Az agrár és vidékfejlesztési politikák hatása a helyi élelmiszertermelésre
Angol cím
The effect of agricultural and rural development policy on local small-scale agrifood production
magyar kulcsszavak
vidékszociológia
angol kulcsszavak
rural sociology
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
80 %
Ortelius tudományág: Vidékszociológia
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
20 %
Ortelius tudományág: Mezőgazdasági tervezés
zsűri
Társadalom
Kutatóhely
Szociológiai Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete
2016-01-01
projekt vége
2019-07-31
aktuális összeg (MFt)
6.724
FTE (kutatóév egyenérték)
2.63
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A kutatás célja, hogy bemutassa, miként változott az elmúlt évtizedben az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer termelés. A kérdés hosszabb ideje központi jelentőségű az Európai Unió és Magyarország vidék és agrárpolitikájában egyaránt (Goodman 2002, Ploeg-Renting 2000, Ploeg 2008). A magyarországi helyzet vizsgálata azért különösen érdekes, mert párhuzamosan vannak jelen a hagyományos önellátó gazdálkodás különböző formái (Kovách 1982, 2012) és a mezőgazdaság poszt-modern jegyeket mutató formái, mint az ökológiai gazdálkodás, vagy a közösség által támogatott mezőgazdaság (Balázs 2012). Bár a magyar társadalomtudomány nem hanyagolta el korábban sem ezt a kutatási területet (Laki 1997, Csite et al. 2002, Váradi 2008), az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer termelés különböző formáinak rendszerezett vizsgálatára nem került sor az elmúlt évtizedben. Ugyanígy nem történt meg annak vizsgálata sem, hogy miként hatott a vidék- és agrárpolitika az élelmiszer-önellátásra és a helyi kisüzemi élelmiszer termelésre. A tervezett kutatás meglévő adatbázisok, a tervezési, jogi és közpolitikai dokumentumok elemzése, és szakértőkkel készült félig-strukturált interjúk alapján vázolja a vizsgált téma közpolitikai környezetét. Ezen elemzés alapján kiválasztott kutatási területeken készített esettanulmányok segítségével bemutatja a kutatás a különböző gazdálkodási típusokat. A kutatás eredményei alapján kibontható, hogy jelenleg mi jellemzi a magyar önellátó gazdálkodást és a helyi kisüzemi élelmiszer-termelést, és hogy az agrár- és vidékpolitika miként hat erre a csoportra.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A kutatás célja, hogy bemutassa, az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer termelés szerepét a vidék és a mezőgazdaság átalakulásában. Mind az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer termelés megváltozott; annak új, poszt-modern formái is elterjedtek. A kutatásban az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer termelés különböző formáinak az egymásra való hatását szeretném vizsgálni. Az utóbbi évtizedekben a döntéshozók, a tervezők, és ennek megfelelően a közpolitikai dokumentumok az élelmiszer-önellátást és a helyi kisüzemi élelmiszer termelést a mezőgazdaság fontos részeként mutatták be, és kedvező lehetőségként utaltak rá. Feltételezésem szerint azonban a dokumentumok, vidék és agrár stratégiák, valamint a támogatási rendszer alapos elemzése, azt mutatná hogy az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer termelés nem kapott lehetőséget, kiemelt támogatást anyagi értelemben. A kutatás vizsgálja a kinyilatkoztatott közpolitikai célok és a megvalósult közpolitikák közötti különbségeket.
A fentiek alapján az alábbi kutatási kérdéseket fogalmaztam meg: Miként jellemezhető az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer termelés? Az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer termelés mely formái jelennek meg napjaink Magyarországán? Miként jelenik meg a közpolitikákban a az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer termelés? Milyen szerepet játszik az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer termelés a vidékfejlesztésben és a helyi gazdaság fejlesztésben?
