Hazai takarmányok szterigmatocisztin kontamináltságának monitoringja és biodetoxifikációs lehetőségeinek feltárása  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
116631
típus K
Vezető kutató Kukolya József
magyar cím Hazai takarmányok szterigmatocisztin kontamináltságának monitoringja és biodetoxifikációs lehetőségeinek feltárása
Angol cím Monitoring the sterigmatocystin contamination of hungarian feeds and exploring the biodetoxification opportunities
magyar kulcsszavak szterigmatocisztin, aspergillus versicolor, rhodococcus, biodetoxifikáció, csirke etetési teszt
angol kulcsszavak sterigmatocystin, aspergillus versicolor, rhodococcus, biodetoxification, chicken feeding experiment
megadott besorolás
Takarmányozás-élettan (Komplex Környezettudományi Kollégium)51 %
Növényi stresszbiológia (Komplex Környezettudományi Kollégium)25 %
Általános biokémia és anyagcsere (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma)24 %
zsűri Növénytermesztés, állattenyésztés
Kutatóhely Agrár-környezettudományi Kutatóintézet (Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ)
résztvevők Baka Erzsébet
Balogh Krisztián Milán
Batáné Dr. Vidács Ildikó
Dobolyi Csaba
Fekete Csaba
Inotai Katalin
Krifaton Csilla
Székács András
Tóth Ákos Gergely
projekt kezdete 2015-09-01
projekt vége 2020-12-31
aktuális összeg (MFt) 35.364
FTE (kutatóév egyenérték) 10.10
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A projekt során arra keressük a választ, vajon a klímaváltozás hatására Magyarországon megjelentek-e a takarmánybiztonságot súlyosan veszélyeztető szterigmatocisztint (ST) termelő penészek, ahogy azt az elmúlt években az aflatoxin termelő Aspergillus flavus törzseknél tapasztaltuk (Dobolyi et al. 2013). Ehhez magyarországi gabonatermő vidékekről származó aspergillus izolátumok ST-termelését elemezzük LC-MS rendszerben, majd ITS és kalmodulin szekvenciák alapján taxonómiailag azonosítjuk azokat. Az ST genotoxikus hatásának mérésére egy érzékeny baktérium alapú tesztet dolgozunk ki. A toxinogén törzsek lehetőséget adnak arra, hogy a ST biológiai hatását és a biodetoxifikáció hatékonyságát brojler csirke etetési tesztben elemezzük. Vizsgáljuk a biodetoxifikált takarmány hatását a testtömegre, valamint a ST toxicitását jelző markereket mint a glutation (GSH), glutation diszulfid (GSSG). Az etetési tesztben az ST-biológiai lebontására alkalmas mikroba törzseket is screeneljük ,melynek során azokat a törzseket választjuk ki, amelyek a legkisebb maradék biológiai hatás mellett bontják a toxint. A biodegradációhoz az aflatoxin lebontásában legaktívabb rhodococcus nemzettség valamennyi faját (40 tétel), illetve az általunk publikált, kiváló aflatoxin bontást mutató törzseket vonjuk be.
