 |
A fenntartható városfejlődés kihívásai Magyarországon
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
119710 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Kovács Zoltán |
| magyar cím |
A fenntartható városfejlődés kihívásai Magyarországon |
| Angol cím |
Challenges of sustainable urban development in Hungary |
| magyar kulcsszavak |
városi területhasználat, mobilitás,háztartási fogyasztás, városi metabolizmus, ökológiai lábnyom, sérülékenység, lakókörnyezet minősítés, helyi identitás |
| angol kulcsszavak |
urban land use, mobility, household consumption, urban metabolism, ecological footprint, vulnerability, assessment of residential environment, local identity |
| megadott besorolás |
| Természetföldrajz (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 100 % | | Ortelius tudományág: Társadalomföldrajz |
|
| zsűri |
Földtudományok 2 |
| Kutatóhely |
Földrajztudományi Intézet (HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Bertus Zoltán
Csomós György
Csutora Mária
Egedy Tamás
Erőss Ágnes
Kohán Balázs
Kondor Attila Csaba
Sassné Dr. Berényi Eszter
Szabó Balázs
Székely Gáborné
|
| projekt kezdete |
2016-11-01 |
| projekt vége |
2020-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
19.714 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
14.91 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A városfejlődés kérdésköre kitüntetett figyelmet kapott a hazai földrajzi kutatásokban az elmúlt negyedszázadban. Ennek oka, hogy a rendszerváltozást követően a városfejlődés kikerült a merev állami szabályozás keretei közül. Városaink körül megindult a szétterülés (urban sprawl) folyamata, kiterjedt természeti- és agrárterületeket érintve, míg a városok belsejében az ipar és a szolgáltatások egy részének leépülésével barnaövezetek jöttek létre, s megindult a lakónegyedek erőteljes differenciálódása is (megújulás és hanyatlás). A korábbi kutatások nem foglalkoztak átfogó módon a poszt-szocialista korszak városfejlődésének társadalmi-környezeti kihívásaival. Ezért jelen kutatás fő célja a magyarországi urbanizáció térfolyamatainak és a nagyvárosi térségek átalakulásának komplex vizsgálata az 1990 óta eltelt időszakban. Ennek során, várostérségi szinten kívánjuk a területhasználatban bekövetkezett főbb változásokat nyomon követni. Célkitűzésünk, hogy méréseket végzünk az urban sprawl környezetre gyakorolt hatásaira vonatkozóan, vizsgáljuk a városok belsejében végbement területhasználati változásokat. Kutatást végzünk a várostérségek metabolizmusára, vagyis az energiaszükséglet, a mobilitás, a háztartási fogyasztás térbeli rendjének átalakulására, valamint a nagyvárosok ökológiai lábnyomára vonatkozóan. A lokális vizsgálatokat hazai nagyvárosok kiválasztott lakónegyedeiben végezzük. Kutatásunk a társadalom-környezet viszonyrendszerének mikro-léptékű (lakónegyed szintű) feltárására irányul. Ennek keretében vizsgáljuk a városfelújítási tevékenységek környezeti hatásait, a lakosság változó lakóhelyi preferenciáit és az élhető városi lakókörnyezettel kapcsolatos elvárásait.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás kiinduló hipotézise, hogy a rendszerváltozást követően az urbanizáció új térfolyamatainak (pl. urban sprawl, barnaövezetek kialakulása, egyes lakónegyedek rehabilitációja, mások lecsúszása) eredményeként megváltozott a hazai nagyvárosok térhasználata, az egyes városrészek társadalmi-környezeti egyensúlya. Mindez kihívásokat jelent a fenntartható városfejlődés és a várospolitika számára. A kutatás fő kérdéseit az alábbi három fő szempont szerint finomíthatjuk tovább.
A területhasználat változásaira vonatkozó kérdések
- Milyen területhasználati változások következtek be a hazai nagyvárosok körüli, ill. a városokon belüli terekben?
