Konzorcium, fő p.: A bakterioplankton működésének és sokféleségének szerepe különböző makrofiton borítottságú sekély tavakban - Előrelépés a parti régió hatásának megértésében  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
116275
típus K
Vezető kutató Márialigeti Károly
magyar cím Konzorcium, fő p.: A bakterioplankton működésének és sokféleségének szerepe különböző makrofiton borítottságú sekély tavakban - Előrelépés a parti régió hatásának megértésében
Angol cím Consortional main: Unraveling the puzzles of bacterioplankton functioning and diversity in shallow lakes with different macrophyte cover - One step closer to understanding the role of the littoral zone
magyar kulcsszavak bakterioplankton, diverzitás, szerves szén, sekély tavak, partmenti táj
angol kulcsszavak bacterioplankton, diversity, organic C, shallow lakes, littoral zone
megadott besorolás
Hidrobiológia, ökológiai állapotértékelés, alkalmazott ökológia (Komplex Környezettudományi Kollégium)40 %
Ortelius tudományág: Hidrobiológia
Mikrobiológia: virológia, bakteriológia, parazitológia, mikológia (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma)35 %
Környezeti biológia, ökotoxikológia (Komplex Környezettudományi Kollégium)25 %
Ortelius tudományág: Vízi ökológia
zsűri Ökológia és evolúció 1
Kutatóhely Mikrobiológiai Tanszék (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők Felföldi Tamás
Romsics Csaba
Szabó Attila
Tóth Erika
projekt kezdete 2015-10-01
projekt vége 2020-09-30
aktuális összeg (MFt) 29.220
FTE (kutatóév egyenérték) 8.30
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Édesvízi és tengeri kutatások egyaránt kimutatták, hogy a fitoplankton által megkötött szén jelentős része (~50%) a „mikrobiális hurkon” (microbial loop) halad át, melyben a heterotróf baktériumok asszimilálják az oldott szerves szénvegyületeket és juttatják el a heterotróf és mixotróf egysejtűekhez illetve a magasabb trofitási szintekhez. E kitüntetett anyagforgalmi jelentőség ellenére vízi ökoszisztémákban a heterotróf bakterioplankton működéséről csak nagyon kevés információval rendelkezünk. Különösen szembetűnő ez a hiány a litorális rendszerek esetében, ahol a szerves szénvegyületek döntő hányada a fitoplankton helyett a vízi makrofitonoktól származik és ahol a bakterioplankton anyagforgalmi jelentősége is alig ismert. A javasolt kutatási téma a heterotróf bakterioplankton makrofitonokkal borított sekély tavakban betöltött szerepének megismerése révén szándékozik ezt az űrt kitölteni. Célunk annak a megértése, hogy a különböző eredetű (emerz, szubmerz és úszó levelű makrofitonok) és összetételű szerves szénvegyületek hogyan befolyásolják a bakterioplankton abundanciáját, produkcióját és metabolizmusát a litorális ökoszisztémákban. A heterotróf bakteriális produkció és a vízi elsődleges szervesanyag termelés (fitoplankton + makrofitonok) közötti összefüggés feltárása a projekt másik fő feladata. Célunk továbbá annak megismerése, hogy a vízben oldott szerves szénvegyületek eredete és összetétele hogyan befolyásolja a bakterioplankton funkcionális csoportjainak összetételét, valamint hogy az eltérő szervesanyag kínálat milyen hatást gyakorol a bakterioplankton diverzitására.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A vízben oldott szerves szénvegyületek kulcsszerepet töltenek be a vízi ökoszisztémákban, elsődleges tápanyagforrásként szolgálva a vízben élő baktériumok többsége számára. A litorális rendszerekben, ahol az oldott szerves szénvegyületek döntő része nem a planktonikus elsődleges termelőktől (fitoplankton), hanem a vízi makrofitonoktól származik, a bakterioplankton anyagforgalmi jelentősége csak alig ismert. Irodalmi adatok alapján a vízi makrofiton borítottság növekedése nem csak a vízben oldott szervesanyagok mennyiségének növekedését jelenti, hanem a szervesanyag készlet összetételének és biológiai hozzáférhetőségének változását is, a környezeti tényezőktől és a vízi makrofitonok típusától függően. A makrofiton borítottság növekedése emiatt nem csak a baktériumok mennyiségének és aktivitásának