 |
Új irányok a bolygókeletkezés megértésében: örvénykeltette bolygókeletkezés
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
119993 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Regály Zsolt |
| magyar cím |
Új irányok a bolygókeletkezés megértésében: örvénykeltette bolygókeletkezés |
| Angol cím |
New directions in understanding planet formation: vortex-aided planet formation |
| magyar kulcsszavak |
numerikus asztrofizika; akkréciós korongok; bolygókeletkezés |
| angol kulcsszavak |
computational astrophysics; accretion discs; planet formation |
| megadott besorolás |
| Csillagászat (Műszaki és Természettudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Asztrofizika |
|
| zsűri |
Fizika 1 |
| Kutatóhely |
Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet (HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Dencs Zoltán
Dobos Vera Zsuzsa
Forgácsné Dajka Emese Zelmíra
Juhász Attila
Kóspál Ágnes
Kovács Tamás
Moór Attila Csaba
Sándor Zsolt Mózes
Süli Áron
Tarczay-Nehéz Dóra
Vanyó József
|
| projekt kezdete |
2016-10-01 |
| projekt vége |
2021-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
33.552 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
22.95 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A bolygók keletkezésének a ma elfogadott elmélete az ún. bolygómag–akkréció, mely szerint a korong porszemcséi nagyobb planetezimálokká egyesülnek, majd ütközéseik révén létrehozzák a földszerű bolygók és az óriásbolygók szilárd magjait. A gázban gazdag korongban keringő bolygómag nagytömegű gázköppenyt képes magához vonzani, létrehozva az óriási gázbolygókat.
Számos problémája ismert a klasszikus bolygókeletkezési elméletnek, ezért egy újszerű megközelítést javaslunk, amely a bolygók keletkezését a protoplanetáris korong akkréciósan inaktív régiójának határain létrejövő örvények belsejébe helyezi. Az új modell választ adhat a planetezimálok kialakulásával, a bolygók túl gyors migrációjával és a bolygómagok lassú kialakulásával kapcsolatos nyitott kérdésekre. Az örvénykeltette bolygókeletkezésnek számos aspektusát fogjuk megvizsgálni 2 és 3 dimenziós globális hidrodinamikai és N-test szimulációk segítségével. A kutatás során megvizsgáljuk a korong gázanyagának a porral, bolygócsírákkal illetve bolygókkal történő kölcsönhatásait és a bolygórendszerek végső architektúráit.
Észlelési bizonyítékok elengedhetetlenek, hogy teszteljük hipotézisünket. Milliméteres rádióképek segítségével feltérképezhetjük a korongok szerkezetét, így az örvények létét. Hipotézisünket a ma legérzékenyebb nagyfelbontású interferométer, az ALMA segítségével szeretnénk ellenőrizni. Az általunk javasolt modellben a bolygók igen gyorsan létrejöhetnek, melyek gravitációs perturbációjuk révén észlelhető torzulásokat okoznak a korong molekuláris emissziós vonalaiban. A ma legérzékenyebb infravörös spektrográf, a CRIRES+, segítségével fogunk keresni ilyen jeleket az átmeneti korongok spektrumában.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kutatásunk során egy olyan bolygókeletkezési elméletre teszünk javaslatot, amely a protoplanetáris korong akkréciósan inaktív tartományának határán (ahol a korong viszkozitása hirtelen változik) létrejövő nagyméretű örvényben zajlik. Az anticiklonikus örvényekben összegyűlő gáz és szilárd anyag elősegítheti a bolygóképződést és lelassíthatja a bolygók migrációját, meggátolva az újonnan keletkezett bolygók csillagba történő elnyelődését.
Kutatásunk fő célja, hogy választ kapjunk a következő kérdésre: Vajon a földszerű- és az óriásbolygók kialakulását megfelelő mértékben segíti-e elő a korong akkréciósan inaktív tartománya határán kialakuló nagyméretű örvény?
A bolygó-korong kölcsönhatásokat modellező, 2 és 3 dimenziós, globális hidrodinamikai és N-test szimulációk segítségével a következő alapkérdéseket szeretnénk megválaszonlni:
1) Hogyan befojásolja az örvények porgyűjtése a bolygócsírák kialakulásának kezdeti körülményeit?
2) Milyen gyakorisággal keletkezhetnek bolygócsírák az örvényekben?
