 |
Versengő szerkezetek a középmagyar élőnyelvben: változók elemzésén alapuló megközelítés
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
116217 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Dömötör Adrienne |
| magyar cím |
Versengő szerkezetek a középmagyar élőnyelvben: változók elemzésén alapuló megközelítés |
| Angol cím |
Competing structures in Middle Hungarian vernacular: a variationist approach |
| magyar kulcsszavak |
középmagyar kor, nyelvhasználati változatok, nyelvi változás, diffúzió, élőnyelvi regiszter, szociolingvisztikai változók, kvantitatív módszerek, diakrónia |
| angol kulcsszavak |
Middle Hungarian, variation in language use, language change, diffusion, vernacular, sociolinguistic variables, quantiative methods, diachrony |
| megadott besorolás |
| Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Történeti nyelvészet |
|
| zsűri |
Nyelvészet |
| Kutatóhely |
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont |
| résztvevők |
Dér Csilla Ilona
Gugán Katalin Orsolya
Horváth László
Kocsis Zsuzsanna
Konczné Bácsi Enikő
Szentgyörgyi Rudolf
Varga Mónika
|
| projekt kezdete |
2015-09-01 |
| projekt vége |
2020-10-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
36.628 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
14.26 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Kutatásunkban grammatikai vizsgálatokat tervezünk a középmagyar korszak élőnyelvközeli regiszterében. A kutatás fókuszába a nyelvi-nyelvhasználati változatokat, valamint az éppen zajló nyelvi változásokat helyezzük. A változások elterjedésének elemzésekor fokozottan figyelemmel kívánunk lenni a szociolingvisztikai tényezőkre. A korszak fontosabb nyelvi változásait tehát abban a regiszterben szeretnénk a legrészletesebben feltérképezni, amelyben ezek a változások gyökereznek.
Az egyes témák vizsgálatát az egységesen alkalmazott kvantitatív módszerek és a változószabály-elemző alkalmazás segítségével hangoljuk össze. A módszertani megközelítés jelentősége kettős: egyrészt újdonságnak számít a magyar nyelvtörténeti kutatásokban, másrészt pedig elméletfüggetlen.
A kutatásban közös adatbázisra támaszkodunk: a morfológiailag elemzett középmagyar kori Történeti magánéleti korpuszra (amelyet az előző OTKA-projektünk során építettünk meg), ennek grammatikai–szociolingvisztikai felhasználhatóságát is bizonyítva.
A kutatással párhuzamban tovább is építjük a középmagyar Történeti magánéleti korpuszt, a korábbiakkal azonos szövegválogatási elvekkel, és az előzőekben használt morfológiai elemzőprogramot alkalmazva. Az adatbázis továbbra is bárki számára szabadon hozzáférhető (tmk.nytud.hu), és nemcsak történeti morfológiai, szintaktikai, szociolingvisztikai stb. kutatásra alkalmas, hanem szélesebb körben is felhasználható.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A vizsgálandó korból fennmaradt nagy mennyiségű szöveg kutatása egészen más problémákat vet fel, illetve vizsgálati eljárásokat követel ki, mint az ómagyar korból megőrződött szövegkorpusz. Mennyiben ragadhatók meg a kiválasztott időszak nyelvi anyagában az éppen zajló változások? Mennyiben köthetők ezek az élőnyelvi regiszterhez? Az bizonyos, hogy a különböző részrendszerekre jellemző a varibilitás, az azonban még feltárásra vár, hogy a változás irányai minden esetben jól nyomon követhetők-e. Kérdésként merül fel továbbá: milyen hasonlóságok és eltérések mutatkoznak az egyes feltárni kívánt változásokat, illetve azok terjedését illetően?
A kvantitatív szociolingviszikai vizsgálatok segítségével várhatóan kirajzolódnak majd bizonyos mintázatok az egyes nyelvi, földrajzi és társadalmi tényezők alapján. Ezek által a jelenségek egy részében nyomon követhető lesz a változások terjedése, illetőleg az újabb és a már meglévő szerkezetek közötti versengés, míg a jelenségek más része kevésbé érzékeny ezekre a használati megoszlásokra, így közvetettebben lesz kimutatható mind a versengés, mind a társadalmi tényezők szerepe.
