Részvétel, képviselet, pártosság. Választáskutatás, 2018.  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
119603
típus K
Vezető kutató Szabó Andrea
magyar cím Részvétel, képviselet, pártosság. Választáskutatás, 2018.
Angol cím Participation, Representation, Partisanship. Hungarian Election Study 2018
magyar kulcsszavak Választó, országgyűlési választás, választói magatartás, képviselet, pártosság
angol kulcsszavak Voter, parliamentary elections, electoral behavior, representation, partisanhip
megadott besorolás
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Politikai tudományok
zsűri Állam, Jog és Politika
Kutatóhely Politikatudományi Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont)
résztvevők Csizmadia Ervin
Oross Dániel
Papp Zsófia
Patkós Veronika
Róbert Péter
Susánszky Pál
projekt kezdete 2016-12-01
projekt vége 2021-11-30
aktuális összeg (MFt) 35.888
FTE (kutatóév egyenérték) 12.90
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatási program célja, hogy a politikai viselkedést, választói magatartást, valamint a választók és a képviselő-jelöltek közötti viszony feltárásához a korábbi, tágabb társadalomtudományi szemszögből vizsgálódó kutatásoknál fókuszáltabb politikatudományi kutatást végezzünk. Elsőként újradefiniáljuk a pártosság fogalmát, valamint megalkotunk egy a fogalomhoz adekvát mérési eszköztárat. Másodszor a személyre leadott szavazat természetére fókuszálva megmérjük, a fogalom miként kapcsolódik a választók azon célkitűzéséhez, hogy jó képviselőket válasszanak. Harmadszor a közösségi média forradalmi fejlődésével együtt járó változásokra tekintettel mérhetővé tesszük, milyen változások következtek be az elmúlt időszakban a politikai részvétel terén. Végül azt is feltételezzük, hogy nem csupán a választók politikai részvétele változik napjainkban, hanem a képviselő jelöltek és a megválasztott képviselők tevékenysége, a képviselet tartalma is, ezért kutatásunk e témakört is körbejárja.

