 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
116209 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Tóth Ágnes |
| magyar cím |
Németek Magyarországon 1950-1990 |
| Angol cím |
Germans in Hungary, 1950-1990 |
| magyar kulcsszavak |
nemzet, nemzetpolitika, nemzetiségpolitika, németek társadalmi integrációja, kisebbségi önszerveződés |
| angol kulcsszavak |
nation, national policy, social integration of Germans, minority self-organization |
| megadott besorolás |
| Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Kortárs történelem |
|
| zsűri |
Történelem |
| Kutatóhely |
Kisebbségkutató Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Apró Erzsébet
Kőfalviné Ónodi Márta
|
| projekt kezdete |
2015-09-01 |
| projekt vége |
2020-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
9.535 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.46 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az elmúlt évtizedekben több tanulmány és forrásközlés is megjelent a magyarországi nemzeti kisebbségek 2. világháború utáni gazdasági társadalmi helyzetére, a kommunista párt és a kormány nemzetiségpolitikájára vonatkozóan. Elsősorban az 1945-1948/1950 közötti kényszermigrációs folyamatok összefüggései feltártak, ezen belül a szlovák-magyar lakosságcserének, valamint a németséget ért retorzióknak - jogkorlátozó intézkedések (vagyonelkobzás, internálás, állampolgári jogaik korlátozása) kitelepítésük körülményei – az új hatalmi struktúra kiépítésében játszott szerepe kapott hangsúlyt.
A tervezett alapkutatás során az 1950-1990 közötti évtizedek magyarországi kisebbségpolitikai változásait vizsgáljuk, s annak az egyes nemzetiségek asszimilációjában játszott szerepét, a jogi szabályozás teremtette lehetőségek és a gyakorlati megvalósítás közötti ellentmondásokat. Bár a kutatás alapvetően a német kisebbség társadalmi integrációja különböző összetevőinek együttes vizsgálatára irányul, összehasonlító elemként a többi nemzeti közösség helyzetét is vizsgáljuk. Elemzésre kerül a nemzetiségpolitika végrehajtó szerveinek struktúrája, az egyes szervezetek hatásköre, illetve ezek változásai is.
Külön figyelmet fordítunk a nemzetiségpolitika külpolitikai összefüggéseire, a német kisebbségnek a kétoldalú kapcsolatokban játszott szerepére, valamint a magyarországi folyamatoknak egy kelet-közép-európai összefüggésrendszerben való elhelyezésére.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapvető célja a magyarországi németség 1950-1990 közötti történetének monografikus földolgozása. A német nemzetiség társadalmi integrációját illetve asszimilációját a kormányzati nemzetiségpolitikával, s annak végrehajtásával való kölcsönhatásban vizsgálja. Az összefüggések megállapítása csak akkor lehetséges, ha először e nemzetiségpolitika periodusai, jellemzői és változásai a kül- és belpolitikai folyamatok összefüggésrendszerében föltárásra kerülnek.
Cél az is, hogy a magyarországi német nemzetiség helyzetét a magyar-német – elsősorban a Német Demokratikus Köztársasággal fenntartott - kapcsolatok összefüggésében vizsgáljuk. E tekintetben két szempontot tartunk különösen fontosnak. Egyrészt: volt-e és milyen szerepe a magyar-német kapcsolatokban a vizsgált időszakban annak a ténynek, hogy Magyarországon nagyobb létszámú német közösség él. Másrészt: az NDK-val kialakított oktatási és kulturális kapcsolatokban figyelembe vették-e a német nemzetiség igényeit?
Fontos vizsgálati szempontunk - miután két azonos ideológiai alapon álló, bár gyökeresen eltérő történelmi tapasztalattal rendelkező szocialista országról van szó -, a két nemzetfelfogás és nemzetiségpolitika jellemzőinek összehasonlítása.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Egy monográfia elkészítése, amelyben földolgozásra kerül Magyarország 1950-1990 közötti nemzetiségpolitikája, a német kisebbség társadalmi helyzetének, az integráció és asszimiláció folyamatának komplex – demográfiai, gazdasági, intézményhálózat – bemutatása. A monográfia elkészítése előfeltétele annak, hogy a későbbiekben a régió országaiban lezajlott folyamatokat összevethessük.
A monografikus földolgozás, illetve a téma árnyalt megközelítése módszertanilag a legkülönbözőbb források – az államigazgatás különböző szintjein keletkező levéltári dokumentumok, a korszak népszámlálási adatainak, egy országos napilap, illetve a német nemzetiségi sajtó - ütköztetését és elemzését, valamint az összehasonlító szempontrendszer következetes érvényesítését kívánja meg. A német közösség életében a vizsgált időszakban vezető szerepet játszó kisebbségi politikusokkal 10-12 strukturált interjú készítését tervezzük, amellyel a belső „látószög” is megmutatásra kerül.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az elmúlt évtizedekben több tanulmány és forrásközlés is megjelent a magyarországi nemzeti kisebbségek 2. világháború utáni gazdasági társadalmi helyzetére, a kommunista párt és a kormány nemzetiségpolitikájára vonatkozóan. Elsősorban az 1945-1948/1950 közötti kényszermigrációs folyamatok összefüggései feltártak, ezen belül a szlovák-magyar lakosságcserének, valamint a németséget ért retorzióknak - jogkorlátozó intézkedések (vagyonelkobzás, internálás, állampolgári jogaik korlátozása) kitelepítésük körülményei – az új hatalmi struktúra kiépítésében játszott szerepe kapott hangsúlyt.