A legjobb bontási képességű rhodococcus törzsek genom projektjét is elvégezzük, majd ennek segítségével 2D-proteom analízis és peptidszekvenálás után azonosítjuk a mikotoxin bontásért felelős enzimeket. A projekt eredményei lehetővé teszik az eddig teljesen kutatatlan ST-biodegradációs kutatások elindítását.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A szterigmatocisztint (ST) termelő penészekről és a toxinnal kontaminált gabonák miatti kockázatokról alig van adat Európában. Projektünk alapkérdése annak tisztázása, vajon a klímaváltozás miatt megjelenő melegkedvelő aspergillus törzsek az aflatoxinon kívül képesek-e szterigmatocisztin termelésre is. Hipotézisünk szerint ezek a törzsek lehetnek primer ST-termelők (A. versicolor, A. nidulans) vagy az aflatoxin szintézisútban hiányos A. flavus törzsek is. A kérdésre a toxintermelés analitikai és biomonitoring eszközökkel történő kimutatása után molekuláris taxonómiai identifikálás fog választ adni. A ST biológiai lebomlásáról egyenlőre nincsen elérhető adat. Azonban az afaltoxinhoz nagyon hasonló szerkezet felveti annak a lehetőségét, hogy a legaktívabb AFB1-bontó rhodococcus baktériumok képesek az ST-lebontására is. A brojler csirke etetési modell segítségével, melyben a termelési paraméterek mellett a geno- és citotoxicitást jelző markerek mérése is szerepel, lehetőség nyílik a bakteriális ST-detoxifikáció hatékonyságának megítélésére. A káros metabolitok nélkül bontó törzsek genom projektjeinek megoldása után egy 2D-teljes proteom analízis után a felindukálódó fehérjék peptidszekvenálásával a metabolizmus kulcsenzimei is azonosíthatóak lennének.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A mikotoxinok penészgombák másodlagos anyagcseretermékei, melyek erős negatív biológiai hatást fejtenek ki gerinces állatokon, így az emberen is. A szterigmatocisztin az egyik legkevésbé kutatott mikotoxin, jóllehet genotoxicitása az afaltoxin után a legjelentősebb. A klímaváltozás miatt az elmúlt években már megjelentek azok az Aspergillus flavus törzsek, melyek aflatoxin termelésükkel jelentős károkat okoztak a mezőgazdaságnak. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy a primer szterigmatocisztin termelő, melegkedvelő penészek (Aspergillus versicolor, A. nidulans) is meg fognak jelenni hazánkban, mely takarmánybiztonsági szempontból jelentős kérdés lehet.
A projekt során két egymást követő évben fogjuk a takarmány alapanyagként számításba vehető gabonatételek vizsgálatát elvégezni az ország fő termőterületeiről. Ez a vizsgálat az EFSA 2013-as, európai szterigmatocisztin kutatási paneljéhez fog alapadatokat nyújtani Magyarország vonatkozásában, mely keretében a penész izolátumok mikotoxin termelését LC-MS tesztekkel kvantifikáljuk, és egy általunk módosított bakteriális genotoxicitás teszttel is jellemezzük azokat. A legjobb termelő törzsekkel a brojler csirke etetési tesztekhez, majd a későbbi biodegradációs tesztekhez tudunk természetes szterigmatocisztin szennyezést produkálni. A módosított SOS-Chromoteszt alkalmas lehet olcsó és érzékeny genotoxicitás mérő biomonitoring eljárásként a szterigmatocisztin és az aflatoxin biológiai hatásmérésére.
A brojler csirke etetési modell segítségével, melyben a termelési paraméterek mellett a geno- és citotoxicitást jelző markerek mérése is szerepel, lehetőség nyílik a bakteriális ST-detoxifikáció hatékonyságának megítélésére. A projektben az aflatoxin bontásban kiemelkedő, rhodococcus nemzettség valamennyi ismert fajának szterigmatocisztin bontó képességét fogjuk screenelni. Várhatóan az első szterigmatocisztin bontó mikroba leírásán túl, a legjobb bontó törzsek de-novo genom-projektjével e mikotoxin biodegradációs kutatásainak alapjait teremtjük meg. Amennyiben a szterigmatocisztin-bontásért felelős enzimek induktívak, egy 2D-teljes proteom elválasztást követő peptidszekvenálással, a genomi adatok birtokában akár a bontásért felelős gének is kimutatásra kerülhetnek.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A geno- és citotoxikus hatású szterigmatocisztint aspergillus penészgombák termelik az aflatoxin szintézisút utolsó előtti tagjaként. Hazánkban alig találni adatot arról, mekkora gazdasági és egészségügyi kockázatot jelenthet a klímaváltozás miatt megjelenő, szterigmatocisztint termelő penészgomba közösség. A projekt két fő ága a szterigmatocisztin monitoring és a mikotoxin biodegradáció lenne. A monitoring ágban Magyarország különböző gabonatermő vidékeiről izolált aspergillusok szterigmatocisztin termelését vizsgálnánk analitikai és molekuláris biológiai módszerekkel. A mikotoxin biológiai hatáselemzése területén igen kevés publikációt találni. Takarmánybiztonsági szempontokat szem előtt tartva brojler csirke etetési modellben vizsgálnánk a biodetoxifikált szterigmatocisztin hatását a termelési paraméterekre és a geno-, és citotoxikusságot jelző markerek kimutatásával. A mikotoxin biodegradációs lehetőségeinek vizsgálata során, az ez idáig publikált legaktívabb aflatoxin-bontó rhodococcus baktérium törzseink toxin-degradációs képességét elemeznénk. A vizsgálatsort a genusz 40 típustörzsének a bevonásával egészítenénk ki. A biodegradáció hatékonyságának vizsgálatát természetes eredetű szterigmatocisztinnel kontaminált gabona biodetoxifikálását követően brojler csirke etetési modellben ellenőriznénk. A legaktívabb szterigmatocisztin-bontó törzsek de-novo genom projektjének elvégzése az eddig teljesen hiányzó, biológiai detoxifikációs kutatások alapjait teremtené meg.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