3) Mennyi idő alatt alakulnak ki földszerű bolygók az örvényekben?
4) Hogyan befolyásolja az örvény jelenléte a földszerű bolygók és az óriásbolygómagok I-es típusú migrációját?
5) Mennyi idő alatt alakulnak ki óriásbolyók az örvények belsejében?
6) Hogyan befolyásolja az örvény jelenléte az óriásbolygók II-es típusú migrációját?
7) Milyen szerkezetű bolygórendszerek keletkeznek örvények jelenlétében?
8) Mi a különbség az észlelt és az új modellben keletkezett bolygórendszerek szerkezete között?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az utóbbi 20 évben több mint 2000 távoli bolygót fedeztünk fel, melyek meglepő változatosságban fordulnak elő. Ismerünk földszerű kőzetbolygókat és a Jupiternél akár tízszer nagyobb óriásbolygókat, melyek otthont adó csillaguk közvetlen közelében, vagy tőle igen nagy távolságban keringenek, meglepő módon nemcsak magányos, de kettős csillagok körül is. A modern csillagászat egyik legfontosabb célkitűzése megérteni, hogyan alakultak ki ezen bolygórendszerek és miért fejlődtek Naprendszerünkétől ennyire eltérő szerkezetűvé.
Ma azt gondoljuk, hogy a bolygók a protoplanetáris korongokban (a csillagkeletkezés során megmaradt anyag) keletkeznek. Az észlelési technikák jelentős fejlődésének köszönhetően mára lehetőség nyílt arra, hogy nagy felbontású térképet készítsünk ezekről a korongokról, így közvetlenül ellenőrizhetjük a bolygókeletkezési elméleteket, melyeknek ki kell állniuk az észlelések probáját.
A klasszikus bolygókeletkezési elmélet (a protoplanetáris korongokban zajló ún. bolygómag-akkréciós folyamat) azonban számos még nyitott kérdésre nem tud választ adni. Ezen problémák megoldása azonban szükséges ahhoz, hogy megértsük mind a távoli bolygórendszerek, mind a Naprendszerünk keletkezését.
Kutatásunk során egy olyan új bolygókeletkezési hipotézist, az örvénykeltette bolygókeletkezést szeretnénk kidolgozni és tesztelni, amely képes a bolygók és bolygórendszerek keletkezését megmagyarázni a bolygómag-akkréciós modell keretein belül. Elméleti vizsgálatainkat a por-bolygó-korong kölcsönhatásainak numerikus hidrodinamikai és N-test modellezésének segítségével végezzük. Kutatócsoportunk munkájában elméleti és komoly észlelési tapasztalattal rendelkező csillagászok vesznek részt. Tesztelni fogjuk az általunk javasolt hipotézist, az elméletből kapható predikcióknak az észlelésekkel történő egybevetésével. Az észleléseket a ma legfejlettebb ESO műszerek, közeli infravörös spektrográf (CRIRES+) és rádiótávcsőrendszer (ALMA) segítségével végezzük el. A távoli bolygórendszerek keletkezésének megértésével választ kaphatunk egy az emberiséget régóta foglalkoztató kérdésre: hogyan keletkezett otthonunk a Föld.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Mára több mint 2000 bolygót fedeztünk fel távoli csillagok körül a csillagászati észlelési technikák fejlődésének köszönhetően. Az exobolygórendszerek megdöbbentően változatos tulajdonságúak: ismerünk földszerű és Földnél nagyobb kőzetbolygókat, Neptunusznál kisebb vagy akár a Jupiternél tízszer nagyobb óriásbolygókat. A modern csillagászat egyik legfontosabb kérdése az, hogyan alakultak ki ezen bolygórendszerek és miért fejlődtek Naprendszerünktől ennyire eltérő szerkezetűvé.
A ködhipotézis eredete a XVIII. századra nyúlik vissza, amikor Kant és Laplace lefektette a Naprendszer keletkezésének elméleti alapjait, míg annak kvantitatív leírását Safronov adta meg a XX. század közepén. A klasszikus bolygókeletkezési elmélet sikerei ellenére számos, máig megoldatlan kérdés merült fel. Nem értjük pontosan, hogyan keletkeznek a planetezimálok, hogyan tudnak stabil pályán maradni a bolygók a korongbeli gázban keringve, és hogyan tudnak gyorsan kialakulni az óriásbolygómagok még mielőtt elpárologna a korong. Egy ellentmondásmentes bolygókeletkezési elmélet segítségével végre megérthetjük, hogyan keletkezett planétánk, a Föld.
