Az Aspergillus nidulans fonalas gomba sterigmatocystin bioszintézisének indukciója laktóz szénforráson  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
116519
típus NN
Vezető kutató Karaffa Levente
magyar cím Az Aspergillus nidulans fonalas gomba sterigmatocystin bioszintézisének indukciója laktóz szénforráson
Angol cím Lactose induction of sterigmatocystin formation in the filamentous fungus Aspergillus nidulans
magyar kulcsszavak sterigmatocystin, laktóz, D-galaktóz, szekunder metabolizmus, Aspergillus nidulans
angol kulcsszavak sterigmatosyctin, lactose, D-galactose, secunder metabolism, Aspergillus nidulans
megadott besorolás
Mikrobiológia: virológia, bakteriológia, parazitológia, mikológia (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma)50 %
Általános biokémia és anyagcsere (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma)40 %
Mikrobiológia: virológia, bakteriológia, parazitológia, mikológia (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma)10 %
Ortelius tudományág: Mikrobiológia
zsűri Genetika, Genomika, Bioinformatika és Rendszerbiológia
Kutatóhely TTK Biomérnöki Tanszék (Debreceni Egyetem)
résztvevők Fekete Erzsébet
Molnár Ákos Péter
Németh Zoltán
projekt kezdete 2015-10-01
projekt vége 2019-09-30
aktuális összeg (MFt) 20.880
FTE (kutatóév egyenérték) 5.00
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A sterigmatocystin (ST) egy Aspergillus nidulans által termelt mikotoxin. Az ST-bioszintézis többféleképpen gátolható. Az oxilipinek – melyeket A. nidulans-ban a ppoA, ppoB és ppoC gének által kódolt zsírsav oxigenázok állítanak elő –az ST képződés stimulátorai. A ppoABC és a ppoAC mutánsok nem képeznek ST-t, kivéve laktózon, ahol visszaáll az eredeti fenotípus. Mivel az ST acetil-CoA építőelemekből épül fel, a zsírsavak béta-oxidációja is esszenciális a bioszintézishez. Kivételt szintén a laktóz jelent, ahol zsírsav-lebontásban hiányos mutánsokban is képződik ST. Ezen túl a szekunder anyagcserét globálisan szabályzó LaeA fehérjében hiányos mutánsokban is részlegesen visszaáll laktózon az ST produkció. Azt, hogy miért nem lehet laktózon gátolni az ST bioszintézist, Prof. Nancy Keller laboratóriumával közösen szeretnénk kideríteni. Prof. Keller az ST és a gombák szekunder anyagcseréjének világhírű kutatója, a mi laborunk pedig régóta vizsgálja az A. nidulans laktóz anyagcseréjét. Prof. Keller kimutatta, hogy a LaeA olyan primer metabolit koncentrációkat is befolyásol, melyek hatással lehetnek a szekunder anyagcserére, így az ST képződésre is. Pályázata ezért az Aspergillusok primer és szekunder anyagcseréje közti általános kapcsolatot vizsgálja a LaeA irányából, míg a mi pályázatunk azon primer anyagcsere útvonalakra irányul, melyeknek szerepe lehet az ST-laktóz kapcsolatban. Módszertani téren partnereinknél nagy áteresztőképességű technikák (mutánsok előállítása, RNS szekvencia adatok) alkalmazására nyílik lehetőség, míg nálunk jól kiépített biomérnöki háttér áll a rendelkezésre, ami egymást kiegészítő megközelítést tenne lehetővé a fiatal kutatók, doktoranduszok számára.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A sterigmatocystin (ST) mikotoxin bioszintézis útvonala Aspergillus nidulans-ban viszonylag jól ismert (az összes struktúrgént és köztest leírták), a szabályozási mechanizmusok azonban kevéssé feltártak (Yu és Keller, 2005). Különösen érdekes a laktóz és D-galaktóz hatása az ST képződésére. A hatás úgy foglalható össze, hogy metabolikus szabályozási körökön keresztül nem lehet a laktózon (és D-galaktózon) növő A. nidulans ST képződését gátolni. Laktózon (de más szénforrásokon nem!) az egyébként esszenciális oxilipinek (sejten belül keletkező zsírsav-származékok) hiányában is képződik ST (Dimitrios et al., 2005), továbbá a mitokondriális és/vagy peroxiszómális beta-oxidáció gátlása – amit a mitokondriális enoyl-CoA hidratáz illetve a D-bifunkcionális fehérje homológdeléciójával értek el, és ami más szénforrásokon esszenciális – sem befolyásolja az elérhető ST-produkciót (Maggio-Hall et al., 2005).
