|
Sámánizmussal és népvallással kapcsolatos kiadatlan mandzsu és mongol nyelvű szövegek és kínai párhuzamaik
|
súgó
nyomtatás
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
|
Projekt adatai |
|
|
azonosító |
116568 |
típus |
K |
Vezető kutató |
Kósa Gábor |
magyar cím |
Sámánizmussal és népvallással kapcsolatos kiadatlan mandzsu és mongol nyelvű szövegek és kínai párhuzamaik |
Angol cím |
Unpublished Mongolian and Manchu texts related to shamanism and folk religion and their Chinese counterpart |
magyar kulcsszavak |
sámánizmus, kéziratok, mandzsu, mongol |
angol kulcsszavak |
shamanism, manuscripts, Manchu, Mongol |
megadott besorolás |
Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | Ortelius tudományág: Keleti kultúra |
|
zsűri |
Kultúra |
Kutatóhely |
Távol-keleti Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
résztvevők |
Kápolnás Olivér
|
projekt kezdete |
2016-01-01 |
projekt vége |
2022-05-31 |
aktuális összeg (MFt) |
19.800 |
FTE (kutatóév egyenérték) |
8.59 |
állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A projekt a sámánizmussal és népvallással kapcsolatos, a Qing-dinasztia (1644‒1911) idejéből származó mandzsu és mongol írott forrásokkal kíván foglalkozni. Célunk a feldolgozásuk és publikálásuk jegyzetekkel, bevezetővel ellátva. Mandzsu részről az elsődleges forrás "A mandzsuk szertartásos könyve" [hesei toktobuha manjusai wecere metere kooli bithe], ezzel a 18. században mandzsu nyelven, majd később kínai fordításban is megjelent kötettel már foglalkoztak magyar és külföldi kutatók is, azonban az eredeti mandzsu szöveg kiadatlan, illetve nincs megbízható fordítása sem. Mongol részről a fő szöveg Nejicsi szerzetes életrajza [boγda neyici toyin dalai manjusiri-yin domoγ-i todorqai-a geyigülügci cintamani erike]. A mű ismert a kutatók előtt, de a szöveg kiadatlan. A két főszöveget kiegészítenék magángyűjteményben lévő kisebb, kiadatlan mongol kéziratok, melyek a mongol népvallással kapcsolatosak, mint amilyen Geszer kánhoz, vagy a Fehér Öreghez szóló füstáldozati szövegek. A projekt keretében, illetve a korábban kiadott szövegek alapján lehetőség lenne a mongol és mandzsu sámánizmus, illetve népvallás egyes elemeinek az összevetésére. A mandzsuk szertartásos könyvében található áldozati szövegek például segíthetnek Baráthosi-Balogh Benedek hagyatékában lévő mandzsu‒tunguz sámánszövegek megfejtéséhez is. A szövegkiadásokkal és fordítással kétszeres célt kívánunk megvalósítani: egyrészt az orientalisták, másrészt más tudományterületek szakemberei számára kívánunk elsődleges forrásokat biztosítani, hogy ők is haszonnal tudják majd forgatni eljövendő vagy éppen folyó kutatásaik során.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A kutatás központjában a mandzsu nyelvű "A mandzsuk szertartásos könyve," illetve a mongol nyelvű Nejicsi szerzetes legendája című művek, illetve a népvalláshoz kapcsolódó kiadatlan mongol kéziratok állnak. A fő probléma ezekkel a szövegekkel, hogy bár születtek velük kapcsolatban tanulmányok (kivéve a kiadatlan kéziratokat), de teljes tartalmuk csak néhány kutató számára ismert. Ezekben a szövegekben számtalan információ található a sámánizmusról: A mandzsuk szertartásos könyve például az egyetlen 18. századi forrás a mandzsu-tunguz népek hiedelemvilágáról. Ezek feltárásával egyrészt lehetőség nyílna a mongol és mandzsu sámánizmus összevetésére, másrészt feltételezhető, hogy A mandzsuk szertartásos könyvében szereplő sámánimák párhuzamot nyújthatnak a Baráthosi-Balogh Benedek hagyatékában lévő sámánimák feldolgozásához (a felmerülő nehézségek, például a megfelelő párhuzamok hiánya miatt az imáknak csak kis részét publikálták). A fenti két nagyobb szövegen kívül magyarországi magángyűjteményekben lévő mongol kéziratok feldolgozására is sor kerülne. Hatalmas mennyiségű, népvallással kapcsolatos mongol kézirat keletkezett a 20. század közepéig, ezeknek azonban csak csekély töredéke került kiadásra. Minden újonnan kiadott szöveg újabb adatokat tartalmazhat a mongol népvallás jobb megértéséhez. A feldolgozott szövegek a mandzsu és mongol sámánizmus kapcsolatainak feltáráshoz adna segítséget. A két nép vallási hidelemrendszere feltételezhetően hatott egymásra, mert igen intenzív volt közöttük a kapcsolat a Mandzsu-korban. Azonban a közös elemek egy része lehetséges, hogy a kínai kultúrából érkezett, emiatt szükséges minden esetben a lehetséges kínai hátteret is vizsgálni.