In this project we are seeking for an answer for the question if the climate change has promoted the appearance of feed and food safety threatening sterigmatocystin (ST) producing molds in Hungary similarly to the appearance of aflatoxinogenic Aspergillus flavus strains in the last two years. First we aim to isolate aspergilli from grain producing areas of Hungary and analyse their ST producing ability by LC-MS after which their taxonomic classification will be carried out based on their ITS and calmodulin sequences. Genotoxic effect of ST producing strains will be measured by a sensitive bacterium test being developed during this project. Toxinogenic aspergillus strains will provide the opportunity to analyse the biological effect of ST in broiler chicken feeding experiment. Beside the traditional body weight and feed intake monitoring, the expression level of geno- and cytotoxin markers like glutathione (GSH), glutathione disulphide (GSSG) will also be investigated. The chicken- model is also suitable for screening and selecting microbial strains that are able to decompose ST with the slightest residual biological effect. In this screening process we will test all Rhodococcus type strains (~40 title) as this genus exhibited the best aflatoxin degrading ability, but other strains like our published best aflatoxin degrader strains will also be checked.
The genome of the best ST degrader strains will be sequenced to assist the identification of proteins up-regulated in mycotoxin degrading strains identified by 2D proteome analyses. These results will trigger research works in the field of unexplored ST biodegradation.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
So far there is no information on the risk/hazard of sterigmatocystin (ST) producing molds and ST contaminated food and feed in Europe. Our basic question to answer is whether those aflatoxin producing aspergillus strains which appear recently in Hungary due to climate change are able to produce ST or not. According to our hypothesis, these strains can be primary ST producers and they can include strains like A. versicolor and A. nidulans or aflatoxin pathway deficient A. flavus isolates. This question can be answered after analytical and biomonitoring analyses of toxin production and molecular taxonomical identification of the producers. So far there are no data available on biodegradation of ST. However its structural similarity raises the possibility that aflatoxin degrader microbes are also able to degrade ST. Broiler chicken feeding experiments will be used to clarify the efficiency of the bacterial ST-detoxification by monitoring the growth parameters and levels of geno-and cytotoxicity markers. After resolving the genomes of ST degraders without harmful metabolites and whole proteome analyises by 2D-PAGE, the key enzymes of metabolic pathway will be identified by analysing the up-regulated proteins by MALDI TOF MS.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Mycotoxins are secondary metabolites of molds having strong negative effect on vertebrates including human. ST is one of the least investigated mycotoxin although its genotoxic effect is the second most significant (after aflatoxin). Aflatoxin producing Aspergillus flavus strains have been appeared in Hungary in the last couple of years due to climate change and their aflatoxin contamination caused huge agricultural losses. It is very likely that primary ST producing molds like A. versicolor and A. nidulans will also appear in Hungary and their impact on grain and feed production can be significant.
Crops from major Hungarian grain producing areas will be investigated in the first two project years. This monitoring will provide data for the European EFSA 2013 sterigmatocystin research panel. In this research mycotoxin production of aspergillus and other mold isolates will be investigated and quantified by LC-MS and amended with data obtained by a modified bacterial genotoxicity test (SOS-chromotest) being developed by us. The best ST producer strains will be used to obtain natural ST contamination for broiler chicken feed experiments and microbial biodegradation tests. The modified SOS-Chromotest can be a cheap and sensitive method for biomonitoring the genotoxicity of ST and aflatoxin.
