Konzorcium, fő p.: Az internetes forgalomirányító szolgáltatások szabályozási kérdései  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
116551
típus K
Vezető kutató Polyák Gábor
magyar cím Konzorcium, fő p.: Az internetes forgalomirányító szolgáltatások szabályozási kérdései
Angol cím Consortional main: Regulatory Issues of the Internet Intermediaries
magyar kulcsszavak keresőszolgáltatás, közösségi média, adatvédelmi jog, médiajog, versenyjog, szerzői jog
angol kulcsszavak search engines, social media, data protection law, media law, competition law, copyright law
megadott besorolás
Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)90 %
Ortelius tudományág: Informatikai jog
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)10 %
Ortelius tudományág: Társadalmi viselkedés
zsűri Állam, Jog és Politika
Kutatóhely ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék (Pécsi Tudományegyetem)
résztvevők Bódi Jenő
Böröcz István
Pataki Gábor
Szőke Gergely László
projekt kezdete 2016-02-01
projekt vége 2020-08-31
aktuális összeg (MFt) 21.563
FTE (kutatóév egyenérték) 5.73
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja, hogy a forgalomirányító szolgáltatások technikai, gazdasági, kulturális jelentőségének interdiszciplináris elemzésével feltárja az e szolgáltatások működéséből eredő társadalmi kockázatokat, és javaslatokat tegyen e szolgáltatások jogi környezetének, valamint egyéb szakpolitikai eszközeinek kialakítására. A felmerülő szabályozási problémák elhelyezhetők a hagyományos adatvédelmi jogi, szerzői jogi, médiajogi, kereskedelmi jogi és versenyjogi intézmények keretei között. Az adatvédelmi kutatások keretében vizsgáljuk a forgalomirányítók adatkezelési és adatvédelmi gyakorlatát érintő jogi környezet mellett az olyan új szabályozási megközelítések alkalmazhatóságát a forgalomirányítókkal kapcsolatban, mint a privacy by design, illetve az adatvédelmi irányítási rendszer. A médiajogi kutatások célja különösen a forgalomirányítók felhasználási feltételeinek alapjogi szempontú elemzése, illetve a forgalomirányítók plurális médiarendszerre és sokszínű tájékozódásra gyakorolt hatásainak (pl. a „filter bubble” jelenség) elemzése. A szerzői jogi kutatások a forgalomirányítók szerzői jogi gyakorlatának elemzésére, és a forgalomirányítók által bevezetett üzleti modellek szerzői jogi vonatkozásainak elemzésére irányulnak. A versenyjogi kutatások célja a forgalomirányítókkal kapcsolatban indult versenyhatósági eljárások teljeskörű feldolgozása, és e szolgáltatások szűk keresztmetszet jellegéből adódó problémák (pl. search neutrality) kezelésének versenyjogi és egyéb szabályozási feltételeinek és eszközeinek feltárása. Minden kutatási területen kiemelt figyelmet fordítunk a digitális írástudást erősítő közpolitikai eszközök elemzésére.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A keresőszolgáltatások (mindenekelőtt a Google) és mindazok a szolgáltatások, amelyek a felhasználókat az egyes digitális tartalmakhoz navigálják (pl. Facebook) az internet hatékony működésének megkerülhetetlen szereplői, központi szerepük azonban a felhasználókra és a vállalkozásokra egyaránt számos kockázatot rejt, sőt a jog hatékonyságával kapcsolatos alapvető kérdéseket is felvet. A kutatás hipotézise, hogy a forgalomirányítók működése olyan szabályozási és szakpolitikai – médiapolitikai, versenypolitikai, fogyasztóvédelmi, stb. – kockázatokat rejt, amelyek jelentős mértékben alakítják a digitális kommunikációs rendszer minden szereplőjének helyzetét e kommunikációs rendszer teljesítményét, és amelyek a jogi eszközökön túlmutató szakpolitikai eszközök alkalmazását igénylik. A kutatás a szabályozási eszközök széles spektrumát vizsgálja, ide értve a jogi szabályozáson túl a technikai megoldások szabályozási célú alkalmazásán át a felhasználói tudatosságot növelő oktatási programokig mindazokat a szakpolitikai megoldásokat, amelyek a forgalomirányítók működéséből eredő kockázatok csökkentésére alkalmasak. A kutatás az érintett szolgáltatások adatvédelmi, médiaszabályozási, szerzői jogi és versenyjogi vonatkozásaival foglalkozik, eredményeként átfogó elemzés készül a forgalomirányítók működésével kapcsolatos szabályozási problémákról és szabályozási eszközökről. Az elemzés kiemelt figyelmet fordít a szabályozási problémákat megalapozó technikai, gazdasági és médiatudományi összefüggésekre. A megszülető szakpolitikai és a szabályozási javaslatok szervesen kapcsolódhatnak folyamatban lévő nemzeti és transznacionális szabályozási folyamatokhoz.