 |
"Ritka-és diagnosztizálatlan betegségek" molekuláris hátterének és eredetének vizsgálata új generációs genomikai módszerekkel
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
119540 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Melegh Béla |
| magyar cím |
"Ritka-és diagnosztizálatlan betegségek" molekuláris hátterének és eredetének vizsgálata új generációs genomikai módszerekkel |
| Angol cím |
Analysis of molecular base of "Rare- and undiagnosed diseases" and recosntruction their origin by new generation genomic tools |
| magyar kulcsszavak |
"ritka betegség", genom, eredet, genom analízis, NGS, array |
| angol kulcsszavak |
"Rare Disease", genome, ancestry, genome-wide analysis, NGS, array |
| megadott besorolás |
| Közegészségtan, egészségügyi szolgáltatások, környezetegészségügy, foglalkozásegészségügy, epidemiológia, orvosi etika (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma) | 80 % | | Ortelius tudományág: Humán orvostudomány | | Molekuláris genetika, reverz genetika, RNS-interferencia (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma) | 10 % | | Ortelius tudományág: Genomika | | Molekuláris Biológia (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma) | 10 % | | Ortelius tudományág: Molekuláris biológia |
|
| zsűri |
Genetika, Genomika, Bioinformatika és Rendszerbiológia |
| Kutatóhely |
Orvosi Genetikai Intézet (Pécsi Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Bánfai Zsolt
Berenténé Bene Judit Ágnes
Kosztolányi György
Kövesdi Erzsébet
Magyari Lili
Miseta Attila
Sümegi Katalin
Szabó András
Szalai Renáta
Széll Márta
|
| projekt kezdete |
2016-10-01 |
| projekt vége |
2021-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
47.928 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
5.36 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az un. "Ritka betegségek", vagy az újabb megközelítés szerint "Ritka és diagnosztizálatlan betegségek" (RUD) köre számos megközelítés szerint kiemelkedően jól művelhető kutatási terület az elméleti tudományok számára. A "genomwide", azaz a teljes genomra kiterjedő genetikai marker adatok használata, legyenek azok array, whole exom (WES), vagy whole genome (WGS) szekvenálás eredetűek, eddig nem látott perspektívákat nyitottak az egyes betegségek eredetének vizsgálatában is. Az array, WES és WGS adatai a diagnosztika mellett, speciális algoritmusok segítségével a populációk ill. a populáció egyedeinek eredetének elemzésére is alkalmasak karakterisztikus matematikai összefüggésekkel, amire több rendkívül informatív, dinamikusan használható computer program áll rendelkezésünkre. Az analízisekre alkalmas adatok folyamatosan akkumulálódnak saját anyagunkban és azokban a hálózatokban, melyeknek tagjai vagyunk, ami a hozott betegségeinek vizsgálatában folyamatosan bővülő lehetőségének nyit teret. Ez akár régmúlt időkből származhatnak, melyek esetleg már akár a mezo-neolitikumban keletkeztek, és az abból az irányból származó népcsoportok örökítették ezeket a következő generációk felé. A kutatások célja a saját beteganyag adatainak, a meglévő kollaborációs eredetű adatok felhasználásával összehasonlító elemzések végzése az egyes betegséget okozó eltérések lehetséges származásának kiderítésére egyénenként milliós genetikai variánst tesztelve, felhasználva más saját, és más biobank rendszerek adatait a rendelkezésünkre álló speciális szupercomputer hálózatunk, és a számunkra megnyitott adatbázisok segítségével. Az adatbankok rendelkezésre állnak későbbi hasonló kutatásokhoz.