 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
120375 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Boros Gábor |
| magyar cím |
Önértelmezés, érzelmek és narrativitás |
| Angol cím |
Self-Interpretation, Emotions, and Narrativity |
| magyar kulcsszavak |
narratíva, érzelmek, mentális állapotok, identitás, önattribúció |
| angol kulcsszavak |
narrative, emotions, mental states, identity, self-attribution |
| megadott besorolás |
| Filozófia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Filozófiai antropológia |
|
| zsűri |
Társadalomtudományi zsűrielnökök |
| Kutatóhely |
Filozófiai Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Ambrus Gergely
Balogh Zsuzsanna Irén
Büyüktuncay Mehmet
Czétány György
Farkas Henrik
Kocziszky Éva
Komorjai László
Laczházi Gyula
Lautner Péter
Németh Attila
Olay Csaba
Réz Anna
Ruzsa Ferenc
Schmal Dániel
Simon Attila
Szalai Judit
Takó Ferenc
Tóth Olivér István
Ullmann Tamás
Varga-Jani Anna
|
| projekt kezdete |
2016-10-01 |
| projekt vége |
2021-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
29.912 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
36.75 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás az önértelmezésre és az érzelmekre vonatkozó kortárs filozófiai irodalomra támaszkodva igyekszik feltárni a narratívák szerepét e két jelenségnél. Megvizsgáljuk, hogy az egyéni és kollektív identitás, valamint az önmaguknak tulajdonított jellemzők és állapotok mennyiben narratív struktúrákon – valamint érzelmi mechanizmusokon – keresztül konstituálódnak. A tárgyalandó kérdések egyik csoportja az ún. “narratív énre”, az arra vonatkozó felfogások plauzibilitására, az ún. “minimális éntől”, valamint a fenomenális éntől való megkülönböztetésére vonatkozik. Az önértelmezés narratív vonásai az önismeret bizonyos jellemzőire is rávilágítanak. Mindezeken kívül a kollektív identitás narratív összetevőivel is foglalkozunk. E jelenségeket egyszersmind történetileg is vizsgáljuk, elsősorban ahogyan azok ókori és kora újkori szerzőknél megjelennek (többek között Plutarkhosznál, a sztoikusoknál, Descartes-nál, Spinozánál).
Kérdéseink másik fő csoportja az érzelmek narratív összetevőivel kapcsolatos. Hogyan viszonyulnak az érzelmek narratív elemei a nem-nyelvi elemekhez? Milyen szerepe van a nyelvnek az érzelmek alakításában? Az affektivitás milyen formái találhatóak meg olyan lényeknél, amelyek nem használnak nyelvet? A narrativitás szerepét az affektív jelenségekben szintén széles körben vizsgáljuk történeti kontextusban is (többek között Arisztotelésznél, Halikarnasszoszi Dionüsziosznál, Galénosznál, valamint a különféle szeretetfelfogásokban a skolasztikától a felvilágosodásig).
Eredményeinket szeretnénk minél szélesebb körben, nemzetközi fórumokon, valamint általunk rendezett nemzetközi konferenciákon, hét monográfiában és számos cikkben ismertetni.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás a narratívák szerepét vizsgálja az önértelmezésben és az affektivitásban. Egyik hipotézisünk, hogy a narrativitás fogalmának bevonásával jobban magyarázhatóvá válik egy sor kérdés az önértelmezéssel, mind az érzelmekkel kapcsolatban. Anélkül, hogy az ént feltétlenül narratív terminusokban szándékoznánk megérteni. ahogyan néhány kortárs szerző teszi, a narratív önértelmezés sajátságai hozzájárulnak többek között annak megértéséhez, hogy miért kell más típusú, és gyakran privilegizált hozzáférést tulajdonítanunk a szubjektumnak a külső megfigyeléshez képest, a tévedés nyilvánvaló lehetősége ellenére. Az az álláspont, hogy az én és annak állapotai akár az első, akár a harmadik személyű perspektívából maradéktalanul megismerhetőek lennének, feltételezésünk szerint nem számol azzal a ténnyel, hogy a szubjektum nem készen kapja azokat a megfigyelés potenciális tárgyaiként, hanem részben, de valóban csak részben, éppen az önértelmezben konstituálódnak. Így sem a harmadik, sem az első személyű perspektíva nem eleve kitüntetett. Ez egyben az önismeret bizonyos elméleteinek (így a descartes-i "közvetlen megfigyelés", ill. a locke-i "belső érzékelés" elméletnek) a közvetett kritikáját is jelenti.