növekedését eredményezheti, hanem a bakterioplankton diverzitását is jelentően megváltoztatja. Mindemellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül a vízi makrofitonok környezetmódosító hatását sem, amely a vízalatti fényviszonyok megváltoztatása révén a fotoheterotróf baktériumok számára kedvező feltételeket teremt. Az előzőek figyelembevételével a tervezett kutatás fő kérdése, hogy a különböző eredetű (emerz, szubmerz és úszó levelű makrofitonok) és összetételű szerves szénvegyületek hogyan befolyásolják a bakterioplankton szerepét és diverzitását (taxonómiai, funkcionális és metabolikus összetétel) a litorális ökoszisztémákban. Célunk továbbá annak megismerése, hogy a vízi makrofitonok szelektív fényabszorpciója hogyan befolyásolja a bakterioplankton struktúráját (fotoautotróf/fotoheterotróf/heterotróf életmód).

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A litorális régióban zajló metabolikus folyamatok összetettsége jelentősen megnehezíti a vízi ökológiai rendszerek működésének megértését. A javasolt terepi és laboratóriumi munka nagymértékben hozzájárul a litorális rendszerek szénkörforgalmának, különösen azok mikrobiológiai aspektusainak megértéséhez. Rávilágít arra, hogy ezek az itt zajló folyamatok mi módon függenek a makrofitonok típusától, bomlásától, illetve más biotikus és abiotikus tényezőktől. A tervezett kutatások révén megismerjük a bakterioplankton produkciójának jelentőségét a litorális rendszerekben. Emellett a projekt eredményei tisztázni fogják a baktériumok, az elsődleges termelés és a szervesanyag készlet közötti viszonyokkal kapcsolatos ellentmondásos nézeteket. A baktériumok számára a szerves anyag hozzáférhetőségét elsősorban annak kémiai természete határozza meg, utóbbi pedig nagymértékben függ a makrofiton közösséget alkotó fajoktól és/vagy növénytípusoktól. A várható eredmények segítenek megérteni a nagyobb tavak parti övében zajló anyagcsere folyamatok jelentőségét, emellett a tervezett kutatások nélkülözhetetlen információval szolgálhatnak vizeink ökológiai modellezéséhez is.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A vízben lebegő baktériumok (bakterioplankton) kicsiny méretük ellenére a vízi táplálékhálózat fő komponensei, meghatározó szerepet töltenek be a szén biogeokémiai ciklusában. A bakterioplanktonnak és a szabályzó környezeti tényezőknek megismerése elengedhetetlen a vízi ökoszisztémák működésének megértéséhez. A bakterioplankton a vízben oldott szerves szénvegyületeket használja fel anyagcseréje során. Utóbbiak származhatnak a vízben lebegő algáktól (fitoplankton) csakúgy, mint a vízinövényektől, illetve egyéb külső forrásból (pl. szennyvíz bevezetésből). Amíg azokban a vízterekben (mély tavak, tengerek), ahol az algák képezik az elsődleges termelés döntő hányadát, a bakterioplankton anyagforgalmi jelentősége jól ismert, addig a vízinövényekkel borított vízterekben (sekély tavaink jelentős része, nagy tavak parti régiói) a bakterioplanktonról csak igen kevés információval rendelkezünk. Éppen ezért a teljes tavi anyagforgalom szempontjából nem elhanyagolható a bakterioplankton szerepének megismerése a vízinövényzettel borított területeken. A tervezett kutatás célja a bakterioplankton mennyiségének, dinamikájának, anyagforgalmi szerepének, funkcionális és taxonómiai diverzitásának megismerése különböző növényzetű sekély tavakban.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Freshwater and marine studies have both demonstrated that a significant portion (~50%) of carbon fixed by phytoplankton is passed through the so-called microbial loop, in which the dissolved organic carbon (DOC) is assimilated by heterotrophic bacteria and channelled to heterotrophic/mixotrophic protists and higher trophic levels. In contrast with the remarkable ecological significance of the heterotrophic bacterioplankton, there is a considerable lack of information on its detailed function in different aquatic habitats. This gap of knowledge is especially apparent in macrophyte-dominated littoral systems, where a considerable amount