 |
Termelékenység, gazdasági válság és konvergencia az EU mezőgazdaságában
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
120326 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Baráth Lajos |
| magyar cím |
Termelékenység, gazdasági válság és konvergencia az EU mezőgazdaságában |
| Angol cím |
Productvity, Economic crises and Convergence in EU agriculture |
| magyar kulcsszavak |
konvergencia, gazdasági válság,TFP,technikai hatékonyság, technológiai változás, technológiai heterogenitás, támogatások |
| angol kulcsszavak |
convergence,economic crises, TFP, technical efficiency, technological change, technological heterogeneity, subsidies |
| megadott besorolás |
| Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Közgazdaságtan |
|
| zsűri |
Gazdaság |
| Kutatóhely |
Közgazdaság-tudományi Intézet (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) |
| projekt kezdete |
2016-10-01 |
| projekt vége |
2020-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
6.898 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.80 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az agrárpolitikai fontossága ellenére kevés információ áll rendelkezésre az EU tagországok mezőgazdasági TFP-jének alakulásáról, különösen az új tagállamokéról. A rendelkezésre álló országok közötti elemzések többnyire a FAO adatbázis alapján készültek és a legtöbb elemzés nem veszi figyelembe a technológiai különbségekből adódó hatásokat, valamint az alkalmazott TPF indexek többnyire csak bináris összehasonlításra alkalmasak. A kutatás első célkitűzése, egy EU tagállamok közötti vizsgálat készítése a FAO adatok mellett a FADN és az MSZR adatait felhasználva. A célkitűzés megvalósításához a technológiai különbségek figyelembe vételére alkalmas sztochasztikus határfüggvény modellek használatát tervezzük; majd ezek közül modell diagnosztikai eszközök és az elméleti konzisztenciának való megfelelés alapján választjuk ki a legalkalmasabb modellt; végül multilaterálisan konzisztens TFP indexet számítunk. Második célkitűzés: a számított TFP indexeket felhasználva a gazdasági válság rövid- és hosszú távú hatásait vizsgáljuk. Mindössze néhány olyan tanulmány található, amely az egyes országok TFP szintjében meglévő különbségek időbeli változását vizsgálja. A kutatás harmadik célkitűzése ezért, a konvergencia hipotézisek és a konvergenciára ható tényezők részletes vizsgálata. A TFP-re ható tényezők közül a mezőgazdaságban, az egyik legnagyobb érdeklődés a támogatások hatásával kapcsolatos, viszont az ezt vizsgáló tanulmányok eredményei rendkívül eltérőek. Több olyan modell is megjelent a közelmúltban, melyek jól használhatók e kérdés vizsgálatára. A kutatás negyedik célkitűzése, a támogatások TFP-re és a környezeti állapotra gyakorolt hatásának vizsgálata.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás 3 fő téma vizsgálatát tűzte ki célul. Az egyes célkitűzéseken belül a következő kérdések vizsgálhatók.
1. Hogyan változott a TFP az EU tagállamaiban? Hogyan lehetséges az országok között meglévő technológiai különbségeket modellezni korszerű ökonometriai eljárásokat alkalmazva? Hogyan befolyásolják a heterogén környezeti és intézményei feltételek a tagállamok termelési potenciálját és az általuk alkalmazott technológiát? Melyek a TFP változásának komponensei: technológia változás (innováció); technikai hatékonyság változás (felzárkózás az élenjáró technológiához); méret és mix hatékonyság változás (a termelés méretének vagy az előállított termékszerkezetnek a változása)? Különböző tényezők, hogyan befolyásolják az egyes komponensek alakulását? Van-e jelentős különbség a régi és új tagállamok TFP-jének és komponenseinek alakulásában?
2.
Milyen hatása volt a gazdasági válságnak a TFP és komponenseinek alakulására?
3. Konvergál vagy divergál-e az mezőgazdasági TFP a tagállamok között? Csökken-e a TFP szintjében lévő különbség a tagállamok között? Milyen sebességű a konvergencia/divergencia? Van-e jelentős hatása a konvergenciára a kezdeti ország specifikus technológiának és intézményi környezetnek? Melyek a legfontosabb konvergenciát befolyásoló tényezők?
