Konzorcium, fő p.: REvPAMS: A Kárpát-Pannon térség legfiatalabb, potenciálisan aktív magmatározóval rendelkező vulkánjának (Csomád, K-Kárpátok) komplex kutatása  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
116528
típus K
Vezető kutató Harangi Szabolcs
magyar cím Konzorcium, fő p.: REvPAMS: A Kárpát-Pannon térség legfiatalabb, potenciálisan aktív magmatározóval rendelkező vulkánjának (Csomád, K-Kárpátok) komplex kutatása
Angol cím Consortional main: REvPAMS: an integrated REsearch of a volcano with Potentially Active Magma Storage, the youngest volcano (Ciomadul, E Carpathians) of the Carpathian-Pannonian Region
magyar kulcsszavak vulkanológia, geokémia, kőzettan, magmás petrogenezis, geokronológia, geofizika,
angol kulcsszavak volcanology, geochemistry, petrology, igneous petrogenesis, geochronology, geophysics
megadott besorolás
Ásványtan, kőzettan (Komplex Környezettudományi Kollégium)55 %
Ortelius tudományág: Ásványtan
Geofizika, a szilárd Föld fizikája, szeizmológia (Komplex Környezettudományi Kollégium)25 %
Ortelius tudományág: Vulkanológia (Geofizika)
Geológia, tektonika, vulkanológia (Komplex Környezettudományi Kollégium)20 %
Ortelius tudományág: Kőzettan
zsűri Földtudományok 1
Kutatóhely MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport (HUN-REN Támogatott Kutatócsoportok Irodája)
résztvevők Bachmann Olivier
Dunkl István
Haranginé Lukács Réka Zsuzsanna
Kis Boglárka
Kiss Balázs
Németh Bianka Julianna
Pál-Molnár Elemér
Palcsu László
Seghedi Ioan
Soós Ildikó
Szepesi János
Temovski-Molnár Kata
Vaselli Orlando
projekt kezdete 2015-09-01
projekt vége 2020-12-31
aktuális összeg (MFt) 47.953
FTE (kutatóév egyenérték) 19.75
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A Kárpát-Pannon térség elmúlt 20 millió évét változatos vulkáni működés jellemezte és még az elmúlt 1 millió évben is tucatnyi vulkánkitörés történt. A legutolsó vulkáni működés a székelyföldi Csomádon volt 32 ezer éve. A rendelkezésre álló kutatási adatok, beleértve az elmúlt 4 évben végzett saját vizsgálati eredményeinket, arra utalnak, hogy a vulkán alatt még nem teljesen kihűlt magmás test helyezkedhet el. Továbbá, a vulkáni működésben több 10 ezer éves szünetek is lehettek, mialatt a mélyben olvadéktartalmú magma létezett. Mindezek alapján, a vulkán állapotának rögzítéséhez, és jövőbeli tevékenységének értékeléséhez kiemelten fontos a további részletes kutatás, aminek eredményei hozzájárulnak a hosszan szunnyadó és látszólag inaktív vulkánok természetének megértéséhez is.
A projekt egy legmodernebb szemléletű komplex kutatást céloz meg, hogy a Csomád és hasonló vulkánok alatt hosszú időn keresztül létező magmatározók kialakulását és fejlődését megértsük. Ez a kutatás egy erős nemzetközi kapcsolatrendszeren alapul, amelyben a szakma legkiválóbb kutatói vesznek részt és a legmodernebb analitikai elemzéseket alkalmazzuk.
Meghatározzuk a kitörési fázisok pontos idejét, a szunnyadási periódusok hosszát, a magmatározó termális fejlődését és időbeli fennállását. Rekonstruáljuk azokat a folyamatokat, amelyek a rendszer reaktiválódásához és végül vulkánkitöréshez vezetnek akár hosszú szunnyadási idő után is. A vulkán jelenlegi állapotát a gázkiáramlások összetételének folyamatos elemzése, valamint a magnetotellurikus mérések alapján érthetjük meg. E vizsgálati eredmények alapot adnak arra, hogy pontosítsuk a mélyben vélelmezett magmás test geometriáját és annak állapotát.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A szunnyadó és látszólag inaktív vulkánok kutatása, esetleges felébredésük megértése nagy kihívást jelent. Ez gondos, integrált tudományos megközelítést igényel, hogy jellemezni tudjuk a tűzhányó jelenlegi állapotát és a múltbeli viselkedését az alábbi kulcskérdésekkel:
1. A kitörések korának, az epizodikus vulkáni működés időbeliségének pontos meghatározása. Mindehhez a legújabb technikai fejlesztésekkel alkalmazott cirkon geokronológia adja a választ.