A narratív érzelemelméletekre vonatkozó hipotézisünk, hogy a radikálisan különböző kortárs érzelemelméletek közül az érzelmek bizonyos alaptulajdonságait leginkább az ilyen elméletek képesek magyarázni. Meghaladják továbbá az univerzalizmus és a társadalmi konstruktivizmus, valamint a kognitivizmus és az érzéselméletek szembenállását, melyek véleményünk szerint nem töltöttek be előrevivő szerepet az elmúlt évtizedek filozófiai érzelemelméletében.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A tervezett projekt alapkutatás jellegű, ugyanakkor egyes aspektusainak alkalmazott vonatkozásai is vannak. Az önértelmezés patológiáinak, illetve a közönséges irracionális önértelmezésnek a megértése alapvető jelentősége van az etika olyan problémáinak szempontjából, mint a szándékok tulajdonítása a morális/immorális cselekvésben vagy az erkölcsi önfelmentés, vagy az implicit torzítások, illetve előítéletek. Az ezekkel kapcsolatos kérdések számos alkalmazott etikai területen (környezetetika, orvosi etika) relevánsak.
A világviszonylatban is egyre elterjedtebb mentális patológiák adekvátabb megértése egyre sürgetőbb feladat, részben társadalmi költségeik miatt. A filozófia az utóbbi évtizedekben tevékenyebb részt vállalt a különféle mentális betegségek (többek között a depresszió, a skizofrénia, valamint az obszesszív-kompulzív zavar) értelmezésében. A betegségek fenomenológiájának, elsősorban az énérzékelésnek az elemzése értékes filozófiai hozzájárulást jelent az irodalomhoz. A jelen projekt ehhez az irányhoz is szeretne kapcsolódni.
A projekt gyakorlati céljainak része, hogy számos fiatal (doktori, illetve posztdoktori fázisban levő) kutatót bevonjunk a kollektív tudományos munkába, és nívós külföldi, illetve hazai publikációk elkészítésére ösztönözzük őket. Ezáltal a téma kutatásának folytonosságát is biztosítani szándékozzuk.
Hazai versenytársakkal aligha kell számolnunk, mivel más kutatók nem foglalkoznak szervezetten az adott témával. Nemzetközi vonatkozásban hasonló kutatások részben éppen velünk előreláthatólag együttműködő filozófusoktól várható. Az érzelmekkel több kutatócsoport, network, illetve társaság foglalkozik (Geneva Emotion Research Group, European Philosophical Society for the Study of Emotions, PERFECT Research Group (Birmingham)), de kimondottan a narratív érzelemelméletek kutatásának tudomásunk szerint nem szenteltek ilyet.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás a narratívák ("történetek") szerepét vizsgálja az önértelmezésben és az érzelmek kialakulásában. Hogy mi módon értjük meg önmagunkat, milyen elbeszélések azok, amelyekre életünk eseményeit felfűzzük, milyen személyiségvonásokat és lelkiállapotokat tulajdonítunk önmagunknak rólunk szóló önértelmező történeink fényében, nem csak elméleti jelentőséggel bír, hanem a gyakolati élet, a cselekvés és az erkölcs szempontjából is fontos. Másik nagy témánk, hogy elbeszélt történetek mennyiben szükségesek az érzelmek kialakulásához. A narratív érzelemelméletek hívei úgy gondolják, hogy úgy sajátítjuk el a csakis az emberre jellemző, bonyolultabb érzelmeket, hogy bizonyos érzésekhez, viselkedési mintákhoz tapaszatalataink alapján elbeszélt történeteket kapcsolunk. Ezek az érzelemelméletek véleményünk szerint az érzelmek több lényegi tulajdonságáról sikeresebben számot tudnak adni, mint riválisaik.
A téma nagyobb kutatócsoportban történő vizsgálata Magyarországon (és nemzetközi viszonylatban is) úttörő vállalkozás.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The current project aims at bringing together different contemporary philosophical threads focused on self-interpretation and emotion, exploring the role narrativity plays in these. We propose to look at the ways in which identity, collective or individual, as well as the understanding of properties and states of selves and collectives, are constructed through narrative formations and emotional mechanisms. One cluster of questions concerns the so-called “narrative self”, the plausibility of the conceptions that posit it, as well as its distinction from the “minimal self” and the phenomenal self. The narrative features of self-interpretation can contribute to the understanding of self-knowledge as well. Besides this, we inquire into the narrative components of collective identity. Further, we look at the relation between narrativity and the self in historical context as well (in Plutarch, the Stoics, Descartes, and Spinoza, among others).
The other major set of our questions concerns the narrative components of emotions. How do narratives relate to the non-linguistic components of emotion? What is the role of language in shaping emotions? What forms of affectivity do we find in creatures that do not use language? We investigate the role of narratives in affectivity in a wide range of historical texts as well (in Aristotle, Dionysius of Halicarnassus, Galen, and different conceptions of love from Scholasticism to the Enlightenment).
