 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
117057 |
| típus |
SNN |
| Vezető kutató |
Richter Pál |
| magyar cím |
A vallás emlékei népzenei archívumokban |
| Angol cím |
Memory of Religion in Folk Music Archives |
| magyar kulcsszavak |
vallás, népének, népzene, archívum |
| angol kulcsszavak |
religion, church hymns, folk music, archive |
| megadott besorolás |
| Zenetudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Népzenetudomány |
|
| zsűri |
Kultúra |
| Kutatóhely |
Zenetudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Déri Balázs
Kecskésné Papp Ágnes
Kővári Réka
Riskó Kata
|
| projekt kezdete |
2016-01-01 |
| projekt vége |
2019-03-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
32.994 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
5.88 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
1) A pályázat legáltalánosabb célkitűzése egy virtuális archívum fölállítása nyilvános adatbázissal, különféle vallási-etnikai közösségek liturgikus, paraliturgikus és másfajta vallási zenéjéből, valamint a népszokásokhoz kötődő rituális jellegű énekekből, melyeket (részben katalogizálva) az MTA BTK Zenetudományi Intézetének Népzenei és néptánc archívumában őriznek.
2) Első esettanulmányként (nemzetközi együttműködésben szlovén partnerekkel): szomszédos, etnikailag vegyes térségek (a szlovéniai Mura-vidék és a magyarországi Rába-völgy/Vendvidék) szlovén és magyar vallási közösségei népének- (gyülekezeti ének)-anyagának vizsgálata; a) énekkészlet-vizsgálat: népzenei archívumok, énekeskönyvek, közlések és kéziratok (át)kutatása; b) összehasonlító dallamvizsgálat, a szövegek fordítási technikáinak összehasonlítása; c) az énekkészlet funkcióváltozásainak elemzése, kulturális kapcsolatok vizsgálata többnyelvű közösségekben; d) a német (osztrák) katolikus „Kirchenlied” befolyásának kutatása a XIX–XX. századi Kelet-Közép-Európa katolikus közösségeiben.
3) Második esettanulmány: Borsai Ilona, a kitűnő népzenetudós 1960-as években gyűjtött egyiptomi (kopt) keresztény zenei anyagának feltárása. A digitalizálás után a teljes anyag gyűjtésének helyét, idejét stb. igyekszünk kideríteni (ezek az adatok egyrészt elkallódtak, másrészt a kutató korai halála miatt nem készültek el), meghatározva az adott zenei-liturgikus tételt, liturgikus és zenei jellemzőit. Összegyűjtjük és egységesen angolra fordítva kiadjuk Borsai Ilona kb. húsz szakcikkét.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
1) Az MTA Zenetudományi Intézetében archivált vallási és rituális zenei anyag három fontosabb kategóriája:
a) magyarországi (magyar, illetve nemzetiségi nyelvű) strófikus-rímes római és görögkatolikus, valamint protestáns egyházi ének,
b) a bizánci rítusú kereszténység liturgikus éneke, a közel-keleti keresztények között gyűjtött anyag; és a hazai askenáz zsidók zsinagógai éneke.
c) A XIX–XX. század folyamán történt magyar népzenei gyűjtésekből a népszokás-anyag rituális zenéje.
Mindez az anyag alapszinten már leltározva van, de egy digitális virtuális archivum számára föl kell mérni, hogy pontosan milyen jellegű és milyen terjedelmű, milyen tematikájú forráscsoportról van szó. Az új archívumnak különféle típusú és eredetű zenei anyag kezelésére számára alkalmasnak, és adatbázisának a közép-európai archívumokkal kompatibilisnak kell lennie.
2) A magyaroknak a szlovákokkal és a németekkel sokkal kiterjedtebbek a történelmi kapcsolataik, hiszen a nyelvterület számos részén voltak olyan vidékek, ahol együtt éltek ezek a népek. E túl nagy anyaggal nehéz lenne kezdeni repertoár-összehasonlító vizsgálatot. Esettanulmányként egy kisebb, a szlovén-magyar anyagra épülő projekt egy olyan összehasonlító módszert dolgozhat ki, amely alkalmas lesz nagyobb adatmennyiség kezelésére is.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
1) Az Intézetben archivált óriási népzenei anyagba a XIX–XX. századi gyűjtések révén igen sok vallási és rituális zenei anyag került. Ennek egy része alkot egy különgyűjteményt, az ún. „Történeti énektár”-at, amelyet Rajeczky B., Dobszay L. és Szendrei J. alakított ki. A gyűjtemény a késő középkortól kezdve alkotott strófikus énekanyagra terjed ki, amelyek általában kottás vagy kotta nélküli XVI–XIX. századi kiadványokban vagy kéziratokban dokumentálva vannak, de később általában a népi éneklésben folklorizálódtak. A feldolgozás évek óta megszakadt, de sok új adat került az archívumba és új kutatási irányok is elindultak. A projekt eredménye lesz a Történeti énektár kiegészítése, s nagyobb tematikus, területi és más egységeinek rendezett formában való bemutatása a virtuális archívumban.