Broiler chicken feeding experiments will be used to clarify the efficiency of the bacterial ST-detoxification by monitoring the growth parameters and levels of geno-, cytotoxicity markers. On the other hand we will investigate the ST toxin degradation capability of all the known species of the best aflatoxin degrader genus (Rhodococcus). We expect to describe the first ST degrading microbe(s) and with the genome of best degraders sequenced we will establish the base of this mycotoxin biodegradation research. In the frame of this work inducible toxin degrading enzymes could be identified with 2D PAGE based MALDI-TOF protein analysis that might be used for industrial purposes.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The geno- and cytotoxic sterigmatocystin (ST) is produced by aspergillus strains as the penultimate metabolite of the aflatoxin pathway. There are no available data on the economic and health risk of ST producing molds that can appear due to climate change in Hungary. As cradle and grave, ST producing molds and ST degrading microbes will be isolated and investigated in this project. First, molds from crop samples of the main Hungarian grain producing areas will be investigated for ST production by analytical and molecular biological methods. Regarding feed safety, a broiler chicken model will be used to monitor the effects of the biodetoxified ST on growth parameters and levels of geno-, cytotoxicity markers. Secondly, possibilities in ST degradation will be investigated using the most active aflatoxin degrading microbes published so far. Additionally, we will investigate the ST degrading activity of the genus Rhodococcus as species belonging to this genus are the best aflatoxin degraders. Grains contaminated artificially with ST producing molds will be decontaminated with ST degrading microbes. The effect of microbial decontamination of the spoiled grains will be tested in broiler chicken feeding experiment. By accomplishing de-novo genome projects of the most active strains, we could establish the base for the so far completely missing research of sterigmatocystin biodetoxification.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
Az aspergillus penészek által termelt aflatoxin B1 és szterigmatocisztin (ST) a legveszélyesebb, élelmiszerbiztonságot érintő genotoxinok közé tartoznak. Jóllehet a szterigmatocisztint előbb fedezték fel, mint az aflatoxint, igen korlátozott a ST-termeléssel, annak biológiai hatásával foglalkozó publikációk köre. A projekt legfontosabb eredményeként észak-magyarországi malom mintából sikerült egy extrém szterigmatocisztin termelő penészgombát izolálnunk. A molekuláris taxonómiai identifikálás szerint ez a törzs az Aspergillus creber faj első magyarországi képviselője. A ST-biológiai hatáselemzéséhez coli alapú genotoxicitás tesztet, egy újonnan fejlesztett zebradánió ikra toxicitás tesztet használtunk és brojler csirke etetési tesztet használtunk. Eredményeink szerint a szterigmatocisztin az aflatoxinéhoz mérhető toxicitással és genotoxicitással rendelkezik. A biodegradációs tesztek során az aflatoxin bontásban legaktívabb rhodococcus baktériumok képtelenek voltak a hasonló szerkezetű ST érdemi bontására. Erős biodegradációs aktivitást csak a micrococcus-ok és egy eddig ismeretlen mikroba, az általunk leírt Micrococcoides histricis fejtettek ki, 90 %-ot meghaladó degradációs képességgel. A toxin-adszorpciós vizsgálatok során azt tapasztaltuk, hogy az aflatoxin kötéshez képest duplájára nőtt a ST-kötés mértéke a laktobacillus törzsek esetében. Ez az első adat a szterigmatocisztin mennyiségének csökkentésére a mikrobák sejtfelszínén történő adszorpcióval.
