Fehérjék glikozilációjának összehasonlító vizsgálata Rheumatoid Arthritisben

súgó

nyomtatás

vissza »

Projekt adatai

azonosító

119459

típus

Vezető kutató

Vékey Károly

magyar cím

Fehérjék glikozilációjának összehasonlító vizsgálata Rheumatoid Arthritisben

Angol cím

Comparative glycosylation profiles in Rheumatoid Arthritis

magyar kulcsszavak

Rheumatoid arthritis, tömegspektrometria, proteomika, glikoziláció, biomarkerek, immunológia

angol kulcsszavak

Rheumatoid arthritis, mass spectrometry, proteomics, glycosylation, biomarkers, immunology

megadott besorolás

Szerkezetvizsgáló módszerek (Műszaki és Természettudományok Kollégiuma)	70 %
Szerves-, biomolekuláris- és gyógyszerkémia (Műszaki és Természettudományok Kollégiuma)	30 %

zsűri

Kémia 1

Kutatóhely

Műszercentrum (HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont)

résztvevők

Ács András
Bán Zoltánné
Borsos Katalin
Bugyi Fanni
Buzás Edit Irén
Géher Pál
Gömöry Ágnes
Nagy György
Ozohanics Oliver
Rojkovich Bernadette
Sármay Gabriella
Schlosser Gitta Zsófia
Szabó Dániel
Szarka Eszter
Telekes András
Tóth Eszter
Tóth Gábor
Turiák Lilla

projekt kezdete

2016-12-01

projekt vége

2021-11-30

aktuális összeg (MFt)

45.816

FTE (kutatóév egyenérték)