2. A magmás rendszer kialakulását és termális fejlődését cirkon ásványokon végzett in-situ izotóp és nyomelem elemzés, valamint amfibolok és plagioklászok integrált szöveti és geokémiai vizsgálata alapján írjuk le. Ez hozzásegít annak a kulcskérdésnek a megválaszolásához is, hogy szükséges-e olvadéktartalmú magma a hatékony remobilizációhoz?
3. A vulkánkitörések előtti magmakamra folyamatokra és a reaktiváció időbeliségére zónás ásványok nagy felbontású elemzésével, valamint nyomelemprofilok diffúziós modellszámításai alapján következtetünk.
4. A csomádi dácit különleges lehetőséget ad, hogy a bazaltos magmák szerepét feltárjuk egy hosszú életű „hideg” magmakása reaktiválásában, mivel akár egyetlen kőzetmintában előfordulnak mafikus ásványok és felzikus kristálycsomók, így egyszerre két magmás rendszer fejlődése is vizsgálható.
5. A kibocsájtott gázok éves összetétel-meghatározása, a He-izotóparány mérése lehetővé teszi a geotermális rendszer állapotának megértését, a gázokban lévő magmás komponens kimutatását.
6. A magmás rendszer jellegének és geometriájának pontosítására magnetotellurikus méréseket végzünk, amelyek kiterjednek a felső köpenyben lévő, esetlegesen olvadt területeket jelző anomáliák kimutatására is.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A vulkáni működés a Föld legdrámaibb eseményei közé tartozik, ami potenciális veszélyt jelent a lakott területekre. A vulkánkitöréshez vezető folyamatok megértése a legnagyobb tudományos kihívások közé tartozik, amelynek kiemelt társadalmi fontossága van. Úgy véljük, hogy egy vulkán állapotát elsősorban az alatta lévő magmás rendszer jelenlegi állapotának és múltbéli fejlődésének ismerete alapján értékelhetjük. E kutatás újszerűsége, hogy egy látszólag inaktív, de potenciálisan aktív magmatározóval (PAMS) rendelkező tűzhányó kutatását tűzi célul. Számos olyan pusztító vulkánkitörésről tudunk, amit nem előzött meg vulkáni működés a történelmi időkben, azaz a vulkán nem tűnt veszélyesnek. Nincs kétség afelől, hogy ilyen események a jövőben is lesznek. Ezért kulcsfontosságú tudnunk azt, hogy mi okozza e hosszan szunnyadó vulkánok feléledését és mindez milyen gyorsan történik! A kutatás célja, hogy megismerjük a kis-közepes térfogatú dácitos magmatározók kialakulását és fejlődését, továbbá azt, hogy ezek miképpen maradhatnak fenn akár több 10 ezer éven keresztül és reaktiválódhatnak akár évtizedek alatt. A projekt tudományos eredményeivel új perspektívát nyithat a kevéssé vizsgált, hosszú ideig szunnyadó, de potenciálisan nagy veszélyt jelentő vulkánok kutatásában.
A projekt során a legkorszerűbb módszertani és analitikai eszközöket alkalmazzuk, hogy a komplex magmás eseményeket a forrástól a felszínig rekonstruáljuk. Meghatározzuk a folyamatsorban részt vevő magmák eredetét és fejlődését, a fő magmás események időbeli lefolyását. Ezek felismerése hozzásegít a tűzhányók működésének jobb megértéséhez, továbbá azoknak a jeleknek a meghatározásához, amelyek egy hosszú életű „hideg” magmatározó remobilizációját jelezhetik. Mindez hatékonyan segítheti a vulkáni kitörés előrejelzést.
A Kárpát-Pannon térség jelenleg nyugodtnak tűnik, és úgy látszik nem fenyegeti vulkánkitörés veszélye. A térséget jellemző korábbi hosszú vulkáni tevékenység és a legutolsó kitörések viszonylag fiatal kora azonban arra figyelmeztet, hogy ez a helyzet váratlanul, gyorsan megváltozhat. A kutatómunka e látszólag meghökkentő, de nem elvethető, a társadalom figyelmét, érdeklődését már felkeltő lehetőség körülményeit igyekszik feltárni.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Társadalmunkban egyre nagyobb érdeklődés övezi a vulkáni működések lefolyását, ezek okainak magyarázatát, egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy a vulkánkitörések előrejelzési módszerei tökéletesedjenek. Az aktív tűzhányók megfigyelése és kutatása mellett, az utóbbi években hosszú szunnyadás után felébredt vulkánok (pl. Chaitén, Sinabung, Eyjafjallajökull) arra figyelmeztetnek, hogy jobban meg kell ismernünk a látszólag inaktív, de potenciálisan veszélyes tűzhányók működését is. Legfrissebb kutatási eredményünk, miszerint olvadéktartalmú magmás test van a székelyföldi Csomád alatt, nagy médiafigyelmet kapott. Továbbá, kimutattuk azt is, hogy egy ilyen magmakása több mint 100 ezer évig is létezhetett a vulkán alatt és ezalatt fennáll a reaktiválódás lehetősége. Ez további tudományos munkára serkent, hogy megértsük a Csomád viselkedését és megismerjük azt, hogy mi okozza a viszonylag gyors, akár néhány évtized alatt történő feléledést és a bekövetkező vulkánkitörést.
