A területi gazdasági folyamatok hosszú távú előrejelzése: regionális modell építése magyarországi adatokon
Angol cím
Long-run regional economic forecasting: a model-based approach for Hungary
magyar kulcsszavak
gazdasági előrejelzés, regionális modellezés, területi adatok
angol kulcsszavak
economic forecasting, regional modelling, spatial data
megadott besorolás
Regionális Tudomány (Komplex Környezettudományi Kollégium)
50 %
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
50 %
Ortelius tudományág: Makroökonómia
zsűri
Gazdaság
Kutatóhely
Regionális Kutatások Intézete (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)
résztvevők
Gál Zoltán Lakócai Csaba Páger Balázs Sebestyén Tamás Uszkai Andrea
projekt kezdete
2016-10-01
projekt vége
2020-09-30
aktuális összeg (MFt)
9.540
FTE (kutatóév egyenérték)
3.93
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. Magyarországon mindezidáig kevés példát találunk a regionális szintű gazdasági előrejelzésre. Jelen kutatás célkitűzése, hogy áttekintse és rendszerezze a regionális előrejelzésnek a gyakorlatban alkalmazott módszereit, majd azok értékelése után kialakítson egy koncepciót egy saját előrejelzés megalapozásához. A hazai és a nemzetközi kutatóműhelyek tapasztalatai alapján a gazdasági folyamatok hosszú távú előrejelzésére elsősorban a strukturált modellek alkalmasak. A regionális folyamatok megértéséhez a szakirodalom leggyakrabban a számítható általános egyensúlyi (CGE) modellekből indul ki, melyek közül azokat célszerű mintának venni, amelyek a térbeli folyamatokat is leképezik. Ez utóbbiak a térbeli CGE (SCGE) modellek, amelyek az új gazdaságföldrajz alapjaira építkeznek, és megjelenítik a termelési tényezők régiók közötti áramlását, valamint a pozitív és negatív agglomerációs hatásokat. Ezt kiegészítjük a demográfiai folyamatok előrejelzésének a kiemelt kezelésével. A regionális gazdasági előrejelzésnek egy alternatív, kevésbé adat- és erőforrás-igényes megoldása az, amikor egy makromodell által szolgáltatott, nemzeti szintű előrejelzést valamely statisztikai módszer (például egy faktor-modell) szerint leskálázunk regionális szintre. A kutatás ezt a lehetőséget is, valamint más idősoros előrejelzési módszereket is számításba fog venni, és viszonyítási alapként használja az elemzésben. A munka második része a különböző gazdasági fejlődési és területi forgatókönyvek kidolgozása köré fog épülni, hiszen a forgatókönyv-elemzés segítségével kezelhetők a hosszú távú előrejelzések bizonytalanságai.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A kutatást két nagy rész, két kulcskérdés köré szervezzük. Az első részben kerül sor a hosszú távú regionális előrejelző modell kidolgozására és futtatására. Ennek során kiemelten kezeljük a demográfiai folyamatok előrejelzését, amelyben biometriai eljárásokra – a természetes szaporodás és a vándorlás mutatóira – hagyatkozunk. A kérdés vizsgálatának a megalapozásához áttekintjük a területi egyenlőtlenségekkel és a területi modellezéssel foglalkozó szakirodalom és az általunk vizsgált kérdés kapcsolódási pontjait. A regionális modell eredményeit összevetjük alternatív módszertani megoldások eredményeivel is, így foglalkozni kívánunk a nemzeti szintű előrejelzések regionális leskálázásával és idősoros előrejelzési módszerekkel is. A hosszú távú előrejelzések készítése során fontos kezelni a bizonytalanság problémáját, amire a forgatókönyvek elemzése nyújt megoldást. Olyan forgatókönyveket kívánunk kidolgozni, amelyekről feltételezzük, hogy a vizsgált gazdasági változók tényleges jövőbeli értékeit megfelelő valószínűségekkel magukban foglalják. A kutatás második alapkérdése a gazdasági fejlődési és a területi forgatókönyvek kidolgozása, hiszen ez alapvetően meghatározza a regionális fejlődés hosszú távú trendjeit Magyarországon. A Williamson-hipotézis kimondja, hogy a forgatókönyveknek ez a két „rétege” szoros kapcsolatban áll egymással.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! Magyarországon történelmi távlatokban is jelentős problémának bizonyul a területi egyenlőtlenségek léte és kezelése. A hosszú távú regionális előrejelző modell által szolgáltatott eredmények elősegítik egyrészt a területi gazdasági folyamatok jobb megértését, másrészt felhasználhatók a területi hatáselemzésben, ezért hasznosíthatóak a szakmapolitikai beavatkozások területi hatásainak az értékelésében. Ezen túlmenően a Magyarország gazdasági folyamatait érintő extern hatások értékelésében is segítséget nyújthatnak. A kidolgozandó gazdasági fejlődési, valamint területi forgatókönyvek elősegítik a területi tervezés munkáját, és területpolitikai ajánlások megalapozását szolgálhatják. A kutatás jelentősége abban is áll, hogy mindezidáig a hazai gyakorlatban kevés példát látunk regionális szintű gazdasági előrejelzésre, és a kérdés vizsgálata újszerű módszertani megoldások alkalmazását kívánja meg. Regionális szintű gazdasági modellezéssel csak néhány kutatóműhelyben foglalkoznak Magyarországon, a kutatás eredményei így a további kutatások számára is hasznos tanulságokkal, illetve kiindulópontként szolgálhatnak, és vitaalapot fognak jelenteni a tématerülettel foglalkozó szakmai közönség számára. A kutatás témájában érintett hazai versenytárak között említhetők a makromodellezéssel és a regionális modellezéssel foglalkozó magán és állami fenntartású kutatóműhelyek, míg a nemzetközi versenytársaknak a regionális modellezéssel, előrejelzéssel foglalkozó külföldi kutatóműhelyek tekinthetők.