Paleokörnyezet-rekonstrukció hullóporos eredetű üledékek szemcseméret és szemcsealak elemzése alapján  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
120620
típus K
Vezető kutató Varga György
magyar cím Paleokörnyezet-rekonstrukció hullóporos eredetű üledékek szemcseméret és szemcsealak elemzése alapján
Angol cím Paleoenvironmental reconstruction based on particle size and shape of aeolian dust deposits
magyar kulcsszavak ásványi por; hullóporos eredetű üledékek; granulometria; szemcseméret; szemcsealak
angol kulcsszavak mineral dust; dust deposits; granulometry; grain size; grain shape
megadott besorolás
Természetföldrajz (Komplex Környezettudományi Kollégium)100 %
Ortelius tudományág: Földrajz
zsűri Földtudományok 2
Kutatóhely Földrajztudományi Intézet (HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont)
résztvevők Kovács János
Szalai Zoltán
Szeberényi József
projekt kezdete 2016-10-01
projekt vége 2021-09-30
aktuális összeg (MFt) 14.997
FTE (kutatóév egyenérték) 5.50
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A tervezett kutatás célja a környezeti kutatások homlokterében álló hullóporos eredetű üledékeket felépítő ásványi szemcsék méretének és alakjának új szempontú elemzése, valamint mindezen paraméterek eloszlásán alapuló új paleokörnyezeti indikátorok kifejlesztése és alkalmazása. A kutatások keretében a Kárpát-medence területének csaknem felét borító, nagyvastagságú lösz-paleotalaj sorozatok üledéksorait elemeznénk, melyek a térség elmúlt csaknem 1 millió évében bekövetkezett paleoklimatológiai és őskörnyezeti változásainak egyedülálló archívumai. A vizsgált üledékek körét kiegészítenénk a recens szaharai porviharos események során begyűjtött minták elemzésével, valamint olyan Földközi-tenger térségéből származó terra rossa minták vizsgálatával, melyek esetében az észak-afrikai por talajképződésben játszott szerepe korábbi kutatások eredményei alapján dominánsnak tekinthetők.
Az alkalmazott módszerek köre a leggyakrabban alkalmazott lézer-diffrakciós szemcseméret elemzéseken túl, automata mikroszkópos képfeldolgozáson alapuló szemcseméret és szemcsealak meghatározási vizsgálatokat is magában foglalna. Ilyen jellegű, több százezer egyedi szemcse kvantitatív méret (pl. kör-ekvivalens átmérő, hosszúság, szélesség, kerület) és alak (pl. köralakúság, konvexitás) paraméterének, fényáteresztésen alapuló intenzitás értékének, valamint a felvett Raman-spektrumokon alapuló anyagi összetételének figyelembevételével készített szedimentológiai elemzések még nem történtek. Az anyagi összetétel vizsgálatokkal kiegészített granulometriai profil elemzések jelentenék az alapját egy új paleokörnyezeti indikátornak, melynek kidolgozása szintén a tervezett kutatás tárgyát képezi.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A tervezett kutatások során a hullóporos eredetű üledékek szemcséinek granulometriai adatai alapján történne meg a glaciális löszképző szedimentológiai mechanizmusok és leülepedés utáni, interglaciális környezeti viszonyoktól függő átalakulási folyamatok rekonstrukciója. A törmelékes üledékes kőzetek szemcséinek alakja és alakeloszlása a szállító és ülepítő közeg típusáról, szállítási távolságról, míg a szemcseméret szállító közeg erejéről, dinamikájáról és szintén a szállítási távolságról, így a lehetséges forrásterületről is szolgáltat adatokat.
