 |
Új diagnosztikai módszerek kifejlesztése és alkalmazása a Kárpát-medencében felbukkanó vagy honos arbovírusok kimutatására és jellemzésére
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
120118 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Forgách Petra Éva |
| magyar cím |
Új diagnosztikai módszerek kifejlesztése és alkalmazása a Kárpát-medencében felbukkanó vagy honos arbovírusok kimutatására és jellemzésére |
| Angol cím |
Novel detection and identification methods for the surveillance of emerging and endemic arboviruses in the Pannonian Basin |
| magyar kulcsszavak |
arbovírus, flavivírus, nyugat-nílusi vírus, fertőző kevésvérűség, csípőszúnyog, ló, RT-PCR, RT-LAMP |
| angol kulcsszavak |
arbovirus, flavivirus, West Nile virus, infectious anaemia, mosquito, horse, RT-PCR, RT-LAMP |
| megadott besorolás |
| Járványtan és állatorvosi mikrobiológia (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 65 % | | Állatorvosi parazitológia (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 25 % | | Zoonózisok (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 10 % |
|
| zsűri |
Növénytermesztés, állattenyésztés |
| Kutatóhely |
Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék (Állatorvostudományi Egyetem) |
| résztvevők |
Bakonyi Tamás
Erdélyi Károly
Soltész Zoltán
|
| projekt kezdete |
2016-10-01 |
| projekt vége |
2022-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
46.128 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
5.41 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Korábbi kutatásaink során kimutattuk a nyugat-nílusi vírus (West Nile virus, WNV) és az Usutu vírus (USUV) hazai előfordulását gerinces gazdákban és csípőszúnyog vektorokban, valamint aktív és passzív surveillance rendszereket alkalmaztunk a vírusok terjedésének vizsgálatára. A jelen pályázat elsődleges célja olyan új mintagyűjtési és minta-feldolgozási módszerek kifejlesztése, amelyek segítségével költséghatékonyabban lehet az említett flavivírusok évszakos aktivitását nyomon követni. A módszerek érzékenységét, specifikusságát és megbízhatóságát összehasonlítanánk a korábban alkalmazott, hagyományos eljárásokéval. A kutatás során gyűjtött mintákat megvizsgálnánk további arbovírusok (pl. flavi-, bunya-, togavírusok) jelenlétére is, valamint a felmérő vizsgálatokat kiterjesztenénk a Kárpát-medence szomszédos országaiban kiválasztott gyűjtőhelyekre. A kimutatott új vírusokat genetikai és járványtani szempontból jellemeznénk. Emellett a lovak fertőző kevésvérűségét okozó vírus (Equine infectious anaemia virus, EIAV) fertőzöttség kimutatására jelenleg elérhető diagnosztikai módszereket összehasonlítanánk a hazai esetekből gyűjtött mintákon, kiválasztanánk a legmegbízhatóbbat, illetve további módszereket fejlesztenénk ki a kórjelzés specifikusságának és érzékenységének fokozására. Vizsgálnánk az EIAV kimutathatóságát a fertőzött lovak közelében gyűjtött böglyök mintáiban is. A kutatás segítségével olyan fenntartható és széles körben alkalmazható felmérő vizsgálatok technikai hátterét kívánjuk megteremteni, amely hosszú távon is alkalmas lehet megbízható virológiai és járványtani adatok szolgáltatására arbovírusok hazai előfordulásáról vagy felbukkanásáról.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az arbovírusok előfordulására és évszakos aktivitásának nyomon követésére jelenleg használt rendszerek megbízhatóságát alapvetően a gyűjtött minták száma és a vizsgáló módszerek érzékenysége befolyásolja. Az aktív surveillance egyik legfontosabb eleme az ízeltlábú vektorok gyűjtése, meghatározása és bennük a vírusok előfordulásának vizsgálata. Alacsony prevalencia esetén különösen nagyszámú mintát kell gyűjteni és feldolgozni a vírusok kimutathatóságához, amelynek jelentősek a költségei, ezért a kiterjedt alkalmazásuk nehezen megoldható. A tervezett kutatás fő hipotézisei:
1.: A gyűjtőhelyeken kihelyezett csalétkekből fogyasztó vektorok nyálával arbovírusok jutnak a csalétekbe, amelyet érzékeny és specifikus, nukleinsav-kimutató módszerekkel helyben detektálni lehet. Így be lehet azonosítani azokat a gyűjtőhelyeket, ahol vannak vírusok a vektorokban, amellyel célirányosabbá és így költség-hatékonyabbá lehet tenni a vektorok gyűjtését.