Mivel magyarázható ez? A laktóz lassan hasznosuló szénforrás, ezért kézenfekvőnek tűnik a hatást az alacsony specifikus növekedési rátával és az ST-bioszintézis ennek következtében kialakuló derepressziójával magyarázni. Második hipotézisünk szerint a laktóz (illetve D-galaktóz) anyagcsere során egy belső induktor keletkezik, ami ellensúlyozza az oxilipinek hiányát, és közvetlenül vagy közvetve stimulálni tudja az ST bioszintézist A. nidulans-ban. Mivel a laktózhoz hasonló, de kevésbé hangsúlyos fenotípus alakul ki D-galaktózon is (ahol az elérhető specifikus növekedési ráták jóval magasabbak), elképzelhető, hogy a két hatás (alacsony növekedési ráta, belső induktor) nem zárja ki kölcsönösen egymást, hanem együttesen vesz részt a laktóz/D-galaktóz fenotípus kialakításában.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az aflatoxinok (AT) a legveszélyesebb természetes gombatoxinok közé tartoznak. Fő termelőik, az Aspergillus parasiticus és az A. flavus gabona- és zöldségfélén telepszenek meg és fogyasztásra alkalmatlanná teszik őket, súlyos gazdasági károkat okozva ezzel (Wilkinson et al. 2004; Yu és Keller 2005). Tartós kitettség esetén a toxin végzetes májkárosodást okozhat (Wogan et al. 1992).
Az AT a poliketidek közé tartozik; a vegyület-családnak sokféle, változatos szerkezetű tagja ismert (Hopwood és Sherman 1990). A sterigmatocystin (ST) az AT bioszintézis utolsó köztese, de számos fajban, így A. nidulans-ban is ez a vegyület a végtermék. Az ST/AT bioszintézis megegyezik, de az ST kevésbé toxikus, ami ideális eszközzé teszi az AT kutatására (Hicks et al. 2002).
Az ST-bioszintézis lépései A. nidulans-ban jól ismertek, mivel az összes struktúrgént és köztes vegyületet leírták (Hicks et al. 2002). A bioszintézis szabályozásának molekuláris mechanizmusairól azonban keveset tudunk. Különösen érdekes a laktóz és monomerje, a D-galaktóz hatása: ezeken a szénforrásokon az A. nidulans ST-bioszintézis látszólag nem gátolható. Több olyan anyagcsere útról/lépésről tudunk, melyek hiánya leállítja az ST bioszintézist minden más szénforráson, laktózon azonban a toxin képződése helyreáll (Maggio-Hall et al. 2005; Dimitrios et al. 2005).