We would like to disseminate our results as widely as possible: on international for as well as conferences with participation by international researchers; in seven monographs and a great number of articles.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Our research explores the role of narratives in self-interpretation and affectivity. One of our hypotheses is that with the involvement of the concept of narrativity a series of questions concerning self-interpretation and affectivity become easier to answer. Without necessarily understanding the self in narrative terms, as a number of contemporary philosophers do, the features of narrative self-interpretation contribute to the understanding of the reason why, despite its obvious fallibility, we have to attribute different and often privileged access to the subject to her own mental states. The position that the self and its states could be fully known either from the first or the third perspective does not reckon with the fact that the subject does not receive these ready as potential objects of observation, but they are in part, but only in part, constituted in self-interpretation itself. Thus, neither the first, nor the third person perspective is ab ovo privileged. This is also an implicit objection to certain theories of self-knowledge (such as the Cartesian “direct acquaintance” and the Lockean “inner observation” theories).
The hypothesis concerning narrative theories of is that of the radically different contemporary theories of emotions, certain characteristics of emotions are best explained by narrative theories. They also cross over the entrenched divides between universalim vs. social constructivism and cognitivism vs. feeling theories, which had a detrimental effect on development in this area.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
While the nature of the project is fundamental research, certain aspects of it also have applied relevance. The pathologies of self-interpretation and everyday irrational self-understanding are highly pertinent to moral issues such as ascribing intentions in moral/immoral action, self-absolving, and implicit biases. These issues appear in a range of applied ethical areas, including environmental and medical ethics.
A more adequate understanding of mental pathologies, from which an increasing number of patients suffer worldwide, is becoming more urgent due to the high social costs these conditions incur. In the past decades, philosophy has started to take a greater part in explaining mental disorders of different types (e.g., depression, schizophrenia, obsessive-compulsive disorder). The phenomenology of such disorders, especially that of the disturbed sense of self, constitutes valuable philosophical contribution to the literature. With the present project, we would like to join this trend.
Among the practical aims of the project is the involvement of a number of young (doctoral and postdoctoral) researchers in collective academic work and encouraging them to produce high-quality local and international publications.
We do not expect to have “competitors” in Hungary, as there is no research group working on this topic. Internationally, there are emotion research groups, networks, and societies (Geneva Emotion Research Group, European Philosophical Society for the Study of Emotions, PERFECT Research Group (Birmingham), but there is none working specifically on narrative theories of emotion.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Our research explores the role of narratives (“stories”) in self-interpretation and the formation of emotions. The significance of the way in which we understand ourselves, of the narrations we use to make connections between events in our lives, the personality traits and mental states we attribute to ourselves in the light of our self-interpretative stories is not only theoretical, but is also relevant to practical reasoning, action, and morality. Our other main topic is the role of narratives in the formation of emotions. The advocates of narrative theories of emotions believe that the way we develop distinctively human, complex emotions is by attaching stories to certain feelings and behavioral patterns. In our opinion, these theories of emotions are better at accounting for some core features of the emotions than their rivals.
