Helyi közpolitikák és a marginalitás (újra)termelődése hanyatló városokban  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
119465
típus K
Vezető kutató Virág Tünde
magyar cím Helyi közpolitikák és a marginalitás (újra)termelődése hanyatló városokban
Angol cím Governing urban marginality in shrinking cities
magyar kulcsszavak térbeli és társadalmi egyenlőtlenségek, helyi politika, marginalizáció, hanyatló városok
angol kulcsszavak marginalization, spatial and social inequalities, local politics, shrinking cities
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Városszociológia
zsűri Társadalom
Kutatóhely Regionális Kutatások Intézete (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)
résztvevők Fehér Katalin
Hamar Anna
Jelinek Csaba
Jónás Marianna
Keresztély Krisztina
Koós Bálint Ákos
Kovai Cecília
Németh Krisztina
Pósfai István
Pósfai Zsuzsanna
Pulay Gergely György
Tátrai Patrik
Váradi Monika Mária
Vigvári András
Zolnay János
projekt kezdete 2016-11-01
projekt vége 2020-10-31
aktuális összeg (MFt) 17.509
FTE (kutatóév egyenérték) 10.98
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Kutatásunkban arra keressük a választ, hogya különböző helyi közpolitikák milyen hatással vannak a magyarországi hanyatló városokat jellemző társadalmi és térbeli marginalizáció (újra)termelésére. A hanyatló városok fogalma alatt olyan településeket értünk, amelyekre egyszerre jellemző a jelentős népességcsökkenés (elvándorlás, természetes fogyás), a gazdasági visszaesés és foglalkoztatási krízis. Az ezekben a városokban – különösen Közép-Kelet Európa várostérségeiben jellemző – e térbeli és társadalmi kirekesztés okán sajátos közpolitikákra van szükség a marginalizáció megakadályozására.
A kutatás során statisztikai elemzés alapján kiválasztunk négy hanyatló várost Magyarországon, ahol terepmunkát végzünk, arra keresve a választ, hogy a helyi oktatási, szociális, foglalkoztatási, lakhatási politika és a várostervezés együttesen milyen megközelítésekkel, milyen módon kezeli egyes társadalmi csoportok és városrészek marginalizációját.
Kutatásunk során (1) elkészítjük a hanyatló városok szegregált városrészeinek tipológiáját; (2) leírjuk a szegregált városrészek változó helyzetét a városon belül; (3) elemezzük a marginalizációt meghatározó helyi politikákat és a szegregált városrészek lakóinak ezen intézmények és politikák által meghatározott mindennapjait; (4) valamint bemutatjuk a szegregált városrészekben élők változó társadalmi helyzetét, a különböző társadalmi és etnikai csoportok közötti kapcsolatokat.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Kutatásunkban azokra a folyamatokra, mechanizmusokra, politikákra és intézményi gyakorlatokra fókuszálunk, amelyek újratermelik a marginalizált helyzetű társadalmi csoportok számára fenntartott helyeket a magyarországi hanyatló városokban.
A rendszerváltás után a szegregáció formái átalakultak, és a változás hátterében nagyrészt maguk a helyi közpolitikai döntések, illetve a helyi városfejlesztési programok álltak. Az elmúlt időszakban a közpolitikát a kirekesztést erősítő lakhatási, oktatási és szociálpolitikai folyamatok jellemzik.
Feltevéseink szerint:
1. A központosítási folyamatok ellenére a helyi politikának van mozgástere a városi folyamatok befolyásolására.
2. A helyi várospolitikát az adott város regionális elhelyezkedése, gazdasági helyzete, valamint etnikai és társadalmi összetétele határozza meg.
3. A városfejlesztési programok gyakran ellentmondásosak: miközben az integrált fejlesztést célozzák, elősegítik a marginalizált társadalmi csoportok kiszorítását.
4. Az országos politikákkal szemben, vagy annak megfelelően a hanyatló városokban a városi politikák erősítik az eltérő társadalmi és etnikai összetételű városrészek közötti térbeli és társadalmi határokat.
