 |
Párhuzamos kutatások az antik mágia köréből II: a varázsgemmák
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
119979 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Nagy Árpád Miklós |
| magyar cím |
Párhuzamos kutatások az antik mágia köréből II: a varázsgemmák |
| Angol cím |
Research on Ancient Magic II: Magical Gems |
| magyar kulcsszavak |
klasszika archaeológia, antik vallástudomány, egyiptológia, mágiakutatás, varázsgemmák, charaktérek, varázsigék, teljes forrásközlés, monografikus feldolgozás, komplex vallástörténeti elemzés |
| angol kulcsszavak |
classical archaeology, ancient religion, Egyptology, ancient magic, magical gems, characteres, voces magicae, complete corpus publication, monograph publication, complex religious historical analysis |
| megadott besorolás |
| Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 50 % | | Ortelius tudományág: Ókori kultúra | | Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 50 % | | Ortelius tudományág: Egyiptológia |
|
| zsűri |
Kultúra |
| Kutatóhely |
Szépművészeti Múzeum (Szépművészeti Múzeum) |
| résztvevők |
Bélyácz Katalin
Endreffy Kata
Németh György
|
| projekt kezdete |
2016-11-01 |
| projekt vége |
2020-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
26.986 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
5.44 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A pályázat szerves folytatása a K81332. számú, 2010–13 között végzett kutatásnak (Párhuzamos kutatások az antik mágia köréből: az átoktáblák és a varázsgemmák. Témavezető: Németh György, résztvevő kutató: Nagy Árpád Miklós), amely kiváló (10/10) értékelést kapott. A jelen pályázat lehetővé teszi, hogy lezárjuk a témához kapcsolódó alapkutatásokat.
Az előző időszakban eldőlt, hogy Budapesten készül el az a nemzetközi adatbázis, ami a varázsgemmák (a császárkori amulettek legfejlettebb típusa) teljes corpusát tartalmazza. A jelen pályázat segítségével be tudjuk fejezni, és páratlan kutatási eszközzé tudjuk továbbfejleszteni ezt az adatbázist (The Campbell Bonner Magical Gems Database, CBd, classics.mfab.hu/talismans).
Ezzel párhuzamosan sor kerül a gemmák vallástörténeti szempontú osztályozására (a hagyományos tipológiai helyett). Radikálisan revideáljuk az ókori és posztantik darabok szétválasztását. Feltérképezzük a gemmákra vésett varázsigéket és -jeleket. Összehasonlítjuk a varázsjelek használatát két amulett-típuson (gemmák – ólom és nemesfém lemezek). Átfogó elemzést készítünk az amulettre vonatkozó görög és latin kifejezésekről és a hozzájuk kapcsolódó régészeti tárgytípusokról. Új szempontok szerint vizsgáljuk meg a varázsgemmákban képviselt egyiptomi hagyományt (fáraókori rituálék a gemmákon; a varázsgemmák „feltalálása”).
Elkészül egy monográfia és két kismonográfia (évek óta folyó kutatások szintézisei), és legalább hét tanulmány (magyarul és idegen nyelven). A kutatás első eredményei beépülnek a 2018-ban Budapesten és Berlinben rendezendő nemzetközi amulett-kiállításba. A projektet nemzetközi konferencia zárja a téma legkiválóbb kutatóinak részvételével.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A pályázat alapkérdése: ki tudjuk-e használni azt az esélyt, ami az előző, a mostani szerves előzményének tekinthető OTKA-pályázat (K81332) nyomán adódik. Meg tudjuk-e valósítani Budapesten az ókortudomány egyik fontos, aktuális feladatát: el tudjuk-e készíteni a császárkori varázsgemmák teljes corpusát, és el tudjuk-e végezni az ehhez kapcsolódó alapkutatásokat?
A pályázat az ún. varázsgemmákra irányul. Drágakő talizmánok tartoznak ide, amelyekre feliratot (általában imát, istennevet, főleg pedig varázsigéket), képet (általában istenalakokat), és varázsjeleket (charaktéres) véstek. Készítésük a késő-hellénisztikus korban kezdődött, és a római császárkor végéig tartott. Az ókor után is több reneszánszuk volt, a 12. századtól napjainkig. Számuk mintegy 3.800-ra tehető. Fő céljuk az volt, hogy jobbá tegyék használóik életét: egészséget, sikert, szerelmet biztosítsanak nekik.
