 |
Pray-kódex. Hálózati és nyomtatott kritikai kiadás
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
119355 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Horváth Iván |
| magyar cím |
Pray-kódex. Hálózati és nyomtatott kritikai kiadás |
| Angol cím |
The Pray manuscript: an online and printed critical edition |
| magyar kulcsszavak |
Pray-kódex, hálózati textológia, medievisztika, 12-13. század |
| angol kulcsszavak |
Pray manuscript, online textual studies, medieval studies, 12-13th centuries |
| megadott besorolás |
| Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 60 % | | Ortelius tudományág: Magyar irodalom | | Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 20 % | | Ortelius tudományág: Történeti nyelvészet | | Vallástudomány/Hittudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 20 % |
|
| zsűri |
Irodalom |
| Kutatóhely |
Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Abondolo Daniel
Bartók Zsófia Ágnes
Bibor Máté
Boreczky Anna
Condello Emma
Czagány Zsuzsa
Földváry Miklós István
Llamas Pombo Elena
Maróthy Szilvia
Seláf Levente
Tarsoly Eszter
Uhrin Dorottya
Vadai István
|
| projekt kezdete |
2016-10-01 |
| projekt vége |
2020-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
23.618 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
15.49 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
1.
A Pray-kódex tartalmazza az uráli nyelvcsalád legkorábbi szövegemlékét, az első magyar nyelvű irodalmi művet (Halotti beszéd és könyörgés, HBK), továbbá egyedülállóan fontos forrása a magyarországi liturgia, historiográfia, zene és könyvfestészet történetének. Felfedeztetésének 250. évfordulóján, 2020-ban első ízben megjelentetjük ezt a kéziratot.
A kritikai kiadás másként szerkesztett internetes és nyomtatott változatban egyszerre jelenik meg.
A kritikai kiadás alapja a Pray-kódex kifejlesztendő új elmélete. A csaknem negyed évezrede megszakítatlanul folyó kutatást egyrészt két új hipotézissel dinamizáljuk, másrészt azzal, hogy külföldi professzorokat is bevonunk a tudományos eszmecserébe, így a paleográfiai kérdések megvitatásába Emma Condellót (La Sapienza, Róma), a kódex központozási rendszerének tanulmányozásába Elena Llamas Pombót (Universidad de Salamanca), a nyelvtörténeti elemzésbe Daniel Abondolót (University College, London).
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
2.
Az alapkérdés: mikor, miként, kik és milyen célból hozták létre a Pray-kódexet? A válaszhoz meg kell magyaráznunk a kézirat sajátosságait.
A Pray-kódex ma általánosan elfogadott elméletét Mezey László alkotta meg. A kisebb-nagyobb módosításokon átment elméletbe zavar nélkül beleilleszkednek a nyelvészeti, történelmi, liturgiatörténeti, művészettörténeti és zenetörténeti kutatások – az irodalomtudományi megfigyelések azonban nem. Madas Edit szerint a HBK, mint szerkönyvben rubrikált, rögzített szövegű, népnyelvű halotti prédikáció műfajában egyedülálló a korabeli Európában. Erre az elmélet nem ad magyarázatot. Textológiai aggályok is jelentkeznek. Felvetjük, hogy a Pray-kódex anyaga talán mégsem véletlenszerűen, a 13. században, Pozsonyban állt össze, hanem talán már a 12. század végén, átfogó szerkesztői elgondolást megvalósítva hozták létre.
A kutatás alapja két új feltevés.
Horváth Iván információtörténeti gondolatmeneten alapuló, elméleti alapú jóslata szerint a latin környezetre ráépülő népnyelvű irodalmakban a korai vendégszövegek valószínűleg nem lehettek másolatok. Érvényes-e ez a szabály a HBK-ra?
Földváry Miklós István feltevése szerint az egyre növekvő liturgiatörténeti adatbázisok egy-két éven belül elérik azt a kritikus tömeget, amikor a Pray-kódex az európai és magyar liturgiatörténetben úgyszólván magától a helyére kerül. Hol a Pray-kódex liturgiatörténeti helye? Milyen hagyományokkal, milyen egyházi környezetben, milyen igények kielégítésére hozták létre?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
3.
Az ismertetett új kérdések napirendre tűznék a Pray-kódex új kiadását – ha nem állna fenn az a képtelenség, hogy nincs előző kiadás. E könyv még sosem jelent meg nyomtatásban. A pályázati Útmutatóban szereplő „társadalmi hasznosíthatóság” kétségbevonhatatlan. Sőt nemcsak a magyar társadalom igényli, hogy az uráli nyelvcsalád legrégibb szövegemléke szövegkörnyezetével együtt végre megbízható kiadást kapjon.