2) Az eddigi kutatások a dallamtörténetre összpontosítottak, ma azonban a gyűjtések nem válogatnak liturgikus és esztétikai érték szerint, hanem egy-egy közösség teljes énekanyagát igyekeznek felmérni. A tervezett kutatás részben támaszkodik a jelenlegi tételekre, de szükség esetén kiegészítő gyűjtéseket folytat mind a Mura-vidéken, mind a Rába-közben, hogy megvizsgálja, hogy az énekrepertoárban milyen hatása van az interetnikus kapcsolatoknak és az areális jellegzetességeknek (az osztrák kultúra kisugárzásának). A kutatás módszertani eredményei hasznosíthatók lesznek még bonyolultabb, soknemzetiségű vidékek interetnikus zenei kapcsolatainak leírására is.
3) A hazai bizánci rítusú keresztény közösségek és a közel-keleti keresztények éneke, továbbá a hazai askenáz zsidó közösség zsinagógai éneke lényegében ismeretlen, feldolgozatlan része az archívumnak. A kutatás jelentősége itt abban áll, hogy a digitalizálás és az alapvető leírás után a világ kutatása elé tárjuk pl. az igen értékes kopt, etióp, szír keresztény zenei gyűjtés mennyiségét, jellegét s ezzel elindítjuk feldolgozásuk folyamatát. Esettanulmányként Borsai Ilona kopt gyűjtését részletes leírásnak és elemzésnek vetjük alá, ezzel lényegében újra elindítva a kopt zene tudományos vizsgálatát.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A vallások (para)liturgikus éneke sokszor elengedhetetlenül tartozik az istentisztelethez és nem csak az egyén és a közösség vallásosságának, hanem az emberiség kulturális örökségének is része. A vallásos zene sokszor mind keletkezésében, mind létmódjában a szájhagyományossághoz tartozik, még akkor is, ha eredetileg írott alakja volt, vagy ha zenei lejegyzése befolyásolja későbbi használatát. Továbbá a vallási zene sokféleképpen érintkezik a népszokások rituális énekeivel is. Jogos, hogy népzenei jellege miatt gyűjtések tárgya lett, és részét képezi népzenei archívumoknak, így az MTA BTK Zenetudományi Intézete Népzenei és néptánc archívumának is.
A vallásos zene és ének jellemzi az adott vallási és/vagy etnikai közösséget. Ezek egy része megmarad egy entitáson belül, másik része áttöri a nyelvi-felekezeti határokat is. A soknemzetiségű és vallásilag erősen kevert kelet-közép-európai régió egyházi énekeinek és rítusokhoz kapcsolódó népzenei anyagának vizsgálata a kapcsolatok szempontjából — elemi fontosságú. Ez az anyag olyan szorosan összefügg egymással, hogy kutatása csak közösen egyeztetett szempontok alapján lehetséges.
A magyarok különlegesen érzékenyek a keleti népek kultúrája iránt. A nagy felfedezők nyomában egyes népzenei gyűjtők kihaló ázsiai rokonnépek vagy az iszlamizáció által fenyegetett közel-keleti keresztények zenéjét akarták megőrizni. Az archívum kopt, etióp, örmény, szír keresztény gyűjtései még jórészt feldolgozatlanok. E népek iránt a politikai események miatt igen megnőtt az érdeklődés, de kultúrájuk egy fontos szeletének megőrzése feladata a magyar tudományosságnak is.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
1) The general objective of the tender is to create an open access database (a „virtual archive”) of the liturgical and the paraliturgical chant and the other religious music of different religious-ethnic communities, and of the ritual songs connected to folk customs, stored and partly catalogued in the Archive of the Institute for Musicology of the HAS.
To digitise and survey the recorded sound material, and to expand it with new acquisitions from private collections and supplementary fieldwork.
2) First case study in an international cooperation with Slovenian partners: to research the hymn repertoire of Slovenian and Hungarian religious communities in neighbouring, ethnically diverse regions (Slovenian Prekmurje region, Hungarian Rába Valley); a) a study of the repertoire, including the processing of folk music collections, hymn books, publications and manuscripts; b) a comparative melody-analysis and a comparison of translation techniques used in the texts; c) an analysis of the functional changes of the repertoire, a survey of the contacts in multi-lingual communities; d) an examination of the influence of the German (Austrian) Catholic „Kirchenlied” on the church music of Catholic communities in East Central Europe in the 19th and 20th centuries.