2.: Az eddig ismert arbovírusok mellett mások is előfordulhatnak vagy felbukkanhatnak hazánkban. Specifikus módszerekkel az 1. pontban említett minták további arbovírusok jelenlétére is vizsgálhatók.
3.: A Kárpát-medence szomszédos országaiban is előfordulhatnak a hazánkban kimutatott arbovírusok. Az új vizsgáló módszerek bevetésével összehasonlítható adatokat kaphatunk a vírusok gyakoriságával és terjedésével kapcsolatban a régióban.
4.: A lovak fertőző kevésvérűsége az utóbbi években újra felbukkant Magyarországon. A diagnosztikai módszerek megfelelő kiválasztásával és a hazai törzsek kimutatására alkalmas módszerek fejlesztésével növelni lehet a fertőzött lovak azonosításának hatékonyságát és így gátat szabni a kórokozó terjedésének.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az ízeltlábú vektorok által terjesztett vírusok közül számos komoly állat- és/vagy közegészségügyi jelentőséggel bír. A globális változások befolyásolják az arbovírusok földrajzi elterjedését. Az elterjedés nyomon követése és a vírusok változatosságának vizsgálata a vírus-ökológiai, filogenetikai és járványtani kutatások központjában áll. Statisztikailag megalapozott következtetések levonásához az ízeltlábú vektorokból és gerinces gazdákból gyűjtött minták vizsgálata szükséges. A vírusaktivitás nyomon követése teremt lehetőséget a védekező és megelőző intézkedések (pl. vektorok gyérítése, immunizálások, stb.) időzítésének meghatározására is. A jelenleg alkalmazott felmérő vizsgálatok jelentős költségekkel járnak. A kutatás során kifejlesztendő mintagyűjtési és vizsgálati módszerek alkalmazásával a gyűjtőhelyen meg lehetne állapítani, hogy előfordulnak-e arbovírusok a mintákban, és csak az előszűrés után pozitívnak talált helyeken kellene a klasszikus gyűjtési módszereket alkalmazni. Így jelentősen növelni lehetne a vizsgálatok költség-hatékonyságát. A módszert további vírusok kimutatásával kiegészítve értékes adatokhoz juthatnánk azokkal az arbovírusokkal kapcsolatban is, amelyeknek hazai előfordulása még nem ismert vagy felbukkanásuk kockázata jelentős (pl. Chikungunya vírus, Zika vírus, stb.)
Korábbi arbovírus-kutatásaink eredményeire jelentős tudományos figyelem irányult, ami számos európai országban felmérő vizsgálatok végzését eredményezte. Jelen projekt lehetőséget teremthetne a korábbi kutatások hatékonyabb és szélesebb körű folytatásához, a vírus-előfordulási adatsorok frissítéséhez és kiegészítéséhez. A kutatási célokon túl az új felmérő rendszer kifejlesztése megalapozhatja egy hosszú távon is fenntartható és üzemeltethető nemzeti arbovírus-monitoring kialakítását.
A fertőző kevésvérűség hazai felbukkanása komoly aggodalmat váltott ki a lótartók körében. A betegség terjedésének megállítása mind a lóállományok egészsége, mind az ország állategészségügyi megítélése szempontjából nagyon fontos feladat. A diagnosztikai módszerek fejlesztésével növelni lehetne a fertőzött lovak felismerésének hatékonyságát és így könnyebben gátat lehetne szabni a vírus további terjedésének.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Vérszívó rovarok vírusokat terjeszthetnek emberekre és állatokra. Korábbi kutatásaink bizonyították ilyen vírusok (pl. a nyugat-nílusi vírus) hazai előfordulását. Ezeknek a vírusoknak az előfordulási gyakorisága idővel változhat és újak is felbukkanhatnak (pl. Zika vírus). A nyomon követésük fontos módszere a terjesztő rovarokat rendszeres vizsgálata. Mivel a rovarok száma nagy és bennük a vírusok viszonylag ritkán fordulnak elő, nagyon sok rovart kell ahhoz megvizsgálni, hogy biztosan kimutathatók legyenek belőlük a vírusok. Ez sok munkával és költséggel jár. A tervezett kutatás célja olyan új mintagyűjtő és vizsgáló módszerek kifejlesztése, amelyekkel jelentősen gyorsabban és olcsóbban lehet kimutatni azt, hogy egy adott gyűjtőhelyen előfordul-e a rovarokban a vírus. Így célzottan lehet ezeken a helyeken további mintákat gyűjteni. Célunk emellett olyan kimutató módszerek kidolgozása, amelyekkel további vírusok kimutatására is lehetőség nyílna a mintákból. A kutatatás segítségével olyan vírus-előrejelző rendszert lehetne kifejleszteni, amely hosszú távon, kiterjedten és rendszeresen üzemeltetve elősegítené ezeknek a vírusoknak a hazai nyomon követését és így a megelőző és védekező lépéseket (pl. szúnyogirtás, védőoltások) még a járványok kitörése előtt meg lehetne kezdeni.