of DOC originates from aquatic macrophytes and the importance of the bacterioplankton is largely unknown. With this end in view, the primary aim of the project is to elucidate the role of the heterotrophic bacterioplankton in macrophyte-covered shallow lakes. Our aim is to determine how the variation in DOC source (emergent- submergent and floating-leaved macrophytes) and composition (different DOC forms) influence bacterial abundance, production and metabolism in littoral aquatic systems. We want to assess how heterotrophic bacterial production relates to total primary production (phytoplankton + macrophytes) in littoral systems. We intend to determine how different DOC sources and composition of DOC influence the composition of functional groups of bacterioplankton. We also intend to determine whether DOC content and composition has a significant influence on bacterial diversity.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Dissolved organic carbon (DOC) is a key regulator of aquatic ecosystems, and the primary substrate for numerous aquatic bacteria. However, in littoral ecosystems, where non-planktonic primary producers, such as aquatic macrophytes are substantial, the role of bacterioplankton is gravely under-researched. Based on literature data, the increase of macrophyte dominance does not only mean increasing DOC supply, but also causes changes in the composition and biological availability of the DOC pool depending on the type of macrophytes and various environmental factors. The increase in macrophyte dominance, therefore, can not only affect bacterial activity and abundance, but also inevitably modifies the diversity of the bacterioplankton. Moreover, the structuring effect of aquatic macrophytes cannot be neglected either, which creates a favourable environment for the growth of photoheterotrophic bacteria through modifying underwater light conditions. Considering the above, the main research question of the project is how the source and composition of DOC (originating from emergent, submergent and floating-leaved macrophytes) influence the role and diversity (taxonomic, functional and metabolic composition) of the bacterioplankton in littoral systems. Our further aim is to understand the effect of selective light absorption by aquatic marcophytes on bacterioplankton structure (photoautotrophic/photoheterotrophic/ heterotrophic life forms).

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Incorporating the littoral zone into our understanding of whole-lake metabolism is complicated by the variety of littoral metabolism sources. Therefore the proposed sampling and experimental work will significantly contribute to understanding the complex web of relationships in the carbon cycling of littoral systems, its microbiological aspects in particular, and it will also reveal the dependence of these relationships on macrophyte decomposition and various other biotic and abiotic factors. The results of the project will shed light on the importance of heterotrophic bacterioplankton production and clear up the current contradictory views on how it is linked to the primary production and the DOC pool of the littoral zone. The availability of decomposing organic matter to bacteria is determined by its chemical nature, which highly depends on what types and/or species represent the macrophyte community. The expected results would also contribute to understanding the significance of the metabolic processes in the littoral zone of larger lakes, and provide invaluable information for the modelling of aquatic ecosystems.