Research of the topic in the frame of a group project is a novel undertaking in Hungary (as well as internationally).
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Ambrus Gergely: Carnap a más elmékről, In: Márton Miklós, Molnár Gábor, Tőzsér János (szerk.): Más elmék, Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2017. pp. 43-54, 2017 | | Ullmann Tamás: Phenomenology of experience and the problem of unconscious, In Markus Gabriel – Csaba Olay – Sebastian Ostritsch (hg.): Welt und Unendlichkeit. Ein deutsch-ungarischer Dialog in memoriam László Tengelyi. Freiburg/München, Karl Alb, 2017 | | Ullmann Tamás: „A szabadság meghatározatlan munkája”. Hatalom és szabadság Foucault-nál, In: Schwendtner Tibor (szerk.) Hatalom és filozófia. Budapest, L’Harmattan, 2016. 51-68., 2017 | | Ullmann Tamás: Képzelet és tudattalan. A fenomenológia és a pszichoanalízis találkozása, In: Fehér M. István – Lengyel Zsuzsanna Mariann, Kiss Andrea-Laura, Bognár László (szerk.): Imag, 2017 | | Olay Csaba: „Elidegenedés Rousseau gondolkodásában”, in: Magyar Filozófiai Szemle 2016/4, 9-30., 2017 | | Olay Csaba: "Előítélet, előfeltevés és tradíció hermeneutikai nézőpontból",, in: Magyar Filozófiai Szemle 2017/1, 29-49., 2017 | | Boros Gábor: Freedom in Nature, Freedom of the Mind in Spinoza, Krijnen, Christian H. - Metaphysics of Freedom? Kant’s Concept of Cosmological Freedom in Historical and Systematic Perspective Leiden, Hollandia : Brill, (2018) pp. 27-4, 2018 | | Boros Gábor: Az élet mint halál Spinozánál, ELPIS: AZ ELTE BTK FILOZÓFIA TDK ÉS FILOZÓFIA SZHÉK FOLYÓIRATA 10 : 2 pp. 41-55., 2018 | | Boros Gábor: 爱的概念 (The Concepts of Love ), Sanghaj: Shanghai People's Pres (2018) , 168 p., 2018 | | Boros Gábor: Mire kötelez a szabadság?: A filozófiai etika újkori perspektívája, TÖBBLET: FILOZÓFIAI FOLYÓIRAT 9 : 2 pp. 155-179., 2018 | | Boros, Gábor (szerk.); Szalai, Judit (szerk.); Tóth, Olivér István (szerk.): The Concept of Affectivity in Early Modern Philosophy, Budapest, Magyarország : ELTE Eötvös Kiadó (2017) , 293 p. ISBN: 9789632848204, 2017 | | Boros Gábor: Life as Death in Spinoza, Boros, Gábor; Szalai, Judit; Tóth, Olivér István (szerk.) The Concept of Affectivity in Early Modern Philosophy Budapest, Magyarország : ELTE Eötvös Kiadó, (2017) pp. 142, 2017 | | Kocziszky Éva: Hypnos. Az alvás görög szövegekben és képi ábrázolásokon,, Ókor 2018/4, 49-57., 2018 | | Lautner Péter: Érzelem és szelekciós mechanizmus összefüggése a kora sztoikus cselekvéselméletben., In: Márton Miklós – Tőzsér János (szerk.), Az érzelmek jelentése és a jelentés tapasztalata. Budapest: L’Harmattan, 2018, 13-26., 2018 | | Szalai Judit: "A kényszeres cselekvő önmegértése és a kényszercselekvés fenomenológiája", Bernáth László – Márton Miklós (szerk.): Tudomány vagy tapasztalat? MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont – Fakultás Könyvkiadó, Budapest, 2018. 208-218., 2018 | | Balogh Zsuzsanna: 'Az én-érzet, a testérzet és kapcsolataik – fenomenológiai elemzés', Márton Miklós-Tőzsér János (szerk.): Az érzelmek jelentése, a jelentés tapasztalata, Budapest: L'Harmattan, 2018 | | Ruzsa Ferenc: A racionalitás Indiában, ORPHEUS NOSTER : 3 pp. 7-26. , 20 p. (2018), 2018 | | Ruzsa Ferenc: A kannibál bráhminok a mennybe mennek: Rituális tisztaság a Mahá-Bhárata-ban., Kósa, Gábor; Vér, Ádám (szerk.) Purum et immundum. Vallási képzetek tisztaságról és tisztátalanságról, Budapest : Eötvös Loránd TE BTK Vallástud. Központ, 2018, 139-164, 2018 | | Ullmann Tamás: A nyelvfilozófia három útja, In Márton Miklós – Tőzsér János (szerk.): Az érzelmek jelentése, a jelentés tapasztalata. Budapest, L’Harmattan, 2018. 