A fertőző kevésvérűség lovak halálos vírusos betegsége, amely néhány éve újra felbukkant Magyarországon. Nem áll rendelkezésre ellene oltóanyag, így a fertőzött lovak felismerése a védekezés hatékony módja. A jelenleg használt vizsgálati módszerek érzékenysége eltér egymástól. Kutatásainkkal a legalkalmasabb módszert szeretnénk meghatározni és újak kifejlesztésével a kórjelzés hatékonyságát növelni.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
During our earlier studies we have successfully detected and characterised the presence of West Nile virus (WNV) and Usutu virus (USUV) in Hungary in both vertebrate hosts and mosquito vectors. We have developed and operated active and passive surveillance systems to investigate the spread of these viruses. The aim of our currently planned project is to develop novel sample collection and processing methods in order to increase the cost-effectiveness and detection efficiency of the monitoring of flavivirus seasonal activity. The specificity and sensitivity of these methods will be validated through comparison with the conventional methods. Samples collected during the project will also be tested for the presence of further arboviruses (e.g. flavi-, bunya-, and togaviruses), and the surveillance will be extended to selected collection sites in the neighbouring countries within the Pannonian Basin. Phylogenetic and epidemiological analysis of the detected viruses will be carried out. Additionally, we would like to compare the currently available methods for the detection of Equine infectious anaemia virus (EIAV) on samples collected from Hungarian EIA cases; determine the most reliable diagnostic methods and develop further ones with increased specificity and sensitivity. The presence of EIAV RNA would be tested in horse-fly samples collected from the environment of infected horses. Our project should provide a basis for the establishment of a sustainable, long-term vector borne pathogen surveillance and monitoring systems to provide reliable data on the presence or emergence of arboviruses in the Pannonian Basin.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The reliability of arbovirus surveillance and monitoring systems depends on the number of samples and the sensitivity of detection methods. Collection and identification of invertebrate vectors, and virus detection are the crucial components of arbovirus surveillance. Large-scale insect vector collection and identification are expensive, limiting the widespread application of surveillance and monitoring systems.
The main hypotheses of the planned research:
1.: Mosquito vectors feed on sugar syrups attractant baits and contaminate them with saliva, so arboviruses shed via the saliva can be detected by molecular diagnostic assays. The presence of arboviruses at a particular sampling site can be screened by this method. Where positive screening results are obtained, targeted vector surveillance (with mosquito collection and identification) may ensue. Screening may therefore complement and increase the surveillance efficacy.
2.: Besides the known ones, emerging arboviruses may also be present in Hungary. Collected mosquito samples could be tested for further viruses using nucleic acid detection methods.
3.: Arboviruses present in Hungary may also be present in neighbouring countries of the Pannonian Basin. Standardisation of surveillance methods in the region would provide comparable data on their distribution and spread.
4.: Efficient control measures of Equine infectious anaemia require reliable, sensitive and rapid diagnostic methods. Comparison of the available assays on samples collected from EIAV-infected horses in Hungary will help identify the best diagnostic methodology and the development of further ones may increase the efficacy of the sanitary prophylaxis.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Several arboviruses are of considerable veterinary and/or public health impact. Global changes influence their geographic distribution putting spatio-temporal and genetic diversity monitoring and investigations of arboviruses in the focus of virus-ecology, phylogenetic and epidemiology research. Monitoring of arbovirus activity through the testing of samples collected from insect vectors and vertebrate hosts provide the necessary data for epidemiological analysis ensuring the adequate timing of control and preventive actions (e.g. vector control, immunisations etc.). Currently applied arbovirus surveillance and monitoring systems are rather expensive. The novel sample collection and processing methods, which would be developed, validated and applied in the project, could rapidly detect the presence of arboviruses at the collection sites, therefore the application of classical surveillance methods may only be necessary at sites with identified virus presence. Hence, the novel method could considerably increase the efficacy of the surveillance. Our investigations could be extended to further arboviruses and the emergence of exotic arboviruses (e.g. Chikungunya virus, Zika virus, etc.) could also be rapidly detected with these methods.