Korábbi kutatásokban a variabilitás és a szociolingviszikai tényezők összekapcsolt vizsgálatában az életkort meghatározó szempontnak veszik (mind a szinkrón változatossági mintázatokat, mind a változásokat tekintve), emellett más, a nyelvi változást tárgyaló elméleti keretekben is központi szerepet tulajdonítanak a generációk között zajló változásoknak. Az itt feldolgozni kívánt források egy csoportja lehetőséget kínál számunkra ennek a kérdéskörnek a vizsgálatára is.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Mind tervezett kutatásunk, mind pedig a bővített adatbázis hiánypótlónak ígérkezik több tekintetben is. A kutatás során olyan időszak és nyelvhasználati réteg kapna nagy figyelmet, amely korábban elhanyagoltnak volt tekinthető, s amely időszakról (szemben a kései ómagyar korral és az irodalmi szövegtípusokkal) hiányoznak a részletes elemzések. Ugyanez érvényes a feldolgozni kívánt grammatikai témakörökre, noha a legtöbb részrendszerben feltűnő szerkezeti és használatbeli mozgások figyelhetők meg.
Tervezett vizsgálatainkat a komplex kérdésfeltevés jellemzi, nemcsak a konkrét grammatikai részrendszerekre vonatkozóan, hanem általános nyelvészeti szempontból is: a nyelvi változással kapcsolatos elméleti megállapításokat is szembesítjük az elemzett adatokkal. Ennek megfelelően összetett szemléletmód érvényesülne a kutatásban, beleértve akár az egyes részdiszciplínák közötti átjárást és a különféle elméleti megközelítések integrálási lehetőségeit.
A pályázat résztvevőinek célja, hogy a nyelvi változás terjedéséről alkotott modellek tükrében értékeljék az adataikat, illetve a kapott eredmények birtokában bekapcsolódjanak a modellekről folyó tudományos diskurzusba. Napjainkban ugyanis egyre inkább megdőlni látszik az a korábbi tendencia, hogy a dialektológusok és a leíró nyelvészek természetes dologként kezelik a változók létét mint a nyelvhasználat velejáróját, de nem foglalkoznak a variabilitás elméleti kérdéseivel, míg az elméleti nyelvészek nem veszik számításba a változatokat mint empirikusan megragadható jelenségeket, mert nem tudják beilleszteni a koncepciójukba. Ezáltal várható eredményeink egyaránt használhatók lesznek különféle funkcionális és formalista megközelítések számára.
Alapkérdéseinkre választ keresve a magyarra korábban nem alkalmazott módszertani eljárásokat is alkalmaznánk. A kvantitatív, többféle változón alapuló elemzések segítségével összevethető lesz, hogy az egyes változók esetében milyen (nyelvi vagy egyéb) tényezők határozzák meg a változatok terjedését, ez viszont a későbbiekben összehasonlítható lesz más korszakokban folyó változásokkal, amennyiben azokról készülnek hasonló módszertannal végzett vizsgálatok.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Kutatásunkban nyelvtörténeti vizsgálatokat tervezünk a tudományterületen korábban elhanyagolt ún. középmagyar korra vonatkozóan. (A korszak jelképes határai: 1526. és 1772.) A nyelvi réteg, amellyel foglalkozni szeretnénk, a nyelvtörténetben szintén a keveset kutatott területek közé tartozik: a beszélt nyelvről próbálunk minél több tudást szerezni. Ehhez olyan szövegeket kell keresnünk és feldolgoznunk, amelyek az élőnyelvhez, a magánnyelvhasználathoz a legközelebb állnak. A vizsgálandó korszakban ilyenek a magánlevelek és a bírósági eljárások jegyzőkönyvei.
A kutatásban elsősorban a nyelvi-nyelvhasználati változatokat, valamint az éppen zajló nyelvi változásokat derítjük fel. A változások elterjedésének elemzésekor fokozottan figyelemmel kívánunk lenni azokra a jellegzetességekre, amelyek a nyelvethasználók közötti különbségekből fakadnak (társadalmi–műveltségi helyzet, generációs sajátosságok, a nemi hovatarozásból fakadó jellemzők, nyelvjárási eltérések stb.). Az egyes témák vizsgálatát az egységesen alkalmazott számítási módszerek segítségével hangoljuk össze. A kutatásban közös adatbázisra támaszkodunk: az előző OTKA-projektünk során megépített középmagyar kori Történeti magánéleti korpuszra, mivel ezáltal nagy mennyiségű, megbízható adathoz juthatunk.
