|
Útközben. A Néprajzi Múzeum új állandó kiállításának előkészítése
|
súgó
nyomtatás
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
|
Projekt adatai |
|
|
azonosító |
119665 |
típus |
K |
Vezető kutató |
Szarvas Zsuzsanna |
magyar cím |
Útközben. A Néprajzi Múzeum új állandó kiállításának előkészítése |
Angol cím |
En Route. Preparing the New Core exhibition of the Museum of Ethnography |
magyar kulcsszavak |
új muzeológia, társadalmi múzeum, múzeumi tudás, kulturális kontextus, reflexivitás, történeti és kortárs interpretáció, interdiszciplinaritás, digitális muzeológia |
angol kulcsszavak |
new museology, social history museum, museum knowledge, cultural context, reflexivity, historical and contemporary interpretation, interdisciplinarity, digital museology |
megadott besorolás |
Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | Ortelius tudományág: Összehasonlító néprajz |
|
zsűri |
Kultúra |
Kutatóhely |
Gyűjteményi Főosztály (Néprajzi Múzeum) |
résztvevők |
Bata Tímea Földessy Edina Foster Hannah Hajdu Ágnes Mária Joó Emese Kőszegi Gábor Lackner Mónika Mácsai Boglárka Máté György Ruttkay Zsófia Szabó Magdolna Szeljak György Tasnádi Zsuzsanna Vinczéné dr. Kerezsi Ágnes
|
projekt kezdete |
2016-11-01 |
projekt vége |
2020-12-31 |
aktuális összeg (MFt) |
42.000 |
FTE (kutatóév egyenérték) |
18.99 |
állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A Néprajzi Múzeum új állandó kiállításainak tematikája központi kérdéskörnek számít az intézményi praxison túl is. A kutatás várható eredményei, a kiállítás forgatókönyvének létrejötte alapvetően befolyásolják nemcsak a Néprajzi Múzeum, hanem az egész hazai néprajzi és antropológiai muzeológia jövőjét, iránymutatásul szolgálnak a szélesebben vett szakma számára. A tematika meghatározásakor több szempontot kell figyelembe venni. Az egyik, hogy a Néprajzi Múzeum anyagának egyik legfontosabb sajátossága, hogy a magyar nyelvterületről, Európából, illetőleg Európán kívüli területekről egyaránt tartalmaz anyagot, amire a kiállításnak építenie kell. A másik, hogy történeti és kortárs módon egyszerre kell közelítenie témájához. Mindebből következik, hogy kulturális fogalmak mentén, tematikus módon kell gondolkodnia az új állandó kiállítás megvalósításáról. Ilyen fogalomkör lehet a mozgás, mobilitás, úton levés, helyváltoztatás, a kulturális sokszínűség, a közlekedés, migráció, földrajzi felfedezés, utazás, turizmus meglehetősen tág, de mégis összekapcsolódó fogalmi hálója. A kutatási projekt végső célja a Néprajzi Múzeum új állandó kiállításának forgatókönyvének elkészítése az időszak végére. A forgatókönyv tartalmazza a kiállítandó tárgyak, képek, hangok, egyéb anyagok részletes listáját, az interaktív installációs eszközök és tartalmaik felsorolását, a kiállításhoz kapcsolódó interpretációs koncepció megfogalmazását, valamint a kiállítás szövegeit. Mindezt oly módon, hogy már a látványtervvel kapcsolatos elképzelések is megjelennek az elkészült forgatókönyvhöz illeszkedve.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A múzeumok világa, szerepük, kultúrára gyakorolt hatásuk az utóbbi évtizedekben óriási változáson ment keresztül. Mindez a tudományos diskurzus szintjén is megjelent, a témával való foglalkozás, az „új muzeológia” – immár önálló – diszciplínaként való értelmezésével egyre jelentősebb szerepet kap. Olyan interdiszciplináris kutatási terület kialakulásának lehetünk tanúi, amely a kulturális antropológia, a művészettörténet, társadalomtörténet, néprajz, hagyományos muzeológia érdeklődési körét tematizálja, s a muzeológiai kutatásokat a tudományosság olyan szintjére emeli, amely egyrészt elméleti síkon próbálja értelmezni a muzeológia érintett területeit, másrészt pedig a különböző múzeumok gyűjteményeinek és kiállításainak példáján reflektál a társadalmi változásokra Az új állandó kiállításnak a reflexív muzeológia, illetve a saját népi kultúra bemutatásán túltekintő univerzális tudományosság irányába kell elmozdulnia. A társadalmi múzeum fogalmával azt a múzeumtípust lehet jelölni, amely a társadalom mozgásaival, a mindennapi élettel foglalkozik, a társadalmi tapasztalatok, változások múzeumba illesztésére törekszik a múltra és jelenre vonatkozóan egyaránt. Az etnológiai múzeumokban ma világszerte alapkérdés, hogy a mai változó világban másfajta tárgyakkal, másféleképpen kell reprezentálniuk egy-egy társadalmat. Másképpen fogalmazva: társadalmi vagy kulturális jelenségekről, színterekről, mozgásokról, konfliktusokról, az identitásról gondolkodnak, nem teljes esszenciális egységekről, ’kultúrákról’, ’társadalmakról’.