 |
Móricz Zsigmond levelezésének digitális kritikai kiadása (1892-1913)
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
116201 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Cséve Anna |
| magyar cím |
Móricz Zsigmond levelezésének digitális kritikai kiadása (1892-1913) |
| Angol cím |
Digital Critical Edition of the Correspondence of Zsigmond Móricz |
| magyar kulcsszavak |
Móricz Zsigmond, levelezés, digitális kritikai kiadás |
| angol kulcsszavak |
Zsigmond Móricz, correspondence, digital critical edition |
| megadott besorolás |
| Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 50 % | | Ortelius tudományág: Magyar irodalom | | Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 50 % | | Ortelius tudományág: Filológia |
|
| zsűri |
Irodalom |
| Kutatóhely |
Petőfi Irodalmi Múzeum |
| résztvevők |
Fellegi Zsófia
Hangácsi Zsuzsanna
Hegyi Katalin
Horváthné Bagó Ilona
Káli Anita
Kómár Éva
Lengyel Imre Zsolt
Lengyel Imre Zsolt
Mihály Eszter
Molnár Eszter
Nothnagel Zoltán
Palkó Gábor
Reichert Gábor
Schein Gábor
Széchenyi Ágnes
Tardy Anna
Török Sándor Mátyás
Tverdota György
Zeke Zsuzsanna
|
| projekt kezdete |
2016-02-01 |
| projekt vége |
2019-01-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
19.164 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
10.01 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Móricz Zsigmond levelezésének szisztematikus filológiai feltárása – a modern magyar irodalom más klasszikusainak jelenleg folyamatban lévő kutatásaival és kiadásaival összevetve is – jelentős mértékű lemaradásban van. A kutatásnak helyet adó Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában jelenleg 2676 darab szerzői levelet és 6864 darab, az írónak címzett levelet őriznek, de kisebb mennyiségű levél más köz- és magángyűjteményekben is található. A PIM kéziratkatalógusa és hat (1963 és 1999 között publikált kötet) meglehetősen szórványos tematikus válogatás levélmennyiségének összevetése alapján kijelenthető, hogy csupán a korpusz mintegy ötöde ismert. A pályázat célja új irodalomtörténeti források feltárása: a több mint tízezer darabos – szerzői és válaszleveleket is tartalmazó – levelezés teljes forrásfeltárása, mindebből az 1923 decemberéig keletkezett 2000 darabnál több kézirat digitalizálása és kritikailag feldolgozott szövegeinek, jegyzetapparátusának közzététele. A projekt a hálózati kultúra eszközrendszerére és a digitális filológia újabb sztenderdjeire támaszkodik. A levelezés filológiai-textológiai vizsgálatát és közreadását indokolja egyrészt forrásértéke, mely a szerző életének és pályájának, illetve a korszaknak is árnyaltabb leírását teszi lehetővé, másrészt az a tény, hogy az újabb kutatások rámutattak a korábban periférikusnak tekintett szövegek fontosságára Móricz poétikájának vizsgálatában. Az alapkutatás a PIM-ben megkezdett, korábban megszakadt kutatásokat folytat, melynek munkálataiba doktoranduszokat is bevon.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A levelezés forrásfeltárására és kritikai kiadására irányuló kutatás célja, hogy a digitális technikát felhasználva problematizáló, kérdésekre és anomáliákra érzékeny módon jelenítse meg a kutatás eredményeit, ezáltal választ keressen arra a kérdésre, hogy a levelezés tartalmi feltárása következtében nyert információk mennyiben egészítik ki, módosítják vagy írják át a Móricz élet- és pályarajz vizsgált, 1923 decemberéig tartó szakaszának elemeit. Felmerülő további kérdések: hogyan határozta meg a levelekben feltáruló családi, irodalmi és közéleti kontextus Móricz pályáját, döntéseit? Milyen attitűdökkel bírt a korszak különböző alakjaival, fórumaival, törekvéseivel kapcsolatban, és milyen szerepet játszott a korabeli folyamatokban? A levelezés forrásértéke mellett az alapkutatás elméleti kérdésekre, általában a levél műfajiságával és jelentőségével, a privát és publikus diskurzus viszonyával, az identitás–életrajz–életmű összefüggéseivel kapcsolatos problémák átgondolására is kiterjed. Hogyan kapcsolható össze az elbeszélt én elmélete a levélkutatással? Milyen konstans és variábilis jellemzői vannak a szerzői levelekben megszólaló szerzői identitás(ok)nak? A levelezéskorpusz feltárásának lesznek-e a szépirodalmi-publicisztikai életműre vonatkozó textológiai-filológiai eredményei? A Móricz-szövegek intertextuális telítettsége olyan általánosan markáns jelenség, melynek vizsgálata további alternatívákat kínál a levelezés szempontjából. A szépirodalmi szövegek keletkezéstörténetei mellett a levélszövegek felhasználásának és átírásának nyomai is belekerülnek a jegyzetapparátusba. Mindezek alapján alapkérdésként megfogalmazható: mit jelent a levél műfaji státusza az életműben.