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A kutatás központi jelentősége, hogy új, alapvető szövegek kerüljenek be egyrészt az orientalista kutatások vérkeringésébe, másrészt a néprajz, a vallástörténet, illetve más tudományágak képviselőinek kezébe is. A mandzsuk szertartásos könyvének teljes publikálásával a magyar tudomány egy régi adósságát törlesztené, ugyanis a 19. században ezzel a művel szinte világelsőként egy magyar kutató, Bálint Gábor kezdett el foglalkozni, aki azonban csak részleteket fordított le a műből. Most lehetőség nyílna a teljes kötet kiadására, amire az igényt az is mutatja, hogy Bálint Gábor fordítása reprintben újra kiadásra került 1973-ban. Majd újabb részeket fordított le belőle Melles Kornélia 1987-ben, majd legutóbb egy ismertető tanulmány jelent meg a mű előszavának fordításával Kápolnás Olivér tollából. Az eredeti mandzsu szöveg elsősorban az orientalista kutatók számára lenne érdekes, a szöveg fordítása (a korábban fordított részek újrafordításával) pedig mindenki számára hozzáférhetővé tenné ezt a művet. Nejicsi szerzetes legendája egy igen fontos mű, ami szintén nem jelent még meg, csak néhány rész lett lefordítva (angolra és oroszra). A kutatók számára készült kiadás, ami tartalmazza a mongol szöveg kiadását fordítással, bevezetéssel és kommentárokkal újabb lendületet adhat a sámánizmussal, illetve a mongolokkal kapcsolatos itthoni és külföldi forrásokon alapuló kutatásoknak. A népvallással kapcsolatos kiadatlan mongol szövegek is további kutatások alapjául szolgálhatnak, főleg, hogy ebben a témában csak évtizedekkel ezelőtt jelentek meg nagyobb szövegkiadások. Az utóbbi években a hazai társadalom megnövekedett érdeklődéssel olvassa a kelettel kapcsolatos műveket. A mongolok, buddhizmus, sámánizmus – ezek mind olyan témák, amelyek népszerűek itthon, de kevés hiteles, szakemberek által írt könyv jelent meg ebben a témában. A Nejicsi szerzetes legendájának magyar nyelvű fordítása, és kommentárokkal ellátott kiadása ezen hiány betöltését is szolgálná.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A kutatás célja mandzsu és mongol sámánizmussal, illetve népvallással foglalkozó írott források kiadása. Két alapvető, de máig kiadatlan mű áll a kutatás központjában: A mandzsuk szertartásos könyve és a mongol Nejicsi szerzetes legendája. A mandzsuk szertartásos könyvét a 18. században állították össze, s a mandzsu sámánizmus legkorábbi és legjobb forrásának számít. A művel a világon szinte elsőként Bálint Gábor (1844‒1913) kezdett foglalkozni, aki részleteket fordított le, de a teljes mű kiadására már nem volt ereje. Az általa megkezdett munkát kívánja befejezni jelen kutatás. Nejicsi szerzetes legendája egy mongol buddhista térítő szerzetesről (1557‒1653) szól, aki terjesztette a Tant a mongolok között, akik ekkor még a sámánokban hittek. A mű leírja a szerzetes küzdelmeit a sámánokkal, beszámol a térítés nehézségeiről és pontos képet ad a korabeli mongolokról. A projekt egyik célja e szöveg kiadása és lefordítása, az eredeti mongol szövegek a kutatók részére, a megfelelő bevezetővel, illetve kommentárokkal pedig a nagyközönség számára. Mindkét mű kiváló forrása a sámánizmusnak, a kiadásukkal és fordítással kétszeres célt kívánunk megvalósítani: egyrészt az orientalisták számára kívánunk pontos elsődleges forrást biztosítani, másrészt más tudományterületek szakemberei számára is segítséget kívánunk nyújtani, hogy ők is haszonnal tudják majd forgatni eljövendő vagy éppen folyó kutatásaik során.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The subject of the project is a group of unpublished Manchu and Mongolian written sources from the Qing dynasty (1644‒1911 AD). Our fundamental goal is to publish the critical edition of these texts along with translation, introductions and commentaries. The main source in the Manchu field is the Code of Rituals and Sacrifices of the Manchus [hesei toktobuha manjusai wecere metere kooli bithe], a document issued in the 18th century, first in Manchu language, then in Chinese translation. Scholars made research on this work, the original Manchu text, however, has never been published and an accurate translation is still not available. In the Mongol field, the main text is Neyichi toyin's biography [boγda neyici toyin dalai manjusiri-yin domoγ-i todorqai-a geyigülügci cintamani erike]. This work is known by orientalists, but the text is again still unpublished. Beside these two main texts, several unpublished Mongolian manuscripts, related to folk religion, preserved in Hungarian private collections, would be added to the corpus of the research, for example, texts describing incense offering to Geser Khan or the White Old Man. In the framweork of the project, certain aspects of Manchu and Mongolian shamanism and folk religious beliefs would be compared by the analyses of the texts mentioned above and others that had already been published before. Our aim of editing and translating these texts is twofold: we would offer access to new sources for Orientalists for further researches, on the other hand, scholars form other fileds of interest would also be our target readership; these publications may benefit their researches.