Nyelvörténeti kutatásunkkal párhuzamosan tovább szeretnénk építeni a középmagyar Történeti magánéleti korpuszt, a korábbiakkal azonos szövegválogatási elvekkel, és az előzőekben használt morfológiai elemzőprogramot alkalmazva. Az adatbázis továbbra bárki számára szabadon hozzáférhető (tmk.nytud.hu), és nemcsak nyelvészeti kutatásra alkalmas, hanem szélesebb körben is felhasználható.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
This project is to include grammatical explorations in the spontaneous register of the Middle Hungarian period. These explorations are to focus on variation in language and usage and ongoing linguistic changes. In analysing the diffusion of individual changes we want to pay special attention to sociolinguistic factors. We intend to explore the changes of the period the most thoroughly within the register in which those changes are grounded.
The study of individual topics will be harmonised with the help of quantitative methods applied in a uniform manner and with an application of variable rule analysis. This approach is significant in two respects: first, it is quite unprecedented in Hungarian studies of historical linguistics, and second, it is theory-independent.
All research components will be based on a shared data base called “Morphologically analysed historical corpus of the Hungarian ‘Private’ Language” (previously constructed under OTKA K 81189), thereby demonstrating its grammatical–sociolinguistic applicability, at the same time.
In parallel with our explorations, we intend to carry on constructing the Historical corpus of private language of the Middle Hungarian period, with the same principles of text selection as before, and using the same program for morphological analysis. The data base continues to be freely accessible for anybody (tmk.nytud.hu), and is not only applicable in research on historical morphology, syntax, sociolinguistics, etc., but can be used for a wider range of purposes.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Research on the large amounts of texts that have survived from the period under investigation raises quite different problems and requires quite different methods of study than the text corpus we have of the Old Hungarian period does. To what extent does the linguistic material of the period make it possible to pinpoint ongoing changes? To what extent do these pertain to the register of spontaneous speech? The various subsystems are necessarily characterised by variability but it still awaits exploration whether the directions of change can be traced properly in all cases. Also, it is an open question what similarities and differences there are in the individual changes we intend to explore or in their diffusion.
With quantitative sociolinguistic studies, we expect that certain patterns emerge on the basis of linguistic, geographical, and social factors. In at least some relevant phenomena, the diffusion of changes and the competition between new and previously existing constructions are expected to be possible to follow. In the case of other phenomena, usage appears to be less diverse; hence the role of competition and social factors will be less directly demonstrable.
In earlier studies linking variability and sociolinguistic factors, speakers’ age was taken to be a decisive factor (both with respect to synchronic variability and historical change). Also, in other theoretical frameworks of studying linguistic change, systemic modifications across generations are given an eminent role. A subset of the sources under investigation here would give us the possibility to study that problem area, too.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Both the concrete studies we plan to conduct and the expanded data base appear to fill a gap in more respects than one. Attention would be directed to a period and a stratum of language use that can be said to have been neglected earlier on. As opposed to the Late Old Hungarian period and literary text types, detailed analyses are lacking here. The same applies to the grammatical topics we intend to study, although conspicuous structural and usage-related events can be observed in this period in most subsystems.
Our explorations will be characterised by a complex formulation of research questions not only with respect to concrete grammatical subsystems but also in a general linguistic perspective: we plan to confront theoretical claims about linguistic change with the data analysed here. Accordingly, our project will be based on a complex attitude, including interfaces between individual disciplines and the integration of various theoretical approaches.
The participants’ aim is to evaluate the data in view of recent models of the diffusion of linguistic innovation and, having the results in hand, to join in the scientific discourse concerning those models. This is because an earlier trend seems to crash, i.e. the trend that dialectologists and descriptive linguists treat the existence of variables as an unproblematic and natural phenomenon accompanying language use but do not dwell on theoretical issues of variability, whereas theoretical linguists ignore variants as empirically tractable phenomena since they do not fit into their theories and do not yield conclusions for the modelling of either linguistic competence or performance. Therefore, our expected results will be fit for use by a variety of formalist and functionalist approaches.