Ezt az anyagcsoportot „mágikus” volta miatt a 18. század óta az ókortudomány perifériájára száműzték. Az évezredfordulón azonban világossá vált, hogy a császárkorban a mágia nem volt univerzális, a vallással szembeállítható kategória. E paradigmaváltás nyomán a varázsgemmákat most integrálni kell a vallástudományba, ami így új – régóta ismert, de kiaknázatlan – forráscsoporttal gazdagodott.
A varázsgemmák kutatásában tehát alapfeladatokat kell ma elvégezni: a corpus összegyűjtését, az antik és posztantik darabok szétválasztását, a gemmák vallástudományi osztályozását, a rájuk vésett kép és szöveg átfogó elemzését. Ez a munka ma a digitális technológia segítségével és különböző tudományszakok (klasszika archaeológia, filológia, egyiptológia, judaisztika) összefogása révén valósítható meg.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A pályázat révén olyan alapkutatásokat fogunk elvégezni, amelyek jellemzően a 19. századi ókortudomány számára voltak aktuálisak, ám elvégzésükre a „mágia” lebecsülése miatt máig nem került sor. Az antik vallástörténetben az évezredfordulón bekövetkezett paradigmaváltás nyomán azonban kiderült, hogy az antik kultúrákban a mágia egyáltalán nem univerzális, a vallással szembeállítható fogalom. Így azt a forrásanyagot, amit korábban magica gyanánt a tudomány peremére száműztek, most integrálni kell a vallástudományba.
E fordulat révén a császárkori vallások kutatása váratlanul új – régóta ismert, de korábban kiaknázatlan – forráscsoporthoz jutott. A varázsgemma adatbázis elkészítése által ezt a súlyosan elhanyagolt, de számos tudományszak (régészet, vallástörténet, klasszika filológia, egyiptológia, judaisztika, medievisztika) számára is nagy fontosságú forráscsoportot kapcsoljuk be a nemzetközi tudomány vérkeringésébe.
A pályázathoz kapcsolódó alapkutatások, és a csakis az adatbázis segítségével elvégezhető kutatások a magyar ókortudomány jelentős léptékű hozzájárulását jelentik a nemzetközi tudomány egyik fontos és aktuális kutatási témájához.
A magyarul és idegen nyelven egyaránt közzétett publikációk sora világos állásfoglalás lesz az amulettekről, mágiáról a mai közkultúrában roppant divatos – és tudományosan általában teljesen felelőtlen – értelmezésekkel szemben.
A pályázat az iskolateremtés esélyét kínálja egy olyan tudományterületén, ahol a magyar kutatók eredményeit már ma is számon tartják. Biztosítaná a kutatások folyamatosságát, ami nélkülözhetetlen feltétele a nemzetközi színvonal elérésének és megtartásának.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A pályázat célja, hogy áttörést érjünk el az ún. varázsgemmák kutatásában. A név a drágakőre vésett amuletteknek azt a fajtáját jelenti, amelyet a hellénisztikus kor végén találtak fel, és a római császárkorban használtak; virágkoruk a 2–3. században volt. A drágakövekre képeket (főleg istenábrázolásokat), szöveget (főleg ’abrakadabra’-típusú varázsigéket) és varázsjeleket véstek, amelyek különböző kultúrákból származnak (főleg görög és egyiptomi istenek, zsidó bibliai és istennevek). Nem a gemma díszítésére szolgáltak: hatóanyagok voltak (ahogy a drágakő anyaga és színe is), hogy az amulett elérje célját: egészséget, sikert, szerelmet biztosítson használójának. A varázsgemma az ókori kultúrák legfejlettebb, a legtöbb komponenst mozgósító amulett-típusa volt.
Ma Budapest a varázsgemmák kutatásának talán legfontosabb központja. Itt készül, nemzetközi összefogással a Campbell Bonner Magical Gems Database (CBd), ami a teljes anyagcsoportot (mintegy 3.800 darabot) hozzáférhetővé teszi. Különböző szintjei vannak a közönség és a kutatók számára. A CBd az ókorban és később (a középkortól napjainkig) készített darabokra is kiterjed. Számos gemma itt válik először hozzáférhetővé. A CBd egyesíti az ókortudomány hagyományos módszereit és a digitális technológia lehetőségeit.