3) Second case study: exploration and detailed description of the sound material collected by the outstanding ethnomusicologist Ilona Borsai in the 1960s regarding the musical traditions of the Egyptian (Coptic) Church. Digitalisation of the collection; investigations of the repertoire, its musical and liturgical features. Publication of around twenty of Borsai's academic papers translated to English.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
1) Religious and ritual music in the Archive of the Institute of Musicology may be distributed into three categories:
a) Strophic-rhymed church hymns in Hungarian, or the language of an ethnic minority: Roman and Greek Catholic and Protestant church hymns.
b) The liturgical chant of the Byzantine rite Christians of Hungary, as well as data collected from Christian communities in the Middle-East and North-Africa. The synagogal melodies of Hungarian Ashkenazi Jews.
c) Data of folk ritual origin, following the series of recordings in the 20th century.
This data has been inventoried on a basic level, but to create a digital archive the volume, types, and thematic aspects of this group of sources must be examined. The archive must be suitable for different types of religious music, and acceptable to other Central European researchers so that the completed databases be compatible with each other.
2) Hungarians have closer historical connections to Slovakians and Germans, as many territories existed where these peoples coexisted. The amount of data is so vast, that it is nearly impossible to encompass its entirety. As a case study on the origins and interactions of the church hymn repertoire of the East Central European peoples, the Slovenian-Hungarian project demonstrates a comparative method in examining a manageable amount of data.
3) Ilona Borsai collected Christian church music and folk music in Egypt. Parts of the metainformation of these recordings were not completed due to her sudden death. It is often uncertain, whether a musical piece is Coptic or from another community. The pieces transcribed by the researcher in her scientific articles will be identified.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
1) A great amount of religious and ritual music material has been incorporated in the immense amount of folk music in the Archive following collections in the 19th and 20th centuries. A certain part of these form the Historical Song and Hymn Collection, created by B. Rajeczky, L. Dobszay and J. Szendrei. The strophic pieces are documented in 16–19th-century publications, and manuscripts, but they entered the folk music stock through popular usage. The processing of this material has come to a halt in the past years, however, new material has been entered into the archive, and new directions of research have been launched. The result of the project will be the expansion of the Collection, and the presentation of larger thematic, geographic and other tendencies in an ordered virtual archive.
2) While earlier studies concentrated on the history of the melodies, in past years collectors have not differentiated between the liturgical and aesthetic values of the pieces, aiming to collect the entirety of a community’s musical material. The planned study will be based on the current entries in the archive and, if the need arises, on additional collections from the Mura region and Rába Valley, and will aim to analyse the effects of coexistence, and areal characteristics (the proximity of the Austrian culture) on the musical repertoire. The methodological results of this study will be usable in the description of the musical stock of multiethnic regions.
3) The liturgical chant of the Byzantine rite communities of Hungary, along with data collected from Christians of the Middle-East, and the synagogal melodies of the Hungarian Ashkenazi Jews are parts of the archive that are yet to be processed. Further extensive collections are currently in the care of private collectors. By means of the digitisation of these collections with a basic description they can be published for the use of researchers around the globe. E. g. through the presentation of the Coptic, Ethiopian, Syriac musical stock and their defining characteristics the academic analysis of these pieces may begin. As a case study the data collected by I. Borsai will be described and analysed, and with this the academic study of Coptic music will reopened.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The (para)liturgical songs of religions are often defining elements of worship, and are parts of, not only a person’s, and a community’s religiosity, but of the cultural heritage of humanity. Religious music is, in its origin and existence, connected with orality, even in cases when melodies were originally written, or a transcription modified their later usage. This music is closely connected with the ritual songs of folk customs. Thus it is justified that this material, as entwined with folk music as it is, has become an element of the Archive of the Institute of Musicology RCH HAS.
Religious music is a characteristic of any religious-ethnic community. Certain elements of these forms remain within the borders of a tradition, others break through the barriers of language and religion. The examination of the connections between the church hymns and the ritual folk melody stock of the multiethnic and religiously varied region of Eastern Central Europe is vital. This material is so closely intertwined that its examination is only possible on the basis of mutually agreed viewpoints.
Hungarians are open and responsive to the culture of eastern peoples. Following in the footsteps of great explorers a handful of folk music collectors strove to protect e. g. the disappearing music of the Finno-Ugric peoples of Asia, and also of the Christians endangered by Islamisation in the Middle East. The collection of Coptic, Ethiopian, Syriac Christian music in the archive of Budapest is largely unprocessed. Due to current geopolitical events, interest in these cultures has grown, and the preservation of this unequalled heritage is a task of the Hungarian scholarly community as well.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