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A kutatásban bemutatom, az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer előállítás jogi hátterét, a tervezési dokumentumok, döntéshozókkal készült interjúk alapján pedig annak közpolitikai környezetét. Esettanulmányok segítségével elemzem a az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer előállítás szerepét a vidékfejlesztésben és a mezőgazdaság átalakulásában, valamint bemutatom az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer előállítás különböző típusait. A kutatás újdonsága, hogy az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer előállítás hagyományos és poszt-modern formáit egyszerre elemzi, így bővíti az ismereteinket a mai magyar vidéki társdalomról és mezőgazdaságról. A tervezett kutatás kapcsolódik korábbi és jelenleg folyó kutatásokhoz, és rendszerezett tudást kíván nyújtani arról, hogy az elmúlt évtizedben hogyan változott az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer előállítás. Az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer előállítást befolyásoló tényezők elemzése a vidék- és agrárpolitika alakításához is adalékkal szolgálhatnak.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A kutatás célja, hogy bemutassa, miként változott az elmúlt évtizedben a háztáji gazdálkodás (az élelmiszer-önellátás) és a helyi kisüzemi élelmiszer termelés. A kérdés hosszabb ideje központi jelentőségű az Európai Unió és Magyarország vidék és agrárpolitikájában egyaránt, de Magyarországon - elegendő itt azokra a közelmúltbeli törekvésekre gondolni, amelyek a nagyvárosokba kívánják ismét meghonosítani a termelői piacokat. A magyarországi helyzet vizsgálata azért különösen érdekes, mert ma is megtalálhatók még a hagyományos önellátó gazdálkodás különböző formái, de már megjelentek a mezőgazdaság poszt-modern jegyeket mutató formái is, így az ökológiai gazdálkodás, vagy a közösség által támogatott mezőgazdaság, és a közösségi kertek. Bár a magyar társadalomtudomány eddig sem nem hanyagolta el ezt a kutatási kérdést, az élelmiszer-önellátás és a helyi kisüzemi élelmiszer termelés különböző formáinak rendszerezett vizsgálatára nem került sor az elmúlt évtizedben. Ugyanígy nem történt meg annak vizsgálata sem, hogy miként hatott a vidék- és agrárpolitika az élelmiszer-önellátásra és a helyi kisüzemi élelmiszer termelésre. A tervezett kutatás meglévő adatbázisok, a tervezési, jogi és közpolitikai dokumentumok elemzése, és szakértőkkel készült félig-strukturált interjúk alapján vázolja a vizsgált téma közpolitikai környezetét. Ezen elemzés alapján kiválasztott kutatási területeken készített esettanulmányok segítségével bemutatja a kutatás a különböző gazdálkodási típusokat. A kutatás eredményei alapján kibontható, hogy jelenleg mi jellemzi a magyar önellátó gazdálkodást és a helyi kisüzemi élelmiszer-termelést, és hogy az agrár- és vidékpolitika miként hat erre a csoportra.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The research aims at analysing the changes of food self-provisioning (FSP) and small scale food-production in the last decade. The issue has always been in the focus of both the Hungarian and the European agricultural policies (Goodman 2002, Ploeg-Renting 2000, Ploeg 2008). The Hungarian context is especially interesting thanks to the parallel presence of traditional self-provisioning (Kovách 1982, 2012) and the post-modern forms of agriculture (organic farming, community supported agriculture) (Balázs 2012). Although these issues have never been neglected by contemporary Hungarian social science (Laki 1997, Csite et al. 2002, Váradi 2008), the different forms of small-scale food production were not described systematically. Neither the effect of recent changes in agricultural and rural development policies on small-scale food-production was analysed. The planned research is based on the analysis of existing data-bases, policy and planning documents, semi-structured interviews with experts and decision-makers to describe the policy field. Case-study areas will be selected using the results of policy-document analysis, expert interviews and previous researches on agricultural restructuring. The case-studies will be conducted among different types of farmers. The expected results will allow us to present a typology of small-scale farmers and food-producers and help us to better understand how agricultural and development policies affect them.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The objective of the research is to understand the role of FSP and small scale food production in rural and agricultural restructuring. Both traditional forms of FSP and small scale food production changed and new, post-modern forms of FSP and small scale food production appeared. The research aims at analysing the relationship of traditional and post-modern types of FSP and small scale food production. In the last decades, decision-makers and planners in policy documents, strategies refer to small scale agriculture, and FSP as an important form of agricultural activity, and as a favourable possibility. According to the assumption of the research a deeper analysis of agricultural and rural development strategies and the analysis of the distribution of subsidies would show that these forms of agricultural activities are not favourable. The research also aims at presenting that in the last decades there has been a continuous controversy between the declared aims of agricultural and rural policy formulation and the realization of these policies concerning FSP and small scale-agriculture. According to it the following research questions were formulated: How can be described FSP and small scale food production? Which forms of FSP and small scale food-production appear in contemporary Hungary? How FSP and small scale food production appears in policy making? What role can FSP and small scale food-production play in rural development processes, in the development of local economy?
