 |
Az Alföld és a Dunántúl időrendi, kulturális és populációs kapcsolatai a kései újkőkorban. Pusztataskony-Ledence 1. lelőhely és környezete anyagának multidiszciplináris összehasonlító elemzése
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
116711 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Sebők Katalin |
| magyar cím |
Az Alföld és a Dunántúl időrendi, kulturális és populációs kapcsolatai a kései újkőkorban. Pusztataskony-Ledence 1. lelőhely és környezete anyagának multidiszciplináris összehasonlító elemzése |
| Angol cím |
Chronological, cultural and population relations of Transdanubia and the Great Hungarian Plain during the Late Neolithic. Multidisciplinary comparative analysis of the material from Pusztataskony-Ledence, site no. 1 and its surroundings |
| magyar kulcsszavak |
régészet archeometria bioarcheológia kerámia kerámiastílus kognitív radiokarbon statisztika szociálarcheológia |
| angol kulcsszavak |
archaeology archaeometry bioarchaeology ceramic ceramics cognitive social statistics style |
| megadott besorolás |
| Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Régészet |
|
| zsűri |
Régészet |
| Kutatóhely |
Régészettudományi Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| projekt kezdete |
2016-02-01 |
| projekt vége |
2019-01-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
8.964 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.07 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Pusztataskony-Ledence 1. a tiszai kultúra egy újonnan feltárt, a Közép-Tisza-vidéken fekvő települése. Régészeti anyagának előzetes elemzése bebizonyította, hogy nem csupán mérete, de összetétele okán is a korszak egyik kulcsfontosságú lelőhelye a Kárpát-medencében, melyen a tiszai és lengyeli kultúrák kerámiaművessége és temetkezési hagyományai jól elkülöníthetően, mégis egymással egységet alkotva jelennek meg. Az e régészeti anyagban rejlő kutatási lehetőségek három fő irányvonal mentén csoportosulnak. Az első a tiszai és lengyeli tömb érintkezési pontjainak feltérképezése: az északi területek intenzív kapcsolata (Aszód-Papi-földek, Polgár-Csőszhalom) régóta ismert, de egy a tiszai magterületen lévő, stabil kapcsolat alapvetően új súlypontot jelent a korszak kommunikációs "úthálózatának" rekonstrukciójában. Ezzel sokban összefügg a második irány is, mely a kultúra kognitív és materiális elemeinek viszonyát vizsgálja a régészeti anyag tükrében. Ennek alapja az az egyértelmű "elmozdulás", mely lengyeli területről kiindulva éri el a tiszai kultúrát Pusztataskony településén. Bioarcheológiai minták elemzésével kívánjuk meghatározni, hogy ez a jelenlét populációs mozgás eredménye-e, és ha igen, az milyen jellegű lehetett. Az két anyagi kultúra hagyományainak találkozását kísérő jelenségek (kerámia)statiszikai módszerekkel írhatók le; megismerésükkel minden eddiginél közelebb juthatunk az identitás, így a korszakban zajló társadalmi folyamatok megértéséhez is. A harmadik a Dunántúl és az Alföld időrendjének összehangolása, melyben a lelőhely új AMS adatokkal keltezett, mindkét kultúra diagnosztikus kerámiáját tartalmazó, zárt együttesei nagy előrelépést jelenthetnek.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kutatásunk fókuszában a kései újkőkor kulturális változásainak társadalomrégészeti és időrendi problémái állnak. Vizsgáljuk a csoportszerveződés és identitás szintjeit és kifejeződési formáit, valamint a kultúrán belül az anyagi és kognitív hagyományok szerepét és az egyes csoportok közötti kapcsolatok lehetséges módjait, illetve ezek megjelenését a régészeti anyagban. Válaszainkat az esettanulmányként kiválasztott, alapvetően a klasszikus tiszai kultúrához (Kr.e. 4800-4600) tartozó lelőhely, Pusztataskony-Ledence 1. kerámiaanyagában és temetkezéseiben egyaránt megjelenő lengyeli hatás jellegének és időtartamának komplex összehasonlító elemzése révén kívánjuk megadni. A forrásanyag mennyisége és változatossága számos új eljárás alkalmazását teszi szükségessé. A kerámia-, kő- és állatcsont-anyag statisztikai elemzése az életmód és a kapcsolatrendszer rekonstruálását teszi lehetővé; a kerámia stílusváltozásai a vékonycsiszolat-elemzések eredményeivel kiegészítve kirajzolják a két érintkező, eltérő hagyomány együttélésének vagy felbomlásának mintázatait. Az embertani anyag genetikai mintázatának leírása és a két kulturális tömb archeogenetikai térképével való összehasonlítása révén meghatározható a pusztataskonyi populáció összetétele. A stroncium- és oxigénizotópos elemzés az egyes egyének származására, míg a szén- és nitrogénizotóp-arány az étrendre, így közvetetten a társadalmi pozícióra vonatkozóan szolgáltat adatokat. Számos zárt objektumban együtt kerültek elő a tiszai és lengyeli kultúrák diagnosztikus kerámiatöredékei; ezen együttesek új AMS adatokkal való keltezése nagyban hozzájárul az igen problematikus hagyományos tipokronológiai rendszer újraértelmezéséhez is.