 |
Előmunkálatok Laonikos Chalkokondylés történeti művének kiadásához
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
116371 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Mészáros Tamás |
| magyar cím |
Előmunkálatok Laonikos Chalkokondylés történeti művének kiadásához |
| Angol cím |
Preparations for a new critical edition of Laonikos Chalkokondyles' Histories |
| magyar kulcsszavak |
Laonikos Chalkokondylés, szövegkiadás, bizánci történetírás |
| angol kulcsszavak |
Laonikos Chalkokondyles, critical edition, Byzantine historiography |
| megadott besorolás |
| Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Görög civilizáció |
|
| zsűri |
Történelem |
| Kutatóhely |
Eötvös József Collegium (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| projekt kezdete |
2015-09-01 |
| projekt vége |
2018-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
3.660 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
1.50 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Laonikos történeti műve harminckét kéziratban maradt fenn teljes vagy töredékes formában, melyek közül Darkó Jenő a szöveg megállapításához mindössze huszonhat kéziratot dolgozott fel. Darkó nem ismerte a British Libraryban őrzött kéziratot (Add. MS 36670), a müncheni Universitätsbibliothek kódexét (Ms 357), melyet manapság az egyik mértékadó kéziratnak tartanak, valamint nem tudott az athéni (Loberdou 239) és a madridi (RB Upsilon I. 06) kódexról, továbbá a vatikáni könyvtár két, az egyes könyvekből kivonatokat tartalmazó kéziratáról (Vat. gr. 1408 és Vat. gr. 1890).
Darkó Laonikosa, a kiadás számos erénye ellenére ma már kétségtelenül elavultnak tekinthető. A kutatómunka elvégzése számos részeredménnyel járulhat hozzá (1) Laonikos történeti művének új, a modern szövegkiadói elveknek megfelelő kiadásához. Elsősorban a szöveghagyománnyal (korábban nem vizsgált kéziratok elemzése, javaslatok az eltérő olvasatokkal összefüggésben), valamint a szerző nyelvhasználatával, stílusával kapcsolatban várható tudományos újdonság.
Nagyobb terjedelmű tanulmányban kívánjuk bemutatni (2) Laonikos és irodalmi előképei (Thukydidés) szövegszerű kapcsolatait, mely egyben fényt vethet a (3) kései bizánci historiográfia irodalmi forráshasználatának gyakorlatára, módjára és céljára. A nagy hagyományokkal rendelkező magyar bizantinológia a (4) a Laonikos-szöveg magyar történeti vonatkozásaival kapcsolatos kutatások eredményeiből gazdagodhat, melynek keretében várható egy (5) szemelvényes Laonikos-fordítás is.
A kiadás előkészítése és a kutatás valamennyi fentebb felsorolt szempont szerint nemzetközi szinten is hiánypótló jellegénél fogva indokolt.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A szöveghagyomány részletes vizsgálata alapvetőnek látszik az új Laonikos-kiadás szempontjából. Célunk, hogy kollacionáljuk a korábban nem tárgyalt kódexek változatait és lehetőség szerint új olvasatokat találjunk. Bár a korábban már vizsgált kéziratok új ellenőrzése is szolgáltathat pontosabb eredményeket (különös tekintettel a párizsi kéziratokra), nagyobb hangsúlyt szándékozunk fektetni a londoni és a müncheni kéziratra.
Számításba kell vennünk, hogy a ránk maradt Laonikos-szöveg több helyen interpolációt tartalmaz. Darkó a IX. könyvben két, a Trapezunti Császárság történetének fontos eseményeit tárgyaló szakaszt minősített későbbi betoldásnak. Más kutatók amellett érveltek, hogy az ibériai (grúz) kitérő és egy negyedik, Anna Komnéné sorsát bemutató szövegrészlet is kései betoldás lehet. Tárgyalni kívánjuk az említett, a mű keletkezési idejét is érintő problémás szöveghelyeket.
Laonikos történeti művének nyelve köztudottan nehezen érthető. Mivel a grammatikai rendhagyóságokat korábban a kézirati hagyomány pontatlanságainak és másolói hibáknak tulajdonították, a szöveget a klasszikus nyelvi norma szerint javították. A számos coniectura többsége azonban feleslegesnek látszik, ha figyelembe vesszük, hogy Laonikos magát a görög történetírói hagyomány örökösének tekintette. Hogy pontosan helyreállítsuk Laonikos szövegét, figyelembe kell vennünk, hogy a bizánci történetíró ezeket a grammatikai (anakoluthia, brachylogia), szintaktikai (igemódok használata, szórend) és lexikális (köznyelv, jövevényszavak) sajátosságokat modellnek tekintette. Utánzási technikája leírásához fel kívánjuk használni saját, korábbi Thukydidés-kutatásaink eredményeit.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Bizánc magyar kutatói az önálló bizantinológia tudományszakának megszületésétől fogva elsődleges feladatuknak tekintették a magyar történelemre vonatkozó görög nyelvű emlékek, a magyarsággal kapcsolatos bizánci történeti források feldolgozását. Ez a fajta „helyi érdekű” kutatási irány a magyar bizantinológusok szövegkiadói tevékenységében is világosan kimutatható. A sorba illeszkedik Darkó Jenő Laonikos Chalkokondylés szövegkiadása is, melynek megítélése jóformán már a harmadik kötetének megjelenése óta vita tárgya.