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A hazai gyakorlatban mindezidáig kevés igény merült fel a regionális szintű gazdasági előrejelzésre, ennek ellenére a szükségessége nem kérdéses a területi tervezés vagy az európai uniós források elosztásának a tervezése során. A regionális megközelítés különösen egy olyan országban indokolt, ahol nagyok – és egyre növekvők – a regionális különbségek, a monocentrikus jelleg dominál, és erős a régiók külső függése. A kutatási program megvalósításának a célja az, hogy feltárja és alkalmazza a hosszú távú regionális gazdasági előrejelzés módszertani lehetőségeit, és ehhez megfelelő adatbázist gyűjtsön. A modellezési munkában kiemelten kezeljük a demográfiai folyamatok előrejelzését, mint az egyik legstabilabban előre jelezhető társadalmi folyamatot. A munka első lépéseként kidolgozásra kerül a hosszú távú regionális előrejelző modell, majd a második lépésben különböző gazdasági fejlődési és területi forgatókönyveket térképezünk fel.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. There are only few instances of regional level economic forecasts in Hungary. The primary aim of the present research is to review and systemize the practical methods of regional economic forecasting, and, after evaluating them, design an own conception for the construction of a long-term regional-level economic forecast. There is a general agreement in the literature that long-term economic forecasts are most suitably constructed with the help of structural models. In Hungarian and foreign researches the regional economic processes are often studied with the help of computable general equilibrium (CGE) models, and their spatial version, the spatial computable general equilibrium (SCGE) models. This approach is based on Paul Krugman’s new economic geography and is able to control for the interregional flows of the factors of production, as well as positive and negative spatial agglomeration effects. In the present research, structural economic modelling will be complemented with the forecast of the Hungarian regional demographic processes. An alternative way to prepare a regional economic forecast is the regional downscaling of a national-level forecast. Here, a macro model provides forecast for the most important macro variables, then these data are downscaled to a regional level with the help of statistical methods (such as a factor model). Our research program intends to study the relevance of this approach and use it as a benchmark in the analysis. The second phase of the work will focus on the development of various general economic development scenarios and spatial inequality scenarios which help us to manage the uncertainties immanent to long-run forecasts.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The research will focus on two main parts, referring to two key questions. First, we intend to review and systemize the literature on the practical implementation of regional forecasting methods. After evaluating the literature, an own research conception will be designed in order to prepare our forecasting exercise. Our regional economic forecast will rely upon a regional-level demographic forecast, in which we intend to use biometric methods which take account of natural population growth and the indicators of migration. Before analysing this issue, we identify the main linkages between the scientific literature of spatial inequalities and regional modelling and our research question. The results of the regional model will be compared to alternative methodological approaches, namely the regional downscaling of national-level forecasts and time-series forecasting methods. Long-run forecasts have to manage the problem of uncertainty. A useful scientific tool to handle this is scenario building. For this reason, in the second part of the research work, a large emphasis will be laid on the elaboration of different scenarios. These scenarios are assumed to contain the possible future realisations of the forecasted economic variables with certain respective probabilities. The second key question of our research is to develop various scenarios for general economic development and spatial inequalities. The Williamson hypothesis assumes that these two “layers” of the scenarios are closely interconnected.