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A projekt forrásanyagát szolgáltató Pusztataskony-Ledence 1. kései neolitikus településének anyagában megfigyelhető kulturális keveredés eddig feltárt jellegzetességei folytán egyedülálló lehetőséget biztosít azon időszak társadalmi folyamatainak elemzésére, melyben a hagyományos kulturális felosztás számos alapvető, máig élő eleme elsőként jelenik meg (ilyenek például a településtől független temetők, a többszintű településrendszer vagy az egyéntől független társadalmi pozíció és annak rögzített kifejeződési formái). Célunk a lelőhelyen megfigyelt, a tiszai és a lengyeli kultúrák tömbjeit érintő kulturális interakció jellegének és időtartamának meghatározása, illetve szereplői társadalmi és szellemi hátterének feltárása a régészeti forrásanyag alapján. A felvázolt komplex, a modern régészeti kutatás rendelkezésére álló természettudományos és statisztikai módszereket célzottan alkalmazó elemzés egyedülálló betekintést enged e Kr.e. 4800 körül lezajlott "találkozás" részleteibe. Eredményeink a Kárpát-medence egykorú településein leírt társadalmi folyamatok kontextusába helyezve jelentősen hozzájárulnak a korszakban lezajló változások társadalomformáló szerepének modellezéséhez, ezáltal megértéséhez.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kései újkőkor (Kr.e. 5000-4600) kezdetén olyan változások mennek végbe a Kárpát-medencei közösségek életmódjában és társadalomszerkezetében, melyek nyomán számos máig élő szokás és érték elsőként jelenik meg. Ilyen a településtől független, önálló temetők vagy a többszintű településrendszer kialakulása, valamint az örökölhető társadalmi pozíció elterjedése és rögzített kifejezési formáinak feltűnése. Ezzel párhuzamosan a kulturális identitás is felerősödik és összetettebbé válik; ez a régészeti anyagban leginkább a temetkezésekben és a kerámiastílus változásaiban követhető nyomon. Régészetileg a korszak két nagy egységét az Alföldet elfoglaló tiszai és a Dunántúl területén húzódó lengyeli kultúrák tömbjei jelentik, melyek életmód, temetkezés és szellemi háttér tekintetében is két jól elkülönülő hagyományt képviselnek. A két tömb aránylag csekély számú érintkezésének elemzése azért különösen fontos a korszak társadalmi kérdéseinek vizsgálatában, mert a "súrlódási felületen" az egyes hagyományok elemei kifejezettebbé, így könnyebben értelmezhetővé válnak; viselkedésük (rögzülés, felbomlás vagy összeolvadás) révén pedig képet kaphatunk a kulturális identitásban betöltött szerepükről is. Ilyen, kiemelkedő jelentőségű találkozási pontot jelent Pusztataskony-Ledence 1. lelőhelye is. E forrásanyag komplex feldolgozásához – a hazai kutatásban elsőként – a hagyományos régészeti elemzés mellett felhasználjuk a bioarcheológia (archeogenetika és izotópos vizsgálatok), az alkalmazott statisztika és a modern, csont alapú radiokarbonos kormeghatározás módszereit is, eredményeinkkel hozzájárulva a korszakban lezajló változások társadalomformáló szerepének megértéséhez.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Pusztataskony-Ledence 1. is a lately discovered settlement of the Tisza Culture in the Middle Tisza Region. By preliminary investigation the site has proven to be one of key importance in the Late Neolithic of the Carpathian Basin, as elements of the Tisza and Lengyel Cultures appear there amalgamated but with each component remaining identifiable. This marks three directions for research. First, the mapping of communication points and interference areas of the two cultures: though the intensive connection at the northern fringes of the distribution area (Aszód-Papi-földek, Polgár-Csőszhalom-dűlő) is known for some time, a permanent connection point in the core area of the Tisza Culture should redraw the hubs of a communication route map. Second, the relations of culture and material culture as reflected by the archeological record. The subject in this case is the observed impact parting from Lengyel Culture territories and reaching the Tisza Culture in the area of Pusztataskony. Whether this presence involved population movement, and what the character of that might have been, should be determined by bioarchaeological methods. Traits of cultural interactions in the ceramic material should be analyzed by statistical methods. By getting known the particulars of this encounter one might get closer than ever to understand the concept of identity and the transformations in the social structure in this period. Third, the synchronization of the independent timescales for the Transdanubian region and the Great Hungarian Plain: AMS dating of a number of the features containing diagnostic ware of both cultures in closed context should add greatly to their harmonization.