17.34

állapot

lezárult projekt

magyar összefoglaló

A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Kutatásunk célja szérum fehérjék helyspecifikus N-glikozilációs mintázatának (a glikoformák szerkezetének és mennyiségének) meghatározása. Vizsgálataink során három fő szérum protein, az immunoglobulin G, (valamint a citrullinált peptidekre specifikus IgG), az alfa-savas glikoprotein és a haptoglobin glikozilációs profilját határozzuk meg egészséges, rheumatoid arthritis-ben ill. osteoarthritis-ben szenvedő betegek, összesen mintegy 150 egyén esetén. A különböző fehérjék és a különböző betegségtípusok helyspecifikus glikozilációs profiljainak feltérképezése és egymással való összehasonlítása alapvetően új adatokat szolgáltatnak mind a glikoziláció mechanizmusa, mind pedig annak a rheumatoid arthritisszel való kapcsolata vonatkozásában.
A különböző betegektől származó vérmintákból a vizsgálandó fehérjéket immunaffinitás kromatográfia és RP-HPLC módszerrel izoláljuk. Az izolált fehérje frakciókat enzimatikusan emésztjük, és az így nyert peptid/glikopeptid keveréket korszerű nano-UHPLC-MS/MS módszerrel vizsgáljuk. A glikozilációs mintázat meghatározása egy saját fejlesztésű szoftver segítségével történik. A kísérleti/vizsgálati módszer rendkívül érzékeny, specifikus és kevéssé érzékeny a plazmában nagy mennyiségű lévő endogén ill. egyéb szennyeződésekre.
A kapott eredményeket három szempontból értékeljük: 1) a protein glikoziláció ill. az abban bekövetkező változások megértésének szempontjából, 2) a rheumatoid arthritis és glikoziláció közötti kapcsolat kimutatásának oldaláról és 3) a betegség kimutatására alkalmas új, glikoziláció alapú biomarker azonosítás szemszögéből.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatási téma azon a hipotézisen alapul, hogy a rheumatoid arthritis és a fehérjék glikozilációs mintázata között szoros összefüggés van. Erre számos, részben ellentmondásos kísérleti adat utal. Kutatásaink során részletes vizsgálatot tervezünk három szérumfehérje N-glikozilációs mintázatának meghatározására, egészséges és beteg egyénektől származó mintákban. Ezzel nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló, új adatbázist hozunk létre, mely 150 egyén mintegy 3-500 glikoformáját, azaz mintegy 50.000 adatpárt tartalmaz. Ezt a betegek „glikozilációs ujjlenyomatának” lehet tekinteni. A kísérleti eredmények segítségével lehetőség nyílik a glikobiológia és a rheumatoid arthritis közötti összefüggés részletes vizsgálatára:
a) Milyen ugyanannak a fehérjének a glikozilációs mintázata két különböző glikozilációs helyen, és ezek a szerkezeti és mennyiségi adatok milyen kapcsolatban vannak egyéb tényezőkkel? Mennyire összehasonlítható különböző fehérjék glikozilációja?
b) Mennyire variábilis a glikoziláció? Vannak-e stabil (“konzervatív”) glikozilációs láncok (ahol a különböző glikoformák koncentrációaránya nem változik) ill. olyan glikozilációs helyek melyek változó szerkezetű és mennyiségű oligoszacharidláncokat tartalmaznak? Igazolható-e, hogy a “konzervatív” glikozilációs helyek a fehérje működéséhez szükségesek, a változó cukorláncok pedig betegség esetén módosítják a fehérje működését?