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A Néprajzi Múzeum 2019-ben – történetében először – új, saját épületbe költözik. Az intézmény egyik kiemelt feladata az új állandó kiállítás előkészítése. Egy ilyen kiállítás létrehozásához rendkívül komoly kutató-, előkészítő munka szükséges. Az új kiállítás tudományos előkészítését hivatott segíteni a benyújtott pályázat. Az intézmény ezzel a programmal indítja el a gyűjteményeit feltáró és értelmező tevékenység új komplex, állandó kiállításon történő bemutatását. A program megfogalmazásában támaszkodunk a magyar és nemzetközi, korábban megkezdett és sikeresen folyó kutatások elméleti, módszertani eredményeire. A saját gyűjtemények anyagának feldolgozása, a szakmai-, illetőleg a nagyközönség számára minél teljesebb formában való közzététele rendkívül fontos tudományos feladat. Ennek nélkülözhetetlen területe az állandó kiállítások formájában, alapkutatás szinten való feldolgozása és bemutatása, ezáltal megnyitása és hozzáférhetővé tétele további kutatások számára. A kutatás meghatározó szempontjai között kiemelt jelentőségű az utóbbi években nemzetközi téren már lezajlott interpretatív fordulat és a kiállított kultúrák viszonyrendszerének átértékelése. Hangsúlyos továbbá a megvalósuló tárlatban a történeti gyűjtemények dialógusa a jelenkorral, azaz a diakrón és szinkrón vizsgálatok összefüggései. Az „Új muzeológia” és a bemutatás formáinak egymást alakító jellemzői szintén sajátos szempontokat kapcsolnak a kutatási tematikához. A kutatás során kezdettől fogva figyelembe vesszük a gyakorlati hasznosíthatóság szempontjait, ezért szerves része a kutatási programnak a múzeumi interpretáció gyakorlatának és a digitális muzeológia eszköztárának beépítése a projektbe.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A Néprajzi Múzeum 2019-ben – történetében először – új, saját épületbe költözik. Jelenleg az intézmény egyik kiemelt feladata egy korszerű szemléletű, tematikájában és módszertanában a széles közönség érdeklődésére számot tartó és befogadható új állandó kiállítás előkészítése. Egy ilyen kiállítás létrehozásához rendkívül komoly kutató-, előkészítő munka szükséges. Az új kiállítás szakmai megalapozását, tudományos előkészítését segíti a pályázat. Az intézmény anyagának egyik legfontosabb sajátossága, hogy a magyar nyelvterületről, Európából, illetőleg Európán kívüli területekről egyaránt tartalmaz anyagot, amire a kiállításnak építenie kell. A másik, hogy történeti és kortárs módon egyszerre kell közelítenie témájához. Kulturális fogalmak mentén, tematikus módon kell gondolkodnia az új állandó kiállítás megvalósításáról. Ilyen fogalomkör lehet a mozgás, mobilitás, úton levés, helyváltoztatás, a kulturális sokszínűség, a közlekedés, migráció, földrajzi felfedezés, utazás, turizmus meglehetősen tág, de mégis összekapcsolódó fogalmi hálója. A kutatási program célja a Néprajzi Múzeum új állandó kiállításának forgatókönyvének elkészítése az időszak végére. A forgatókönyv tartalmazza a kiállítandó tárgyak, képek, hangok, egyéb anyagok részletes listáját, az interaktív installációs eszközök és tartalmaik felsorolását, a kiállításhoz kapcsolódó hasznosítási, múzeumpedagógiai koncepció megfogalmazását, valamint a kiállítás szövegeit. A kiállítás megvalósulása nem csak a Néprajzi Múzeum, hanem az egész hazai néprajzi és antropológiai muzeológia jövőjét meghatározza, s közben a nagyközönség számára kínál tartalmában és formájában új, korszerű szemléletű kiállítási anyagot.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The theme of the new permanent exhibition of the Museum of Ethnography is a core question beyond the practice of the institution too. The expected results of the research, the completion of the exhibition script would determine the future not only of the Museum of Ethnography but the whole Hungarian ethnographical and anthropological museology, and would influence the whole discipline as well. When defining the theme of the exhibition we have to take into account different aspect. A very important feature of the material of the Museum of Ethnography that it comes both from Hungarian speaking areas and European, non European territorries. The exhibition has to count on this fact. The other important feature is that we have to converge from both historical and contemporary aspects. As a result of this we have to think along cultural concepts, thematically about the realization of the permanent exhibition. Such concepts could be moving, mobility, being on the way, changing place, cultural variety, transport, migration, geographical discoveries, travel, tourism etc. These form although quite wide, but connecting network of concepts The final goal of the research project is to create the script for the new permanent exhibition of the Museum of Ethnography by the end of the period. The script consists of a detailed list of artefacts, images, sounds and other materials destined for display, an enumeration of interactive installations and their contents, a specification of the concept of interpretation for the exhibition, as well as the texts of the exhibition. All this in a way that already presents visual design concepts matching the prepared script.