E kutatás új perspektívát nyújt a hosszan szunnyadó, de potenciálisan veszélyes tűzhányók működésének vizsgálatában. A legkorszerűbb módszereket és analitikai eszközöket használjuk, a tudományos munkában nemzetközi szinten is a legkiválóbb szakemberek vesznek részt. Ez nagy elismerést jelent és segítséget ad a széles körben érdeklődésre számot tartó eredmények elérésében. Meghatározzuk a vulkánkitörések idejét, a szunnyadó időszakok hosszát, a magmakamrában zajló folyamatokat, a Csomád alatti magmás test jellegét és kiterjedését, valamint a vulkán reaktiválódásának idejét. Ebből az adatokból megállapíthatók milyen jelek utalhatnak egy ilyen vulkán feléledésére, ami segítheti a vulkáni veszély előrejelzést.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
In the Carpathian-Pannonian region there were dozens of volcanic eruptions even during the Quaternary, the last one occurred in the Ciomadul, E-Carpathians at 32 ka. The available scientific data, including the new results of our research for the past 4 years, suggest that this volcano is younger than thought before and a still cooling magma body can be inferred beneath it (PAMS volcano). Furthermore, it appears that there were several 10’s ka quiescence periods in the volcanism, while mushy magma still resided in the depth. Thus, a more detailed research on Ciomadul is inevitable to characterize its present status and to evaluate whether it is capable of further eruptions. The result of such complex study could lead to a better understanding how volcanoes, particularly the long-dormant and seemingly inactive volcanoes work.
We propose a cutting edge research with an aim to understand the dynamic processes that create long-lasting magma reservoirs beneath such volcanoes and to get knowledge on the triggering mechanisms that drive them into states of unrest and eruption even after long quiescence. This project is based on a strong international partnership with top-scientists and application of state-of-the-art techniques.
This project will determine the precise age of the eruptive phases, the repose time between them, the lifetime and thermal evolution of the deep magmatic system, the processes and timescale of the pre-eruptive magma chamber reactivation. The present state of the volcano will be monitored by continuous gas geochemical analysis, whereas the geometry and the nature of the inferred crustal magma body will be delineated by magnetotelluric measurements.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Research of dormant and seemingly inactive volcanoes is a scientific challenge and requires integration of state-of-the-art techniques to elucidate the present and past behaviour of a volcano.
1. Precise determination of the eruption ages and constrains on the episodic behaviour of the volcanic activity. Zircon dating provides the most reliable data to answer this question.
2. Development and thermal evolution of the magmatic system will be constrained by in-situ isotopic and trace element content of zircons as well as combined textural and geochemical study of amphiboles and plagioclases. This could help also to answer whether existence of melt-bearing crystal mush is indeed necessary for effective reactivation?
3. Pre-eruptive magma chamber processes and the timescale of reactivation will be reconstructed using chemically zoned crystals and diffusion modelling of trace elements.
4. The Ciomadul dacites give a unique opportunity to reveal the role of mafic magmas in the remobilization of the “cold” mushy magma storage since mafic minerals and felsic crystal clots can be often observed even in single rock samples. Thus, it is possible to constrain development both the mafic and the silicic magma reservoirs.
5. The annual determination of the emitted gas composition, particularly the He-isotope ratios could provide an insight into the state of the geothermal system and the role of the magmatic input.
6. The spatial extent of the magma body will be further refined by magnetotelluric survey. In addition, we will attempt to detect anomalies in the uppermost mantle that could be attributed to the presence of partially melted material.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Volcanic eruptions are dramatic episodes of the Earth’s lifetime and yield a potential danger to populated areas. Understanding the processes that lead to volcanic eruptions is among the primary research challenges and has a great societal importance. We think that the state of a volcano can be evaluated based on the knowledge about the present nature and the past behaviour of the deep magmatic system. The innovation of this research is the characterization of a seemingly inactive volcano with a potentially active magma storage (PAMS volcano). There are many examples for devastating volcanic events in localities where no historical eruptions occurred. It is not a question that such events can be expected in the future, therefore there is a requirement to know more about the mechanism and particularly the timescale of such processes. Our aim in this research is to gather information on the dynamics by which small to medium volume silicic magmas are generated and stored in the continental crust even for several 10’s ka and finally reactivated and erupt in a timescale maybe within decades. Thus, we attempt to open new perspectives in the characterization of long-dormant and therefore less known, but potentially dangerous volcanoes.