4.A különböző típusú támogatások hogyan hatnak a mezőgazdasági TFP-re és a környezeti állapotra? A különböző típusú támogatások hogyan befolyásolják a TFP egyes komponenseinek alakulását? A különböző típusú támogatásoknak milyen hatása van az alkalmazott technológia választására?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás eredményei több új perspektívát nyitnak az alapkutatásban. Először, az országok közötti TFP elemzések a szakirodalomban általában homogén technológia feltételezésén alapulnak, amely elfedhet több fejlesztési szempontból fontos dolgot. A kutatás során mi különböző, olyan határfüggvény modelleket alkalmazunk, amelyek alkalmasak a technológiai különbségek kezelésére. Különösen újszerűnek számít, hogy a technológiai különbségek modellezésére egy random paraméter modell módosított verzióját is használjuk. A modellt a szokásostól eltérően specifikáljuk, így konzisztensebb becslések elvégzését teszi lehetővé. Másodszor, olyan TFP indexeket használunk, amelyek az indexszámok elméletében meghatározott valamennyi tesztnek és axiómának megfelelnek, így megbízható eredményt mutatnak több ország és több időszak egyidejű összehasonlításakor egyaránt. Harmadszor, a TFP indexeket összetevőire bontjuk. Az egyes komponensek eltérő intézkedések segítségével befolyásolhatók, így az elemzés segíthet a megfelelő fejlesztéspolitikai intézkedés kiválasztásában. Negyedszer, vizsgáljuk a gazdasági válság hatását a TFP rövid- és hosszú távú alakulására. Ötödször, a konvergencia hipotézisek vizsgálata segíthet a Strukturális Alapok eszközeinek tényekre alapozott hatékony felhasználásához. Hatodszor, a feltételes ß-konvergencia vizsgálata előtt, az adatok idősor tulajdonságait a közelmúltban bevezetett legújabb tesztek segítségével vizsgáljuk, így megbízhatóbb eredményeket kapunk. Hetedszer, a konvergenciát befolyásoló tényezők feltárása elősegítheti a lemaradó országok felzárkózási folyamatát. Nyolcadszor, a támogatások TFP-re és környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatakor két, nemrégiben kibontakozó módszert használunk: (1) az egyik, a sztochasztikus határ modelleket a hatás elemzési módszerekkel kombinálja, korrigálva ezáltal a szelekciós torzításból adódó hibákat; (2) a másik, a támogatásokat nem hagyományos inputként kezeli, és lehetővé teszi a támogatások technológiára gyakorolt hatásának figyelembe vételét is, így segítségével a támogatások közvetlen és közvetett hatásával kapcsolatban is nyerhetők információk. Ezek az eredmények célzott agrárpolitikai intézkedések meghozatalában segíthetnek a döntéshozóknak.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás fő célja a mezőgazdaság teljes tényezős termelékenységének (TFP) vizsgálata az EU tagállamaiban. A TFP a mezőgazdaság kibocsátásának és erőforrás felhasználásának hányadosaként definiálható és fontos a szektor jövedelmezősége és versenyképessége szempontjából. A TFP megbízható mérését azonban több technikai probléma is nehezíti: (1) a korábbi módszerek nem veszik figyelembe az országok közötti technológiai különbségeket; (2) a korábban számított indexek általában csak két ország vagy két időpont összehasonlítására alkalmasak. Ezért választottuk a kutatás első célkitűzéseként a TFP korszerű módszerekkel történő elemzését. A TFP index különböző komponensekre bontható: a technológiai változás hatására (innováció hatása); a technikai hatékonyság változására, amely a legtermelékenyebb technológiától való távolságot méri; a méret és mix hatékonyságra, amely a termelés méretének vagy az előállított terméktípusok változásából elérhető TFP növekedést méri. A komponensek feltárása célzott TFP-t növelő intézkedések bevezetését segítheti. A második célkitűzés a gazdasági válság hatásának vizsgálata a TFP rövid- és hosszú távú alakulására, e folyamat megértése segíti a TFP visszaesését csökkentő politikai intézkedések meghozatalát. A harmadik célkitűzés, annak mérése, hogy az országok közötti TFP közeledik-e egymáshoz vagy sem, és milyen tényezők befolyásolják ezt a folyamatot. Ezek a vizsgálatok segítséget nyújthatnak tényeken alapuló fejlesztéspolitikai intézkedések meghozatalához. A harmadik célkitűzés a különböző típusú mezőgazdasági támogatások TFP-re és környezetre gyakorolt hatásának vizsgálata, ezek az elemzések a támogatások hatékonyabb felhasználását segíthetik.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Despite the obvious policy relevance, only limited information is available on the development of agricultural total factor productivity (TFP) in the EU, especially in the New Member States. The majority of studies in this field rely on the FAO database to conduct cross-country analyses, neglect the effect of technological heterogeneity and use TFP indices that are only adequate for making a single binary comparison. Hence, the first objective of this research is to conduct a cross-country TFP analysis focusing on all EU member states based on data in addition to the FAO database from the FADN and the EAAE Database. We will estimate various stochastic frontier models that are able to handle heterogeneity bias. To choose the preferred model, we will use model diagnostics and check the extent to which the results satisfy the criteria of theoretical consistency. Having chosen the preferred model, we will construct TFP indices that are adequate to make reliable multi-temporal and multi-lateral comparisons. The second objective is to examine the effect of economic crises on short- and long run TFP level and growth. The third objective is to systematically examine the convergence hypotheses and the factors that determine convergence. Among the factors that influence TFP in agriculture, subsidies are clearly one of the most interesting. However, the results concerning the effect of subsidies are inconclusive. Thus, the fourth objective is to investigate the effect of subsidies on TFP and the environment using recently developed methods.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The proposed research has four main objectives, within which a number of questions can be answered. They can be summarised as follows.
