A LÉGKÖRI AEROSZOL - VÍZGŐZ KÖLCSÖNHATÁSÁNAK ÉGHAJLATI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI JELENTŐSÉGE  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
116788
típus K
Vezető kutató Salma Imre
magyar cím A LÉGKÖRI AEROSZOL - VÍZGŐZ KÖLCSÖNHATÁSÁNAK ÉGHAJLATI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI JELENTŐSÉGE
Angol cím CLIMATE AND HEALTH SIGNIFICANCE OF ATMOSPHERIC AEROSOL - WATER VAPOUR INTERACTIONS IN URBAN ENVIRONMENT
magyar kulcsszavak légköri nukleáció, higroszkóposság, felfőkondenzációs magvak, nanorészecskék
angol kulcsszavak atmospheric nucleation, hygroscopicity, cloud condensation nuclei, nanoparticles
megadott besorolás
Meteorológia, légkörfizika, légkördinamika (Komplex Környezettudományi Kollégium)100 %
Ortelius tudományág: Éghajlattan
zsűri Agrár, Környezet, Ökológia, Földtudományok zsűrielnökök
Kutatóhely Kémiai Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők Gyöngyösi András Zénó
Lasányi Dániel
Németh Zoltán
Weidinger Tamás
projekt kezdete 2016-01-01
projekt vége 2020-12-31
aktuális összeg (MFt) 39.984
FTE (kutatóév egyenérték) 9.61
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az ultrafinom (UF) aeroszol a tudományos érdeklődés előterébe került az elmúlt évtizedben két fő okból kifolyóan. 1. Az éghajlati modellek legnagyobb egyéni bizonytalansággal rendelkező összetevője az aeroszol közvetett éghajlati hatása. Ez leginkább a felhőkondenzációs magvakon (CCN) keresztül valósul meg. A természetben előforduló, 0,2% túltelítettségen a CCN körülbelül 50%-a légköri nukleációval keletkezik. 2. Az UF részecskék többlet egészségügyi kockázatot jelentenek a hasonló kémiai összetételű, de nagyobb részecskékkel szemben. Az UF részecskék városokban vannak jelen legnagyobb koncentrációban. Ezen egybeesés ellenére nagyon kevés ismerettel rendelkezünk az UF részecskék hosszú idejű közegészségügyi hatásairól. Mindkét hatás nagyban függ a részecske - vízgőz kölcsönhatástól. Az aeroszol kutatás egyik csúcsát képviselő, HV-TDMA és PSM rendszerekkel hosszú idejű méréseket végzünk Budapesten a higroszkopikus növekedési és zsugorodási tényezők meghatározása érdekében, majd tanulmányozzuk ezek kapcsolatát a részecskék keveredési állapotával és a higroszkopicitási kappa tényezővel. Molekuladinamikai modellszámításokkal meghatározzuk a részecskék felületi tulajdonságait atomi léptékben, és ezeket felhőfizikai parametrizációs folyamatokhoz kapcsoljuk. Részt veszünk a főváros lakosainak aeroszol expozícióját és ennek egészségügyi kockázatát érintő vizsgálatokban. A projekt megvalósításához szükséges kutatói csapat, szakértelem teljes mértékben rendelkezésre áll, a kísérleti módszerek és műszerek legnagyobb része szintén adott, míg a modellezési és szimulációs eljárások nagy része szintén elérhető. Mindezek biztosítják a projekt céljainak maradéktalan megvalósítását.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás során a következő, fő kérdéskörökre összpontosítunk.
1. Vannak-e a légköri nukleáció szempontjából kiemelt területek a Kárpát-medencében, mekkora a nukleálódó légtömeg horizontális kiterjedése, milyen az áramlása és időbeli előfordulása. Hosszú idejű (több éves) nukleációs adatbázis fejlesztése nemzetközi együttműködésben éghajlati vizsgálatokhoz és kémiai transzport modellekhez.

2. A higroszkopikus növekedési (GF) és zsugorodási (SF) tényezők, továbbá effektív higroszkopicitási paraméter (kappa) meghatározása különböző száraz átmérőjű aeroszol részecskékre. A részecskeméret, a kémiai összetétel és a keveredési állapot, illetve a vízfelvevő képesség tanulmányozása a budapesti városi aeroszolban.