200-239, 2018 | | Ullmann Tamás: Phenomenology of experience and the problem of the unconscious, Fehér, M István et al. (szerk.) Imagináció a filozófiában : Hermeneutikai, fenomenológiai, vallásfilozófiai megközelítések Budapest, Magyarország : L'Harmattan Kiadó, 2017 | | Németh Attila: Lucretius és a similitudo divini, Kendeffy, Gábor; Vassányi, Miklós (szerk.) Istenfogalmak és istenérvek a világ filozófiai hagyományaiban Budapest, Magyarország : Károli RE, L'Harmattan, 314-325, 2017 | | Németh Attila: Metadráma Seneca Medeájában, ÓKOR: FOLYÓIRAT AZ ANTIK KULTÚRÁRÓL 16 : 2 p. 65, 2017 | | Németh Attila: Epikurosz az önérzékelésről, MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE 61 : 4 pp. 9-21., 2017 | | Olay Csaba: Az alany kérdése Freudnál: Vágyteljesülés és szublimáció, MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE 2018/3 pp. 44-66., 2018 | | Olay Csaba: Az ember erdeti alkata Rousseau gondolkodásában, Bartha, Judit; Gyenge, Zoltán (szerk.) Töredékes dialektika : Írások Weiss János 60. születésnapjára Budapest, L'Harmattan Kiadó, (2017) 69-78., 2017 | | Ullmann Tamás: Túl a jelentésen. Sematizmus és intencionalitás 2. Budapest: L’Harmattan, 2019, 401 p., Budapest: L’Harmattan, 2019 | | Boros Gábor: European Concepts of Love in the 17th and 18th Centuries., Adrienne, M. Martin (szerk.) The Routledge Handbook of Love in Philosophy. London; New York, Routledge (2019) pp. 422-440. , 18 p., 2019 | | Kocziszky Éva: Hypnos. Az alvás görög szövegekben és képi ábrázolásokon,, Ókor 2o18/4., 2018 | | Kocziszky Éva: „… es wächst schlafend des Wortes Gewalt“. Schlafen und Wachen bei Hölderlin,, Etudes Germaniques, 2019/1, 55-74., 2019 | | Kocziszky Éva: „Feuersohn“: Europa und der Orient in Yvan Golls Poetik des „Elementaren“,, in: Chiara Adorisio, Lorella Bosco ed.: 26 Zwischen Orient und Europa: Orientalismus in der deutsch-jüdischen Kultur im 19. und 20. Jahrhundert, Tübingen 2019, 261-275., 2019 | | Kocziszky Éva: „Verse második bőre volt“. Michelangelo Alvó rabszolgája,, in: Narratíva, kánon, fordítás. Tanulmányok Szegedy-Maszák Mihály emlékére, Budapest 2019, 314-334., 2019 | | Kocziszky Éva: Der Schlaf in Kunst und Literatur. Konzepte im Wandel von Antike zu Moderne,, Reimer Verlag Berlin 2019., 2019 | | Komorjai László: „A metafizika és a végtelen”, in: Élettörténet, sorsesemény, önazonosság: Tanulmányok Tengelyi László emlékére. L’ Harmattan-Könyvpont Kiadó, Budapest 2019 70-88., 2019 | | Laczházy Gyula: Érzelemábrázolás és érzelmi hatás a kora újkori magyar költészetben,, Verso Irodalomtörténeti Folyóirat, 2019 /2, 2019 | | Németh Attila: Seneca és a titkos cenzor', Ókor 2019/1, 2019 | | Simon Attila: Platon und die Politik des Rhythmus., In: Hajnalka Halász – Csongor Lőrincz (Hg.): Sprachmedialität. Verflechtungen von Sprach- und Medienbegriffen. [transcript], Bielefeld, 2019, 267–294., 2019 | | Simon Attila: Az önmagát elvarázsoló polisz. Platón a kartánc politikai szerepéről., In: Laczkó Sándor (szerk.): Lábjegyzetek Platónhoz 17. A polisz. Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány – Magyar Filozófiai Társaság – Státus Kiadó, Szeged, 2019, 64–72., 2019 | | Simon Attila: Platón a ritmus szerepéről a kartáncban., Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica. Tomus XXIII. Fasciculus I. 2019. 208–215., 2019 | | Simon Attila: A hallgatás médiumai. Euripidés: Hippolytos., Prae 2018/2. 103–112., 2019 | | Szalai Judit: "The Sense of Agency in OCD", (Review of Philosophy and Psychology, Vol. 10, Issue 2, 2019: 363-380), 2019 | | Czétány György: A nagy narratívák összecsapása. Három szintézis harca egy konzisztens valóságért., ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2019., 2019 | | Czétány György: A tőke transzcendentális illúziója., Kellék filozófiai folyóirat, 59. szám, 2018, 43-58., 2019 | | Czétány György: Kant és a szubjektum problémája., In: Blandl Borbála, Boros Bianka, Czétány György, Kővári Sarolta: A kritika fogalma a XVII-XVIII. században. Áron, Budapest, 2019, 138-149., 2019 | | Takó, Ferenc: Egyszer volt? Hol nem volt?: Marx és Weber a kapitalizmusról",, Korall: Társadalomtörténeti Folyóirat: 72, pp. 39-68., 30 p., 