The results of our earlier arbovirus research attracted very significant international scientific interest which also initiated subsequent studies in several European countries. The proposed project would provide us the opportunity for the continuation and extension of our successful research. Continued arbovirus surveillance and monitoring would result in updated and supplemented datasets revealing further changes in virus ecology. The novel surveillance and monitoring systems could provide a basis for the establishment of a sustainable, long-term national arbovirus-monitoring programme.
The re-emergence of EIA in Hungary raised serious concerns among horse keepers. Control of the spread of EIAV is necessary both for horse health management, and the maintenance of the animal health situation of the country. Improved diagnostic methods and assays could facilitate the early recognition of EIAV infected horses, and hence, improve the efficacy of virus control measures.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Blood-sucking insects (e.g. mosquitoes) may transmit viruses to humans and animals. Our previous studies revealed that such viruses (e.g. the West Nile virus) are present in Hungary. The prevalence of these viruses changes over time and new pathogens (e.g. the Zika virus) may also emerge. The study of transmitting insects (vectors) is an important monitoring tool, but since only a smaller proportion of insects gets infected with viruses, a large number must be collected, identified and tested in order to detect the presence of infection. This work is rather expensive so the aim of the planned research project is to develop novel sample collection and processing methods for the rapid and low-cost detection of viruses infecting blood-sucking insects. Detailed investigation could thereafter be focused on confirmed positive sites. A further aim is to develop detection tools for additional pathogens from insect samples. We would develop a monitoring system, which could be operated long-term and provide valuable data on the presence, spread and seasonal activity of important pathogenic viruses. Such data are essential for public health risk-assessment and the control and prevention (e.g. mosquito control, immunisations) of disease outbreaks.
Equine infectious anaemia is a lethal viral disease of horses, which recently emerged in Hungary. Since effective vaccines are not available, identification and elimination of infected horses is the only tool to control the spread of the virus. The efficiency of the current diagnostic methods is variable, so our aim is to assess their reliability and develop further ones to improve the efficacy of the early recognition of the disease.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Bakonyi T, Erdélyi K, Brunthaler R, Dán Á, Weissenböck H, Nowotny N: Usutu virus, Austria and Hungary, 2010-2016., Emerg Microbes Infect. 2017 Oct 11;6(10):e85., 2017 | | Garamszegi L.Zs., Bede-Fazekas Á., Somodi I., Soltész Z.: Három inváziós csípőszúnyogfaj hazai elterjedését meghatározó környezeti tényezők: térképezés citizen science adatok alapján, 12. MÖK 2021 augusztus Vác, 2021 | | Erdélyi K. and Bakonyi T.: Mosquito-borne flaviviruses in Hungary - introduction, endemicity and expansion, Colloque: „Changements climatiques et apparition de maladies animales émergentes” l’Ambassade de Hongrie & Organisation mondiale de santé animale (OIE), Paris, 16.10.2019, 2019 | | Sós-Koroknai V., Erdélyi K., Bakonyi T., Kremán D., Hoitsy M., Sós E.: Trends and incidence of West Nile Virus infection in Northern Goshawks (Accipiter gentilis) in a Hungarian wildlife rescue center