1:
• How has TFP developed in European agriculture?
• How robust are the results to alternative approaches and datasets?
• Which model specification(s) and estimator(s) appear to be optimal in the light of recent methodological advances?
• How do countries’ heterogeneous climatic and institutional conditions influence their agricultural-production potential and use of technology?
• How robust are the results to alternative index-number formulas?
• What are the determinants of TFP in EU member states? Are there any significant differences in TFP between the OMS and the NMS? What are policy implications of TFP decomposition?
2:
How affected the economic crisis the short- and long run TFP level and growth?
3:
• Does agricultural TFP converge or diverge across the EU member states?
• Does agricultural productivity converge to the same steady-state TFP level regardless of initial state-specific technologies, preferences and institutions?
• Does the dispersion of TFP among countries diminish over time?
• At what rate does convergence/divergence take place?
• What are the most important factors influencing convergence?
4:
• What is the effect of different types of subsides on agricultural TFP and environmental conditions?
• How influence different types of subsidies the various components of productivity change?
• How influence the different types of subsides the production potential?
• How influence the different types of subsidies the choice of applied technology?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The results of this research will open up several new perspectives. First, empirical investigations of agricultural TFP in the literature are typically based on models that impose technological homogeneity across countries, which may mask or distort insights into development. We will use a modified version of a stochastic frontier random parameter model that is able to handle the heterogeneity bias. We will reformulate the model according to the latest developments, thus allowing us to conduct a more consistent estimation. Second, we will use TFP indices that satisfy all of the important axioms and tests from index number theory. Third, we will analyse the effect of economic crises on TFP. Fourth, we will decompose TFP change into its drivers. These results will have important policy implications because different policies have different effects on the drivers of productivity. Fifth, the results of the investigation of the convergence hypothesises could be important for regions that are lagging behind, and could also be useful in the context of Structural Funds and for poverty reduction. Sixth, before examining conditional ß-convergence, we will examine the time series properties of the data with recently developed tests, hence improving the reliability of the results. Seventh, the examination of conditional ß-convergence could reveal the factors that influence TFP growth, which might be important for improving the catch-up process. Eights, to evaluate the linkage between subsidies and TFP and environmental conditions we will use two methods suggested in the recent literature. The first method aims to combine stochastic frontier models with the impact evaluation framework. The second regards subsidies as facilitating input into production technology and allows us to define the coefficients of production as a function of subsidies, hence we will be able to consider the effects of subsides both directly and indirectly. These results also have important policy implications, as knowledge about how subsidies affect productivity and efficiency can help policy makers to introduce better targeted agricultural policies.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The main goal of this research is to measure agricultural total factor productivity (TFP) in the EU. TFP is a ratio of agricultural outputs to inputs and it has obvious policy relevance. In order to calculate TFP reliably, some methodological issues need to be overcome. Correcting these issues is important for producing reliable results and understanding TFP differences across countries. Hence, the first objective is to measure TFP in EU member states using recently developed methodological tools. The TFP index can also be decomposed into different components: technical change (the deviation of a given country’s technology from the best practice technology); technological change (the innovation effect); and scale and mix efficiency change (productivity gains associated with the scale and scope of production). As different policy measures have different effects on these components, this analyses might help to make better tailored agricultural policies. Economic crisis can have important effect on TFP; the second objective is to analyse this effect. The third objective is to use improved methodological tools to examine whether TFP across countries converge or diverge, and which factors influence this. These results could be useful for countries’ development policies. The fourth objective is to analyse the effect of various subsidies on TFP and the environment. More knowledge about how productivity and environmental conditions are affected by subsidies might help to use public money more efficiently.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