A kritikai kiadások fő felhasználói maguk is kiadók. A jövőben megbízható szövegben fog a tankönyvek és népszerű szövegközlők rendelkezésére állni a HBK. Széles körű paleográfiai, nyelvészeti, liturgia- és irodalomtörténeti elemzés nyomán foglalunk állást a „fésze”, „ünüttei” stb. ügyében.
Az online kritikai kiadás kialakulóban levő műfaj. A mi munkánk is ígér módszertani eredményt. A kockázatot csökkenti, hogy valószínűleg nálunk készültek a világon először internetes kritikai kiadások.
A papírkiadással ellátjuk az állagmegóvás sürgető feladatát.
A kritikai szövegen túlmenő legfőbb tudományos eredményt a liturgiatörténet ígéri. A Pray-kódex mindenekelőtt liturgikus könyv. A kor liturgikus könyvkultúrájára általában jellemző, hogy a normatív és gyakorlati céllal összeállított könyv- és szövegtípusok közti határ nem éles, a Pray-kódex normatív jellege sem zárja ki a gyakorlati felhasználást. Mivel a középkori latin liturgia hagyományokra és részhagyományokra, korabeli megfogalmazás szerint úzusokra tagolódott, a liturgikus elemzés fő kérdése az, hogy milyen részhagyományt, úzust képvisel a Pray-kódex a magyar hagyományon belül. Átfogó elemzés még nem született, de minden eddigi részleges vizsgálat rávilágított a Pray-kódex kettős identitására: egyfelől megvannak benne mindazok a tulajdonságok, amelyek a magyar liturgiaváltozatokat megkülönböztetik, másfelől következetesen eltér az esztergomi úzusként ismert központi vonulattól és még inkább a többi, azonosítható részhagyománytól.
A megoldást a teljes nyugati egyházszervezetre kiterjedő adatbázis jelentené. Ennek segítségével meg lehetne állapítani az egyes ünnepek és szentek gyakoriságát, és az ünnepek valóban jellegzetes tartományára összpontosítva lehetne megválaszolni e régi, fontos kérdéseket.
Pozsonyi kutatók lehetnek versenytársaink.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
4.
Pray György jezsuita 1770-ben a pozsonyi káptalan – később róla elnevezett – kódexében felfedezte a Halotti beszédet, a magyar nyelv első szövegemlékét. Rendtársa, Sajnovics János 1772-ben felismerte, hogy az emlék nemcsak a magyar nyelv, hanem a rokon – mai szóval uráli – nyelvek szempontjából szintén kiemelkedő jelentőségű.
A Halotti beszédet magában foglaló, a 12. század végén másolt kéziratos könyvet a pozsonyi káptalan 1813-ban a Széchényi Könyvtárnak ajándékozta, ahol azonnal megkezdődött módszeres vizsgálata. A kézirat nemcsak a Halotti beszéd miatt roppant értékes. Benne van a legkorábbi – kicsivel még Anonymus művénél, A magyarok cselekedeteinél is öregebb – magyar történelmi munka, a Pozsonyi évkönyv. Hangjegyes darabjai a magyarországi egyházzene fontos emlékei. Sok külföldi a Pray-kódexet színezett tollrajzai miatt tartja számon: az utolsó kép állítólag a nevezetes Torinói leplet ábrázolja. A kódex azonban mindenek előtt liturgiai könyv, és ez jelenti a legnagyobb feladatot. Csak akkor tudjuk meghatározni szertartásrendjének hovatartozását, ha már hiánytalanul felderítettük magyar és európai párhuzamait.
A tudósok 1770 óta e nevezetes kéziratról sok mindent kiderítettek, sok mindent megoldatlanul hagytak. Most ígéretes feltevések fogalmazódnak meg. Angol, olasz és spanyol egyetemeken dolgozó professzorok jelzik segítőkészségüket. A tempósan folyó kutatások felgyorsulhatnak. 2020-ban lesz a kézirat felfedezésének 250. évfordulója. Itt az ideje, hogy a Pray-kódex végre első ízben megjelenjék nyomtatásban, mégpedig nem akárhogy, hanem minden igényt kielégítő, magyarázatokkal ellátott, különösen megbízható szövegű kritikai kiadásban.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
1.
The Pray Codex contains the oldest extant text of the Uralic languages, and the first piece of Hungarian literature (Funeral Sermon and Prayer, HBK). Furthermore, it is a singularly important source document for the history of Hungarian liturgy, historiography, music, and illuminated codices. The manuscript will be published for the first time on the 250th anniversary of its discovery. The critical edition will be made available in-print and online simultaneously,
based on a new theory of the Pray Codex. Quarter-century long research into the field will revitalised by two new hypotheses, and through the invitation of foreign scholars to the debate. Emma Condello (La Sapienza, Rome) will examine palaeographical aspects, Elena Llamas Pombo (Universidad de Salamanca) the punctuation system used therein, and Daniel Abondolo (University College, London) will participate in the linguistic-historical examination of the text.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
2.
