 |
Avar kori vasművesség az interdiszciplináris kutatások tükrében.
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
116396 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Török Béla |
| magyar cím |
Avar kori vasművesség az interdiszciplináris kutatások tükrében. |
| Angol cím |
Ironworking of the Avar period in the scope of interdisciplinary research |
| magyar kulcsszavak |
archeometallurgia, anyagvizsgálat, régészet, vasművesség, avar kor, településkutatás, környezetrekonstrukció |
| angol kulcsszavak |
archaeometallurgy, material testing, archaeology, ironworking, Avar period, settlement research, environmental reconstruction |
| megadott besorolás |
| Metallurgia (Műszaki és Természettudományok Kollégiuma) | 50 % | | Ortelius tudományág: Kohászati technológiák | | Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 50 % | | Ortelius tudományág: Régészet |
|
| zsűri |
Régészet |
| Kutatóhely |
Metallurgiai Intézet (Miskolci Egyetem) |
| résztvevők |
Bánhidi Olivér
Barkóczy Péter
Gallina József Zsolt
Gömöri János
Gyulai Ferenc
Kovács Árpád
Kreiter Attila
Kristály Ferenc
Pető Ákos
Skriba Péter
|
| projekt kezdete |
2015-09-01 |
| projekt vége |
2018-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
32.207 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
7.40 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás konkrét célja az avar kori (Kr.u. 7-9.sz.) vasművesség szakmai tevékenységeit teljesen lefedő leletek (érc, faszén, adalékanyagok, különböző salakok, vasbuca és vastárgyak mellett kemence és tűzhelymaradványok, fúvókák, mellfalazatok), továbbákerámiák, növényi és állati maradványok, környezet-rekonstrukciós, komplex, interdiszciplináris jellegű anyagvizsgálata, illetve azokat korban közvetlenül követő, azonos jellegű leletek vizsgálataival való összevetése, valamint különféle kormeghatározási módszerek által a páratlan leletanyag régészeti, technikatörténeti, archeometriai-archeometallurgiaijellegű feldolgozása, publikálásra való előkészítése. Azáltalános cél a kutatási eredmények felhasználásával az avar kori vasművesség – az ércelőkészítéstől a vastárgyak kialakításáig – minél alaposabb technikai-technológiai, környezeti és életmódbeli feltérképezése (hazai és európai kitekintéssel), amelynek érdekében laboratóriumi és rekonstrukciós kísérletek, illetve a kísérleti régészet eredményeit is felhasználjuk.
Kutatócsoportunk a kutatás egyik részében a leletek anyagvizsgálatait –archeomágneses, dendrokronológiaiés radiokarbon kormeghatározás, kémiai analízis (XRF, ICP), fém makro- és mikroszerkezetvizsgálat (OM, SEM-EDS), ásványösszetétel-vizsgálat (XRD), archeobotanikai és archeozoológiai vizsgálatok – illetve a kapcsolódó, rekonstruált környezetbeli és laboratóriumi kísérleteket végzi el. A kutatás másik részében a kapott eredmények, adatok feldolgozása, egységes adatbázis kialakítása, a korabeli technika-technológia leírása, illetve a komplex kutatás monográfia jellegű publikálásának kézirat formájában való előkészítésetörténik.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A jelen kutatás során megválaszolható, hogy milyenszervezeti keretek között működött az avarok vasművessége és milyen technológiai előzményei voltak a Kárpát-medencében a honfoglaló magyarok vasművességének a korabeli szakmai paraméterek, körülmények, anyagszerkezeti jellegzetességek szempontjából.
A kutatás által részleteiben is feltérképezhető lesz az avarok vasművessége, annak teljes spektruma és bizonyítható lesz technikájuk, technológiájuk ásatások alapján feltételezhető korabeli fejlett színvonala. Az egyéb, vizsgálatokba bevont 9-12. századi leletekkel való kiegészítéssel, velük való összehasonlítássalpedig igazolhatja azt a kiinduló hipotézist, miszerint interdiszciplináris kutatással feltárható a korai középkori kárpát-medencei vasművesség és annak kontinuitása, egyúttal választ adhat arra a kérdésre is, hogy a honfoglaló magyarság magával hozott és a későbbi századokban gyakorolt szakmai ismerete technológiailag milyen kapcsolatba hozható az avarok vaskultúrájával.A kutatás fontos részkérdései: milyen alap- és segédanyagokat használtak az avar bucakemencékben; a kohóknak, izzító- és kovácstűzhelyeknek milyen anyagi és szerkezeti konstrukciójuk volt; milyen jellemző paraméterek mellett játszódtak le az alapvető metallurgiai és fizikai-kémiai folyamatok; mik voltak a technológia mennyiségi és minőségi jellemzői.Egyben választ kaphatunk olyan gazdaságtörténeti kérdésekre, hogy a barbár szervezési mintán alapuló vasművesség milyen szerepet játszott az avar, honfoglalás és kora Árpád-kori hatalmi központokban, milyen korabeli vasipari központok határolhatóak körül.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az iparrégészeti kutatások az elmúlt században megtalálták az avar és az Árpád-kori magyar vaskohászat nyomait, amelyek alapján a korszak vasművességének vonásai régészeti szempontból felvázolhatóak. Az elmúlt 15 évben két lelőhelyen (Zamárdi és Kaposvár) olyan avar kori vaskohászati centrumot tártak fel, ami Európa legnagyobb iparrégészeti lelőhelyei közé tartozik és a legnagyobbak az eddig feltárt kora középkori vaskohászati telepek közül. Korábban kutatócsapatunk több, 7-13. századi vasművességhez kapcsolódó, hasonló részvizsgálatot végzett, de a jelen kutatásban tervezett volumenű és komplexitású munkára eddig nem volt lehetőség.