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A "Ritka betegségek" köre 6-8,000 betegséget jelent, melyek hozzávetőlegesen 80-85%-a genetikai eredetű. A Human Genome Project kezdete óta exponenciálisan növekszik mind az évenként megismert olyan új fenotípusok száma, melyeknek ismert lett a genetikai háttere, és úgyszintén exponenciálisan növekszik azon új gének száma, melyek mutációi fenotípus eltérést eredményeznek. Jelen pillanatban a 6-8,000 betegségnek kb. felének-harmadának ismert a genetikai háttere, ugyanakkor a hozzávetőleg 20,000 génünknek csak a fele annotált, felének a pontos funkciója nem ismert. Ezen ismeretlen géneket nem tudták in vitro vagy állatmodellekkel funkcionálisan azonosítani, mert vagy nincsenek meg állatban, vagy kiütésük nem okoz fenotípus eltérést; halálos emberi betegség-gén kiütés sem járt esetenként állatban tünettel. Önmagában tehát az azonosítatlan betegek vizsgálata is hatalmas tudományos impakttal bír, az új generációs módszerek használata átlagban 30-40%-ban "segít", azaz ad diagnózist, és ad új tudományos eredményt is (új génfunkció, új gén, új mutáció, annotálás). Alaphelyzetként betegeinket (valamint azokat a betegeket, akiknek adataihoz intézményesített nemzetközi kutatói kapcsolatainkon keresztül hozzájutunk) ezzel a megfontolással vonjuk be a kutatásba, ami önmagában is tudományosan indokolt, azonban jelen pályázatban ezen messze túl szeretnénk lépni; próbáljuk a beteg genealógiai eredetét, a mutáció lehetséges korát is behatárolni szofisztikált matematikai analízisek segítségével. Az Y kromoszóma specifikus vizsgálata betekintést enged a férfi betegek eredetének tisztázására is.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A RUD kutatás önmagában is hatalmas tudományos impakttal bír nem csak az alkalmazott vagy transzlációs kutatások területein, de genuin elméleti kutatás aspektusból is. Hozzávetőlegesen 2-2,500 gén a "humán modell", azaz a beteg emberen keresztül volt bizonyosan azonosítható eddig, és emelkedő trend várható a jövőben is. Az intézetben a saját magunk által kiválasztott, főképpen identifikálatlan neuromusculáris ill. neuromentális betegek adatai önmagukban is hozhatnak jelentős impaktú tudományos eredményt, azonban jelen pályázatban egy világos hozzáadott érték is megjelenik, a mutáció eredetének, becsülhető korának, illetve a hordozó egyén populációs eredetének vizsgálata. Célszerű utalni rá, hogy a Kárpát-medence a Magyarság érkezte előtt már 6-5,000 évvel ezelőtt is lakott volt. A Starcsevói ill. a Tisza kultúra öröksége itt megtalálható, ezek genetikai karakterizálása más nemzetközi tanulmányokban intenzíven zajlik (ezek nem tartoznak a jelen pályázat prioritásai közé), azonban az összehasonlításokhoz a genetikai adatokhoz hozzáférünk. Úgyszintén hozzáférünk az UDNI (Undiagnosed Disease Network International) beteg-adataihoz; hozzáférünk normál populációgenetikai adatbázisokhoz (BBMRI LPC, Harvard, NIH). Mindezek segítségével az örökletes génstruktúráról, a beteg egyén eredetéről is információt nyerhetünk annak eredetének rekonstruálása segítségével, akár több ezer éves időben, kontinentális fizikális egyén- vagy csoport mozgások dimenziójában is. Hazai kompetítor nincs, hiszen a területet más nem vizsgálja, a jelentősebb nemzetközi szereplőkkel kapcsolatban állunk.