötethez, Metafora, relevancia, jelentés. Bárány Tibor, Zvolenszky Zsófia, Tőzsér János (szerk.), Budapest: Loisir 7–9, 2015/2016, 2016 | Kálmán László: Metaforák, intuíciók, jelenségek, Bárány Tibor – Zvolenszky Zsófia – Tőzsér János (szerk.): Metafora, relevancia, jelentés. Loisir Könyvkiadó, Budapest. 135–148. o., 2016 | Kálmán László: Bővítménykeretek mint konstrukciók, Kas Bence (szerk.): Szavad ne feledd! MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 61–72. o., 2016 | Danka István: Mit tanulhatunk a trolltól?: Adalékok a trollkodás retorikájához, Horváth Gizella, Bakó Rozália Klára (szerk.) Közbeszédaktusok: Argumentor Műhelykonferencia. Debrecen - Nagyvárad: Debreceni Egyetemi Kiadó - Partium Kiadó, pp. 57-, 2016 | Danka István: 'Disruption by Word Usage' as Rationally Emotional Argumentation, Bakó Rozália Klára, Horváth Gizela (szerk.) Mens Sana: Rethinking the Role of Emotions. Oradea - Debrecen: Partium Press - Debecen University Press, 2016. pp. 63-76., 2016 | Danka István: Trollok: szadisták, nárcisztikusak, vagy az érvelés mesterei?, BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék blogja, 2016 | Markovich Réka: Nem házasságközvetítés, bikondicionálisok. Formulák, az állam és az emberi jogok., Orbis Iuris. Szerk: Hegyi Szabolcs -- Vinnai Edina -- Ződi Zsolt, Bíbor Kiadó, Miskolc, pp 109-117., 2016 | Bárány Tibor: Hazudj, ha tudsz, (Jennifer Mather Saul: Lying, misleading, & what is said), Műút, 56. szám (2016), 140–143. old.; Műút Portál, 2016 | Danka István: Which Way to Argue (For): The Visual, the Linguistic and the Symbolic, Opus et educatio. 2016. Vol. 3. No. 2. pp. 151-156., 2016 | Kuti Judit: Metaforafelismerés interperszonális pragmatikai szemszögből, Félúton 12. Konferenciakötet, ELTE BTK (megjelenés alatt), 2017 | Such Dávid: Interszubjektív kvália, Márton Miklós, Molnár Gábor, Tőzsér János: Más elmék. Budapest, L'Harmattan kiadó, 2016 | Dombrovszki Áron: A lehetségesvilág-fikcionalizmus új elmélete, Elpis folyóirat (megjelenés alatt), 2017 | Dombrovszki Áron: A fiktív karakterek és a lehetséges világok metafizikája, Philos folyóirat (megjelenés alatt), 2017 | Dombrovszki Áron: Az erős lehetségesvilág-fikcionalizmus lehetősége, IX. Nemzetközi és XVI. Országos Interdiszciplináris Grastyán Konferencia Előadásai (megjelenés alatt), 2017 | Kuti Judit: Harald Weinrich metaforaelmélete és a relevanciaelmélet metaforafelfogása, Metafora, relevancia, jelentés. Bárány Tibor, Zvolenszky Zsófia, Tőzsér János (szerk.), Budapest: Loisir 77-106, 2015/2016, 2016 | Zvolenszky Zsófia: Inferring Content: Metaphor and Malapropism, Croatian Journal of Philosophy 55/44, 163–182. A special issue on Dan Sperber and Deirdre Wilson’s Philosophy of Language, Dunja Jutronic (ed.) 2015/2016., 2016 | Markovich Réka: Agents, Roles, and Rights. A Formal Analysis on Hohfeldian Conceptions, Short presentations at Advances in Modal Logic Conference 2016, 2016 | Bárány Tibor -- Kálmán László: Uszítók előnyben - Politikailag korrekt gondolatkísérlet, http://magyarnarancs.hu/publicisztika/uszitok-elonyben-101958/, 2016 | Zvolenszky Zsófia: Az irodalmi művek szereplői mint emberalkotta absztrakt tárgyak: Az akaratlan szerzői alkotás jelensége, Szerk. Szabó Erzsébet – Vecsey Zoltán, Szeged (megjelenés alatt), 2018 | Dombrovszki Áron: A lehetségesvilág-fikcionalizmus új elmélete, Elpis folyóirat (megjelenés alatt), 2018 | Dombrovszki Áron: A fiktív karakterek és a lehetséges világok metafizikája, Philos folyóirat (megjelenés alatt), 2018 | Dombrovszki Áron: Az erős lehetségesvilág-fikcionalizmus lehetősége, IX. Nemzetközi és XVI. Országos Interdiszciplináris Grastyán Konferencia Előadásai (megjelenés alatt), 2018 | Kálmán László: Az összetett szavak és a nyelvelmélet, Kádár Edit és Szilágyi N. Sándor (szerk.): Összetételek és nyelvleírási modellek. Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár. 9–19. o., 2017 | Danka István: The Pictorial, the Virtual and the Trivial: On Pictorial Realism and Relativism., Benedek András, Veszelszki Ágnes (szerk.) Virtual Reality - Real Visuality: Virtual, Visual, Veridical. Frankfurt am Main: Lang. pp. 59-66., 2017 | Danka István: Dialektikai/retorikai szerepek és stratégiai manőverezés bírósági tárgyalásokon, Iustum Aequum Salutare, 13:(2) pp. 21-32., 2017 | Danka István: What Socio-Historicism and Naturalism Can Learn from One Another, Human Affairs, 27:(3) pp. 333-343., 2017 | Dombrovszki Áron: Towards a New Theory of Modal Fictionalism, Ostium 13/4., 2017 | Maria Dymitrik, Réka Markovich, Ruta Liepina, Mirna El Ghosh, Robert van Doesburg, Guido Governatori, Bart Verheij: Research in Progress: Report on the ICAIL 2017 Doctoral Consortium, Artificial Intelligence and Law, 26/I, Springer, 2018 | Syi, Markovich Réka, Hamp Gábor: Jogosultság- és kötelezettségfogalmak a KRESZ-ben, XIV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia konferenciakötetete, Szeged: Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport, pp 393-404., 2018 | Zvolenszky Zsófia: Pofonegyszerű, kedves Kripkém?, Bárány Tibor (szerk.), Kiskáté. Kortárs filozófiai kiskönyvtár, Műút-könyvek 033, Műút-könyvek, Miskolc, 285–291., 2017 | Bárány Tibor: Pop, filozófia, satöbbi. A tömegkultúra művészetelmélete [esszé Noël Carroll könyvéről], Bárány Tibor (szerk.), Kiskáté. Kortárs filozófiai kiskönyvtár, Műút-könyvek 033, Műút-könyvek, Miskolc, 137–147., 2017 | Bárány Tibor: Ízlésviták – mi végre? [esszé Peter Kivy könyvéről], Bárány Tibor (szerk.), Kiskáté. Kortárs filozófiai kiskönyvtár, Műút-könyvek 033, Műút-könyvek, Miskolc, 165–174., 2017 | Bárány Tibor: Hazudj, ha tudsz! [esszé Jennifer Saul könyvéről], Bárány Tibor (szerk.), Kiskáté. Kortárs filozófiai kiskönyvtár, Műút-könyvek 033, Műút-könyvek, Miskolc, 240–248., 2017 | Bárány Tibor: A narratívák hasznáról és káráról [esszé Peter Lamarque könyvéről], Bárány Tibor (szerk.), Kiskáté. Kortárs filozófiai kiskönyvtár, Műút-könyvek 033, Műút-könyvek, Miskolc, 259–268., 2017 | Bárány Tibor -- Mátyási Róbert: Intuíciók határok nélkül [esszé Herman Cappelen könyvéről], Bárány Tibor (szerk.), Kiskáté. Kortárs filozófiai kiskönyvtár, Műút-könyvek 033, Műút-könyvek, Miskolc, 285–291., 2017 | Dombrovszki Áron: A lehetségesvilág-fikcionalista fikciójának ontológiája, Farkas Flóra – Mosa Diána (szerk.): Adsumus XV. ELTE Eötvös József Collegium, Budapest: 109–121., 2017 | Markovich Réka: Deontic Logic and Formalizing Rights, ELTE BTK Logika Tanszék Logika és Tudományfilozófia doktori program disszertáció, 2017 | Dombrovszki Áron: Miért legyünk realista lehetségesvilág-fikcionalisták?, Elpis (megjelenés alatt), 2018 | Bárány Tibor (szerk.): Kiskáté. Kortárs filozófiai kiskönyvtár, Műút-könyvek 033, Műút-könyvek, Miskolc, 2017 | Kuti Judit: Metaforafelismerés interperszonális pragmatikai szemszögből, Fazekas Boglárka - Kaposi Diána - P. Kocsis Réka (Szerk.), Csomópontok -- Újabb kérdések a Félúton műhelyéből. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Isk, 2018 | Domborovszki Áron: Miért legyünk realista lehetségesvilág-fikcionalisták?, Elpis, 2018. 06. 02., 107-117., 2018 | Dombrovszki Áron: A fiktív karakterek és a lehetséges világok metafizikája, Philos, 2017 | Dombrovszki Áron: A lehetségesvilág-fikcionalizmus új elmélete, Elpis, 2017 | Finta Szilvia: Language of the Heart. The Role of Picture sin the Hebrew Scriptures and in Rabbinic Reasoning., Vision Fulfilled. The Victory of the Pictorial Turn. Perspectives on Visual Learning. Volume 1. (Eds.: András Benedek, Kristóf Nyíri), Hungarian Academy of Sciences – Bud, 2019 | Finta Szilvia: Firstly Metaphorical and Secondly Literal? New Aspects for Theories of Metaphor., Young Philosophy. Book of Abstracts, October 18-19, 2018, The Institute of Philosophy of Slovak Academy of Sciences, Bratislava, 12. p., 2018 | Finta Szilvia: BY SHiP, BuY a SHeeP or an eBaY SHoP? Lessons from the Language of Hebrew Scripture for Contemporary Theories of Metaphor., SOPhiA. 