A kutatás párhuzamosan alkalmazza és egymáshoz kapcsolja a régészeti elemzést,műszaki és természettudományos vizsgálatot és a kapcsolódó kísérleteket, ezáltal jelentősen bővíthető a jelenlegi ismeretanyag, ugyanakkor régészeti, technikatörténeti és archeometallurgiai, valamint a történelmi nemzettudat alakítása szempontjából is áttörést jelenthet, mivel immárközvetlenül a magyarok előtti kárpát-medencei vasművesség emlékeit vizsgáljuk. A leletanyag korabeli szakma szempontjából gyakorlatilag teljes spektruma, a válogatottés más projektekben már együttműködő kutatógárda, akutatási infrastruktúra kivételes komplexitása új, modell értékű, valóban interdiszciplináris perspektívát nyújt az iparrégészeti leletek régészeti és természettudományos feldolgozását, archeometallurgiáját illetően.
A vizsgálatok és a rájuk épülő kísérletek eredményeinek újszerű feldolgozásabebizonyítja, hogy megismerhető, reprodukálható egy nép és egy stratégiai fontosságú termelő tevékenység korabeli technológiája, egyúttal vizsgálható annak korabeli társadalmi, gazdasági éspolitikai hatása.Mindezzel – a korszak és a szakma tekintetében hiányt betöltve –egyszerre teremt régészeti, archeometriai, illetve technika- és kultúrtörténetiértéket, további kutatásokban használható információkat és példa értékű kutatási irányvonalat.
A kutatási projektünk komplexitása, jellege egyúttal lehetőséget nyújt, hogy a korabeli vasművesség ismeretterjesztő, tudománynépszerűsítő tevékenységgel is megeleveníthető, bemutatható legyen a szélesebb közönségnek, illetve eredményei az oktatás minden szintjén is szerepet kaphatnak.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Évezredeken át a vas volt az a fém, amelynek előállítási, felhasználási mennyisége és minősége a leginkább meghatározta egy adott nép termelőerejét, technikai fejlettségét, haderejét, eszközhasználat által mindennapi életének minőségét. A régészeti kutatásokban Európa-szerte dinamikusan fejlődik az iparrégészet és főként az ahhoz kapcsolódó anyagvizsgálat (archeometria). Ezen belül megkülönböztetett figyelmet kap a vas előállításának és felhasználásának, egy szóval a vasművesség korai emlékei, annál is inkább, mert gyakran mára már gyakorlatilag feledésbe merült technikákat tár fel, holott a mai modern vasipar azokból ered.
Az iparrégészeti leletanyag feldolgozásához, megértéséhez elengedhetetlen különböző régészeti, műszaki és természettudományos vizsgálatok elvégzése. Ezek által válaszolhatók meg olyan kérdések, hogy: Mi is ez? Miből, hogyan és mennyi készült, keletkezett? Mire és kik használták? Mindez máshonnan be nem szerezhető információt nyújt mind a régésznek, mind a történésznek, de az anyagvizsgálónak is.
Kutatásunk apropója két gazdag leletanyagot szolgáltató ásatás, amelyben Európa legnagyobb, avarok által használt vaskohászati telepeit tártuk fel a 6-9. századból, tehát a magyar honfoglalást megelőző időszakból. A legkülönbözőbb tudományág képviselőiből összetevődő kutatócsapatunk a különböző leletek összetett anyagvizsgálata mellett kísérleti úton leírja, korhű módon rekonstruálja, bemutatja ezt a középkori csúcstechnikát, kapcsolódó földrajzi környezetével együtt. Ezáltal mind a régészet, történettudomány és műszaki tudomány, mind az oktatás, mind pedig a közéleti érdeklődés számára publikálásra és megértésre alkalmassá teszi az avarok vasművességét.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Main objectives of this research:
To explore and perform a complex research - including environmental reconstruction and interdisciplinary examination - of the artefacts that completely cover professional ironworks, as well as pottery, plant and animal remains, from the Avar Age (700 AD – 900 AD);
The contemporary comparison with research results of the same kind of artefacts directly after the Avar Age;
The preparation of these unique artefacts for examination with various age-determining methods;
The analysis of the results of these examinations by archaeological, historical, archaeometrical and archaeometallurgical aspects and the processing of them for publication.