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az un. "Ritka betegségek" valójában a leggyakoribb betegségek, hiszen Magyarországon hozzávetőlegesen 4-500,000 ember él ilyen betegséggel, az adófizetők számára jelentős tétel ezek kezelése. Hozzávetőlegesen 80-85%-ban genetikai okuk van, összesen 6-8,000 ilyen betegségtípus különül el. Felénél kicsit többnek ismert a háttere, tehát az ismeretlen betegségek kutatása egyrészt a beteg érdeke is, de érdeke az elméleti tudományoknak is, hiszen új gén, új gén-funkció, új betegségmechanizmus tisztázható ezen kutatásokon keresztül. A betegségek egy része új genetikai hibából ered, egy nagy részük örökített, és az örökítés kezdete akár több ezer évre is visszatekinthet. Felhasználva saját beteganyagunkat, nemzetközi kapcsolataink keretein belül megszerezhető adatokat, egyrészt kutatjuk az ilyen betegségek hátterét, másrészt, - mint hozzáadott érték, ismereteink szerint más hazai laboratórium nem végez ilyen vizsgálatokat-, kutatjuk a mutáció eredetét, jellegét, korát, a betegek származásának helyét lehetőség szerint évezredekre visszatekintve, ahonnan az egyén vagy népcsoportja származik népesség szinten származhat, férfiak esetében akár az ős-Y kromoszóma meghatározásával. A kutatás tehát távolról sem szűkül egy DNS hiba keresésre, amit az újabb eszközök esetében már relatíve egyszerű elérni, ugyanezek DNS adatok más megközelítésű felhasználása olyan egyén besorolást is lehetővé tesz, ami következtetést enged levonni egy adott népcsoport régebbi eredetű betegségeinek meghatározására is.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The "Rare diseases", or "Rare and Undiagnosed Diseases" (RUD) are a special research field for both the basic and for the translational sciences for several reasons. The analysis of "genomewide" data, either from whole genome (WGS), whole exome (WES) origin, or from array tests opened unique perspectives for the study of the origin of the diseases as well. Besides their diagnostic importance, the array, WES, or WGS data can help us in the verification or reconstruction of the origin of the affected individuals by use of specific algorithms of specific mathematical associations based dynamic computer programs we have in our facilities. The data suitable for such studies are available for us, and continuously accumulates in our laboratory, plus available via our existing network memberships, which opens new perspectives by growing impact on the field. These mutations can be even archaic by their origin, even back to the mezo-neolith area, they might be inherited from those populations who lived in the Carpathian basin 6-5,000 years ago. Besides the basic goals of the research which is to find the primary genetic cause of the disease, the goals include the verification of the origin of the mutation by analysing millions of genetic parameters, using our patients with undiagnosed diseases, using the data of such patients available in the networks we are members in. We have special supercomputer facility, special sophisticated programs for such analysis. The Y chromosome analysis can track back the males even for tens of thousands of year.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The "Rare diseases" include approximately 6-8,000 entries, with genetic origin in 80-85% of the cases. Since the beginning of the Human Genome Project there is an exponential yearly increase in the number of newly recognised phenotypes with known molecular basis, and also in genes with phenotype-causing mutations. It is supposed that the humankind has 6-8,000 rare diseases, half-third of them has known genetic background. On the other hand, only about 50% of our approximately 20,000 genes are functionally annotated, so the real function of them are not known. The in vitro cellular- or animal models can not help us in numerous instances, since either thousands of genes simply do not exist in animals, or knock-out of numerous genes did not associate with disease phenotype in animals even if the mutation of the same genes are even lethal in humans. Therefore, the examination and investigation of human subjects with undiagnosed diseases has a huge impact; in general