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás olyan aktuális szabályozási és közpolitikai vitákhoz és folyamatokhoz kapcsolódik, amelyekben a kutatás időtartama alatt jelentős előrelépés várható. Ilyen többek között az Európai Unió új adatvédelmi szabályozásának előkészítése, az Európai Bizottság által a Google-lal szemben folytatott versenyjogi eljárás, az Európai Unió audiovizuális médiaszolgáltatási irányelvének felülvizsgálata, valamint az információs társadalom szerzői jogi vonatkozásairól szóló (InfoSoc) irányelv felülvizsgálata. Az élénk szabályozási és közpolitikai figyelem is azt igazolja, hogy a kutatás során vizsgált szolgáltatások mélyreható változásokat hoznak a társadalom kommunikációs lehetőségeiben és a digitális világ üzleti mozgásterében. Az interdiszciplináris megközelítés, a vizsgált jogterületek és az elemzés körébe vont szakpolitikai megoldások sokfélesége, illetve a digitális kommunikációs és üzleti tér hazai sajátosságai alapján a kutatás a nemzetközi szakmai és szakpolitikai párbeszédbe való hatékony bekapcsolódás lehetőségét teremti meg. Eredményei a felhasználók és a digitális világ üzleti szereplői számára is hasznosíthatók saját kommunikációs és üzleti gyakorlataik alakításában.
Az adatvédelmi kutatások eredményeként megalapozott ismeretekkel rendelkezünk arról, hogy a jövőben milyen adatvédelmi terheket célszerű a forgalomirányítókra róni, és ezeket milyen eszközökkel lehet hatékonyan számon kérni, illetve milyen felelősséget kell vállalniuk az adatalanyoknak magánszférájuk védelmében, és hogyan növelhető az adatvédelmi tudatosság. A médiaszabályozási kutatások feltárják, hogy a forgalomirányítók mennyiben alakítják át a véleményszabadság határait, mennyiben segítik vagy korlátozzák a sokszínű tájékozódást, és milyen eszközökkel garantálható az állampolgárok joga a digitális kommunikáció szabadságához. A szerzői jogi kutatások a forgalomirányítók gyakorlatának a kreatív iparágakra és a szerzői jog érvényesíthetőségére gyakorolt hatásairól adnak képet. A versenyjogi kutatások feltárják, hogy a forgalomirányítók piaci pozíciói és üzleti magatartása veszélyezteti-e a különböző digitális piacokon zajló versenyt, és végső soron a fogyasztók lehetőségét a versengő információk és termékek egyenlő esélyű elérésében.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az interneten folytatott kommunikáció megkerülhetetlen tényezői azok a szolgáltatások, amelyek segítik az interneten elérhető információk közötti eligazodást. E szolgáltatások vagy meghatározott keresési algoritmusok alkalmazásával – keresőszolgáltatások (Google, Bing, Yahoo, stb.) –, vagy az adott közösség más felhasználóinak ajánlásával – közösségi média (Facebook, LinkedIn, stb.) – irányítják a felhasználót a számára érdekes információ felé. E forgalomirányítónak nevezett szolgáltatások keresési, rangsorolási megoldásai nem semlegesek, üzleti érdekektől a felhasználó feltételezett érdeklődési köréig számos tényező befolyásolja az információk kiválasztását. E szolgáltatások mindegyike olyan üzleti modellben működik, amelynek egyik alapja a felhasználók lehető legtöbb személyes adatának gyűjtése. Ennek eredményeként minden felhasználóhoz a számára leginkább érdekes reklámüzenetek juttathatók el, és egyre inkább kiszorulnak az egyéb üzenetek közül is azok, amelyek a felhasználó érdeklődési körével, értékrendjével, álláspontjával nem állnak összhangban. Ez egyúttal a konkurens vállalkozások piaci esélyeit is csorbítja az internetes kommunikáció piacain. A vizsgált szolgáltatások működésének másik alapja, hogy a felhasználók egyre inkább csak ezeken keresztül jutna hozzá a szerzői jogilag védett kreatív alkotásokhoz. Üzleti döntések ezért az alkotók, előadók, kiadók jogérvényesítési és gazdasági lehetőségeit is erősen befolyásolják. Mindezek a sajátosságok számos szabályozási problémát vetnek fel. A kutatás célja, hogy feltárja a kapcsolódó adatvédelmi, médiajogi, szerzői jogi és versenyjogi problémákat, és javaslatokkal segítse ezek hazai és európai szintű megoldását.