- Mit eredményezett a városi szétterülés (urban sprawl) folyamata a városok körül és mik voltak a fő mozgatórugói (pl. közlekedési hálózat, telekárak stb.)?
- Mi jellemezte a barnamezős területek átalakulását és a zöldterületek visszaszorulását a városok belsejében?
- Hogyan alakult át a várostérségek belső társadalmi-környezeti egyensúlya?
Az urbanizáció környezeti hatásaira vonatkozó kérdések
- Miként változott a helyi lakosság által fogyasztott energia, víz, táp- és nyersanyagok, valamint a hulladék-kibocsátás szintje (metabolizmus) a városrégiókon belül?
- Milyen a városlakók fogyasztásának tér- és időbeli dinamikája?
- Milyen összefüggés mutatható ki az urban sprawl és az ökológiai lábnyom változása között?
Az élhető városi lakónegyedekre vonatkozó kérdések
- A városok mely részeit, övezeteit érintette városfelújítás, ill. -hanyatlás az elmúlt időszakban?
- Milyen a lakosság elvárása az élhető városi lakókörnyezettel kapcsolatban?
- Milyen hatása van a lakókörnyezetnek a helyi társadalmi identitásra és kohézióra nézve?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás elsőként kívánja alkalmazni a fenntartható fejlődés koncepcióját a hazai urbanizációs folyamatok vizsgálatában. Erre vonatkozóan nemzetközi kutatási eredmények ugyan vannak, de ezek többsége a gyors urbanizáció stádiumában levő, alacsonyan fejlett országokhoz köthető. A kutatás emellett olyan jelentős nemzetközi kutatási irányzatok és módszerek hazai meghonosítására törekszik, mint a városi metabolizmus mérése, az ökológiai lábnyom koncepciójának városrégiókra történő alkalmazása, az élhető városi környezettel kapcsolatos lakossági elvárások meghatározása. Mindezek alapján szakpolitikai javaslatokat fogalmazunk meg a helyi és országos döntéshozók számára, hogy a városok fejlődésében pozitív változásokat tudjanak serkenteni.
Résztelesebben az alábbi eredmények várhatók:
- a várostérségek területhasználatában bekövetkezett főbb változások meghatározása és ezek vizualizálása;
- az urban sprawl térbeli intenzitásának, valamint környezetre gyakorolt hatásainak meghatározása;
- a városok körüli urban sprawl fő mozgatórugóinak (pl. közlekedési hálózat, telekárak stb.) kimutatása;
- a városokon belüli barnamezők és zöldterületek változásainak és átalakulásának átfogó elemzése;
- a városlakók fogyasztásának, a városi metabolizmus tér- és időbeli dinamikájának meghatározása;
- a vizsgált városrégiók ökológiai lábnyomának (gha) kiszámítása;
- kiválasztott lakónegyedek fizikai környezetének minősítése és értékelése;
- az élhető városi környezetre vonatkozó lakossági várakozások azonosítása;
- a lakókörnyezet minőség valamint a helyi identitás és a társadalmi kohézió közötti összefüggések feltárása;
- konkrét javaslatok a hazai városfejlesztési politika és gyakorlat számára;
- mindezek alapján a nemzeti és EU-s források területi allokációjának hatékonyabb tervezésének elősegítése.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Városok jelentik a társadalmi-gazdasági élet gyújtópontjait. Sikerességük, harmonikus fejlődésük kihat szűkebb-tágabb környezetük gazdasági teljesítményére. 1990 előtt Magyarországon az állam erőszakosan beavatkozott a települések fejlődésébe, a városok csak szigorú tervezési korlátok között növekedhettek. A rendszerváltozás után mindez megváltozott, a városok fejlődése piaci alapokra került. Szabaddá vált a népesség és a munkahelyek térbeli mozgása, sokan költöztek a városokon kívülre. Ennek nyomán a városok körül gyors ütemben nőtt a forgalom, a zsúfoltság, miközben az ember kezdte felélni környezetét. Új folyamatok indultak meg városaink belső tereiben is, új lakónegyedek létesültek, miközben a régi építésű városrészek egy része gyors hanyatlásnak indult. Mindez növekvő kihívást jelentett a fenntartható városfejlődés számára. Jelen kutatás a hazánkban 1990 után végbement városfejlődési folyamatokat kívánja vizsgálni. Ennek során kimutatjuk a városok és környékük területhasználatában bekövetkezett változások társadalmi-ökológiai hatásait. Vizsgáljuk az