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A célkitűzés tudományos jelentősége abban áll, hogy az aktuális Móricz-kutatás részeként beteljesíti az alapfilológiai elvárásokat, mert eddig nem ismert források szövegközlését végzi el. Móricz levelezésének filológiai közreadása hozzájárul a további kutatásokhoz, melyek csak megbízható korpuszra építkezhetnek. A korszakkal foglalkozó irodalomtörténet számára alapvető fontosságú, hogy a 20. századi modernizálódó irodalom kulcsfiguráinak levelezése egészében elérhetővé váljon. Móricz pályájának egyes szakaszairól nem rendelkezünk kielégítő ismerettel, e hézagok pótlásának eminens forrását jelenti a levelezés. A szövegek kritikai feltárása során új adatokkal bővül tudásunk Móricz kapcsolatrendszeréről, a művek keletkezéstörténetéről és a kortárs recepció alakulásáról. A digitális kritikai kiadást tudástár egészíti ki, az online felületen további segédletek lesznek kereshetők, például a kutatás szempontjából releváns bibliográfia, nevek, művek adatbázisa. A digitális szövegkiadás a további kutatási eredményekkel folyamatosan bővíthető lesz, a Móriczcal kapcsolatos információk megbízható tárházává válik nemcsak a szakma, hanem az oktatás és a szélesebb olvasóközönség számára is. A levelezés forrást jelent az irodalom intézményesülését, intézményrendszerének kiépülését-átalakulását, gazdasági-financiális vetületeit, a korban rendelkezésre álló írói és értelmiségi szereplehetőségeket, az írói hivatásosodást vizsgáló kutatások számára, adalékok várhatók a korszak ideológiatörténetének, vitáinak, modernitás és modernizáció dilemmáinak jobb megismeréséhez. A levelek azonban nem csupán forrásként értelmezhetők: mód nyílik Móricz levélírói módszerének, stílusának tanulmányozására, sőt, a levélnek mint önálló műfajnak a vizsgálatára is. A Móricz-kutatás közelmúltja megmutatta, hogy a periférikusnak tekintett műfajok segíthetnek felfrissíteni, átmozgatni a szerző munkamódszeréről és poétikájáról való tudásunkat, és e szövegek segédanyagból akár a szerzői életmű integráns, azt új színekben felmutatni képes részévé válhatnak, és a számos belső kapcsolattal rendelkező Móricz-szöveguniverzum részeiként is jelentőségre tehetnek szert.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Móricz Zsigmond irodalmi öröksége közkincs, levelezésének közzététele hiánypótló jelentőségű. A pályázat tízezernél is több szerzői és válaszlevél közzétételét kezdi meg. A 2000 darabnál több, melyek 1923 decemberéig, Móricz huszonöt éves írói működésének jubileumáig keletkezett kézirat ingyenesen és felhasználóbarát módon lesz online elérhető. Az alapkutatás eredményeként a levélszövegek elektronikus olvasásának számtalan előnye megmutatkozik: az érdeklődők az éppen olvasott levéllel egy felületen ismerkedhetnek meg az ott említett életeseményekkel, szereplőkkel. Ki-ki érdeklődésének megfelelően merülhet el a levélolvasmányokban, ahol számos érdekesség található Móricz levélírási szokásairól, személyes kapcsolatairól is. A modern magyar irodalom egyik kulcsfigurájának levelezése már csak gazdagságánál fogva is elsőrangú forrásként szolgálhat a korabeli mindennapi életről, hiszen az életművek nem választhatók el sem attól a családi, sem attól az irodalmi-kulturális közegtől, amelyben létrejöttek, erről pedig leginkább ezek a levelek árulkodnak. A digitális kritikai kiadás elvárásainak megfelelően nemcsak olvashatjuk, hanem láthatjuk is a levelek írásképét, böngészhetünk a korabeli képeslapok között. A közelmúltban (a projekt vezetője, Cséve Anna szerkesztésében) megjelent Móricz-naplókötetek (és Koltay Róbert Naplószilánkok című felolvasószínházában országszerte bemutatott kisszínházi produkció) sikere pedig nyilvánvalóvá tette, hogy az életmű eddig nem publikus részei különösen izgalmassá tudnak válni a mai tekintet számára, tanulságos módon rajzolják át a szerzőről való tudásunkat.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The publication of the correspondence of Zsigmond Móricz is an overdue debt: while many other classics of the Hungarian literature have editions
published or in progress, the systematic study of the manuscripts of Móricz keeps stalling. There have been six thematic compilations edited randomly in the years between 1963 and 1999, but the amount of published letters is still only about the fifth of the letters known today: The Petőfi Museum of Literature (PIM), the host institution of the project holds 2676 letters written by and 6864 letters written to Móricz, and there is a number of letters in other public or private collections. The goal of this project is to discover and make public these ample sources: in this current term we aim to edit the approximately 2000 letters written in the period between 1892 and 1923 both in facsimile and in transcription. The project builds on the achievements in the field of digital philology to create a publicly accessible webpage where the tagged and annotated text is going to be available along with various resources and databases, breaking with conventional textology that regards the printed book as its primary medium. The study and publication of the correspondence is justified by the value of the corpus as a source of information about the life, the works and the time of Móricz, and also by the fact that recent research has pointed out the importance of “peripheral” texts in the study of the author’s poetics. The project involves young scholars, builds on previous but temporarily suspended work in the museum and will serve as groundwork for later research.