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The Code of Rituals and Sacrifices of the Manchus and the Neyichi toyin’s biography are in the focus of our research. Beside these two main texts, several Mongolian manuscripts concerning to folk religion are planned to be used. The main problem with these texts is that although some research had been made on them, their contents are known only by few specialists. These texts have a great amount of information on shamism and folk religion. The Code of Rituals and Sacrifices of the Manchus is especially important, because it is the most valuable and the only source of Manchu shamanism from the 18th century. By editing and translating these sources, we would able to compare Manchu Mongolian forms of shamanism. The prayers from the Code of Rituals and Sacrifices may provide a key to decipher shamanic texts from Benedek Baráthosi-Balogh’s heritage, from which only very few prayers have been published. The reason for the latter is that these almost unreadable texts can hardly been understood without parallels. In addition to the two main texts, Mongolian manuscripts from Hungarian private collections would be also included in the research. A great number of Mongolian texts on folk beliefs had been written by Mongols up to the middle of the 20th century, but only a small fraction of these kind of sources has been published. These texts to be published can help us to study the connection between Mongolian and Manchu shamanism. Due to the strong relation of these two nations, the beliefs of the Mongols and the Manchus influenced each other. However, the common elements of these two cultures might also have Chinese origins, so the Chinese background must also be studied.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The main significance of the present research lies in the new vistas that it would be open for both Orientalists and researchers from other field of interest. By publishing the Code of Rituals and Sacrifices of the Manchus, Hungarian Oriental studies would discharge an old debt, because in the 19th century the Hungarian Gábor Bálint had already worked with this work as a pioneer, but he could not finish his research and translation. Our project now gives a chance to edit the whole text in the original Manchu language and also publish its translation. The reprint of Gábor Bálint’s partial translation was published in 1973, while the translation of some other parts by Kornélia Melles in 1987, and at last a little study on this work with the translation of the original Manchu foreword was published 2015. The original Manchu text would be interesting to Orientalists, but the translation may be of relevance to scholars of other fields of interest, e.g. etnographers, folklorists or historians of religions. Neyichi toyin’s biography is a rather important account on shamanism, however, only some parts of it have been published, some passages in English and Russian. Our scholarly edition, consisting of an introduction, the transliteration of the Mongolian text and translation with commentaries, would give new impulse to the philologically focused research of shamanism. Unpublished Mongolian manuscripts in the field of folk beliefs can become the starting point for further research, especially that the last chrestomathies in this subject were published several decades ago. The last decades witnessed a rising interest of the Hungarian society in the literature of the East, for example, the Mongols, and Buddhism or shamanism both became popular topics, but there are only a very small number of authentic books, written by competent scholars, is available. The Hungarian translation of Neyichi toyin’s biography with commentaries, for example, could fill this gap.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The main goal of the project is to publish written sources on Manchu and Mongol shamanism and folk beliefs. The research focuses on two important but unpublished sources, one is the Code of Rituals and Sacrifices of the Manchus, the other being the Neyichi toyin’s biography. Code of Rituals and Sacrifices of the Manchus was compiled in the 18th century, it is the one of the oldest and most valuable accounts on Manchu shamanism. One of the first scholars who worked on this source was Gábor Bálint (1844‒1913). He translated several parts of it, but he could not finish the translation of the whole text into Hungarian. One of the goals of our project is to continue the research and finish the translation. Neyichi toyin was a Buddhist missionary (1557‒1653), who propagated the Buddhist faith among the Mongols believing in their shamans. His biography preserved descriptions of Neyichi’s fights against the shamans, his difficulties during the mission and gives exact descriptions of the Mongols’ way of life from this period. One of the goals of the project is to publish this text in two ways: one edition to the scholars, comprising the transliteration of the original Mongolian text with commentaries, and the second edition for the wider public, here only a translation with commentaries and introduction would be included. These works are highly valuable sources of shamanism. By editing and translating these texts. we have a twofold aim: we would open and offer new sources to the orientalists for further research, on the other hand, scholars form other fields of interest would also be our target readership. These publications would greatly be benefit their researches.
|
|
|
|
|
|
|
vissza »
|
|
|