We apply cutting edge methodologies and techniques that could help to understand the complex magmatic events from the source to the surface. Recognition of the end-member magmas, constraining their origin and evolution, recording the timescale of the principal events in the magma reservoir could all contribute to our understanding how volcanoes work. Revealing the deep magmatic processes could help in eruption forecasting by collecting possible signs before the magma storage reactivation.
The Carpathian-Pannonian region presently seems to be a quiet area in terms of volcanic eruptions. However, the long history of volcanic activity and the relatively young age of the last eruptions could indicate that this status could change unexpectedly. Thus, a careful scientific investigation is necessary that could provide data, which can be used in the evaluation whether further volcanic eruption could occur in this region.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Presently, there has been an increasing need in our societies to improve the techniques to forecast volcanic eruptions. In addition to the extensive studies and monitoring of well-known active volcanoes, eruptions in the past couple of years (e.g., Chaitén, Sinabung, Eyjafjallajökull) warn that we have to know more about the long-dormant volcanoes. Our new scientific result that melt-bearing magma reservoir could still exist beneath Ciomadul (E-Carpathians), the youngest volcano of our region, got wide interest in the media and the society. Furthermore, we could show that such mushy magma could have resided for >100 ka beneath the volcano and between the active phases several 10’s ka repose time could elapse. Thus, there is a requirement to understand better the behaviour of this volcano that could help also to open new perspective in the studies of long-dormant and thus, potentially dangerous volcanoes. We will determine precisely the age of the volcanic eruptions and constrain the length of the quiescence time using high-quality zircon dating. A crucial point is the characterisation of the past magma chamber processes and the timescale of these events to evaluate whether the inferred magma body beneath Ciomadul could be capable of further eruptions. Continuous gas measurements as well as a geophysical survey will attempt to decipher the nature and the geometry of the deep-seated magma body and to detect any anomalies in the uppermost mantle that could indicate the presence of hot, possibly partially melted material. Our research could lead to a better understanding how seemingly inactive volcanoes work and what signs can be expected before their reactivation.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatómunka során térségünk legfiatalabb vulkánját, a Csomádot tanulmányoztuk. Tudományos eredményeink jelentős mértékben segítették, hogy jobban megértsük a hosszan szunnyadó vulkánok természetét. Újszerű geokronológiai elemzések alapján meghatároztuk a kitörések idejét és a szunnyadási időszakok hosszát. Tudományos adatokra építve rámutattunk arra, hogy a Csomádon számos esetben több tízezer éves nyugalmi időszak után is felújult a vulkáni működés. Meghatároztuk a kitörések során létrejött vulkáni képződmények és azok kristályainak kémiai összetételét és ezek alapján következtetést vontunk le a vulkán alatti magmatározó természetére, számszerűsítettük hőmérsékletét, mélységét, a magma víztartalmát, feltártuk az ott zajló folyamatokat. Megállapítottuk, hogy az elmúlt bő egy millió évben folyamatosan, még a hosszú nyugalmi időszakokban is volt olvadéktartalmú, kristálygazdag magmás test (kristálykása) a földkéregben. A kitöréseket friss magma felnyomulása okozta, ami felfűtötte a kristálykását, részben megolvasztotta, aminek következtében gyorsan kialakulhatott kitörésre képes magmaadag. A Csomád térségében évente mintegy 10 ezer tonna szén-dioxid gáz jut a felszínre, izotópösszetétele azt jelzi, hogy nagyrészt magmás eredetű. Geofizikai méréseink a Csomád alatt elvékonyodott litoszférát jeleznek. A kőzet- és gázkémiai mérési adatokból arra következtetünk, hogy a Csomád alatt a magmaképződés egy erősen átalakult litoszféra földköpeny anyag megolvadására vezethető vissza.