3. A városi aeroszol és a felhőképződés kölcsönhatásának vizsgálata kappa-Köhler-modellel. A kapott számolási eredmények és a felhőkondenzációs magvak (CCN) tulajdonságai közötti kapcsolat számszerűsítése. Az eredmények felhőfizikai parametrizációs eljárásokban történő tesztelése és alkalmazása.

4. Monte Carlo és ab initio molekuladinamikai és felületi szimulációs modellek felépítése és megvalósítása atomi felbontásban a korom és ultrafinom részecskék szerkezeti és termodinamikai tulajdonságainak a meghatározása céljából. Ezen eredményekkel leírt folyamatok (pl. a nukleáció és részecskenövekedés kinetikája, vízfelvétel) beépítése regionális éghajlati modellekbe.

5. Az UF részecskék sejtléptékű kiülepedésének meghatározása numerikus tüdőmodell alkalmazásával, különösen az orr- és szájüregben. Az UF aeroszol hosszú idejű expozíciójának hatása a budapesti lakosság egészségi állapotára valós, polidiszperz méreteloszlás figyelembe vételével. Kockázatelemzés.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A légköri nukleációval és kondenzációs növekedéssel kialakult aeroszol részecskék vízfelvevő képességéről és ennek éghajlati, légkörkémiai, illetve egészségügyi jelentőségéről, illetve következményeiről jelenleg nagyon kevés tudással rendelkezünk. Az ilyen típusú kísérletek mostanában indulnak nemzetközi szinten is. Kárpát-medence tekintetében semmilyen hasonló információnk nincs. A kutatás eredményeivel a tudomány ezen a frontján versenyben maradunk nemzetközi szinten, továbbá a regionális éghajlati modellezéséhez, a felhőfizika parametrizációs eljárásaihoz, valamint a budapesti ultrafinom aeroszol okozta expozíció meghatározásához hozunk létre értékes ismeretanyagot. Eközben meghonosítjuk a világ jelenleg csak 4–6 kutatócsoportja számára elérhető, legkorszerűbb mérési rendszereket, technikákat és módszereket.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az éghajlatváltozás és a környezetszennyezés egészségügyi kockázata az emberiség két fontos, globális környezeti kihívása. Mindkettő szempontjából igen fontos szerepet játszanak az ultrafinom méretű aeroszol részecskék, és a vígőzzel történő kölcsönhatás. A kutatási projekt keretében csúcsteljesítményű műszerekkel végzünk légköri méréseket, valamint modellezési és parametrizációs eljárásokat dolgozunk ki. Az eredményekből megtudjuk, hogy miként alakulnak ezek a légköri folyamatok közvetlen környezetünkben, Budapesten, illetve a Kárpát-medencében.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
There is an increased scientific interest in ultrafine (UF) atmospheric aerosol and atmospheric nucleation in the last decade for two major reasons. 1) It is the indirect climate effect of aerosols that have the most uncertain single contribution to the global radiative forcing. The effect is mainly related to cloud condensation nuclei (CCN). Approximately 50% of CCN at 0.2% supersaturation are derived from nucleation. 2) Exposure to UF particles represents excess health risks relative to larger particles of similar chemical composition. These particles occur in the largest concentrations in cities. Despite this coincidence, there is limited information available on the long-term inhalation exposure of the public to UF particles. Both effects depend sensitively on the aerosol particle - water vapour interactions. We will perform long-term state-of-the-art atmospheric measurements (e.g., by HV-TDMA system, PSM method) at the BpART platform in central Budapest to determine the hygroscopic growth and volatility shrinkage of realistic urban aerosol particles, their mixing state, hygroscopicity parameter kappa, atomistic-scale surface properties, and will utilise these data sets in deriving modelled and simulation results for cloud formation processes for the Budapest area, health related studies within the city, or as input parameters for parametrisations in cloud physics, and for regional modelling. The research team and their competence are fully available, as well as the experimental infrastructure, while the major measurement and modelling systems are accessible, which all highly warrant the realisation of the proposal.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The principal objectives of the proposal are:
1) to study the origin, spatial distribution, transport and incidence of atmospheric nucleation within the Carpathian basin, together with providing long-term derived results to international global research inventories and chemical transport modelling,
2) to determine hygroscopic growth factors (GF), shrinkage factors (SF) and effective hygroscopicity parameter (kappa) of particles with different diameters in order to investigate the joint role of particle size, chemical composition and mixing state on the water uptake properties specifically for urban type aerosol, together with performing all required experimental research for the modelling studies below,
3) to analyse the cloud-aerosol interactions in the larger Budapest area by using kappa-Köhler model, and to relate the hygroscopicity to CCN properties, the supply input data for parametrisations in cloud physics,
4) to perform Monte Carlo and ab initio molecular dynamics and surfaces simulations at an atomistic spatial resolution of soot and ultrafine particles under tropospherically relevant conditions in order to obtain structural and thermodynamic data to be incorporated to regional climate modelling systems,
5) to supply exposure data sets on realistic polydisperse urban UF aerosol in Budapest for epidemiological and health study, and to derive local cell distributions of nanoparticles within oro-nasopharyngeal region.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
There is very limited information available on the water uptake properties of aerosol particles generated by atmospheric nucleation and particle growth process, and on its climate, atmospheric chemistry and health implications. These types of experiments have been started only recently in the world. As far as the Carpathian Basin is concerned, there is no such or similar information available at all. The results and conclusions of the project make it feasible to participate in this highly important international scientific progress, and will allow us to generate a knowledge required for regional climate modelling, cloud physics parametrisations, and health risk assessment of ultrafine aerosol in Budapest. The project will also help in adopting and spreading state-of-the-art measuring systems, techniques and methods, which are available for only 4–6 research teams in the world.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Climate change and health risks of air pollution are two important global challenges of the humanity. Ultrafine aerosol particles and the interaction with water vapour play in important role in both effects. This project includes both state-of-the-art experimental work and modelling research. Its results will show us how these processes occur in and influence our close environment, in Budapest and the Carpathian Basin.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatómunkánk kiemelt eredményei: a légköri nukleáció területén: 1) új kémiai mechanizmust dolgoztunk ki, amelyben a jódsav és a jódossav játszanak szerepet, 2) megmutattuk, hogy az esemény a Kárpát-medence nagy területeit érinti mint koherens légköri jelenség, 3) bizonyítottuk, hogy a frissen nukleálódott részecskék közepesen illékony kémiai összetevőket (HOM-ok) is tartalmazhatnak, 4) megmagyaráztuk a molekuláris klaszterek szerkezetét a légkörben releváns rendszerekben; a vízzel történő kölcsönhatások területén: 5) meghatároztuk bizonyos mérettartományok és a városi aeroszol populáció vízfelvevő képességét szub- és szuperkritikus túltelítettségi körülmények között, és ennek éghajlati, illetve egészségi (az emberi légzőrendszerben történő kiülepedés) következményét és jelentőségét, 6) új módszert dolgoztunk ki a gázfázisú H2SO4 koncentrációjának számolására; az aeroszol egészségügyi hatásainak területén: 7) meghatároztuk a légszennyező anyagok, beleértve az ultrafinom (UF) részecskék tízéves időtrendjét és napi mintázatát Budapesten, 8) minősítettük az újrészecske-képződés járulékát az UF részecskékhez; a széntartalmú aeroszol részecskék területén: 9) forrásmegosztást végeztünk a teljes szénre a fosszilis tüzelés, a biomassza égetés és a biogén források között Budapesten és a Kárpát-medencében mindegyik hónapban.
