 |
Jóléti attitűdök magyarázata: általános morális elvek, téma-keretezés és kutatási dizájn
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
120070 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Kisfalusi Dorottya |
| magyar cím |
Jóléti attitűdök magyarázata: általános morális elvek, téma-keretezés és kutatási dizájn |
| Angol cím |
Explaining welfare attitudes: general moral principles, issue framing and survey design |
| magyar kulcsszavak |
jóléti attitűdök, survey-kísérletek, 'érdemesség', morális elvek, téma-keretezés, kérdőív-hatás |
| angol kulcsszavak |
welfare attitudes, survey-experiments, 'deservingness', moral principles, issue framing, questionnaire effect, vignettes, survey experiments |
| megadott besorolás |
| Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Társadalmi viselkedés |
|
| zsűri |
Társadalomtudományi zsűrielnökök |
| Kutatóhely |
Társdalomtudományi Kutatóközpont (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Bognár Adrienn
Bognár Bulcsú
Erőss Gábor
Gulyás Attila
Janky Béla
Janky Béla
Kmetty Zoltán
Koltai Júlia
Lakatos Zoltán
Rajkó Andrea
Ságvári Bence
Szabó Gabriella
Szakadát István
|
| projekt kezdete |
2016-10-01 |
| projekt vége |
2019-07-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
9.904 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
7.18 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás a jóléti ellátásokkal kapcsolatos vélemények egyes meghatározó tényezőit kívánja vizsgálni, különös tekintettel a szegénytámogatásokra. A középpontban a kérdőíves felmérésekben mért attitűdök állnak. Úgy véljük, hogy a vélemények nem vezethetők le pusztán az önérdek és marginális zavaró tényezők eredőjeként; hanem részben bizonyos, jól körülhatárolható morális megfontolásokat is figyelembe vesznek. Azt is feltételezzük, hogy a kinyílvánított attitűdöket befolyásolják az ellátásokra és ellátottakra vonatkozó közéleti diskurzusok, továbbá maguk a kérdezési eljárások is, amelyek egyes szempontokat előtérbe helyeznek, másokat ellenben háttérbe szorítanak.
Fő célunk, hogy az ellátottak ’érdemességét’ érintő morális elvek, a közéleti témájú (részben média-) diskurzusok valamint a kérdezési eljárások hatásait minél jobban megértsük. Különösen a különböző hatások közötti interakciókat kívánjuk minél teljesebb mértékben feltárni. A tervezett projekt legtöbb alapkutatási innovációja az említett interakciók feltárásához kötődik.
Hipotéziseink tesztelésére survey-kísérleteket kívánunk végezni, melyekben a válaszadók véletlenszerűen szétválasztott alcsoportjai más-más módon szembesülnek egy-egy kérdéssel; így az ellátások és ellátottak prezentálásának hatását tudjuk mérni lakossági mintákon. Ugyanakkor a kutatás fontos részét képezik az empirikus tesztjeinket konstruktívan megkérdőjelező elméleti elemzések és viták.
A kutatás egyszerre kíván módszertani és társadalompolitikai relevanciájú kérdéseket megválaszolni. Azt próbáljuk megmutatni, hogy ebben a témában különösen összefonódnak a survey-módszertan és a társadalompolitikai diskurzus dilemmái.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapkérdése, hogy miképpen keretezik a jóléti juttatások kedvezményezettjeinek ’érdemességét’ a politikai diskurzus, a média-reprezentáció és a témára vonatkozó attitűdök feltárását célzó kérdőív-kérdések; és milyen hatással vannak ezek a kinyilvánított attitűdökre.
Hipotéziseink:
Azt várjuk, hogy nincsenek jelentős különbségek társadalmi csoportok között az ’érdemességet’ meghatározó morális elvek absztrakt szituációkra történő alkalmazásában. Ugyanakkor eltérések várhatóak az attitűdökben szociodemográfiai és politikai törésvonalak mentén, ha kérdéseink a kurrens diskurzushoz vagy régóta stabil sztereotípiákhoz kötődnek (akár a szóhasználat finom utalásaival).
A manipulatív diszkurzív stratégiák sikeresebbek akkor, ha bizonyos morális elvek népszerűsítése helyett a kedvezményezetti csoportok viselkedésére vonatkozó vélekedéseket próbálják befolyásolni.
Azt várjuk, hogy ugyanaz a vizuális vagy szöveges stimulus radikálisan eltérő irányú reakciókat válthat ki különböző társadalmi csoportokban. Azt gyanítjuk, hogy bizonyos esetekben a gyengének látszó kísérleti hatások mögött a vélemények jelentős, de divergáló változása áll.
