 |
ISSP - Kapcsolatok és erőforrások (2017) és Vallás (2018)
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
119565 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Kolosi Tamás |
| magyar cím |
ISSP - Kapcsolatok és erőforrások (2017) és Vallás (2018) |
| Angol cím |
ISSP - Social Network and Resources (2017) and Religion (2018) |
| magyar kulcsszavak |
hálózat, kapcsolati tőke, erőforrások, vallás, vallásosság |
| angol kulcsszavak |
social network and resources, network capital, religion, religiousness |
| megadott besorolás |
| Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Szociológia |
|
| zsűri |
Társadalom |
| Kutatóhely |
TÁRKI Zrt |
| résztvevők |
Kmetty Zoltán
Koltai Júlia
Pethesné dr. Dávid Beáta
Sik Endre
Tardos Róbert
|
| projekt kezdete |
2016-12-01 |
| projekt vége |
2018-06-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
12.074 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
1.42 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A 2017-ben és 2018-ban tervezett két adatfelvétel (a kapcsolatok/erőforrások és a vallás) követi a Tárkinak az ISSP magyarországi képviselőjeként 1986 óta folytatott tevékenységét. Ez a két adatfelvétel, hasonlóan a korábbiakhoz, egyfelől összehasonlíthatóvá teszi a kapcsolatok/erőforrások, illetve a vallás/vallásosság szociológiai magyarországi sajátosságait a vizsgálatban szereplő többi országéval (ami magában foglalja szinte az összes EU országot, s az OECD országok zömét is, jelenleg 48 ország tagja a konzorciumnak). Márpedig az ilyen nemzetközi összehasonlítások teszik leginkább lehetővé a társadalmi folyamatok pontosabb leírását és megértését. Másfelől mindkét kutatás korábbi adatfelvételek megismétlése (a kapcsolatok/erőforrások kutatására 1986-ban és 2001-ben, a vallás kutatására már háromszor (1991, 1998, 2008) került eddig sor). Ez lehetővé teszi a két jelenség változásainak (vagy éppen állandóságának) elemzését is.
Az ISSP kutatások nemzetközi és idősoros összehasonlító elemzéseit az teszi egyedülállóvá, hogy a kutatás külső és belső érvényességét, illetve megbízhatóságát (természetesen a kérdőíves technológia korlátai között) a kutatás nemzetközi szakmai szervezete, s számos módszertani és adatfelvételi ellenőrzést biztosító munkabizottsága a folyamat minden ízében felügyeli, s gondoskodik a nyilvánosságra kerülő adatbázis felhasználhatóságáról is.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az ISSP minden évben olyan témát választ a kutatás tárgyának, amelynek relevanciája az országok többsége számára megkérdőjelezhetetlen. Ezzel magyarázható, hogy az elmúlt több mint három évtizedben az ISSP-ben résztvevő országok száma megsokszorozódott. Továbbá az olyan témák esetében, amelyek fontossága nem csökken (vagy éppenséggel nőni látszik) az időről időre megismételt kérdezések a jelenség idősoros elemzését is lehetővé teszik. A 2017-ben és 2018-ban tervezett két adatfelvétel (a kapcsolatok/erőforrások és a vallás) ilyennek számít, az előbbit kétszer az utóbbit háromszor ismételték meg eddig.
A kapcsolatok/erőforrások kutatása esetében egy szakértői csapat segítségével azt is tervezzük, hogy a standard ISSP kérdőívet kiegészítjük a hazai sajátosságokat jobban elemezhetővé tevő kérdésekkel s ezeket (a standard kérdésekkel együtt) külön tanulmányokban elemezni is fogjuk.
A vallás kérdőív segítségével olyan alapkérdésekre keresünk választ, mint hogy: Mennyire és milyen módon vallásosak az emberek? Vannak-e, s ha igen, mekkorák az eltérések a vallásosság terén a társadalom különböző csoportjaiban? Melyik vallás mennyire elterjedt, s ez hogyan függ össze a vallásosság előzőkben említett jelenségeivel?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az ISSP adatfelvételek legfontosabb jellemzője, hogy nemzetközi és időbeli összehasonlítást tesz lehetővé olyan jelenségek esetében, amelyek a modern világ valamennyi országában jelentőséggel bírnak. Az ISSP jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az ISSP adatain alapuló elemzések száma több ezer. Magyarország esetében az ISSP korábbi feltételein alapuló publikációk száma száz felett van.
Célunk biztosítani Magyarország részvételét a 2017-es és 2018-as nemzetközi összehasonlító elemzésekben, illetve a korábbi hasonló témájú adatfelvételek segítségével kutathatóvá tenni az két jelenség hosszú távú alakulását.
A kapcsolatok/erőforrások adatfelvétel esetében a szakma legjobbjai segítségével olyan kiegészítő adatfelvételt is tervezünk, amelyek a jelenség hazai sajátosságait a korábbi adatfelvételekhez képest alaposabban elemezhetővé teszi.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az ISSP minden évben olyan témákat választ a kutatás tárgyának, amely az országok többsége számára fontos. Ezzel magyarázható, hogy az elmúlt több mint három évtizedben az ISSP-ben résztvevő országok száma megsokszorozódott. Továbbá az olyan témák esetében, amelyek fontossága nem csökken (vagy éppenséggel nőni látszik) az időről időre megismételt kérdezések a jelenség idősoros elemzését is lehetővé teszik. A 2017-ben és 2018-ban tervezett két adatfelvétel (a kapcsolatok/erőforrások és a vallás) ilyennek számít, az előbbit kétszer (az elsőt még 1986-ban, tehát a rendszerváltás előtt), az utóbbit háromszor (első ízben (1991) rögtön a rendszerváltás után) ismételték meg eddig.