2019 | | Takó, Ferenc: "Tükör által: A nyugati filozófiai tradíció szerepe a Meiji-megújulás önértelmezésében",, Távol-keleti Tanulmányok, 10: 2 pp. 159-198. , 40 p., 2019 | | Ruzsa Ferenc: Miért alázza meg a Buddha Szátit? Ontológia, etika, szabadság, Olay Csaba – Schmal Dániel (szerk.): Értelem és érzelem az európai gondolkodásban. (Károli Könyvek Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, Budapest, 35-41, 2019 | | Ruzsa Ferenc: A Székely Nemzeti Múzeum A.683 jelzetű kézirata, Acta Siculica, 2019 | | Ruzsa Ferenc: Why was original Buddhism for monks only?, International Symposium “Buddhism in Practice”, Budapest 2018, 2019 | | Ruzsa Ferenc: Structure and authorship of the Kusumâñjali, Journal of Indian Philosophy, 2019 | | Ruzsa Ferenc: Hitt-e a Buddha a halál utáni létben?, “Újjászületés és megszabadulás” , Budapest 2017, 2019 | | Ruzsa Ferenc: Ortodoxia, reform és identitás. Az ősi ind vallások viszonyai, Kósa, Gábor; Vér, Ádám (szerk.) Reformationes – reformtörekvések a vallástörténetben. Budapest : Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Vallástudományi Köz, 2019 | | Ullmann Tamás: A nyelvfilozófia három útja., In Márton Miklós – Tőzsér János (szerk.): Az érzelmek jelentése, a jelentés tapasztalata. Budapest, L’Harmattan, 2018. 200-239.o., 2019 | | Ullmann Tamás: Szóbeliség, írásbeliség és filozófia., Erdélyi Múzeum LXXX. 2018/4. 1-10.o., 2019 | | Ullmann Tamás: A kanti kritika kritikája és a nyelv., In Blandl Borbála, Boros Bianka, Czétány György, Kővári Sarolta (szerk.): A kritika fogalma a XVII-XVIII. században. Budapest, Ár, 2019 | | Ullmann Tamás: Nietzsche és a nyelv., In Pongrácz T., Valastyán T. (szerk.): Terminusok. Idők, mértékek, alakzatok. Tanulmányok Hévizi Ottó hatvanadik születésnapjára. Debrecen,Debreceni Egyetemi K., 131-141, 2019 | | Boros Gábor: „Malebranche et le concept cartésien de l'amour de Dieu”, Giulia, Belgioso Vincent Carraud (szerk.) Passions de l'âme et leur réception philosophique Turnhout: Brepols Publishers, 2020 pp. 511-529. , 18 p., 2020 | | Boros Gábor: „A political theology "of Doubtful Solidity": Leo Strauss on Rousseau via Spinoza”, In: Vanden Auweele, Dennis; Vassányi, Miklós (szerk.) Past and Present Political Theology : Expanding the Canon, London, New York: Routledge, 2020, pp. 185-198. , 13 p, 2020 | | Santangelo, Paolo, Boros Gábor (50/50 %): The Culture of Love in China and Europe,, Leiden: Brill Academic Publishers, 2020, 833 p., 2020 | | Boros Gábor, Szalai Judit, Tóth István Olivér: Personal Identity and Self-Interpretation & Natural Right and Natural Emotions : Budapest Seminars in Early Modern Philosophy 2 & 3,, Budapest: ELTE Bölcsészettudományi Kar, Eötvös Kiadó, 2020, 2020 | | Boros Gábor: Módszer, metafizika, emóciók.: Megújuló alapvetés, affektív közösségalkotás a 17. századi filozófiában,, Budapest: Akadémiai Kiadó, 2020 , 250 p., 2020 | | Ambrus Gergely: „Carnap and Wittgenstein on psychological sentences: 1928-1932. Some further aspects of the priority-dispute over physicalism”,, In Denis Fisette – Guillaume Fréchette – Friedrich Stadler (eds.) Franz Brentano and Austrian Philosophy. Springer, Cham, 2020., 2020 | | Ambrus Gergely: „The Identity of Persons: Narrative Constitution or Psychological Continuity?”,, in: Self, Narrativity, Emotions, Magyar Filozófiai Szemle, 2020/1. 59-76., 2020 | | Komorjai László: „Phenomenology as descriptive psychology”,, in: Describing the Unconscious. Phenomenological Perspectives on the Subject of Psychoanalysis, ed: Cristian Bodea, Delia Popa Zeta Books, Bucarest, 2020. pp. 203-221., 2020 | | Komorjai László: Normative Rationality”, in: An Anthology of Philosophical Studies, VOL. 14. Athens Institute for Education and Research, Athens, 2020. pp 95-107., 2020 | | Komorjai László: „A filozófia mint sorsesemény (Tengelyi László és a kortárs fenomenológia)”,, Pannonhalmi Szemle 2020 XXVIII/2 77-90., 2020 | | Laczházi Gyula: „Az érzelmi hatás elemzése mint a kora újkori költészet olvasási stratégiája (Zrínyi Miklós Elégiájának példáján)”,, in: Verso Irodalomtörténeti