A különböző hosszúságú és intenzitású interglaciálisok során a talajképző folyamatoké lett a domináns szerep. Ezzel egy időben azonban a löszképződés befejeződése után is számolhatunk bizonyos mértékű hullóporos szedimentációval, mely finomszemcsés poranyag hozzáadódás felmelegedési időszakot jelző paleotalajok ásványtani és granulometriai tulajdonságait is módosította. A leülepedés utáni események is rögzülnek a hullóporos eredetű üledékek egyedi szemcséiben. A detritális és a mállási folyamatok során képződött másodlagos szemcsék alaktani paraméterei eltérőek. Az így elkülönített primer és szekunder szemcse-klaszterek arányait, valamint az elsődleges ásványi szemcsék alakjának kisebb mértékű módosulásait (pl. fajlagos felülettel korreláló konvexitás eloszlás értékek) posztdepozíciós átalakulási folyamatok jellemzésére használt geokémiai proxyk összevetésével önálló granulometriai paleokörnyezet indikátor mutató kidolgozása is lehetővé válik.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Előzetes adatok alapján felismerhetővé vált, hogy az eddig rutinszerűen alkalmazott lézer-diffrakciós szemcseméret meghatározási módszerek eredményei, valamint az ezekből az adatokból az üledékképződési környezetre vonatkozó következtetések jelentős leegyszerűsítésekkel terheltek. A Mie-szóráselméletet alkalmazó lézer-diffrakciós méréstechnika alkalmazásához szükség van a mérés tárgyát képező minta optikai paramétereire úgy, mint refraktív és abszorpciós index. Ez egyrészről egy poliminerális közegben eleve nem egy egyszerű feladat, másrészt a szemcsék abszorpciós paraméterei nem csak az ásványtani minőségtől, hanem szemcsealaktól is függ. Ezzel szemben az automata mikroszkópos képfeldolgozáson alapuló szemcseméret és szemcsealak meghatározás során közvetlenül nyerhetünk információt a granulometriai viszonyokról.
Az alkalmazott módszer méret-, alakeloszlás és optikai adatai, valamint a kémiai összetétel elemzések alapján a hullóporos eredetű üledékek korábbi szemcseméret meghatározási módszereit pontosíthatjuk, valamint képződési folyamataikról és környezetükről szerezhetünk információkat mind a múltbéli (lösz-paleotalaj rendszer), mind a jelenkori (por-talaj rendszer) lerakódások esetében.
A szemcseméret vizsgálatok jellemzően gömbalakú szemcséket feltételeznek, és az eredmények valamilyen típusú ekvivalens gömbátmérőnek felelnek meg, így nem tekinthetők pontos értékeknek. A szemcsék alakja azok ülepedési sebességét is módosítja, befolyásolva így az ezekből származtatott környezeti paraméterek (pl. porfluxus adatok és a szemcsemérettől függő szedimentációs sebesség hányadosából képzett porkoncentráció becslés) értékeit.
Az alaktani paraméterek eloszlásának meghatározása lehetőséget teremt a detritális és a leülepedés után képződött szemcsék részarányának meghatározására, így a szedimentációs mechanizmust reprezentáló és a környezeti viszonyoktól függő jelek elkülönítésére. A többmódusú szemcseeloszlás görbék matematikai-statisztikai módszerekkel történő, elméleti alapokon meghatározott üledékpopulációk helyessége a különböző méreteloszlású és ásványi összetételű szemcsék automatizált mikroszkópos valós elkülönítésével ellenőrizhetővé és pontosíthatóvá válik.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A Kárpát-medence elmúlt egymillió évének éghajlata két egymással ellentétes jellegű hosszú távú klímaciklussal jellemezhető; hideg-száraz glaciális periódusok és meleg-nedves interglaciális időszakok ciklikus váltakozása határozta meg a térség jellegét. A glaciálisok idején a porviharok gyakorisága és intenzitásának megnövekedése az üledékképződésben a hullóporos szedimentáció dominánssá válásához vezetett, a felhalmozódott poranyagból löszök képződtek. A felmelegedési időszakokban a korábban képződött löszréteg felső része talajosodott. Ezek a sötétebb sávok a későbbi glaciálisokban újra eltemetődtek és paleotalajként őrizték meg egykori melegebb klímaszakaszt. Ezek a ciklikus lösz-paleotalaj sorozatok az elmúlt egymillió év környezeti változásának kiváló archívumai.