c) Hogyan változik a glikoziláció a rheumatoid arthritis esetén? Találunk-e jól használható glikozilációs biomarkereket, továbbá meg tudjuk-e különböztetni a glikozilációs mintázat alapján az ACPA pozitív és negatív, ill. az egyes peptidekre pozitív betegeket?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A proteomikához és genomikához képes a szénhidrátkémia és glikobiológia még gyermekcipőben jár, részben a szénhidrátok igen nagyfokú szerkezeti komplexitásának, részben annak köszönhetően, hogy szintézisük nem jósolható közvetlenül a DNS templát alapján. Azonban az utóbbi években igen gyors fejlődés tapasztalható ezen a területen, nagyrészt a modern analitikai módszerek fejlődésének köszönhetően. Ezek lehetővé teszik új elképzelések/irányvonalak/kutatási célok megvalósítását. Az együttműködő partnerek érdeklődése és tapasztalata kiváló kiindulópontja egy nemzetközi viszonylatban is új megközelítésnek és egy nagyléptékű kutatási program kialakításának, mely lehetővé teszi a glikoziláció alapjelenségei tanulmányozását, valamint a glikoziláció rheumatoid arthritisben betöltött szerepének felderítését.
Célul tűztük ki egy olyan adatbázis elkészítését, amely kb. 50.000 glikoforma szerkezeti és mennyiségi adatait tartalmazza. Ilyen adatbázis világviszonylatban sem létezik, kidolgozása új perspektívát jelent, új kutatási irányokat indíthat el. Segítségével lehetőség nyílik a glikoziláció mechanizmusával kapcsolatos alapvető kérdések megválaszolására; arra, hogy a különböző fehérjéken ill. ezek különböző pozícióiban észlelt cukorszerkezetek, mintázatok milyen korrelációban vannak egymással, ill. a rheumatoid arthritisszel.
A tervezett vizsgálatok alapvető glikobiológiai megfigyeléseket eredményezhetnek. Munkánk eredményei kiindulási pontját képezhetik új kutatási irányoknak pl. az azonosított szénhidrátszerkezetek kialakításáért felelős glikoziltranszferázok működését és szabályozását illetően, illetőleg a szénhidrátoknak a vizsgált szérumfehérjék működésében játszott szerepére vonatkozóan. A kutatás fókusza a glikoziláció és a rheumatoid arthritis közötti kapcsolat felderítése. A betegség patofiziológiája hogy befolyásolja az IgG-t termelő B sejtekben ill. az akutfázis fehérjéket termelő hepatocitákban bekövetkező glikozilációt? A glikozilációs mintázat megváltozása alapján megkülönböztethetők-e az ACPA pozitív ill. negatív rheumatoid arthritisben szenvedő páciensek? Ezekre a kérdésekre adott válaszok segíthetik a betegségek kórfolyamatainak jobb megértését, új, glikoziláción alapuló biomarkerek felfedezését.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A glikoziláció az élőlényekben előforduló, bonyolult és szokatlan szerkezetű cukorláncokkal kapcsolatos tudományág. Ezek jelentősége óriási, de fontosságukra csak az utóbbi években figyeltünk fel. Nagyrészt ezek a különleges szerkezetű cukorláncok felelősek az immunrendszer működéséért, ugyanakkor betegségek kialakulásában is fontos szerepet játszanak. Erre példa, hogy a legtöbb újonnan felfedezett gyógyszermolekula fehérje, melyek mindegyike tartalmaz egy ilyen cukorláncot. Ennek pontos szerkezete a fehérje működését (így a gyógyszer hatásosságát, de mellékhatásait is!) jelentősen befolyásolja. Fontosságuk ellenére, ezen új, “biológiai” gyógyszerek esetén éppen ezek a cukorláncok a legkevésbé ismertek.
A kutatási program során a glikoziláció rejtélyeit kívánjuk felderíteni. Sok száz ilyen speciális cukorlánc szerkezetét és a vérben előforduló koncentrációját határozzuk meg, egészséges, rheumatoid arthritisben és osteoartritisben szenvedő betegekben. Ez világviszonylatban is eredeti, új elképzelés. A vizsgálatokat a legmodernebb technológiával, úgynevezett tömegspektrometriával végezzük, az eredményeket informatikai eszközök felhasználásával értékeljük.
Az vizsgálat közvetlen eredménye, hogy a világon először mi írjuk le annak részleteit, hogy a rheumatoid arthritis esetén hogy változik meg a vérben keringő legfontosabb fehérjék glikozilációja. Az eredményeket a gyakorlat számára hasznos formába öntjük: Új módszert dolgozunk ki a rheumatoid arthritis diagnosztikájára, esetleg ennek kezelését is hatékonyabb irányba tudjuk elmozdítani. Eredmények várhatóan az orvosbiológia más területein, így pl. a rák vagy az AIDS kutatásában is felhasználhatók lesznek.