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The aim of the research is to reveal the social risks arising from the operation of such services through the interdisciplinary analysis of the technical, economic, cultural importance of the intermediaries, and to make recommendations on the development of the legal environment and other policy instruments of these services. The relevant regulatory problems are to be placed within the framework of the traditional institutions of data protection law, copyright law, media law, commercial law and competition law. Data protection law researches analyse the legal framework of intermediaries’ data processing and data protection practice, and the applicability of new regulatory approaches in relation to intermediaries like privacy by design, or the establishment of a data protection management system. Objects of the media law research are especially the analysis of the intermediaries’ terms of use from the aspect of fundamental rights, and the analysis of the effects on the pluralistic media system and the diverse information made by intermediaries (e.g."filter bubble”). Copyright law researches are aimed at analysing the copyright practices of the intermediaries, and the copyright implications of the business models introduced by intermediaries. Objects of the competition law researches are the full-scale analysis of the competition authority procedures related to intermediaries, and the competition law and other regulatory issues for handling the gatekeeper position of these services (e.g. search neutrality). At all research fields, we will pay attention to public policy means that strengthen the digital literacy.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The search engines (especially Google) and all the services navigating users to various digital contents (e.g. Facebook) are indispensable actors of the effective operation of the Internet, however, their central role implies a big number of risks both for users and businesses, and it even raises fundamental questions regarding the effectiveness of the law. According to the research hypothesis, the operation of the intermediaries imply regulatory and public policy – media policy, competition policy, consumer protection etc – risks that significantly shape the position of all the actors of the digital communication system and the performance of this communication system, and that require the application of policy instruments showing beyond legal instruments. The research examines the broad spectrum of regulatory instruments, including the legal regulations, the regulatory application of technical solutions and the educational programs enhancing the user awareness, furthermore all those policy options suitable for reducing risks stemming from the intermediaries’ operation. The research deals with data protection, media regulation, and copyright and competition law issues of the intermediaries. As its result, a comprehensive analysis will be done on the regulatory issues of intermediaries and the regulatory instruments which respond adequately to the intermediaries’ digital communication and their effects on the media system. The analysis pays special attention to technical, economic and media science relationships underlying regulatory problems. Our policy and regulatory proposals can organically connect to national and transnational regulatory processes in progress.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The research is strongly connected to regulatory and public policy debates and processes, where significant changes are expected during the research period. These processes are inter alia the preparation of the new European data protection regulation, the European competition law proceeding against Google, the revision of the European Audiovisual Media Services Directive, furthermore the revision of the directive on copyright and related rights in the information society (InfoSoc directive). The high regulatory and public policy awareness verifies that the effects of intermediaries will cause radical alterations in the possible ways of communication of the society and the opportunities of the digital business world. As a result of its interdisciplinary approach, the large variety of examined fields of law and policies, as well as the specific issues of the digital communication and business in Hungary, the research will provide an opportunity to efficiently join the international academic debate. The results of the project will help the users and the actors of the digital world to develop their own communication and business practices, as well.