urbanizáció környezetre gyakorolt nyomását, vagyis hogyan változott a népesség fogyasztása és mozgása a városrégiókon belül, és ez milyen kihívásokat eredményezet. Másrészt, kutatjuk a városok belső tereinek átalakulását is. Összehasonlítunk az elmúlt időszakban megújult, ill. hanyatló városrészeket, statisztikai adatok és kérdőíves felmérések segítségével. A vizsgálatok nyomán meghatározzuk a felújítás és hanyatlás okait és következményeit. A kutatási eredmények alapján javaslatokat fogalmazunk meg a helyi és országos döntéshozók számára, hogy a városok fejlődésében pozitív változásokat tudjanak serkenteni.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The issue of urban development has been high on the agenda in geographical research in Hungary over the last quarter of a century. The main reason is that urban development was liberated from the rigid control of the state after 1990. Urban sprawl became a dominant phenomenon around cities consuming vast quantity of natural and agricultural land, whereas deindustrialisation and the decline of certain branches of services left behind excessive brownfield sites in the texture of cities. The differentiation of residential quarters commenced alongside (regeneration versus decline). Previous research projects in Hungary have not, however, paid enough attention to the social and environmental challenges of urban development in the post-socialist era. The main objective of this proposal is, therefore, to investigate the challenges of sustainable urban development in Hungary in the post-1990 period. In the course of research, we would like to analyse land-use changes that have taken place both in the peri-urban and intra-urban spaces of large Hungarian cities. We would like to measure the environmental impacts of urban sprawl, and the changes of land-use inside cities. The planned research would also detect shifts in urban metabolism, i.e. the changing spatial pattern of demand for energy, mobility, and household consumption, as well as changes of ecological footprint in metropolitan regions. Research on the local level would focus on the socio-economic and environmental changes of selected neighbourhoods. We would like to find out people’s expectations about liveable urban neighbourhoods and the impacts of urban regeneration on the physical environment of residential quarters.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The basic hypothesis of this research is that the spatial pattern of land use and consumption has fundamentally changed in Hungarian cities since the change of regime, due to new processes of urbanisation (e.g. urban sprawl, regeneration activities). Consequently, the social and environmental equilibrium of cities has substantially changed. All these changes mean a lot of challenges for sustainable urban development and urban policy. We can refine the research questions along three major aspects.
Questions on land-use changes
- How has the land-use changed in the metropolitan regions of Hungarian cities?
- What have been the main triggering factors of urban sprawl (e.g. transport network, land-prices) around cities and what are the main consequences of the phenomenon?
- What has characterised the conversion of brownfield sites and the shrinkage of green areas?
- How has the social and environmental equilibrium changed in Hungarian city-regions?
Questions on the environmental impacts of urbanisation
- How has the spatial pattern of consumption of households regarding energy, water, food and raw materials and the level of waste production (i.e. metabolism) changed in the urban regions?
- What are the space-time characteristics of consumption of residents in different urban zones?
- What is the correlation between urban sprawl and the shifts in ecological footprint of cities?
Questions on the liveability of urban neighbourhoods
- Which parts of cities have been affected by renewal and downgrading?
- What are the expectations of people towards liveable urban neighbourhoods?