A kapcsolatok/erőforrások kutatása esetében egy szakértői csapat segítségével azt is tervezzük, hogy a standard ISSP kérdőívet kiegészítjük a hazai sajátosságokat jobban elemezhetővé tevő kérdésekkel s ezeket (a standard kérdésekkel együtt) külön tanulmányokban elemezni is fogjuk.
A vallás kérdőív segítségével olyan alapkérdésekre keresünk választ, mint hogy: Mennyire és milyen módon vallásosak az emberek? Vannak-e, s ha igen, mekkorák az eltérések a vallásosság terén a társadalom különböző csoportjaiban? Meéyik vallás mennyire elterjedt, s ez hogyan függ össze a vallásosság előzőkben említett jelenségeivel?
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The International Social Survey Program (ISSP) is the largest comparative social research project launched in 1984 by research institutes in West-Germany, the United States, Great Britain, and Australia. Since 1984, ISSP has grown to 48 nations. Hungary was among the first participate countries who joined to the project in 1986 (with Italy and Austria). According to the agreement between the participant countries each research organization funds the data collection own, there are no central funds.
The main aim of the project is to carry out two ISSP surveys (on social networks/resources (2017) and on religion (2018)). The surveys in 2017 and in 2018 will follow the established practice, i.e. creating comparative Hungarian data to almost all European and several – mostly OECD - countries all over the world.
An important value added of the next two waves of ISSP is that they provide time series data as well since social network has already been asked twice (in 1986 and 2001) and religion three times (1991, 1998, 2008).
With the incorporation of a team of Hungarian leading social network researchers we intend to extend the standard block on social network and resources with an additional one (and if necessary using innovative measurement techniques adequate to these research interests).
As to religion and religiosity, we would only use the standard ISSP questions to analyze the time series changes (or the lack of them) in the level of religiosity and its social basis, the composition of denominations and its association with the level of religiosity, etc.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main aim of the project is to carry out two ISSP surveys (on social networks/resources (2017) and on religion (2018)). The surveys in 2017 and in 2018 follow the established practice, i.e. creating comparative Hungarian data to almost all European and several – mostly OECD - countries all over the world.
An important value added of the next two waves of ISSP is that they provide time series data as well which would offer an excellent opportunity to analyze the long term trends of the size and composition of social networks and resources as well as religion and religiosity in Hungary.
With the incorporation of a team of Hungarian leading social network researchers we intend to extend the standard block on social network and resources with an additional one (and if necessary using innovative measurement techniques adequate to these research interests). This block of questions would focus on certain particularly relevant aspects of the issue in Hungary such as the size and composition of social networks, the association of various socio-economic characteristics (e.g. social stratification, wellbeing, health, happiness, satisfaction, etc.) of the population and social networks/resources, etc.
As to religion and religiosity, we would only use the standard ISSP questions to analyze the time series changes (or the lack of them) in the level of religiosity and its social basis, the composition of denominations and its association with the level of religiosity, etc.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The main importance of ISSP is to provide data for the comparative and time series analysis of socially relevant issues. ISSP is widely acknowledge as one of the most reliable and valid source of data on social attitudes. The annual topics for ISSP are developed over several years by a sub-committee and pre-tested in various countries and the annual plenary meetings adopt the final questionnaire. The ISSP researchers especially concentrate on developing the questions that are meaningful and relevant to all countries and can be expressed in an equivalent manner in all relevant languages. The questionnaire is originally drafted in British English and then translated to other languages using standard back translation procedures. The methodological work in the ISSP is coordinated by a Methodology Committee, which co-ordinates currently the work of several groups working on different areas of comparative methods such as demography, non-response, substitution, mode effects, questionnaire design, translation.
The size of the ISSP consortium, its rigorous methodology and the controlled fieldwork explains why the number of publication based on ISSP data is so huge worldwide. ISSP is one of the most often used comparative data basis (the bibliography consisting ISSP data based research was a huge (341 pages long) volume in 2015. As to Hungary the ISSP publication database contains more than 100 papers.
The main aim of our project is to carry out the two standard ISSP waves in 2017 and 2018 and create a database for public use both in English (after being cleaned, pooled and stored by the data expert partner by Gesis (Germany)) as well as in Hungarian (made available for the public in the Tárki Data Archive).
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The International Social Survey Program (ISSP) is the largest comparative social research project. It exists since 1984 and TÁRKI joined the consortium before the transformation of the system (in 1986).
The aim of the project is to carry out comparative research on opinions and attitudes as a part of the ISSP project on two relevant topics, i.e. on social networks and resources (2017) and on religion and religiosity (2018). An important value added of the project is that they provide time series data since social network has already been asked twice (in 1986 and 2001) and religion three times (1991, 1998, 2008). The time series nature of the data would offer an excellent opportunity to analyze the long term trends of the size and composition of social networks and resources as well as religion and religiosity in Hungary.
With the incorporation of a team of Hungarian leading social network researchers we intend to extend the standard block on social network and resources with an additional one. This block of questions would focus on certain particularly relevant aspects of the issue in Hungary such as the size and composition of social networks, the association of various socio-economic characteristics (e.g. social stratification, wellbeing, health, happiness, satisfaction, etc.) of the population and social networks/resources, etc.
As to religion and religiosity, we would only use the standard ISSP questions to analyze the time series changes (or the lack of them) in the level of religiosity and its social basis, the composition of denominations and its association with the level of religiosity, etc.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