A fentiek alapján kutatási kérdésünk az, hogy a hanyatló városok gazdasági és társadalmi pozíciója hogyan alakítja a marginalizált társadalmi csoportok helyzetét meghatározó helyi politikákat, hogy e helyi várospolitikák képesek-e változtatni a központi politikák irányain, és hogyan befolyásolják a különböző társadalmi és etnikai csoportok közötti térbeli és társadalmi távolságot, és a helyi közpolitikákon és intézményi gyakorlatokon keresztül hogyan határozzák meg a szegregáció változó mintáit.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Annak ellenére, hogy napjainkban egyre több tanulmány vizsgálja a városi közpolitikák leromlott városnegyedekre gyakorolt hatásait, a kelet-közép-európai hanyatló városokra vonatkozóan hiányoznak a helyi politikák és marginalitás összefüggésére fókuszáló kutatások. A tervezett kutatás ezt a hiányt igyekszik pótolni, és a helyi közpolitikákat mint intézményesült struktúrákat és mint eszközt vizsgálja, amelyek meghatározóan befolyásolják az egyes csoportok és terek marginalizációját.
Az előrejelzések szerint Magyarország népessége tovább csökken a következő évtizedekben, aminek következtében a városok hanyatlása, népességvesztése általános társadalmi jelenség lesz, így a városok többségének számolnia kell e hanyatlás és fogyás következményeivel. Mivel az elvándorlás szelektív, elsősorban a fiatal, magasabb státuszú rétegeket érinti, a demográfiai és társadalmi-gazdasági hanyatlás kérdésköre a jövőben várhatóan még inkább összefonódik a növekvő szegregáció, marginalizáció és polarizáció kérdéseivel.
A fentiek alapján a tervezett projekt egyik legfontosabb hozadéka annak bemutatása lehet, hogy a városi egyenlőtlenségeket hogyan termelik újra a helyi közpolitikák. A kutatás várhatóan újszerű eredményeket hoz a hanyatló városok (’shrinking cities’) fogalmi keretének kelet-közép-európai alkalmazhatóságával kapcsolatban. A kutatás eredményei elmélyítik a városi közpolitikák és marginalizáció kapcsolatára vonatkozó ismereteinket, így érdemben hozzájárulnak e téma tudományos diskurzusához nemzetközi szinten is. Az eredmények felhasználásával hatékonyabb közpolitikák kidolgozására nyílik lehetőség, amelyek megfelelően kezelhetik a városok fokozódó térbeli és társadalmi egyenlőtlenségeit.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A hanyatló városok fogalma alatt olyan településeket értünk, amelyekre egyszerre jellemző a jelentős népességcsökkenés (elvándorlás, természetes fogyást, a gazdasági visszaesés és foglalkoztatási krízis. Az előrejelzések szerint Magyarország népessége tovább csökken a következő évtizedekben, aminek következtében a városok népességvesztése általános társadalmi jelenséggé válik, így a városok többségének számolnia kell e hanyatlás és fogyás következményeivel. Mivel az elvándorlás szelektív, elsősorban a fiatal, magasabb státuszú rétegeket érinti, a demográfiai és társadalmi-gazdasági hanyatlás a jövőben várhatóan még inkább összefonódik a szegregáció, marginalizáció és polarizáció kérdéseivel.
Kutatásunkban a helyi közpolitikákra a kedvezőtlen térbeli és társadalmi folyamatokba való beavatkozás lehetséges eszközeként tekintünk. A tervezett kutatás tehát elsősorban azokra a folyamatokra, intézményekre és különböző politikákra összpontosít, amelyek (újra)termelik és fenntartják a térbeli és társadalmi egyenlőtlenségeket a hanyatló városokban. A munkánk során négy kiválasztott városban készítünk interjúkat, végzünk terepmunkát, illetve statisztikai adatelemzést. A kapott eredmények segítségével arra keressük a választ, hogy a helyi oktatási, szociális, foglalkoztatási, lakhatási politikák és a várostervezés együttesen milyen megközelítésekkel, milyen módon kezelik egyes társadalmi csoportok és városrészek marginalizációját.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Our research intends to reveal the conditions, the forms and the effectiveness of governing social and spatial marginalization in Hungarian shrinking cities. Shrinking cities are urban areas that experience significant population loss because of substantial outmigration and/or low fertility rates, combined with the effects of economic downturn and employment decline. In such cities – particularly representative of Central and Eastern European urban areas –, due to the problems of exclusion, the need for specific policies addressing marginalization are particularly required.
Based on statistical analysis, we will select four shrinking cities in Hungary, where we will carry out fieldwork in order to understand how local policies in diverse sectors such as education, social welfare, employment, housing and urban planning are tackling urban marginalization through their spatial, social, infrastructural or institutional approaches.