Based on the results of researches in data protection law, it will be predictable, which privacy-related liabilities should be imposed on the intermediaries and which tools will be suitable for an efficient claim. The liabilities users have to take in order to protect their privacy and the ways of developing privacy awareness will be also clear. The research based on media law can emphasize, how the intermediaries change and blurs the limits of the freedom of expression, how they support or prevent diverse information, and the tools to guarantee the freedom of digital communication. The copyright law related research gives a current description about the practice of the intermediaries affecting the creative industries and copyright law enforcement. The competition law based research answers the question, whether the current market position and business behaviour endanger the competition in different digital markets, furthermore it will reveal opportunities for consumers to reach competing information and products with an equal chance.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Essential elements of online communication are services which help to orient between the available information on the internet. These types of services use searching algorythms – search engines (Google, Bing etc.) – or suggest other users of a specific community – social media (Facebook, LinkedIn etc) – to navigate the user to the relevant information. The searching and ranking solutions provided by these intermediaries are not neutral. From financial interest to the suspected interest of the user there are several factors, which have an impact on choosing the appropriate information. These services exist only in business models, where the main aim is to collect as many personal information about the user as possible. As a result every user will receive the advertisement, which matches his/her field of interest, thus the number of different message types, which are not in accordance with the field of interest, moral values, or standpoint of the user will significantly reduce. This phenomenon also shrinks the opportunity of competing entities to be successful on the market of online communication. The other relevant element of the functioning of the examined services is that users want to obtain copyright protected content through these services, meaning business decisions affect the opportunities of financial and legal enforcement of the composers, actors, and publishers. These specific issues generate numerous legal problem. The main goal of the research is to explore the related issues in the field of data protection law, media law, copyright law and competition law, furthermore provide recommendations for a feasible solution in both national and European level.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
Pályázati vállalásainknak megfelelőn a globális forgalomirányító szolgáltatások (Google, Facebook) működéséhez kapcsolódó adatvédelmi jogi, médiajogi, szerzői jogi és versenyjogi kutatásokat folytattunk. A kutatás azokat a jogi eszközöket mutatta be, amelyekkel az európai nemzeti jogalkotók és az Európai Unió e szolgáltatókat rákényszeríti a nyilvános kommunikáció európai normáinak érvényesítésére, valamint arra, hogy tiszteletben tartsák az európai médiapiaci szereplők érdekeit. A vizsgált szabályozás egésze egyfajta versenyszabályozás: a globális monopol helyzet szabályozási eszközökkel való ellensúlyozása. A kutatás időszakában minden jogterületen jelentős változások történtek. Publikációinkban elemeztük az európai adatvédelmi irányelv hatálybalépésének következményeit, a platform-szolgáltatók felelősségét elsőként szabályozó német megoldást, az álhírek elleni küzdelem európai eszközeit, az új európai szerzői jogi irányelvet, valamint az Európai Bizottság kapcsolódó versenyjogi határozatait. A kutatás eredményeit 45 tanulmányban, számos konferenciaelőadásban, TED-előadásban és interjúkban ismertettük. A kutatás keretében elkészült egy doktori értekezés, két további doktori értekezés befejezés előtt áll, elkészült továbbá egy habilitációs monográfia. A 2020-ban megjelent zárókötet, valamint számos korábbi tanulmány open access formában jelent meg.
kutatási eredmények (angolul)