Folyóirat, 2019/2, 21–37., 2019 | | Laczházy Gyula: „Lelki beszélgetések – az "önmegszólító verstípus" kora újkori változatának néhány sajátosságáról”,, In: Bónus, Tibor; Halász, Hajnalka; Lőrincz, Csongor; Smid, Róbert (szerk.): Hatástörténések: Tanulmányok Kulcsár Szabó Ernő 70. születésnapjára. Budapest, Ráció Kiadó 20, 2020 | | Németh Attila: “Epicureans on Teleology and Freedom”,, in: Kelly Arenson (ed.): The Routledge Handbook of Hellenistic Philosophy, London/ New York: Routledge, 2020, 224-235, 2020 | | Németh Attila: “Németh on Arenson: Health and Hedonism in Plato and Epicurus, London/ New York: Bloomsbury, 2019”,, in: Bryn Mawr Classical Review, 2020. 02. 26., 2020 | | Simon Attila: Próbatételek. Életidő és barátság az Eudémosi etikában., In: Tóth Orsolya (szerk.): Biográfia és identitás. Debrecen, 2020, 31–44., 2020 | | Takó Ferenc: „Notions of Love in Shinto and Buddhist Thought”,, in: European Journal of Japanese Philosophy 4 • 2019, pp. 111–144, 2019 | | Lautner Péter: Michael of Ephesus on the Relation of Civic Happiness to Happiness in Contemplation, Marmodoro, Anna; Xenophontos, Sophia (szerk.) The Reception of Greek Ethics in Late Antiquity and Byzantium Cambridge University Press (2021) pp. 212-225. Paper: Chapter, 2021 | | Lautner Péter: Alexander of Aphrodisias on Fate as a Problem in Epistemology and Moral Psychology, In: Vimercati, Emmanuele; Brouwer, René (szerk.) Fate, Providence and Free Will: Philosophy and Religion in Dialogue in the Early ImperialAge. Leiden, Hollandia, Boston (, 2020 | | Ruzsa Ferenc: Hitt-e a Buddha a halál utáni létben?, In: Orosz, Gergely (szerk.) Az "Újjászületés és megszabadulás" konferencia előadásai Budapest, Magyarország : ELTE Távol-keleti Intézet (2021) pp. 1-17. , 17 p., 2021 | | Ruzsa Ferenc: Miért alázza meg a Buddha Szátit? : Ontológia, etika, szabadság, In: Olay, Csaba; Schmal, Dániel (szerk.) Értelem és érzelem az európai gondolkodásban : Tanulmányok a 60 éves Boros Gábor tiszteletére Budapest, Magyarország : Károli Gás, 2019 | | Balogh Zsuzsanna: Intersubjectivity and socially assistive robots, MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE 63 : 4 pp. 25-45. , 21 p. (2019) REAL-J, 2019 | | Szalai Judit: The ‘Reasons of Love’ Debate in Analytic Philosophy: Reasons, Narratives, and Biology, MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE 64 : 1 pp. 77-87. , 11 p. (2020), 2020 | | Szalai Judit: The potential use of artificial intelligence in the therapy of borderline personality disorder, JOURNAL OF EVALUATION IN CLINICAL PRACTICE 2020.12.24. Paper: jep.13530 (2020), 2020 | | Boros, Gábor (szerk.) ; Szalai, Judit (szerk.) ; Tóth, István Olivér (szerk.): Personal Identity and Self-Interpretation & Natural Right and Natural Emotions : Budapest Seminars in Early Modern Philosophy 2 & 3, Budapest, Magyarország : ELTE Bölcsészettudományi Kar , Eötvös Kiadó (2020), 2020 | | Czétány György: Kant és a szubjektum problémája, In: Blandl, Borbála; Boros, Bianka; Czétány, György; Kővári, Sarolta (szerk.) A kritika fogalma a XVII-XVIII. században Budapest, Magyarország : Áron Kiadó (2019) pp. 138, 2019 | | Ambrus, Gergely ; Olay, Csaba (szerkesztők): Self, Narrativity, Emotions :, Magyar Filozófiai Szemle) 2020/1 pp. 1-190. , 190 p. (2020), 2020 | | Olay Csaba: Kollektív identitás, In: Daróczi, Enikő; Laczkó, Sándor (szerk.) Az identitás Szeged, Magyarország : Magyar Filozófiai Társaság , Státus Kiadó , Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány (2020), 2020 | | Olay Csaba: Self-interpreting language animal - Charles Taylor's anthropology, In: Zoltán, Kulcsár-Szabó; Tamás, Lénárt; Attila, Simon; Roland, Végső (szerk.) Life After Literature : Perspectives on Biopoetics in Literatureand Theory Basel, Svájc :, 2020 | | Ullmann Tamás: A tudattalan elmélete: a pszichoanalízis aktualitása, LÉLEKELEMZÉS 15 : 1 pp. 27-32. , 6 p. (2020), 2020 | | Ullmann Tamás: Les Modeles de l'inconscient, In: Cristian, Bodea; Delia, Popa (szerk.) Describing the Unconsious : Phenomenological Perspectives on the Subject