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. In Hungary, the presence and the management of spatial inequalities proved to be a historically significant problem. The results of a long-run regional economic forecasting model will help us to better understand the spatial economic processes. Furthermore, they can be used in territorial impact assessments, and can be useful to evaluate the spatial impacts of territorial policy interventions. In addition, the results will be helpful in assessing the external impacts affecting the economic processes in Hungary. The prospected economic development scenarios and the spatial scenarios can support the spatial planning and can serve a proper basis for spatial policy recommendations. The significance of the research is supported by the fact that there are only a few instances of regional level economic forecasts in Hungary, so far. At the same time, the comprehensive analysis of this issue demands the use of novel methodological solutions. There are only a few research institutions that deal with regional level economic modelling in Hungary, therefore the results of our research program will provide lessons to draw for further researches, and they may trigger scientific dispute for the scholars of this topic. The relevant domestic competitors in this field include the private and state-financed research institutions dealing with macro modelling and regonal modelling, while the relevant international competitors are those research bodies that deal with regional modelling and forecasting.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. In practical domestic researches there were very few instances of territorially disaggregated, model based economic forecasting. Nonetheless, the necessity of the general regional economic forecasting is beyond doubt in the context of spatial planning and the design of the allocation of European Union funds. The added value of the regional approach is especially significant in Hungary, where spatial inequalities are large and increasing, the spatial structure of the country is dominantly monocentric and the external dependence of the regions is quite strong. The primary aim of the research programme is the investigation and application of the methodological opportunities concerning long run regional economic forecasting. The central part of the work will be complemented by a demographic forecast and the collection of a relevant data base. In the first phase of the research, a long-run regional economic forecasting model will be constructed, and in the second phase, various economic development scenarios and spatial scenarios will be designed and analysed.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A hosszú távú, nemzeti szintű gazdasági előrejelzések területi bontású vizsgálatának igénye mind szakpolitikai, mind regionális tudományi oldalról felmerül. Módszertani kutatásunk eredményeivel jobban megérthetjük a magyarországi regionális és a nemzetgazdasági folyamatok viszonyát. A nemzeti szintű gazdasági előrejelzések területi lebontásának nemzetközi jó gyakorlatai közül kiválasztottunk és adaptáltunk egy az Európai Unió által alkalmazott módszert. A gazdasági növekedést tényezőkre bontva, különböző területi egyenlőtlenségi forgatókönyvek alapján előrejelzéseket készítettünk a foglalkoztatási ráta, a termelékenység, a népesség és az aktív korúak arányára. Mintán kívüli előrejelzéseknek a múltbeli tényadatokon történő tesztelésével ellenőriztük az extrapolatív előrejelző módszerek pontosságát. A magyarországi eredményeinket összevetettük a többi Visegrádi ország eredményeivel, és azt láttuk, hogy ez utóbbi országokban a módszerünk jelentősen alacsonyabb előrejelzési hibákkal működik. Megállapítottuk, hogy a gazdasági teljesítmény múltbeli átlagos területi megoszlása alapján nem lehet pontos regionális előrejelzéseket adni, ezért célszerű az előrejelzett nemzeti szintű és a múltbeli regionális növekedési ráták kombinálásán alapuló módszert alkalmazni, illetve azt rendszerdinamikai visszacsatolásokkal kiegészíteni. Területpolitikai javaslataink szerint hosszú távon a foglalkoztatási tartalékok kiaknázására és különösen a termelékenység javítására kell a hangsúlyt helyezni.
kutatási eredmények (angolul)
The regional decomposition of long-run, national-level economic projections raises interest from a policy and a regional scientific point of view. Our methodological research allows us to better understand the relationship between the national and the regional-level economic processes in Hungary. From the available international best practices in the field of the regional disaggregation of national-level predictions, we opted to use and adapt a method followed by the European Union. We decomposed the economic growth and prepared several projections for the employment rate, the labour productivity, the population and the rate of active population according to different scenarios. We checked the predictive capacity of our extrapolative methods with out-of-sample tests on historical data. We contrasted our Hungarian results to the accuracy of the predictions obtained on the data of the other Visegrad countries and found that in these latter cases our method provided even lower prediction errors. The results prove that the average historical interregional distribution of the economic performance is not a good predictor of future regional growth paths, therefore we propose the combined use of the projected national-level and the historical regional-level growth rates, extended with system dynamics feedback mechanisms. Our spatial policy recommendations call for placing emphasis on the exploitation of employment reserves and, especially, enhancing labour productivity.