Thus, our project proposes (1) to create a detailed typology of segregated neighbourhoods in shrinking cities, (2) to describe the changing position of segregated neighbourhoods within the city, (3) to analyze local policies and their effect on marginalization and describe and interpret the everyday practices of the dwellers of segregated neighborhoods defined by the urban policies; and (4) to present the changing social positions and relationship between different ethnic and social groups in the segregated neighbourhoods.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The proposed research focuses on the processes, mechanisms, institutions and politics that (re)produce and maintain spaces for marginalized social groups in Hungarian shrinking cities.
The patterns of segregation and marginalization transformed in Hungary following the regime change; the main catalyser of that transformation was exactly local politics and local urban development projects. The further transformation of the patterns of segregation recently has been triggered by exclusionary tendencies in housing, educational and social policies.
Our research assumes that:
1. despite the recent centralization processes, local governments have some opportunities to determine their own local urban policies;
2. local urban policies will differ alongside the regional location, the economic situation and the ethnic and social composition of given cities;
3. urban rehabilitation policies follow contradictory objectives: they promote integrated development while encourage the exclusion of marginalized groups;
4. in accordance with, or in contrast to national politics, urban policies strengthen social and spatial boundaries between different parts of the city and between different social strata affected by class and ethnic relations, especially in shrinking cities.
Based on these, our questions are: how the economic and social context of shrinking cities affect the local policies on marginalized social groups? How and to what extent it can change the state-level principles? How urban politics affect social and spatial distance between different social and ethnic groups? How do they define changing patterns of segregation through local policies, practices and institutions?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Although there is a growing literature analysing local policies and their effects on poor neighbourhoods, there has not been any systematic study connecting these issues with ‘urban shrinkage’ in Central and Eastern Europe yet. The research proposed here highlights the role of local policies and local governance both as an institutional proxy between wider structural forces and crises and the local impoverished population, and as a tool to intervene into processes of marginalization through various development policies.
Based on recent forecasts the population of Hungary will decrease significantly in the next few decades, which implies that ‘urban shrinkage’ as a social phenomenon is becoming a norm, and most of the cities will have to deal with the consequences of shrinkage. Since outmigration from cities is a selective process, and usually younger people with more social and economic capital are more mobile, it can be expected that shrinkage in most of the Hungarian cities will be connected in the future to the need of governing growing segregation, marginalization and polarization.
Consequently, the research project will provide a better understanding of how urban marginality is governed and (re)produced in shrinking cities. The proposed project will introduce ’shrinking city’ as a conceptual framework and provide up-to-date research on its applicability in the Central and Eastern European context. The research findings will contribute to the body of international literature analysing the relationship between specific public policies and the patterns of marginalization. Furthermore, the results will provide the basis for establishing more appropriate local and urban policies dealing with spatial and social marginalization and segregation.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Shrinking cities are urban areas that experience significant population loss because of substantial outmigration and/or low fertility rates, combined with the effects of economic downturn and employment decline. Based on recent forecasts the population of Hungary will decrease significantly in the next few decades, which implies that ‘urban shrinkage’ as a social phenomenon is becoming a norm, and most of the cities will have to deal with the consequences of shrinkage. Since outmigration from cities is a selective process, and usually younger people with more social and economic capital are more mobile, it can be expected that shrinkage in most of the Hungarian cities will be connected in the future to the need of governing growing segregation, marginalization and polarization.
Our research highlights the role of local policies and local governance as a tool to intervene into processes of marginalization through various development policies. Thus the proposed project focuses on the processes, mechanisms, institutions and various politics that (re)produce and maintain spaces for marginalised social groups in Hungarian shrinking cities. In four selected cities, we intend to conduct interviews and analyze statistical data to understand how local policies in diverse sectors such as education, social welfare, employment, housing and urban planning are tackling urban marginalization through their spatial, social, infrastructural or institutional approaches.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Az egyenlőtlen fejlődés, a periferializáció és a gazdasági válságok következtében a magyar kis és középvárosok többségének évtizedek óta csökken a lakónépessége, amit az elmúlt évtizedben felerősített az EU-n belüli kelet-nyugat irányú elsősorban munkavállalási célú migráció. Azaz a városok jelentős népesség csökkenését a helyi társadalmak és terek fragmentáltsága és polarizációja is súlyosbítja. A 2016-ban kezdődő „Helyi közpolitikák és a marginalitás (újra)termelődése zsugorodó városokban” című ” kutatás elemzi a helyi önkormányzat formális és informális, intézményi és mindennapi gyakorlatait, fejlesztés-, és társadalompolitikai, valamint intézményfenntartási eszközeit, amelyeken keresztül (újra)termeli és fenntartja a marginalizált társadalmi csoportok számára fenntartott tereket. A kutatás során a városok mikroadatainak statisztikai elemzése mellett négy, eltérő társadalomtörténeti hátterű és regionális elhelyezkedésű zsugorodó városban terepmunkát végeztünk, és arra kerestük a választ, hogy a helyi oktatási, szociális, lakhatási politikák és a várostervezés együttesen milyen módon, milyen megközelítésekkel kezelik egyes társadalmi csoportok közötti egyenlőtlenségeket és városrészek közötti mozgásokat, és elemeztük a demográfiai zsugorodás ambivalens társadalmi-térbeli következményeit.