A pályázat révén befejezzük, és elsőrangú kutatóeszközzé tesszük az adatbázist. Elkészül egy könyv a varázsgemmákról, két kismonográfia a varázsjelekről és az antik mágia írott emlékeiről, és legalább hét tanulmány (magyarul és idegen nyelven). A pályázat végén nemzetközi konferenciát rendezünk Budapesten a téma legjobb kutatóinak részvételével. A program egy tudományos iskola megteremtésének esélyét kínálja.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
This is the follow-up to 2010–13 research project K81332 (Research on ancient magic: curse tablets and magical gems. Principal investigator: Gy. Németh, participant: Á. M. Nagy), which received excellent qualifications (10/10). The present proposal will enable us to complete the fundamental research on the subject.
In the previous period it has become clear that the international database of the complete corpus of magical gems, the most sophisticated amulet type of the Roman Period, will be developed in Budapest. The present grant will help us complete the corpus and turn the database into an unparalleled research tool (Campbell Bonner Magical Gems Database, CBd, classics.mfab.hu/talismans).
We will elaborate a new, religious historical classification of magical gems (instead of the traditional, iconographical classification). Previous identification of ancient and post-antique pieces will be radically revised. A survey of magical names and signs will be conducted. We will compare the use of magical signs on two amulets types (gems vs. lead and precious metal amulets). A comprehensive analysis of Greek and Latin amulet names and the related archaeological finds will be conducted. The Egyptian tradition in the genre of magical gems will be examined from new perspectives (the role of pharaonic rituals, the invention of magical gems).
One monograph, two major studies, and at least seven papers will be written (in Hungarian and in foreign languages). Our first results will be integrated into the international amulet exhibition in 2018, in Budapest and Berlin. The project will be closed by an international conference with the participation of leading scholars in the field.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The major research question is: can we exploit the unique chance offered by the previous OTKA-grant (K81332), an organic precursor to the present proposal? Can we realise in Budapest a very topical task of classical studies: can we compile the entire corpus of magical gems and conduct the related fundamental research?
The project focuses on magical gems, precious stone amulets engraved with inscriptions, images and magical signs. The production started in the Late Hellenistic Period and lasted until the end of the Roman Period. Moreover, in post-antique times, they enjoyed several periods of renaissance from the 12th century to the present. There are about 3.800 pieces. Their primary aim was to make the lives of their users better, ensuring them health, prosperity and love.
Due to their „magical” character, the genre had been relegated to the peripheries of classical studies since the 18th century. By the end of the 20th century, it has become clear that in the Roman Period magic was not a universal phenomenon to be contrasted with religion. After this paradigm shift, magical gems have to be integrated into religious studies, which has thus been enriched with a new source group, known for long, but left largely unexploited.
When studying magical gems, fundamental research tasks have to be addressed: the compilation of the corpus, the identification of ancient and post-antique pieces, a religious historical classification of the gems, a comprehensive analysis of engraved images and texts. This can be accomplished through the possibilities of digital technology and a collaboration of different disciplines (classical archaeology, philology, Egyptology, Jewish studies).
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The type of fundamental research to be carried out now was characteristically conduted by 19th c. classical archaeologists, but a scientific contempt towards „magic” has resulted in these being neglected until the present. Following a recent paradigm shift in ancient religious history it is now clear that in antiquity magic was not a universal phenomenon to be contrasted with religion. The source group previously labeled as magica now has to be integrated into religious studies.
Research on Roman Period religions is thus now provided with a new source, known for long, but left unexploited. By developing and completing the magical gems database, we will integrate in the circulation of international science a severely neglected object group, significant from the perspectives of several disciplines (archaeology, religious studies, classical philology, Egyptology, Jewish studies, mediaeval studies).
The fundamental research related to the project and the analyses that can only be carried out with the help of the database constitute a significant contribution by Hungarian classical scholars to an important and topical task of international scholarship.
The series of studies to be published in Hungarian and in foreign languages will represent a clear stand against what is usually a scientifically irresponsible interpretation of amulets and magic in present-day popular culture.