In seeking answers to the fundamental issues we raise, we would also employ methodologies previously not applied to Hungarian. By quantitative, multi-variable analyses, we will find out what (linguistic or other) factors determine the spread of variants for each variable; the results will then be comparable with changes going on in other periods, provided that their investigation follows the same methodology.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
In this project, we intend to carry out historical linguistic investigations of what is called the Middle Hungarian period, one that has been quite neglected in our discipline so far. (The symbolic boundaries of that period are 1526 and 1772.) The linguistic stratum we wish to explore is also among the areas little researched so far in historical linguistics: we try to gain insight into spontaneous spoken language. To that end, we have to find and study texts that are the closest possible to spontaneous speech, to private language use. In the period at hand, such texts are private letters and documents of legal procedures.
In this research, we are primarily interested in variability in language and usage, as well as ongoing linguistic changes. In analysing the spread of changes, we plan to pay special attention to particulars based on differences among language users (social background, dialectal diversity, etc.). The study of individual topics will be unified by methods of calculation applied consistently across topics. Studies will be based on a shared data base: “Morphologically analysed historical corpus of the Hungarian ‘Private’ Language” (previously constructed under OTKA K 81189), thereby gaining reliable data in large quantities.
In parallel with our explorations, we intend to carry on constructing the Historical corpus of private language of the Middle Hungarian period, with the same principles of text selection as before, and using the same program for morphological analysis. The data base continues to be freely accessible for anybody (tmk.nytud.hu), and is not only applicable in linguistic research but can be used for a wider range of purposes.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Dömötör Adrienne: „Oly napot végezni, ki bizonyos legyen” – a vonatkozó névmás(i kötőszó) a középmagyar kor élőnyelvében., In: Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IX. SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 2017. 39–53., 2017 | | Varga Mónika: Változó és változat: a feltételes jelentéstartalom esetei a középmagyarban., In: Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IX. SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged. 319–336., 2017 | | Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Novák Attila – Varga Mónika: Kiútkeresés a morfológiai labirintusból – korpuszépítés ó- és középmagyar kori magánéleti szövegekből, NyK. 113: 88–114., 2017 | | Varga Mónika: Boszorkányperek lejegyzési és kommunikációs stratégiái – módszer, párhuzam, problémák, Magyar Nyelv 114: 185–200., 2018 | | Dömötör Adrienne: Hagyomány és újítás a Két könyv… és a Vizsolyi Biblia nyelvében: vonatkozó névmási váltakozás, In: É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla (szerk.): Nyelvemélet és dialektológia 4. PPKE BTK Elméleti Nyelv. TSz.–M. Nyelvészeti TSz., Bp.–Piliscsaba. 37-56., 2018 | | Gugán Katalin: Hagyomány és innováció középmagyar kori bibliafordítások mondattanában: a tagadás változatai, In: É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla (szerk.): Nyelvemélet és dialektológia 4. PPKE BTK Elméleti Nyelv. TSz.–M. Nyelvészeti TSz., Bp.–Piliscsaba. 