The general purpose is to gain deep insight into technical, technological, environmental and lifestyle knowledge of Ironworks of the Avar Age – from the preparation of ore to the formation of iron products – based on the results of this research (with national and international outlook), usage of laboratory and reconstruction experiments as well as the results of the experimental archaeology.
Our research team in the first parts of this program will perform different types of material examinations such as dating, chemical analysis, macro- and micro-structural analysis of the metals, mineral composition analysis, archaeobotanical and archaeozoological studies and related experiments in the reconstructed environment and in the laboratory.
In the second part of this program we will process the research data, create a single database and a contemporary technical and technological description, as well as, the preparation of a complex manuscript in monographic form for publication.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The following basic questions can be answered in this study:
What kind of organizational framework of the Avar Iron works was set up? What kind of technological antecedents of the iron works of Hungarian Conquerors were in the Carpathian Basin, in terms of the contemporary technical parameters, conditions and structure of the material characteristics?
The research into the Iron works of the Avars, and the full spectrum of their techniques will be mapped in detail. The contemporary advanced level of their technique and technology that can be based on the excavations, will be demonstrated
The initial hypothesis can be justified by:
Supplementing and comparing with other finds from the 9th -12th centuries involved in this study by interdisciplinary research. It can be explored by the iron works and its continuity in the early medieval Carpathian basin. It can also provide answers to the question of whether the professional knowledge of the Hungarian Conquerors, and later centuries, showed in associated technologically with the iron culture of the Avars.
The important part questions: What kind of raw and auxiliary materials were used in the bloom furnace in the Avar Age? What was the material and structural design of contemporary furnaces, fireplaces and smithy workshops? What kind of characteristic parameters were set in the fundamental physical-chemical and metallurgical processes? We also can deduce answers to questions of economic history: How instrumental was the iron works - based on the sample barbaric organization - in the former centres of power in the Avar, Conquest and early Árpád Age? What kind of contemporary iron industrial centres can be defined?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Traces of ironmetallurgy in the Avar and Árpád Age were found in the last century. The typical features of the ironwork of this period can be sketched from the archaeological point of view, based on excavations. Two early former steel centres have been identified at two sites over the past 15 years. These are one of the biggest European industrial archaeological sites. Earlier, we had performed similar partial examinations, but they never had chance to be part of such a large and complex research as we plan to perform now. The research applies and links to each other the archaeological analysis, technical and scientific investigation and related experiments, in parallel. As we are already researching the relics of the Ironworks from directly before the Hungarians in the Carpathian Basin it can expand the current knowledge, however, it can also be a breakthrough in terms of archaeology, history of technology and archaeometallurgy and also shape the historical national identity. The full spectrum of the artefacts from this time a truly interdisciplinary perspective to be examined. The infrastructure has been exceptionally complex due to the whole range of material shown by the artefacts. However the research team, which was carefully selected and had collaborated previously, was able to provide a new pattern-to-follow and interdisciplinary perspective.
This gave a new view to the archaeometallurgy, archeological and scientific processing of industrial archaeological finds.
The examinations, and the novel way of the analysis of the experimental results, based on those examinations, show that the contemporary technology of a nation and a strategic productive activity can be studied and reproduced. At the same time the contemporary social, economic and political impact can be examined. Consequently, this research can provide more knowledge in archeology, archaeometry, technological- and a cultural history value and provide further information and an exemplary trend for research. The complexity and nature of our research project can provide the possibility of displaying contemporary ironwork for a large audience by educational, science promotion activities. The results can also be used at all levels of education.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
For thousands of years, the manufacturing of iron and the quantity and the quality of their usage was the main driver of the productive powers of a nation, its technical progress and power of the army, and the quality of everyday life. The archaeological research in Europe, especial the industrial archaeology and related material testing (archaeometry) is rapidly developing. In particular, special attention is given to the production and use of iron, and the early iron works. The virtually forgotten techniques when revealed, have resulted in the modern steel industry`s development. Various archaeological, scientific and technical studies will be carried out to process and understand of the artefacts of Industrial archaeology.
These questions will be answered: What is it? What was it made of; how and how much was made? What was it good for, where and who used them? This research can provide information that can`t be obtained from other sources for not only archaeologists and historians, but also for the metallurgist and material researcher.
Our research of the two excavations from 6-9th cent., which provided rich ironmetallurgical assemblage of the Avars, before the period of the Hungarian Conquest. Our research team representing a wide variety of disciplines, will perform various material examinations on the different artefacts and at the same time will experimentally describe, authentically reconstruct and display this medieval art technique together with its related geographical environment. They will get ready for publication showing and understanding of ironworking of the Avars to archaeology, history and technology of science, education, and public interest.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