Zsibók Zsuzsanna: Editorial, Deturope: Central European Journal of Tourism and Regional Development, 2018
Lakócai Csaba, Zsibók Zsuzsanna: Book review. Ugo Bardi: The Seneca effect. Why growth is slow but collapse is rapid, European Spatial Research and Policy, 2019
Zsibók Zsuzsanna: Gazdasági értéktermelés, Czirfusz Márton (szerk.) Területi kihívások és területi politikák Magyarországon, 2010-2020, KRTK RKI, Budapest, 2020
Páger Balázs, Zsibók Zsuzsanna: Regionalizing National-Level Growth Projections in the Visegrad Countries – The Issue of Ex-Post Rescaling, ROMANIAN JOURNAL OF REGIONAL SCIENCE 14: (1) pp. 1-23., 2020
Lakócai Csaba, Zsibók Zsuzsanna: Ugo Bardi, The Seneca Effect. Why Growth is Slow but Collapse is Rapid, Springer 2017, XII, 203 pages, EUROPEAN SPATIAL RESEARCH AND POLICY 26: (2) pp. 273-276., 2019
Zsibók Zsuzsanna: Minden marad a régiben? Regionalizált növekedési pályák Magyarországon, TERÜLETI STATISZTIKA 59: (3) pp. 247-272., 2019
Zsibók Zsuzsanna: Extrapolative techniques’ predictive capacity in the spatial downscaling of the Hungarian gross domestic product, HUNGARIAN STATISTICAL REVIEW: JOURNAL OF THE HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE 2: (2) pp. 51-78., 2019
Zsibók Zs: Területi egyenlőtlenségek hosszú távon: a nemzeti szintű előrejelzések regionalizálása, In: Fata, Ildikó; Gajzágó, Éva Judit; Schuchmann, Júlia (szerk.) Regionális folyamatok a változó világban és Magyarországon, Tomori Pál Főiskola (2018) pp. 91-99., 2018
Zsibók Zs: Climate effects and circular economy in long-run economic modelling, In: Varjú, V (szerk.) Socio-economic, environmental and regional aspects of a circular economy, MTA KRTK RKI Transdanubian Research Department (2018) pp. 51-52., 2018
Zsibók Zs: A makrogazdasági modellek regionalizálása: alulról és felülről építkező megoldások, In: Temesi, J (szerk.) XV. Gazdaságmodellezési Szakértői Konferencia, Gazdaságmodellezési Társaság (2018) pp. 138-145., 2018
Zsibók Zsuzsanna: Linking macro and regional level economic forecasts: alternative regional growth paths in Hungary, DETUROPE: CENTRAL EUROPEAN JOURNAL OF TOURISM AND REGIONAL DEVELOPMENT 10: (3) pp. 120-142., 2018
Zsibók Zsuzsanna: Editorial, DETUROPE: CENTRAL EUROPEAN JOURNAL OF TOURISM AND REGIONAL DEVELOPMENT 10: (3) pp. 5-7., 2018
Zsibók Zsuzsanna: Competitive versus generative approaches of regional economic development: forecasting regional growth paths in Hungary, In: Braun, B; Dannenberg, P; Fuchs, M; Revilla, Diez J (szerk.) Fifth Global Conference on Economic Geography Book of Abstracts, University of Cologne (2018) p. 250., 2018
Márkusné Zsibók Zs: Long-run regional economic forecasting: A review of the methodologies, In: Wanda, Miczorek (szerk.) Regional Polarisation and Unequal Development in CEE, Babes-Bolyai University (2017) p. 88., 2017
Zsibók Zs, Lakócai Cs: Beszámoló a "Megújuló területi statisztika" című konferenciáról, TERÜLETI STATISZTIKA 57: (6) pp. 686-689., 2017