kutatási eredmények (angolul)
Uneven development, peripherialization, different wave of economic crises have caused massive population loss in most Hungarian middle sized and small towns. This has been recently reinforced by migration from peripheral to core countries within Europe. As a result, significant population loss is exacerbated by the fragmentation and polarisation of local urban societies and spaces. The research project “Governing urban marginality in shrinking cities” that started in 2016 highlighted the role of local policies on how urban marginality is governed and (re)produced in shrinking cities. Thus the project focused on the processes, mechanisms, various politics and everyday practices of the local government that (re)produce and maintain spaces for marginalized social groups in Hungarian shrinking cities. The research relies on the analysis of micro level data of the 2001 and 2011 Census and extensive fieldwork in four selected shrinking cities with diverse socio-historical background and spatial positionality within the country in order to understand how local policies in diverse sectors such as education, social welfare, housing and urban planning are tackling urban marginalization and spatial mobility patterns of the residents through their spatial, social, infrastructural or institutional approaches and analyzed the ambivalent socio-spatial consequences of demographic shrinking.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=119465
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Gagyi Ágnes, Jelinek Csaba, Pósfai Zsuzsanna, Vigvári András: Lakhatási helyzet a válság után. Financializációs folyamatok, kettészakadó lakáspolitikák és a háztartások túlélési stratégiái, Fordulat, 26, 2019
Koós Bálint: Városi zsugorodás és lakóhelyi szegregáció az ezredforduló után, Tér és Társadalom, 2020/1, 2020
Ágnes Gagyi, Csaba Jelinek, Zsuzsanna Pósfai and András Vigvári: Financialization on the semi-periphery and embedded scales of uneven development: Informal solutions for dwelling in a Hungarian peri-urban area. In: Households and Financialization in Europe’s Peripheries., Edited by Marek Mikuš and Petra Rodik. RIPE Series in Global Political Economy, Routledge, 2020
Koós Bálint: Belső vándormozgalom hatása városainkra, Szónokyné, Ancsin G (szerk.) Magyarok a Kárpát-medencében 4. Tudományos Nemzetközi Konferencia absztrakt kötete, 2019
Jelinek Csaba, Virág Tünde: Zsugorodó városok és társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon, Szociológiai Szemle 2., 2020
Virág Tünde: Demográfiai polarizáció, térbeli és társadalmi marginalizáció két zsugorodó középvárosban, Szociológiai Szemle, 2020
Németh Krisztina: Marginalizált térből átmeneti térbe: egy térbeli-társadalmi mobilitási pálya megélt jelentései, Szociológiai Szemle 2., 2020
Kovai Cecíia: Egy „elképzelt” középosztály és a lokalitás „valósága”: tanoda programok mozgásterei egy zsugorodó városban, Szociológiai Szemle 2., 2020
Zolnay János: Tér-vakság Oktatási stratégiák a városi zsugorodás és a tanulói létszám csökkenésének időszakában, Szociológiai Szemle 2., 2020
Jelinek Csaba: : „Gúzsba kötve táncolunk” – Zsugorodás és a kontroll leszivárgásának a politikai gazdaságtana magyarországi középvárosokban, Szociológiai Szemle 2., 2020
Pulay Gergely: Zsugorodás, létbizonytalanság és időbeli horizontok: a válság-etnográfiák nézőpontjairól, Szociológiai Szemle 2., 2020
Kovai Cecília, Virág Tünde: How to keep control? Everyday practices of governing urban marginality in a time of massive outmigration in Hungary, Austerity Across Europe: Living, Feeling and Experiencing Economic Crises. (eds: Sarah Marie Hall-Helena Pilmott Wilson-John Horton) Routledge, 2021





 

Projekt eseményei

 
2018-07-02 13:07:19
Résztvevők változása
2018-03-01 16:37:28
Résztvevők változása
2017-09-12 11:16:13
Résztvevők változása
2017-07-31 16:08:05
Résztvevők változása
2017-03-24 08:29:20
Résztvevők változása




vissza »