the new sequencing techniques alone helps in 30-40% of cases by verifying a new mutation type of an already existing gene, or provide even new scientific information, like new gene-function, new gene discovery, or annotation of a gene. The basic level of the research here to involve subjects to try to get diagnosis for them in a kind of diagnostic setting, but as a clear scientific added scientific value, to verify and reconstruct the origin of the patients and their mutations by use of sophisticated computer programs, also verify the age of the mutation if it is possible, to verify if the mutation is recurrent. Analysis of Y chromosome analysis helps the verification of the deep origin of the males.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The research of RUD has an exceptionally great scientific merit in the applied sciences and translation medicine, but in the genuine basic sciences as well. In approximately 2-2,500 disease-causing genes were discovered with the help of the "human model", with the help of affected individuals, and this trend will increase in the future. In our department we plan to select rare-disease patients mainly with unidentified neuromuscular or neuromental diseases, the analysis of them can result in new scientific impact, but in the current application the clear added value is the verification of age- and origin- of the mutation, and the reconstruction of the origin of the subject at population level. It should be noted that 6-5,000 years ago there were already cultures in the Carpathian basin, far before the origin of the Hungarian tribes, the Starcevo and the Tisza cultures even might inherit even genetic diseases to the succeeding generations. The investigations of these cultures are on the way in another study networks and are not priorities in the current application, but the genetic data will be available for the current studies for comparison. We will also have access to the data of the UDNI (Undiagnosed Disease Network International) patient's depository, also to normal population data via other large databases (BBMRI LPC, Harvard, NIH). With the help of these approaches we will have the opportunity to get information about the origin of the subjects involved in the study, even in thousand year perspectives, physical origin of the subjects or their populations. There are no domestic competitors as nobody investigates this field; while we do have good international key-players in the field.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The so called "Rare diseases" are the most common diseases if we take them together, in Hungary approximately 4-500,000 people lives with such diseases. About 80-85% of them is of genetic origin. The genetic etiology is known about half of them is known, all together there are likely 6-8,000 such entries. The research of this disease group is really important for the average taxpayers, as the cost of their treatment goes from their tax money. Besides, this research is also beneficial for the patients themselves, but merit for the pure basic sciences as well since new genes, new gene mechanisms can be discovered via these investigations. Moreover, as a part of these diseases are caused by genetic errors, these mutations could be generated even thousands of years ago. Using our patients, using also the data of our existing international collaborations, we want to investigate the nature of the disease etiology, and also, as a further added value, using the same datasets of millions of genetic variants per individuals, we want to investigate the origin of the mutations, age of them, origin of the individuals at population genetic level, including the origin of Y chromosome in males. So the research is not restricted to simple identification of mutations of DNA level, we want to take a deeper look inside to the population origin of the genetic structures of the individuals. Biobanks will be generated for further such researches.