57-75., 2018 | | Gugán Katalin – Varga Mónika: Büdöskőtől a publikánig: divatszínek a 16-18. századból., Nyest, 2017. október 19., 2017 | | Gugán Katalin – Varga Mónika: Ne ragozz, Cookie, mert meghülyülök!, Nyest, 2017. október 30., 2017 | | Varga Mónika – Gugán Katalin: Rossz életű tudományos asszony., Nyest, 2017, december 13., 2017 | | Varga Mónika – Gugán Katalin: Szépasszonyok tálja., Nyest, 2017, december 20., 2017 | | Gugán Katalin – Varga Mónika: Talál(koz)unk írni., Nyest, 2018. március 27., 2018 | | Gugán Katalin – Varga Mónika: A megviselt szoknya esete a feltámadt cseléddel., Nyest, 2018. április 12., 2018 | | Gugán Katalin – Varga Mónika: Fogos kérdések., Nyest, 2018. július 25., 2018 | | Dömötör Adrienne, Varga Mónika (szerk.): 50 irat a XVI. századi jobbágylevelezésből, Magyar Nyelvtudományi Társaság – Magyar Nemzeti Levéltár, 2018 | | Dömötör Adrienne, Varga Mónika: Jobbágylevelek a 16. századból, MNy. 112: 375-382., 2016 | | Dömötör Adrienne, Varga Mónika: Jobbágylevelek a 16. századból. 2 rész., MNy. 113: 379-383., 2017 | | Horváth László: Egy nyelvjárástörténeti elemzés margójára, MNy. 114: 460–462., 2018 | | Varga Mónika: „Egyik sem jár az ördögséggel, édes jó uraim! – Boszorkány-kihallgatások kommunikációs kontextusa, MNy. 114: 411–427., 2018 | | Varga Mónika: Az evidencialitás kifejezéseiről boszorkányperekben: következtetés, értékelés és újraértékelés, Jelentés és Nyelvhasználat 6/1:99–127., 2019 | | Varga Mónika: Következmény, okság és szintaktikai variánsok a középmagyar kortól napjainkig – ezzel tanúsítva az innovációt(?), In: Balogné Bérces Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla (szerk.), Nyelvelmélet és diakrónia 4. PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék. Buda, 2020 | | Varga Mónika: Az ellentétes mellérendelésről 16–17. századi bibliafordítások nyomán: variáció és változás., Magyar Nyelvőr 144 (2020): 67–86., 2020 | | Varga Mónika: Tudományos asszony-ok, kanboszorkány-ok és módszertani szempontok a boszorkányperek pragmatikai vizsgálatában., Magyar Nyelvőr 143 (2019): 326–358., 2019 | | Varga Mónika – Bácsi Enikő: Mit keres(s)ünk a múltban? Adatbázis a történeti magánéleti nyelvhasználatról., In: Fóris Ágota et al. (szerk.) Nyelv, kultúra, identitás. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi in, 2020 | | Varga Mónika: Változatos ellentétek, ellentétes változatok a 16–18. század magánéleti regisztere alapján., Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei X. SZTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 2019. 335–347., 2019 | | Varga Mónika: Funkcionális variáció és átmenetiség (a határozói igenevek köréből) – számolva a következményekkel., Jelentés és nyelvhasználat 7 (2020) / 1: 75–98., 2020 | | Varga Mónika: Rontás van a szövegen? A lejegyzői gyakorlatról boszorkányperekben., Boros István (szerk.): Fideliter servanda. Budapest, Szent István Társulat, 2020. 283–301., 2020 | | Varga Mónika: Középmagyar kori világi szövegek nyelvtörténeti vizsgálata, különös tekintettel a szövegtani és pragmatikai sajátságokra, doktori didszertáció (2019)., ELTE BTK, 2020 | | Dömötör Adrienne: : Innovatív (előtagos) és konzervatív (előtag nélküli) vonatkozó névmásformák versengése a 16. századi nyomtatott bibliafordításokban, Balogné Bérces Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla (szerk.), Nyelvelmélet és diakrónia 4. PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék. Budapest, 2020 | | Dömötör Adrienne: Előtagos és előtag nélküli vonatkozó névmások versengése a középmagyar kor első fél évszázadában, MNy. 116: 190‒205., 2020 | | Gugán Katalin: Nyelvelsajátítás és innováció: esettanulmány az egyéni nyelvhasználatról a változás időszakában Jókai Mór műveinek tükrében., In: Kenesei István (főszerk.), Dékány Éva et al. (szerk.): Újabb eredmények a grammatikaelmélet, nyelvtörténet és uralisztika köréből. Ált. Nyelvészeti Tanulmányok XXXII., 2020 | | Bácsi Enikő: Házastársak kérései a 16–18. században, Édes Anyanyelvünk 41. évf.: 4. szám: 16., 2019 | | Bácsi Enikő: Peregrinuslevelekben szereplő kérések nyelvi megformáltsága, In: Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei X. SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 2019. 