angol összefoglaló

Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
We propose determining site-specific N-glycosylation patterns (i.e. glycoform structures and abundances) of three major serum proteins, immunoglobulin G (and the citrullinated peptide specific IgG), alpha-1-acid glycoprotein and haptoglobin. We compare glycosylation profiles in healthy, rheumatoid arthritis and osteoarthritis patient cohorts (150 individuals). The experimental results will provide us with comparative glycosylation profiles at different sites, different proteins and different patient groups.
After patient selection and collecting blood serum, the three chosen proteins will be isolated using immunaffinity capture and RP-HPLC methodology. The isolated protein fractions will be digested by proteolytic enzymes; and the resulting peptide/glycopeptide mixtures will be analyzed using state-of-art nano-UHPLC-MS/MS methodology. Glycosylation pattern determination will be facilitated by special (in-house) software support. The experimental methodology is sensitive, specific and highly tolerant for impurities – capable therefore creating a large database of unbiased glycosylation patterns.
Results will be evaluated in three respects: First, to better understand protein glycosylation and changes in protein glycosyation. Second, we plan to demonstrate the close association between rheumatoid arthritis and glycosylation. Third, we hope to identify novel, glycosylation-based biomarkers for the disease.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Initial hypothesis of the proposal is that rheumatoid arthritis and protein glycosylation are closely connected. There is experimental evidence for this connection, but it is only vaguely described. The proposal is designed to study N-glycosylation of three major proteins in detail, both in healthy and in diseased populations. This will create a unique, novel database, expected to contain 3-500 glycoforms; which will be studied in 150 individuals. Many of these glycoforms are unknown at present. Beside structural information, the database will list glycoform abundances for each individual, which may be described as a ‘glycosylation fingerprint’. The results will be used to answer fundamental and novel questions in glycobiology and its connection to rheumatoid arthritis:
a) How does glycosylation at two different sites of the same protein relate to each other? Are they closely correlated or not? Are changes in glycosylation similar in different proteins?
b) How variable is glycosylation at various sites? Are there conservative glycosylation sites (where glycoforms occur in a stable relative concentrations), and are there variable glycosylation sites (where structure and concentration of glycoforms are highly variable)? What is the significance of these differences? For example, are ‘conservative’ sites essential for protein function and variable sites responsible for modulation function in disease? Are conservative and variable sites the same in health and disease?
c) How does glycosylation change in rheumatoid arthritis? Is there a good glycosylation marker for the disease? Is there a good glycosylation marker for ACPA negative rheumatoid arthritis patients?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Compared to proteomics or genomics, glycochemistry and glycobiology are still in their infancy largely due to the structural complexity of glycans, and the fact that their biosynthesis cannot be directly predicted from the DNA template. However, recent developments in analytical methodology start to make new approaches feasible. The collaborating partners have a good background both in glycosylation analysis and exploring the connection between glycosylation and rheumatoid arthritis. This provides an excellent starting point to make high impact novel research.
We plan to build a novel database of 50.000 glycoform abundances (3 proteins containing 10 N-glycosylation sites; each substituted by 20-50 different oligosaccharide chains; measured in 150 individuals). This will be unique in the literature, valuable in its own right. More importantly, we can explore the database and answer fundamental questions about the glycosylation machinery; if and how glycosylation among various proteins and various glycosylation sites correlate; and if all or only some of the glycosylation sites are influenced by disease.
We focus, in particular, on the association of glycosylation with inflammation and rheumatoid arthritis. Do glycosylation changes influence B cells and hepatocytes in the same manner in this disease; or do these different cell types behave differently? Does glycosylation change concordantly or discordantly in ACPA positive and negative rheumatoid arthritis patients? The proposed study may result in some fundamental observations in glycobiology. Findings of the proposed work are expected to fertilize several future lines of investigations regarding the function and regulation of different glycosyltransferases and the role of glycan structures in the biological functions of major serum proteins. Our work may also help better understanding of the disease pathology. Furthermore, the proposed glycosylation-focused studies are likely to lead to disease markers which may be later applied in clinical practice. Understanding the role of glycosylation in rheumatoid arthritis may also lead to new drug targets and to better treatment strategies.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Glycosylation relates to the role of complex, unusual sugars in biological systems. It is an emerging field: at present we may understand their significance, but not their precise structure and biological functions. They have a huge potential role in the biomedical field. For example, most new drugs are proteins; each of these drugs contains special sugar chains; and we know that these significantly influence their mode of action. Nevertheless, these sugar chains are the most elusive feature of these ‘biological’ medicines.
In the present project we propose a detailed study to unravel the “secret” of glycosylation. We plan to build up a huge library of glycoprotein structures together with their serum level in several hundred individuals; some healthy, some with rheumatoid arthritis, and some with osteoarthritis (which is a similar, but not identical disease). Data in this library will contain hitherto unknown details on these unusual sugar structures; and these will be analyzed using an advanced information technology toolbox.
In the short term this research will lead to an accurate description of glycosylation changes in rheumatoid arthritis. This will be a major scientific result shortly be followed by developing methodology to apply this knowledge in clinical applications, leading to better diagnosis and possibly also to offer a better treatment. This is of high interest, as rheumatoid arthritis is a widespread, disabling disease. In the long term understanding glycosylation may lead to novel drug targets, and may possibly be utilized in cancer or AIDS research as well, where changes in glycosylation are also implicated.

Zárójelentés

kutatási eredmények (magyarul)

A pályázatban plazmafehérjék glikozilációját tanulmányoztuk HPLC-MS módszerrel. Vizsgáltuk, hogy a glikoziláció kapcsolatban van-e, ill. milyen kapcsolatban van az egyik legfontosabb népbetegséggel, a rheumatoid arthritisszel (RA). Vizsgáltainkat az IgG glikozilációjában bekövetkező változásokra fókuszáltuk. Megállapítottuk, hogy az IgG glikozilációja jól jellemezhető a galaktoziláció, a szializáció, a fukoziláció és a ‘bisecting’ glikoziláció mértékével. A galaktoziláció és a szializáció egymással szoros összefüggésben van, a fukoziláció és a ‘bisecting’ glikoziláció ezektől független. A galaktoziláció jó lineáris összefüggést mutat az RA-t jellemző orvosi labormérések eredményével, így pl. a rheumatorid faktorral (RF) és a CRP-vel. Az RF értékével a ‘bisecting’ glikoziláció is jól korrelál. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az RA betegség kialakulása szoros összefüggésben lehet az IgG glikozilációjával. Ezt támasztják alá biológiai vizsgálataink is (a TNFα képződés mértéke), melyek szerint az RA kialakulásában az IgG glikozilációjának jelentős szerepe van. Eredményeink alapján új diagnosztikai módszert lehet kidolgozni, mely segítheti az RA korai felismerését. A IgG specifikus, RA-t eredményező aberráns glikozilációja pedig új molekuláris target lehet az RA gyógyítására.