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Ni G, ... Melegh B, ... Lee SH: Estimation of Genetic Correlation via Linkage Disequilibrium Score Regression and Genomic Restricted Maximum Likelihood., American Journal of Human Genetics, 2018 | | Ruderfer DM, ... Melegh B, ... Kendler KS: Genomic Dissection of Bipolar Disorder and Schizophrenia, Including 28 Subphenotypes., Cell, 2018 | | Jacobi H, du Montcel ST, Bauer P, Giunti P, Cook A, Labrum R, Parkinson MH, Durr A, Brice A, Charles P, Marelli C, Mariotti C, Nanetti L, Sarro L, Rakowicz M, Sulek A, Sobanska A, Schmitz-Hübsch T, Schöls L, Hengel H, Baliko L, Melegh B, Filla A, Antenora A, Infante J, Berciano J, van de Warrenburg BP, Timmann D, Szymanski S, Boesch S, Nachbauer W, Kang JS, Pandolfo M, Schulz JB, Melac AT, Diallo A, Klockgether T: Long-term evolution of patient-reported outcome measures in spinocerebellar ataxias., J Neurol., 2018 | | Bánfai Z, Ádám V, Pöstyéni E, Büki G, Czakó M, Miseta A, Melegh B: Revealing the impact of the Caucasus region on the genetic legacy of Romani people from genome-wide data., PLoS One, 2018 | | Schrauwen I, Melegh BI, Chakchouk I, Acharya A, Nasir A, Poston A, Cornejo-Sanchez DM, Szabo Z, Karosi T, Bene J, Melegh B, Leal SM.: Hearing impairment locus heterogeneity and identification of PLS1 as a new autosomal dominant gene in Hungarian Roma., Eur J Hum Genet., 2019 | | Huckins LM, Dobbyn A, Ruderfer DM, Hoffman G, Wang W, Pardiñas AF, Rajagopal VM, Als TD, T Nguyen H, Girdhar K, Boocock J, Roussos P, Fromer M, Kramer R, Domenici E, Gamazon ER, Purcell S; CommonMind Consortium; Schizophrenia Working Group of the Psychiatric Genomics Consortium; iPSYCH-GEMS Schizophrenia Working Group, Demontis D, Børglum AD, Walters JTR, O'Donovan MC, Sullivan P, Owen MJ, Devlin B, Sieberts SK, Cox NJ, Im HK, Sklar P, Stahl EA.: Gene expression imputation across multiple brain regions provides insights into schizophrenia risk., Nat Genet., 2019 | | Zima J, Eaton A, Pál E, Till Á, Ito YA, Warman-Chardon J, Hartley T, Cagnone G, Melegh BI; Care4Rare Canada, Boycott KM, Melegh B, Hadzsiev K.: Intrafamilial variability of limb-girdle muscular dystrophy, LGMD1D type., Eur J Med Genet., 2019 | | Pál E, Zima J, Hadzsiev K, Ito YA, Hartley T; Care4Rare Canada Consortium, Boycott KM, Melegh B.: A novel pathogenic variant in TNPO3 in a Hungarian family with limb-girdle muscular dystrophy 1F., Eur J Med Genet, 2019 | | Till Á, Szalai R, Hegyi M, Kövesdi E, Büki G, Hadzsiev K, Melegh B.: A rare form of ion channel gene mutation identified as underlying cause of generalized epilepsy., Orv Hetil., 2019 | | Diallo A, Jacobi H, Cook A, Giunti P, Parkinson MH, Labrum R, Durr A, Brice A, Charles P, Marelli C, Mariotti C, Nanetti L, Panzeri M, Castaldo A, Rakowicz M, Rola R, Sulek A, Schmitz-Hübsch T, Schöls L, Hengel H, Baliko L, Melegh B, Filla A, Antenora A, Infante J, Berciano J, van de Warrenburg BP, Timmann D, Boesch S, Nachbauer W, Pandolfo M, Schulz JB, Bauer P, Jun-Suk K, Klockgether T, Tezenas du Montcel S.: Prediction of Survival With Long-Term Disease Progression in Most Common Spinocerebellar Ataxia., Mov Disord., 2019 | | Bánfai Z, Melegh BI, Sümegi K, Hadzsiev K, Miseta A, Kásler M, Melegh B.: Revealing the Genetic Impact of the Ottoman Occupation on Ethnic Groups of East-Central Europe and on the Roma Population of the Area., Front