- What are the impacts of residential environment on local identity and social cohesion?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
This research would be the first attempt in Hungary which applies the concept of sustainable development on urbanisation. Even though international research results are available, but most of them focus on urbanisation of less developed countries. In addition this research would pioneer in Hungary with the application of such research concepts and methods like urban metabolism, ecological footprint of cities, or people’s perception regarding liveable neighbourhoods. On the basis of research results policy recommendations for national and local policy makers would be formulated:
Further expected results are:
- main dimensions of land-use changes will be determined and visualised;
- intensity of urban sprawl and its impact on the environment will be measured;
- triggering factors of urban sprawl (e.g. transport networks, land prices etc.) will be determined;
- conversion of brownfield sites and the shrinkage of green areas will be recorded and analysed;
- spatial pattern of consumption of households regarding energy, water, food and raw materials and the level of waste production (i.e. metabolism) within urban regions will be determined;
- ecological footprint of cities (gha) will be calculated;
- physical environment of selected neighbourhoods will be assessed;
- expectations of people towards liveable urban neighbourhoods will be identified;
- impacts of residential environment on local identity and social cohesion will be explored;
- concrete recommendations for policy-makers at national and local levels will be formulated;
- consequently, more efficient use of national and EU funds in urban development and planning can be expected.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Cities constitute the focal points of socio-economic development. Their success and balanced development affect the economic performance of their surroundings. Before 1990 the communist state forcefully intervened in urban development in Hungary, cities could develop among strict planning regulations. After the change of regime the development of cities changed drastically, it became determined by the rules of the market. The movement of people and workplaces became free, many of them moved outside the city boundaries. Consequently, the density and traffic in suburban areas significantly grew and people started to consume the nature. New spatial processes inside the cities also evolved, new districts were developed whereas some of the old residential quarters became dilapidated. All these processes meant a growing challenge for sustainable urban development. This research would like to investigate the most important features of urban development in Hungary after 1990. We would like figure out the social and environmental impacts of changing land-use patterns in cities and their surroundings. We also want to investigate the environmental impacts of urbanisation, how the spatial pattern of the consumption of households changed in the urban regions. Also, we would like to investigate the transformation of inner-urban areas. With the use of statistical data and questionnaire surveys different neighbourhoods within cities that showed up- or downgrading trajectories will be analysed. Reasons for up- or downgrading and the most important actors will be defined. On the basis of the research policy recommendations for national and local policy makers will be formulated.