kutatási eredmények (angolul)
In this research project, we performed a detailed study of Ciomadul, the youngest volcano in eastern-central Europe. The new scientific results significantly contributed to get a better understanding how long-dormant volcanoes work. Novel geochronological tools were applied to determine the eruption ages and the length of quiescence periods. Based on this data set, we pointed out that volcanism of Ciomadul rejuvenated even after several tens of thousands years of inactivity. We determined the chemical composition of the eruptive products as well as their mineral phases and concluded on the architecture of the magma reservoir, quantified the temperature, the depth range, the water content of the magmas and revealed the magmagenetic processes. We pointed out that melt-bearing, crystal-rich magma body (crystal mush) has existed continuously over the last 1 million years beneath Ciomadul even during the long quiescence periods. Eruptions triggered and initiated by fresh magma recharge causing reheating and partial melting of the crystal mush, forming rapidly eruptible magma batches. At Ciomadul, around 10 thousand tonne/year carbon dioxide gas is emitted and the isotope composition of the gases suggests strong magmatic component. Our geophysical results imply anomalously thin lithosphere beneath the volcano. Based on mineral and gas geochemical data, we concluded that generation of primary magmas occurred by partial melting of strongly metasomatized lithospheric mantle region.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=116528
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Mészáros Kata: Bálványos és Nagy-Hegyes lávadómjainak petrogenetikai elemzése, MSc diplomadolgozat, 2019
Molnár Kata: Eruption chronology of the Ciomadul Volcanic Complex based on zircon (U-Th)/He geochronology, PhD thesis, ELTE TTK Budapest, 2019
Cserép B., Harangi Sz.: A Csomád legidősebb robbanásos kitörési termékeinek jellemzése, In: Füri, Judit; Király, Edit (szerk.) Átalakulások, Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (2020) p. 25., 2020
Harangi Sz, Molnár K, Schmitt A K, Dunkl I, Seghedi I, Novothny Á, Molnár M, Kiss B, Ntaflos Th, Mason P R D, Lukács R: Fingerprinting the Late Pleistocene tephras of Ciomadul volcano, eastern–central Europe, JOURNAL OF QUATERNARY SCIENCE 35: (1-2) pp. 232-244., 2020
Harangi Sz., Bachmann O., Petrelli M., Seghedi I., Lukács R.: A csomádi dácit elsődleges mafikus magmája, In: Füri, Judit; Király, Edit (szerk.) Átalakulások, Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (2020) p. 36., 2020
Pánczél E., Petrelli M., Lukács R., Harangi Sz.: Hosszan szunnyadó vulkánok reaktiválódásának lehetséges okai - 157 ezer éves Kis-Haram lávadóm, Csomád, In: Füri, Judit; Király, Edit (szerk.) Átalakulások, Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (2020) p. 70., 2020
Molnár, K,; Dunkl, I.; Harangi, Sz.; Lukács, R.: A cirkon (U-Th)/He geokronológia alapja és alkalmazása fiatal vulkánkitörések kormeghatározása céljából, Benkó Zsolt (szerk): ITT AZ IDŐ! KŐZETTANI-GEOKÉMIAI FOLYAMATOK ÉS AZOK GEOKRONOLÓGIAI VONATKOZÁSAI: 7. Kőzettani és geokémiai vándorgyűlés. Debrecen, p. 65., 2016
Molnár, K.; Harangi, Sz.; Dunkl, I.; Lukács, R.; Kiss,B.; Seghedi, I.; Schmitt, A. K.: Eruption chronology of a long dormant volcanic system in the Eastern Carpathians, Bernardo Carmina & Marco Pasero (eds): Minerals, rocks and fluids: alphabet and words of planet Earth: 2. European Mineralogical Conference, Rimini, p. 641, 2016
Harangi, Sz.; Kiss, B.; Lukács, R.; Schmitt, A.K.; Seghedi, I.; Dunkl, I.; Novák, A.; Molnár, K.; Kis, B.M.; Palcsu, L.; Ntaflos, T.; Mészáros, K.; Szarka, L.: How could a seemingly inactive volcano reawaken? Anatomy of the late Pleistocene Ciomadul volcano (eastern-central Europe), VMSG 52nd Annual Volcanic and Magmatic Studies Group conference, Dublin, 6-8 January 2016; Abstract Book p.36., 2016
Kis, B. M.; Artur, I.; Harangi, Sz.; Palcsu, L.: A Csomádon (dél-Hargita) feláramló gázok mennyisége és eredete, Benkó Zsolt (szerk): ITT AZ IDŐ! KŐZETTANI-GEOKÉMIAI FOLYAMATOK ÉS AZOK GEOKRONOLÓGIAI VONATKOZÁSAI: 7. Kőzettani és geokémiai vándorgyűlés. Debrecen, p. 51., 2016