Darkó Jenő Laonikos-kiadásának (Laonici Chalcocandylae Historiarum demonstrationes. Ad fidem codicum recensuit, emendavit, annotationibusque criticis instruxit E. Darkó) első kötete 1922-ben jelent meg. Egy évvel később megjelent a második kötet is, végül néhány év múlva, 1927-ben napvilágot látott a Laonikos-kiadás harmadik, befejező kötete. Mai szemmel tekintve aligha túlzás azt állítanunk, hogy a kiadás színvonala messze elmarad a kívánatostól.
Az utóbbi időben Laonikos iránt mutatkozó kiemelt érdeklődés ellenére a szövegnek újabb kiadása a mai napig nem jelent meg, a kézirati hagyomány egyes kérdései bizonytalanok, a szerző életrajza és működése változatlanul nem tisztázott, nyelvhasználatának és stílusának pontos leírása kidolgozásra vár.
A szövegkiadói és szövegmagyarázói gyakorlat nemzetközi szintű fenntartása mellett kiemelkedően jelentős eleme a pályázatnak, hogy a magyar bizantinológia filológusi műveléséhez kutatási keretet teremt. A pályázat a magyar klasszika-filológia szövegkritikai kutatásait nemzetközi kapcsolatrendszerben tartja, kimagaslóan elismert kutatások számára biztos hátteret nyújt, továbbá a későbbiekben előkészítője lehet újabb, önálló vagy részpályázatok indításának.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az athéni Laonikos Chalkokondylés történeti műve a késő bizánci történetírás csúcspontja. A tíz könyvből álló történeti mű az 1298 és 1463 közti eseményeket tárgyalja. Laonikos elsődleges célja a bizánci birodalom bukásának és a törökök felemelkedésének bemutatása volt. Műve hitelességének értékét növeli, hogy közvetlenül felhasználta a török levéltári forrásokat, így pontos képet rajzolhatott a korai török birodalom intézményeiről. A történeti mű egyik mintaképe a Hérodotos által megörökített görög-perzsa háború lehetett, de a szónoki beszédek gyakori közbeiktatása és általában a mű nyelve (attikai nyelvjárás) Thukydidés hatását mutatja.
A kutatómunka elvégzése számos részeredménnyel járulhat hozzá (1) Laonikos történeti művének új, a modern szövegkiadói elveknek megfelelő kiadásához. Elsősorban a szöveghagyománnyal (korábban nem vizsgált kéziratok elemzése), valamint a szerző nyelvhasználatával, stílusával kapcsolatban várható tudományos újdonság. Szemléltetni kívánjuk (2) Laonikos és irodalmi előképei (Thukydidés) szövegszerű kapcsolatait, mely egyben fényt vethet a (3) kései bizánci historiográfia irodalmi forráshasználatának gyakorlatára, módjára és céljára. A nagy hagyományokkal rendelkező magyar bizantinológia a (4) a Laonikos-szöveg magyar történeti vonatkozásaival kapcsolatos kutatások eredményeiből gazdagodhat, melynek keretében várható egy (5) szemelvényes Laonikos-fordítás is.
A kiadás előkészítése és a kutatás valamennyi fentebb felsorolt szempont szerint nemzetközi szinten is hiánypótló jellegénél fogva indokolt.
A munka az Eötvös Collegiumban folyó bizantinológiai kutatások szerves része.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The Histories of Laonikos came down to us in its entirety as well as in fragmentary form in thirty-two manuscripts, of which Jenő Darkó consulted only twenty-six codices for the reconstruction of the text. Darkó did not know the codices Add. MS 36670 of the British Library, Ms 357 of the Universitätsbibliothek in Munich, now regarded as one of the most authoritative manuscripts, Loberdou 239 (Athens), RB Upsilon I. 06 (Madrid), and two other manuscripts of the Vatican Library containing excerpts from single books (Vat. gr. 1408 and Vat. gr. 1890).