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Egedy T, Kovács Z, Kondor A Cs: Metropolitan region building and territorial development in Budapest: the role of national policies, INT PLAN STUD 22: (1) 14-29, 2017 | | Fabula Sz, Boros L, Horváth D, Kovács Z: DIVERCITIES : dealing with urban diversity, Utrecht: Utrecht University, 172 p. (Governing urban diversity : creating social cohesion, social mobility and economic performance in today's hyper-diversified cities), 2017 | | Fabula Sz, Boros L, Kovács Z, Horváth D, Pál V: Studentification, diversity and social cohesion in post-socialist Budapest, HUNG GEOGR BULL (2009-) 66: (2) 157-173, 2017 | | Kondor A Cs, Kovács Z: Kibocsátáscsökkentés és urbanizáció, MAGYAR TUDOMÁNY 178: (6) 686-690, 2017 | | Kovács Z: Városok és urbanizációs kihívások Magyarországon, MAGYAR TUDOMÁNY 178: (3) 302-310, 2017 | | Kovács Z, Szigeti C, Egedy T, Szabó B, Kondor A Cs: Az urbanizáció környezeti hatásai - az ingázás ökológiai lábnyomának változása a budapesti várostérségben, TERÜLETI STATISZTIKA 57: (5) 469-494, 2017 | | Egedy, T., Kovács, Z., Szabó, B.: Changing geography of the creative economy in Hungary at the beginning of the 21st century, Hungarian Geographical Bulletin 67 (3), 275-291., 2018 | | Kovács Z., Szabó B.: A lakáspiac térbeli differenciálódásának jellemzői Budapesten., Pap N., Szalai G. (szerk.) Táj geográfus ecsettel. PTE TTK: Pécs. pp. 81-98., 2018 | | Kovács, Z., Egedy, T., Szabó, B.: Persistence or change: divergent trajectories of large housing estates in Budapest, Hungary, Hess, D.B., Tammaru, T., Ham, M. van (eds) Housing estates in Europe: Poverty, ethnic segregation and policy challenges. Springer: Cham, pp. 191-214, 2018 | | Harangozó G, Kovács Z, Kondor Attila Cs, Szabó B: A budapesti várostérség fogyasztási alapú ökológiai lábnyomának változása 2003 és 2013 között, TERÜLETI STATISZTIKA 59: (1) pp. 97-123., 2019 | | Koppány K, Kovács Z, Dusek T: A gazdasági teljesítmény területi eloszlása és koncentrációja Magyarországon, In: Reisinger, Adrienn; Kecskés, Petra; Buics, László; Berkes, Judit; Balassa, Bernadett (szerk.) "Kulturális gazdaság". Kautz Gyula Emlékkonferencia elektronikus formában megjelenő kötete, Széchenyi István Egyetem (2019) pp. 1-12., 2019 | | Kovács Z, Egedy T, Szabó B: A kreatív gazdaság földrajzi jellemzői Magyarországon a 21. század elején, In: Baranyai, Gábor; Lenner, Tibor; Németh, Sándor (szerk.) Szemelvények a településföldrajz és a területfejlesztés témaköréből : tisztelgés a 65 éves Csapó Tamás munkássága előtt, Településföldrajzi Tudományos Egyesület (2019) pp. 31-52., 2019 | | Kovács Z, Farkas Zs J, Egedy T, Kondor A Cs, Szabó B, Lennert J, Baka D, Kohán B: Urban sprawl and land conversion in post-socialist cities: The case of metropolitan Budapest, CITIES: THE INTERNATIONAL JOURNAL OF URBAN POLICY AND PLANNING 92: pp. 71-81., 2019 | | Szigeti C, Kovács Z, Egedy T: A közlekedés hatása a városok ökológiai lábnyomának alakulására, LÉPÉSEK: A FENNTARTHATÓSÁG FELÉ 23: (4) pp. 14-15., 2019 | | Szigeti C, Kovács Z, Egedy T, Szabó B: Az ingázásból származó ökológiai lábnyom csökkentésének lehetőségei a közösségi gazdaság révén a budapesti városrégióban, KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI SZEMLE 69: (2) pp. 58-74., 2019 | | Szabó B;Bene M: Budapesti lakótelepek a panelprogram előtt és után, TERÜLETI STATISZTIKA, 2019 | | Harangozó Gábor, Kovács Zoltán, Szigeti Cecília, Kondor Attila Csaba: Ecological footprint calculation of the Budapest Metropolitan Region in a multi-method perspective, In: Zengwei, Yuan (szerk.) Sustaining Resources for the Future, Nanjing University (2019) pp. 280-288., 2019 | | Csomós Gy, Farkas J Zs, Kovács Z: Access to urban green spaces and environmental inequality in post-socialist cities, HUNGARIAN GEOGRAPHICAL BULLETIN (2009-) 69: (2) pp. 191-207., 2020 | | Kovács Z: Do market forces reduce segregation? The controversies of post-socialist urban regions of Central and Eastern Europe, In: Musterd, Sako (szerk.) Handbook of Urban Segregation, Edward Elgar (2020) pp. 118-133., 2020 | | Kovács Z, Harangozó G, Szigeti C, Koppány K, Kondor A Cs, Szabó B: Measuring the impacts of suburbanization with ecological footprint calculations, CITIES: THE INTERNATIONAL JOURNAL OF URBAN POLICY AND PLANNING 101: 102715, 2020 | | Kubeš J, Kovács Z: The kaleidoscope of gentrification in post-socialist cities, URBAN STUDIES 57: (13) pp. 2591-2611., 2020 | | Lennert J, Farkas J Zs, Kovács A D, Molnár A, Módos R, Baka D, Kovács Z: Measuring and predicting long-term land cover changes in the functional urban area of Budapest, SUSTAINABILITY 12: (8) 3331, 2020 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