Kis, B. M.; Ionescu, A.; Harangi, Sz.; Etiope, G.: Kísérlet a szén-dioxid és metán fluxus számszerűsítésére a Büdös-hegy és Bálványosfürdő környékén, XVIII. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia, Brassó 2016. április 7-10.; p.153-155., 2016
Kiss, B., Harangi, Sz., Hauzenberger, C., Ntaflos, T., Mason, P.R.D: Amphibolic-perspective of the subvolcanic magmatic systems of adnesite-dacite volcanoes: case study from the Ciomadul colvano (E-Carpathians), VMSG 52nd Annual Volcanic and Magmatic Studies Group conference, Dublin, 6-8 January 2016; Abstract Book p. 38., 2016
Kiss, B.; Harangi, Sz.; Taracsák, Z.; Hauzenberger, C.; Ntaflos, T.; Mason, P. R.D.: A székelyföldi Csomád tűzhányó utolsó kitöréseit megelőző magmakamra-folyamatok – következtetések a vulkáni működés jövőbeli felújulásának veszélyeire, Benkó Zsolt (szerk): ITT AZ IDŐ! KŐZETTANI-GEOKÉMIAI FOLYAMATOK ÉS AZOK GEOKRONOLÓGIAI VONATKOZÁSAI: 7. Kőzettani és geokémiai vándorgyűlés. Debrecen, p. 49., 2016
Lukács, R.; Harangi, Sz.; Bachmann,O.; Guillong,M.; Buret,Y.; Dunkl, I.; Schmitt, A. K.; Molnár, K.; Soós, I.; Szepesi, J.: A cirkon vulkanológiai, rétegtani és petrogenetikai jelentősége a Kárpát-Pannon térség neogén-kvarter vulkáni működésének megértésében, Benkó Zsolt (szerk): ITT AZ IDŐ! KŐZETTANI-GEOKÉMIAI FOLYAMATOK ÉS AZOK GEOKRONOLÓGIAI VONATKOZÁSAI: 7. Kőzettani és geokémiai vándorgyűlés. Debrecen, p. 63., 2016
Mészáros, K.; Lukács, R.; Harangi, Sz.; Hora, J.; Kronz, A.: Csomádi dácit minták Fe-Ti oxidjainak vizsgálata: következtetések a kitörés előtti hőmérsékletre, Benkó Zsolt (szerk): ITT AZ IDŐ! KŐZETTANI-GEOKÉMIAI FOLYAMATOK ÉS AZOK GEOKRONOLÓGIAI VONATKOZÁSAI: 7. Kőzettani és geokémiai vándorgyűlés. Debrecen, p. 61., 2016
Kiss, B., Harangi, Sz., Hauzenberger, C., Ntaflos, T., Mason, P.R.D: Petrological mapping of Volcanic Plumbing Systems using amphiboles in mixed intermediate magmas, Geophysical Research Abstracts Vol. 18, EGU2016-16561-1, 2016 EGU General Assembly 2016, 2016
Kis, B. M.; Ionescu, A.; Harangi, Sz.; Palcsu, L., Etiope, G., Baciu, C.: Gas geochemical survey of long dormant Ciomadul volcano (South Harghita Mts., Romania): constraints on the flux and origin of fluids, Geophysical Research Abstracts Vol. 18, EGU2016-9576, 2016 EGU General Assembly 2016, 2016
Ionescu, A; Kis B. M.; Baciu, C; Harangi Sz: Quantification of CO2 andCH4 gas-flux at Baile Bálványos, ELSEDIMA International Conference, Cluj-Napoca, ISBN:978-606-93873-1-3, 2016
Kis, B.M.; Ionescu, A.; Cardellini, C.; Harangi, Sz.; Baciu, C.; Caracausi, A.; Viveiros, F: Quantification of carbon dioxide emissions of the Ciomadul, the youngest volcano of the Carpathian-Pannonian Region (Eastern Carpathians, Romania), EGU 2017, 2017.07.23-28. Wien Austria, 2017
Kiss, B; Harangi, Sz.; Hauzenberger, C.; Ntaflos, T.; Mason, P.R.D.: Petrological mapping of Volcanic Plumbing Systems using amphiboles in mixed intermediate magmas: a case study from the Ciomadul Volcano (E-Carpathians), IAVCEI 2017, 2017.08.14.-18., Portland, Oregon, USA, 2017
Molnar, K.; Harangi, Sz.; Lukacs, R.; Dunkl, I,; Schmitt, A.K.; Molnar, M.; Novothny, Á.; Kiss, B.: A detailed eruption chronology of the Ciomadul lava dome field (Eastern Carpathians, Romania) based on (U-Th)6He zircon dating, IAVCEI General Assembly 2017, 2017.08.14.-18., Portland, Oregon, USA, 2017
Harangi, Sz.; Lukács, R.; Kiss, B.; Schmitt, A.K.; Bachmann, O.; Mészáros, K.; Seghedi, I.; Hauzenberger, C.; Mason, P.R.D.: Petrologic contraints for a warm magma storage prior to the latest eruption of the Ciomadul volcano, eastern-central Europe, IAVCEI General Assembly 2017, 2017.08.14.-18., Portland, Oregon, USA, 2017
Italiano, F., Kis, B. M., Baciu, C., Ionescu, A., Harangi, Sz., Palcsu L.: Geochemistry of dissolved gases from the Eastern-Carpathians-Transylvanian Basin boundary, Chemical Geology, 469, 117-128., 2017