Kutatásunk egyik legfontosabb innovációja a korábbi, jól bevált kérdések kvalitatív eszközökkel való tesztelése, és újrafogalmazása lesz. A kérdőíves adatfelvételben új kérdéseket és kérdésblokkokat dolgozunk ki, hozzáigazítva a megfelelő mérési módokat. Egyszerű kérdőíves kutatás helyett panelfelvételt készítünk, ami szintén adatfelvételi újítás. A változások nyomon követése érdekében ugyanarról a választásról 3 felvételt készítünk. Végül a kutatás további erénye az abban vizsgált témák konzisztenciája és köztük rejlő szinergiák kihasználása.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás fő kérdése: milyen új elemei vannak a választói magatartásnak? A változás az a pont, ami összeköti a politikai viselkedés vizsgált három aspektusát: 1 a pártosságot, 2 a képviseletet és 3 részvételt.
Sok társadalomtudós, újságíró és értelmiségi beszél úgy a pártosságról, mint a magyar politika egy hagyományos jellemzőjéről. Bár a kérdés fontos problémaként van jelen a politikatudományban, nagyon kevés szisztematikus tudással rendelkezünk róla.
1. Kiemelkedően pártos-e a magyar politika, milyen értelemben pártos a magyar politika?
A választói magatartásról szóló szakirodalom azzal érvel, hogy a párt-központú választási szabályok a pártok szerepét hangsúlyozzák, míg a jelölt-központú szabályok nagyobb teret engednek a jelöltek személyére szavazásnak.
2. A választók mennyiben veszik figyelembe a jelöltek teljesítményét és a tevékenységét, amikor meghozzák döntésüket az egyéni választókörzetben leadott szavazatukról?
Ahhoz, hogy új információkat gyűjtsünk a magyar jelöltek és képviselők attitűdjeiről, folytatjuk a Comparative Candidate Survey keretében folytatott nemzetközi kutatást, és 2018-ban harmadik alkalommal vizsgálni az alábbi témákat:
3. Mi a dinamikája a jelölt-központúságnak és a párt-központúságnak?
Amikor a választói preferenciákról beszélünk, nem lehet figyelmen kívül hagyni a politikai részvétel tágabb értelemét. Célunk egy hazai környezetben korábban szisztematikusan nem vizsgált jelenség, a részvétel változásának elemzése. Úgy véljük, hogy a választási magatartás vizsgálatának tükröznie kell ezeket a változásokat.
4. Milyen a különböző részvételi formákban való választói aktivitás dinamikája az országgyűlési választási kampány folyamán?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A választáskutatás a politikatudomány egyik legfontosabb szakterülete. A közcélú, egész magyar társadalmat érintő, demokratikus értékeket erősítő projekt politikatudományi empirikus alapkutatásra, a tudomány fejlesztésére irányul.
A 2002-ben megalakult, 2003 és 2011 között működő Magyar Választáskutatási Program először szervezte össze a hazai választáskutatási műhelyeket, és a szakma legkiválóbb képviselőit. Megszűntével elmaradt a korábbi együttműködés a választáskutatással foglalkozó szakmai műhelyek között, így a 2014-es választási szuperévre vonatkozóan csak korlátozottan, a ’90-es és a 2000-es évekhez hasonlatosan ad hoc jellegű, leginkább közvélemény-kutatóktól származó adatbázisok állnak rendelkezésre. A szisztematikus, tudományosságra építő alapozó kutatások elmaradtak, annak ellenére is, hogy idő közben a választási rendszer alapvetően alakult át, amely véleményünk szerint a választói magatartás átalakulásával járhatott együtt. Jelen kutatás egyrészről szerves folytatása a Magyar Választáskutatási Program által elkezdett munkának, ugyanakkor annak módszertani és tartalmi megújítása is. kutatásunk egyik legfontosabb innovációja a korábbi, jól bevált kérdések kvalitatív eszközökkel való tesztelése, és újrafogalmazása lesz. A kutatás eredményei révén a politikai viselkedést, választói magatartást, valamint a választók és a képviselő-jelöltek közötti viszonyt a korábbi, tágabb társadalomtudományi szemszögből vizsgálódó kutatásoknál fókuszáltabb politikatudományi megközelítésben elemezzük.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A demokratikus társadalmak politikai irányítása a választók politikai részvételén alapszik, ezért a részvétel jellemzői befolyásolják az országok hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődését is. A választás a közakarat értelmében vett közvélemény egyik legfontosabb kikristályosodási formája. A választáskutatások eredményei kifejezik a vélemények adott állapotát.
Magyarországon a választói magatartás empirikus kutatásának komoly hagyománya van. Úgy véljük azonban, hogy a vizsgálandó 2018-as választásokkor nem lehet „csak” a hagyományokra építeni. Kutatásunk célja olyan innovatív kutatást végezni, amely a korábbi módszerek korrekciójával rávilágít, mennyiben jelent ma mást Magyarországon a politika, a demokrácia, a nemzet fogalma, mint akár egy évtizeddel ezelőtt, és miben tér el az ezekhez való viszony a korábbiaktól.
Kutatásunk egyik legfontosabb innovációja a korábbi, jól bevált kérdések kvalitatív eszközökkel való tesztelése, és újrafogalmazása lesz.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The primary aim of the project is to study electoral behavior and the relationship between voters and candidates from the perspective of political science. As opposed to previous studies, which had rather broad perspectives, we focus on three narrower topics. Firstly, we propose the reconsideration of partisanship, with respect to its definition and measurement. Secondly, we focus on the personal nature of the vote, and how it connects to the voters’ quest to elect “good” representatives. Thirdly, it is also clear that during the time of the social media revolution political participation is under radical transformation. We intend to investigate the new forms of political participation, especially “virtual” participation. Finally, it is also assumed that not only citizens' political behaviour has changed, but also the candidates’ and elected representatives’ activity is going through constant transformation. When developing the research design, we focus on the consistency between topics and exploit potential synergies among them.

Probably the most important innovation of our research is the testing and reformulation of previous questions using qualitative tools. New questions and question batteries will be developed for the survey-based data collection. Instead of building on cross-sectional data analysis, data will be collected in a longitudinal fashion. Citizens will be surveyed through three waves, that gives us a panel that covers the pre- and post-election period in 2018.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
In the proposed project we focus on three major topics of mainstream political science: (1) partisanship, (2) representation and (3) participation. Besides the explicit problems our research aims to disentangle, and which are introduced below, we focus on one issue in particular that connects all the investigated aspects of political behaviour, namely change. By reinventing the study of partisanship, representation and participation, the project aims to capture change in the behaviour of the electorates and candidates. We perceive change in two ways. First, in the context of political campaigns, we intend to investigate change in political behaviour during the campaign and we propose to collect panel survey data for this purpose. Second, to take a longer perspective into account, we compare the newly obtained data to the results of previous research. Thus, the aim of innovation with regards to new definitions and measurement techniques must be accompanied by the ambition of data continuity.