A chance is now offered to lay down the foundations of an academic school in a field where the results achieved by Hungarian researchers are already well esteemed. It would ensure the continuity of research, which is a prerequisite for attaining and preserving an international standard in scholarship.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
We aim to achieve a breakthrough in the study of magical gems. These are precious stone amulets invented in the Late Hellenistic Period and used mostly in the Roman Period, in the 2nd–3rd c. AD. They were engraved with images (of deities), inscriptions (mostly ’abracadabra’ magical names) and magical signs, which come from different cultures (mostly Greek and Egyptian gods, Jewish divine and biblical names). Their function was not decorative: like the material and colour of gems, they were active ingredients enabling the amulet to achieve its function: to provide its owner with health, prosperity, and love. Mobilising the most components, they represent the most sophisticated ancient amulet type.
Budapest has by now become a leading center of research on magical gems. The Campbell Bonner Magical Gems Database is developed here in international collaboration to make the entire corpus of magical gems accessible (c. 3800 pieces). The database provides different levels of access for the public and researchers. It encompasses magical gems from ancient and post-antique times, and combines traditional methods of classical studies with the possibilities offered by digital technology.
The project enables us to complete the database and make it into a first-rate research tool. A monograph is to be published on magical gems, two studies on magical signs and the inscribed materials of ancient magic, and at least seven papers (in Hungarian and in foreign languages). At the end an international conference will be held in Budapest, with the participation of leading scholars in the field. The program offers the chance to lay down the foundations of an academic school on the subject.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Bélyácz Katalin, Nagy Árpád Miklós: Periammata, ÓKOR: FOLYÓIRAT AZ ANTIK KULTÚRÁRÓL 2020: (2) pp. 26-39., 2020 | | Endreffy Kata, Árpád M. Nagy, Jeffrey Spier: Magical gems in their contexts, "L'Erma" di Bretschneider, 2019 | | Nagy Árpád Miklós: Figuring out the Anguipes Germs, bis, In: Endreffy, Kata; Árpád, M. Nagy; Jeffrey, Spier (szerk.) Magical gems in their contexts, "L'Erma" di Bretschneider (2019) pp. 179-215., 2019 | | Véronique Dasen, Árpád M. Nagy: Gems, In: David, Frankfurter (szerk.) Guide to the study of ancient magic, Brill (2019) pp. 416-455., 2019 | | Nagy Árpád Miklós: L'Anguipede D'Avenches, In: Bács, Tamás A.; Bollók, Ádám; Vida, Tivadar (szerk.) Across the Mediterranean — Along the Nile, Archaeolingua (2018) pp. 939-951., 2018 | | Endreffy Kata – Nagy Árpád Miklós: Apolyson apo pankaku!. Egy újonnan felbukkant varázsgemma, Ókor 2020:3, 2020 | | Németh György: Figural representations in ancient curse tablets, G. Baratta – J. Velaza (szerk.), Cultura epigráfica y cultura literaria, Faenza, 323–333, 2019 | | Dasen, Véronique – Nagy Árpád Miklós: Gemas mágicas antiguas. Estado de la cuestión., S. Perea Yébenes and J. Tomás García (eds), Glyptós. Gemas y camafeos Greco-romnos: arte, mitologías, creencias. Madrid–Salamanca 2018, 139–178., 2018 | | Németh György: Charaktêres on curse tablets in the western provinces of the Roman Empire, R. Gordon – F. Marco Simón (szerk.), Choosing Magic. Contexts, Objects, Meanings: The Archaeology of Instrumental Religion in the Latin West, Roma, 125–138., 2020 | | Németh, György: The Cursed Grandson, MHNH: REVISTA INTERNACIONAL DE INVESTIGACION SOBRE MAGIA Y ASTROLOGIA ANTIGUAS (1578-4517): Supplementum 2. 