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The research will present the policy back-ground of FSP and small-scale food production, and using case-study methodology analyses the role of FSP and small-scale food production in rural development and agricultural restructuring. The research will also present the typology of FSP and small-scale food production. The novelty of the research is that it discusses the different forms of FSP and small-scale food production from the traditional subsistence farming to the post-modern initiatives, thus it broadens our knowledge about contemporary Hungarian rural society and agriculture. The planned research connects to previous researches into FSP in Hungary and presents systematic analyses of the changes occurred in the last decades. The results of the research may also help in rural and agricultural policy formulation by demonstrating the enabling and limiting factors FSP and small-scale food production.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The research aims at analysing the changes of subsistence farming (food self-provisioning) and local small scale food-production in the last decade in Hungary. The issue has always been in the focus of both the Hungarian and the European agricultural policies; it is enough to think of the recent initiatives of reorganizing farmers' market in the cities. Our Hungarian context is especially interesting thanks to the parallel presence of traditional self-provisioning and the post-modern forms of agriculture: organic farming, community supported agriculture. Although these issues have never been neglected by contemporary Hungarian social science, the different forms of small-scale food production were not described systematically. Neither the effect of recent changes in agricultural and rural development policies on small-scale food-production was analysed. The planned research is based on the analysis of existing data-bases, policy and planning documents, semi-structured interviews with experts and decision-makers to describe the policy field. Case-study areas will be selected using the results of policy-document analysis, expert interviews and previous researches on agricultural restructuring. The case-studies will be conducted among different types of farmers. The expected results will allow us to present a typology of small-scale farmers and food-producers and help us to better understand how agricultural and development policies affect them.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás annak a jelenségnek eredt nyomába, hogy miért csökken vidéken, falusi környezetben is a saját célra termelés az azt támogató közpolitikai környezet ellenére. Munkám elméleti hátterét a közép-európai mezőgazdaság, azon is belül a kistermelés átalakulását elemző írások alkotják (Jehlička and Smith, 2011; Kovách, 2012; Swain, 2013; Tisenkopfs et al., 2011), emellett az alternatív élelmiszer láncok helyzetét és alakulását bemutató írásokra is épít (Benedek and Balázs, 2014; Fonte, 2013; Fonte and Papadopoulos, 2010; Lamine, 2005; Renting et al., 2012). Az írás az élelmiszer önellátás (food self-provisioning), házkörüli termesztést, önellátó gazdálkodást, illetve a hobbi gazdálkodást elemzi.
A hátrom éves munka eredményeként azt találtam, hogy a rosszul ellátott falusi lakosság legszegényebb csoportjai mellett a kisvárosi, középkorúnál valamivel idősebb, közepes keresetű csoportjai termelnek élelmiszert saját fogyasztásra. A posztmodern városi kertészkedés bár szinte mérhetetlenül szűk csoportot jelent, de jelen van, mellettük a kiköltözők, és a szociális földprogramok haszonélvezői foglalkoznak élelmiszer önellátással. A jelenség tehát egyes csoportok számára az életstílus része, míg mások számára a szegénységgel szembeni egyik lehetséges stratégia; feltehetően ezért nehéz mindenki számára megfelelő támogató közpolitikát kialakítani.
kutatási eredmények (angolul)
The research aims at analysing the changes of food self-provisioning (FSP) and small scale food-production in the last decade. The issue has always been in the focus of both the Hungarian and the European agricultural policies (Goodman, 2003; Ploeg, 2010; Ploeg and Renting, 2004; Renting et al., 2003). The Hungarian context is especially interesting thanks to the parallel presence of traditional self-provisioning (Kovách 1988, 2012) and the post-modern forms of agriculture (organic farming, community supported agriculture) (Balázs 2012). Although these issues have never been neglected by contemporary Hungarian social science (Csite and Kovách, 2002; Laki, 1997; Váradi, 2008), the different forms of small-scale food production were not described systematically. Neither the effect of recent changes in agricultural and rural development policies on small-scale food-production was analysed.
As the main results of my work I found that there are six main groups of FSP: poorest, rural residents, elderly pensioners of rural towns, medium income residents of rural medium size towns, urban gardeners, new-comers of the suburbs and people actively involved in social land programmes. The phenomena is highly different among the members of the six groups: for some of them it is a strategy to cope poverty, for others it is the part of their life-style.
Megyesi Boldizsár: A Zalaszentgróti kistérség agrárszereplői: Nyertesek és vesztesek, Kovács K (szerk.) Földből élők: Polarizáció a magyar vidéken. 532 p. Budapest: Argumentum Kiadó, 2016. pp. 268-291., 2016