of Psychoanalysis Bukarest, Románia : Zeta Books (2020), 2020 | | Ullmann Tamás: Merleau-Ponty és az érzelmek institúciója, In: Olay, Csaba; Schmal, Dániel (szerk.) Értelem és érzelem az európai gondolkodásban : Tanulmányok a 60 éves Boros Gábor tiszteletére Budapest, Magyarország : Károli Gás, 2019 | | Schmal Dániel: The subject’s perspective in Leibniz’s philosophy, In: Vanden Auweele, Dennis; Vassányi, Miklós (szerk.) Past and Present Political Theology : Expanding the Canon London, Egyesült Királyság / Anglia, New York (NY), Amerik, 2020 | | Schmal Dániel: The Problem of Unconscious Perception in the Early Enlightenment: The Case of David-Renaud Boullier, In: Zinkiewicz, Grzegorz; Fisiak, Tomasz; Miksza, Agnieszka; Kujawińska Courtney, Krystyna (szerk.) What’s New in the New Europe?Redefining Culture, Politics, Identity Ló, 2019 | | Schmal Dániel: Vegetative Epistemology : Francis Glisson on the Self-Referential Nature of Life, In: Fabrizio, Baldassarri; Andreas, Blank (szerk.) Vegetative Powers : The Roots of Life in Ancient, Medieval and Early Modern NaturalPhilosophy Cham, Svájc : Springer In, 2021 | | Schmal Dániel: Virtual reflection: Antoine Arnauld on Descartes' concept of Conscientia, BRITISH JOURNAL FOR THE HISTORY OF PHILOSOPHY 28 : 4 pp. 714-734. , 21 p. (2020), 2020 | | Komorjai László: 'Válaszaim', Magyar Filozófiai Szemle 2021/1, 218-231. o, 2021 | | Németh Attila: Atoms and Universals in Epicurus”, Atomism in Philosophy: A History from Antiquity to the Present, Ugo Zilioli (ed.), London: Bloomsbury, 2020. : Zilioli, Ugo (ed.) Atomism in Philosophy: A History from An, 2020 | | Németh Attila: A lelkiismeret fogalma Seneca morálpszichológiájában, ELPIS: Filozófiatudományi Folyóirat, pp. 69-84. , 16 p. (2020), 2020 | | Németh Attila: Az epikureus univerzálékról, Magyar Filozófiai Szemle 64: pp. 11-32. , 22 p. (2020), 2020 | | Simon Attila: Der Begriff der Erschütterung in Pseudo-Longinos, In: Hajnalka Halász ‒ Csongor Lőrincz (Hg.): Sprachmodalitäten. Das gestimmte Wie des Sprachlichen. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt, 2021, 64‒88., 2021 | | Simon Attila: Barátság és versengés Aristotelésnél., In: Tóth Orsolya (szerk.): Norma Sapientiae. Tanulmányok Havas László emlékére. Debreceni Egyetem Klasszika-filológiai és Ókortörténeti Tanszék, Debrecen, 2021, 100‒117, 2021 | | Simon Attila: Emlékezés, gyász, szánalom. Affekciók és hermeneutika az Ilias XXIV. énekében., Irodalomtörténet 2021/2, 138‒168., 2021 | | Simon Attila: Megrendülés. Affektivitás, nyelvi erő és erőszak Pszeudo-Longinosznál., In: Balogh Gergő – Pataki Viktor (szerk.): Bia hangja. Az erőszak irodalmi és nyelvelméleti reprezentációjáról, szerk. Balogh Gergő ‒ Pataki Viktor (szerk.), Líceum Kiadó, 2021 | | Simon Attila: Líra, hang és ringatás. Platón: Törvények 790d5–791b1., Ókor XIX. 2020/4, 33–44., 2020 | | Boros Gábor: Georg Misch és az önéletírás, Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem - L'Harmattan Kiadó (2021) , 195 p., 2021 | | Boros Gábor: Kontrasztok filozófusnégyesre: Dilthey, Husserl, Heidegger - Georg Misch szemüvegén át, KORUNK (KOLOZSVÁR) 32 : 5 pp. 45-54. , 10 p. (2021), 2021 | | Boros Gábor: Love, In: Julian, Wuerth (szerk.) The Cambridge Kant Lexicon Cambridge, Egyesült Királyság / Anglia : Cambridge University Press (2021) 803 p. pp. 280-280. , 1 p., 2021 | | Boros Gábor: First Phase of the Narrative Theory of Personal Identity: Wilhelm Dilthey, and Georg Misch, MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE 64 : 1 pp. 24-39. , 16 p. (2021), 2021 | | Boros Gábor: A lomb, a törzs, a gyökerek: Értelemről és érzelemről az európai filozófiai hagyományban, BUKSZ- BUDAPESTI KÖNYVSZEMLE 32 : 2-3 pp. 103-114. , 11 p. (2020), 2020 | | Boros Gábor: Natural Right and Worldly Emotions of Love: Descartes, Molière, Spinoza, n: Boros, Gábor; Szalai, Judit; Tóth, István Olivér (szerk.) Personal Identity and Self-Interpretation & Natural Right and Natural Emotions : Budapest Seminars in Early M, 2020 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