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The project uses methods of digital philology to create an edition of the correspondence that is both authentic and sensitive to the various problems, open questions and inconsistencies of the subject, thereby furthering the research of the first period of the oeuvre and life of Zsigmond Móricz, enhancing the discovery of information that can amend, rewrite or unsettle our existing knowledge. The publication of the correspondence may serve as a starting point for numerous lines of research as follows. In which ways did the diverse contexts reflected by the letters (family, literary life, politics etc.) influence the choices, the trajectory of the author? What kind of attitudes did he hold regarding the various figures, forums, institutions, endeavors of the period, and how can his influence on them be described? The research confronts theoretical questions regarding the genre and relevance of the letters, the relationship of public and private discourses, the correlations between identity, biography and oeuvre, and it also aims to reflect on its position in the field of research on letters, the theories of narrative identity etc. to help to theorize the constant and variable traits of letter writing. The project contributes to the philology of the literary and journalistic oeuvre of Móricz, and helps to discover the intertextual network between the various works that recent research by documenting concordances has highlighted as a central feature of the author’s poetics. The final aim of the research is determine the exact place of the concordance in the oeuvre of Móricz as a whole.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The research is of academic importance through the fulfilment of the requirements of philology by publishing sources that remained unknown until know. The publication of Zsigmond Móricz’s correspondence - in a manner thriving to be complete and philologically correct - will contribute to further research, enabling researchers to lay their foundations on a trustworthy corpus. It is fundamental for literary history dealing with this era to have access to the correspondence of the key figures of modernity. Since we do not have sufficient knowledge about some stages of Móricz’s career this correspondence serves as an eminent source to filling in those gaps. Through the critical processing of the texts our knowledge will be supplemented by new data regarding Móricz’s personal network, the genesis of the artworks and the trends in contemporary reception.
The digital critical edition will be complimented with a knowledge basis and further guidance will be available on the online platform such as bibliographies, names and art catalogues relevant from a researcher’s aspect.
The service will be extendible with further results of research, it will serve as a reliable source for information related to Móricz not only for professionals but also to a wider audience. The correspondence serves as an important basis to understand the institutionalization of literature, the economic and financial layers of literature itself, the roles available as a writer and as an intellectual, as well as a valuable contribution to researchers who investigate how writing became a profession. It will provide additional information on the ideology of the era, its disputes the dilemmas between modernity and modernization. But the letters will not only become important sources in research, they open the chance to study Móricz’s style and different methods of writing letters, furthermore to investigate letters as an individual genre. In the recent past research on Móricz has shown that the genres considered peripheral can help refreshing and repositioning our knowledge about the working methods of the author, thus letters regarded as an integral part of the oeuvre can highlight the newly discovered features of Móricz’s works.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Zsigmond Móricz’s literary heritage is public property, a common wealth and the publication of his correspondence is of exceptional importance.
The project will begin the publication of more than 10000 letters by the author up until December 1923, the 20th jubilee of the author. The more than 2000 manuscripts will be available on the Internet.
Contrary to the texts found online - many times in an uncontrolled form – the texts published under this project will be made available abiding the principles of critical editing thus providing a quality source of information for the audience.
Reading the letter text electronically has numerous advantages: the audience can get to know the life-events and characters mentioned in the letters at the same place. One can dig into the letters to extend interest and can find many interesting facts on Móricz’s letter-writing skills and his relationships. The correspondence of one of the key figures of modern Hungarian literature can serve as a premium source for discovering the everyday life of the time, as oeuvres cannot be separated from the familiar or cultural media where they were conceived. Following the principles of digital critical editions we cannot only read the letters but can also see their pictures and can browse between the postcards of the era.
The recently published Móricz Diaries (published by Anna Cséve, the leader of the project), and the acclaimed play based on it (played by Róbert Koltay) have made it obvious that the part of the oeuvre unpublished so far can become especially exciting for audiences today as they formulate our knowledge of the author in an instructive way.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