8th Salzburg Conference for Young Analytic Philosophy, 2017. Programme and Abstracts, September 13-15., 2017., University of Salzburg, 74-75. pp., 2017 | Márton Miklós: Más elmék szkepszis és fizikalizmus, in: Márton – Molnár – Tőzsér (szerk.): Más elmék, L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2017, 101-111., 2017 | Márton Mikós: Intencionális és fenomenális tulajdonságok: hogyan ne legyünk inszeparatisták?, ?”, in: Márton–Tőzsér (szerk.): Az érzelmek jelentése és a jelentés tapasztalata, L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2018, 118-139., 2018 | Kálmán László: Konzervatív: szó, vagy fogalom?, Athenaeum 2/1, 4–6., 2016 | Márton Miklós: „Egy fizikalista hitvallása”, Recenzió Andrew Melnyk: A physicalist manifesto. Thoroughly modern materialism című kötetéről,, Műút, 2018. október 12. (Kiskáté sorozat), 2018 | Kálmán László: Mire képes az emberi elme, és mit nem tud a gép?, Qubit, (2019. 02. 02.), 2019 | Kálmán László: Ha van apa ~ anya és apu ~ anyu, akkor miért nincs puli ~ nyuli és paripa ~ nyaripa?, Qubit, (2020. 10. 25.), 2020 | Kálmán László: Adoda a kenyeret! Jó, de mi az a kenyér?, Qubit, (2020. 11. 08.), 2020 | Kálmán László: Jelentés a jelentésről., Qubit, (2018. 04. 17.), 2018 | Kálmán László: Fogalmunk sincs arról, hogy mi az a fogalom, Qubit (2018. 05. 30.), 2018 | Kálmán László: A nyelvészet és a precedensjog., Qubit, (2020. 09. 19.), 2020 | Kálmán László: A nyelv leírására létezik jobb módszer, mint szabályok tízezreinek felállítása., Qubit, (2020. 10. 03.), 2020 | Kálmán László: A nyelv és a fogalmak,, Qubit (2019. 08. 25.), 2019 | Danka István: Trollok: szadisták, nárcisztikusak, vagy az érvelés mesterei?, BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék blogja, 2016 | Kálmán László: A mesterséges intelligenciának fogalma sincs arról, hogy mi az a fogalom,, Qubit, (2019. 07. 27.), 2019 | Bárány Tibor -- Kálmán László: Uszítók előnyben - Politikailag korrekt gondolatkísérlet, http://magyarnarancs.hu/publicisztika/uszitok-elonyben-101958/, 2016 | Dombrovszki Áron: Egy igazságos háborúban morális kötelességünk bevetni az autonóm fegyverrendszereket, Qubit, 2019 | Dombrovszki Áron: Mi az absztrakt?, Qubit, 2019 | Bárány Tibor: Mire megy ki a játék? A spoilerhisztiről, Magyar Narancs 2020/20. (május 14.), 30–31. old., 2020 | Bárány Tibor: Kultúrharcosok kézikönyve. Hová álljanak a művészi szabadság hívei a kánonvitákban?, Litera, 2020. július 30., 2020 | Kálmán László: Értsük meg egymást!, Qubit, (2018. 04. 23.), 2018 | Dombrovszki Áron: Realista lehetségesvilág fikcionalizmus, ELTE BTK, Filozófia Intézet, MA szakdolgozat, 2018 | Bárány Tibor -- Zvolenszky Zsófia -- Tőzsér János: Előszó a Metafora, relevancia, jelentés c. kötethez, Metafora, relevancia, jelentés. Bárány Tibor, Zvolenszky Zsófia, Tőzsér János (szerk.), Budapest: Loisir 7–9, 2015/2016, 2016 | Zsuzsanna Balogh, Judit Szalai, Zsófia Zvolenszky: Foreword, Artificial Intelligence. Hungarian Philosophical Review, 2019/4., 5-7., 2019 | Bárány Tibor: Valóságon innen, fikción túl. Mit keresnek valós személyek a regények világában?, Színház, 2018/2., 20–21., 2018 | Finta Szilvia: „Az Írás nem veszíti el szó szerinti értelmét...”: A Héber Szentírás nyelvhasználatának tanulságai a kortárs metaforaelméletek számára., ELTE BTK, Filozófia Intézet, MA szakdolgozat, 2017 | Danka István - Zenker F., van Laar, J.A. et al.): Goals and functions of public argumentation., COST Action CA 17132 European Network for Argumentation and Public Policy Analysis WG2 position paper, 2019 | Finta Szilvia: Book review: Nathan Lopes Cardozo: Jewish Law as Rebellion. A Plea for Religious Authenticity and Halachic Courage. Jeruselem – New York: Urim Publication, 2018, I, Studia Biblica, I. évfolyam, 1. szám, 2019/1., 147-148, 2019 | Finta Szilvia: Én és az adat. Úgy csinál, mint az ember, vagy az is?, Új Exodus, 2019. június,54-65, 2019 |
|
|
|
|
|
|
vissza »
|
|
|