Kutatásunkban a klasszikus bolygókeletkezési elmélet egy kiterjesztését vizsgáljuk. Hipotézisünk, az örvénykeltette bolygókeletkezés szerint, a bolygók a protoplanetáris korongokban kialakuló nagyméretű örvények belsejében jönnek létre. Az örvényben felgyülemlett anyag táplálja a még növekedőben levő bolygócsírákat és megvédi a fiatal bolygókat a csillagukba történő bezuhanástól. Elméletünk helyességét a numerikus modelleinkben kapott és a távoli bolygórendszerekben észlelt bolygórendszerek struktúráinak összehasonlítása segítségével vizsgáljuk meg.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Formation of planets can be explained within the context of core-accretion theory. According to this theory, the dust particles coagulate and form planetesimals, which is followed by gravity-assisted collisions to form terrestrial planets and cores of giant planets. The growing giant planet core, orbiting in a gas-rich environment, can collect a massive gas envelope via runaway gas accretion, resulting in the formation of giant planets.
Our research addresses several unsolved problems of current theory of planet formation by a novel concept, the planet formation in anticyclonic vortex developed at the outer edge of discs's accretionally inactive zone. The new scenario can solve the problems related to the formation of planetesimals, too fast planetary migration, and too slow formation of the cores of giant planets. We will address several aspects of our concept by means of 2D and 3D global hydrodynamical and N-body simulations. We will investigate the interactions between the gaseous and dusty material of disc as well as planetesimal-disc and planet-disc interactions. We aim at comparing the architectures of synthetic and observed exoplanetary systems.
Observational confirmations are necessary to verify our concept. Since sub-mm images can reveal the existence of vortices, our concept will be tested with the today's highest resolution interferometer ALMA. In our scenario giant planets can form rapidly in gas-rich discs and perturbs the gas orbits causing observable signatures in the near-IR molecular emission. To detect those planets, we will search for such signals in transitional discs with the todays's highest resolution near-IR spectrograph CRIRES+.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
In our research, we propose a novel planet formation scenario based on the local accumulation of gas and dust inside a large-scale vortex at the outer boundary of the accretionary inactive region "dead zone" of the disc, where the effective viscosity changes significantly. Such a vortex can accelerate the planet formation and reduce the migration of planetary cores saving the newly formed planets from the deadly stellar engulfment.
The main goal of the proposed research is to answer the question: Can terrestrial and giant planet formation be aided efficiently by large-scale vortices developed at the dead zone edges of protoplanetary discs?
The following questions will be answered by means of global hydrodynamical and N-body simulations that model the disc-dust-planet interactions in 2D and 3D geometries:
1) What are the effects of the enhanced dust transport on the initial conditions for creating planetary embryos inside vortices?
2) What are the formation rate of planetary embryos inside the vortices?
3) How fast can terrestrial planets form and cores of giant planet inside vortices?
4) How vortices affect the Type I migration history of terrestrial and giant planet cores?
5) How fast can giant planets form inside vortices?
6) How vortices affect the Type II migration history of giant planets?
7) What kind of planetary architectures can be developed via vortex-aided planet formation?
8) What is the difference between the orbital configurations given by vortex-aided planet formation and those of explored in exoplanetary systems?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Planet formation studies are still at an exponential exploratory phase. As of today, more than 2000 exoplanets have been discovered showing astonishing diversity. Observations reveal terrestrial rocky planets, gas giants with even 10 Jupiter masses orbiting in close vicinity, or at farther distances from their host star, which can be single stars or even binaries. One of the fundamental mission of the modern astronomy is to understand how these planetary systems formed and why their architectures are so different form that of the Solar System.
Protoplanetary discs, the remnants of the star forming clouds, are believed to be the birth places of planetary systems. Due to the remarkable development of astronomical telescopes and instruments, it is now possible to spatially resolve these discs, so we can directly test planet formation theories. Thus, the theoretical description of the planet formation process needs to be developed to such a level where it can directly been tested by the observations.