2., 2019 | | Nagy, Árpád Miklós: Sagiv, Idit, Representations of Animals on Greek and Roman Engraved Gems. Meanings and Interpretations. Oxford: Archaeopress, 2018, Classical Review 69 (2019) 607–609. (könyvismertetés), 2019 | | Németh, György: D. Urbanová, Latin Curse Tablets of the Roman Empire, (Innsbrucker Beiträge zur Kulturwissenschaft 17), Innsbruck 2018. Eirene 2019 (könyvismertetés), 2019 | | K. Endreffy – Á. M. Nagy – J. Spier (szerk.): Magical gems in their contexts, Roma, L’Erma di Bretschneider, 2019 | | Nagy, Árpád Miklós: Figuring out the Anguipes gems, bis. A statistical overview, Endreffy et al. (szerk.), Magical gems in their contexts, Roma, L’Erma di Bretschneider, 179–216., 2019 | | V. Dasen – Nagy Á. M.: Gems, In: D. Frankfurter (szerk.), Guide to the Study of Ancient Magic. Leiden–Boston, Brill, 416–455., 2019 | | Dasen, Véronique - Nagy, Árpád Miklós: Magical gems, D. Frankfurter (éd.), Guide to the Study of Ancient Magic, Leiden: E. J. Brill, 2018 | | Nagy, Á. M.: L'Anguipède d'Avenches, T. A. Bács et al. (eds.), Across the Mediterranean - Along the Nile. Studies in Egyptology, Nubilology and Late Antiquity dedicated to László Török, 2017 | | Németh György: Hieroglyphs in Greek magical texts?, Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis 53 2017, 7-12, 2017 | | Németh György: Segítő szellem elnyerése, Vallástudományi Szemle, 13, 2017/2, 71–79., 2017 | | Németh György: The cursed grandson, MHNH Supplement 2, 2017 | | Németh György: Titkos utakon. Sötét varázslatok Aquincumban, Vallástudományi Szemle, 13, 2017/1, 118–119., 2017 | | Németh György: Levelek Sulisnak, Vallástudományi Szemle, 13, 2017/4 (megjelenés alatt), 2017 | | Németh, György: Voodoo dolls in the classical world, E. Nemeth (ed.): Violence in Prehistory and Antiquity. Parthenon Verlag, Kaiserslautern und Mehlingen, 2018, 179-194., 2018 | | Németh, György: Bones in dolls. Magic figurines of the Anna Perenna fountain, T. A. Bács et al. (eds.), Across the Mediterranean - Along the Nile. Studies in Egyptology, Nubilology and Late Antiquity dedicated to László Török, 2018 | | Németh, György: Baitmo and Lamashtu, Raquel Martín Hernández (ed.), Drawing magic. Images of power and the power of images in Ancient and Late Antique Magic, Studies in the History and Anthropology of, 2018 | | Nagy, Árpád Miklós: Figuring out the Anguipes gems, bis. A statistical overview, K. Endreffy – Á. M. Nagy – J. Spier (eds.), Magical gems in their contexts, Roma, L’Erma di Bretschneider (sajtó alatt), 2018 | | Nagy, Árpád Miklós: Ch. A. Faraone, Vanishing acts on ancient Greek amulets: from oral performance to visual design, London 2012., Gnomon 89 (2017) 569–572., 2017 | | V. Dasen – Nagy Á.M.: Gemas mágicas antiguas. Estado de la cuestión., S. Perea Yébenes and J. Tomás García (eds), Glyptós. Gemas y camafeos Greco-romnos: arte, mitologías, creencias. Madrid–Salamanca 2018, 139–178., 2018 | | Nagy, Árpád Miklós: L'Anguipède d'Avenches, T. A. Bács et al. (eds.), Across the Mediterranean - Along the Nile. Studies in Egyptology, Nubilology and Late Antiquity dedicated to László Török, 2017 | | Németh, György: Hieroglyphs in Greek magical texts?, Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis 53 2017, 7-12, 2017 | | Németh, György: The cursed grandson, MHNH Supplement 2, 2017 | | Hevesi, Krisztina: A Few Remarks on the Persistence of Native Egyptian Historiolae in Coptic Magical Texts, M. Peterková et al. (eds.), CRE 2018. Proceedings of the 19th Annual Symposium, Czech Institute of Egyptology, Charles University, Prague, 25–28 June 2018 Oxford, 42–54, 2019 | | Németh György: Sötét varázslatok, Budapest, Gondolat Kiadó, 2019 | | Németh, György: Baitmo and Lamashtu, R. M. Hernández (ed.), Drawing magic. Images of power and the power of images in Ancient and Late Antique Magic, Studies in the History and Anthropology of Religions, 2018 | | Németh György: Charaktêres on curse tablets in the western provinces of the Roman Empire, R. Gordon – F. Marco Simón (szerk.), Choosing Magic. Contexts, Objects, Meanings: The Archaeology of Instrumental Religion in the Latin West, Roma, 125–138., 2020 | | Rózsa Anett: Gesundheit, Wohlstand und Liebe – das Sonnenkind auf den magischen Gemmen, Antike Welt 2020:3, 2020 | | Endreffy Kata – Nagy Árpád Miklós: Apolyson apo pankaku!. Egy újonnan felbukkant varázsgemma, Ókor 2020:3, 2020 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