Within the context of our main question, three topics will be investigated more closely. Firstly, we will discuss whether Hungarian politics is indeed outstandingly partisan, as many scholars suggest. Secondly, we aim at estimating the extent to which voters consider candidate characteristics, performance and activities when casting the vote. Thirdly, and somewhat inter-connectedly, how can we describe the dynamics of personalization and party-centeredness as perceived by legislative candidates? Last but not least, we would like to find out how patterns of participation change during electoral campaigns.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Research on electoral behaviour is a key area of political science. The project aims to develop an empirical basic research that is relevant from the aspects of both understanding and strengthening democratic values in the Hungarian society.

In 2002 the Hungarian Election Study (HES) was initiated by the Hungarian Center for Research on Democracy Foundation (DKMKA). Involving the leading experts of the field, the project has been conducting collaborative research of Hungarian voting behaviour and public opinion until 2011. The project concluded in 2011 due to the lack of funding. After this date, survey-based electoral research is just as sporadic as it was before 2002, leaving the 2014 general elections out of the grasp of a wider audience of researchers. The proposed project departs from the tradition established by the Hungarian Election Study on the one hand while on the other hand it aims to renew its methodology and its core topics. Our project embraces HES’ methodological innovation and systematic research on voting behaviour. However, we believe that the original idea could benefit from new perspectives and topics offered by the current international political science mainstream. A correction of the former methods is also necessary. We argue that the questionnaire that was designed almost 25 years ago needs substantial modifications to become applicable within the present political context, and also to make it more meaningful for the international audience. Result of the project will contribute to better understand electoral behaviour and the relationship between the voters and candidates from a more focused perspective.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
A democratic society is based on the political participation of the citizens. Therefore the characteristics of political participation determine the social and economic development of a country in the long term. Elections are one of the key forms of crystallization of public opinion in terms of the will of the people. The results of the election polls express the given state of opinions.