The classical planet formation theory (the so-called core accretion scenario in the protoplanetary disc) suffers from serious open questions, which needs to be answered to understand the formation of extrasolar planetary systems as well as our Solar System.
In our research, we propose to develop and test a novel scenario, the vortex aided planet formation, which can explain the formation of planets and planetary systems by extending the framework of the core-accretion scenario. Our theoretical investigations are based on modelling the dust-planet-disc interactions by means of numerical hydrodynamic and N-body simulations. Our research group includes both theoretical astronomers and experts in observational astronomy. We will test our hypothesis by combining our predictions derived by numerical investigations with observations provided by today's most advanced telescopes (ESO VLT), near-IR spectrographs (CRIRES+ on ESO VLT) and radio imagers (ALMA). By better understanding of the formation of exoplanetary systems, we will be able to answer a long-standing question of humanity: how our host, the precious Earth come into being.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
We have discovered more than 2000 exoplanets, thanks to the remarkable development of the observational techniques in astronomy, which orbit distant stars in astonishing diversity: we know terrestrial and Super-Earth rocky planets, gas giants in form of sub-Neptunes or even 10 Jupiter mass planets orbiting close vicinity to and faraway from their host stars. One of the fundamental mission of the modern astronomy is to understand how these planetary systems formed and why their architectures are so different form that of the Solar System.
The nebular hypothesis dates back to 18th century, when Swedenborg, Kant and Laplace framed the theory of the formation of Solar System, while its quantitative description was given by Safronov in the midst of the 20th century. Although the major success of classical theory, several open questions emerged, which can be answered by the combination of theoretical investigations, numerical computer models and modern observations. We don't know how the planetesimals form from the tiny dust, why planets remain on stable orbit embedded in a gaseous discs, and how the cores of giant planet form quickly before the disc evaporates. In the framework of a self-consistent planet formation theory we can understand the formation of our blue planet, Earth.
In our research, we investigate a possible extension to the classical planet formation theory, the vortex-adied planet formation scenario, in which planets are born inside a large-scale vortex developed in the protoplanetary disc. The solid material collected by this vortex can feed the growing planetary embryos and can save the new born planets from the deadly engulfment by their host star.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Dencs, Z.; Regály, Zs.: Oligarchic growth in a fully interacting system, Astronomy & Astrophysics, Volume 645, id.A65, 8 pp., 2021 | | Regály, Zsolt ; Kadam, Kundan ; Dullemond, Cornelis P.: Self-sustaining vortices in protoplanetary discs: Setting the stage for planetary system formation, MNRAS Volume 506, Issue 2, pp.2685, 2021 | | Sándor, Zs ; Regály, Zs: Increased isolation mass for pebble accreting planetary cores in pressure maxima of protoplanetary discs, MNRAS Letters, Volume 503, Issue 1, pp.L67, 2021 | | Kadam, Kundan; Vorobyov, Eduard; Regály, Zsolt; Kóspál, Ágnes; Ábrahám, Péter: Outbursts in Global Protoplanetary Disk Simulations, The Astrophysical Journal, Volume 895, Issue 1, id.41, 15 pp. (2020), 2020 | | Regály, Zs: Torques felt by solid accreting planets, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society,, Volume 497, Issue 4, pp.5540-5549, 2020 | | Tarczay-Nehéz, D.; Regály, Zs; Vorobyov, E.: On the vortex evolution in non-isothermal protoplanetary discs, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, Volume 493, Issue 2, p.3014-3025, 2020 | | Dencs, Z; Regaly, Zs: Water delivery to the TRAPPIST-1 planets, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, Volume 487, Issue 2, p.2191-2199, 2019 | | Regaly, Z; Dencs, Z; Moor, A; Kovacs, T: On the cavity of a debris disc carved by a giant planet, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, Volume 473, Issue 3, p.3547-3558, 2018 | | Regály, Zs.; E. Vorobyov: Vortex stretching in self-gravitating protoplanetary discs, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, Volume 471, Issue 2, p.2204-2215, 2017 | | Regály, Zs.; Juhász, A.; D. Nehéz: Interpreting Brightness Asymmetries in Transitional Disks Vortex at Dead Zone or Planet Carved Gap Edges?, The Astrophysical Journal, Volume 851, Issue 2, article id. 89, 14 pp, 2017 | | Dencs, Z.; Regály, Zs.: Oligarchic growth in a fully interacting system, Astronomy & Astrophysics, Volume 645, id.A65, 8 pp., 2021 | | Kadam, Kundan; Vorobyov, Eduard; Regály, Zsolt; Kóspál, Ágnes; Ábrahám, Péter: Outbursts in Global Protoplanetary Disk Simulations, The Astrophysical Journal, Volume 895, Issue 1, id.41, 15 pp. (2020), 2020 | | Regály, Zs: Torques felt by solid accreting planets, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society,, Volume 497, Issue 4, pp.5540-5549, 2020 | | Tarczay-Nehéz, D.; Regály, Zs; Vorobyov, E.: On the vortex evolution in non-isothermal protoplanetary discs, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, Volume 493, Issue 2, p.3014-3025, 2020 | | Dencs, Z; Regaly, Zs: Water delivery to the TRAPPIST-1 planets, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, Volume 487, Issue 2, p.2191-2199, 2019 | | Regaly, Z; Dencs, Z; Moor, A; Kovacs, T: On the cavity of a debris disc carved by a giant planet, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, Volume 473, Issue 3, p.3547-3558, 2018 | | Regály, Zs. ; Vorobyov, E.: The circumstellar disk response to the motion of the host star, Astronomy & Astrophysics, Volume 601, id.A24, 2017 | | Regály, Zs.; E. Vorobyov: Vortex stretching in self-gravitating protoplanetary discs, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, Volume 471, Issue 2, p.2204-2215, 2017 | | Regály, Zs.; Juhász, A.; D. Nehéz: Interpreting Brightness Asymmetries in Transitional Disks Vortex at Dead Zone or Planet Carved Gap Edges?, The Astrophysical Journal, Volume 851, Issue 2, article id. 89, 14 pp, 2017 | | Dencs, Z. ; Regály, Zs.: Oligarchic growth in a fully interacting system, Astronomy & Astrophysics, Volume 645, id.A65, 2021 | | Regály, Zsolt ; Kadam, Kundan ; Dullemond, Cornelis P.: Self-sustaining vortices in protoplanetary discs: Setting the stage for planetary system formation, MNRAS, 506, Issue 2, 2685, 2021 | | Sándor, Zs; Regály, Zs: Increased isolation mass for pebble accreting planetary cores in pressure maxima of protoplanetary discs, MNRAS Letter, 503, Issue 1, pp.L67, 2021 | | Kővári, E. ; Érdi, B. ; Sándor, Zs: Application of the Shannon entropy in the planar (non-restricted) four-body problem: the long-term stability of the Kepler-60 exoplanetary system, MNRAS Advance Access, 2021 | | Süli, A: Statistics of collision parameters computed from 2D simulations, MNRAS, 503, Issue 4, 4700, 2021 | | Forgács-Dajka, E. ; Sándor, Zs. ; Sztakovics, J.: A survey on Hungaria asteroids involved in mean motion resonances with