A szél által szállított és lerakott üledékek sajátos tulajdonsága a nagyon szűk intervallumban mozgó szemcseméret. A hullóporos eredetű üledékek ásványi anyagának átmérője jellemzően néhány mikrométer és maximum száz mikrométer közé esik. A folyamatosan fejlődő méréstechnika mára már lehetővé teszi nem csak a szemcsék méreteloszlásának nagypontosságú meghatározását, hanem több tíz- vagy százezer egyedi szemcse kvantitatív alaktani paramétereiből és anyagi összetételbeli tulajdonságaiból képzett sokaság jellemzőinek mélyebb megismerését is. Ennek az új eljárásnak köszönhetően szemcseméret- és alak alapú (granulometriai) paraméterek alapján új környezet indikátor mutatók dolgozhatók ki. Az üledékszállítás és lerakódás mechanizmusát, valamint környezeti viszonyoktól függő lerakódás utáni átalakulási folyamatokat rekonstruálhatjuk mindezen új ismeretek alapján.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The proposed research is aimed at to analyse the size and shape properties of individual particles of aeolian dust deposits which are standing in the focal point of environmental studies. The development and application of a new granulometric paleoenvironmental proxy is also proposed in the project. In the course of the research, the loess-paleosoil series of the Carpathian Basin would be investigated which are covering almost the half of the area and are regarded as one of the most important archives of the paleoclimatic and paleoenvironmental changes of the last 1 million years. The scope of the studied deposits would be completed with the analyses of samples collected from recent Saharan dust deposition events and materials from Mediterranean terra rossa soils with a proven, dominant North African dust contribution.
The applied analytical methods of widely used laser diffraction grain size measurements will be supplemented with measurements of size and shape parameters from automated image analysis of pictures taken by optical microscopes. So far similar sedimentological studies based on the quantitative size (e.g. circle-equivalent diameter, length, width, perimeter), shape (e.g. circularity, convexity) parameters, absorbing light-dependent intensity values and chemical composition (from Raman-spectra) of several hundreds of thousands of individual particle have not been carried out. Granulometric analyses augmented with chemical composition determinations would be the basis of a new paleoenvironmental proxy proposed to be developed in the project.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

In the course of the proposed project, the mechanisms of glacial, loess-forming sedimentary processes and the interglacial, environment-related post-depositional alterations will be reconstructed based on the granulometric parameters of aolian dust deposits. Grain shape and shape distribution of clastic deposits provide information on the type of the transport agent and transport distance, while the size and size distribution parameters are allowing us to reconstruct the power of the transport agent, the dynamics of transport and the distance of possible source area(s).
During the interglacials with different length and intensity, soil forming processes played the dominant role. At the same time, however, the contribution of a minor aeolian dust deposition has to be taken into account also during interglacial periods, which fine-grained dust material is able to modify the mineralogical and physicochemical properties of paleosoils. The post-depositional processes have also been archived in the individual mineral particles. The shape parameters of detrital and secondary particles formed by weathering processes are different. The ratio of distinguished primary and secondary mineral particle-clusters and the minor changes of shape parameters (e.g. surface area of particles derived from convexity values) of primary particles will be compared to geochemical paleoenvironmental proxies to develop a new, independent granulometric paleoenvironmental indicator.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Preliminary data indicated that routinely applied laser diffraction grain size results and from those derived information on past sedimentary environments are oversimplified. To the application of laser diffraction using Mie-scattering theory, the knowledge of optical properties (refractive index and absorption coefficient) of the sample and the dispersant is needed. However, it is a difficult issue in the case of polymineral material; on the other hand absorption coefficients are also dependent on grain shape parameters. Contrarily, automated image analysis based grain size and shape determinations provide direct information on granulometric properties.
The size, shape, intensity and chemical identity data of the proposed research will be able to revaluate and refine the results of previous grain size measurements of aeolian dust deposits. The method proposed here will allow us to gain insight into the mechanisms of loess formation and into environmental conditions both in a past (loess-paleosoil system) and a recent (dust-soil system) context.
Generally, a spherical shape is supposed during grain size measurements and the results are converted into some kind of equivalent diameter, so these cannot be regarded as precious values. Particle shape determines also the settling velocity of mineral grains modifying so the parameters (e.g. dust concentration assessments from the quotient of dust flux and grain size/shape dependent settling velocity) derived from them.