There is a strong tradition of quantitative research on voting behaviour in Hungary. However, we believe that the original idea could benefit from new perspectives and topics offered by the current international political science mainstream. A correction of the former methods is also necessary. We argue that the questionnaire that was designed almost 25 years ago needs substantial modifications to become applicable within the present political context, and also to make it more meaningful for the international audience.
The main innovation of our research are testing and reformulating of the earlier, well-established questions via qualitative research tools and methods.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás a választásokat és a választók magatartását vizsgálta 3 szempontból: részvétel, képviselet és pártosság irányából. A projekt keretében, Magyarországon egyedülállóan sokoldalú kutatási adatbázis épült, amely tartalmazza a választásokkal kapcsolatos szinte összes hagyományos és kísérleti kvantitatív és kvalitatív adatfelvételi típust (pl. tracking- pre- és postelection, benchmark survey). A kutatási projekt disszeminációja sokoldalú, beleértve a magyar nyelvű választási kötetet, a magyar nyelvű tudományos folyóiratcikkeket éppúgy, mint az angol nyelvű, impakt faktoros publikációkat. De a projekt kifejezetten törekedett arra, hogy ne csak a szűk szakmai közeg számára érthető teljesítményt tegyen le az asztalra, hanem eredményei a széles, laikus közönség számára is érthetőek legyenek. Ennek jegyében készültek a COVID-19 járvány választói magatartással kapcsolatos kutatásai, vagy születtek kutatói együttműködés keretében különböző jelentések. A projekt eredményei bekerültek a felsőoktatásba és négy PhD-dolgozat alapjául szolgálnak. Az eredmények közül kiemelendő a COVID-generáció elmélet kidolgozása. Az elmélet Magyarországon elsőként, de a világban is az elsők között vetette fel egy történelmi generáció létrejöttét, amely a politikai részvételre és választói magatartásra is jelentős hatással lehet. A hazai választásszociológia hosszú távú fenntarthatóságát segíti, hogy a kutatók közül 4 fő is saját, témába vágó NKFIH-projektet nyert az utóbbi két évben.
kutatási eredmények (angolul)
The project observed researched the elections and the voter's behaviour from three perspectives: participation, representation and partisanship. Within In the framework of the project framework, we built up a uniquely versatile research database was built in Hungary, including all traditional and experimental types of data collection related to elections. The dissemination of the research project is highly diverse, including the Hungarian-language election volume, scientific journal articles, and the English-language impact factor publications. But the project has explicitly sought not only to put on the table an output that is understandable to a narrow professional audience but also to make its results understandable to a broader, lay audience. In this spirit, research on the COVID-19 epidemic on voter behaviour has been carried out, or various reports have been produced in the framework of research collaborations. The project results have been used in higher education and are the basis for four PhD theses. The results include the development of the COVID generation theory. The theory was the first in Hungary and among the first in the world to suggest the emergence of a new historical generation, which could significantly impact voter behaviour in the long term. The long-term sustainability of the research is granted as electoral sociology is helped because four researchers have been awarded by (NKIFH) to projects on election topics within the last two years.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=119603
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Papp Zsófia: Does issue alignment matter? The electoral cost and reward of agricultural representation in urban and rural areas, Political Studies Review, 2020
Susánszky Pál, Unger Anna, Kopper Ákos: Hungary’s Over-powerful Government Party and the Desperate Opposition, EUROPEAN REVIEW 28 : 3 pp. 1-17. , 17 p., 2020
Susánszky Pál, Oross Dániel, Szabó Andrea: A demokráciával való elégedettség és a demokrácia értelmezése Magyarországon, SOCIO.HU : TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE 2063-0468 11/2, 2021
Kmetty Zoltán, Szabó Andrea: Út a Fideszhez. Politikai szocializációs utak a pártválasztáshoz a magyar egyetemisták körében, Politikatudományi Szemle XXX. évf. 2021/4 29-58, 2021
Bene Márton: A magyar egyetemisták politikai tájékozódása, Szabó Andrea, Susánszky Pál, Oross Dániel (szerk.): Mások vagy ugyanolyanok. Budapest - Szeged, TK PTI - Belvedere - HBS, 19-34. p., 2019
Oross Dániel; Szabó Andrea: Aktív és fiatal=magyar egyetemista?, Szabó Andrea, Susánszky Pál, Oross Dániel (szerk.): Mások vagy ugyanolyanok. Budapest - Szeged, TK PTI - Belvedere - HBS, 35-66. p., 2019