A kérdezés idején zajló közéleti diskurzus hatása nem zárható ki a kérdezésből, azonban kontrollálható, természete megismerhető longitudinális és médiafogyasztási adatokat felhasználó felmérések segítségével.
A különböző kérdőív hatások között interakciók vannak. Továbbá a kérdőív hatások és a kurrens közéleti diskurzus hatásai között is vannak interakciók. Például bizonyos szövegezési hatások a kérdezés aktuális társadalmi közegétől függően érvényesülnek.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A jóléti ellátások komolyan befolyásolják a fejlett társadalmak polgárainak életminőségét. Ugyanakkor a jóléti intézmények sajátosságai korrelálnak a jóléti attitűdökkel; továbbá széleskörű tapasztalat, hogy a közvélemény a pártpreferenciákon túl is fontos a politikaformálók számára. Ezért a közvélemény megértése fontos része a jóléti rendszerek kutatásának.
Kutatások sora találta azt, hogy a kedvezményezettek ’érdemessége’ fontos morális szempont a jóléti intézmények, különösen a segélyek megítélésekor; ugyanakkor azt is megmutatták, hogy az 'érdemesség' külső érzékelése bizonytalan, könnyen manipulálható. Ráadásul a mediatizált politika korában a politikai szereplők egyre tudatosabban használnak kifinomult kommunikációs technikákat. Sokan arra figyelmeztetnek, hogy az ’érdemesség’ koncepciójának tematizálása csökkentette a nyugati jóléti rendszerek támogatottságát az utóbbi 25 évben. Úgy tűnik, Magyarország erős példája a kifinomult és tudatos elit-kommunikációnak, és ezen belül annak, hogy egyes marginális csoportok támogatásra ’érdemessége’ alapjaiban kérdőjeleződött meg a közelmúlt elit-vezérelt közéleti diskurzusaiban.
Azonban a tervezett kutatás jelentősége túlmutat aktuális társadalompolitikai dilemmákon. A jóléti rendszerrel kapcsolatos attitűdök kutatása jó példa arra, hogy a mérés technikai és apró részletei valójában komoly befolyással lehetnek a mért eredményekre, és a társadalompolitikai következtetésekre; továbbá a technikai döntések is erősen függenek a témára vonatkozó viselkedési modellektől, és az aktuális társadalmi kontextustól.
A survey-kísérletek jellemző törekvése, hogy egy hatótényezőre koncentrálnak, és többnyire zavaró tényezőnek tekintik a kérdezés idején zajló közéleti diksurzust. A tervezett projekt innovációi elsősorban a különböző feltételezett hatások közötti interakciók szisztematikus vizsgálataiban és a ’zavaró’ társadalmi kontextus figyelembevételében rejlenek.
A kutatás megváltozott társadalompolitikai kontextusban, más elméleti keretekben és újabb módszerekkel célozza azokat a kérdéseket, melyeket itthon Csontos és szerzőtársai vizsgáltak nagy visszhangot kiváltott, közgazdaságtani alapvetésekre épülő kutatásukban (Állam és polgárai).
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás a jóléti ellátásokkal kapcsolatos állampolgári vélemények egyes meghatározó tényezőit kívánja vizsgálni. Úgy véljük, hogy az állampolgárok véleményét nem pusztán az önérdek motiválja; hanem bizonyos morális megfontolásokat figyelmbe vesznek. A közvéleménykutatásokban mért véleményeket emellett befolyásolják a jóléti ellátásokra és ellátottakra vonatkozó közéleti viták, továbbá maguk a kérdezési eljárások is, amelyek egyes, véleményeket befolyásoló szempontokat előtérbe helyeznek, másokat ellenben háttérbe szorítanak.
Fő célunk, hogy az ellátottak ’érdemességét’ érintő morális elvek, a közéleti (részben média-) viták valamint a kérdezési eljárások befolyásoló hatásait minél jobban megértsük. Különösen e hatások együttes működését kívánjuk minél teljesebb mértékben feltárni.
Hipotéziseink tesztelésére olyan kérdőíves felméréseket kívánunk végezni, melyekben a válaszadók véletlenszerűen szétválasztott alcsoportjai más-más módon szembesülnek egy-egy kérdéssel; így az ellátások és ellátottak prezentálásának hatását tudjuk mérni lakossági mintákon.