In accordance with our commitments, we conducted data protection law, media law, copyright and competition law research related to the global intermediaries (Google, Facebook). The research presented the legal instruments by which European national legislators and the European Union force these service providers to enforce European standards of public communication and to respect the interests of European media market players. The whole of the examined regulation is a kind of competition regulation: it aims at counterbalancing the global monopoly situation with regulatory means. During the research period, significant changes took place in all areas of law. In our publications, we have analyzed the consequences of the entry into force of the General Data Protection Regulation, the first solution governing the liability of platform providers on the German law, European instruments to combat disinformation, the new European copyright directive and the relevant competition law decisions of the European Commission. The results of the research have been presented in 45 studies, several conference presentations, a TED presentation and interviews. Within the framework of the research, a doctoral dissertation was completed, two more doctoral dissertations are nearing completion, and a habilitation monograph was completed. The final volume published in 2020, as well as several previous studies, have been published in open access form.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=116551
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Szalay Klára - Polyák Gábor: Hírérték - hír, érték: A híraggregáció jogi megítélése a szerzői jog és a hírpiaci változások tükrében, MAGYAR JOG 65 : 12 pp. 649-659, 2018
Bódi Jenő: Mozgó testek a Balaton-parton: Amatőr turisztikai videók a YouTube-on, NÉPRAJZI LÁTÓHATÁR 28 : 3-4 pp. 76-95., 2019
Ződi Zsolt: A jog és a kód, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp. 15-35., 2020
Bódi Jenő: Van-e a Facebooknak logikája? Közösségi oldalak kutatása a médiatudományban, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp. 36-59., 2020
Specht Hedvig: Facebook mint a társadalmi megfigyelés eszköze, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp. 60-73., 2020
Pataki Gábor – Szőke Gergely László: Az online személyiségprofilok jelentősége, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp. 74-88., 2020
Pataki Gábor – Szőke Gergely László: A Google és a Facebook adatvédelmi tájékoztatási gyakorlata a GDPR szabályozásának tükrében, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp. 89-107., 2020
Polyák Gábor: A forgalomirányító szolgáltatások médiaszabályozási kérdései, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp. 108- 147., 2020
Nagy Krisztina: Facebook files – gyűlöletbeszéd törölve? a közösségi-média-platformok tartalom-ellenőrzési tevékenységének alapjogi vonatkozásai, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp. 148-170., 2020
Nagy Krisztina: A médiaműveltség fejlesztése mint médiapolitikai eszköz, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp. 171-192., 2020
Szalay Klára – Polyák Gábor: A sajtókiadványok kiadóinak biztosítandó szomszédos jogok és azok kritikái az európai szerzői jogi jogharmonizációt célzó irányelv tükrében, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp.193-2013., 2020
Szalay Klára – Polyák Gábor: A híraggregáció fogalma és jogi megítélése, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp. 214- 233., 2020
Szalay Klára – Polyák Gábor: Sajtókiadók szomszédos joga – a tagállami átültetés kérdőjelei, jövőbeni szabályozási irányok, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp.234-254., 2020
Polyák Gábor – Pataki Gábor: A személyes adatok értéke a Facebook–WhatsApp összefonódás versenyjogi értékelésében, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp. 255-272., 2020
Polyák Gábor – Pataki Gábor: Google Shopping: a 2017-es versenyjogi „gigabírság” elemzése, avagy milyen tanulságokkal szolgált a keresőmotorra kiszabott rekordbüntetés, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp. 273-288., 2020
Bencze Mátyás: A fogyasztóvédelem lehetőségei és kihívásai a közösségi média korában, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp. 289-300., 2020