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Despite their small size, bacteria floating in the water (bacterioplankton) are a major component of the aquatic food web, and play a fundamental role in the biogeochemical carbon cycle. Elucidating the relationship between bacteria and the environmental factors regulating their activity is crucial in understanding the functioning of aquatic ecosystems. Bacterioplankton is fundamentally influenced by the quantity and composition of organic substances dissolved in the water. These substances, which are utilized by bacteria during their metabolism, can originate from algae floating in the water (phytoplankton) as well as aquatic macrophytes or external sources (e.g. sewage discharge). While in waters dominated by algae as major primary producers (deep lakes and oceans) the significance of bacterioplankton in nutrient cycling is well-known, in the case of macrophyte-dominated waters (reed, etc.; majority of shallow lakes, littoral shore zone of large lakes) there is a considerable lack of information in this respect. The role of the bacterioplankton in the macrophyte-covered littoral zone, therefore, cannot be left out of account with respect to the whole-lake carbon metabolism. Considering the above, the aim of the planned research is to determine the abundance and dynamics of the bacterioplankton, its role in carbon cycling, and its functional and taxonomic diversity in macrophyte-covered shallow lakes.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Sekély tavak esetében elemeztük a makrofiton vegetáció hatását a bakterioplankton diverzitására valamint szerepére. Kimutathattuk, hogy a "színes oldott szerves anyag" (CDOM) a bakterioplankton számára megfelelő szénforrás a makrofiton dominanciával jellemezhető parti övezetben. Ezzel ellentétben nyílt vízben a baktériumok szaporodását, tömegét elsősorban a fitoplanktonból származó szerves anyag határozta meg. Vagyis a makrofiton hatása a bakterioplanktonra erőteljesebb a parti övezetben, mint a nyílt vízben. Ez a hatás kimutatható a bakterioplankton közösség összetételében: a nyílt vízi minták baktériumközösségei élesen elváltak a makrofitonnnal borított régiókétól. Laboratóriumi vizsgálatokkal igazoltuk, hogy ez a jelenség a makrofiton, ill. a fitoplankton eredetű (és bakteriális lebontás során felszabaduló) CDOM különbségére vezethető vissza. A bakterioplankton összetételét évszakos hatások is befolyásolták, ugyanakkor eredményeink szerint a makrofiton-hatás (jelenlét, vagy hiány; a tápanyag tartalom és a lebontottság mértékében észlelhető különbségek; vagy antimikrobiális anyag termelés) bizonyos sekély tavakban erőteljesebb, mint amit az évszakhoz kötött fizikai-kémiai hatások okozhatnak. Tavakban a baktériumok szaporodása, biomasszája a makrofiton biomasszával korrelál, bár a víztestek jelentős heterogenitása (pl. geomorfológiai különbségek és terresztriális hatások) zavarhatja a bakterioplanktonra gyakorolt makrofiton-hatás kimutathatóságát.
kutatási eredmények (angolul)
The effect of aquatic marcophytes on the function and diversity of bacterioplankton in shallow lakes has been investigated. We could detect that CDOM was an appropriate carbon source for heterotrophic bacteria in the macrophyte-dominated littoral regions. Contrary to this, bacterial production in the open water depended mainly on phytoplankton-related carbon sources. Thus, the role of macrophytes on bacterioplankton was more important in the littoral aquatic habitats than in the open water. This was reflected in the composition of the bacterioplankton community: open water samples clearly separated from those with high macrophyte cover. Laboratory experiments confirmed that this could be explained with the differences in the CDOM released from macrophytes and phytoplankton during bacterial decomposition. Seasonal changes were also observable in the composition of bacterioplankton, but our results showed that the effect of marcophytes (via presence or absence, differences in nutrient content and decomposition rate, production of antimicrobial compounds) in several shallow lakes of the temperate zone could be higher on the bacterioplankton than that of the seasonally changing physicochemical parameters. Bacterial production correlates with macrophyte biomass in lakes, but the large heterogeneity of the water bodies (e.g. differences in geomorphological features and the importance of terrestrial factors) may blur the effects of marcophyte vegetation on bacterioplankton.