between 2008-2018., Proceedings of the Zoo and Wildlife Health Conference 2019, 2019 | | Erdélyi K: A nyugat-nilusi láz hatása a ragadozómadarakra Magyarországon, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya - XV. Sólyomcsalogató – ragadozó madár védelmi konferencia, Túrkeve, 2020. február 29 –, 2020 | | Erdélyi K.: Mosquito borne Flaviviruses in continental Europe, emerging pathogens en route to endemicity, International Symposium “Avian influenza and West Nile virus – global threats for emerging and re-emerging diseases”, Novi Sad 10-11. March 2022., 2022 | | Soltész Z., Báldi A., Garamszegi L. Zs.: Az ázsiai tigrisszúnyog feltérképezése a lakosság bevonásával – Egy citizen science projekt bemutatása, 12. MÖK 2021 augusztus Vác, 2021 | | Forgách P. és Erdélyi K.: Nyugat-nílusi láz állatorvos szemmel., Magyar Zoonózis Társaság Szent-Iványi - Binder Nap 2021. október 27. Budapest, 2021 | | Soltész Z., Kurucz K., Nagy G., Török E., Ujvárosi B. L., Garamszegi L. Zs.: Az ázsiai tigrisszúnyog hazai elterjedésének vizsgálata a lakosság bevonásával – egy citizen science projekt bemutatása, Zootaxonómia - Papp László munkatársainak előadóülése 2021. november 17.- Az MTA VEAB és az ELKH Ökológiai Kutatóközpont közös tudományos ülése, 2021 | | Soltész Z.: Az ázsiai tigrisszúnyog feltérképezése a lakosság bevonásával - Egy Citizen science projekt bemutatása, MaKOSZ XXX. Országos Konferencia, 2021. november 24., 2021 | | Sós-Koroknai V., Sós E., Hoitsy M., Biksi I. and Erdélyi K.: The first isolation of West Nile virus from a Bactrian Camel (Camelus bactrianus), 5th International Conference on Avian, Herpetological and Exotic Mammal Medicine - ICARE 2022, 27-30. March 2022, Budapest, 2022 | | Forgách P., Erdélyi K., Soltész Z., Szentiványi T., Garamszegi L.Zs.: Emberek és állatok veszélyben: szúnyogok által terjesztett vírusos betegségek., Múzeumok éjszakája 2022. június 25. Budapest, 2022 | | Soltész Z., Kurucz K., Szentiványi T., Garamszegi L. Zs.: Hol vannak inváziós csípőszúnyogok Magyarországon?, XIII. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia „Klímaváltozás: trendek, veszélyek és megoldások”; Pécs, Magyarország, 2022 | | Soltész Z, Erdélyi K, Bakonyi T, Barna M, Szentpáli-Gavallér K, Solt Sz, Horváth É, Palatitz P, Kotymán L, Dán Á, Papp L, Harnos A, Fehérvári P: West Nile virus host-vector-pathogen interactions in a colonial raptor, PARASITES AND VECTORS 10: Paper 449. 10 p., 2017 | | Csank T, Drzewnioková P, Korytár Ľ, Major P, Gyuranecz M, Pistl J, Bakonyi T.: A Serosurvey of Flavivirus Infection in Horses and Birds in Slovakia., Vector Borne and Zoonotic Diseases;18:206-213., 2018 | | Camp JV, Bakonyi T, Soltész Z, Zechmeister T, Nowotny N.: Uranotaenia unguiculata Edwards, 1913 are attracted to sound, feed on amphibians, and are infected with multiple viruses., Parasites and Vectors; 11:456., 2018 | | Rudolf I, Betášová L, Blažejová H, Venclíková K, Straková P, Šebesta O, Mendel J, Bakonyi T, Schaffner F, Nowotny N, Hubálek Z.: West Nile virus in overwintering mosquitoes, central Europe., Parasites and Vectors; 10:452., 2017 | | Drzewnioková P, Barzon L, Franchin E, Lavezzo E, Bakonyi T, Pistl J, Csank T.: The complete genome sequence analysis of West Nile virus strains isolated in Slovakia (central Europe)., Archives of Virology; doi: 10.1007/s00705-018-4056-7., 2018 | | Bakonyi T, Erdélyi K, Brunthaler R, Dán Á, Weissenböck H, Jungbauer C, Aberle SW, Kolodziejek J, Dimmel K, Stiasny K, Allerberger F, Nowotny N.: Usutu virus infections in wild birds and humans between 2010 and 2017 in Austria and Hungary, Abstracts of the 11th International Congress for Veterinary Virology, Vienna, Austria, August 27-30, 2018, 2018 | | Nagy A, Mezei E, Nagy O, Bakonyi T, Csonka N, Kaposi M, Koroknai A, Szomor K, Rigó Z, Molnár Z, Dánielisz Á, Takács M.: Extraordinary increase in West Nile virus cases and first confirmed human Usutu virus infection in Hungary, 2018., Euro Surveill. 