Polyák Gábor: A frekvenciaszűkösségtől a szűrőbuborékig, Tóth András (szerk.): Technológia jog. Új globális technológiák jogi kihívásai, Károli Gáspár Református Egyetem Álla m- és Jogtudományi Kar, 2016, 116 -141., 2016
Ződi Zsolt: Jog és jogtudomány a Big Data korában, ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY, 58:(1), 95-114., 2017
Ződi Zsolt: Law and Legal Science in the Age of Big Data, INTERSECTIONS: EAST EUROPEAN JOURNAL OF SOCIETY AND POLITICS, 3:(2), 69-87., 2017
Szőke Gergely László: Issues of the digital workplace – the situation in Hungary, JURINFO Bt., Pécs, ISBN: 978-963-12-7596-4, 2016
Szőke Gergely László:: Értesítési kötelezettség az adatvédelmi incidensek esetén – elméleti és gyakorlati kérdések, JURA 2017/1, 140-153., 2017
Szőke Gergely László: The Limits of Transparency in Administrative Proceedings – the Hungarian Approach, Hendrik Hansen et. al. (eds.): Central and Eastern European eIDem and eIGov Days 2017: Digital Divide in the Danube Region..., Wien, ISBN:978-3-903035-14-0, 307-316., 2017
Szádeczky Tamás – Szőke Gergely László – Zámbó Alexandra Erzsébet: Titkosítás és jog – gondolatok a titkosításhoz kapcsolódó jogi szabályozásról, Infokommunikáció és jog, 2017/1, 3-10., 2017
Pataki Gábor – Szőke Gergely László: Az online személyiségprofilok jelentősége – régi és új kihívások, Infokommunikáció és jog, 2017/2, 63-70., 2017
Nagy Krisztina: Literacy és felhasználói tudatosság, Infokommunikáció és Jog, 2016/65, 17-22., 2016
Nagy Krisztina: Véleménynyilvánítás, nyilvánosság, tudatos médiahasználat: a médiaműveltség alapjogi összefüggései, Fundamentum 2017/1-2, 5-17, 2017
Ződi Zsolt: Az információs társadalom legújabb kihívásai a jog számára - Horizontális platformok, Gazdaság és Jog, 25(9), 27-30., 2017
Ződi Zsolt: Privacy és Big Data, Fundamentum, 2017/1-2, 18-30., 2017
Ződi Zsolt: Az információs társadalom legújabb kihívásai a jog számára - Horizontális platformok, Gazdaság és Jog, 25(9), 27-30., 2017
Polyák Gábor: Szabad-e hazudni?: Közpolitikai eszközök az álhírek és a dezinformáció visszaszorítására, Milyen média milyen társadalomnak? Quels medias, pour quelle société? Welche Medien für welche Gesellschaft?, 2018
Polyák Gábor: Medienökonomie als Entwicklungsfaktor der Medienpolitik, JURA 24 : 1 pp. 109-119., 2018
Polyák Gábor: A propaganda visszaszorításának intézményi-szabályozási keretei, Dombi Judit, Farkas Judit, Gúti Erika (szerk.): Aszimmetrikus kommunikáció - aszimmetrikus viszonyok, 2018
Polyák Gábor: A Facebook-on elkövetett jogsértésekért való felelősség, Zséger Barbara (szerk.): Válogatás a Magyar Kriminológiai Társaság 2017-2018. évben tartott tudományos rendezvényein elhangzott előadásokból, Kriminológiai Közlemények 78, 2018
Pataki Gábor - Szőke Gergely László: Az online profilozás egyes szabályozási kérdései és a forgalomirányítók tájékoztatási gyakorlata, JURA 24 : 1 pp. 399-410. , 12 p., 2018
Pataki Gábor - Polyák Gábor: A személyes adatok értéke a Facebook–WhatsApp összefonódás versenyjogi értékelésében, PRO FUTURO - A JÖVŐ NEMZEDÉKEK JOGA 2018 : 1 pp. 131-147. , 17 p., 2018
Nagy Krisztina: Műveltség - Média - Szabályozás, Pécs - Budapest, Magyarország : Gondolat Kiadó, 2018
Nagy Krisztina: Facebook files - gyűlöletbeszéd törölve? A közösségi médiaplatformok tartalom-ellenőrzési tevékenységének alapjogi vonatkozásai, Pro Futuro 2018/2 pp. 115-136., 2018
Nagy Krisztina - Polyák Gábor: Az internetes forgalomirányító szolgáltatók működésének alapjogi vonatkozásai, JURA 24 : 1 pp. 88-99. , 12 p., 2018
Gárdos-Orosz Fruzsina - Nagy Krisztina: The Development of the Hate Speech Regulation in Hungary: from Criminal Law to Civil Law and Media Regulation, Adam Mickiewicz University Law Review: 2018 vol.8 pp. 9-34., 2018
Ződi Zsolt: Az információs társadalom legújabb kihívásai a jog számára II.: Vertikális platformok, online piacterek, GAZDASÁG ÉS JOG 27 : 2 pp. 40-46. , 7 p., 2018
Ződi Zsolt: Platformok, robotok és a jog: Új szabályozási kihívások az információs társadalomban, Budapest, Magyarország : Gondolat Kiadó (2018), 2018
Bencze Mátyás: A viselkedéstudományok eredményeinek hasznosíthatósága a hazai fogyasztóvédelmi jog területén, A fogyasztók védelmének új irányai és kihívásai a XXI. században / szerk. Szikora Veronika, Árva Zsuzsanna. -Debrecen : Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2018
Bódi Jenő: Kávéház és piactér, REPLIKA : 108-109 pp. 209-237., 2018