Grain shape distribution data allow us to determine the ratio of detrital and postdepositional secondary particles. So, the separation of sedimentary and environmental signals is also feasible. The correctness of theoretical, mathematical-statistical detachment of sedimentary subpopulation can also be revised and refined by determination of granulometric clusters based on size and shape parameters obtained from automated image analysis of particles.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The climate of the Carpathian Basin can be characterized by two major opposite states of long-term climatic regimes; cold-dry glacial and warm-moist interglacial periods have determined the environmental character of the area. During glacial periods due to the increased frequency and intensity of dust storms, aeolian dust deposition became the dominant sedimentary factor and from the accumulated dust material loess was formed. However during the moist and warm interglacial periods the upper part of the loess was formed to soil. These dark layers were buried by dust during the next glacial phase, and archived the warm interglacial period as paleosoil. These cyclic loess-paleosoil series are outstanding archives of climatic changes of the last 1 million years.
Grain size of aeolian dust deposits fall into a very narrow range as a consequence of the extremely selective nature of wind sediment transport. Diameters of windblown particles are generally between some micrometres to hundred micrometres. The continuously developing measurement technology makes possible not only the high-precious determination of grain size, but the deeper understanding of size and shape distribution parameters of several tens or hundreds of thousands of individual particles. Based granulometric parameters of this new procedure, the development of a new environmental indicator and the reconstruction of sedimentary mechanisms and environment-related postdepositional alterations are also possible.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatási projekt keretében a hullóporos eredetű üledékek szemcseméret és szemcsealak elemzéseinek ősföldrajzi rekonstrukciókban betöltött szerepét és jelentőségét vizsgáltuk. Különös hangsúllyal jelent meg a vizsgálatok során a szemcseméret meghatározási módszerek kritikai felülvizsgálata, mely nélkül nem rendelkezhetnénk kellően pontos és megbízható kiindulási adatokkal, ezek nélkül az őskörnyezeti értelmezés már önmagában komoly problémákkal terhelten kezdődhetne csupán meg. Módszertani szakcikkeinket szisztematikusan egymásra épülve dolgoztuk ki, melyek keretében (1) feltártuk a széleskörben használt lézeres szemcseméret meghatározás legfőbb problémáit; (2) bemutattuk lézeres és a képfeldolgozáson alapuló granulometriai karakterizálás eltérő megközelítéséből és módszertanából következő összehasonlítását; valamint (3) elemzésre kerültek a szemcseméret adatok őskörnyezeti értelmezésére használt matematikai-statisztikai módszerek leegyszerűsítő megközelítéséből adódó problémakörök is. Mindezeken túl vörösagyag, lösz-paleotalaj sorozatok, valamint további hullóporos eredetű üledékek granulometriai alapú őskörnyezeti rekonstrukcióját is elvégeztük, egyértelmű hangsúllyal a löszökre vonatkozóan, de tágabb kitekintéssel a Kanári-szigetektől a Mediterráneumon át egészen Izlandig. A kidolgozásra került granulometriai átalakulás index, némi finomhangolás után, várhatóan tágabb körökben is elterjed majd és nagyban megkönnyíti az ősföldrajzi rekonstrukciókat végzők munkáját.
kutatási eredmények (angolul)