Kmetty Zoltán: A narancs árnyalatai – fiatal és idős Fidesz szavazók diplomán innen és túl, Szabó Andrea, Susánszky Pál, Oross Dániel (szerk.): Mások vagy ugyanolyanok. Budapest - Szeged, TK PTI - Belvedere - HBS, 145-162. p., 2019
Szabó Andrea: Baloldali egyetemisták és főiskolások, 2019, Szabó Andrea, Susánszky Pál, Oross Dániel (szerk.): Mások vagy ugyanolyanok. Budapest - Szeged, TK PTI - Belvedere - HBS, 195-220. p., 2019
Susánszky Pál;Farkas Eszter: Hazai és nemzetközi választáskutatási panelvizsgálatok. A lebonyolítás főbb elméleti és módszertani szempontjai, Politikatudományi Szemle XXVIII. évf. 2019/4. 119-134, 2019
Szabó Andrea: Politikai generációk Magyarországon, CIVIL SZEMLE 2018 15/3 3-15., 2019
Patkós, Veronika – Szántó, András: Jobban tudják-e az okos szavazók? Az iskolázottság, a hírfogyasztás és a politikai érdeklődés szerepe a pártos elfogultság alakulásában, Politikatudományi Szemle, 2020
Oross Dániel: Képviselet, részvétel, deliberáció és demokratikus innováció, Politikatudományi Szemle, 2020
Szabó Andrea: Koronavírus hatása a generációk fejlődésére, ELLENSÚLY 2020/3–4.sz., 2020
Papp, Zsófia: Dual candidacy as a source of legislator behaviour. The re-election and the mandate incentive under mixed-member electoral rules, Acta Politica, Online first, 16 November 2019, 2019
Papp, Zsófia: The Mandate Divide in Policy Representation: The Substantive Representation of Agricultural Interests in the Hungarian Parliament, Parliamentary Affairs Online first, 07 February 2020, 2020
Szabó Andrea: "Gyerek vagy ám még..." Egy történelmi COVID generáció születésének feltételei, Körösényi András, Szabó Andrea, Böcskei Balázs (szerk.): Vírusba oltott politika. Világjárvány és politikatudomány. Budapest, TK PTI - Napvilág Kiadó, 2020,169-184., 2020
Mikecz Dániel - Oross Dániel: Hol szükség ott jön a segítség? Politikai részvétel, önkénteskedés a COVID-19 járvány idején, Körösényi András, Szabó Andrea, Böcskei Balázs (szerk.): Vírusba oltott politika. Világjárvány és politikatudomány. Budapest, TK PTI - Napvilág Kiadó, 2020, 184-202, 2020, 2020
Gerő Márton, Szabó Andrea: Struktúra és cselekvés. A politikai integráció mechanizmusai., Kovách Imre (szerk.): Integrációs mechanizmusok a magyar társadalomban. Budapest, TK - Argumentum, 45-82., 2020
Szabó Andrea, Oross Dániel, Papházi Viktor, Sebestyén Annamária, Pokornyi Zsanett: A MAGYAR TÁRSADALOM POLITIKAI ÉRTÉKEI, IDENTITÁSMINTÁZATAI, 2020, Budapest, TK PTI, 2021
Déri András, Szabó Andrea: Generációs kihívás a poszt-Covid időszakban, Szociológiai Szemle 31(4): 4–27, 2021
Tóth Csaba;Szabó Andrea: A győztes mindent visz? A 2018-as választás eredményei, Böcskei Balázs; Szabó Andrea (szerk.): Várakozások és valóságok. Parlamenti választás 2018 Budapest, MTA TK PTI - Napvilág Kiadó (19-42.p.), 2018
Enyedi Zsolt; Tardos Róbert: A magyar választók társadalmi beágyazottsága és ideológiai tagoltsága, Böcskei Balázs;Szabó Andrea (szerk.): Várakozások és valóságok. Parlamenti választás 2018. Budapest, MTA TK PTI - Napvilág Kiadó (43-77. p.), 2018
Böcskei Balázs;Szabó Andrea: Előszó, Böcskei Balázs;Szabó Andrea (szerk.):Várakozások és valóságok. Parlamenti választás 2018. Budapest, MTA TK PTI - Napvilág Kiadó (7-16. p.), 2018
Patkós Veronika: A pártos szavazók győzelme. A pártosság és a politikai megosztottság mintázatai a 2018. évi országgyűlési választás idején, Várakozások és valóságok. Parlamenti választás 2018. Budapest, MTA TK PTI - Napvilág Kiadó (102-124. p.), 2018
Molnár Csaba: A néppártosodás próbája a nyerés? A Jobbik szereplése a 2018. évi országgyűlési választáson, Böcskei Balázs;Szabó Andrea (szerk.): Várakozások és valóságok. Parlamenti választás 2018. Budapest, MTA TK PTI - Napvilág Kiadó (195-222. p.), 2018
Mikecz Dániel; Oross Dániel: Rendszerváltóktól a bulitüntetőkig: generációs mintázatok a választói magatartásban, Böcskei Balázs;Szabó Andrea (szerk.):Várakozások és valóságok. Parlamenti választás 2018. Budapest, MTA TK PTI - Napvilág Kiadó (241-266. p.), 2018
Bíró-Nagy András: Politikai lottóötös: a migráció jelentősége a magyar politikában. 2014–2018, Böcskei Balázs;Szabó Andrea (szerk.):Várakozások és valóságok. Parlamenti választás 2018. Budapest, MTA TK PTI - Napvilág Kiadó (267-291. p.), 2018
Kmetty Zoltán: Korrupció percepciója, pártosság, választási részvétel. Hogyan változott a szavazók véleménye a hazai politikai korrupcióról a 2014–2018-as parlamenti ciklus alatt?, Böcskei Balázs;Szabó Andrea (szerk.):Várakozások és valóságok. Parlamenti választás 2018. Budapest, MTA TK PTI - Napvilág Kiadó (292-316. p.), 2018
Szabó Gabriella: Médiahálózatok 2018-ban, öcskei Balázs;Szabó Andrea (szerk.):Várakozások és valóságok. Parlamenti választás 2018. Budapest, MTA TK PTI - Napvilág Kiadó (385-409. p.), 2018
Szabó Andrea; Oross Dániel: A politikai érdeklődésre ható tényezők európai perspektívában – a magyar eset, Socio.hu 2018/2, 2018




 

Projekt eseményei

  
2019-04-09 15:26:36
Résztvevők változása



vissza »