Mars, A&A, 2021 | | Seli, Bálint; Vida, Krisztián ; Moór, Attila ; Pál, András ; Oláh, Katalin: Activity of TRAPPIST-1 analog stars observed with TESS, Astronomy & Astrophysics, Volume 650, id.A138, 2021 | | Pritchard, T. A. ; Bensch, Katarzyna ; Modjaz, Maryam; Williamson, Marc; Thöne, Christina C.; Vinkó, J.; Bianco, Federica B.; Bostroem, K. Azalee ; Burke, Jamison; García-Benito, Rubén; Galbany, L.; Hiramatsu, Daichi; Howell, D. Andrew; Izzo, Luca; Kann, D. Alexander; McCully, Curtis; Pellegrino, Craig; de Ugarte Postigo, Antonio; Valenti, Stefano; Wang, Xiaofeng; Wheeler, J. C.; Xiang, Danfeng; Sárneczky, K.; Bódi, A.; Cseh, B. ; Tarczay-Nehéz, D.; Kriskovics, L. ; Ordasi, A. ; Pál, A.; Szakáts, R.; Vida, K.: The Exotic Type Ic Broad-lined Supernova SN 2018gep: Blurring the Line between Supernovae and Fast Optical Transients, The Astrophysical Journal, Volume 915, Issue 2, id.121, 2021 | | Nagy, Zsófia ; Szegedi-Elek, Elza ; Ábrahám, Péter ; Kóspál, Ágnes ; Bódi, Attila ; Bouvier, Jérôme ; Kun, Mária ; Moór, Attila ; Cseh, Borbála ; Farkas-Takács, Anikó ; Hanyecz, Ottó ; Hodgkin, Simon ; Ignácz, Bernadett ; Kiss, Csaba ; Könyves-Tóth, Réka ; Kriskovics, Levente ; Marton, Gábor ; Mészáros, László ; Ordasi, András ; Pál, András Sarkis, Paula ; Sárneczky, Krisztián ; Sódor, Ádám ; Szabados, László ; Szabó, Zsófia Marianna ; Szakáts, Róbert ; Tarczay-Nehéz, Dóra ; Vida, Krisztián ; Zsidi, Gabriella: Dipper-like variability of the Gaia alerted young star V555 Ori, MNRAS, Volume 504, Issue 1, pp.185, 2021 | | Szklenár, T. ; Bódi, A. search by orcid ; Tarczay-Nehéz, D. ; Vida, K. ; Marton, G. ; Mező, Gy. ; Forró, A. ; Szabó, R.: Image-based Classification of Variable Stars: First Results from Optical Gravitational Lensing Experiment Data, The Astrophysical Journal Letters, Volume 897, Issue 1, id.L12, 2020 | | Dehant, V., Debaille, V., Dobos, V. et al.: Geoscience for Understanding Habitability in the Solar System and Beyond, Space Sci. Rev., 2019 | | Kovács, T.: Recurrence network analysis of exoplanetary observables, Chaos, 29, 7, id.071105, 2019 | | Kovács, T.: Stability of exoplanetary systems retrieved from scalar time series, MNRAS accepted, 2019 | | Dencs, Z., Regály Zs.: Final assembly of planet formation and planetesimal self-gravity, MNRAS, 2019 | | Kadam, K., Vorobyov, E., Regály, Zs. Kóspál, Á., Ábrahám, P.: Dynamical Gaseous Rings in Global Simulations of Protoplanetary Disk Formation, ApJ, 882, 96, 18, 2019 | | Sándor, Zs; Guilera, O.M., Regály, Zs, Lyra, W.: Planetesimal formation in pebble avalanches from transient pressure maxima of protoplanetary discs, A&A, 2019 | | Regály, Zs.: Torques felt by solid accreting planets, MNRAS in rev., 2019 | | Moór et al.: New Millimeter CO Observations of the Gas-rich Debris Disks 49 Cet and HD 32297, Apj, 884, 108, 2019 | | Kovács, T.: Stability of exoplanetary systems retrieved from scalar time series, MNRAS 491, 3137, 2020 | | Regály, Zs.: Torques felt by solid accreting planets, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, Volume 497, Issue 4, pp.5540-5549, 2020 | | Boldizsar, B.; Kovacs, T.; Vanyo, J.: A new perturbative solution to the motion around triangular Lagrangian points in the elliptic restricted three-body problem, Celestial Mechanics & Dynamical Astronomy, 2020 | | Guilera, O. M.; Sándor, Zs.; Ronco, M. P.; Venturini, J.; Miller Bertolami, M. Miguel.: Giant planet formation at the pressure maxima of protoplanetary disks. II. A hybrid accretion scenario, Astronomy & Astrophysics, Volume 642, id.A140, 17 pp., 2020 | | Secunda, A.; Bellovary, J.; Mac Low, M-M; Ford, K. E. Saavik; McKernan, B.; Leigh, N. W. C.; Lyra, W.; Sándor, Zs.; Adorno, J. I.: Orbital Migration of Interacting Stellar Mass Black Holes in Disks around Supermassive Black Holes. II. Spins and Incoming Objects, The Astrophysical Journal, Volume 903, Issue 2, id.133, 15 pp., 2020 | | Tarczay-Nehéz, D.; Regály, Zs; Vorobyov, E.: On the vortex evolution in non-isothermal protoplanetary discs, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, Volume 493, Issue 2, p.3014-3025, 2020 | | Kadam, K.; Vorobyov, E.; Regály, Zs.; Kóspál, Á.; Ábrahám, P.: Outbursts in Global Protoplanetary Disk Simulations, The Astrophysical Journal, Volume 895, Issue 1, id.41, 15 pp. (2020), 2020 | | Dencs Z. & Regály Zs.: On the oligarchic growth in a fully interacting system, A&A accepted, 2020 | | Lugosi, L. & Kovács, T.: Diffusion and escape times in the open-leaky standard map, Physical Review E, Volume 102, Issue 4, article id.042202, 2020 | | Regaly, Zs.; Dencs, Z.; Moor, A.; Kovacs, T.: On the cavity of a debris disc carved by a giant planet, MNRAS, 473, Issue 3, p.3547, 2018 | | Regaly, Zs. & Vorobyov, E.: The circumstellar disk response to the motion of the host star, Astronomy & Astrophysics, 2017 | | Regaly, Zs. & Vorobyov, E.: Vortex stretching in self-gravitating protoplanetary discs, MNRAS, 2017 | | Regaly, Zs.; Dencs, Z.; Moor, A.; Kovacs, T.: On the cavity of a debris disc carved by a giant planet, MNRAS, 2017 | | Kovács, T. & Vanyó, J.: Escape dynamics through a continuously growing leak, Phys Rev. E, 2017 | | Moór, A.; Curé, M.; Kóspál, Á.; Ábrahám, P.; Csengeri, T.; Eiroa, C.; Gunawan, D.; Henning, Th.; Hughes, A. M.; Juhász, A.; Pawellek, N.; Wyatt, M.: Molecular gas in debris disks around young A-type stars, ApJ, 2017 | | Regaly, Zs.; Dencs, Z.; Moor, A.; Kovacs, T.: On the cavity of a debris disc carved by a giant planet, MNRAS, 2018 | | Regály, Zs.; Juhász, A.; Nehéz, A.: Interpreting Brightness Asymmetries in Transitional Disks Vortex at Dead Zone or Planet Carved Gap Edges?, ApJ Volume 871, 89, 2017 | | Kovács, T.; Regály, Zs.: Dynamics of Haumea's dust ring, MNRAS, Volume 479, 4560, 2018 | | Forgács-Dajka, E.; Sándor, Zs; Érdi, B.: A fast method to identify mean motion resonances, MNRAS Volume 477, Issue 3, p.3383, 2018 | | Amy C. Barr, Vera Dobos, László L. Kiss: Interior structures and tidal heating in the TRAPPIST-1 planets, Astronomy & Astrophysics, Volume 613, id.A37, 13, 2018 | | Hehéz, D.; Regály Zs.; Vorobyov E.: The Effect of beta-cooling on Vortex Evolution in Protoplanetary disks, MNRAS in prep., 2018 | | Dencs, Z.; Regály Zs.: Water delivery to the TRAPPIST-1 planets, MNRAS, in prep., 2018 | | Regály Zs.: Type-I migration of dust accreting low-mass planets, MNRAS, in prep., 2018 | | Moór, A.; Kóspál, Á; Ábrahám, P.: Violation of the paradigm: a new path of circumstellar disk evolution around young A-type stars?, ApJ, In prep, 2018 | | Regaly, Zs. & Vorobyov, E.: Vortex stretching in self-gravitating protoplanetary discs, MNRAS 471, Issue 2, p.2204-2215, 2017 | | Moór, A.; Curé, M.; Kóspál, Á.; Ábrahám, P.; Csengeri, T.; Eiroa, C.; Gunawan, D.; Henning, Th.; Hughes, A. M.; Juhász, A.; Pawellek, N.; Wyatt, M.: Molecular gas in debris disks around young A-type stars, ApJ 849, 9, 2017 | | Hehéz, D.; Regály Zs.; Vorobyov E.: Tarczay-Nehéz, D., Regály, Zs., Vorobyov E., MNRAS in rev., 2019 | | Dencs Z., Regály Zs.: Water delivery to the TRAPPIST-1 planets, MNRAS, 487, p.2191-2199, 2019 | | Dobos, V., Barr, A. C., Kiss, L. L.: Tidal heating and the habitability of the TRAPPIST-1 exoplanets, A&A, 624, A2, 2019 | | Brasser, R., Barr, A. C., Dobos, V.: The tidal parameters of TRAPPIST-1 b and c, MNRAS 487, 34–47, 2019 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