Az acetil-CoA a poliketidek bioszintézisének indító egysége, továbbá – a malonil-CoA alapanyagaként – a váz hosszabbításában is kulcsfontosságú. Az Ac-CoA sejten belüli koncentrációja az ST-bioszintézis szempontjából elsődleges élettani feltétel. Az ST-bioszintézist ezért gyorsan hasznosuló szénforrásokon (pl. D-glükóz, zsírsavak) tanulmányozták, mivel ilyenkor az intracelluláris Ac-CoA koncentráció megemelkedik. „Lassú” szénforrásokon azonban még nem tanulmányozták szisztematikusan az ST-képződést, noha a laktóz közvetett (pl. Penicillium chrysogenum penicillin bioszintézise; Castillo et al. 2006) vagy közvetlen (pl. Trichoderma reesei celluláz termelése; Fekete et al. 2008) szerepet játszik más fungális metabolitok bioszintézisében. Úgy véljük , hogy nemzetközi együttműködési pályázatunk új fejezetet nyithat egy fontos gomba-élettani kutatási terület, az AT/ST bioszintézis tanulmányozása terén.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az aflatoxinok (AT) a legveszélyesebb természetes rákkeltő anyagok közé tartoznak, így ezek a legfontosabb mikotoxinok is. Néhány tucat gombafaj, főleg az Aspergillus nemzetség tagjai termelik őket. Ezek a penészek gabona- és zöldségfélén telepszenek meg betakarítás előtt vagy a tárolás során, és súlyos gazdasági károkat okozva fogyasztásra alkalmatlanná teszik őket (Wilkinson et al., 2004). Tartós kitettség esetén a toxinok végzetes májkárosodást is okozhatnak (Wogan et al., 1992).
Biztonsági okok miatt a gombatoxinokat nehéz tanulmányozni, így nagy jelentőségű, hogy az AT helyett a hozzá hasonló, de kevésbé veszélyes sterigmatocystint (ST) is vizsgálhatjuk, melyet sok más faj mellett a fonalas gombák modell-fajának számító A. nidulans termel. A penészgombák genetikájáról és élettanáról, ezen belül pedig az AT/ST keletkezéséről meglévő ismereteink jelentős részben az A. nidulans tanulmányozása során születtek. Az ST tulajdonképpen az AT előanyaga: az AT keletkezése során jön létre, de nem alakul tovább AT-vá.
Eddig az AT/ST keletkezést olyan körülmények között vizsgálták, melyek kedveztek a gomba gyors növekedésének; glükózon, növényi olajokon tenyésztették őket. Ennek során számos gént azonosítottak, melyek az ST-keletkezés szempontjából nélkülözhetetlennek tűntek, mivel hiányukban nem képződött ST. Amikor azonban a gombát a lassú növekedést eredményező laktózon (tejcukor) növesztették, az ST keletkezés helyreállt (Dimitrios et al., 2005). Ebben a pályázatban azt próbáljuk meg kideríteni, miért olyan különleges a laktóz az ST-képződés szempontjából, és hogy általában a „lassú” szénforrásoknak van-e kiemelt szerepe a toxin keletkezésében.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Sterigmatocystin (ST) is a mycotoxin produced by Aspergillus nidulans. Oxylipins, produced by three fatty acid oxygenases encoded by ppoA, ppoB and ppoC stimulate ST formation. Mutants in ppoABC and ppoAC do not make ST, except on lactose and D-galactose where phenotype is restored. Similarly, since Ac-CoA is the building block of ST, beta-oxidation of fatty acids is crucial for ST biosynthesis, again except on lactose. Furthermore, ST loss in a mutant deleted for LaeA (the global regulator of secondary metabolism) can also be partially restored in a laeA mutant.
Why cannot one block ST formation on lactose? This is the problem we address in cooperation with Prof. Nancy Keller’s lab. Prof. Keller is a renowned expert on ST formation and fungal secondary metabolism in general, while our lab has been investigating the lactose metabolism of A. nidulans. Prof. Keller is focusing on investigating the relationship between primary and secondary metabolism in Aspergilli. Recently she has found that LaeA also regulates primary metabolism pools that may be contributing to ST and other secondary metabolites. Prof. Keller’s grant addresses the broad question of how LaeA regulation of primary metabolism impacts global secondary metabolism; our interaction will specifically focus on those primary metabolite pathways that could underline the lactose ST connection. Furthermore, while Prof. Keller’s group has access to high-throughput techniques (e.g. for construction of mutant strains, RNAseq data), our lab has good facilities for fermentation biotechnology. This setup may provide complementary and up-to-date research opportunities for the young scientists and Ph.D. students involved.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The sterigmatocystin (ST) mycotoxin biosynthetic pathway is well-characterized in Aspergillus nidulans, but many of the regulatory aspects are still enigmatic (Yu and Keller, 2005). Of particular interest is the lactose/D-galactose effect. This is summarized as the inability to block ST biosynthesis by regulatory means upon growth on lactose. Growing on lactose (but not on any other carbon sources tested), ST is also formed in the absence of oxylipins (endogenous fatty acid-derived molecules) that otherwise are required (Dimitrios et al., 2005). In addition, contributions of mitochondrial and/or peroxisomal beta-oxidation to ST formation are essential on all carbon sources but lactose, as disruption of the mitochondrial enoyl-CoA hydratase and/or the D-bifunctional protein homolog in the peroxisomal beta-oxidation pathway did not influence ST levels on lactose (Maggio-Hall et al., 2005).