Kis Boglárka-Mercédesz; Ionescu, Artur; Cardellini, Carlo; Harangi Szabolcs; Baciu, Calin; Caracausi, Antonio; Viveiros, Fátima: Quantification of carbon dioxide emissions of the Ciomadul, the youngest volcano of the Carpathian-Pannonian Region (Eastern Carpathians, Romania), Journal of Volcanology and Geothermal Research, 341, 119-130, 2017
Molnár Kata, Dunkl István, Harangi Szabolcs, Lukács Réka: A cirkon (U-Th)/He kormeghatározás módszertani alapjai és alkalmazása fiatal (<1M év) vulkánkitörések datálására, Földtani Közlöny 147/3, 225-244., DOI: 10.23928/foldt.kozl.2017.147.3.225, 2017
Harangi Sz.: Lehet-e még vulkánkitörés a Kárpát-medencében?, Természet Világa különszám 2016/1, 20-25., 2016
Harangi Sz., Kiss B., Molnár K., Kis B.M., Lukács R., Seghedi I., Novák A., Dunkl I., Schmitt A., Bachmann O., Mészáros K., Ionescu A., Vinkler A.P., Jankovics M.É., Szepesi J., Soós I., Guillong M., Laumonier M., Molnár M., Palcsu L., Novothny Á., Pál-Molnár E., Szarka L.: Egy hosszan szunnyadó dácit vulkán anatómiája: a Csomád kutatásának legújabb eredményei, In: Dégi (szerk.): Ahol az elemek találkoznak: víz, föld és tűz határán: 8. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés. Szihalom, 53-58., 2017
Kiss, B.; Harangi Sz.; Ntaflos, T.: "Dioriolit": A csomádi dácit petrogenezise, In: Dégi (szerk.): Ahol az elemek találkoznak: víz, föld és tűz határán: 8. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés. Szihalom, p. 92., 2017
Kis B.M.; Ionescu, A.; Harangi Sz.; Baciu, C.; Palcsu L.; Futó I.: Bálványosfürdő gázömléseinek geokémiája, A Kárpát-medence ásványvizei - XIII. Nemzetközi Tudományos Konferencia Sepsiszentgyörgy – 2017. augusztus 24-27., 2017
Mészáros Kata: A csomádi dácit kitörés előtti magmatározójának jellemzői Fe-Ti-oxidok alapján, TDK dolgozat, ELTE TTK, Budapest, 65 p., 2017
Lukács R., Guillong M., Schmitt A. K., Molnár K., Bachmann O., Harangi Sz.: LA-ICP-MS and SIMS U-Pb and U-Th zircon geochronological data of Late Pleistocene lava domes of the Ciomadul Volcanic Dome Complex (Eastern Carpathians), Data in Brief Volume 18, June 2018, Pages 808-813, 2018
Molnár K., Harangi Sz., Lukács R., Dunkl I., Schmitt A. K., Kiss B., Garamhegyi T., Seghedi I.: The onset of the volcanism in the Ciomadul Volcanic Dome Complex (Eastern Carpathians): Eruption chronology and magma type variation, Journal of Volcanology and Geothermal Research 354: pp. 39-56., 2018
Harangi Sz., Molnár K., Kiss B., Lukács R., Dunkl I., Schmitt A. K., Seghedi I., Novothny Á., Molnár M., Oross R., Ntaflos T., Manson P. R.D: Eruption ages and geochemical fingerprints of the distal tephras from the Late Pleistocene Ciomadul volcano, East Carpathians, INTAV-RO Crossing New Frontiers INTAV International Field Conference on Tephrochronology “Tephra Hunt in Transylvania” Moieciu de Sus, Romania, 24 June - 1 July 2018 Book, 2018
Kis, B., M., Harangi, Sz., Palcsu, L., Ionescu, A., Baciu, C: A csomádi mofettagázok geokémiai vizsgálata, 9. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés, Az asztenoszférától az atmoszféráig, Abstractbook, ELTE Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium 2018, ISBN: 978-963-8221-72-8, pp 8, 2018
Lukács, R., Schmitt, A., K., Caricchi, L., Bachmann, O., Guillong, M., Molnár, K., Harangi, Sz.: Bizonyítékok hosszú életű magmakásarendszerek jelenlétére cirkon képződési korok alapján, 9. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés, Az asztenoszférától az atmoszféráig, Abstractbook, ELTE Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium 2018, ISBN: 978-963-8221-72-8, pp 1, 2018
Mészáros, K., Lukács, R., Harangi, Sz., Kronz, A: A Bálványos és Nagy-Hegyes lávadómok kőzeteinek petrográfiai és geokémiai összehasonlító vizsgálata, 9. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés, Az asztenoszférától az atmoszféráig, Abstractbook, ELTE Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium 2018, ISBN: 978-963-8221-72-8, pp 1, 2018
Németh, B., Bali, E., Gudfinnsson, G., H., Lukács, Ré., Harangi, Sz.: Fluidum- és szilikátolvadék-zárvány vizsgálat a csomádi dácitos piroklasztitokból, 9. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés, Az asztenoszférától az atmoszféráig, Abstractbook, ELTE Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium 2018, ISBN: 978-963-8221-72-8, pp 1, 2018