A tervezett alapkutatás során az 1950-1990 közötti évtizedek magyarországi kisebbségpolitikai változásait vizsgáljuk, s annak az egyes nemzetiségek asszimilációjában játszott szerepét, a jogi szabályozás teremtette lehetőségek és a gyakorlati megvalósítás közötti ellentmondásokat. Bár a kutatás alapvetően a német kisebbség társadalmi integrációja különböző összetevőinek együttes vizsgálatára irányul, összehasonlító elemként a többi nemzeti közösség helyzetét is vizsgáljuk. Elemzésre kerül a nemzetiségpolitika végrehajtó szerveinek struktúrája, az egyes szervezetek hatásköre, illetve ezek változásai is.
Külön figyelmet szentelünk a nemzetiségpolitika külpolitikai összefüggéseinek, a német kisebbségnek a kétoldalú kapcsolatokban játszott szerepének, valamint a magyarországi folyamatoknak egy kelet-közép-európai összefüggésrendszerben való elhelyezésére.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
In recent decades, several academic papers and source publications have been published on the post-WWII socio-economic situation of the national minorities in Hungary and on the minority policy of the Communist Party and the government. The primary topic of research has been the forced migrations that took place in the period 1945-1948/1950, including an examination of the role played by the Slovak-Hungarian population exchange and retaliatory action against the ethnic Germans (including measures restricting their rights – the confiscation of property, internment, restrictions of their rights as citizens – as well as the circumstances of their expulsion) in the formation of the new power structure.
In the course of the proposed basic research, we shall examine changes in Hungary’s minority policy in the decades 1950-1990 and the role of such policy in the assimilation of the various ethnic minorities, as well as the contradictions between the legal possibilities and the practical realisation of such possibilities. While the research will primarily examine the various components of the social integration of the German minority, we shall also look at the situation of the other national minorities as a means of comparison. The structure of the bodies in charge of nationalities (minority) policy, the competences of the various bodies, and changing competences will also be analysed.
Special attention will be given to the foreign policy aspects of nationalities (minority) policy, to the role of the German minority in bilateral relations, and to placing the processes underway in Hungary within the East Central European context.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The basic aim of the research is to create a monograph of the history of the Germans in Hungary in the period 1950-1990. The research will examine the social integration and assimilation of the German minority in interaction with government minority policy and its implementation. To determine the relationships between events, we need to identify the various periods in minority policy and changes in such policy – within the context of the processes of foreign and domestic policy.
Our aim is to analyse the situation of the German minority in Hungary in the context of Hungarian-German relations – which were maintained primarily with the German Democratic Republic (East Germany). In this regard, we consider two aspects to be particularly important: First, did the presence of a large Germany minority in Hungary affect Hungarian-German relations in the period under inquiry, and if so in what way? Second, were the needs of the German national minority considered when developing educational and cultural relations with the German Democratic Republic?
An important objective – given that the two countries adhered to the same communist ideology but had radically different historical experiences – is to compare the national concepts and minority policies of the two states.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The completion of a monograph presenting Hungary’s minority policy in the period 1950-1990 and the social situation of the German minority, with complex analysis of the demographic, economic and institutional factors as well as the processes of integration and assimilation. A monograph is also necessary for subsequent comparative research of developments in other countries in the region.
In order to create a monograph and address the topic in a nuanced manner, we need to analyse and compare a range of different sources – archive documents at various levels of state administration, social statistical data, a national daily newspaper, the German ethnic press – and then apply consistently the comparative criteria. We plan to conduct 10-12 structured interviews with minority politicians who played important roles in the German community during the period under inquiry, and this will offer an internal perspective.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
In recent decades, a number of academic papers and source publications have been published on the post-WWII socio-economic situation of the national minorities in Hungary and on the minority policy of the Communist Party and the government. The primary topic of research has been the forced migrations that took place in the period 1945-1948/1950, including an examination of the role played by the Slovak-Hungarian population exchange and retaliatory action against the ethnic Germans (including measures restricting their rights – the confiscation of property, internment, restrictions of their rights as citizens – as well as the circumstances of their expulsion) in the formation of the new power structure.
In the course of research we shall examine changes in Hungary’s minority policy in the decades between 1950 and 1990 and the role of such policy in the assimilation of the various ethnic minorities as well as the contradictions between the legal possibilities and the practical realisation of such possibilities. While the research will primarily examine the various components of the social integration of the German minority, we shall also look at the situation of the other national minorities as a means of comparison. The structure of the bodies in charge of nationalities (minority) policy, the competences of the various bodies, and changing competences will also be analysed.
Special attention will be given to the foreign policy aspects of nationalities (minority) policy, to the role of the German minority in bilateral relations, and to placing the processes underway in Hungary within the East Central European context.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