How could one explain this? Since lactose is slowly catabolised by fungi, one may suggest that low specific growth rates typical during growth on lactose may result in the derepression of ST biosynthesis. Alternatively, we also hypothetize that lactose or D-galactose catabolism may generate an endogenous inducer that is able to counteract the absence of oxylipins, and directly or indirectly stimulates ST biosynthesis in A. nidulans. The fact that similar but less profound phenotypes to those on lactose were observed on D-galactose, where attainable growth rates are much higher may indicate that the two hypothesis may not mutually exclusive, and thus the two effects (e.g. low growth rate and endogenous inducer) could simultaneously contribute to the lactose/D-galactose phenotype.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Aflatoxins (AT) are naturally occurring, carcinogenic mycotoxins produced mainly by Aspergillus parasiticus and A. flavus (Yu and Keller 2005). These fungi can contaminate cereal crops and other staple commodities before harvest or during storage, leading to huge economic losses (Wilkinson et al., 2004). In addition, upon exposure, the toxins can cause acute hepatic failure in humans and animals (Wogan et al. 1992).
AT is a member of a large and diverse class of compounds known as polyketides (Hopwood and Sherman, 1990). The penultimate intermediate in the biosynthesis of AT is sterigmatocystin (ST) which, in several fungi including A. nidulans, is the end product of the AT pathway (Barnes et al., 1994). ST shares practically all regulatory mechanisms with ATs while being less harmful, making it an ideal experimental tool to study AT biosynthesis (Hicks et al. 2002).
The ST biosynthetic pathway is well-characterized in A. nidulans with all the structural genes and intermediates described, but many of the regulatory aspects are still enigmatic (Hicks et al. 2002). Of particular interest is the effect of lactose and its monomer D-galactose: while several metabolic steps and pathways in A. nidulans were shown to be essential for ST biosynthesis by the use of knock-out strains, growing these mutants on lactose led to restored ST formation (Maggio-Hall et al. 2005; Dimitrios et al. 2005).
Availability of acetyl-CoA, the polyketide starter unit and extender unit through carboxylation into malonyl-CoA, is a principal metabolic factor for ST biosynthesis. Indeed, ST biosynthesis has been studied on carbon sources of rapid catabolism that result in high cellular pools of Ac-CoA, e.g. D-glucose and fatty acids. On the other hand, no detailed study is available on ST formation using „slow” carbon sources. Noteworthly, lactose was shown to be directly (cellulases in Trichoderma reesei; Fekete et al. 2008) or indirectly (penicillin in Penicillium chrysogenum; Castillo et al. 2006) involved in the induction mechanisms of fungal metabolites. This cooperative proposal, if granted, could open up a new chapter on the field of ST/AT research, already one of the prominent and economically relevant topics in fungal physiology.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Aflatoxins (AT) are among the most carcinogenic natural substances known to date and the most important mycotoxins. They are produced by a few dozens of fungal species, mainly Aspergilli. These fungi can contaminate cereal crops and other staple commodities before harvest or during storage, leading to huge economic losses (Wilkinson et al., 2004). In addition, upon exposure, the toxins can cause acute hepatic failure in humans and animals (Wogan et al., 1992).