kutatási eredmények (angolul)
Aflatoxin and sterigmatocystin produced by Aspergillus molds are among the most dangerous genotoxins that endanger food safety. Although sterigmatocystin has been discovered before aflatoxin, there is a very limited range of publications on the production of sterigmatocystin and its biological effects. The most important result of our project is that we were able to isolate an extreme sterigmatocystin-producing mold from a mill sample originating from the Northern-Hungarian region. We identified this strain as Aspergillus creber by molecular taxonomic methods. For monitoring biological effect of sterigmatocystin, we used an E. coli-based genotoxicity test, a newly developed Danio rerio spawn test and broiler chicken feeding experiment. Our results show that sterigmatocystin genotoxicity is comparable to that of aflatoxin B1. It was surprising in biodegradation tests, that the most active aflatoxin B1 degrader Rhodococcus strains were unable to break down the structurally very similar sterigmatocystin. Strong biodegradation activity was only developed by Micrococci and a previously unknown microbe Micrococcoides histricis (described by us), with a degradation capability exceeding 90 %. The toxin adsorption test series also provided interesting results: Lactobacilli were able to bind twice as much sterigmatocystin than aflatoxin. This is the first data demonstrating that microbes are able to reduce the amount of sterigmatocystin by adsorption on the cell surface.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=116631
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Sebők F., Dobolyi Cs., Zágoni D., Risa A., Krifaton Cs., Hartman M., Cserháti M., Szoboszlay S., Kriszt B.: Aflatoxintermelő Aspergillus flavus és A. parasiticus törzsek jelenléte Magyarországon, V. Ökotoxikológiai Konferencia előadás és poszter kötete, ISBN 978-963-89452-5-9. p. 33-34., 2015
Baka E, Krifaton Cs, Risa A, Kriszt B, Kukolya J: Különböző citokróm P450 enzimet alkalmazó genotoxicitási teszt összehasonlítása aflatoxin és szármarékainak vizsgálata során, V. Ökotoxikológiai Konferencia, 5: 5-6. ; ISBN 978-963-89452-5-9, 2015
Tóth, Á., Baka, E., Bata-Vidács, I., Luzics, S., Kosztik, J., Tóth, E., Kéki, Z., Schumann, P., Táncsics, A., Nagy, I., Sós, E., Kukolya, J.: Micrococcoides hystricis gen. nov., sp. nov., a novel member of the family Micrococcaceae, phylum Actinobacteria, Int. J. Syst. Evol. Microbiol. 67 (8): 2758-2765. doi: 10.1099/ijsem.0.002018., 2017
Baka, E., Krifaton, Cs., Risa, A., Szekeres, A., Varga, J., Kocsubé, S., Bata-Vidács, I., Sebők, F., Dobolyi, Cs., Nagy, I., Kukolya, J.: Preliminary results of investigation of sterigmatocystin producing moulds by molecular and biomonitoring methods and biodegradation possibilities, A Magyar Mikrobiológiai Társaság Nagygyűlése / XII. Fermentációs Kollokvium (Keszthely, Hungary, October 19-21, 2016) Abstracts pp. 5-6., 2016
Kosztik, J., Bata-Vidács, I., Baka, E., Inotai, K., Dobolyi, Cs., Kukolya, J: Antifungal activity of lactic acid bacteria isolated from faeces of exotic animals., 5th Central European Forum for Microbiology. (Keszthely, Hungary, October 18-20, 2017), 2017
Kukolya, J., Bata-Vidács, I., Luzics, Sz., Tóth, E., Kéki, Zs., Schumann, P., Táncsics, A., Nagy, I., Olasz, F., Tóth, Á.: ): Xylanibacillus composti gen. nov., sp. nov., isolated from compost., International Journal of Systematic and Evolutionary Microbiology, doi: 10.1099/ijsem.0.002523, 2018
Luzics, Sz., Tóth, Á., Sárkány, D., Bata-Vidács, I., Bálint, B., Vásárhelyi, B.M., Nagy, I., Kukolya, J.: De-Novo Genome Project of Micrococcoides hystricis TSL3, . Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica, 64, 144., 2017