The research project investigated the role and significance of grain size and grain shape analyses of aeolian sediments in paleoenvironmental reconstructions. Particular emphasis was placed on the critical review of particle sizing determination methods, without which we would not have sufficiently accurate and reliable baseline data, and without which the paleoenvironmental interpretation would be fraught with serious problems. Our methodological papers have been developed in a systematic sequential manner, in which (1) the main problems of widely used laser grain size determination have been explored; (2) a comparison of the different approaches and methodologies of laser and image processing-based granulometric characterisation has been presented; and (3) the problems arising from the simplistic approach of mathematical-statistical methods used for the paleoenvironmental interpretation of grain size data have been analysed. In addition, granulometric-based paleoenvironmental reconstructions of red clay, loess-paleosol sequences and other aeolian dust deposits were also carried out, with a clear emphasis on loess, but with a broader perspective from the Canary Islands through the Mediterranean to Iceland. The granulometric alteration index developed, after some fine-tuning, is expected to be more widely used and will greatly facilitate the work of colleagues doing paleogeographical reconstructions.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=120620
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Varga Gy, Dagsson-Walhauserová P, Gresina F, Helgadottir A: Saharan dust and giant quartz particle transport towards Iceland, SCIENTIFIC REPORTS 11: (1) 11891, 2021
Varga Gy: Changing nature of Saharan dust deposition in the Carpathian Basin (Central Europe): 40 years of identified North African dust events (1979–2018), ENVIRONMENT INTERNATIONAL 139: 105712, 2020
Kovács J, Újvári G, Varga Gy, Seelos K, Szabó P, Dezső J, Gammoudi N: Plio-Pleistocene dust traps on paleokarst surfaces: a case study from the Carpathian Basin, FRONTIERS IN EARTH SCIENCE 8: 189, 2020
Szeberényi J., Kovács J., Bradák Balázs, Barta G., Csonka D., Medveďová A., Rostinsky P., Kiss K., Varga Gy: Experiencing new perspectives in the application of reflectance spectroscopy in loess research, QUATERNARY INTERNATIONAL 552: pp. 36-49., 2020
Varga Gy, Gresina F, Újvári G, Kovács J, Szalai Z: On the reliability and comparability of laser diffraction grain size measurements of paleosols in loess records, SEDIMENTARY GEOLOGY 389: pp. 42-53., 2019
Varga G, Újvári G, Kovács J: Interpretation of sedimentary (sub)populations extracted from grain size distributions of Central European loess-paleosol series, QUATERNARY INTERNATIONAL 502: (Part A) pp. 60-70., 2019
Roettig Ch-B, Varga Gy, Sauer D, Kolb Th, Wolf D, Makowski V, Espejo J M R, Zöller L, Faust D: Characteristics, nature, and formation of palaeosurfaces within dunes on Fuerteventura, QUATERNARY RESEARCH 91: (1) pp. 4-23., 2019
Varga Gy, Kovács J, Szalai Z, Cserháti C, Újvári G: Granulometric characterization of paleosols in loess series by automated static image analysis, SEDIMENT GEOL 370: pp. 1-14., 2018
Varga, Gy., Újvári, G., Kovács, J.: Interpretation of sedimentary (sub)populations extracted from grain size distributions of Central European loess-paleosol series, Quaternary International 502, Part A, pp. 60-70., 2019
Király Cs, Szalai Z, Varga Gy, Falus Gy: Homokkő szemcseméret- és szemcsealak-elemzése vékonycsiszolatokból Morphologi G3ID-vel, FÖLDTANI KÖZLÖNY 149: (1) pp. 25-34., 2019
Roettig Ch-B, Varga Gy, Sauer D, Kolb Th, Wolf D, Makowski V, Espejo J M R, Zöller L, Faust D: Characteristics, nature, and formation of palaeosurfaces within dunes on Fuerteventura, QUATERNARY RESEARCH 91: (1) pp. 4-23., 2019
Szalai Z, Király Cs, Jakab G, Szabó J A, Varga Gy: Application of Raman spectroscopy combined automated 2D image analysis for geosciences, GEOPHYSICAL RESEARCH ABSTRACTS 21: EGU2019-6633-1, 2019
Szeberényi J., Kovács J., Bradák B., Barta G., Csonka D., Medveďová A., Rostinsky P., Kiss K., Varga Gy: Experiencing new perspectives in the application of reflectance spectroscopy in loess research, QUATERNARY INTERNATIONAL, 2019
Szeberényi József, Kovács József, Bradák Balázs, Barta Gabriella, Csonka Diána, Horváth Erzsébet, Novothny Ágnes, Végh Tamás, Varga György: The role of DRS measurements and cluster analysis in loess research, In: 20th Congress of the International Union for Quaternary Research (INQUA), (2019) p. P-2614., 2019
Varga G, Újvári G, Kovács J: Interpretation of sedimentary (sub)populations extracted from grain size distributions of Central European loess-paleosol series, QUATERNARY INTERNATIONAL 502: (Part A) pp. 60-70., 2019