Due to safety considerations, hazardous compounds such as mycotoxins are complicated to investigate. Importantly, instead of AT, one can safely study another fungal compound named sterigmatocystin (ST) which is structurally similar but less dangerous to AT. In fact, ST is the penultimate intermediate in the biosynthetic pathway of AT. It is produced, among many other species, by A. nidulans, a model organism. Much of our understanding of fungal genetics and metabolism in general, and of the molecular mechanisms of AT regulation in particular comes from studies performed in this organism.
Thus far, AT/ST formation was investigated under conditions that favour rapid growth of the fungus, e.g. on sugars or oils. Several genes were identified whose products seemed essential to ST formation, e.g. ST was not formed upon their deletion. However, when the fungus was grown on lactose (milk sugar), a carbon source that results in slow fungal growth, ST formation reappeared (Dimitrios et al., 2005). In this proposal, we try to figure out why lactose is so special to ST formation, and whether „slow” carbon sources in general have a special role in the production of this toxin.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A szterigmatocisztin (ST) mikotoxin képződésének útvonalát az Aspergillus nidulans modell-szervezetben jól ismerjük, de a szabályozási mechanizmusok, köztük a szénforrás szerepe máig felderítetlenek. Különösen így van ez a tejcukor (lakóz) esetében. Laktózon ugyanis az egyéb szénforrásokon ST-t előállítani nem tudó mutáns törzsek termelési képessége visszatér („laktóz hatás”). A kutatási program elején kidolgoztunk egy HPLC–UV alapú eljárást az ST izolálására és mérésére süllyesztett gombatenyészetekből. A laktóz lassú növekedést eredményező, gyenge szénforrás. A gyorsan hasznosuló D-glükózon az ST csak a szénforrás elfogyása után keletkezik, míg laktózon már a szénforrás zömének jelenlétében megjelenik. Az ST keletkezését tehát vagy a karbon katabolit represszió szabályozza, vagy az alacsony növekedési ráta váltja ki. A kérdés eldöntésére kemosztát típusú folytonos tenyészeteket hoztunk létre, melyekben a növekedési rátát be lehet állítani. ST csak alacsony növekedési ráta mellett képződött; hasonló eredményeket kaptunk a karbon katabolit derepresszált mutánsok tenyésztése során is. Ez alapján a laktózon észlelt korai ST képződés elsődleges oka az alacsony növekedési ráta A. nidulans-ban. Bebizonyítottuk, hogy az alternatív oxidázt kódoló aodA gén kópiaszáma – mely az alternatív és a citokróm függő légzési utak arányát is befolyásolja – pozitívan korrelál az AT képződéssel A. nidulans-ban. A kapcsolat azonban kizárólag fény hiányában (sötétben) áll fenn.
kutatási eredmények (angolul)
The sterigmatocystin (ST) biosynthetic pathway is well-characterized in the model fungus Aspergillus nidulans, but many of the regulatory aspects including those related to the carbon source remain enigmatic. This is particularly true for the milk sugar lactose. The “lactose effect” is the ability of some A. nidulans ST production mutants to still synthesize ST on lactose but not on other carbon substrates. At the onet of the project, we developed a HPLC–UV method to isolate and detect ST from submerged fungal cultures. Lactose is a poor carbon substrate that results in slow growth. On D-glucose, ST forms only after the sugar is depleted, while on lactose, ST appears when