a zárójelentés teljes szövege https://otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=116275
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Szuróczki, S., Korponai, K., Tugyi, N., Somogyi, B., Tóth, E., Felföldi, T., Vörös, L., Márialigeti, K.: A planktonikus baktériumközösségek mennyiségi és aktivitási viszonyai a Fertő különböző típusú élőhelyein., 17. Kolozsvári Biológus Napok. Kolozsvár, Románia,, 2016
Tugyi, N., Mentes, A., Felföldi, T., Vörös, L., Boros, E., Márialigeti, K., Pálffy, K., Somogyi, B.: Algal vs. non-algal organic carbon as a key nutrient source of bacterioplankton in shallow lakes., 33rd SIL Congress, Torinó, Olaszország, 2016
Mentes, A., Szabó, A., Tugyi, N., Jurecska, L., Somogyi, B., Vörös, L., Felföldi, T.: Effect of the vegetation on the bacterial communities in a shallow lake., Power of Microbes in Industry and Environment 2016, PMIE-5, Krk Horvátország, 2016
Mentes, A., Bánhegyi, F., Tugyi, N., Szabó, A., Jurecska, L., Somogyi, B., Vörös, L., Felföldi, T.: Eltérő szerves anyag tartalmú vizek heterotróf bakteriális közösségeinek összehasonlítása., LVIII. Hidrobiológus Napok, Tihany., 2016
Mentes, A., Szabó, A., Tugyi, N., Jurecska, L., Somogyi, B., Vörös, L., Felföldi, T.: A vegetáció hatása a planktonikus baktérium közösség összetételére a Kolon-tó példáján., A Magyar Mikrobiológiai Társaság nagygyűlése és a XII. Fermentációs kollokvium, Keszthely, 2016
Szuróczki, S., Korponai, K., Sári, E., Tugyi, N., Felföldi, T., Somogyi, B., Márialigeti, K., Tóth, E.: A Fertő különböző típusú élőhelyeinek mikrobiológiai vizsgálata a limnológiai paraméterek tükrében., LVIII. Hidrobiológus Napok, Tihany., 2016
Szuróczki, S., Sári, E., Korponai, K., Felföldi, T., Márialigeti, K., Tóth, E.: A Fertő tenyészthető baktériumközösségének feltárása., A Magyar Mikrobiológiai Társaság 2016. évi Nagygyűlése és a XII. Fermentációs Kollokvium, Keszthely., 2016
Tugyi, N., Kovács, A., Vörös, L., Tóth, V., Somogyi, B.: Bakterioplankton produkció makrofitonok által dominált víztestekben., LIX. Hidrobiológus Napok, Tihany., 2017
Tugyi, N., Vörös, L., Tóth, V., Somogyi, B.: Bacterial Production in a Shallow Great Lake (Lake Fertő, Hungary)., III. Student Conference on Conservation Science, Tihany., 2017
Tugyi, N., Kovács, A., Vörös, L., Tóth, V., Somogyi, B.: Phyto- and Bacterioplankton Production in a Shallow Central European Great Lake (Lake Fertő, Hungary)., IAGLR's 60th annual Conference on Great Lakes Research, Detroit, USA., 2017
Tugyi, N., Vörös, L., Tóth, V., Somogyi, B.: A bakteriális produkció a Fertőn., MTA ÖK BLI Intézeti Napok, Tihany., 2017
Mentes, A., Szabó, A., Jurecska, L., Tugyi, N., Somogyi, B., Csitári, B., Vörös, L., Boros, E., Felföldi, T.: Az izsáki Kolon-tó mikrobiológiai felmérése., Hidrológiai Közlöny, 97 (különszám): 59-63., 2016
Szuróczki, S., Korponai, K., Sári, E., Tugyi, N., Felföldi, T., Somogyi, B., Márialigeti, K., Tóth, E.: Planktonikus baktériumközösségek vizsgálata a Fertő vizében (nyílt víz, belső tó, nádas)., Hidrológiai Közlöny, 97 (különszám), 40-47., 2016
Bell TAS, Sen-Kilic E, Felföldi T, Vasas G, Fields MW, Peyton BM: Microbial community changes during a toxic cyanobacterial bloom in an alkaline Hungarian lake, Antonie van Leeuwenhoek, 2018
Csitári B, Szabó A, Bedics A, Becker B, Korponai K, Boros E, Vörös L, Somogyi B, Felföldi T: Adatok a szikes tavaink nitrogénforgalmában feltételezhetően szerepet játszó planktonikus baktériumok megismeréséhez, Hidrológiai Közlöny 98(1): 71-76., 2018