kutatási eredmények (angolul)

In the project we have studied protein glycosylation using HPLC-MS. We have studied the connection between glycosylation and rheumatoid arthritis (RA), a common illness. Based on initial results, we have focused our attention on the changes of glycosylation of immunoglobulin IgG in the course of RA. We have established that IgG glycosylation can be well characterized by the degree of galactosylation, sialylation, fucosylation and the extent of glycosylation at the 'bisecting' position. Galactosylation and sialylation were found to be linearly correlated, while fucosylation and bisecting glycosylation were independent features. Galactosylation also correlates well with medical laboratory results characterizing RA, like the rheumatoid factor and CRP. The RF value also correlates with the amount of bisecting glycosylation. These results suggest that patophysiology of RA may be closely connected to changes of IgG glycosylation. This is supported by biological studies (degree of TNFα production), which indicate that changes in IgG glycosylation may have a role in the development of rheumatoid arthritis. Our results are the starting point for development of a novel diagnostic tool based on IgG glycosylation, which may help early diagnosis of RA. Specific, aberrant changes in IgG glycosylation might be potential molecular targets for treatment of rheumatoid arthritis.

a zárójelentés teljes szövege

https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=119459

döntés eredménye

igen

Közleményjegyzék

G. Sarmay, F. Auer, L. Végh, A. Ács, B. Rojkovich, A. Magyar, F. Hudecz, G. Gyulai, É. Kiss, K. Vékey: COMPLEXED ANTI-CITRULLINATED PEPTIDE ANTIBODIES WITH ALTERED GLYCOSYLATION PROFILE MAY BIND TO FcγRI AND INDUCE TNFα RELEASE FROM U937 CELLS, 5th International Congress on CONTROVERSIES IN RHEUMATOLOGY AND AUTOIMMUNITY Florence, Italy 14-15 March, 2019, Abstact number: CORA19-0385, 2019

Balázs Gyebrovszki, Felicia Auer, Soma Novozánszki, András Ács, Bernadette Rojkovich, Anna Magyar, Ferenc Hudecz, Károly Vékey, Gabriella Sármay: COMPLEXED ANTI-CITRULLINATED PEPTIDE ANTIBODIES WITH ALTERED GLYCOSYLATION PROFILE INDUCE FcγRI AND SIGLEC-9 DEPENDENT TNFα RELEASE, A Magyar Immunológiai Táraság 48. Vándorgyűlése, 2019. október 16-18, Bükkfürdő, 2019

Virág Dávid, Dalmadi-Kiss Borbála, Vékey Károly, Drahos László, Klebovich Imre, Antal István, Ludányi Krisztina: Current Trends in the Analysis of Post-translational Modifications, CHROMATOGRAPHIA 83: (1) pp. 1-10., 2020

Balázs Gyebrovszki, Felicia Auer, Soma Novozánszki, András Ács, Bernadette Rojkovich, Anna Magyar, Ferenc Hudecz, Károly Vékey and Gabriella Sármay: COMPLEXED ANTI-CITRULLINATED PEPTIDE ANTIBODIES WITH ALTERED GLYCOSYLATION PROFILE INDUCE FcγRI AND SIGLEC-9 DEPENDENT TNFα RELEASE, 12th International Conference on Autoimmunity, 28 May-1 June 2021 (virtual congress), 2020

Gyebrovszki Balázs, Auer Felicia, Novozánszki Soma, Ács András, Rojkovich Bernadette, Magyar Anna, Hudecz Ferenc, Vékey Károly, Sármay Gabriella: ANTI-CITRULLINÁLT PEPTID ANTITESTEK TNFα SZEKRÉCIÓT KIVÁLTÓHATÁSÁNAK ÉS GLIKÁN PROFILJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA, A Magyar Immunológiai Társaság 2020. évi vándorgyűlése (on-line konferencia, 2020. október7-8.), 2020