most of the carbon source is still available. This suggests that ST formation may either be mediated by a carbon catabolite regulatory mechanism, or induced by low specific growth rates. The hypothesis was tested in chemostat-type continuous fermentations where the growth rate could be set. Here, ST formed only at low but not at high growth rate; similar results were obtained with a carbon catabolite derepressed mutant strain. Thus, low growth rates may be the primary cause of mid-growth ST formation on lactose in A. nidulans. We provided evidence that the copy number of the aodA gene – encoding alternative oxidase – and, hence, the balance between alternative- and cytochrome-C-mediated respiration correlates with ST production in A. nidulans. This interrelation occurs solely in the absence of light.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=116519
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
MOLNÁR Á.P., NÉMETH Z., KOLLÁTH I.S., FEKETE E., FLIPPHI M., ÁG N., SOÓS Á., KOVÁCS B., SÁNDOR E., KUBICEK C.P., KARAFFA L.: High oxygen tension increases itaconic acid accumulation, glucose consumption, and the expression and activity of alternative oxidase in Aspergillus terreus., Applied Microbiology and Biotechnology, 102: 8799-8808., 2018
De Vries R P , Riley R , Wiebenga A , Aguilar-Osorio G , Amillis S , Uchima C A , Anderluh G , Asadollahi M , Askin M , Barry K , Battaglia E , Bayram Ö , Benocci T , Braus-Stromeyer S , Caldana C , Cánovas D , Cerqueira G , Chen F , Chen W , Choi C , Clum A , Corrêa dos Santos R A , De Lima Damásio A R , Diallinas G , Emri T , Fekete E , Flipphi M , Freyberg S , Gallo A , Gournas C , Habgood R , Haimaut M , Harispe L , Henrissat B , Hildén K , Hope R , Hossain A , Karabika E , Karaffa L , Karányi Zs , Kraševec N , Kuo A , Kusch H , LaButti K , Lagendijk E , Lapidus A , Levasseu A , Lindquist E , Lipzen A , Logrieco A , MacCabe A , Mäkelä M , Malavazi I , Melin P , Meyer V , Mielnichuk N , Miskei M , Molnár Á , Mulé G , Ngan C Y , Orejas M , Orosz E , Ouedraogo J P , Overkamp K , Park H S , Perrone G , Piumi F , Punt P , Ram A , Ramón A , Rauscher S , Record E , Riaño-Pachón D M , Robert V , Röhrig J , Ruller R , Salamov A , Salih N , Samson R , Sándor E , Sanguinetti M , Schütze T , Sepčić K , Shelest E , Sherlock G , Sophianopoulou V , Squina F , Sun H , Susca A , Todd R , Tsang A , Unkles S , van de Wiele N , van Rossen-Uffink D , de Castro Oliveira J V , Vesth T , Visser J , Yu J H , Zhou M , Andersen M , Archer D , Baker S , Benoit I , Brakhage A , Braus G , Fischer R , Frisvad J , Goldman G , Houbraken J , Oakley B , Pócsi I , Scazzocchio C , Seiboth B , vanKuyk P , Wortman J , Dyer P , Grigoriev I: Comparative genomics reveals high biological diversity and specific adaptations in the industrially and medically important fungal genus Aspergillus, GENOME BIOLOGY 18:(1) Paper 28. 45 p., 2017
FEKETE E., FLIPPHI M., ÁG N., KAVALECZ N., CERQUEIRA G., SCAZZOCCHIO, C., KARAFFA L.: A mechanism for a single nucleotide intron shift., Nucleic Acids Research, 45: 9085-9092., 2017
MOLNÁR Á.P., NÉMETH Z., FEKETE E., FLIPPHI M., KELLER N.P., KARAFFA L.: Analysis of the relationship between alternative respiration and sterigmatocystin formation in Aspergillus nidulans., Toxins, 10: 168., 2018
FEKETE E., OROSZ A., KULCSÁR L., KAVALECZ N., FLIPPHI M., KARAFFA L.: Characterization of a second physiologically relevant lactose permease gene (lacpB) in Aspergillus nidulans., Microbiology-SGM, in press., 2016