Despite the numerous merits of the edition Darkó’s Laonikos has undoubtedly become obsolete by now. The work can contribute several partial results to (1) the new edition of Laonikos’ Histories in accordance with the principles of modern textual criticism. Scientific novelties can be expected mostly in connection with the textual tradition (the examination of previously neglected manuscripts, suggestions concerning different readings), and with the language and style of the author. We wish to present an extensive paper on (2) the textual connections between Laonikos and his literary models (Thucydides), which can also throw a light on (3) the practice, manner and aim of the treatment of sources in late Byzantine historiography. The Byzantine studies in Hungary, having a long-established tradition, may benefit from the results of (4) the Laonikos-research in relation to Hungarian history, in the course of which we may also expect (5) a Laonikos-translation with excerpts.
The research is justified by the fact that it fills a gap by all the above criteria at an international level as well.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
A thorough examination of the textual tradition seems to be essential for the new Laonikos’ edition. We aim to collate the variants of the neglected manuscripts and find new readings as far as possible. Although the new examination of the previously consulted manuscripts may lead to more accurate results (with special regard to the manuscripts in Paris), we intend to lay greater emphasis on the codices Add. MS 36670 and Ms 357.
We also have to take into consideration that the Laonikos’ text includes interpolations as well. Darkó decided that two sections of Book 9 concerning events in the history of the empire of Trebizond were later additions. Other scholars argued that the digression on Iberia/Georgia and a fourth passage relating to the fate of Anna Komnene are also interpolations. We will discuss all the problematic passages that also bear on the dating of the text.
As we know, the language of Laonikos is difficult to understand. As the grammatical anomalies were formerly attributed by the scholars to the inaccuracies and scribal errors in the manuscripts, the text was corrected according to the standards of the classical Greek language. Nevertheless, many of the so-called conjectural emendations seem to be unnecessary if we take into account that Laonikos considered himself to be the heir of the Greek historiographical tradition. To reconstruct Laonikos’ text accurately we will consider that these grammatical (anacoluthon, brachylogy), syntactical (moods of the verbs, word order), and lexical (vernacular, loanwords) peculiarities are treated by Laonikos as a model. To describe his technique of imitation we will use the results of our former research on Thucydides.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Since the birth of Byzantinology as a discipline by its own right Hungarian Byzantinologists have considered the editing of the Greek records of Hungarian history and of the Byzantine historical sources related to the Hungarians to be a priority. This local interest of the research is apparent if we look at the editions prepared by Hungarian Byzantinologists. The edition of Laonikos Chalkokondyles by Jenő Darkó can also be mentioned here, the value of which has been questioned by some since the publication of its third volume.
The first volume of Darkó’s Laonikos-edition (Laonici Chalcocandylae Historiarum demonstrationes. Ad fidem codicum recensuit, emendavit, annotationibusque criticis instruxit E. Darkó) was published in 1922, the second volume was published a year later, and finally, the third volume of the Laonikos-edition appeared a few years later in 1927. Looking at the edition now it is hardly an exaggeration to suggest that Darkó’s Laonikos fall short of expectations.
Despite the growing interest in Laonikos, a new edition has still not been published, some aspects of the manuscript tradition are uncertain, the biography of Laonikos still remains unclear, and no systematic study exists on his language and style.
Beside the maintenance of the qualitiy of textual editions and interpretations at an international level, a most important aim of the application is to provide frames for the philological activity in Hungarian Byzantine studies. The project retains the research on textual criticism of the Hungarian classical philology in a system of international relationship, it offers a secure background for internationally highly acclaimed research work, it might also prepare several further individual or subsidiary applications for funding.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The historical work of the Athenian Laonikos Chalkokondyles is the highest achievement in the late Byzantine historiography. His history in ten books covers the period between 1298 and 1463. Laonikos’ purpose was to show the downfall of the Byzantine empire and the growing power of the Turks. The credibility of his work is increased by the fact that he had direct access to Turkish sources, consequently he could give an accurate description of the early Ottoman institutions. His account is clearly modelled on the war of the Greeks and the Persians described by Herodotus, but the work also owes much to Thucydides in its use of forensic speeches and language (Attic dialect).
The work can contribute several partial results to (1) the new edition of Laonikos’ Histories in accordance with the principles of modern textual criticism. Scientific novelties can be expected mostly in connection with the textual tradition (examination of previously neglected manuscripts), and with the language and style of the author. We wish to present on (2) the textual connections between Laonikos and his literary models (Thucydides), which can also throw a light on (3) the practice, manner and aim of the treatment of sources in late Byzantine historiography. The Byzantine studies in Hungary, having a long-established tradition, may benefit from the results of (4) the Laonikos-research in relation to Hungarian history, in the course of which we may also expect (5) a Laonikos-translation with excerpts.
The research is justified by the fact that it fills a gap by all the above criteria at an international level as well.
The work is an integral part of Byzantine studies at the Eötvös Collegium.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