kutatási eredmények (angolul)
We achieved remarkable scientific results: in the field of atmospheric nucleation by 1) elaborating its completely new chemical mechanism driven by iodic oxoacids, 2) proving that it occurs as a joint atmospheric phenomenon taking place over large areas in the Carpathian Basin, 3) showing that the freshly nucleated particles can contain semi-volatile chemical (HOM) species, 4) explaining the molecular structures of the clusters in some atmospherically relevant systems; in the field of water vapour interactions by 5) determining and interpreting the water uptake properties of ambient aerosol particles or aerosol population under sub- and supersaturated condition, and arriving at their climate and health-related (deposition of particles in the human respiratory system) consequences, 6) by elaboration a new method of calculating gas-phase H2SO4 concentrations; in the field of health effects of aerosols by 7) determining long-term time trends and daily patters of several pollutants, including ultrafine particles in Budapest, 8) quantifying the contribution of new particle formation as a single source to UF particles; in the field of carbonaceous particles by 9) apportioning the total carbon into fossil fuel combustion, biomass burning and biogenic sources in Budapest and the Carpathian Basin in all seasons.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=116788
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Salma I, Németh Z, Kerminen V-M, Aalto P, Nieminen T, Weidinger T, Molnár Á, Imre K, Kulmala M: Regional effect on urban atmospheric nucleation, ATMOS CHEM PHYS 16: 8715-8728, 2016
Salma I, Németh Z, Weidinger T, Kovács B, Kristóf G: Measurement, growth types and shrinkage of newly formed aerosol particles at an urban research platform, ATMOS CHEM PHYS 16: 7837-7851, 2016
Salma, I., Németh, Z., Weidinger, T., Maenhaut, W., Claeys, M., Molnár, M., Major, I., Ajtai, T., Utry, N., and Bozóki, Z.: Source apportionment of carbonaceous chem. species to fossil fuel combustion, biomass burning and biogenic emissions by a coupled radiocarbon-levoglucosan marker method, Atmospheric Chemistry and Physics 17, 13767–13781, 2017
Salma, I., Varga, V., Németh, Z.: Quantification of an atmospheric nucleation and growth process as a single source of aerosol particles in a city, Atmospheric Chemistry and Physics 17, 15007-15017, 2017
I. SALMA, Z. NÉMETH, V. VARGA, V.-M. KERMINEN and M. KULMALA: SPECIAL FEATURES AND RELEVANCE OF NEW AEROSOL PARTICLE FORMATION AND GROWTH PROCESS IN CITIES, Proceedings of the International Conference on Nucleation and Atmospheric Aerosol, Helsinki, 2017
Z. NÉMETH, T. WEIDINGER, E. KESZEI, P. AALTO, T. PETÄJÄ, M. KULMALA and I. SALMA: MULTI-YEAR LONG NEW PARTICLE FORMATION IN URBAN ENVIRONMENTS, Proceedings of the International Conference on Nucleation and Atmospheric Aerosol, Helsinki, 2017
Imre Salma, Zoltán Németh, Veli-Matti Kerminen, Pasi Aalto, Tuomo Nieminen, Tamás Weidinger, Ágnes Molnár, Kornélia Imre, Markku Kulmala: Interactions between urban air and regional atmospheric nucleation, Proceedings of European Aerosol Conference, Tours, 2016
Imre Salma, Zoltán Németh, Tamás Weidinger, Boldizsár Kovács, Gergely Kristóf: On-line measurements and air flow modelling at/near BpART facility, Proceedings of European Aerosol Conference, Tours, 2016
Z. Németh and I. Salma: Multi-year investigation of atmospheric nucleation in urban environments, Proceedings of European Aerosol Conference, Tours, 2016