JÓNÁS Á., FEKETE E., NÉMETH Z., FLIPPHI M., KARAFFA L.: D-Galactose catabolism in Penicillium chrysogenum: expression analysis of the structural genes of the Leloir pathway., Acta Biologica Hungarica, in press., 2016
ÁG N., FLIPPHI M., KARAFFA L., SCAZZOCCHIO, C., FEKETE E.: Alternatively spliced, spliceosomal twin introns in Helminthosporium solani., Fungal Genetics and Biology, 85: 7-13., 2015
PAPP B., TÖRÖK T., SÁNDOR E., FEKETE E., FLIPPHI M., KARAFFA L.: High cell-density cultivation of the chemolithoautotrophic bacterium Nitrosomonas europaea., Folia Microbiologica, DOI: 10.1007/s12223-015-0425-8., 2016
PAPP B., TÖRÖK T., SÁNDOR E., FEKETE E., FLIPPHI M., KARAFFA L.: High cell-density cultivation of the chemolithoautotrophic bacterium Nitrosomonas europaea., Folia Microbiologica, 61: 191-198, 2016
ÁG N., FLIPPHI M., KARAFFA L., SCAZZOCCHIO, C., FEKETE E.: Alternatively spliced, spliceosomal twin introns in Helminthosporium solani., Fungal Genetics and Biology, 85: 7-13., 2015
JÓNÁS Á., FEKETE E., NÉMETH Z., FLIPPHI M., KARAFFA L.: D-Galactose catabolism in Penicillium chrysogenum: expression analysis of the structural genes of the Leloir pathway., Acta Biologica Hungarica, 67: 318–332., 2016
FEKETE E., OROSZ A., KULCSÁR L., KAVALECZ N., FLIPPHI M., KARAFFA L.: Characterization of a second physiologically relevant lactose permease gene (lacpB) in Aspergillus nidulans., Microbiology-SGM, 162: 837-847., 2016
NÉMETH Z., MOLNÁR Á.P., FEJES B., NOVÁK L., KARAFFA L., KELLER N.P., FEKETE E.: Growth-phase sterigmatocystin formation on lactose is mediated via low specific growth rates in Aspergillus nidulans., Toxins, 8: 354., 2016
FEKETE E., FLIPPHI M., ÁG N., KAVALECZ N., CERQUEIRA G., SCAZZOCCHIO, C., KARAFFA L.: A mechanism for a single nucleotide intron shift., Nucleic Acids Research, 45: 9085-9092., 2017
KULCSÁR L., FLIPPHI M., JÓNÁS Á., SÁNDOR E., FEKETE E., KARAFFA L.: Identification of a mutarotase gene involved in D-galactose utilization in Aspergillus nidulans., FEMS Microbiology Letters, accepted for publication., 2017
FLIPPHI M., ÁG N., KARAFFA L., KAVALECZ N., CERQUEIRA G., SCAZZOCCHIO C., FEKETE E.: Emergence and loss of spliceosomal twin introns., Fungal Biology and Biotechnology, DOI 10.1186/s40694-017-0037-y., 2017
KULCSÁR L., FLIPPHI M., JÓNÁS Á., SÁNDOR E., FEKETE E., KARAFFA L.: Identification of a mutarotase gene involved in D-galactose utilization in Aspergillus nidulans., FEMS Microbiology Letters, 364(20). doi: 10.1093/femsle/fnx202., 2017
MOLNÁR Á.P., NÉMETH Z., FEKETE E., FLIPPHI M., KELLER N.P., KARAFFA L.: Analysis of the relationship between alternative respiration and sterigmatocystin formation in Aspergillus nidulans., Toxins, 10: 168., 2018
KARAFFA L., KUBICEK C.P.: Citric acid and itaconic acid accumulation: variations of the same story?, Applied Microbiology and Biotechnology, DOI: 10.1007/s00253-018-09607-9., 2019
NÉMETH Z., KULCSÁR L., FLIPPHI M., OROSZ A., AGUILAR-PONTES M.V., DE VRIES R.P., KARAFFA L., FEKETE E.: L-Arabinose induces D-galactose catabolism via the Leloir pathway in Aspergillus nidulans., Fungal Genetics and Biology, 123: 53-59., 2019
Kavalecz N, Ág N, Karaffa L, Scazzocchio C, Flipphi M, Fekete E: A spliceosomal twin intron (stwintron) participates in both exon skipping and evolutionary exon loss, Scientific Reports, 9:9940, 2019



vissza »