Mentes A, Szabó A, Somogyi B, Vajna B, Tugyi N, Csitári B, Vörös L, Felföldi T: Differences in planktonic microbial communities associated with three types of macrophyte stands in a shallow lake, FEMS Microbiology Ecology 94: fix164, 2018
Szuróczki S, Szabó A, Korponai K, Felföldi T, Márialigeti K, Tóth E: A Fertő vizét és üledékét alkotó baktériumközösségek vizsgálata újgenerációs DNS-szekvenálással, Hidrológiai Közlöny 98(különszám): 78-85., 2018
Szuróczki S, Korponai K, Szabó A, Felföldi T, Sári E, Márialigeti K, Tóth E.: Bacteria contribute to the biogeochemical cycles of nitrogen and sulfur in Lake Fertő., A Magyar Mikrobiológiai Társaság 2018. évi Nagygyűlése, 2018
Korponai K, Szuróczki S, Szabó A, Tugyi N, Tóth V, Somogyi B, Márialigeti K, Felföldi T.: Különféle vízinövények hatása a baktériumközösségek szerkezetére, két sekély tavunk példáján., LXI. Hidrobiológus Napok. Tihany,, 2019
Tugyi N, Kovács WA, Vörös L, Boros E, Tóth V, Somogyi B.: Fitoplankton és bakterioplankton produkció a Fertő nyílt vízében és nádasában (Production of phytoplankton and bacterioplankton in the open water and within the reed belt of Lake Fertő/Neusiedler See)., Hidrológiai Közlöny 98 (special issue): 91-96., 2018
Csitári B, Szabó A, Bedics A, Becker B, Korponai K, Boros E, Vörös L, Somogyi B, Felföldi T: Adatok a szikes tavaink nitrogénforgalmában feltételezhetően szerepet játszó planktonikus baktériumok megismeréséhez, Hidrológiai Közlöny 98(1): 71-76., 2018
Bell TAS, Sen-Kilic E, Felföldi T, Vasas G, Fields MW, Peyton BM: Microbial community changes during a toxic cyanobacterial bloom in an alkaline Hungarian lake, Antonie van Leeuwenhoek 111: 2425-2440, 2018
Mentes A, Szabó A, Somogyi B, Vajna B, Tugyi N, Csitári B, Vörös L, Felföldi T: Differences in planktonic microbial communities associated with three types of macrophyte stands in a shallow lake, FEMS Microbiology Ecology 94: fix164, 2018
Szabó A, Korponai K, Somogyi B, Vajna B, Vörös L, Horváth Zs, Boros E, Szabó-Tugyi N, Márialigeti K, Felföldi T.: Grazing pressure-induced shift in planktonic bacterial communities with the dominance of acIII-A1 actinobacterial lineage in soda pans., Scientific Reports (accepted for publication), 2020
Szabó‑Tugyi N, Tóth VR.: Interaction among bacterioplankton and macrophytes in shallow lakes with high macrophyte cover., Aquatic Sciences 82:79., 2020
Szuróczki S, Abbaszade G, Szabó A, Bóka K, Schumann P, Tóth E: Phragmitibacter flavus gen. nov., sp. nov. a new member of the family Verrucomicrobiaceae, International Journal of Systematic and Evolutionary Microbiology 70: 2108-2114., 2020
Szuróczki S, Szabó A, Korponai K, Felföldi T, Somogyi B, Márialigeti K, Tóth E.: Prokaryotic community composition in a great shallow soda lake covered by large reed stands (Neusiedler See/Lake Fertő) as revealed by cultivation and DNA-based analyses., FEMS Microbiology Ecology 96: fiaa159., 2020
Felföldi T.: Microbial communities of soda lakes and pans in the Carpathian Basin: a review., Biologia Futura (formerly Acta Biologica Hungarica), 2020
Somogyi B, Felföldi T, G-Tóth L, Bernát G, Vörös L: Photoautotrophic picoplankton – a review on their occurrence, role and diversity in Lake Balaton., Biologia Futura (formerly Acta Biologica Hungarica), 2020





 

Projekt eseményei

 
2017-12-20 15:53:11
Résztvevők változása




vissza »