Harangi, Sz.; Lukács, R.; Kiss, B., Seghedi, I., Novák, A., Molnár, K., Kis, B; Schmitt, AK., Bachmann, O., Laumonier, M., Ntaflos, T.: Anatomy of the long-dormant late Pleistocene dacitic Ciomadul volcano, eastern-central Europe, in: Edmonds, M., Cashman, K., Holness, M., Jackson, M. (eds): Magma reservoir architecture and dynamics. The Royal Society workshop, 27-28 November 2017, Abstract book, p, 2017
Németh, B., Kiss, B., Lukács, R., Harangi, Sz.: Preliminary silicate melt inclusion study in phenocrysts from the Csomád (Ciomadul) volcano (Eastern Carpathians), ECROFI 2017 European Current Research On Fluid Inclusions, Biennial Meeting Fluid & Melt Inclusions, 23-29 June 2017 Nancy, France, pp. 202., 2017
Németh, B., Lukács, R., Kiss, B., Harangi, Sz.: Előzetes szilikátolvadék-zárvány vizsgálatok a Csomád vulkánról, In : Dégi J., Király E., Kónya P., Kovács I. J., Pál-Molnár E., Thamóné Bozsó E., Török K., Udvardi B. (szerk): Ahol az elemek találkoznak: víz, föld és tűz határán: 8. K, 2017
Harangi Sz., González-García D., Petrelli M., Bachmann O., Seghedi I., Lukács R.: Magmatározó állapot és reaktiválódási idő egy hosszan szunnyadó tűzhányó alatt, In: Pál-Molnár, Elemér; H., Lukács Réka; Harangi, Szabolcs; Szemerédi, Máté; Németh, Bianka; Molnár, Kata; Jankovics, Mária Éva (szerk.) Saxa Loquuntur - Kőbe zárt történetek, MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport; SZTE Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék "Vulcano" Kőzettani és Geokémiai Kutatócsoport (2019) p. 47., 2019
Harangi Sz., Lukács R., Bachmann O., Dorottya D., Kronz A.: Fast reactivation of crystal mush beneath the long-dormant Late Pleistocene Ciomadul volcano, eastern-central Europe, In: EGU General Assembly 2019, Geophysical Research Abstracts, (2019) 15441, 2019
Harangi Szabolcs, Lukács Réka: A Kárpát-Pannon térség neogén-kvarter vulkanizmusa és geodinamikai kapcsolata, FÖLDTANI KÖZLÖNY 149: (3) pp. 197-232., 2019
Kis B. M., Ionescu A., Harangi Sz., Baciu C., Palcsu L., Cardellini C., Imecs Z.: Spatially distinct magmatic gas emissions at the long-dormant Ciomadul volcano (Eastern Carpathians, Romania): constraints on the flux of carbon-dioxide, In: EGU General Assembly 2019, Geophysical Research Abstracts, (2019) 17739-1, 2019
Lukács R., Schmitt A. K., Caricchi L., Bachmann O., Guillong M., Molnár K., Harangi Sz.: Long-living crystal mush system beneath the Ciomadul volcanic dome field (Eastern-Central Europe) based on zircon crystallization age distribution, In: EGU General Assembly 2019, Geophysical Research Abstracts, (2019) 15118, 2019
Kis B.M., Caracausi A., Palcsu L., Baciu C., Ionescu A., Futó I., Sciarra A., Harangi Sz.: Noble gas and carbon isotope systematics at the seemingly inactive Ciomadul volcano (Eastern‐Central Europe, Romania): evidence for volcanic degassing, G3 GEOCHEMISTRY GEOPHYSICS GEOSYSTEMS: AN AGU JOURNAL 20: (6) pp. 3019-3043., 2019
Laumonier M., Karakas O., Bachmann O., Gaillard F., Lukács R., Seghedi I., Menand T., Harangi S.: Evidence for a persistent magma reservoir with large melt content beneath an apparently extinct volcano, EARTH AND PLANETARY SCIENCE LETTERS 521: pp. 79-90., 2019
Molnár Kata, Lukács Réka, Dunkl István, Schmitt Axel K., Kiss Balázs, Seghedi Ioan, Szepesi János, Harangi Szabolcs: Episodes of dormancy and eruption of the Late Pleistocene Ciomadul volcanic complex (Eastern Carpathians, Romania) constrained by zircon geochronology, JOURNAL OF VOLCANOLOGY AND GEOTHERMAL RESEARCH 373: pp. 133-147., 2019
Kis B. M., Baciu C., Zsigmond A. R., Kekédy-Nagy L., Kármán K., Palcsu L., Máthé I., Harangi Sz.: Constraints on the hydrogeochemistry and origin of the CO2-rich mineral waters from the Eastern Carpathians – Transylvanian Basin boundary (Romania), Journal of Hydrology Vol. 591. https://doi.org/10.1016/j.jhydrol.2020.125311, 2020




 

Projekt eseményei

  
2017-10-11 10:38:35
Résztvevők változása



vissza »