Salma Imre, Németh Zoltán, Weidinger Tamás, Blumberger Zoltán: LÉGKÖRI NUKLEÁCIÓ VÁROSI KÖRNYEZETEKBEN, Magyar Aeroszol Konferencia, Pécs, 2017
Németh Zoltán, Bernadette Rosati, Naděžda Zíková, Imre Salma, László Bozó, Regina Hitzenberger, Jaroslav Schwarz, Vladimír Ždímal és Anna Wonaschütz: A LÉGKÖRI NUKLEÁCIÓ JELENTŐSÉGE KÖZÉP-EURÓPAI VÁROSI KÖRNYEZETEKBEN, Magyar Aeroszol Konferencia, Pécs, 2017
Varga Veronika, Németh Zoltán, Salma Imre: A DIFFÚZIÓS VESZTESÉG MEGHATÁROZÁSA ÉS A LÉGKÖRI NUKLEÁCIÓ JELENTŐSÉGE BUDAPESTEN, Magyar Aeroszol Konferencia, Pécs, 2017
Enroth, J., Mikkilä, J., Németh, Z., Kulmala, M., Salma, I.: Wintertime hygroscopicity and volatility of ambient urban aerosol particles, Atmospheric Chemistry and Physics 18, 4533-4548, 2018
Németh, Z., Rosati, B., Zíková, N., Salma, I., Bozó, L., Dameto de España, C., Schwarz, J., Ždímal, V., Wonaschütz, A.: Comparison of atmospheric new particle formation and growth events in three Central European cities, Atmospheric Environment 178, 191–197, 2018
Nieminen, T., Kerminen, V.-M., Petäjä, T., Aalto, P. P., Arshinov, M., Asmi, E., Baltensperger, U., Beddows, D. C. S., Beukes, J. P., Collins, D., Ding, A., Harrison, R. M., Henzing, B., Hooda, R., Hu, M., Hõrrak, U., Kivekäs, N., Komsaare, K., Krejci, R., Kristensson, A., Laakso, L., Laaksonen, A., Leaitch, W. R., Lihavainen, H., Mihalopoulos, N., Németh, Z., Nie, W., O'Dowd, C., Salma, I., Sellegri, K., Svenningsson, B., Swietlicki, E., Tunved, P., Ulevicius, V., Vakkari, V., Vana, M., Wiedensohler, A., Wu, Z., Virtanen, A., Kulmala, M.: Global analysis of continental boundary layer new particle formation based on long-term measurements, Atmospheric Chemistry and Physics 18, 14737-14756, 2018
Blumberger, Z. I., Vasanits-Zsigrai, A., Farkas, G., Salma, I.: Mass size distribution of major monosaccharide anhydrides and mass contribution of biomass burning, Atmospheric Research 220, 1-9, 2019
Salma I.: Légköri nukleáció és környezeti következményei (meghívott előadás), 7. Környezetkémiai Szimpózium Kiadványa, 16. old., MTA Környezeti Kémiai Mnkb., Siófok, 2018. 11. 15-16., 2018
Németh, Z., Varga, V., Weidinger, T., Salma, I.: Multi-year long measurement of urban new aerosol particle formation and its relation to local meteorology, European Meteorological Society Annual Meeting 15, EMS2018-632-1, 2018
Salma I.: Ten years of atmospheric nucleation studies in Budapest (invited speaker), Anniversary Meeting on Atmospheric Nucleation, Helsinki, 2018
Horváth, L., Koncz, P., Móring, A., Nagy, Z., Pintér, K., Weidinger, T.: An attempt to partition stomatal and non-stomatal ozone deposition parts on a short grassland, Boundary-Layer Meteorology 167, 303-326, 2018
Salma, I., Némeh, Z.: Dynamic and timing properties of new aerosol particle formation and consecutive growth events, Atmospheric Chemistry and Physics 19, 5835–5852, 2019
Salma, I., Vasanits-Zsigrai, A., Machon, A:, Varga, T., Major, I., Gergely, V., Molnár, M.: Fossil fuel combustion, biomass burning and biogenic sources of fine carbonaceous aerosol in the Carpathian Basin, Atmos. Chem. Phys. Discuss., https://doi.org/10.5194/acp-2019-792, 2019
Salma, I., Németh, Z.: Dynamic and timing properties of new aerosol particle formation and consecutive growth events, Proceedings of the European Aerosol Conference, Gothenburg, Sweden, 2019
Gergő FARKAS, Anikó VASANITS-ZSIGRAI, Attila MACHON, Veronika VARGA, Imre SALMA: Contribution of biomass burning to fine aerosol in urban, suburban and regional background atmospheric environments over 1 year, Proceedings of the European Aerosol Conference, Gothenburg, Sweden, 2019, 2019
Santtu Mikkonen, Zoltán Németh, Veronika Varga, Tamás Weidinger, Ville Leinonen, Taina Yli-Juuti, Imre Salma: Time trends of particle number concentrations in a Central European city between 2008 and 2018, Proceedings of the European Aerosol Conference, Gothenburg, Sweden, 2019