Tóth Gábor, Vékey Károly, Sugár Simon, Kovalszky Ilona, Drahos László, Turiák Lilla: Salt gradient chromatographic separation of chondroitin sulfate disaccharides, JOURNAL OF CHROMATOGRAPHY A Volume: ‏ 1619 Article Number: 460979 Published: ‏ MAY 24 2020, 2020

Tóth Gábor, Vékey Károly, Drahos László, Horváth Viola, Turiák Lilla: Salt and solvent effects in the microscale chromatographic separation of heparan sulfate disaccharides, JOURNAL OF CHROMATOGRAPHY A Volume: ‏ 1610 Article Number: 460548 Published: ‏ JAN 11 2020, 2020

Sugár Simon, Turiák Lilla, Vékey Károly, Drahos László: Widespread presence of bovine proteins in human cell lines, JOURNAL OF MASS SPECTROMETRY Volume: ‏ 55 Issue: ‏ 7 Special Issue: ‏ SI Published: ‏ JUL 2020, 2020

Szarka E, Aradi P, Huber K, Pozsgay J, Végh L, Magyar A, Gyulai G, Nagy G, Rojkovich B, Kiss É, Hudecz F, Sármay G.: Affinity Purification and Comparative Biosensor Analysis of Citrulline-Peptide-Specific Antibodies in Rheumatoid Arthritis., Int J Mol Sci. 2018 Jan 22;19(1). pii: E326. doi: 10.3390/ijms19010326., 2018

Gabriella Sármay, Felicia Auer, Lili Végh, András Ács, Bernadette Rojkovich, Anna Magyar, Ferenc Hudecz, Gergő Gyulai, Éva Kiss, Károly Vékey: COMPLEXED ANTI-CITRULLINATED PEPTIDE ANTIBODIES WITH ALTERED GLYCOSYLATION PROFILE MAY BIND TO FcγRI AND INDUCE TNFα RELEASE FROM U937 CELLS, 5th International Congress on CONTROVERSIES IN RHEUMATOLOGY AND AUTOIMMUNITY Florence, Italy, 14-15 March, 2019, Abstact number: CORA19-0385, 2019

Turiak L, Toth G, Ozohanics O, Revesz A, Acs A, Vekey K, Zaia J, Drahos L: Sensitive method for glycosaminoglycan analysis of tissue sections, JOURNAL OF CHROMATOGRAPHY A 1544: pp. 41-48., 2018

Revesz Agnes, Andras Rokob Tibor, Jeanne Dit Fouque Dany, Turiak Lilla, Memboeuf Antony, Vekey Karoly, Drahos Laszlo: Selection of Collision Energies in Proteomics Mass Spectrometry Experiments for Best Peptide Identification: Study of Mascot Score Energy Dependence Reveals Double Optimum, JOURNAL OF PROTEOME RESEARCH 17: (5) pp. 1898-1906., 2018

Ács András, Ozohanics Oliver, Vékey Károly, Drahos László, Turiák Lilla: Distinguishing Core and Antenna Fucosylated Glycopeptides Based on Low-Energy Tandem Mass Spectra, ANALYTICAL CHEMISTRY 90: (21) pp. 12776-12782., 2018

Nyiri K, Mertens HDT, Tihanyi B, Nagy GN, Kohegyi B, Matejka J, Harris MJ, Szabo JE, Papp-Kadar V, Nemeth-Pongracz V, Ozohanics O, Vekey K, Svergun DI, Borysik AJ, Vertessy BG: Structural model of human dUTPase in complex with a novel proteinaceous inhibitor, SCIENTIFIC REPORTS 8: (1) 4326, 2018

Turiák Lilla, Ozohanics Oliver, Tóth Gábor, Ács András, Révész Ágnes, Vékey Károly, Telekes András, Drahos László: High sensitivity proteomics of prostate cancer tissue microarrays to discriminate between healthy and cancerous tissue, JOURNAL OF PROTEOMICS 197: pp. 82-91., 2019

Ács András, Turiák Lilla, Révész Ágnes, Vékey Károly, Drahos László: Identification of bifucosylated glycoforms using low energy CID spectra, JOURNAL OF MASS SPECTROMETRY, 54(10), pp 817-822, 2019