19–31., 2019 | | Dér Csilla Ilona: Eltűnt főmondatok nyomában: a pozitív és negatív érzelmeket kifejező és erősítő hogy kötőszós inszubordinált mellékmondatok kialakulásáról a magyarban., In: Balogné Bérces Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla (szerk.), Nyelvelmélet és diakrónia 4. PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék. Buda, 2020 | | Horváth László: Számhasználati korpuszvizsgálat egy elhanyagolt korszakról., Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei X. SZTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 179–194., 2019 | | Mohay Zsuzsanna: Múltidő-használat a középmagyar korban. A múlt idők középmagyar kori funkcióinak vizsgálata, doktori didszertáció, ELTE BTK, 2019 | | Varga Mónika: Történeti korpusz, funkcionális leírás: a hanem esete a kizárástól a témaváltásig., Simon Gábor – Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan, diskurzus, megismerés., 2020 | | Horváth László: A volna : lenne kettősség középmagyar kori magánéleti szövegekben, Benő A., Gúti E. Juhász D., Szoták Sz., Terbe E., Trócsányi A. (szerk.): Tudományköziség és magyarságtudomány a nyelvi dimenziók tükrében. Termini, Törökbálint. 21-30., 2017 | | Horváth László: Egy birtoktöbbesítési eset grammatikaoktatási felhasználásáról, In: Balázs G., Lengyel K. (szerk.): Grammatika és oktatás – időszerű kérdések. Struktúra, funkció, szemiotika, hálózat. ELTE BTK MMNy. TSz.–M.Szemiot.T. 217-224., 2018 | | Varga Mónika: „Az hol az haragrúl írsz” – Szöveg- és személyközi kapcsolatok jelzéseiről középmagyar levelekben, Nyr. 141: 350–367., 2017 | | Varga Mónika: "Te öttél meg engemet nénk" -- a megbetegedés metaforáiról boszorkányperekben, Magyar Nyelvőr 139., 2015 | | Horváth László: Két korpuszok vallomása, Magyar Nyelvőr 139., 2015 | | Gugán Katalin: És mégis: mozog? Tagadás és igemódosítók az ómagyarban és a középmagyarban, Átlalános Nyelvészeti Tanulmányok XXVII., 2015 | | Gugán KAtalin: Nyelvi időutazás, Édes Anyanyelvünk 2015 / 16., 2015 | | Varga Mónika: "Te öttél meg engemet néne" -- a megbetegedés metaforáiról boszorkányperekben, Magyar Nyelvőr 139., 2015 | | Gugán Katalin: Nyelvi időutazás, Édes Anyanyelvünk 2015 / 16., 2015 | | Varga Mónika: „Tudom boszorkánynak lenni elsőbben szavára nézve” – Kontextus, értelmezés és újraértelmezés boszorkányperekben, Bodnár-Király Tibor –Hende Fanni – Pataki Katalin (szerk.): Szóra bírni az újkort. A III. KoraújkorÁSZ konferencia tanulmányai. DOSZ–ELTE BTK–TDI, Budapest, 2016 | | Dömötör Adrienne–Novák Attila: Főurak levelei, boszorkányok perei – és egy újonnan elkészült adatbázis: a Történeti magánéleti korpusz. Magyar Tudomány, 2016. 11: 1297–1304., Magyar Tudomány, 2016. 11: 1297–1304., 2016 | | Varga Mónika: „Nem szólhatván, az Úristent segítségül hívta” – A fonák okság kifejezéséről középmagyar szövegekben., Magyar Nyelv 113 (2017): 59–74., 2017 | | Attila Novák–Katalin Gugán–Mónika Varga–Adrienne Dömötör: Creation of an annotated corpus of Old and Middle Hungarian court records and private correspondence., Language Resources and Evaluation, 2017. 1–28., 2017 | | Varga Mónika: Feltételes jelentéstartalmú mondatszerkezetek alakulásáról középmagyar szövegekben., In: É. Kiss Katalin–Hegedűs Attila– Pintér Lilla (szerk.): Nyelvelmélet és diakrónia 3. 2017. 137–162., 2017 | | Gugán Katalin: A magyar tagadó mondatok szórendje és a konstansráta-hipotézis. In: É.Kiss Katalin–Hegedűs Attila– Pintér Lilla (szerk.): Nyelvelmélet és diakrónia 3., PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék, Budapest–Piliscsaba, 2017. 137–162., 2017 | | Varga Mónika: A grammatikalizáció néhány esetéről boszorkányperekben., In: Gécseg Zsuzsanna (szerk.): Lingdok 16. Nyelvészdoktoranduszok dolgozatai. Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola, Szeged, 2017. 101–120., 2017 | | Varga Mónika--Gugán Katalin: Betegség és rontás boszorkányperekben -- „Te ettél meg engem, gyógyíts meg!”, nyest.hu, 2017. január 16., 2017 | | Gugán Katalin: Diakrón rondó: tagadás – hogy-törlés – igemódosítók – tagadás, In: Szécsényi Tibor–Németh T. Enikő (szerk.): Stratégiák és struktúrák. Tanulmányok Kenesei István 70. születésnapjára. JATE-Press, Szeged, 2017. 71–80., 2017 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