Genet., 2019 | | Hess JL, Tylee DS, Mattheisen M; Schizophrenia Working Group of the Psychiatric Genomics Consortium; Lundbeck Foundation Initiative for Integrative Psychiatric Research (iPSYCH), Børglum AD, Als TD, Grove J, Werge T, Mortensen PB, Mors O, Nordentoft M, Hougaard DM, Byberg-Grauholm J, Bækvad-Hansen M, Greenwood TA, Tsuang MT, Curtis D, Steinberg S, Sigurdsson E, Stefánsson H, Stefánsson K, Edenberg HJ, Holmans P, Faraone SV, Glatt SJ.: A polygenic resilience score moderates the genetic risk for schizophrenia., Mol Psychiatry., 2019 | | Alonso-Pérez J, González-Quereda L, Bello L, Guglieri M, Straub V, Gallano P, Semplicini C, Pegoraro E, Zangaro V, Nascimento A, Ortez C, Comi GP, Dam LT, De Visser M, van der Kooi AJ, Garrido C, Santos M, Schara U, Gangfuß A, Løkken N, Storgaard JH, Vissing J, Schoser B, Dekomien G, Udd B, Palmio J, D'Amico A, Politano L, Nigro V, Bruno C, Panicucci C, Sarkozy A, Abdel-Mannan O, Alonso-Jimenez A, Claeys KG, Gomez-Andrés D, Munell F, Costa-Comellas L, Haberlová J, Rohlenová M, Elke V, De Bleecker JL, Dominguez-González C, Tasca G, Weiss C, Deconinck N, Fernández-Torrón R, López de Munain A, Camacho-Salas A, Melegh B, Hadzsiev K, Leonardis L, Koritnik B, Garibaldi M, de Leon-Hernández JC, Malfatti E, Fraga-Bau A, Richard I, Illa I, Díaz-Manera J.: New genotype-phenotype correlations in a large European cohort of patients with sarcoglycanopathy., Brain, 2020 | | Jacobi H, du Montcel ST, Romanzetti S, Harmuth F, Mariotti C, Nanetti L, Rakowicz M, Makowicz G, Durr A, Monin ML, Filla A, Roca A, Schöls L, Hengel H, Infante J, Kang JS, Timmann D, Casali C, Masciullo M, Baliko L, Melegh B, Nachbauer W, Bürk-Gergs K, Schulz JB, Riess O, Reetz K, Klockgether T.: Conversion of individuals at risk for spinocerebellar ataxia types 1, 2, 3, and 6 to manifest ataxia (RISCA): a longitudinal cohort study, Lancet Neurol., 2020 | | Ádám V, Bánfai Z, Maász A, Sümegi K, Miseta A, Melegh B.: Investigating the genetic characteristics of the Csangos, a traditionally Hungarian speaking ethnic group residing in Romania., J Hum Genet., 2020 | | Tischkowitz M, Colas C, Pouwels S, Hoogerbrugge N; PHTS Guideline Development Group; European Reference Network GENTURIS.: Cancer Surveillance Guideline for individuals with PTEN hamartoma tumour syndrome., Eur J Hum Genet., 2020 | | Wilke C, Haas E, Reetz K, Faber J, Garcia-Moreno H, Santana MM, van de Warrenburg B, Hengel H, Lima M, Filla A, Durr A, Melegh B, Masciullo M, Infante J, Giunti P, Neumann M, de Vries J, Pereira de Almeida L, Rakowicz M, Jacobi H, Schüle R, Kaeser SA, Kuhle J, Klockgether T, Schöls L; SCA3 neurofilament study group, Barro C, Hübener-Schmid J, Synofzik M.: Neurofilaments in spinocerebellar ataxia type 3: blood biomarkers at the preataxic and ataxic stage in humans and mice., EMBO Mol Med., 2020 | | Valerián Ádám, Zsolt Bánfai, Anita Maász, Katalin Sümegi , Attila Miseta, Béla Melegh: Investigating the genetic characteristics of the Csangos, a traditionally Hungarian speaking ethnic group residing in Romania, Journal of Human Genetics, 2020 | | Chuan-Chao Wang, Cosimo Posth, Anja Furtwängler, Katalin Sümegi, Zsolt Bánfai, Miklós Kásler, Johannes Krause, Béla Melegh: Genome-wide autosomal, mtDNA, and Y chromosome analysis of King Bela III of the Hungarian Arpad dynasty, Scientific Reports, 2021 | | Gergely Büki, Anna Zsigmond, Márta Czakó, Renáta Szalai, Gréta Antal, Viktor Farkas, György Fekete, Dóra Nagy,5 Márta Széll, Marianna Tihanyi, Béla Melegh, Kinga Hadzsiev, Judit Bene: Genotype-Phenotype Associations in Patients With Type-1, Type-2, and Atypical NF1 Microdeletions, Frontiers in Genetics, 2021 | | Renata