Turiák Lilla, Sugár Simon, Ács András, Tóth Gábor, Gömöry Ágnes, Telekes András, Vékey Károly, Drahos László: Site-specific N-glycosylation of HeLa cell glycoproteins, SCIENTIFIC REPORTS 9: (1) 14822, 2019

Sugár Simon, Turiák Lilla, Vékey Károly, Drahos László: Widespread presence of bovine proteins in human cell lines., JOURNAL OF MASS SPECTROMETRY doi: 10.1002/jms.4464: p. doi: 10.1002/jms.4464., 2019

Bugyi Fanni, Szabo Dániel, Szabó Győző, Révész Ágnes, Pape Veronika, Soltész-Katona Eszter, Tóth Eszter, Kovács Orsolya, Langó Tamás, Vékey Károly, Drahos László: Influence of Post-Translational Modifications on Protein Identification in Database Searches, ACS OMEGA, Vol.6, Issue 1, pp 7469-7477, 2021

Gyebrovszki Balázs Tamás, Auer Felicia, Novozánszki Soma, John Abdo Maximos, Ács András, Rojkovich Bernadette, Magyar Anna, Hudecz Ferenc, Vékey Károly, Sármay Gabriella: AZ IgG FC RÉGIÓ N-GLIKOZILÁCIÓ HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ REUMATOID ARTRITISZ (RA) PATOMECHANIZMUSÁBAN (előadás), • A Magyar Immunológiai Társaság 50. Vándorgyűlése, 2021. október 19-22, Kecskemét, 2021

Balázs Gyebrovszki, András Ács, Dániel Szabó, Felícia Auer, Soma Novozánszki, Bernadette Rojkovich, Anna Magyar, Ferenc Hudecz, Károly Vékey, László Drahos, Gabriella Sármay: The Role of IgG Fc Region N-Glycosylation in the Pathomechanism of Rheumatoid Arthritis, International Journal of Molecular Sciences, 2022, 23, 5828, 2022

Oliver Ozohanics, András Ács, Lilla Turiák, László Drahos and Károly Vékey: Sequencing the Oligosaccharide Part of Glycopeptides Using Low Energy CID, 35th IMMS, Aussois, France, 2017

Károly Vékey, Lilla Turiák, Eszter Tóth, András Ács, Oliver Ozohanics, and László Drahos: Protein glycosylation and mass spectrometry, 14th International Interdisciplinary Meeting on Bioanalysis; University of Pannonia, Veszprem, Hungary, October 08-11, 2017, 2017

Vékey Károly, Turiák Lilla, Ács András, Ludányi Krisztina, Gömöry Ágnes, Grammatico Vitalba és Drahos, László: Reprodukálás és kvantitatív mérések a proteomikában, METT Vándorgyűlés, Tapolca, 2018, 2018

Ács A, Ozohanics O, Vékey K, Drahos L, Turiák L.: Distinguishing Core and Antenna Fucosylated Glycopeptides Based on Low-Energy Tandem Mass Spectra, Anal Chem. 2018 Nov 6;90(21):12776-12782. doi: 10.1021/acs.analchem.8b03140, 2018

Eszter Szarka, Petra Aradi, Judit Pozsgay, Lili Végh, Anna Magyar, Gergő Gyulai, György Nagy, Bernadette Rojkovich, Éva Kiss, Ferenc Hudecz and Gabriella Sármay: AFFINITY PURIFICATION AND COMPARATIVE BIOSENSOR ANALYSIS OF CITRULLINE PEPTIDE SPECIFIC ANTIBODIES IN RHEUMATOID ARTHRITIS, Immunológiai Szemle, 2017/3 (főszerk: Szekanecz Zoltán), 2017

Turiak L, Toth G, Ozohanics O, Revesz A, Acs A, Vekey K, Zaia J, Drahos L: Sensitive method for glycosaminoglycan analysis of tissue sections, JOURNAL OF CHROMATOGRAPHY A 1544: pp. 41-48., 2018

Projekt eseményei

2020-04-21 17:11:15

Résztvevők változása

2018-04-18 10:48:25

Résztvevők változása

2018-04-06 13:02:26

Résztvevők változása

vissza »