2019 Jul;24(28):1900038. doi: 10.2807/1560-7917.ES.2019.24.28.1900038.PMID: 31311619, 2019 | | Wally N, Schneider M, Thannesberger J, Kastner MT, Bakonyi T, Indik S, Rattei T, Bedarf J, Hildebrand F, Law J, Jovel J, Steininger C.: Plasmid DNA contaminant in molecular reagents., Sci Rep. 2019 Feb 7;9(1):1652. doi: 10.1038/s41598-019-38733-1.PMID: 30733546, 2019 | | Dorko E, Bušová A, Csank T, Feketeová E, Rimárová K, Diabelková J, Čellár R, Bereš M, Gyuranecz M, Pistl J, Bakonyi T, Jenča A, Jenčová J, Petrášová A.: West Nile virus - a new infection in the Slovak Republic?, Cent Eur J Public Health. 2018 Dec;26 Suppl:S51-S55. doi: 10.21101/cejph.a5287.PMID: 30817874, 2018 | | Weidinger P, Kolodziejek J, Bakonyi T, Brunthaler R, Erdélyi K, Weissenböck H, Nowotny N.: Different dynamics of Usutu virus infections in Austria and Hungary, 2017-2018., Transbound Emerg Dis. 2020 Jan;67(1):298-307. doi: 10.1111/tbed.13351. Epub 2019 Sep 23.PMID: 31505099, 2020 | | Erdélyi K., Bakonyi T.: Csípőszúnyogok közvetítette flavivírus fertőzések Európában., Szúnyogok, kullancsok és új betegségek workshop korunk biológiai veszélyeiről, 2019.08.26 Budapest, MTA székház, 2019 | | Soltész Z.: Az invazív tigrisszúnyog (Aedes albopictus) feltérképezése a lakosság bevonásával – Szúnyogok, Fiat lux! (Legyen világosság), Az új gyógyszerek és a paraziták, Magyar Parazitológusok Társasága, 2019.11.15 Budapest, 2019 | | Soltész Z.: A tigrisszúnyog (Aedes albopictus) elterjedése Magyarországon, Szúnyogok, kullancsok és új betegségek: workshop korunk biológiai veszélyeiről, Budapest, MTA székház, 2019 | | Soltész Z., Török E.: Összefoglaló a Szúnyogok, kullancsok és új betegségek című workshopról, különös tekintettel a csípőszúnyogokra., A Magyar Kártevőirtók Országos Szövetsége XXIX. Országos Konferenciája 2019. október 1–3. Ráckeve, 2019 | | Zana B, Erdélyi K, Nagy A, Mezei E, Nagy O, Takács M, Bakonyi T, Forgách P, Korbacska-Kutasi O, Fehér O, Malik P, Ursu K, Kertész P, Kepner A, Martina M, Süli T, Lanszki Z, Tóth GE, Kuczmog A, Somogyi B, Jakab F, Kemenesi G.: Multi-Approach Investigation Regarding the West Nile Virus Situation in Hungary, 2018., Viruses. 2020 Jan 20;12(1):123. doi: 10.3390/v12010123. PMID: 31968613; PMCID: PMC7019302., 2020 | | Erdélyi Károly, Bálint Ádám: West Nile Virus and Avian Influenza epidemiology and diagnostics in Hungary., Birdprotect - Interreg - IPA CBC Hungary - Serbia project meeting., 2020 | | Sós-Koroknai Viktória, Sós Endre, Bakonyi Tamás, Forgách Petra, Molnár Viktor, Kremán Dóra, Hoitsy Márton és Erdélyi Károly: A nyugat-nílusi vírus (WNV) által okozott fertőzések trendje és klinikai jellemzői héjákban (Accipiter gentilis) az elmúlt tíz évben Magyarországon., HELIACA 17, 118-124., 2021 | | Camp JV, Haider R, Porea D, Oslobanu LE, Forgách P, Nowotny N.: Serological surveillance for Tahyna virus (California encephalitis orthobunyavirus, Peribunyaviridae) neutralising antibodies in wild ungulates in Austria, Hungary and Romania, Zoonoses Public Health. 2018b Jun;65(4):459-463., 2018 | | Fehér OE, Fehérvári P, Tolnai CH, Forgách P, Malik P, Jerzsele Á, Wagenhoffer Z, Szenci O, Korbacska-Kutasi O.: Epidemiology and Clinical Manifestation of West Nile Virus Infections of Equines in Hungary, 2007-2020., Viruses. 2022 Nov 18;14(11):2551., 2022 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