Szalay Klára - Polyák Gábor: Hírérték - hír, érték: A híraggregáció jogi megítélése a szerzői jog és a hírpiaci változások tükrében, MAGYAR JOG 65 : 12 pp. 649-659., 2018
Bódi Jenő: Mozgó testek a Balaton-parton: Amatőr turisztikai videók a YouTube-on, NÉPRAJZI LÁTÓHATÁR 28 : 3-4 pp. 76-95., 2019
Ződi Zsolt: A jog és a kód, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp. 15-35., 2020
Szalay Klára: Az európai szerzői jogi harmonizáció jelenlegi állása: újabb kísérlet a szomszédos jogok kiterjesztésére a sajtókiadványok kiadói számára, JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 74 : 6 pp. 277-288. , 12 p., 2019
Szalay Klára, Polyák Gábor: Sajtókiadók szomszédos joga: a tagállami átültetés kérdőjelei, Pro Futuro 2019/2 pp. 9-25., 2019
Polyák Gábor: Nyüzsgő kávéház vagy zajos kocsma?: A közösségi média és a nyilvánosság, Böhm, Gábor; Czeferner, Dóra; Fedeles, Tamás (szerk.) Pécsi Tudományegyetem Bölcsész Akadémia 3 Pécs, Magyarország : PTE BTK Kari Tudományos Diákköri Tanács, 2019
Specht Hedvig: Facebook mint a társadalmi megfigyelés eszköze, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp. 60-73., 2020
Bódi Jenő: Van-e a Facebooknak logikája? Közösségi oldalak kutatása a médiatudományban, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp. 36-59., 2020
Pataki Gábor - Szőke Gergely László: Az online személyiségprofilok jelentősége, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp. 74-88., 2020
Pataki Gábor - Szőke Gergely László: A Google és a Facebook adatvédelmi tájékoztatási gyakorlata a GDPR szabályozásának tükrében, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp. 89-107., 2020
Polyák Gábor: A forgalomirányító szolgáltatások médiaszabályozási kérdései, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp. 108-147., 2020
Nagy Krisztina: Facebook files - gyűlöletbeszéd törölve? A közösségi-média-platformok tartalom-ellenőrzési tevékenységének alapjogi vonatkozásai, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp. 148-170., 2020
Nagy Krisztina: A médiaműveltség fejlesztése mint médiapolitikai eszköz, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp. 171-192., 2020
Szalay Klára - Polyák Gábor: A sajtókiadványok kiadóinak biztosítandó szomszédos jogok és azok kritikái az európai szerzői jogi jogharmonizációt célzó irányelv tükrében, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp. 193-213., 2020
Szalay Klára - Polyák Gábor: A híraggregáció fogalma és jogi megítélése, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp. 214-233., 2020
Szalay Klára - Polyák Gábor: Sajtókiadók szomszédos joga - a tagállami átültetés kérdőjelei, jövőbeni szabályozási irányok, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp. 234-254., 2020
Polyák Gábor - Pataki Gábor: A személyes adatok értéke a Facebook-WhatsApp összefonódás versenyjogi értékelésében, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp. 255-272., 2020
Polyák Gábor - Pataki Gábor: Google Shopping: a 2017-es versenyjogi "gigabírság" elemzése, avagy milyen tanulságokkal szolgáltat a keresőmotorra kiszabott rekordbüntetés, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp. 273-288., 2020
Bencze Mátyás: A fogyasztóvédelem lehetőségei és kihívásai a közösségi média korában, Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, HVG-ORAC, pp. 289-300., 2020
Szalay Klára: Az európai szerzői jogi harmonizáció jelenlegi állása: újabb kísérlet a szomszédos jogok kiterjesztésére a sajtókiadványok kiadói számára, Jogtudományi Közlöny 74 : 6 pp. 277-288., 12 p., 2019
Szalay Klára, Polyák Gábor: Sajtókiadók szomszédos joga: a tagállami átültetés kérdőjelei, Pro Futuro, 2019
Polyák Gábor: Nyüzsgő kávéház vagy zajos kocsma?: A közösségi média és a nyilvánosság, Böhm, Gábor; Czeferner, Dóra; Fedeles, Tamás (szerk.) Pécsi Tudományegyetem Bölcsész Akadémia 3 Pécs, Magyarország : PTE BTK Kari Tudományos Diákköri Tanács, 2019
Pataki Gábor, Polyák Gábor: The value of personal data from a competition law perspective, ELTE Law Journal, 2020
Bódi Jenő: Kávéház és piactér, REPLIKA : 108-109 pp. 209-237., 2018
Pataki Gábor, Polyák Gábor: The value of personal data from a competition law perspective, ELTE Law Journal, 2020




 

Projekt eseményei

  
2017-03-07 12:22:59
Résztvevők változása



vissza »