A kutatás egyszerre kíván módszertani és társadalompolitikai relevanciájú kérdéseket megválaszolni. Azt próbáljuk megmutatni, hogy ebben a témában különösen összefonódnak a kutatásmódszertan és a társadalompolitikai közbeszéd dilemmái.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research aims to investigate certain determinants of opinions about welfare provision. We focus on revealed attitudes measured in questionnaire surveys. We suggest that one should not explain opinions only by referring to self-interest and some minor idiosyncratic factors. We suppose that certain moral considerations also play a role in shaping attitudes. Furthermore, we suppose that revealed attitudes also are shaped by public discourse and survey design which frame the moral dilemmas respondents face.
Our aim is to understand the effects of moral principles, public discourse and questionnaire design on judging deservingess of welfare beneficiaries. We are particularly interested in the interactions between those effects. The major contributions of the project are related to the investigations of those interactions.
We intend to carry out survey-experiments in which the presentations of certain welfare issues vary across randomly selected sub-groups of respondents. This makes the testing of causal effects of issue-framing possible. However, theoretical discussions, including constructive critiques of our empirical strategies are important parts of our project.
The research program adresses methodological and social policy questions at the same time. We would like to show that the dilemmas of survey-methodology and discourse on social policy are closely intertwined in this field of research.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The major research question is that how do political discourse, media representation and questionnaire design frame ‘deservingness’ of welfare beneficiaries, and how do they influence revealed attitudes.
We hypothesize that are no significant differences between social groups in the application of general moral principles to abstract situations. On the other hand, we are likely to find differences in the answers across sociodemographic groups if the policy question is linked to current or recent discourses or old-age stereotypes about potential recipients in any way (including wording nuances).
Manipulativ discursive strategies tend to be more successful when they manipulate beliefs about target groups' behavioral traits than when try to popularize less prevalent general moral principles.
We expect that the same visual or verbal stimulus can evoke radically different reactions in different social groups. We suspect that in some cases, there are diverging opinions behind seemingly weak experimental media-effects. It is a common sense that the same content could be decoded in different ways in different social milieus.
The so called pretreatment effect is hard to be eliminated from any media effect experiment. However, it can and should be controlled for by using data on media consumption and conducting longitudinal surveys.
There are interactions between various questionnaire design effects. Moreover, there are interactions between the effects of questionnaire design and other factors. For instance, certain wording effects are dependent on the current societal context in which responses are given.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Welfare systems greatly influence quality of life in advanced postindustrial societies. At the same time, characteristics of welfare regimes correlate with public attitudes towards welfare provision. Moreover, it seems that public attitudes towards policy issues are important for political actors. Thus, understanding welfare atittudes is a crucial part of research on welfare systems.
Earlier research have pointed to ’deservingess’ as an important moral principle supporting judgments on welfare institutions. However, the perception of deservingness is uncertain and easy to be manipulated. What is more, in the age of mediatized politics, political actors are urged to become more and more aware of the consequences of the nuances of communication. Some also suggest that the thematization of deservingness in public discourse have eroded the support for the welfare state in the past 25 years. Both phenomena have become particularly salient in Hungary in recent years: elite-communication is highly conscious and has raised serious doubts about the deservingness of certain marginal groups of society.
However, the project is not only about current social policy dilemmas. The research on welfare attitudes is a good example for situations in which minor details of measurement exert strong inlfuence on results and policy conclusions, and technical choices are dependent on the behavioral models chosen for the specific analysis and the current social context. Survey experiments tend to concentrate on single determining factors and consider the current public discourse on the issues in focus as disturbing noise. The major innovations in the project are related to the systematic investigations of the interactions between various effects and the incorporation of impacts of the current social context into framing analyses.
Our project could be viewed as a follow up of the seminal ’State and citizen’ program carried out by Csontos et al in 1996. However, we approach the issue from a different theoretical perspective, use different (more advanced) methods and work in a markedly different social context.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The research aims to investigate certain determinants of opinions about welfare provision. We suggest that it is insufficient to explain opinions only by referring to self-interest. We suppose that certain moral considerations also play a role in shaping attitudes. Furthermore, we suppose that revealed attitudes also are shaped by public discourse and survey design which frame the moral dilemmas respondents face.
Our aim is to understand the effects of moral principles, public discourse and questionnaire design on judging deservingess of welfare beneficiaries.
We intend to carry outso called survey-experiments in which the presentations of certain welfare issues vary across randomly selected sub-groups of respondents. This makes the testing of causal effects of issue-framing possible.
The research program adresses methodological and social policy questions at the same time. We would like to show that the dilemmas of survey-methodology and the discourse on social policy are closely intertwined in this field of research.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