The most basic questions are: when and how the Pray Codex was created, by whom and why? To answer these certain characteristics of the manuscript must be explained.
The accepted theory of the Pray Codex was coined by László Mezey. The slightly refined theory is well synchronised with the fields of linguistics, history, liturgical history, the history of art, and the history of music. However, the observations of literary criticism lead to a number of concerns. Edit Madas notes that the HBK is unique in the European literature of the time as the fixed vernacular text of a funeral sermon was placed within a rubricated sacramentary. Nonetheless, her theory does not address reasons of its inclusion. Certain textological problems must also be examined. The hypothesis of research is that the texts found in the P were not randomly selected in 13th-century Bratislava but chosen following comprehensive editorial principles towards the end of the 12th century.
Future research will be based on two new ideas.
Iván Horváth's hypothesis—based on information history—claims that the vernacular texts of the time that were based on the dominant Latin tradition were most likely not copies. Is this rule applicable to the Funeral Sermon and Prayer?
István Miklós Földváry believes that the databases of liturgical history will reach the critical mass required for the Pray Codex to present itself in a self-evident position within Hungarian and European liturgical history in the next two years. What is the position of the Codex in liturgical history? Which traditions, ecclesiastical norms, and what demands lead to its creation?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
3.
New, unanswered questions would warrant a fresh edition of the Pray Codex, if it were not the case that the codex has never been published. Alas, one of the most important books of the Carpathian Basin has no in-print edition. The project fills the requisite of “public usefulness” without question. Moreover, not only Hungarian society needs a reliable publication of the HBK and its context. The primary users of critical editions are publishers themselves. The HBK will be available from a reliable source for the school-books, and popular publications of the future. A wide scope of palaeological, linguistic, liturgical and literary research will provide new answers regarding “fésze”, “ünöttei” etc.
The norms of digital critical editions are in formation, and the project itself will provide methodological insights regarding them. However, any risk is minimal, as ELTE was probably the first workshop to publish digital critical editions.
The in-print publication will aid the conservation of the original manuscript.
Following the critical text itself liturgical history is likely to present the most important results. The Pray Codex is a liturgical book. The normative and practical aspects of the use of liturgical books, and the writing of texts were not fully separated in the books of the time. Thus, the normative tendencies of the codex do not bar its practical use. Medieval Latin liturgy was broken into a number of traditions and sub-traditions, or Uses. The main question of a liturgical analysis is which sub-tradition, or Use, the Pray Codex follows within the Hungarian tradition, of which it is unquestionably a part. A complete analysis is wanting; nevertheless, partial results have revealed the codex’s dual identity. It contains the characteristics that connect it to the Hungarian Use, while other aspects separate it from the Esztergom Use and other sub-traditions.
Answers could be given through a systematic comparison with a database of the whole of the Western Church. Such a database would allow researchers to discern the frequency of certain feats and saints. Thus, research on the typical range of holidays could be conducted in a concentrated manner. Researchers from Bratislava can be our rivals.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
4.
György Pray, a Jesuit, discovered the Funeral Sermon, the oldest Hungarian text, within a codex of the Bratislava chapter in 1770. (The codex was later named after him.) In 1772 another Jesuit, János Sajnovics recognised the importance of the text to not only Hungarian, but all related, Uralic languages.
The book containing the Funeral Sermon and Prayer was donated to the National Széchényi Library in 1813, where research of it began immediately. The manuscript is not only unique because of the Funeral Sermon. It contains the oldest Hungarian historical work—slightly predating Anonymous’s gesta—the Pozsony Yearbook . Its musical notations are sources for the history of Hungarian music. The codex is well known internationally due to its coloured pen drawings, the last of which is claimed to depict the Shroud of Torino. However, the codex is first and foremost a liturgical book, and this presents the greatest task. Only when the Hungarian and European parallels of its ceremonies and rituals have been found, can its characteristics be fully explained.
Since 1770 scholars have discovered a number of important facts about the manuscript, but have left many questions unanswered. Now, promising new approaches have come to light, and professors from universities in England, Italy and Spain have shown interest. 2020 will be the 250th anniversary of the discovery of the manuscript. The time has finally come for the Pray Codex to be published in full, not in any ordinary edition, but a critical edition that meets all expectations, offers in-depth-explanations and a text of unequivocal reliability.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