He Xu-Cheng, Tham Yee Jun, Dada Lubna, Wang Mingyi, Finkenzeller Henning, Stolzenburg Dominik, Iyer Siddharth, Simon Mario, Kürten Andreas, Shen Jiali, Rörup Birte, Rissanen Matti, Schobesberger Siegfried, Baalbaki Rima, Wang Dongyu S., Koenig Theodore K., Jokinen Tuija, Sarnela Nina, Beck Lisa J., Almeida João, Amanatidis Stavros, Amorim António, Ataei Farnoush, Baccarini Andrea, Bertozzi Barbara, Bianchi Federico, Brilke Sophia, Caudillo Lucía, Chen Dexian, Chiu Randall, Chu Biwu, Dias António, Ding Aijun, Dommen Josef, Duplissy Jonathan, El Haddad Imad, Gonzalez Carracedo Loïc, Granzin Manuel, Hansel Armin, Heinritzi Martin, Hofbauer Victoria, Junninen Heikki, Kangasluoma Juha, Kemppainen Deniz, Kim Changhyuk, Kong Weimeng, Krechmer Jordan E., Kvashin Aleksander, Laitinen Totti, Lamkaddam Houssni, Lee Chuan Ping, Lehtipalo Katrianne, Leiminger Markus, Li Zijun, Makhmutov Vladimir, Manninen Hanna E., Marie Guillaume, Marten Ruby, Mathot Serge, Mauldin Roy L., Mentler Bernhard, Möhler Ottmar, Müller Tatjana, Nie Wei, Onnela Antti, Petäjä Tuukka, Pfeifer Joschka, Philippov Maxim, Ranjithkumar Ananth, Saiz-Lopez Alfonso, Salma Imre, Scholz Wiebke, Schuchmann Simone, Schulze Benjamin, Steiner Gerhard, Stozhkov Yuri, Tauber Christian, Tomé António, Thakur Roseline C., Väisänen Olli, Vazquez-Pufleau Miguel, Wagner Andrea C., Wang Yonghong, Weber Stefan K., Winkler Paul M., Wu Yusheng, Xiao Mao, Yan Chao, Ye Qing, Ylisirniö Arttu, Zauner-Wieczorek Marcel, Zha Qiaozhi, Zhou Putian, Flagan Richard C., Curtius Joachim, Baltensperger Urs, Kulmala Markku, Kerminen Veli-Matti, Kurtén Theo, Donahue Neil M., Volkamer Rainer, Kirkby Jasper, Worsnop Douglas R., Sipilä Mikko: Role of iodine oxoacids in atmospheric aerosol nucleation, SCIENCE 371: (6529) pp. 589-595., 2021
Dada L., Ylivinkka I., Baalbaki R., Li C., Guo Y., Yan C., Yao L., Sarnela N., Jokinen T., Daellenbach K. R., Yin R., Deng C., Chu B., Nieminen T., Kontkanen J., Stolzenburg D., Sipilä M., Hussein T., Paasonen P., Bianchi F., Salma I., Weidinger T., Pikridas M., Sciare J., Jiang J., Liu Y., Petäjä T., Kerminen V.-M., Kulmala M.: Sources and sinks driving sulfuric acid concentrations in contrasting environments: implications on proxy calculations, ATMOSPHERIC CHEMISTRY AND PHYSICS 20: (20) pp. 11747-11766., 2020
Imre Salma, Máté Vörösmarty, András Zénó Gyöngyösi, Wanda Thén, Tamás Weidinger: What can we learn about urban air quality with regard to the first outbreak of the COVID-19 pandemic? A case study from Central Europe, ATMOSPHERIC CHEMISTRY AND PHYSICS 20: (24) pp. 15725-15742., 2020
Mikkonen Santtu, Nemeth Zoltan, Varga Veronika, Weidinger Tamas, Leinonen Ville, Yli-Juuti Taina, Salma Imre: Decennial time trends and diurnal patterns of particle number concentrations in a central European city between 2008 and 2018, ATMOSPHERIC CHEMISTRY AND PHYSICS 20: (20) pp. 12247-12263., 2020
Salma I., Thén W., Aalto P., Kerminen V.-M., Kern A., Barcza Z., Petäjä T., Kulmala M.: Influence of vegetation on occurrence and time distributions of regional new aerosol particle formation and growth, ATMOSPHERIC CHEMISTRY AND PHYSICS DISCUSSIONS 2020: pp. 1-32., 2020
Salma Imre: Légkörkémiai folyamatok és éghajlatváltozás, MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA 75: (Klíma-különszám) pp. 33-36., 2020
Salma Imre, Vasanits-Zsigrai Anikó, Machon Attila, Varga Tamás, Major István, Gergely Virág, Molnár Mihály: Fossil fuel combustion, biomass burning and biogenic sources of fine carbonaceous aerosol in the Carpathian Basin, ATMOSPHERIC CHEMISTRY AND PHYSICS 20: pp. 4295-4312., 2020
Salma Imre, Weidinger Tamás, Zsigrainé Vasanits Anikó, Németh Zoltán, Farkas Gergő, Varga Veronika: A széntartalmú légköri aeroszol forrásai és jelentősége, MAGYAR KÉMIAI FOLYÓIRAT - KÉMIAI KÖZLEMÉNYEK (1997-) 126: (4) pp. 129-134., 2020
THÉN WANDA, VÖRÖSMARTY MÁTÉ, GYÖNGYÖSI ANDRÁS ZÉNÓ, WEIDINGER TAMÁS, SALMA IMRE: A világjárvány és Medárd – Betekintés Budapest levegőminőségébe, TERMÉSZET VILÁGA 151: (11), 2020




 

Projekt eseményei

  
2019-04-04 19:30:17
Résztvevők változása
2018-02-02 08:04:45
Résztvevők változása



vissza »