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The project focuses on issues of social archaeology and chronology in the Late Neolithic. The precise topics of research are the patterns of group formation and levels and ways of expressing cultural identity as reflected by the archaeological record. Pusztataskony-Ledence 1, a settlement of the classical Tisza Culture (4800-4600 BC) provides source for the case study. Answers sould be given by a complex comparative analysis of the duration and particulars of the impact reaching the settlement from the Lengyel Culture, reflected by both the ceramic material and the burial practice of the site. To evaluate a record of diverse data sources a number of new methods were combined. The statistical analysis of the ceramic, bone and stone finds allows us to reconstruct parts of subsistence economy and the connection grid of the settlement. The analysis of stylistic changes in the ceramic material, completed by the series of thin section analyses should characterize the patterns of coexistence or disintegration of the material traditions. By the archaeogenetical description of the local population and its comparison with the genetic map of the two cultural units it becomes to possible to determine the precise population relations of the community. Strontium- and oxygen isotope analyses should determine origin on the level of individuals, while carbon and nitrogen isotope analyses add to the reconstruction of the diet and, indirectly, of the social position of the inhumated. A number of features contains diagnostic the ware of both cultures in closed context: the AMS dating of these should add greatly to the review of the problematic traditional tipochronology.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The cultural interaction reflected by the archaeological record of Pusztataskony-Ledence 1. offers currently unparalelled opportunity to investigate the social processes of the Late Neolithic, where a number of still relevant elements of cultural partition – such as independent cemeteries away from settlements, multilevel settlement grid or inheritable social position and permanent ways to express it – appear for the first time. The goal of our project is to determine, based on the archaeological record of this settlement, the character and duration of the cultural interaction that had taken place between the Tisza and Lengyel Cultures, and to reconstruct the social and cognitive background of the people involved. The evaluation process includes a number of methods from the fields of natural sciences and applied statistics, thus offering an unique opporunity to reconstruct the particulars of the cultural encounter that had taken place around 4800 BC in the outskirts of the recent Pusztataskony. The results, interpreted in the context of social processes described at coeval settlements of the Carpathian Basin may add greatly to the reconstruction of changes in this period and to the understanding of their role in shaping communities.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Profound transformations had taken place at the beginning of the Late Neolithic in the Carpathian Basin (5000-4600 BC), effecting the subsistence pattern and social structure of local communities. These changes were accompanied by the emerging of new phenomena like independent cemeteries away from settlements, a multilevel settlement grid or inheritable social position and permanent ways to express it. Cultural identity, as it is reflected in the archaeological record by ceramic style and burial practices, became more complex and important. The two great archaeological units in this period are the Lengyel Culture in Transdanubia and the Tisza Culture in the Great Hungarian Plain. These represent different traditions altogether in points of subsistence pattern, funerary practices and cognitive background. To describe social development in this period the investigation of the few connection points of the two units, acting as surfaces of "cultural friction" is of utmost importance: in such cases the elements of each tradition became more expressed, thus more easily identifiable, and occurring alterations (isolation, decomposition or amalgamation) might refer to the roles they fulfill as part of the concept of cultural identity. Pusztataskony-Ledence 1. is one of these connection points. To carry out a complex evaluation of this archaeological source the results of traditional comparative analysis, bioarchaeological (aDNA and isotope) analyses, find processing with methods of applied statistics, and AMS radiocarbon dating are combined. The results may add greatly to the reconstruction of changes in this period and to the understanding of their role in shaping communities.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