Varga Gy: Az évtized szaharai porvihara Európában : több tízmillió tonnányi por a levegőben, ÉLET ÉS TUDOMÁNY 74: (21) pp. 649-651., 2019
Varga Gy, Gresina F, Kovács J, Szalai Z: How reliable are granulometric proxies in paleoenvironmental studies?, , 2019
Varga Gy, Gresina F, Újvári G, Kovács J, Szalai Z: On the reliability and comparability of laser diffraction grain size measurements of paleosols in loess records, SEDIMENTARY GEOLOGY 389: pp. 42-53., 2019
Varga Gy, Roettig C-B: Automated static image analysis technique to identify Saharan dust particles within unconsolidated eolianites on Fuerteventura, , 2019
Gresina F, Varga Gy, Szabó L, Király Cs, Szalai Z: The effect of chemical pretreatment on grain size results of past and recent clastic sediments, In: Montanari, A; Buiter, S (szerk.) EGU2020: Sharing Geoscience Online (#shareEGU20), (2020) EGU2020-21401, 2020
Kovács J, Újvári G, Varga Gy, Seelos K, Szabó P, Dezső J, Gammoudi N: Plio-Pleistocene dust traps on paleokarst surfaces: a case study from the Carpathian Basin, FRONTIERS IN EARTH SCIENCE 8: 189, 2020
Szeberényi J., Kovács J., Bradák Balázs, Barta G., Csonka D., Medveďová A., Rostinsky P., Kiss K., Varga Gy: Experiencing new perspectives in the application of reflectance spectroscopy in loess research, QUATERNARY INTERNATIONAL 552: pp. 36-49., 2020
Varga Gy: Changing nature of Saharan dust deposition in the Carpathian Basin (Central Europe): 40 years of identified North African dust events (1979–2018), ENVIRONMENT INTERNATIONAL 139: 105712, 2020
Király Cs, Falus Gy, Gresina F, Jakab G, Szalai Z, Varga Gy: Granulometric properties of particles in Upper Miocene sandstones from thin sections, Szolnok Formation, Hungary, HUNGARIAN GEOGRAPHICAL BULLETIN (2009-) 68: (4) pp. 341-353., 2019
Varga Gy, Roettig Ch-B, Dagsson-Waldhauserova P, Gresina F, Rostási Á, Kovács J: Identification and granulometric characterization of (giant) Saharan dust in sedimentary units, In: Goldschmidt 2021 virtual, (2021) 8287, 2021
Varga Gy: Homok - por - homok - por..., ÉLET ÉS TUDOMÁNY 72: (30) 944-946, 2017
Varga Gy, Kovács J, Szalai Z: Saharan dust addition to Pleistocene interglacial paleosols in the Carpathian Basin, In: Faust D (szerk.) (szerk.) International Symposium on Eolian Dynamics, Paleosols and Environmental Change in Drylands . La Oliva, Spanyolország, 2017.03.13-2017.03.16. Kiadvány: Hamburg: Technical University Dresden, 2017. pp. 42, 2017
Varga Gy, Kovács J, Szalai Z, Újvári G: Grain size of loess and paleosol samples: what are we measuring?, GEOPHYS RES ABSTR 19: , 2017
Varga G, Újvári G, Kovács J: Interpretation of sedimentary (sub)populations extracted from grain size distributions of Central European loess-paleosol series, QUATERN INT 459: InPress, 2017
Roettig, C.B., Sauer, D., Varga, Gy., Wolf, D., Recio Espejo, J.M., Fauest, D.: Soils or no soils, that is the question: the Canarian aspect, Quaternary Research (közlésre beküldve), 2017
Varga Gy, Kovács J, Szalai Z, Újvári G: Grain size of loess and paleosol samples: what are we measuring?, GEOPHYS RES ABSTR 19:, 2017
Varga G, Roettig C: Identification of Saharan dust particles in Pleistocene dune sand-paleosol sequences of Fuerteventura (Canary Islands), Hungarian Geographical Bulletin 67 (2), pp. 121-141., 2018
Roettig, C.B., Sauer, D., Varga, Gy., Wolf, D., Recio Espejo, J.M., Fauest, D.: Characteristics, nature and formation of palaeosurfaces within dunes on Fuerteventura, Quaternary Research (accepted for publication), 2018
Varga G: Ha lefűződik egy hidegcsepp, Élet és Tudomány 21. pp. 646-666., 2018
Varga G, Újvári G, Kovács J: Loess-paleosol grain size populations: what are the causes of complex grain size distribution curves?, Geophysical Research Abstracts 20: Paper EGU2018-14189., 2018
Varga G, Újvári G, Kovács J: Interpretation of sedimentary (sub)populations extracted from grain size distributions of Central European loess-paleosol series, QUATERN INT In Press: pp. 1-11., 2018
Varga Gy, Kovács J, Szalai Z, Cserháti C, Újvári G: Granulometric characterization of paleosols in loess series by automated static image analysis, SEDIMENT GEOL 370: pp. 1-14., 2018




vissza »