Kosztik, J., Bata-Vidács I., Inotai, K., Dobolyi, Cs., Szekeres, -A., Gregosits, B., Kukolya, J.: Screening of lactic acid bacterium strains for t--heir ability to bind or degrade aflatoxin B1 and sterigmatocystin., International Scientific Conference on Probiotics and Prebiotics, 18th-21st June 2018, Budapest. Book of Abstracts, pp. 88-89., 2018
Balogh, K., Kövesi, B., Zándoki, E., Kulcsár, Sz., Ancsin, Zs., Erdélyi, M., Dobolyi, Cs., Mézes, M., Kukolya, J.: Effect of sterigmatocystin and aflatoxin contaminated feed on glutathione redox and lipid peroxidation parameters of broiler chicken., Magyar Mikrobiológiai Társaság 2018. évi Nagygyűlése, 2018. október 17-19., Eger. Book of Abstracts, 2018
Kosztik, J., Luzics, Sz., Sárkány, D., Inotai, K., Tóth, Á., Kukolya, J., Bata-Vidács, I.: Building up a LAB strain-collection from exotic animals and screening it for biotechnological applications., Magyar Mikrobiológiai Társaság 2018. évi Nagygyűlése, 2018. október 17-19., Eger. Book of Abstracts, 2018
Balogh, K.; Kövesi, B.; Zándoki, E.; Kulcsár, S.; Ancsin, Z.; Erdélyi, M.; Dobolyi, C.; Bata-Vidács, I.; Inotai, K.; Szekeres, A.; Mézes, M.; Kukolya, J.: Effect of Sterigmatocystin or Aflatoxin Contaminated Feed on Lipid Peroxidation and Glutathione Redox System and Expression of Glutathione Redox System Regulatory Genes i, Antioxidants 2019, 8(7), 201; https://doi.org/10.3390/antiox8070201, 2019
Kukolya József, Vidács Ildikó, Inotai Katalin, Kosztik Judit, Sárkány Dorottya, Szekeres András, Kocsubé Sándor, Tóth Beáta, Balogh Krisztián, Risa Anita és Dobolyi Csaba: Szterigmatocisztintermelő penészek izolálása, az általuk termelt mikotoxin biológiai hatásának és biodegradációs lehetőségeinek elemzése, VIII. Ökotoxikológiai Konferencia, ISBN 978-963-89452-9-7, p. 18-19. 2018., 2018
Sárkány, D., Csenki-Bakos, Zs., Garai, E., Ács, A., Risa, A., Inotai, K., Bata-Vidács, I., Kukolya J.: Comparison of biological effects of sterigmatocystin and aflatoxin on biomonitoring systems, A Magyar Mikrobiológiai Társaság Nagygyűlése, 2019. július 3-5. Book of Abstracts, 2019., 2019
Kukolya József: Aflatoxin és szterigmatocisztin termelő penészek hazai előfordulása, toxintermelési potenciáljuk feltérképezése és genotoxinjaik biológiai hatásának vizsgálata., MTA Élelmiszertudományi Tudományos Bizottság 2019. szeptemberi ülése keretében rendezett 376. Tudományos Kollokviuma, 2019
Kukolya, J., Bata-Vidács, I., Luzics, Sz., Tóth, E., Kéki, Zs., Schumann, P., Táncsics, A., Nagy, I., Olasz, F., Tóth, Á.: ): Xylanibacillus composti gen. nov., sp. nov., isolated from compost., International Journal of Systematic and Evolutionary Microbiology, doi: 10.1099/ijsem.0.002523, 2018
Bata-Vidács, I., Kosztik, J., Mörtl, M., Székács, A., Kukolya, J: Aflatoxin B1 and sterigmatocystin binding potential of non-Lactobacillus LAB strains, TOXINS 12(12):799 https://doi.org/10.3390/toxins12120799, 2020
Kosztik, J., Mörtl, M., Székács, A., Kukolya, J., Bata-Vidács, I.: Aflatoxin B1 and sterigmatocystin binding potential of lactobacilli, TOXINS 12(12): 756 https://doi.org/10.3390/toxins12120756, 2020
Dobolyi, Cs., Inotai, K., Bata-Vidács, I., Sárkány, D., Csernus, O., Kocsubé, S., Tóth, B., Szekeres, A., Kukolya, J.: Isolation and detailed characterisation of the first sterigmatocystin hyperproducer mould strain in Hungary, Acta Alimentaria https://doi.org/10.1556/066.2020.00326, 2021




 

Projekt eseményei

  
2018-02-14 15:55:19
Résztvevők változása
2017-11-22 13:03:51
Résztvevők változása



vissza »