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The world of museums, their role and their influence on culture have undergone enormous change in recent decades. This has also appeared at the level of scholarly discourse: study of the theme is now playing an increasingly important role with its interpretation as “new museology”, an independent discipline. We are witnesses to the emergence of an interdisciplinary research field that thematises the fields of enquiry of cultural anthropology, art history, social history, ethnology and traditional museology, and raises museological research to a level of scientific enquiry that on the one hand tries to interpret on the theoretical level the areas of museology affected, and on the other hand throws light on social changes through the example of the collections and exhibitions of different museums. It is essential that the new core exhibition has to move towards the direction of reflective museology, and beyond the interpretation of the Hungarian folk culture it has to reflect on the universal scholarship. The concept of social museum can be applied to the type of museum that deals with everyday life, striving to fit into the museum social experiences and changes regarding both the past and the present. It is a basic question in museums of ethnology today around the world that in today’s changing world societies must be represented with objects of a different kind. Expressed otherwise: they think in terms of social or cultural phenomena, spaces, movements, conflicts, identity rather than of entire essential units, “cultures”, “societies”.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. In 2019, for the first time in its history, the Museum of Ethnography will move into its own, new building. One of the top priorities of the institution currently is to prepare a new permanent exhibition. To create such an exhibition requires an extremely serious research and preparation effort. The professional foundation and scientific preparation of the new exhibition are to be supported by this application. In the composition of the program we lean on theoretical and metodological results of different succesful Hungarian and international research projects. It is a very important scientific task to prepare and entirely publish the collections of the Museum for the professionals and for the public at large. An integral – but until the last decade a less emphatic – part of it is a fundamental research on the level of the procession and interpretation in the form of permanent exhibition. This is the only way to open and publish results for other research projects with different viewpoint. There is a very important aspect of the research, namely the interpretative change over and the reinterpretation of the order of relations of exhibited cultures. It is very significant point of view in the exhibition to be realized that the historical and contemporary collections would interact, in other words the diacronic and sincronic investigations are strongly related. The “new museology” and the new forms of display connect special aspects to the theme of the research. There has not been similar, complex research project in Hungary before. It is essential to realize this project not only because of the debt for not having a new permanent exhibition for decades, but the constructing of the new building of the Museum of Ethnography which has to be filled with high standard content and form.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. In 2019, for the first time in its history, the Museum of Ethnography will move into its own, new building. One of the top priorities of the institution currently is to prepare a new permanent exhibition. To create such an exhibition requires an extremely serious research and preparation effort. A very important feature of the material of the Museum of Ethnography that it comes both from Hungarian speaking areas and European, non European territorries. The exhibition has to count on this fact. The other important feature is that we have to converge from both historical and contemporary aspects. As a result of this we have to think along cultural concepts, thematically about the realization of the permanent exhibition. Such concepts could be moving, mobility, being on the way, changing place, cultural variety, transport, migration, geographical discoveries, travel, tourism etc. These form although quite wide, but connecting network of concepts. The final goal of the research project is to create the script for the new permanent exhibition of the Museum of Ethnography by the end of the period. The script consists of a detailed list of artefacts, images, sounds and other materials destined for display, an enumeration of interactive installations and their contents, a specification of the concept of interpretation for the exhibition, as well as the texts of the exhibition. The realization of the exhibition would determine the future not only of the Museum of Ethnography but the whole Hungarian ethnographical and anthropological museology, and would offer a current presentation of the material both in content and form for the public.
|
|
|
|
|
|
|
vissza »
|
|
|