Szalai, Bela I Melegh, Agnes Till, Reka Ripszam, Gyorgyi Csabi, Anushree Acharya, Isabelle Schrauwen, Suzanne M Leal, Samuel Komoly, Gyorgy Kosztolanyi, Kinga Hadzsiev: Maternal mosaicism underlies the inheritance of a rare germline AKT3 variant which is responsible for megalencephaly-polymicrogyria-polydactyly-hydrocephalus syndrome in two Roma half-siblings, Experimental and Molecular Pathology, 2020 | | Ágnes Till, Judith Zima, Anett Fekete, Judit Bene, Márta Czakó, András Szabó, Béla Melegh, Kinga Hadzsiev: Mutation spectrum of the SCN1A gene in a Hungarian population with epilepsy, Seizure, 2019 | | Márta Czakó, Ágnes Till, András Szabó, Réka Ripszám, Béla Melegh, Kinga Hadzsiev: Possible Phenotypic Consequences of Structural Differences in Idic(15) in a Small Cohort of Patients, International Journal of MOolecular Sciences, 2019 | | Bánfai Z, Hadzsiev K, Pál E, Komlósi K, Melegh M, Balikó L, Melegh B.: Novel phenotypic variant in the MYH7 spectrum due to a stop-loss mutation in the C-terminal region: a case report., BMC Med Genet, 2017 | | Kövesdi E, Bene J, Nagy N, Horváth Á, Melegh B, Hadzsiev K.: Importance of gross deletions in the diagnosis of tuberous sclerosis complex: the first Hungarian cases, Orv Hetil., 2017 | | Mark Lipson, Anna Szécsényi-Nagy, Swapan Mallick, ...Bela Melegh... Carles Lalueza-Fox, Wolfgang Haak, David Reich: Parallel paleogenomic transects reveal complex genetic history of early European farmers, Nature, 2017 | | Melegh BI, Banfai Z, Hadzsiev K, Miseta A, Melegh B.: Refining the South Asian Origin of the Romani people., BMC Genet., 2017 | | Varnai R, Sipeky C, Nagy L, Balogh S, Melegh B: CYP2C9 and VKORC1 in therapeutic dosing and safety of acenocoumarol treatment: implication for clinical practice in Hungary., Environ Toxicol Pharmacol. 2017 Dec;56:282-289. doi: 10.1016/j.etap.2017.10.003. Epub 2017 Oct 8., 2017 | | Bánfai Z, Hadzsiev K, Pál E, Komlósi K, Melegh M, Balikó L, Melegh B: Correction to: Novel phenotypic variant in the MYH7 spectrum due to a stop-loss mutation in the C-terminal region: a case report., BMC Med Genet, 2017 | | Olasz J, Seidenberg V, Hummel S, Szentirmay Z, Szabados G, Melegh B, Kasler M: DNA profiling of Hungarian King Béla III and other skeletal remains originating from the Royal Basilica of Székesfehérvár, Archaeological and Anthropological Sciences, 2017 | | Szabó A, Czakó M, Hadzsiev K, Duga B, Bánfai Z1,2, Komlósi K, Melegh B: Small supernumerary marker chromosome 15 and a ring chromosome 15 associated with a 15q26.3 deletion excluding the IGF1R gene., Am J Med Genet A, 2017 | | Matyas P, Postyeni E, Komlosi K, Szalai R, Bene J, Magyari L, Melegh B, Hadzsiev K: Age-Related Hearing Impairment Associated NAT2, GRM7, GRHL2 Susceptibility Gene Polymorphisms and Haplotypes in Roma and Hungarian Populations., Pathol Oncol Res, 2018 | | Bene J, Hadzsiev K, Melegh B: Role of carnitine and its derivatives in the development and management of type 2 diabetes., Nutr Diabetes, 2018 | | Sirchia F, Carrieri D, Dheensa S, Benjamin C, Kayserili H, Cordier C, van El CG, Turnpenny PD, Melegh B, Mendes Á, Halbersma-Konings TF, van Langen IM, Lucassen AM, Clarke AJ, Forzano F, Kelly SE: Recontacting or not recontacting? A survey of current practices in clinical genetics centres in Europe., Eur J Hum Genet., 2018 | | Diallo A, Jacobi H, Cook A, Labrum R, Durr A, Brice A, Charles P, Marelli C, Mariotti C, Nanetti L, Panzeri M, Rakowicz M, Sobanska A, Sulek A, Schmitz-Hübsch T: Survival in patients with spinocerebellar ataxia types 1, 2, 3, and 6 (EUROSCA): a longitudinal cohort study., Lancet Neurol., 2018 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
